Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-22 / 65. szám
Veszprém, Baranya, Zólyom, Fejér, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze, Sáros, Ung, Szatmár, Szabolcs, Szepes, Gömör, Borsod, Heves , Bereg, Torna, Ugocsa, Marmaros, Csongrád, Békés,Csanád, Arad, Temes, Torontál, Krassó 143 (6 ellen.) Pest városának a Duna árja elleni biztosítására ajánlani nem kívánnak: Zemplén, Sáros, Ung, Szatmár, Szepes, Gömör, Bereg, Torna, Ugocsa, Bihar, Marmaros, Békés, Arad, Torontál, Krassó, Pozsony Nyitra, Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Komárom, Bars, Somogy, Győr, Veszprém, Fejér, Esztergom, Mosony, Bács, Thurócz, Pozsega 2 33 (16 ellen.) A statistikai hivatal felállítására ajánlani kívántak: Pozsony, Nógrád, Komárom, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Mosony, Pest, Tolna, Árva, Bács, Szerém, Abaúj, Zemplén, Ung, Szatmár, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Torna, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál, Krassó ) 31 (18 ellen.) Azon öszveg feletti rendelkezés, mellyel az ország a királyi kincstárnak tartozik, akkorra halasztani, mikor az illető kér választmány a számadásokat megvizsgálandván tudósítási teend. Ezután következett azon kérdés: akarnak-e a KK. és RR. a nemzeti múzeumra vagy nem? mellyre igenlegesen következő ügyek szavaztak: Borsod, Bihar, Csongrád, Torontál, Pozsony, Arad, Komárom, Bars, Hont, Baranya, Zólyom, Esztergom, Pest, Tolna, Árva, Nógrád 1 16 (33 ellen). És igy ez nem nyervén többséget következett a műegyetem és reáloskolák létrehozása, mellyre nézve egy megyének azon indítványa fogadtatott el, hogy miután ő fölsége legújabban a törvényhatóságokhoz intézett leirata szerint ezekről gondoskodni kegyeskedett, e tárgyat illető intézkedés a jövő a gyűlésig fölfüggesztetvén ő fölségének egy rövid fölirás utján köszönetszavaztassék ugyan,de egyszersmind keressék meg ő fölsége, hogy ezen a nemzet jogaihoz tartozó intézkedéseket a gyűlési pertractatio útjára ereszteni méltóztassék. Ez elfogadtatván, szavaztatott azon kérdésre: kivánnak-e a gazdasági s iparegyesületre ajánlani ? mellyre igenlegesen következő ügyek szavaztak : Trencsin , Nógrád, Komárom, Hont, Győr, Zólyom, Baranya, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Árva, Bács, Verőcze, Sáros, Ung, Szatmár, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál, Krassó 1 31 (18 ellen.) Elvégre a Pesten építendő országházra javaslati ajánlat fölötti határozat következő ülésre halasztatott, mellyben egyszersmind az országház ügyében működött választmány jelentése is tárgyalandó. CCCIX. ker. ülés oct. 17én. (Elnökök sat. kik előbb.) Hitelesíttetett üzenete a KKnak a tengermelléki vámok iránt, továbbá a sz. kir. városok, és a hajdú kerületek rendezése tárgyában. Ezután a tegnapi vitatkozás nyomán a Pesten építendő országház ügye tárgyaltatott , és szavaztatott e kérdésre: ,,valljon a KK. és RR. a már megajánlott 2.385.000 pftból akarnak az országház építésére ajánlani ?“ mire igennel következő ügyek szavaztak: Abaúj, Zemplén, Ungh, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Bereg, Torna, Bihar, Marmaros, Csongrád, Csanád, Arad, Torontál, Pozsony, Nógrád, Komárom, Bars, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Mosony, Pest, Tolna, Árva—27. Nyitra nem szavazván (21 ellen). És mert az igennel szavazók közöl csak feltételesen azaz úgy hamarab szavaztak igennel, a végzés ugyan igenlegesen mondatott ki, de a kérdés további vitatása akkorra halasztatott, mikor a maradás megtudható leend. Ezután kérdés támadt a fölött: ha a választmány által tervkészítésre kitűzött s Európa szerte kihirdetett ezer arany jutalmat megadják-e vagy nem? Voltak, kik e sommát, mellyet a hozzájárulásokkal kiküldött választmány jutalmul tűzött ki, csak ha a telik kivánták megajánlani, mások a nemzet legnagyobb compromissioját vélék elősegélni ha ez meg nem ajánltatnék , s azt mindenek előtt kifizetendőnek vélték, és a többség illy értelmű lévén, annak az ország pénztárából leendő kifizetése határoztaték. Ezután a financiális ügy folytattatván szavazat alá vitettek a sommák , mellyek a már megállapított czélokra ajánlanánk, jelesül lör Az orgos választmány által kijelölt országos utakra a választmány négy évre évenkint 1.000,000 ftot javasol fordítandónak. Föltétetett tehát e kérdés: ,,maradjon-e a szerkezet vagy nem ?“ — mire igennel következő vármegyék szavaztak: Pozsony, Bács, Győr, Baranya, Pest, Árva, Verőcze, Szerém, Abaúj, Zemplén, Sáros, Ung, Szatmár, Szabolcs, Szepes, Gömör, Heves, Bereg, Torna, Ugocsa, Bihar, Csongrád, Marmaros, Békés, Csanád, Temes, Arad, Torontál, Krassó—20, Sopron, Zala, Liptó, Veszprém nem szavazván (16 ellen). És igy az országos útak építésére összesen 4,000,000 írt megajánltatott. — 2or A Lujza út megváltására választmányilag ajánlott 1,350,000, 3or a fiumei kikötőre 250,000, szavazat nélkül, mint a kitűzött czélokra teljesen kiszabott öszvegek egyhangúlag megajánlottak. — 4er Az országos út és csatorna-hálózati tervek készítésére s a szükséges fölmérésekre a választmány megajánlani javasol 150,000 ftot.— A Tisza szabályozásának terve elkészítésére, s a munkálat megkezdésére egyszer mindenkorra 600,000 ft. A hitelintézetre egyszer mindenkorra 200,000 fut. A többi folyóknak szabályozására ide értve a Dunát is egyszer mindenkorra 400,000 frt. A népnevelésre évenként 100,000 négy évre 400,000. A statisticai hivatal föláltására évenként 10,000 négy évre 40,000, a mint a választmány javaslat szavazat-többséggel elfogadtattak. A királyi kincstárnak megadandó tartozási öszveg az előbbi gyűlésben tett határozat értelmében az okiratok megvizsgálásáig függőben maradandó nemzeti museum, mellyre tegnap nagy többség ajánlani nem akart, ma országos pártolást nyert, és szavazás utján egyszer mindenkorra 100.000 ital határoztatok fölsegéltetni olly föltétellel azonban, hogy a Ráday féle gyűjteményt megszerezze. — A műegyetem és reáliskolákra nézve: a tegnapi határozat szerint a jövő c.gyűlésig elmellőztetik azon édes reménnyel, hogy legkegyelmesebb fejedelmünk atyai ígéreténél fogva ebben intézkedendik. CCCX. ker. ülés oct. 18. (Elnökök sat. kik előbb). Hitelesíttettek némelly izenetek , mellyek után a tegnapi tanácskozás fonalán a gazdasági s iparegyesület pártolására szavazat határoztatok a felett: „akarnak-e általános, vagy évenkint adandó sommával pártolásához járulni ?“ Átalánosra következő vármegyék szavaztak: Abaúj , Zemplén, Sáros, Ung, Szatmár, Szabolcs, Szepes, Gömör, Borsod, Heves, Bereg, Tolna, Bihar, Csongrád, Arad, Temes, Torontál, Krassó, Pozsony, Trencsin, Nógrád, Bars, Tolna, Somogy, Ilont, Győr, Baranya, Zólyom, Fejér, Esztergom, Mosony, Árva, Bács, Verőcze, Szerém, Marmaros, 36. Évenkint kívántak adni : Békés, Komárom, Pest, 3. Nem szavaztak: Ugocsa, Csanád, Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Liptó, Veszprém ,38. Semmit sem kívánnak fizetni Thurócz, Pozsega , 2. Ezután a sommára nézve három indítvány létetett; első melly szerint 200,000, 2dik melly szerint 70,000, 3dik melly szerint 30,000 ft. lenne ajánlandó. Szavaztatott tehát legelőször arra, ha akarnak-e 200,000 ftot vagy kevesebbet ajánlani? A 200,000 ftra szavaztak: Nógrád, Bars, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Esztergom, Mosony, Tolna , Zemplén, Sáros, Szathmár, Gömör, Borsod, Heves, Csongrád, Békés, Csanád . 18. Nem szavaztak: Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Liptó, Veszprém. És igy 25 szavazattal 18 ellen a többség 200,000 ftnál kevesebbet kiván ajánlani. Ezután szavaztak azon kérdésre: „akarnak-e 100,000et vagy annál is kevesebbet ?41 A 100,000 ftra szavaztak: Abaúj, Sáros, Ungh, Szathmár, Szabolcs, Zemplén, Szepes, Gömör, Borsod, Heves, Beregi, Marmaros, Csongrád, Békés, Arad, Temes, Nógrád, Komárom, Bars, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Esztergom, Mosony, Tolna, Bács, Thurócz28: 15 ellen, mert Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Liptó, Veszprém nem szavaztak. Továbbá szavazás útján az is elhatároztatott, hogy ezen 100,000 ftot a gazdasági egyesület úgy használja, hogy abból 70,000 ftot a gazdasági választmány által kitűzött czélokra fordítson — 30,000 pedig tőkésítsen. Ezután az orgos választmány javaslata nyomán kitűzetett e kérdés: „Az iparegyesület fölsegélésére kívánnak valamelly sommát ajánlani ?“ mellyre igennel csak Abauj, Szathmár, Csongrád, Arad, Temes, Trencsén, Nógrád, Komárom, Bars, Hont, Zólyom, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Árva —16 ugye szavazván — 32, mert Zala nem szavazott, az iparegyesületet segíteni nem kívánta. Az országházra tervileg javaslott 1,000,000 pft, mint a ház építését csak az egészben segíthető ki — fölkiáltás útján megajánltatott. Itt Porgye követe egy indítvánnyal lépett föl, melly szerint Mátyás szobrának az országház elébe leendő fölállítása a megajánlott 1,000,000 pftba foglaltassak , melly indítvány szavazás alá bocsáttatott, s eredménye az von, hogy az indítványt pártolólag csak Nógrád, Ilont, Zólyom, Pest, Tolna, Szathmár, Szabolcs Tolna, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Temes ,13 ügyék nyilatkozván, az indítvány elvettetett. A vai káptalan követe ez alkalommal igy nyilatkozott: Corvin Mátyás bizonyára nagy király volt, s minket az ő irányában örök hála kötelez le; mert hírünket és nevünket fölemelte, s azt messze földre terjesztette. Mi ő neki nem egy, hanem három szobrot emelhetnénk — olly tömöttek , olly nagyszerük halhatatlan erényei. Volt-e vitéz, ki őt fölülmúlta volna? csépelte és visszariasztotta a törököket, megforgatta és kifárasztotta a cseh és morvabelieket, megismertette bajnok erejével a németeket. Nem is csoda, mivel katonáit és hadi seregeit úgy rendezte és olly lábra helyeztette, hogy azok mindenütt elhirhedtek. Nem lenne méltó tehát annak egyik szobrát a Ludovicea előtt kiállítói? De Mátyás király dicsősége tovább terjed. Ő Görögés Olaszország múzsáinak köztünk menedéket nyitván, iskolákat és egyetemeket állítván, könyvtárakat és tudós társaságokat alakítván, a tudósokat pedig becsődítvén és ápolólag elfogadván, honi tudományainkat csak hamar tenyészetre és virágzásra hozta. Valljon tehát másik szobra az egyetemi téren nem foglalna-e méltó helyet ? Azonban itt sem végződik el Mátyás király dicsősége. Ő a nemesi ízlést és a szép művészetnek több ágait olasz és németföldről ide általhonosítván, mind a csinosodást mind a polgári miveltséget olly jelentékeny fokra állítá, hogy az ragyogó fényben mutatkoznék. i Semde tehát harmadik szobra a nemzeti múzeumnak homlokzatát teljes joggal foglalná el? Mindamellett az országgyűlés csarnokával olly szoros kapcsolatba őt nem tehetem, mert Corvin Mátyás sem alkotmányos sem törvényhozási rendszerünkben különös időszakot nem állított. Volt azonban egy királyunk, pedig Árpád ivadéka, ki alkotmányunk szegletkövét vetette meg, s kinek törvényein a mi törvényeink annyira alapulnak, hogy ezek amazoknak csaknem fejleményi s újabb viszonyokhoz alkalmazott eredményi. E királyban a mi elődeink legfőbb dicsőségüket helyeztették. Milly tisztelettel viseltettek irányában s milly áldással követték érdemeit, mutatja mind szent László király első könyvének 38dik fejezete, mind második András király arany bullájának iső törvényczikke, hol rendeltetik, hogy halhatatlan nagy emléke évenkinti ünnepéllyel nemzetileg tartassák meg. álljon tehát az ő szobra a törvényhozás templomának elejére nem sokkal inkább kínálkozik ? De azt hiszem, hogy jelenleg, midőn teendőink olig roppantak és annyira elágaznak, sem ennek sem annak szobrairól szó nem lehet; mert, mit e napokban G.megye követének bölcsessége kijelentett, előbb tegyük le az alapokat, aztán emeljük föl és fejezzük be az épületet, s akkor gondoskodjunk a tetőgombról és az ékszerekről. Ezután a kezelésről szóló törvényjavaslat vitatása következett, mellyre nézve mindenek előtt szavazattöbbséggel módosítás határoztatok. Ezután szavaztatott e kérdésre : különvélemény-e vagy nem ? melyre nagy többség igenlegesen szavazván az ülés átváltozott a CCXXXXVllf. orsz. ülésre a KK. és RRnél, mellyben némelly a FORRtől áthozott izenetek hirdettetvén tárgyaltatott, és a kerületi megállapodás szerint meghagyatott Sdik izenete a KK. és üRnek a sz. kir. városok, és a hajdú kerület rendezése tárgyában. K. k. leirat az 1827: 16dik t. czikk által kiküldött határszéli biztosság munkálata iránt. I. Ferdinand Isten kegy. ausztriai császár, Magyar- és Csehország e névvel ötödik királya sat. Astyria, Carniolia s Horvátország, különösen a fiumei kerület közt fönforgott viszálkodásokra nézve 1827:16 dik.czikk által kiküldött határszéli bizottmánynak elénk terjesztett s bővebben megfontolt és meghányt munkálata rendén kegyelmesen intézzük, hogy a határok azonképen, miként a munkálkodó vegyes bizottmány által, a munkálata közben kötött egyezkedések szerint meghatároztattak, tűzessenek ki; különösen pedig, hogy a Fiume városa s Istriának Kapua uradalma közt megállapított határvonal, az idézett viszonyos egyezkedéssel összefüggőleg, az ország határát is tegye; hogy továbbá, illetőleg a Zágráb megye s Styria herczegsége közti viszálkodást, a mokriczi Kosztainovicza táj, melly mindenkor Styria herczegségközi tartozványul tekintetett, ugyan a mellett; ellenben Ribnicza vidéke, mellyen a régi határtevő Szutla folyam nyomai láthatók, Zágráb megyének hagyassék; s hogy a Szutla folyam jelenlegi medre, mellette egész forrásáig fölhaladván, egész haladtában állandó határt képezzen Horvátország és Styria közt, a Barasd megye s Cilleji kerület közti száraz határvonalak a Kollada nevezetű helyszínig, mellyen a marburgi kerület határai kezdődnek, kérdés alatt nem forogván;— hogy továbbá a Kutis Lázi tájak Zágráb megyét, a Fakinovi Lázi táj pedig Styria herczegséget illesse; — továbbá a Varasil megye és Styriának Cilleji kerülete közti viszálkodásokat illetőleg, a Szutla folyamon innen a horvát részen levő csekély birtokok Styria által Horvátországnak és az illető hatóságoknak, ellenben a Szutla folyamon túl a styriai részen levő birtokok, az V. számú térképen Aval jegyzett tájon kívül, Styria herczegségnek engedtessenek át örökre; — továbbá a Marasd megye és Styriának Marburg nevű kerülete közti viszálkodásokat illetőleg, — a Ternovsehakon vagy Brodén keresztül 1797 ben időközileg vont, s egy másik, a horvátoknál Murschak, a stájeroknál Ostischecz nevet viselő szigeten keresztül menő határvonal, Varasd városa s Polsterau mezőváros, következőleg Hlorváthon és Styria közt is örök időkre határt szabjon; — a Vinicze vár és Kryspolyán uradalom , valamint az Ormosd vagy Fridau nevű stájer város és Puschendorf, Frankövezet), Grabendorf és Obrisch uradalmak közt mindeddig porvitály alatt levő 272