Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-30 / 70. szám
alispán, mint tisztviselő, összesen 28 évig tett polgári hű szolgálatot. Ezekben és egyebekben hű jellemrajza a szónoknak, a tisztelet, szeretet, és ezekből keletkezett keserv őszinte könyeit fakasztó nem csak jelen derék fiainak , t. Huszár Zsigmond érdemteljes megyei Főjegyzőnknek, és Huszár Imrének — hanem az egész megyei gyülekezetnek, mellyeket szónok azon nyilatkozata által kívánt enyhíteni, hogy az elszenderültnek fiaiban annak lelkét, szellemét vagyunk szerencsések leírni. És ha a kérlelhetlen halál nem kimérvé az elhunytban a bölcseséget, az erkölcsöket, az érdemeket a múlandóság törvénye alá vonja őt, s halála illy érzékeny veszteséget okozott, azzal vigasztalja magát e nemes család, hogy olly sok kebel osztja fájdalmát, osztjuk kivált mi, kik együtt kesergő szemtanúi vagyunk a hálás tiszteletnek, melly emlékének áldozik. Végre illy értelemben záró be szivreható beszédét: a hatalmas Isten hullassa a megsebesített szivekre mennyei vigasztalásának enyhitő balzam-harmatát, a tisztelt halottnak pedig adjon boldog örök életet! Milly hűn tolmácsold szónok az elhunyt fölötti érzelmeit a KK. és RRnek, abból is kitűnik, hogy annak emlékezetét jegyzőkönyvbe igtattatni határzák, mit köztiszteletű aljegyzőnk. Hamar Pál ur remek tollal azonnal föltett, fölolvasott s ez közhelyesléssel el is fogadtatott. — Ezután olvastattak az országgyűlési tudósítások, a sept. 29., october 6. és 12. k. k. leiratok. Egy szónok fájdalmasan jelenté, hogy ezen országgyűlésen, melly oly dús reményekkel ült össze, mindeddig kevés eredménye van a törvényhozatalnak , ennek okát a kormányban kérése , s a nemzet iránti bizalmatlanságban vélé föltalálni. Azonban, midőn már sem kérelmes, sem kényszerítő fölirásokat nem ítél czélirányosoknak, a nemzet anyagi jobblétének eszközlésére a védegyletet ajánló. De azt felelék, hogy a kevés eredménynek nem épen a kormány az oka, mellynek elébe a m. nyelv és valláson kivűl alig volt valami fölterjesztve, az előbbire nézve pedig megnyerte a nemzet azt, mit századok óta óhajtott, sürgetett, hogy végre királyával magyarul beszélhet ; a másodikra nézve is kedvező leirat érkezett. Kiemelék a képviselő tábla hullámzását a legfontosb ügyekben, midőn az egy pár voks fölötti különbséget a kormány méltányos figyelemmel kiséri, s vonakodva várja az ügyek megélését, hogy a törvények iránti kellő tiszteletet biztosítsa. De hisz még az országgyűlésnek sincs vége, s reménylen lehet, hogy a két tábla, használni sietvén az időt, egymáshoz sokban közeledni fog, s ekkor a kormány se mulasztandja teendőit. A védegyletre nézve pedig az mondaték, hogy ezen eszme egyéb nemzetek példái szerint nem helytelen , s a honi ipar fölélesztésében, és a szeréntúl elharapózott divat általi temérdek pénzmennyiség kiszivárgásának gátlásában ném tévesztendi hatását; azonban ennek pártolása inkább kinek kinek hazafiai buzgalmára hagyandó, mint megyei határzatba vonandó; az eszme tehát az egyletbe hatás nélkül is egyesek által életbe léptethető.— Végre némelly levelek olvastattak föl: Vas vmegye levele, hogy a balparti vasút által a jobb parti el ne mellőztessék , s igy az ő kereskedésük tönkre ne tétessék — s ha a műipari, és kereskedelmi ügyekből semmit sem lenne, a katonai adó tagadtassék meg sat, tudomásul vétetett. — Némelly külföldiek honfiusitása az anyautasitás szellemében — Mirbach és Buttler grófé pedig díjtalanul határoztatott. — Pest városa egy bajnai jobbágy ügyében fog megkerestetni; ez ügy méltó fölindulást okozott némelly városi rendőrök rendetlen eljárása miatt. A történet ez: egy bajnai jobbágy eladja marháit Pesten, és mintegy kétszáz forinttal aranyokban fizettetik. Később valamelly városi rendőr megpillantja a jobbágynál az aranyokat, és mint gyanús tulajdonost a városházhoz vezeti, hol attól az aranyokat elveszik, és őt börtönbe teszik, néhány napig ott tartják, vele dolgoztatnak, s végre haza bocsátják, de — aranyok nélkül. A jobbágy panaszt tesz, mire a helybeli jegyző elmegy vele Pestre, nagy nehezen nyomába jut a keresetteknek, és azon írnoknak , ki az aranyokat a jobbágytól elvette és azt állítja , hogy azok taulusok *) I voltak, nem hrángák. Erre a jegyző a dolgot fölebb keresi,de semmire sem mehet,a jobbágy estigi várakozás után a tanácsháznál meg nem hallgattatik , végre kivettetik. Az újabb eljárásnak és írásbeli megkeresésnek sem lévén sikere, most megyénk fogja a nj tanácsot megkeresni, hogy ez ügyben vizsgálatot tegyen , és a szegény ártatlan jobbágyot minden tekintetből kártalanítsa. — Nov.27. törvényszékünk, dec. 17. közgyűlésünk lészen. HírfcV1CUI 1VAP Sió, S spanyolország, Madrid, oct. l0én. Azon ünnepélyt, mellyel a cortes megnyittatott, nagyon emelek az ég ragyogó képe, az ünnepélyes menetek pompája s a sereg diszes megjelenése. A jelen cortesnek nagy hivatása van, neki kell a politicai viharok és súrlódások örvényét betölteni s ezen czélra mind az alkotmány mind a kormányzást reformálni. Az exaladok által megkísértett lázadás, mellyben az uralgó párt főtekintélyü férfiainak megölésük terveztetett, a hatóságok hathatós rendszabályai által meghiusittatott. A progressisták Sevillában Bulwer angol követnél kívántak tisztelkedni, mit ez mintegy ellenze, s nyilvános lapokban tudata, hogy Anglia minden spanyol iránt barátsággal viseltetik. E magaviselet az udvarnál jó benyomást okozott. Az ,,Eco del Comercio“ Barcelonából pct. -ről egy iratot nyilvánít, mellyben a hatóságok által naponkint használni szokott rendszabályok fölött élénken panaszkodik, úgy hogy a tudósító maga azon kérdést teszi: valljon alkotmányos vagy a maroccoi kormány alatt van-e, s annak bebizonyítására egy a gyárakat illető határzatot közöl, mellyben a többiek közt e czikket vehetni észre: „Minekutána a gyárak munkára szánvák, annálfogvást azokban minden korszaki s nyilvános lapok olvasása mától fogva eltiltatik.“ A franczia ellenzéki sajtó a spanyol ügyeket harcztérül választó , mellyen a honi ministeri politikával vív. A „Constitutional“ és „National“ megegyeznek abban, hogy Spanyolhon tökéletes ellenlázadásban van. A „NationaF” azt erősíti, hogy az egész lényeges hatalom, mindegy akár Narvaez marad a kormányon akár nem, a camarilla kezeiben van, ez pedig az anyakirálynétől nyerte azt. Olaszország* Turin, oct. Egy tegnapról kelt kir. rendelet egész Sardiniában minden művészi s kézművesezéseket és mesterré tétellel összekötött nehézségeket eltörle s meghatározó, hogy ezentúl mindennemű kézmű gyakorlata szabadon űzethetik. Jövendőben egy kettős névkönyv fog készíttetni; egy a mesterek, másik a legények s inasok számára. A polgármester tisztelészen a felől gondoskodni, hogy a kerületében lévő mesterek és legények a lajstromba besoroztassanak. S ezen behratás leend az egyedüli föltétel, valamelly mesterség gyakoroltatására. I Francziaország« Paris, oct. 19. Több lap uj megkegyelmezési híreket említ. — A Constitutionel ezt jegyzi meg fölöttök : „Erősen hiszik , hogy Auma le hg menyegzője alkalmával minden statusfoglyokra s elitéltekre kiterjesztetik a megkegyelmezés , azonban egynéhány kivétellel, kik közt Napoleon Lajos hg, Blanqui, Barbes és egypár egyéb elítéltek neveztetnek. Ahelyett, hogy a megkegyelmezéssel igy kufárkodnak, és azt darabocskákban és cseppenkint osztogatják , nem lenne-e Francziaországhoz méltóbb azt egészen s egyszerre kimondani ? Nincs kisszerűbb valami, s a kegyelem fölségét semmi sem csonkítja inkább, mint darabocskákban osztott kegyelem — ennyi az útért — ennyi az angol fogadtatásért — ennyi házasságkor. És ha csak a számadás végén az öszveg tökéletes lenne!“ Mialatt a ministeri sajtó nem minden aggodalom nélkül látszik lenni, nehogy Thiers az oct. 29-i cabinetet aláássa, e főellenség ellen egy balsegédre talál a „National“ban , de ollyanra , kinek segítségét nehezen fogja megköszönni, mert ez Thierset a júliusi dynastia politikájának átalános vádjával terheli. Nevezetesen azt jegyzi meg, miszerint Thiers nem atalá kimondani a követek kamrájában , hogy Francziaországnak a szárazon,akár milly áron vásárlaná meg azt, első rangú katonai hatalommal kell bírnia , tengeri hatalmára nézve pedig még második rangúnak sem kell lennie. Azonban fájdalom ez vala az orléansi háznak is politikája , s innen ered a tengerészet jelenlegi elhanyagolása. Már Richelieu átlátta annak szükségességét, XIV ik Lajos alatt pedig a franczia tengerészet nagyon is hatalmas volt, s hogy jelenleg is a súlyegyént a szárazon föntarthassa, még mindig annak kellene lenni. Ezt át nem látni , mondja ugyanazon radical lap , fölségsértés a nemzet nagysága ellen, s a történeti tanulmányok félreértése, s azért az angol szövetség alapostól elvetendő. A me 111 er és Santa Cruz brigádos tábornagyok, Marte 11 ezredes Parier a parancsnok s még más öt progressista egyén (Espartereisták), kik mint politicai szökevények a déli departamentban tartózkodtak, azon pillanatban midőn Catalóniába (oct. 1 sikán éjjel) bemenni akartak, Ceretben (keletpyrenaei departament) letartóztattak; ezéljük volt a spanyol központi mozgalmak élére állani. A követkamrák elnökéül mind a kormányt mind a conservativ pártiak Dupin urat jelölték ki, miután úgy találták, hogy Sauret ur a vitatkozások igazgatásához nem igen ért. ifr. ShitABfintA* London, oct. 18. O’ Connellnek a dublini repealegylethez küldött irata — mellyet tegnapi számunkban érintettünk — úgy látszik egészen más fordulatot ad a repealizgatásnak, vagy jobban mondva egészen megsemmiti azt. Az öreg Dániel ez iratnál fogva fölhagy a repeallel, s ezután a foederalismust hirdetendi híveinek. A .Standard úgy vélekedik, hogy O’ Connellnek ezen nyilatkozata minden akadályt elgördített, mi eddig a whigek és O’Connelliták közt az egyességet hátráltató, s miszerint a whig tagok Sharman Crawford és C bartemont lordot is oda értve azon vannak, hogy egy újabb úgynevezett,,Lichfield Pact-ot kezdeményezzenek. Ugyanezen kormánylap tudni akarja, hogy az e fölötti egyezkedések már több hónap óta folyamban vannak, s Denman, Campbell és Cottenham lordok előtt midőn a státusperben szavaztak már tudva voltak. Az ír ügyérti küzdelem Mamiból alkalmasint újra a sz. István kápolnájába fog áttétetni, s ott a whig-kormányhatalomérti küzdelemmel ugyanazonosittatni. — A ,Chronicle 4 ugyanazon számában , mellyben O’ Connell érintett nyilatkozatát közli, terjedelmes vezérczikkben kel ki minden országegységi gyengítés s igy a foedarativ rendszer ellen is. — A legújabb tudósítások szerint Manóban sokakra nézve O’Conne 11 nyilatkozata nem legjobb benyomást tett, s a kedélyeket igen fölingerelte; a szakadástól tartani lehet, de még jobban lehet félni hogy a rendes izgatás helyét majd anarchiás izgatás foglalja el. A népnek csak nem fixa ideája lett a repeal, s most alig hihető, hogy modificatiókkal megelégedjék. VjAPVIzáCSA.' IPesti MiB’lAgB. (399. sz.) „Adó és vám viszonyok rendezése.“Főczikk T.Alól. Szerző jelen czikkét azok fölvilágositására szánta, kik semmi áron, és semmit sem akarnak fizetni mindaddig , mig a vámviszonyok szabályozva nem lesznek. A vámviszonyok szabályozása alatt mást nem lehetvén érteni, mint azt, hogy Magyarországnak a birodalom többi részeivel vámszövetségre kell lépni, s a vámvonalt, melly bennünket jelenleg a többi tartományoktól elválaszt, meg kell szüntetni, vagy pedig hogy Magyarországnak a birodalom többi részei irányában védvám-rendszert kell fölállítania, e két alternatíva közöl — szerző szerint — valamelyiket létesíteni akarni , s az adót ellenezni — képtelenség. Mert a vámvonal megszüntetésének fő akadálya épen a magyar nemesség adómentességében fekszik, mivel az ausztriai földmivelő tetemes adót fizet, s így drágábban is termeszt, ha tehát a bevitel minden vám nélkül megengedtetnék , ki nem állhatná a versenyt, ami mind a státusterhek viselésének képességét csökkentené, mind a földművelés, mind pedig a földművelő osztály sülyedését idézné elő.• A védvámrendszernek feladata a productív erők fejlesztése, s főleg a műipar előidézése, hogy pedig ezt előidézhessük, szükségesek a jó közlekedési eszközök , tőkék , technicus ismeretek, s szakmai nevelés (education professionelle); mind ezek pedig pénz nélkül nem létesíthetők: ergo — a többi magától következik. Olivér: Igazitás. A tegnapi sz. ,Korunk ügyei 4 rovat 2. sor. n i s do in helyett, olv. wisdom. *) A marhák ura vagy arany volt, vagy tantusz; ha arany, ki kellé kutatni, melly után változtak az aranyok tantuszokká; ha tantuszok voltak, midőn a pertól elvétettek, tüstént vizsgálatot kellett volna tenni, mig mind a vevő, mind eladó Pesten volt. rtr.ynr.iFjn\'sr!X3.~'T .c^0Tgcrernvareri) xstsd agjcgi Epen most jelent meg Kilian s társánál Pesten a váczi-utcóban Parkfrieder-ház.ban , és minden h. könyvárosnál kapható. Kritikai lapok. Kiadja Bajza. 6dik és 7dik füzér. 8 rét. borit, fűzve 1 ft 40 kr. helyett 40 kr. p. p. IRODALMI AREOPAG. Kritikák a magyar irodalom újabb művei felett, több iides férfiak által ma. Második füzet ára fűzve 50 p. kr. Nemzeti KÉP-CSARNOK. I. füzet tartalma : Dr. Teleki József, Bajza, a Csehek Magyarországban. (I—VI.) Nyolcz pompás aczélmetszet. Ara fűzve esni* fi f. p. p. Nemzeti Almanach 1841. és 1842. 17 ac.élra metszett képpel. Selyembe kötve arany metszéssel. 10 fi helyett 2 fi 30 kr. p. pénzben. Az 1841diki folyamból egyenkint is kaphatni 1 pengő forintért. AUKOR A hazai almanach. Alapitá Kisfaludy Károly. Folytatja Bajza 1837. 5 aczélra metszett képpel. Kötve 3 ft helyett 1 ft p. p. VAYKA VERSEI. Összeszedte Kazinczy Ferencz. Második bővebb kiadás, fűzve 1 ft 20 kr. helyett 20 kr. p. p. (1—2) Dunavizállás: oct. 29kén: 8' 2' 0'" 0 fölött. Szerkesztik gr. Mailáth J. és Kovacsóczy Mihály. Nyomatik Trattner-Károlyi betűiról, uruleza 453. szám.