Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-05 / 56. szám

világába szállott bámesz emberek szemeit soha többé nem kápráztatandó. De hogy kihűlése után is Esztergomban emléke maradjon, a polgárok sorába forakozott, hol, ha czélját érheti, szövevényes kalandjai Na­g­y Ignácz torz képeiben, személyes tulajdonai pedig később a Mo­zaik vagy Croquis szeszélyes íróinak tükreiben kedves anyagul szolgálhatnak. E kis ecseteléssel minapi fölhí­vására epitaphiumához tartozunk, további és tökéletes rajzát a fölemlitett irók avatottabb tollaira hagyván e lapokban ezután B-veli bibelődést — mint méltatlan munkát — at. ez. közönség kíméletéből is — mellő­­zendjük. Vegye útravalóul tiszta tanácsunkat — még idő van, ha boldogulni akar, hagyjon föl ármányaival, cselszövényeivel, és sok szép tehetségeit, meleg — de ferde irányú — buzgalmát használja jóra, legyen, ha épen hivatást érez magában — opponens, szép tér ez áram, ha alapos, de ne komédiás, így még valami, vagy tán (hisz már sok metempsichosist láttunk) — városi fölügyelő is lehet, mert már — mit annyira óhajt, kun — kapitány nem lehet, minthogy a conditio, si­­nequa non-----------elenyészett, miután a fölügyelők el­fogadtattak. E förgeteg széttünte után, az országos vá­lasztmány által tervezett költségek fölött folyt a tanács­kozás — e munkálat egész terjedelmében fölolvastatván. — Általános volt a szándék azt még ma bevégezni, mint­hogy a követek az utasításadást sürgeték; azonban délutá­ni 4 óra táj­ban tűz­­kiáltozás zavart okoza a teremben,miről az elnök hiteles tudósítást vévén a gyűlést föloszlatá , s folytatását másnapi reggeli 8 órára tűzé. A tűz Sz.György­­mező külvárosban egy szalma kazalból ütött ki, de rögtön el is fojtatott. Másnap a tanácskozás délutáni egy óra táj­ban végződött, érdekes­ pontjai: A KK. és RR. az anyautasítás szellemében a nemesség által fizetendő sub­­sidiumot most is megajánlák — de csak — egy orsz. gyűléstől a másikig — jelesül, a tervezett vasutakra évenkint 500 ezret; a Luisa vasút megváltására 1 mil­lió 350 ezret, a fiumei kikötőre 250­ ezret. A Tisza és a többi folyók szabályozási kezdetére, mivel ezek még időelőttiek, és a nemzet erejével nem mérkőzhetek most ugyan egyenesen a kétes próbára semmit, de készek mégis, hogy e roppant vállalat magva legalább elhintve legyen a hitel­intézetbe, annak 200 ezret tőkéje mellé még annyit tenni, mellynek gyarapulandó kamatja tán boldogabb jövőben más segéllyel is szaporitandó, a Ti­sza szabályozására fordittassék. A népnevelésre igen ke­­veselék. E. rendei a tervezett 100­ ezret, és készek még­­ annyit ajánlani, de csak akkor,ha a népnevelési rendszer e­­leikbe fog terjesztetni, addig is az ajánlatot szinte a hitel­in­tézetbe kívánják letenni kamatra. A lótenyésztést még most privatásokra hagyván,a helyett az anyautasítás nyomán to­vább is a m. gazdasági intézet megalapításához kíván­nak járulni — 250 ezerrel . Pest városa biztosítását ugyan sok tekintetből szükségesnek látják , de erre ma­gát a várost is elég erősnek s hatalmasnak hiszik. A sta­­tistikai hivatal fölállítását hasonlókép boldogabb jövőre halasztják. A museumra 100 ezret, Polytechnicumra 800 ezret, sat. melly ajánlatok más czimekre át—­ nem ruházhatók. Az ő fölsége által előlegezett 360 ezer ír. vissza fizetendő. A vaspályák az utasítás szellemében pártolandók. A tőke­pénzek meg vagy nem rovásánál igen elágaztak a vélemények , de végre is az megrovás károsnak, és ki nem is vihetőnek találtatott; de hogy a nemzeti pénztár növesztéséhez a tőke­pénzesek is némi részben járuljanak , javaltatott, s elfogadta­tott, hogy csak a hatóságoktól váltott, bélyegzett pa­­píron írt adóssági kötelezvények követele lehessen jö­vőben törvény útján érvényes. A külföldön ok nélkül a fél éven túl tartózkodók kétszeres, az állandóul ott la­kó magyarok négyszeres megrovatása határoztatott. Mógrátb­ól. Balassa Gyarmat b­­ocs. ijén Tapasztalás útján bizonyos, mikép sok habár tiszta ih­letű de némileg hevesebb vezér, rohanósdi tacticájá­­val szokott megvettetni, igy járt a Nemz. Újság nógrádi ism­eretes levelezője B. L. úr, ki az utósó rendkívüli sept. 26 án B. Gyarmathon tartatott közgyűlés által, szán­dékától elüttetvén, tény által annyira czáfoltatott meg, hogy minden okoskodása, irgalmatlanul dugába dőlvén, az ismeretlen levelezőnek hitelességét, habár akaratja ellen sokkal nagyobb poletra emelte, pedig kár illy de­rék conservativnek a dolgot precipitálni, hagyta vol­na ezt inkább ex professo rohanónak ! kik per fás és nefas neki törnek , a Pesti Hírlappal mint a hajdani „Ever­­sores Carthaginenses.“ Igaza van, hogy alkotmányos or­szágokban ollyanok történnek, miknek történnie nem kel­lene , oda sorozom B. L. úrnak azon szemrehányását is, mellyel jeles tapintatú alispánjunkat mintegy Syl­logismus cornutussal, be akarta hálózni, és kötelessé­gére figyelmeztetni, de a többség mindig határoz, ez ná­lunk is történt, a többséget pedig első alisp. híven ki­mondd , tanúja annak ezen rendkívüli közgyűlés melly­­ben minden ember hallhatta előbbeni gyűlésben hozott végzés fonalán, a hadi adónak pertractatióját, és a vég­zést híven terjeszté elő J. L. főszb. mondván: J. KK. és RR. utolsó közgyűlésben hozott végzés volt, az, hogy addig követeink a hadi adó tárgyába ne bocsátkozza­nak, míg az országgy. finánc, választmánytól kidolgo­zott munkálat, ezen rendkívüli közgyűlésben nem fog megrostáltatni, akkor, azaz most van az ideje tehát, hogy a hadi adóra nézve is utasítást adjunk, mi meg is történt és sok phosphorizans pattogó beszédet, ismé­telt módosításoknak indítványozása mellett, conclamati­­oval, egy kis leszállítással meg is ajánltatott­ határo­zott többség által *­ mit mond erre táblabiró úr­ utoljá­ra alispányunk említett átázásai, egy kis bebonyolódott­­ságot árulnak el, erre felelni nem tudok. — A financi­ális választmány terve, előleges megyei kiküldöttség ál­tal, aztán közgyűlésen rostáltatván meg, egy kis módo­sítással elfogadtatott, — nevezetesen ámbár Nógrád rendei az aránylagos és örökös adó elvállalásától nem idegenek, sőt ezt még most életbe léptetni óhajtanák, és szorgalmazását követeiknek meghagyák, jelenleg azon 3. milliomot 4 évre a kiváltságos státus részéről meg­ajánlják , úgy azonban , hogy a köznép semmi részt ne vegyen, minthogy úgy is túl­terhelt, a lótenyésztésre szánt 50 ezer gazdasági egyesületre fordíttassék, a kővonal Gal­­licia felé, Nógrádon keresztül, mint közelebb vonalon vitessék, nem pedig olly megyéken keresztül, a hol úgy is kőutak lesznek, — utoljára a katonaságot érdeklő rendeletek, intézmények olvastattak föl. — Tömlöcze­­ink gyorsan épülnek, már az 5ik emelet készül, meglátand­­juk a magány rendszernek ezen hazánkban első mintául szolgálandó börtönnek sikerét! — Megjelent, és Váczon a szerzőnél, Pesten pedig slartlib.cn Altenburger & Emich­ könyvárusoknál kapható . Az chnvleli, .s* tapasztalati TERMÉSZETTAN alaprajza, közhasználatra alkalmazva Schirkhuber Móricz oktatótól. Két­ kötet, 39. ív, hét rézmetszettáblával. Ara 3 fr. 30 kr. ezüstben.­­2—3 Árverés Esztergomban. Boldogult főtiszt. S­z­t­a­n­k­o­v­i­c­s Antal — eszter­gami éneklő kanonok végrendelete következtében , an­nak hátra maradt minden javai u. m. arany és ezüst ék­szerei, asztaleszközei, csinos szoba bútorai, hintái s lé­vai, a legjobb esztendőbeli , különféle borai, mintegy 520 akó , árverés utján készpénz fizetés mellett jövő Octo­ber hó 21 kétől­, a borok pedig 28kától kezdve eladatnak, mire a venni szándékozók ezennel meg hivatnak. 2—3 Dunavizullás: oct. 4kén: V 9" ()'" 0 fölött. Statusimpliáciok és részvények, árkelese. Bét­s, oct. 2kán 3 poent statusköt. 1844. . . 110%p.ft 4 pcent statusköt. . • ....................... . 100'/2— 5 pcent statusköt. (500 ft) . . . . 76%— 1834ki statuskölcsön . . 757% •~'T3T 1839ki statuskölcsön (250 ft.) . . . .­ • 328%— 1839ki statuskölcsön ( 50 ft) . . . . . — Pesti lánczhid-részvény(100 ft) . . . . . 106— G­őzhaj­ó-részvény (500 ft) . . . .— Hel- és külföldi telegraph. A német földművelők és erdészék Münchenben sept. 30 án fognak összejönni, s vendégek Magyar és Len­gyelországból is váratnak. •— Guadeloupe sziget leg­szebb városában Terre-Bassében a tűz 3 millióra rugó kárt okozott, a lakosok még a földrengés káraiból sem tud­tak fölemelkedni s azért e csapás még fájdalmasabb. Midőn a posta­hajó e hirrel elindult az elem dúlását nem lehetett zabolázni. — Verviersben (Belgium) a jesuiták beigtatandása hirére némi nyugtalanságok támadtak , a nép csoportosan gyűlt össze, s nem lehetett különben szétoszlatni, mint a rendőrség befolyásával és a polgár­­mesternek azon nyilatkozványával, hogy e rendetlen­ség okát némi bizonyossággal eltávolíthatni remélli.— Cle­mentine szász coburghynő Lajos Fülöp leánya sept. 19. magyarországi birtokaiból Bécsben megérkezett. — Berlin­ben minden gyanús és feslett házakat eltiltani akarnak. — Mondják, hogy Catalonia partjaira alattomban 10,000 lőcső szállíttatott. — Victoria királynő az esős időjá­rás miatt a hebrudákat meg nem látogatja s­zept. 20— 30 váratott Windsorba. — Nagy érdekű az osmánok műveltségi állapotuk megbirálására a következő esemény. Néhány napja, hogy a török követ a bécsi udvarnál, a mechitaristák főnökénél ebédelt. Midőn a főpaptól bú­csút von ez a törökre áldást adott és a cselédség meg­csókolta a kezét.— Eynard ezredes Bugeaud segé­de az isii ütközetben nyert zászlókat Párisba hozta. — Lajos Fülöp születése napját oc­. Gán az eui kastély­ban fogja ünnepelni született, 1773ban oc­. fián e sze­rint élete 72 ik évébe lép , más­nap London felé indúl. Guizot kisérendi a királyt, e 8 napi út 4­ millió frankba kerülend. A belga király Lajos Fülöppel Londonban ta­­lálkozandik­&CXFOIiM IVJUPIiC. HMSHiama* Porter úr egy röpiratban egy fö­derativ parlament tervét fejté ki , s benne megosztott külön parlamenteket kíván, t. i. angol és írparlamentet, de ez utóbbinak széke ne Dublinban hanem szinte Lon­donban legyen sz. István kápolnájában, s ekkor a britt *) Az indítványozó .1. L. főszolg. urat , ki a házi adót megtagadta, velősen támadta meg B. Cy. pl. és nyo­mós okokkal annak elkerülhetetlen szükségét meg­mutatta. parlamentnek egyedül briit, az írnek kirekesztőleg ír ügyekkel kellene foglalkoznia.Az egyetlen szövetségi kö­telék ugyanazon fejdelem volna csak. A sajtó a terv fö­lött kedvezőtlenül nyilatkozik.­­ Az ir per­ roppant költségekbe került mind e mellett a repeal pénztárban még­is 20,000 ft sz. maradt. Sweicz. A wallisi nagy tanács eddigi tárgyalá­saiból könnyen kivehető, hogy a fiatal Sweicz társu­lata itt valóban tönkre tétetett. A várostanács ingado­zik a kormányhatalom önállósága s az egyház sege­delme iránti féltékenység között. A szabadelműek a lé­tező rendet kívánnák föltartani, a papi párt első dia­dalma az alkotmányterv fölötti tanácskozáskor a pro­­testánsházi isteni tisztelet elnyomása, a világiaknak a nevelési cselekvőség körébeli kitiltása, a választó­ké­pesség korlátozása, a papságnak a tanácsnál háromszo­ros képviseletének behozatala, s a várostanács rend­őri s katonai jogainak kiterjesztése sept. Irén Jósén indítványt ten az ülésben, hogy a fiatal Sweicz Jazon tagjai, kik vallástalan beszédeket folytatnak, az aktív polgárjogtól megfosztassanak, vizsgálatra egy választ­mánynak adatott ki. LIPVIZÍCÍA. 3*esti I&ii­ lap. (39ak­sz) „Válasz a B­u­­d­a­pesti Híradónak“ főczikk. — Múlt számunk B. H. Lapvizsgájában említik, hogy ott a P. H. szerk. gyenge logicával vádoltatik; különös; e számban pedig T. A. azt mutogatja, hogy a B. H. vezérének van gyenge logicája; csak hiába— magna iigenia con­­veniunt. — Számunkra — miután mindketten az ér­deklett lapok vezetőinek gyenge logicáját mutogatják — a legerősebb logicai következetességgel nem marad sem­mi megmutatni valónk! Olivér. «Felen Sior. (i. e. 78 — 79dik sz.) „Gondola­tok a fiumei vasútról“ főczikk. Szerző részint anyagi, részint morális okoknál fogva a vuk­ovár — fiumei vasút helyett, pest — fiumei vasutat javasol; miután azonban e kérdés, legalább jelen országgyű­lésen e tekintetben már kérdésbe is alig jöhet, annak bővebb tárgyalását jelenleg nem látjuk szükségesnek. — Ha jól emlékezünk, ugyan e czikk már a Hír­nök­b­e­n is közölve volt.— Olivér. Társít­­atok és intézetek, l­ason­szenvi orvosok. — Pesten a hasonszenvi orvosok számukra nézve gyéren valának együtt. — Dr. Argen­ti értekezést olvasott föl a hasonszenvi adagok­ról , dr. Crakody pedig rövid necrológot egy érdemes elhunyt, dr. Kapdebó fölött, mellyet dr. A­­­to­­ny­a kü­lde be. — Dr. Streinz, ki már tavaly is érdekes közléseket nyújtott a hasonszenvi gyógyszerek magasb­eldörgölésének microscopicus vizsgálatáról, az idén újabb vizsgálódásainak eredményeit küldé be, mellyet dr. Hor­­n­e­r olvasott föl. Dr. G­a­r­d­o­s élőszóval fejtegette a magnetismus hatásmódját az idegek physologiai törvé­nyeiből s a legújabb tapasztalatokból elvont nézetek sze­rint, mit gr. Szapáry Ferencz m­nga gyakorlati oldalról is fölvilágosítani szíveskedett.­­ Másnap dr. Horner olvasott egy értekezést arról, ha lehet e a hasonszen­­vet tiszta meggyőződésből gyakorolni. Utána dr. Atto­­myrnak a szenvedelmek gyógytudományi használható­ságáról írt értekezéséből olvasta föl az érdekesebb rész­leteket dr. B­a­k­o­s­y. Végre dr. Horner néhány ál­tala meggyógyított tüdővész példáit olvasd föl a gyön­gyösi kórházból s közté egy­úttal a nevezett kórház évi számadását. E szerint azon nagy figyelmet érdemlő intézet öszves vagyona 26,875 ftra megy. A fölvett betegek szá­ma , julius elsejétől 1843. junius 30-áig 1844, százegy, kik közöl meggyógyult 76, javult 4, javulás nélkül el­bocsáttatott 4, haldokló állapotban vitetett be 5, meghalt 6, fenmaradt 6.­­ Egyébiránt jövendőben minden al­kalommal, egyegy korosztály körüli tapasztalataikat ad­ják elő , különös tekintettel lévén a nyavalyák epidemi­­cus jellemére s az azok ellen nyújtott szerek munkála­tára, —­s így első föladatul a jövő évre a váltólázak tű­zettek ki, mellyek honunkban igen nevezetes szerepet játszanak, s mellyek ha gyökeresen le nem győzetnek , olly sok nemű chronicus hasbajok szülő okai.— Juli. 28ka, 11 ahne­m­ann emlékezetének szenteltetett,a midőn dr. Ba­logh Pál emlékbeszédet olvasott a nagy elhunyt fölött, s al­kalmi versek osztattak ki honunk koszorús költőitől: Vörös­marty, Császár és Garay uraktól, mellyeket Egressy Gábor szavalt el. Óhajtandó volna, hogy Magyarhon orvosai, kik a reformált gyógyművészség elsőségeiről én józan tapasz­talataik által meggyőződtek , meleg részvéttel ápolnák e még mind­eddig ugyan gyenge, de egészséges alapon nyugvó csemetét, melly egykor az emberi nemzet haladá­si történetébe lényeges befolyást gyakorland, és szemeik előtt tartanák azt, hogy mint minden fontos kérdéseknél, úgy itt is a haladás múlhat­lan föltétele, a buzgó észmun­­kálkodás, melly nélkül a legdúsabb erők is minden fon­tos eredmény nélkül szóródnak szét. Szerkesztik gr. Mailáth J. és Kovacsóczy Mihály. Nymnatik Tra­ttner-K­árolyi betűiről, uri-utcza 153. szám.

Next