Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-22 / 65. szám

Veszprém, Baranya, Zólyom, Fejér, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Bács, Turócz, Pozsega, Verő­cze, Sáros, Ung, Szatmár, Szabolcs, Szepes, Gömör, Borsod, Heves , Bereg, Torna, Ugocsa, Marmaros, Csongrád, Békés,Csa­­nád, Arad, Temes, Torontál, Krassó 1­­43 (6 ellen.) Pest városának a Duna árja elleni biztosítására ajánlani nem kívánnak: Zemplén, Sáros, Ung, Szat­már, Szepes, Gömör, Bereg, Torna, Ugocsa, Bihar, Marmaros, Békés, Arad, Torontál, Krassó, Pozsony Nyitra, Sopron, Trencsin, V­as, Zala, Liptó, Komá­rom, Bars, Somogy, Győr, Veszprém, Fejér, Esz­tergom, Mosony, Bács, Thurócz, Pozsega 2­ 33 (16 ellen.) A statistikai hivatal felállítására ajánlani kíván­tak: Pozsony, Nógrád, Komárom, Hont, Győr, Bara­nya, Zólyom, Mosony, Pest, Tolna, Árva, Bács, Szerém, Abaúj, Zemplén, Ung, Szatmár, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Torna, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál, Krassó ) 31 (18 ellen.) Azon öszveg feletti rendelkezés, mellyel az or­szág a királyi kincstárnak tartozik, akkorra halaszta­ni, mikor az illető kér­ választmány a számadásokat megvizsgálandván tudósítási teend. Ezután következett azon kérdés: akarnak-e a KK. és RR. a nemzeti múzeumra vagy nem? mellyre igen­legesen következő ügyek szavaztak: Borsod, Bihar, Csongrád, Torontál, Pozsony, Arad, Komárom, Bars, Hont, Baranya, Zólyom, Esztergom, Pest, Tolna, Árva, Nógrád 1 16 (33 ellen). És igy ez nem nyer­vén többséget következett a műegyetem és reálosko­lák létrehozása, mellyre nézve egy megyének azon in­dítványa fogadtatott el, hogy miután ő fölsége legújab­ban a törvényhatóságokhoz intézett leirata szerint ezek­ről gondoskodni kegyeskedett, e tárgyat illető intézke­­dés a jövő a gyűlésig fölfüggesztetvén ő fölségének egy rövid fölirás utján köszönetszavaztassék ugyan,de egyszer­­smind keressék meg ő fölsége, hogy ezen a nemzet jogaihoz tartozó intézkedéseket a­ gyűlési pertractatio útjára ereszte­ni méltóztassék. Ez elfogadtatván, szavaztatott azon kér­désre: kivánnak-e a gazdasági s iparegyesületre ajánlani ? mellyre igenlegesen következő ügyek szavaztak : Tren­­csin , Nógrád, Komárom, Hont, Győr, Zólyom, Ba­ranya, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Árva, Bács, Verőcze, Sáros, Ung, Szatmár, Szabolcs, Gömör, Bor­sod, Heves, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Csa­nád, Arad, Temes, Torontál, Krassó 1 31 (18 ellen.) Elvégre a Pesten építendő országházra javaslati ajánlat fölötti határozat következő ülésre halasztatott, mellyben egyszersmind az országház ügyében működött választmány jelentése is tárgyalandó. CCCIX. ker. ülés oct. 17én. (Elnökök sat. kik előbb.) Hitelesíttetett üzenete a KKnak a tengermelléki vámok iránt, továbbá a sz. kir. városok, és a hajdú kerületek rendezése tárgyában. Ezután a tegnapi vitat­kozás nyomán a Pesten építendő országház ügye tárgyal­tatott , és szavaztatott e kérdésre: ,,valljon a KK. és RR. a már megajánlott 2.385.000 pftból akarnak­­ az ország­ház építésére ajánlani ?“ mire igen­nel következő ügyek szavaztak: Abaúj, Zemplén, Ungh, Szabolcs, Gö­mör, Borsod, Heves, Bereg, Torna, Bihar, Marma­ros, Csongrád, Csanád, Arad, Torontál, Pozsony, Nógrád, Komárom, Bars, Hont, Győr, Baranya, Zó­lyom, Mosony, Pest, Tolna, Árva—27. Nyitra nem szavazván (21 ellen). És mert az igen­nel szavazók kö­zöl csak feltételesen azaz úgy hamarab szavaztak igen­nel, a végzés ugyan igenlegesen mondatott ki, de a kérdés további vitatása akkorra halasztatott, mikor a maradás megtudható leend. Ezután kérdés támadt a fölött: ha a választmány ál­tal terv­készítésre kitűzött s Európa szerte kihirdetett ezer arany jutalmat megadják-e vagy nem? Vol­tak, kik e sommát, mellyet a hozzájárulásokkal kikül­dött választmány jutalmul tűzött ki, csak ha a telik kiván­­ták megajánlani, mások a nemzet legnagyobb compro­­missioját vélék elősegélni ha ez meg nem ajánltatnék , s azt mindenek előtt kifizetendőnek vélték, és a több­ség illy értelmű lévén, annak az ország pénztárából le­endő kifizetése határoztaték.­­ Ezután a financiális ügy folytattatván szavazat alá vitettek a sommák , mellyek a már megállapított czélokra ajánlanánk, jelesül lör Az or­gos választmány által kijelölt országos utakra a választmány négy évre évenkint 1.000,000 ftot javasol fordítandónak. Föltétetett tehát e kérdés: ,,maradjon-e a szerkezet vagy nem ?“ — mire igen­nel következő várme­gyék szavaztak: Pozsony, Bács, Győr, Baranya, Pest, Árva, Verőcze, Szerém, Abaúj, Zemplén, Sá­ros, Ung, Szatmár, Szabolcs, Szepes, Gömör, He­ves, Bereg, Torna, Ugocsa, Bihar, Csongrád, Mar­maros, Békés, Csanád, Temes, Arad, Torontál, Krassó—20, Sopron, Zala, Liptó, Veszprém nem szavazván (16 ellen). És igy az országos útak építésére összesen 4,000,000 írt megajánltatott. — 2or A Lujza út megváltására választmányilag ajánlott 1,350,000, 3or a fiumei kikötőre 250,000, szavazat nélkül, mint a kitűzött czélokra teljesen kiszabott öszvegek egyhan­gúlag megajánlottak. — 4er Az országos út és csator­na-hálózati tervek készítésére s a szükséges fölmérések­re a választmány megajánlani javasol 150,000 ftot.— A Tisza szabályozásának terve elkészítésére, s a mun­kálat megkezdésére egyszer mindenkorra 600,000 ft. A hitelintézetre egyszer mindenkorra 200,000 fut. A többi folyóknak szabályozására ide értve a Dunát is egyszer mindenkorra 400,000 frt. A népnevelésre évenként 100,000 négy évre 400,000. A statisticai hi­vatal fölál­­tására évenként 10,000 négy évre 40,000, a mint a választmány javasla­t szavazat-többséggel elfogadtattak. A királyi kincstárnak megadandó tartozási öszveg az előbbi gyűlésben tett határozat értelmében az okira­tok megvizsgálásáig függőben maradand­ó nemzeti mu­seum, mellyre tegnap nagy többség ajánlani nem akart, ma országos pártolást nyert, és szavazás utján egy­szer mindenkorra 100.000 ital határoztatok fölsegéltet­­ni olly föltétellel azonban, hogy a Ráday féle gyűjte­ményt megszerezze. — A műegyetem és reáliskolákra nézve: a tegna­pi határozat szerint a jövő c.gyűlésig elmellőztetik azon édes reménnyel, hogy legkegyelmesebb fejedelmünk atyai ígéreténél fogva ebben intézkedendik. CCCX. ker. ülés oct. 18. (Elnökök sat. kik előbb). Hitelesíttettek némelly izenetek , mellyek után a tegnapi tanácskozás fonalán a gazdasági s ipar­egyesület pártolására szavazat határoztatok a felett: „akarnak-e általános, vagy évenkint adandó sommával pártolásához járulni ?“ Átalánosra következő várme­gyék szavaztak: Abaúj , Zemplén, Sáros, Ung, Szat­már, Szabolcs, Szepes, Gömör, Borsod, Heves, Be­reg, Tolna, Bihar, Csongrád, Arad, Temes, Toron­tál, Krassó, Pozsony, Trencsin, Nógrád, Bars, Tolna, Somogy, Ilont, Győr, Baranya, Zólyom, Fejér, Eszter­gom, Mosony, Árva, Bács, Verőcze, Szerém, Marmaros, 36. Évenkint kívántak adni : Békés, Komárom, Pest, 3. Nem szavaztak: Ugocsa, Csanád, Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Liptó, Veszprém ,3­8. Semmit sem kívánnak fi­zetni Thurócz, Pozsega , 2. Ezután a sommára nézve három indítvány létetett; első melly szerint 200,000, 2dik melly szerint 70,000, 3dik melly szerint 30,000 ft. lenne ajánlandó. Szavaz­tatott tehát legelőször arra, ha akarnak-e 200,000 ftot vagy kevesebbet ajánlani? A 200,000 ftra szavaztak: Nógrád, Bars, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Esz­­tergom, Mosony, Tolna , Zemplén, Sáros, Szathmár, Gömör, Borsod, Heves, Csongrád, Békés, Csanád . 18. Nem szavaztak: Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Lip­tó, Veszprém. És igy 25 szavazattal 18 ellen a több­ség 200,000 ftnál kevesebbet kiván ajánlani.­­ Ez­után szavaztak azon kérdésre: „akarnak-e 100,000et vagy annál is kevesebbet ?41 A 100,000 ftra szavaz­tak: Abaúj, Sáros, Ungh, Szathmár, Szabolcs, Zem­plén, Szepes, Gömör, Borsod, Heves, Beregi­, Mar­maros, Csongrád, Békés, Arad, Temes, Nógrád, Ko­márom, Bars, Hont, Győr, Baranya, Zólyom, Esz­tergom, Mosony, Tolna, Bács, Thurócz­­28: 15 ellen, mert Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Liptó, Vesz­prém nem szavaztak. Továbbá szavazás útján az is elhatároztatott, hogy ezen 100,000 ftot a gazdasági egyesület úgy használja, hogy abból 70,000 ftot a gazdasági vá­lasztmány által kitűzött czélokra fordítson — 30,000 pedig tőkésítsen. Ezután az or­gos választmány javaslata nyomán kitűzetett e kérdés: „Az iparegyesület fölsegélésére kívánnak­­ valamelly sommát ajánlani ?“ mellyre igen­­­­nel csak Abauj, Szathmár, Csongrád, Arad, Temes, Trencsén, Nógrád, Komárom, Bars, Hont, Zólyom, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Árva —16 ugye szavazván — 32, mert Zala nem szavazott, az iparegye­sületet segíteni nem kívánta. Az országházra tervileg javaslott 1,000,000 pft, mint a ház építését csak az egészben segíthető ki — fölkiáltás útján megajánltatott. Itt Po­rgye követe egy indítvánnyal lépett föl, melly szerint Mátyás szobrának az országház elébe leendő fölállítása a megajánlott 1,000,000 pftba fog­laltassak , melly indítvány szavazás alá bocsáttatott, s eredménye az von, hogy az indítványt pártolólag csak Nógrád, Ilont, Zólyom, Pest, Tolna, Szathmár, Sza­bolcs Tolna, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Temes ,13 ügyék nyilatkozván, az indítvány elvet­tetett. A vai káptalan követe ez alkalommal igy nyi­latkozott: Corvin Mátyás bizonyára nagy király volt, s minket az ő irányában örök hála kötelez le; mert hírünket és nevünket fölemelte, s azt messze földre terjesztette. Mi ő neki nem egy, hanem három szobrot emelhetnénk — olly tömöttek , olly nagyszerük halha­tatlan erényei. Volt-e vitéz, ki őt fölülmúlta volna? csé­pelte és visszariasztotta a törököket, megforgatta és ki­fárasztotta a cseh és morvabelieket, megismertette baj­nok­ erejével a németeket. Nem is csoda, mivel katonáit és hadi seregeit úgy rendezte és olly lábra helyeztette, hogy azok mindenütt elhirhedtek. Nem lenne­­ méltó tehát annak egyik szobrát a Ludovicea előtt kiállítói? De Mátyás király dicsősége tovább terjed. Ő Görög­­és Olaszország múzsáinak köztünk menedéket nyitván, iskolákat és egyetemeket állítván, könyvtárakat és tu­dós társaságokat alakítván, a tudósokat pedig becsődít­­vén és ápolólag elfogadván, honi tudományainkat csak hamar tenyészetre és virágzásra hozta. Valljon tehát má­sik szobra az egyetemi téren nem foglalna-e méltó he­lyet ? Azonban itt sem végződik el Mátyás király di­csősége. Ő a nemesi ízlést és a szép művészetnek több ágait olasz és németföldről ide általhonosítván, mind a csinosodást mind a polgári miveltséget olly jelenté­keny fokra állítá, hogy az ragyogó fényben mutatkoz­nék. i Semde tehát harmadik szobra a nemzeti múzeum­nak homlokzatát teljes joggal foglalná el? Mindamellett az országgyűlés csarnokával olly szoros kapcsolatba őt nem tehetem, mert Corvin Mátyás sem alkotmányos sem törvényhozási rendszerünkben különös időszakot nem állított. Volt azonban egy királyunk, pedig Árpád ivadéka, ki alkotmányunk szeglet­kövét vetette meg, s kinek törvényein a mi törvényeink annyira alapulnak, hogy ezek amazoknak csaknem fejleményi s újabb vi­szonyokhoz alkalmazott eredményi. E királyban a mi elődeink legfőbb dicsőségüket helyeztették. Milly tiszte­lettel viseltettek irányában s milly áldással követték ér­demeit, mutatja mind szent László király első könyvének 38dik fejezete, mind második András király arany bul­lájának iső törvényczikke, hol rendeltetik, hogy halha­tatlan nagy emléke évenkinti ünnepéllyel nemzetileg tartassák meg.­­ álljon tehát az ő szobra a törvényho­zás templomának elejére nem sokkal inkább kínálkozik ? De azt hiszem, hogy jelenleg, midőn teendőink olig rop­pantak és annyira elágaznak, sem ennek sem annak szobrairól szó nem lehet; mert, mit e napokban G.megye követének bölcsessége kijelentett, előbb tegyük le az alapokat, aztán emeljük föl és fejezzük be az épületet, s akkor gondoskodjunk a tetőgombról és az ékszerekről. Ezután a kezelésről szóló törvényjavaslat vitatása következett, mellyre nézve mindenek előtt szavazat­­többséggel módosítás határoztatok. Ezután szavazta­tott e kérdésre : különvélemény-e vagy nem ? me­ly­­re nagy többség igenlegesen szavazván az ülés átvál­tozott a CCXXXXVllf. orsz. ülésre a KK. és RRnél, mellyben némelly a FORRtől áthozott izenetek hirdettet­­vén tárgyaltatott, és a kerületi megállapodás szerint meghagyatott Sdik izenete a KK. és ü­Rnek a sz. kir. városok, és a hajdú kerület rendezése tárgyában. K. k. leirat az 1827: 16dik t. czikk által kiküldött határszéli biztosság munká­lata iránt. I. Ferdinand Isten kegy. ausztriai csá­szár, Magyar- és Csehország e névvel ötödik királya sat. Astyria, Carniolia s Horvátország, különösen a fiumei kerület közt fönforgott viszálkodásokra nézve 1827:16 dik­­.czikk által kiküldött határszéli bizottmánynak elénk terjesztett s bővebben megfontolt és meghányt munká­lata rendén kegyelmesen intézzük, hogy a határok azon­­képen, miként a munkálkodó vegyes bizottmány által, a munkálata közben kötött egyezkedések szerint meg­­határoztattak, tűzessenek ki; különösen pedig, hogy a Fiume városa s Istriának Kapua uradalma közt meg­állapított határvonal, az idézett viszonyos egyezkedés­sel összefüggőleg, az ország határát is tegye;­­ hogy továbbá, illetőleg a Zágráb megye s Styria herczeg­­sége közti viszálkodást, a mokriczi Kosztainovicza táj, melly mindenkor Styria herczegségközi tartozványul te­kintetett, ugyan a mellett; ellenben Ribnicza vidéke, mellyen a régi határtevő Szutla folyam nyomai látha­tók, Zágráb megyének hagyassék; s hogy a Szutla folyam jelenlegi medre, mellette egész forrásáig föl­haladván, egész haladtában állandó határt képezzen Horvátország és Styria közt, a B­arasd megye s Cilleji kerület közti száraz határvonalak a Kollad­a nevezetű helyszínig, mellyen a marburgi kerület határai kezdőd­nek, kérdés alatt nem forogván;— hogy továbbá a Kuti­s Lázi tájak Zágráb megyét, a Fakinovi Lázi táj pedig Styria herczegséget illesse; — továbbá a Va­­rasil megye és Styriának Cilleji kerülete közti viszál­­kodásokat illetőleg, a Szutla folyamon innen a horvát részen levő csekély birtokok Styria által Horvátország­nak és az illető hatóságoknak, ellenben a Szutla fo­­lyamon túl a styriai részen levő birtokok, az V. szá­mú térképen Aval jegyzett tájon kívül, Styria her­­czegségnek engedtessenek át örökre; — továbbá a Ma­rasd megye és Styriának Marburg nevű kerülete közti viszálkodásokat illetőleg, — a Ternovsehakon vagy Brodén keresztül 1797 ben időközileg vont, s egy másik, a horvátoknál Murschak, a stájeroknál Osti­­schecz nevet viselő szigeten keresztül menő határ­vonal, Varasd városa s Polsterau mezőváros, kö­vetkezőleg Hlorváthon és Styria közt is örök időkre határt szabjon; — a Vinicze vár és Kryspolyán ura­­dalom , valamint az Ormosd vagy Fridau nevű stájer város és Puschendorf, Frankövezet), Grabendorf és Obrisch uradalmak közt mindeddig porvitály alatt levő 272

Next