Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-06 / 74. szám
Egyébkint egy vashámor társulat abbeli folyamodására, hogy a balparti társaság tőle venné a szükséges vasat, miután gr. Eszterházy Károly mint az igazgatók egyike a társaság nevében azt nyilvánítjá, mikint a mennyiben csak lehetséges részt a társaság honi vasat használni kész,mi élyennel fogadtatott:) — egyéb rendelkezés nem létetett. Az ülés közben tartott elegyes ülésben a közadó és általános hivatal képesség tárgyaiban egyességet nyert fölirások s törvényjavaslatok lepecsételtetők, ő felsége elébe juttatandók. A országos pénztár megállapítására ajánlandó summa mennyiségére térvén át a tanácskozás, egy főispán a minapi indítvány értelmében azt javasolja , hogy évenkint 1 millió p. sz. három évre ajánltassék, a fizetés 1845. évi nov. f. napjával veendvén kezdetét. Ez ellen azonnal többen fölszólaltak fejtegetvén, mikép ezen csekély summával valami szembetűnő eredményt előállítani nem lehet,márpedig csak úgy lehet jövője a megállapított közfizetési elvnek, ha az első eredmény a fizetők által érezhető, s üdvösnek tapasztalt teend ; különben látván a fizetéstől annyira irtózó nemesség, hogy oda adott pénze fölhasználásának láttatja alig van, nem csak kedvet nem fog kapni az ezentúli fizetésre, sőt épen végkép el fog attól idegenedni, mert nem a fizetendő summa csekélysége, de a siker ébreszti az emberben a fizetési vágyat. Hogy pedig a köznemesek fizetni akarjanak, arról a főispánok capacitatió útján gondoskodjanak. Mindezeknél fogva tehát a KK. által ajánlott 2.585.000. summát kívánok elfogadtatni. Válaszoltatok ezekre a többség által, mikép arról, hogy nem nemesek is legyenek alispánok, hogy bírhassanak jószágokat, sőt hogy fizessen a köznemesség, mindezekre talán nem lesz nehéz a capacitatio, azonban ha a fizetendő summa először mindjárt nagy lévén, az utolsó fillérétől kellene megfosztani a köznemest, akkor capacitationak helye többé nem lesz, és ha majd talán 30 év múlva az utasítások minden további fizetést egy ülésre lerombolnának, ennek oka nem másban lenne keresendő, mint az ajánlat nagyságában. Ott hol egy 800. évig nem fizetett nemesség megadóztatásáról van szó, minden prudentia a legnagyobb óvatosságot követeli. A múlt ülések egyikében a közteherviselés a főtáblán kivivatott, ha ettől az ország később visszalépne, ez az országnak egész jövőjét egyszerre sírba döntené, márpedig semmi inkább nem idézhetné elő ezen dicső elvnek megdöntését, mintha az első alkalommal ajánlott summa a köznemesség által igen nyomasztónak találtatnék, s fizetési iszonyát még nagyobb fokra emelné az ország jövőjének teljes lerontásával. Az ajánlatot nem lehet jelenleg a szükségek sokaságához, hanem a tehetség csekélységéhez mérsékelni, s arra ügyelni, hogy eleinte mindjárt a földbirtok szerfelett meg ne terheltessék. A többség e fontos okok által vezéreltetve az indítványt elfogadó, az az ajánl évenkint három évre 1. millió pftot, a fizetés ideje 1845. év. nov. lén veendvén kezdetét. Mi az egyes czélokat illeti, mellyekre ezen ajánlat fordítandó lesz, e tekintetben egy főispán azt kívánja, hogy ut-csatorna hálózási tervek készítésére fordittassék 150,000. f. hitelintézet alapítására 200,000. országos utakra: 1,100,000. — Tisza szabályozásra: 500,000. Duna s egyéb folyók szabályozására : 400,000. Muzeumra ide értve a Ráday féle könyvtár megváltását:100,000 a kir. kincstárt illető adósság lerovására: 470,000. Statistikai hivatalra : 40,000 p.sz. A fiumei kormányzó ő maga a Louise út megváltására és fiumei kikötőre, mint az országra nézve föreg Prancz Pál II. 1554ik év elején jött a zágrábi püspökségről a győrie által. Kitűnő szorgalmú munkatárs a négyes törvénykönyv szerkesztésében. Sejzzé : a nevezetes magyar dolgok földleirási s történeti vázlatát (Breviarium Horum Jungaricarum Geographico Historicum), mellyet Bel Mátyás a kéziratból kivonva ,,Uj Magyarhon“ (Apparatus Novae Hungáriáé) czímű szövegében nyilvánított. 1565 iki Sz. Mihály havában kalocsai érsekké neveztetett ugyan , de oda juthatását még ugyanaz évi Mindszent hólkén történt halála megakadályozá. Ikerváros f Izrnök. A beállt november három nevezetes dolgot hozott az élők és egyet a halottak számára ; az élők bőségben részesültek sütőink és cukrászaink kegyéből mindszenti kalácsokban, és még bővebben rész időben , mert az ég majdnem folytonosan borult, a levegő nedves, az eső sűrűn hull, az utak romlanak, s így a harmadik novemberi hozomány, az elkövetkező vásár népessége által nem igen fogja városunkat élénkíteni , ha csak ez élénkséget a nem sokára szétoszlandó országgyűlés elé nem idézendi. Mi nedves időnket, s a folytonos esőzést illeti, erről már megolvastuk a néhány év óta Isten tudja millyeút forrásból eredő s hírlapok után köröztetni szokott jóslatot a jövő télre is, melly szerint az általánosan nedves és lágy leend, és/.mnjolly kedves dolog a bérkocsisoknak és vargáknak , a milly kellemetlen a faárusoknak, hangversenyzőknek , haladóknak és bormérőknek... Mi a novembernek a halottak számárai hozományát illeti , ez ama kivilágítás volt, melly a váci út melletti sirkertben halottak napján és a megelőző estjén évenkint szokott gyakoroltatni, a mi korán sem arra mutat, mintha az élő ivadék a mélyen alvó ősöknek a kor világításával akarna a sírokba ledicsdtette hasznosokra, és nagyfontosságúakra szinte ajánlatot kívánt. — Azonban ö fönsége megjegyezvén, hogy a fiumei kikötőre nézve a só feleinek árából már rendelkezés is tetetett, a mgít. Föpp, jelenleg a fiumeikikötőre nem kívánnak ajánlani, valamint a Logide jitragefl. Gr. Sz. I. máskint akará az ajánlatot föloszlatni, t. i. az adósság kifizetése után, mi minden becsületes embernek első kötelessége, Pest biztosítására kívánt adatni 300000. fiát, azután a múzeumra, utakra. A vizek szabályozására pedig csak annyiban, mennyiben az magánosok által létesitethetnék. — Egy gróf pedig csak közlekedési eszközöket és hitelintézetet kívánt. A tisza szabályozására nézve némely szónokok nem kedvezőleg nyilatkozván, ezenfelül ő fönsége is azt nyilvánitá, hogy ezen 500000. írttal nem nagy sikert remél, ezen pont már már el nem fogadás felé hajlott, azonban több szónokok közöl különösen a k... ai püspök ő maga megjegyezvén, mikép a Zemplén megyében hacsak 2. 3. napig esik is, már egész vidékek borittatnak el a viz által, hogy a duna vidékekre már tetemes kiadások tétettek, a tisza rendezésére pedig majd semmi, és ezen vidékek legtöbbet szenvednek a tisza rendezetlen átlapotja miatt. És csakugyan a tiszaszabályozás is elfogadtatván, az indítvány egészen helybenhagyást nyert, azon hozzáadással, hogy a dunaszabályozásnál Pest városának biztosítására különös tekintet legyen. CCCXXII. ker. ülés pct. 31dikén. (Elnökök az iméntiek). A tegnapi ülésben módosított s a kk. leirat szavaihoz alkalmazott átmeneti törvény vitattatok. Ezután a honositandók iránti üzenet fölirás, ésjavaslat, úgy szinte a finantiális ügyben kelt szenet is meghitelesíttetvén, tartatott a CCLVIII. őrsz. ülés a KK. és RRnél, melyben az átmeneti törvény és fölirási javaslat elfogadtatván, a KK. elegyes ülésre hivattak át, mellyről visszatérvén , a pénzügyi munkálatnak az országos utakról szóló része tárgyaltatott. CCCXXIII. ker. ülés. november 16 napján d. e. 11 órakor (Elnökök az iméntiek). Hitelesíttettek izenete ésjavaslata a KKnak az irodalmi, és művészeti jogok biztosítása iránt, — izenet az iránt, hogy a k. kir. válaszok a törvény egyes szavaira is kiterjedjenek — fölirási javaslat az iránt, hogy az ország lakosainak a franczia háború alatt okozott kárai megtéríttessenek. — Ezután tárgyaltatott a vallás tárgyában keletkezett főrendi válasz, melly alkalommal egy megyei követ a k. kir. leirathoz és főrendi nézetekhez közelitő indítványával kiváná az illetőjavaslatot módosítani, ez elfogadtatván, a teljesitendővel az illető kerületi jegyző megbizatott, végre fölolvastatott az élelmezési választmány jelentése, melly után tartatott a CCLIX. or sz.ülés a Kknál,mellyben a concertationalis deputatio tagjainak névjegyzéke fölolvastatott,melyhez csatlakozni ő excja is megkéretett. — Továbbá izenet és fölirás a k. kir. leiratoknak a törvény egyes szavaira leendő kiterjesztése tárgyában jött k. kir. leiratra. — Ezután folytattatott a pénzügyi munkálatnak a vizek szabályozásáról szóló része. Busan Hermannak az illirismust illető föliratra nézve általában mondott beszéde. (Vége.) Egyszersmind több ellenmondásokat is a KK. és RR. által átterjesztett jelen fölirási javaslatban kénytelemtetem megróni, mondják ugyanis ugyanazon KK. és RR. e föliratodik czikkében, hogy az illyrismus a nemzetek életét támadja meg, a csakhamar követkedni, hanem — egyedül csak azt, mutatja meg, milly szűk szívűek vagyunk mi némelly emberek , kik meghatárzott napot tüzünk ki, mellyen elhunyt, kedvesinkre emlékezzünk , és kiküldjük a sírkertbe a cselédeinket, hogy fényes családunk sírboltját ékesítsék ki virágfüzérekkel és tegyék tündöklővé sok lámpák fényével. Az idén a sírkerti ünnepélyt csak egy estre gyakorolható fővárosunk közönségének gyászoló része , más napon , halottak napján t. i. a könyezés szerepét az érzékenyeknek szemeiről az ég vállalván magára. Elhunyt jeles költőnk, Kisfaludy Károly, sirhalmas kisded kőkeresztje is szokatlan megemlékezésnak véve e napon tanúságát, s a szép kivilágításért és körülfűzérezésért egyetemi jogászaink érdemlik a nyilvános dicséretet. — A nedves őszszel beállott egyszersmind a hangversenyek rettenetes időszaka! Ezt Capp o n i Nina ka. bécsi zongorásznő kezdé meg , a városi kisebb redout teremben , mint Magyarhon fővárosában illik, solo német nyelven hirdetvén szerte hangversenyét. Kik ez idegen hirdetést értették, bemehettek, mi — kik illyes dolgot, hogy t. i. részvétet igényeljünk valamelly nemzet fiaitól és leányaitól, s még csak azon udvariságot sem tesszük meg, hogy hozzá saját nyelvén szólanánk, soha sem fogunk érteni megtanulni — mi természetesen künmaradánk , s e szerint C. N. k. a. nagyon üres teremben tartá hangversenyét... Egyébiránt több helybeli lapok méltányosan emlékeztek a versenyző ujainak gyorsaságáról és szép fürteinek ékességéről. — E napokban alakult és magát, már még is alapná egy selyem- és szalaggyár Pesten. Adja Isten példáját minél több kövesse! Különösen szükségünk volna egy női ruhakelméket készítő gyárra , mikre nézve eddig a külföldiekhez folyamodnunk elkerülhetlen.— Eddig, úgy látszik, a szivargyárosok leginkább érzik, hogy a honi kezedik czikkben pedig önmagukat erősebb testvérekül nevezik ; ha tehát a horvátok a KK. és KK. álal fölhozott tétel szerint a gyöngébb testvérek, s ezeknek sgk része tartozik az illyrséghez, mint a KK. US ilji, helyesen tartják, által nem látható, miképen hozhat veszélyt a gyöngébb nemzet része az egész erősebb nemzet életére, s ebből semmi egyéb nem következnék, sem mint hogy a magyarok nemzeti élete igen gyönge alapon nyugszik , a mit vitatni balgaság volna. — Továbbá, miután az idézett 4dik czikkben magukat erősebb testvérekül nevezek, a KK. és RR. Magyarhoni Horvátország irányában anyaországnak mondják, melly nevezet, általam majdan, midőn a jelen fölirat pontonkint fog megvitattatni, különösen megtámadtatandó, szintén ellenmondást foglal magában, mert Magyarhon Horvátországnak testvére s anyja egyszersmind nem lehet; — a legsúlyosabb ellenmondás azonban abban fekszik, miszerint a KK. és RR. ezen föliratodik vagyis utolsó czikkének füszint kezdetén megváltják, hogy még nincs napfényre hozva, valljon az illytség önmagában-e, vagy külbefolyás, vagy mindkettő együtt okozta a szenvedélyek föllobbanását Horvátországban,(ámbár ellenállítani lehetne, miszerint szintén nincs még napvilágra hozva, hogy a nemzetellenes mozgalmak Horvátországban Magyarhonból nem ösztönöztetnek), —az "nézett utolsó czikk befejezésében pedig nem kétkednek állítani az említett KK.és R R., hogy azok, mik az al-duna melletti s Magyarhonnal kelet felől határos tartományokban eddigien már kifejlettek s ottan bővebben kifejlendők, megmutatják, miszerint a kültartományok s a panslavismus és illyrismus viszonyai, tán valamelly külföldi fejdelem forgatván a kereket, egyetemesen különös kapcsolatban vannak ! A KK. és RR. e szerint azt, mit e czikk elején még napfényre nem jöttnek állítanak, azon czikk végén, a közben fölnövekedvén és mintegy megállapodván meggyőződésök , már kitüntnek és csalhatlan igaznak tartják. — Midőn e borzasztó vádat és az uralkodó felséges ház és köz haza iránti hitben és hírsésben senkinek nem engedő horvát nemzetnek e legszörnyebb, ámbár általános, gyanúsítását eszemben forgatom, azt a legnagyobb szomorúsággal és nehezteléssel fogadom s ellene a legünnepélyesben tiltakozni tartozom, azon egyet csatolván ide, hogy ha a kapcsolt tartományokban csakugyan találkoznának egyenek, kik illy iszonyú bűn elkövetői lettek volna , mit azonban mindörökké tagadandók, a KK. és RKet legszigorúbb kötelesség illeti, azok neveit, hogy az illy hazaárulók a legkeményebb törvényes büntetésnek vettessenek alá, fölfedezni, egyszersmind pedig az 1805. 5dik czikkelye értelmében a föladók neveit is bemondani, hogy az illy súlyosan vádolt polgártársak a vád be nem bizonyításának esetében az igaztalan föladók ellen hasonloan büntetését kereshessék. — Egyébiránt nem mellőzhetem itt meg nem említeni, miszerint a KK. és RR. jobban cselekedendők , ha a helyett hogy agyrémet üldözzenek, és nem lény ellen szálljanak síkra, inkább azon valódi gondoskodást, mellyben a horvátok a magyarokkal egészen osztoznak, miszerint t. i. az akkiermani békekötés után Oroszország császárja az alduna mellett lévő említett török birtokokban napról napra nagyobb befolyást gyakorol, úgy hogy a szerb nemzet Pétervárról kapott parancs következtében fejdelmének másod választását véghez vinni, Oláhország fejdelme orosz rendeletből fejdelmi székéről lemondani s honát oda hagyni kénytelenittetett, nem bocsátják szem elől, mert ha e befolyás tovább is növekszik s a török porta lassankint ön súlyánál fogva összerogyik, az ország szent koronája iparművek lelkesebben kezdenek pártoltatni; az eddigi feliratokat, mellyek mindenütt külföldi szivarokat ajánlhattak , lassan kint újak váltogatják föl : valódi honiakat hirdetők... i a hisz adjon Isten nekik minél jobb keletet is adja Isten, mielőbb megtanulják nálunk is olly jól gyártani a szivarokat, hogy ne kellesen a nélkülözött külföldiekre , mint Moyzes pogány szívű népe ez egyprusi vörös és párhagymákra , sóvárogva emlékeznünk. — A kávéházak is népesülnek, kiki tudja, hogy vendéglős kávéház olly két dolog Pesten, mellynek kezelőit a szerencse hamarább utóbb éri , mintha leggyorsabb lábú fővárosi rendőr a legsántább tolvajt. S kávéházaink valóban pompásak, mellyekbe csín, tisztaság, dísz tekintetében lépni öröm , ámbár valamennyinek meg kell közölök engedni , hogy a kimért nedtár tekintetében az elsőséget a különben kívül belül igen szerény kinézésű ,,kávéforraszt érdemli. A hídfőnél Salmayer a redoutkávéházat e napokban zöld , fehér és veres színeivel messze virító két czímképpel ékesité. — Három dolognak kívánnánk fontolva haladást fővárosunkra, s háromnak nyargalva vágtatást hazánkra nézve; jó volna ha fontolva haladnának utcákon a bérkocsisok, járdákon a targonczások és boltokban aMilly-gyertyák árusai, mellynek a megfontolás annyiban nem ártana, hogy akkor a vásárló nem csalódnék ,,systhematice“ minden fontnál két lattal, melly csínfogást, miután olvasóinkat a honi Pannonia-gyertyák jelességéről kellőleg értesítők, szükségesnek tartjuk megmondani ... de jó volna egyszersmind, lm nyargalva vágtatnának előre: a dolgok lelke, a jó rend e hazában, a vasút és a lánczlml, mellyeken mielőbb űzethetni óhajtanánk , és az igaz tiszta hazafiság , melly a mit szóval hirdet, tettel is véghez szokta vinni. A 308