Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-29 / 69. szám

Most egy kis átmenet, de csak árny­vonalakban, nem szeretünk vastagon színezni, azokra a miket mi akarnánk. Mindenek előtt minden vallási feszengések el­maradását szeretnénk; kívánnék a törvények tiszteletét s azoknak törh­etlen, kivétel nélküli megtartását; szeretnénk, ha látnék anyagi érdekeink lábra kapását; valamennyi vi­zeink szabályozását, s a vasutak hálózatát; azért nem vona­kodunk az adótól, mihelyt tudjuk, ki hogyan, s mire keze­­lendő; kívánjuk, hogy népnevelésünk eszélyes, és czél­­szerű­ legyen; földmivelésünk emeltessék, s a földmű­velők, mint az ország legdolgozóbb polgárainak min­den, de minden viszonyai szabályoztassanak; szeretnék ha Pesten országgyűlés tartatnék , s a mint lapjaink ki­mondottak, ha e végre vagy a Duna-partra, vagy a nagy téren csinos országház emeltetnék, mellyben min­den három évben országgyűlés tartassák, mind addig, mig a Patres conscripti kevesebb szenvedéllyel, s ke­vesebb szavakkal tanácskozni fognak tudni; szeretnénk még igen sokat, mellyeket készletül azon időre taka­rítunk meg, mikor a szálast a hely, s idő kivánandja. __ Már e szerint uraim, liberális uraim! ti meglehető­sen tudjátok hányadán vagytok velünk, mert a­kinek szeme van olvasásra, olvashatta az Írást; akinek füle van a hallásra,hallhatta a szót,—­­mi csak azt kívánnék: bár ti tudnátok, hányadán vagytok önmagatokkal. Országgá Talos. CCLI. orsz. ülés Octo­ber 22 d­i­k­é­n a FŐRRnél. — Hitelesíttetett 2dik vá­lasza a FŐRRnek Fiume és Bukkari elrendezése — 2dik válasz a hivatal-képesség — válaszüzenet a ma­gyar ezredeknél a magyar fiúknak leendő alkalmazása — 3dik válasz a hajdúkerület és 8dik a sz. kir. városok rendezése tárgyában.­­— Tárgyalás végett olvastatott üzenete a KK. és RRnek a Duna s magyar tengerpart közt építendő vasút iránt a szerződési javaslattal, melly­­re egy szónok, miután az alföldi közlekedést olly fö­lötte nehezítő akadályok között azt is m­egemlité, mi­ként a vizen való kereskedés a Szávának gyakori lea­padása, a szárazon pedig a fuvarok bizonytalansága miatt a kereskedőket a legnagyobb kétségek között tartva a legnagyobb mennyiségű szállítások merény­letétől mintegy önkénytelen eltiltja, semmit sem lehet kételkedni, miszerint e közlekedés könnyítése az or­szág főérdeke, az o.gyűlés főföladata. — A dolog lé­nyegére, s a kamatra nézve tehát a KK. és RR. ize­­netének elfogadását indítványozza, föltartván nézeteit a szerződés egyes pontjaira kinyilatkoztatni. Az ezután szólott gróf is átlátja, miként a közle­kedést könnyíteni az o.gyűlés feladatainak egyike, tudja azt is, miként a kérdéses útvonal létesítését a haza érdeke igény­l­i, de illy óriási műtéteire problema­­ticus adatokból nem vél biztosan juthatni, főnehézsé­­geit a közlekedésnek elhárítva látja a Lujza-út meg­váltásával, s azzal, ha azon vonal, melly e tekintet­ben legnagyobb érdekű, t. i. Károlyvártól Sziszekig fölépíttetik, mit ezennel indítványba tesz. Innen azon­ban legkevésbbé sem kívánja következtetni, mintha a szónok a fiumei kereskedést tovább is tágítni nem akar­ná, sőt e tekintetben indítványának második részéül egy bizottmány kiküldését említi, melly mellőzve a pro­­blematicus adatok tágítását, a dolgot műértő, habár külföldi szaktudósokkal is megvizsgáltatván, a jövő c.gyűlés elébe tervet s javaslatot adjon.­­ A költsé­gek fölötti intézkedést továbbá azon időre véli halasz­­tandónak, midőn a financiális munkálat tárgyalandó. Ezen indítvány mellett két magos gróf , az első mellett pedig nyolcz szónok nyilatkozott, miután a tanácskozás folytatása következő napra halasztatott. CCLII. orsz. ülés October 23dikán d. e. 10 órakor a FORRnél. Folytattatok a tegnap fél­­beszakasztott tanácskozás a fiumei vasút iránt. — Egy gróf országos biztosság kiküldését indítványozza, melly­­nek utasításul adandók lennének a következők: sör hogy a nemzet 18, vagy 20,000,000 forint erejeig kész biztosítói, úgy mindazáltal 2or hogy a Duna és magyar tengerpart mindenütt vasút által köttessék össze, mellyen gőzerő alkalmaztassék. 3or A régibb érdekek is tekintetbe vétessenek, valamint mer a szomszédok ügye is méltányoltassék, 5or hogy határozottan kimon­dassák, miként a nemzet a magyar tengerpartot kí­vánja utilisalni. Gór Hogy a szükséges műtétesekre olly művész használtassák, ki nem csak szavakban de tettekben is képes értelmiségét igazolni. Ger Hogy a vasvonal lehető leg­zaporábban létesítessék. Gor Jelentessék ki, hogy ha az ügygyei megbízottak jól sáfárkodnak, tetteiket a nemzet köszönete jutalma­­zandja. Végre még a kormány hajlamát is szükséges­nek látja szónok megnyerni, melly nélkül hiedelme sze­rint üdvös eredmény nem reménylhető. Ezen föltételek megemlítése mellett szónok ő maga e megbízandó vá­lasztmányt teljesen fölhatalmazná minden előleges jelen­tés nélkül lehető legczélszerűbben intézkedni. A t­r­i gróf a financia kezelésével megbízandó tes­tületet indítványozza e tekintetben­ intézkedésre fölha­­talm­aznii ollyatén hozzáadással, miszerint törvény által mondassák ki, hogy a vasvonal Vukovárig szakadat­lan építtessék , egyéb részekre nézve pedig hallgattas­sanak ki a vállalkozók, honnan a bizottmány a teendő­ket átlátva, azokat lehető czélszerűen teljesítse, azon közlekedési eszközöket állitván fel, mellyeket szak­értők leginkább javaslanak. Egy gróf szinte azon testületet javasolja fölhatal­mazni olly hozzáadással mindazáltal, hogy annak uta­sításul csak annyi lenne kijelentendő , miszerint a nem­zet Sziszeket Károlyvárral kivánja szakadatlanul vas­úttal összekötni, saját nézeteire hagyatván azon testü­letnek a közlekedés kellékeit a mint czélszerűbbnek lá­­tandja megállapítani. Ezen szerteágazó véleményekhez még hozzájá­rult, miszerint nádor ő fensége azon kérdést is tanács­kozás alá veendőnek javaslá, hogy ezen vasutak tu­­­lus­ költségen építtessenek-e vagy magán­vállalatok által. Különbféle fölszólalások történtek különböző in­dítványok mellett, mig a tegnapi indítványt tevő magos urak az első ugyan a t — i főispán indítványához, a má­sodik a gr. A — y javaslatához átm­envén, a vélemények közeledének , és miután gr. Sz. I. is indítványától eláll­­va a tói főispán indítványához csatlakozók , a sza­vazatok csak e két nézet ápolására nyilvánultak. Egy nmlgy püspök a gr. A­d­y indítványa mellett szavazó röviden azt jegyzi meg, miként a status általi építést olly értelemben, hogy az ország azt ön­erejé­ből, vagy ha ez nem történhetnék kölcsönnel fedezve építse, nem pártolhatja, mert a hazát kölcsönnel terhel­ni nem kívánja, azonkívül pedig az illy kezelésekre ke­vesebb gond fordíttatik a kellőnél, hanem ha talán ezen építés által az értetnék, hogy azt a kormány építtesse a nemzet jótállása mellett, ahhoz szivesen járul. Egy ulságos püspök szinte gr. A­d­y indítványát pártoló ellenben status költségén akarja építtetni sem­mit sem tartván attól, hogy a nemzet jóllétéért olly hőn buzgó legjobb fejedelem királyi hozzájárulással ezt nem szentesitendi, tudva, miként a nemzet jólléte a kor­mány jóllétét is föltételezi. Ezután merő szavazatok történtek, mig a magos fő táblának majd nem minden jelenlevő tagja nézetét egy­szerű szavazatra szorítván kijelenté , miután szólni kí­vánók nem mutatkozván nádor ő fönsége a t­r­i gróf indítványát határozatul kimondá. —­ Ezekután még né­­melly válaszok köziratra fölolvastattak, s az ülés d.u. fél 4kor eloszlott. CCLHI. orsz. ülés. a fő­ RRnél oct. 24k én orsz. bírói elnöklet alatt. Tárgyaltattak, és elfogadtattak ész­revételei a KK. és RRnek a hitelintézet iránt tett főren­di észrevételekre; tovább fölolvastatott és egyhangúlag elfogadtatott az e tárgyban kelt fölirási javaslat, s mind­ez a t. KK. és RR. adandó első alkalommal szóval tu­datandó.­­ Ezután az aldunát a tegnapi határozat kö­vetkeztében Vukovárig szakadatlan vasúttal összeköten­dő vállalkozókkal kötendő szerződési pontok olvastat­tak tárgyalás végett. — Az első pontnál egy gróf in­dítványozza , hogy e pontok átvizsgáltassanak ugyan, de nem megalapitás végett, hanem hogy abból a fő el­vek kiszemeltetvén az e tárgyban működendő országos vá­lasztmánynak utasításul adassanak , melly választmány azon kijelölendő elveket szemei előtt tartván a szerző­dést kösse meg. Egy főispánnak azon nyilatkozata, miszerint a megbízandó választmány hogyan leend szerkezendő, okozta , hogy nádor ő fönségének , mint a határozatot kimondónak jelen nem létében felszólítatok az indítvá­nyozó, ki is fölhivatván indítványát ezekben ismétlé, t. i. egy minél kevesebb tagból álló választmány küldes­sék, melly a törvény által a tárgyban megalapítandó­­kat teljesítse , hogy törvényben az építendő vasút vég­pontjaiul az alduna és tengerpart jelöltessék ki. Ezen kijelentésben megnyugvás lévén elfogadtatott azon in­dítvány is , hogy fő elvek jelöltessenek ki, mellyekhez a megbízandó választmány magát alkalmazandja, en­nek következtében fő elvül kitüzetelt, hogy az alduna és Károlyvár szakadatlanul összekötendő — műtani sza­bály szerint — úgy mindazonáltal, hogy a fortificatió kö­rén a vonal túl essék , hogy a kötendő szerződés nap­jától legfölebb 6 év alatt fölállíttassék, hogy egy m­ért­­földnyi távolságra egy bécsi mázsától 1 ezüst krnál több ne vétethessék,a személyektől pedig az fő osztály 10 kr., a 2dik osztály 8 kr. ezüstöt fölül nem haladhat. A 3dik, 4dik, 5dik kamatláb biztosittatik. Továb­bá, hogy ha 20 év múlva 10 pcentnél többet jövedelmez, le lehessen szállítani. CCLIV. orsz. ülés a FORRnél October 25- dikén. Folytatólagosan tárgyaltattak a KK. és RR. által ajánlott fiumei vasút-építésre vállalkozó társasággal kö­tendő szerződés pontjai, mellyre vonatkozólag Jádor ő fönségének azon indítványa, hogy a KK. és RRnek ezen kitétele helyett ,,a Duna akármelly pontjától"­ té­tessék ,,a Száva és Dráva között vasvonal nem építhető addig, mig ezen vonal el nem készülend.“ Továbbá a szabadalom ideje a kötendő szerződés idejétől számítandó 70 évig tart, melly után a nemzet tulajdonává válik,a részvényes társaság egyedül az eszkö­zöknek szakértők által becsült árát követelendhetvén. Végre ezen választmánynak a Lujza-út megváltá­sa is föladatul tűzetett ki. Ezután egy indítvány létetett, melly szerint a töb­bi vállalkozók felett a szerződési pontok tartalmánál fogva a kormánynak elsősége leend, mielőtt azonban ez határzattá szentesülne. Elegyes­ülés tartatott, mellyben fölolvastat­ván a hitelintézet iránt kelt fölirás és törvényjavaslat lepecsételtetett ő fölsége elébe küldendő. Továbbá az iménti inditvány egyszerű szavazat alá vétetvén egy ellenzéki tagnak azon nyilatkozata el­lenére, hogy a kormánynak adandó ezen praeferentiának természetes következése leend­ő státuskölcsön — hatá­rozatta­lan: a kormány a megállapított elvek mellett min­denekelőtt megkínálandó a fiumei vasút létesítésével. CCCXIV. ker. ülés oct. 2­3. Jegyzők: Szemere, Ghiczy. Tárgy: hitelesítések, csatornák, orsz. pénztár, segédjövedelem forrásai. A börtönrendszerről i­lik és hitelintézeti 2dik sze­­net hitelesittetvén a financiális munkálatnak csatornák­ról szóló része jött tanácskozás alá; e tekintetben majd­nem változatlanul maradt az orsz. választmányi szerke­zet; eszerint országos csatorna­tervek s előmunkálatok készítésére az ország ad 15000 p forintot; a kijelölt csatornák következők: Pestet Szegeddel (előlegesen építendő), 2dik Szamost Kraszna, Ér, Berettyó, Kőrös folyók által a Marossal összekötő. 3) Tiszából Szolnok felé vezetendő vonal. 4) Balatonnak egyrészről Somogy­m­egye indítványára a Sió, más részről a Rába vizek ál­tal a Dunával, 5) b­érlőnek a Dunával, 6) Szávának Drá­vával összekötését eszközlő csatornák. Az országos pénztár segédjövedelem-forrásaiul kijeleltelek: a só fölemelt ára, — a harminczadtóli men­tességnek jövő országgyűlésig­ megszüntetése által elő­állítandó jövedelem, — az absentistákra rótt illetőség, melly állana az orsz. ajánlatból rájok eső részletnek kétszeres megfizetéséből; absentisták közé számíttat­nak mindazok, kik évenkint az országban félévet sem töltenek; kivételnek 1) kik kül-oskolákon vannak, 2) kik két évnél nem tovább külföldön tapasztalás végett utaznak, 3) kik közhivatal miatt külföldön tartózkodnak. Ide akará még igtaltatni P. követe a papi jószá­gok jövedelmeinek a consumán felüli részét, 2) a czí­­mekért járó s fölemelendő dijak egy részét, 3) kény­­szerített betáblázások diját, 4) ném­elly tárgyakra nézve fölemelendő vámok egy részét, s az üres egyházi java­dalmak jövedelmeinek szinte egy részét,mik (ha a roppant lárma és soha nem szűnő zavarban jól értettük) elfo­gadást nyertek. CCLI. orsz. ülés a KKnál. A ker. ülést fölváltó országosban egynéhány főrendi válasz bemutatása után a hitelintézet és közmunkák iránti szenetek változatla­nul mentek keresztül. A közszükségekre ajánlott össz­­szeget és annak hová fordítását tárgyazó szenet kerül­vén tanácskozás alá, a kerületileg megajánlott 2,585,000 öszvegre nézve a követek sokféle utasításaikat előadók, a 3000000 frtot ajánlók, ha hogy többséget nem nyer­nének , szavazatukat a közelebbi legtöbb summára ki­­vánák számláltatni, a semmit nem ajánló megyék pedig szavazatukkal szükség esetében a legkisebb summához járulásukat nyilvánítók. Az esz­é mi fő és p — nyi kápta­lanok követei a kerületi 2585000 summára szavazván nyilatkozatuk hangos éljenekkel fogadtatott. Sz — d, Sz — ka, L — e, P— t, B., Sz —N., F — e 3000000 frtot ajánlanak. Némelly városok pedig mindaddig, mig szava­zati joguk helyre nem állíttatik, semmi teher­vállaláshoz nem járulnak. Horvátország követe azért mivel küldői a jelenleg megajánlott summában állandó teher eszmé­­­­jét rejteni látják, a megajánlott teherhez nem járulását nyilvánítván, Sz .megye követe mint az alsó tótországi megyék s igy a horvátországi committensek egyike, ezen nyilatkozatnak ellenmond, mivel úgymond tudja, mi kint Horvátország subsidiumképein ajánlásra követett fölha­­talmazá. Erre a horvátországi követ azt válaszolja, hogy subsidiumra igen is föl van hatalmazva, de e jelen ál­landó teher eszméjét foglalván magában, semmit sem ajánl, egyébként utasítása magyarázásáról Sz. követének számot adni nem tartozik. Erre Sz. követe azt mondja, miként számot kérni nem kívánt, csak azt, hogy ebbéli meg nem egyezésének a naplóban nyoma legyen. Ekkor R­o­ri követe kel föl, s előrebocsátja, mikint neki uta­sítása az, hogy a horvátorsz. követek által ajánlandó summára szavazzon; azonban miután a tisztelt követ semmit sem ajánlott , minthogy küldői többféle orszá­gos intézetek létrehozását utasításul adák, ő 3,000,000 pántra szavaz. Nyilatkozván ekint az öszvegre nézve a szónokok, a kerületileg megállapított summa az orsz. ülésben is helybenhagyást nyert. Annak hová fordítása tekintetében kerületileg el­fogadott czélok s részletes öszvegek hasonlóan több­ségét nyervén , keresztül mentek. A P. követe által inditványba hozott Mátyás szobrá­ra a tábla többsége jelenleg semmit sem ajánl. Elnök , amaga ez alkalommal a kir. kincstárt illető orsz. adósságot szóbahozván, felszólitá a Klikat, hogy 288

Next