Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-05 / 56. szám
világába szállott bámesz emberek szemeit soha többé nem kápráztatandó. De hogy kihűlése után is Esztergomban emléke maradjon, a polgárok sorába forakozott, hol, ha czélját érheti, szövevényes kalandjai Nagy Ignácz torz képeiben, személyes tulajdonai pedig később a Mozaik vagy Croquis szeszélyes íróinak tükreiben kedves anyagul szolgálhatnak. E kis ecseteléssel minapi fölhívására epitaphiumához tartozunk, további és tökéletes rajzát a fölemlitett irók avatottabb tollaira hagyván e lapokban ezután B-veli bibelődést — mint méltatlan munkát — at. ez. közönség kíméletéből is — mellőzendjük. Vegye útravalóul tiszta tanácsunkat — még idő van, ha boldogulni akar, hagyjon föl ármányaival, cselszövényeivel, és sok szép tehetségeit, meleg — de ferde irányú — buzgalmát használja jóra, legyen, ha épen hivatást érez magában — opponens, szép tér ez áram, ha alapos, de ne komédiás, így még valami, vagy tán (hisz már sok metempsichosist láttunk) — városi fölügyelő is lehet, mert már — mit annyira óhajt, kun — kapitány nem lehet, minthogy a conditio, sinequa non-----------elenyészett, miután a fölügyelők elfogadtattak. E förgeteg széttünte után, az országos választmány által tervezett költségek fölött folyt a tanácskozás — e munkálat egész terjedelmében fölolvastatván. — Általános volt a szándék azt még ma bevégezni, minthogy a követek az utasításadást sürgeték; azonban délutáni 4 óra tájban tűzkiáltozás zavart okoza a teremben,miről az elnök hiteles tudósítást vévén a gyűlést föloszlatá , s folytatását másnapi reggeli 8 órára tűzé. A tűz Sz.Györgymező külvárosban egy szalma kazalból ütött ki, de rögtön el is fojtatott. Másnap a tanácskozás délutáni egy óra tájban végződött, érdekes pontjai: A KK. és RR. az anyautasítás szellemében a nemesség által fizetendő subsidiumot most is megajánlák — de csak — egy orsz. gyűléstől a másikig — jelesül, a tervezett vasutakra évenkint 500 ezret; a Luisa vasút megváltására 1 millió 350 ezret, a fiumei kikötőre 250 ezret. A Tisza és a többi folyók szabályozási kezdetére, mivel ezek még időelőttiek, és a nemzet erejével nem mérkőzhetek most ugyan egyenesen a kétes próbára semmit, de készek mégis, hogy e roppant vállalat magva legalább elhintve legyen a hitelintézetbe, annak 200 ezret tőkéje mellé még annyit tenni, mellynek gyarapulandó kamatja tán boldogabb jövőben más segéllyel is szaporitandó, a Tisza szabályozására fordittassék. A népnevelésre igen keveselék. E. rendei a tervezett 100 ezret, és készek még annyit ajánlani, de csak akkor,ha a népnevelési rendszer eleikbe fog terjesztetni, addig is az ajánlatot szinte a hitelintézetbe kívánják letenni kamatra. A lótenyésztést még most privatásokra hagyván,a helyett az anyautasítás nyomán tovább is a m. gazdasági intézet megalapításához kívánnak járulni — 250 ezerrel . Pest városa biztosítását ugyan sok tekintetből szükségesnek látják , de erre magát a várost is elég erősnek s hatalmasnak hiszik. A statistikai hivatal fölállítását hasonlókép boldogabb jövőre halasztják. A museumra 100 ezret, Polytechnicumra 800 ezret, sat. melly ajánlatok más czimekre át— nem ruházhatók. Az ő fölsége által előlegezett 360 ezer ír. vissza fizetendő. A vaspályák az utasítás szellemében pártolandók. A tőkepénzek meg vagy nem rovásánál igen elágaztak a vélemények , de végre is az megrovás károsnak, és ki nem is vihetőnek találtatott; de hogy a nemzeti pénztár növesztéséhez a tőkepénzesek is némi részben járuljanak , javaltatott, s elfogadtatott, hogy csak a hatóságoktól váltott, bélyegzett papíron írt adóssági kötelezvények követele lehessen jövőben törvény útján érvényes. A külföldön ok nélkül a fél éven túl tartózkodók kétszeres, az állandóul ott lakó magyarok négyszeres megrovatása határoztatott. Mógrátból. Balassa Gyarmat bocs. ijén Tapasztalás útján bizonyos, mikép sok habár tiszta ihletű de némileg hevesebb vezér, rohanósdi tacticájával szokott megvettetni, igy járt a Nemz. Újság nógrádi ismeretes levelezője B. L. úr, ki az utósó rendkívüli sept. 26 án B. Gyarmathon tartatott közgyűlés által, szándékától elüttetvén, tény által annyira czáfoltatott meg, hogy minden okoskodása, irgalmatlanul dugába dőlvén, az ismeretlen levelezőnek hitelességét, habár akaratja ellen sokkal nagyobb poletra emelte, pedig kár illy derék conservativnek a dolgot precipitálni, hagyta volna ezt inkább ex professo rohanónak ! kik per fás és nefas neki törnek , a Pesti Hírlappal mint a hajdani „Eversores Carthaginenses.“ Igaza van, hogy alkotmányos országokban ollyanok történnek, miknek történnie nem kellene , oda sorozom B. L. úrnak azon szemrehányását is, mellyel jeles tapintatú alispánjunkat mintegy Syllogismus cornutussal, be akarta hálózni, és kötelességére figyelmeztetni, de a többség mindig határoz, ez nálunk is történt, a többséget pedig első alisp. híven kimondd , tanúja annak ezen rendkívüli közgyűlés mellyben minden ember hallhatta előbbeni gyűlésben hozott végzés fonalán, a hadi adónak pertractatióját, és a végzést híven terjeszté elő J. L. főszb. mondván: J. KK. és RR. utolsó közgyűlésben hozott végzés volt, az, hogy addig követeink a hadi adó tárgyába ne bocsátkozzanak, míg az országgy. finánc, választmánytól kidolgozott munkálat, ezen rendkívüli közgyűlésben nem fog megrostáltatni, akkor, azaz most van az ideje tehát, hogy a hadi adóra nézve is utasítást adjunk, mi meg is történt és sok phosphorizans pattogó beszédet, ismételt módosításoknak indítványozása mellett, conclamatioval, egy kis leszállítással meg is ajánltatott határozott többség által * mit mond erre táblabiró úr utoljára alispányunk említett átázásai, egy kis bebonyolódottságot árulnak el, erre felelni nem tudok. — A financiális választmány terve, előleges megyei kiküldöttség által, aztán közgyűlésen rostáltatván meg, egy kis módosítással elfogadtatott, — nevezetesen ámbár Nógrád rendei az aránylagos és örökös adó elvállalásától nem idegenek, sőt ezt még most életbe léptetni óhajtanák, és szorgalmazását követeiknek meghagyák, jelenleg azon 3. milliomot 4 évre a kiváltságos státus részéről megajánlják , úgy azonban , hogy a köznép semmi részt ne vegyen, minthogy úgy is túlterhelt, a lótenyésztésre szánt 50 ezer gazdasági egyesületre fordíttassék, a kővonal Gallicia felé, Nógrádon keresztül, mint közelebb vonalon vitessék, nem pedig olly megyéken keresztül, a hol úgy is kőutak lesznek, — utoljára a katonaságot érdeklő rendeletek, intézmények olvastattak föl. — Tömlöczeink gyorsan épülnek, már az 5ik emelet készül, meglátandjuk a magány rendszernek ezen hazánkban első mintául szolgálandó börtönnek sikerét! — Megjelent, és Váczon a szerzőnél, Pesten pedig slartlib.cn Altenburger & Emich könyvárusoknál kapható . Az chnvleli, .s* tapasztalati TERMÉSZETTAN alaprajza, közhasználatra alkalmazva Schirkhuber Móricz oktatótól. Két kötet, 39. ív, hét rézmetszettáblával. Ara 3 fr. 30 kr. ezüstben.2—3 Árverés Esztergomban. Boldogult főtiszt. Sztankovics Antal — esztergami éneklő kanonok végrendelete következtében , annak hátra maradt minden javai u. m. arany és ezüst ékszerei, asztaleszközei, csinos szoba bútorai, hintái s lévai, a legjobb esztendőbeli , különféle borai, mintegy 520 akó , árverés utján készpénz fizetés mellett jövő October hó 21 kétől, a borok pedig 28kától kezdve eladatnak, mire a venni szándékozók ezennel meg hivatnak. 2—3 Dunavizullás: oct. 4kén: V 9" ()'" 0 fölött. Statusimpliáciok és részvények, árkelese. Béts, oct. 2kán 3 poent statusköt. 1844. . . 110%p.ft 4 pcent statusköt. . • ....................... . 100'/2— 5 pcent statusköt. (500 ft) . . . . 76%— 1834ki statuskölcsön . . 757% •~'T3T 1839ki statuskölcsön (250 ft.) . . . . • 328%— 1839ki statuskölcsön ( 50 ft) . . . . . — Pesti lánczhid-részvény(100 ft) . . . . . 106— Gőzhajó-részvény (500 ft) . . . .— Hel- és külföldi telegraph. A német földművelők és erdészék Münchenben sept. 30 án fognak összejönni, s vendégek Magyar és Lengyelországból is váratnak. •— Guadeloupe sziget legszebb városában Terre-Bassében a tűz 3 millióra rugó kárt okozott, a lakosok még a földrengés káraiból sem tudtak fölemelkedni s azért e csapás még fájdalmasabb. Midőn a postahajó e hirrel elindult az elem dúlását nem lehetett zabolázni. — Verviersben (Belgium) a jesuiták beigtatandása hirére némi nyugtalanságok támadtak , a nép csoportosan gyűlt össze, s nem lehetett különben szétoszlatni, mint a rendőrség befolyásával és a polgármesternek azon nyilatkozványával, hogy e rendetlenség okát némi bizonyossággal eltávolíthatni remélli.— Clementine szász coburghynő Lajos Fülöp leánya sept. 19. magyarországi birtokaiból Bécsben megérkezett. — Berlinben minden gyanús és feslett házakat eltiltani akarnak. — Mondják, hogy Catalonia partjaira alattomban 10,000 lőcső szállíttatott. — Victoria királynő az esős időjárás miatt a hebrudákat meg nem látogatja szept. 20— 30 váratott Windsorba. — Nagy érdekű az osmánok műveltségi állapotuk megbirálására a következő esemény. Néhány napja, hogy a török követ a bécsi udvarnál, a mechitaristák főnökénél ebédelt. Midőn a főpaptól búcsút von ez a törökre áldást adott és a cselédség megcsókolta a kezét.— Eynard ezredes Bugeaud segéde az isii ütközetben nyert zászlókat Párisba hozta. — Lajos Fülöp születése napját oc. Gán az eui kastélyban fogja ünnepelni született, 1773ban oc. fián e szerint élete 72 ik évébe lép , másnap London felé indúl. Guizot kisérendi a királyt, e 8 napi út 4 millió frankba kerülend. A belga király Lajos Fülöppel Londonban találkozandik&CXFOIiM IVJUPIiC. HMSHiama* Porter úr egy röpiratban egy föderativ parlament tervét fejté ki , s benne megosztott külön parlamenteket kíván, t. i. angol és írparlamentet, de ez utóbbinak széke ne Dublinban hanem szinte Londonban legyen sz. István kápolnájában, s ekkor a britt *) Az indítványozó .1. L. főszolg. urat , ki a házi adót megtagadta, velősen támadta meg B. Cy. pl. és nyomós okokkal annak elkerülhetetlen szükségét megmutatta. parlamentnek egyedül briit, az írnek kirekesztőleg ír ügyekkel kellene foglalkoznia.Az egyetlen szövetségi kötelék ugyanazon fejdelem volna csak. A sajtó a terv fölött kedvezőtlenül nyilatkozik. Az ir per roppant költségekbe került mind e mellett a repeal pénztárban mégis 20,000 ft sz. maradt. Sweicz. A wallisi nagy tanács eddigi tárgyalásaiból könnyen kivehető, hogy a fiatal Sweicz társulata itt valóban tönkre tétetett. A várostanács ingadozik a kormányhatalom önállósága s az egyház segedelme iránti féltékenység között. A szabadelműek a létező rendet kívánnák föltartani, a papi párt első diadalma az alkotmányterv fölötti tanácskozáskor a protestánsházi isteni tisztelet elnyomása, a világiaknak a nevelési cselekvőség körébeli kitiltása, a választóképesség korlátozása, a papságnak a tanácsnál háromszoros képviseletének behozatala, s a várostanács rendőri s katonai jogainak kiterjesztése sept. Irén Jósén indítványt ten az ülésben, hogy a fiatal Sweicz Jazon tagjai, kik vallástalan beszédeket folytatnak, az aktív polgárjogtól megfosztassanak, vizsgálatra egy választmánynak adatott ki. LIPVIZÍCÍA. 3*esti I&ii lap. (39aksz) „Válasz a Budapesti Híradónak“ főczikk. — Múlt számunk B. H. Lapvizsgájában említik, hogy ott a P. H. szerk. gyenge logicával vádoltatik; különös; e számban pedig T. A. azt mutogatja, hogy a B. H. vezérének van gyenge logicája; csak hiába— magna iigenia conveniunt. — Számunkra — miután mindketten az érdeklett lapok vezetőinek gyenge logicáját mutogatják — a legerősebb logicai következetességgel nem marad semmi megmutatni valónk! Olivér. «Felen Sior. (i. e. 78 — 79dik sz.) „Gondolatok a fiumei vasútról“ főczikk. Szerző részint anyagi, részint morális okoknál fogva a vukovár — fiumei vasút helyett, pest — fiumei vasutat javasol; miután azonban e kérdés, legalább jelen országgyűlésen e tekintetben már kérdésbe is alig jöhet, annak bővebb tárgyalását jelenleg nem látjuk szükségesnek. — Ha jól emlékezünk, ugyan e czikk már a Hírnökben is közölve volt.— Olivér. Társítatok és intézetek, lasonszenvi orvosok. — Pesten a hasonszenvi orvosok számukra nézve gyéren valának együtt. — Dr. Argenti értekezést olvasott föl a hasonszenvi adagokról , dr. Crakody pedig rövid necrológot egy érdemes elhunyt, dr. Kapdebó fölött, mellyet dr. Atonya külde be. — Dr. Streinz, ki már tavaly is érdekes közléseket nyújtott a hasonszenvi gyógyszerek magasbeldörgölésének microscopicus vizsgálatáról, az idén újabb vizsgálódásainak eredményeit küldé be, mellyet dr. Horner olvasott föl. Dr. Gardos élőszóval fejtegette a magnetismus hatásmódját az idegek physologiai törvényeiből s a legújabb tapasztalatokból elvont nézetek szerint, mit gr. Szapáry Ferencz mnga gyakorlati oldalról is fölvilágosítani szíveskedett. Másnap dr. Horner olvasott egy értekezést arról, ha lehet e a hasonszenvet tiszta meggyőződésből gyakorolni. Utána dr. Attomyrnak a szenvedelmek gyógytudományi használhatóságáról írt értekezéséből olvasta föl az érdekesebb részleteket dr. Bakosy. Végre dr. Horner néhány általa meggyógyított tüdővész példáit olvasd föl a gyöngyösi kórházból s közté egyúttal a nevezett kórház évi számadását. E szerint azon nagy figyelmet érdemlő intézet öszves vagyona 26,875 ftra megy. A fölvett betegek száma , julius elsejétől 1843. junius 30-áig 1844, százegy, kik közöl meggyógyult 76, javult 4, javulás nélkül elbocsáttatott 4, haldokló állapotban vitetett be 5, meghalt 6, fenmaradt 6. Egyébiránt jövendőben minden alkalommal, egyegy korosztály körüli tapasztalataikat adják elő , különös tekintettel lévén a nyavalyák epidemicus jellemére s az azok ellen nyújtott szerek munkálatára, —s így első föladatul a jövő évre a váltólázak tűzettek ki, mellyek honunkban igen nevezetes szerepet játszanak, s mellyek ha gyökeresen le nem győzetnek , olly sok nemű chronicus hasbajok szülő okai.— Juli. 28ka, 11 ahnemann emlékezetének szenteltetett,a midőn dr. Balogh Pál emlékbeszédet olvasott a nagy elhunyt fölött, s alkalmi versek osztattak ki honunk koszorús költőitől: Vörösmarty, Császár és Garay uraktól, mellyeket Egressy Gábor szavalt el. Óhajtandó volna, hogy Magyarhon orvosai, kik a reformált gyógyművészség elsőségeiről én józan tapasztalataik által meggyőződtek , meleg részvéttel ápolnák e még mindeddig ugyan gyenge, de egészséges alapon nyugvó csemetét, melly egykor az emberi nemzet haladási történetébe lényeges befolyást gyakorland, és szemeik előtt tartanák azt, hogy mint minden fontos kérdéseknél, úgy itt is a haladás múlhatlan föltétele, a buzgó észmunkálkodás, melly nélkül a legdúsabb erők is minden fontos eredmény nélkül szóródnak szét. Szerkesztik gr. Mailáth J. és Kovacsóczy Mihály. Nymnatik Trattner-Károlyi betűiről, uri-utcza 153. szám.