Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-06 / 74. szám

Egyébkint egy vashámor társulat abbeli folyamo­dására, hogy a balparti társaság tőle venné a szüksé­ges vasat,­­ miután gr. Eszterházy Károly mint az igazgatók egyike a társaság nevében azt nyilvánítjá, mikint a mennyiben csak lehetséges részt a társaság honi vasat használni kész,­­mi élyennel fogadtatott:) — egyéb rendelkezés nem­ létetett. Az ülés közben tartott elegyes ülésben a közadó és általános hivatal képesség tárgyaiban egyességet nyert fölirások s törvényjavaslatok lepecsételtetők, ő felsége elébe juttatandók. A országos pénztár megállapítására ajánlandó sum­ma mennyiségére térvén át a tanácskozás, egy főispán a minapi indítvány értelmében azt javasolja , hogy éven­­kint 1­ millió p. sz. három évre ajánltassék, a fizetés 1845. évi nov. f. napjával veendvén kezdetét. Ez ellen azonnal többen fölszólaltak fejtegetvén, mikép ezen csekély summával valami szembetűnő eredményt előál­lítani nem lehet,már­pedig csak úgy lehet jövője a megállapí­tott közfizetési elvnek, ha az első eredmény a fizetők által é­­rezhető, s üdvösnek tapasztalt teend ; különben látván a fizetéstől annyira irtózó nemesség, hogy oda adott pén­ze fölhasználásának láttatja alig van, nem csak ked­vet nem fog kapni az ezentúli fizetésre, sőt épen vég­kép el fog attól idegenedni, mert nem a fizetendő sum­ma csekélysége, de a siker ébreszti az emberben a fizetési vágyat. Hogy pedig a köznemesek fizetni akar­janak, arról a főispánok capacitatió útján gondoskodja­nak. Mindezeknél fogva tehát a KK. által ajánlott 2.585.000. summát kívánok elfogadtatni. Válaszoltatok ezekre a többség által, mikép arról, hogy nem nemesek is legyenek alispánok, hogy bírhas­sanak jószágokat, sőt hogy fizessen a köznemesség, mindezekre talán nem lesz nehéz a capacitatio, azon­ban ha a fizetendő summa először mindjárt nagy lévén, az utolsó fillérétől kellene megfosztani a köznemest, akkor capacitationak helye többé nem lesz, és ha majd talán 30 év múlva az utasítások minden további fizetést egy ülésre lerombolnának, ennek oka nem másban len­ne keresendő, mint az ajánlat nagyságában. Ott hol egy 800. évig nem fizetett nemesség megadóztatásáról van szó, minden prudentia a legnagyobb óvatosságot köve­teli.­­ A múlt ülések egyikében a közteherviselés a főtáblán kivivatott, ha ettől az ország később vissza­lépne, ez az országnak egész jövőjét egyszerre sírba döntené, már­pedig semmi inkább nem idézhetné elő ezen dicső elvnek megdöntését, mintha az első alkalommal ajánlott summa a köznemesség által igen nyomasztónak találtatnék, s fizetési iszonyát még nagyobb fokra emel­né az ország jövőjének teljes lerontásával. Az ajánlatot nem lehet jelenleg a szükségek sokaságához, hanem a tehetség csekélységéhez mérsékelni, s arra ügyelni, hogy eleinte mindjárt a földbirtok szerfelett meg ne terheltessék. A többség e fontos okok által vezéreltetve az in­dítványt elfogadó, az az ajánl évenkint három évre 1. millió pftot, a fizetés ideje 1845. év. nov. lén veend­vén kezdetét. Mi az egyes czélokat illeti, mellyekre ezen ajánlat fordítandó lesz, e tekintetben egy főispán azt kívánja, hogy ut-csatorna hálózási tervek készítésére fordittassék 150,000. f. hitelintézet alapítására 200,000. országos utakra: 1,100,000. — Tisza szabályozásra: 500,000. Duna s egyéb folyók szabályozására : 400,000. Muze­­umra ide értve a Ráday féle könyvtár megváltását:100,000 a kir. kincstárt illető adósság lerovására: 470,000. Sta­­tistikai hivatalra : 40,000 p.sz. A fiumei kormányzó ő maga a Louise út megvál­tására és fiumei kikötőre, mint az országra nézve fö­­­reg P­r­­­a­n­c­z Pál II. 1554ik év elején jött a zágrábi püspökségről a győri­e által. Kitűnő szorgalmú munkatárs a négyes törvénykönyv szerkesztésében. S­­ejz­­zé : a nevezetes magyar dolgok földleirási s történeti váz­latát (Breviarium Horum J­ungaricarum Geographico His­­toricum), mellyet Bel Mátyás a kéziratból kivonva ,,Uj Magyarhon“ (Apparatus Novae Hungáriáé) czímű szöve­gében nyilvánított. 1565 iki Sz. Mihály havában kalocsai érsekké neveztetett ugyan , de oda juthatását még ugyan­az évi Mindszent hó­­lkén történt halála megakadályozá. Ikerváros f Iz­rnök. A beállt november három nevezetes dolgot hozott az élők és egyet a halottak szá­mára ; az élők bőségben részesültek sütőink és c­ukrá­­szaink kegyéből mindszenti kalácsokban, és még bőveb­ben rész időben , mert az ég majd­nem folytonosan borult, a levegő nedves, az eső sűrűn hull, az utak romlanak, s így a harmadik novemberi hozomány, az elkövetkező vásár népessége által nem igen fogja városunkat élén­kíteni , ha csak ez élénkséget a nem sokára szétoszlan­dó országgyűlés elé nem idézendi. Mi nedves időnket, s a folytonos esőzést illeti, erről már m­egolvastuk a né­hány év óta Isten tudja milly­eút forrásból eredő s hírla­pok után köröztet­ni szokott jóslatot a jövő télre is, melly szerint az általánosan nedves és lágy leend, é­s/.mnjolly kedves dolog a bérkocsisoknak és vargáknak , a milly kellemetlen a faárusoknak, hangversenyzőknek , hala­dóknak és bormérőknek... Mi a novembernek a halot­tak számárai hozományát illeti , ez ama kivilágítás volt, melly a vác­­i út melletti sirkertben halottak napján és a megelőző estjén évenkint szokott gyakoroltatni, a mi korán sem arra mutat, mintha az élő ivadék a mélyen al­vó ősöknek a kor világításával akarna a sírokba ledicsd­tette hasznosokra, és nagyfontosságúakra szinte aján­latot kívánt. — Azonban ö fönsége megjegyezvén, hogy a fiumei kikötőre nézve a só feleinek árából már ren­delkezés is tetetett, a mgít. Föpp, jelenleg a fiumei­­kikö­tőre nem kívánnak ajánlani, valami­nt a Logide jitra­­gefl. Gr. Sz. I. máskint akará az ajánlatot föloszlatni, t. i. az adósság kifizetése után, mi minden becsületes embernek első kötelessége, Pest biztosítására kívánt a­­datni 300000. fiát, azután a múzeumra, utakra. A vi­zek szabályozására pedig csak annyiban, mennyiben az magánosok által létesitethetnék. — Egy gróf pedig csak közlekedési eszközöket és hitelintézetet kívánt. A tisza szabályozására nézve némely szónokok nem kedvezőleg nyilatkozván, ezenfelül ő fönsége is azt nyil­­vánitá, hogy ezen 500000. írttal nem nagy sikert remél, ezen pont már már el nem fogadás felé hajlott, azonban több szónokok közöl különösen a k... ai püspök ő maga megjegyezvén, mikép a Zemplén megyében hacsak 2. 3. napig esik is, már egész vidékek borittatnak el a viz által, hogy a duna vidékekre már tetemes kiadások tétettek, a tisza rendezésére pedig majd semmi, és ezen vidékek legtöbbet szenvednek a tisza rendezetlen átla­potja miatt. És csakugyan a tiszaszabályozás is elfogadtatván, az indítvány egészen helybenhagyást nyert, azon hozzá­adással, hogy a dunaszabályozásnál Pest városának biz­tosítására különös tekintet legyen. CCCXXII. ker. ülés pct. 31dikén. (Elnökök az iméntiek). A tegnapi ülésben módosított s a kk. leirat szavaihoz alkalmazott átmeneti törvény vitat­tatok. Ezután a honositandók iránti üzenet fölirás, és­­javaslat, úgy szinte a finantiális ügyben kelt szenet is meghitelesíttetvén, tartatott a CCLVIII. őrs­z. ülés a KK. és RRnél, melyben az átmeneti törvény és fölirási javaslat elfogadtatván, a KK. elegyes ülésre hivattak át, mellyről visszatérvén , a pénzügyi munkálatnak az országos utakról szóló része tárgyaltatott. CCCXXIII. ker. ülés. november 16 nap­ján d. e. 11 órakor (Elnökök az iméntiek). Hite­lesíttettek izenete és­­javaslata a KKnak az irodalmi, és művészeti jogok biztosítása iránt, — izenet az iránt, hogy a k. kir. válaszok a törvény egyes szavaira is kiterjedjenek — fölirási javaslat az iránt, hogy az or­szág lakosainak a franczia háború alatt okozott kárai megtéríttessenek. — Ezután tárgyaltatott a vallás tár­gyában keletkezett főrendi válasz, melly alkalommal egy megyei követ a k. kir. leirathoz és főrendi néze­tekhez közelitő indítványával kiváná az illető­­javasla­tot módosítani, ez elfogadtatván, a teljesitendővel az illető kerületi jegyző megbizatott, végre fölolvastatott az élelmezési választmány jelentése, melly után tarta­tott a CCLIX. or sz.ülés a Kknál,mellyben a concertatio­­nalis deputatio tagjainak névjegyzéke fölolvastatott,mel­y­­hez csatlakozni ő excja is megkéretett. — Továbbá izenet és fölirás a k. kir. leiratoknak a törvény egyes szavaira leendő kiterjesztése tárgyában jött k. kir. lei­ratra. — Ezután folytattatott a pénzügyi munkálatnak a vizek szabályozásáról szóló része. Busan Hermannak az illirismust illető föl­iratra nézve általában mondott beszéde. (Vége.) Egyszersmind több ellenmondásokat is a KK. és RR. által átterjesztett jelen fölirási javaslatban kény­­telem­tetem megróni, mondják ugyanis ugyanazon KK. és RR. e fölirat­odik czikkében, hogy az illyrismus a nemzetek életét támadja meg, a csakhamar követ­kedni, hanem — egyedül csak azt, mutatja meg, milly szűk szívű­ek vagyunk mi ném­elly emberek , kik megha­­tárzott napot tüzünk ki, mellyen elhunyt, kedvesinkre em­lékezzünk , és kiküldjük a sírkertbe a cselédeinket, hogy fényes családunk sírboltját ékesítsék ki virágfüzé­rekkel és tegyék tündöklővé sok lámpák fényével. Az idén a sírkerti ünnepélyt csak egy estre gyakorolható fő­városunk közönségének gyászoló része , más napon , ha­lottak napján t. i. a könyezés szerepét az érzékenyeknek szemeiről az ég vállalván magára. Elhunyt jeles költőnk, Kisfaludy Károly, sirhalma­s kisded kőkeresztje is szokatlan megemlékezésnak véve e napon tanúságát­, s a szép kivilágításért és körülfű­zérezésért egyetemi jogá­szaink érdemlik a nyilvános dicséretet. — A nedves ősz­szel beállott egyszersmind a hangversenyek rettenetes időszaka! Ezt C­a­p­p o n i Nina k­­a. bécsi zongorásznő kezdé meg , a városi kisebb redout teremben , mint­ Ma­gyarhon fővárosában illik, solo­ ném­et nyelven hirdetvén szerte hangversenyét. Kik ez idegen hirdetést értették, bemehettek, mi — kik illyes dolgot, hogy t. i. részvétet igényeljünk valamelly nemzet fiaitól és leányaitól, s még csak azon udvariságot­ sem tesszük meg, hogy hozzá sa­ját nyelvén szólanánk, soha sem fogunk érteni megta­nulni — mi természetesen künmaradánk , s e szerint C. N. k. a. nagyon üres teremben tartá hangversenyét... Egyébiránt több helybeli lapok méltányosan emlékeztek a versenyző ujainak gyorsaságáról és szép fürteinek ékes­ségéről. — E napokban alakult és magát, már még is alapn­­á egy selyem- és szalaggyár Pesten. Adja Isten példá­ját minél több kövesse! Különösen szükségünk volna egy női ruhakelméket készítő gyárra , mikre nézve eddig a külföldiekhez folyamodnunk elkerülhetlen.— Eddig, úgy látszik, a szivargyárosok leginkább érzik, hogy a honi keze­­dik czikkben pedig önmagukat erősebb test­vérekül nevezik ; ha tehát a horvátok a KK. és KK. álal fölhozott tétel szerint a gyöngébb testvérek, s ezeknek sgk része tartozik az illyrséghez, mint a KK. US ilji, helyesen tartják, által nem látható, miképen hozhat veszélyt a gyöngébb nemzet része az egész erő­sebb nemzet életére, s ebből semmi egyéb nem kö­vetkeznék, sem mint hogy a magyarok nemzeti élete igen gyönge alapon nyugszik , a mit vitatni balgaság volna. — Továbbá, miután az idézett 4dik czikkben magukat erősebb testvérekül nevezek, a KK. és RR. Magyarhoni Horvátország irányában anyaország­nak mondják, melly nevezet, általam majdan, midőn a jelen fölirat pontonkint fog megvitattatni, kü­lönösen megtámadtatandó, szintén ellenmondást foglal magában, mert Magyarhon Horvátországnak testvére s anyja egyszersmind nem lehet; — a legsúlyosabb el­lenmondás azonban abban fekszik, miszerint a KK. és RR. ezen fölirat­odik vagyis utolsó czikkének füs­zint kezdetén megváltják, hogy még nincs napfényre hozva, valljon az illytség önm­agában-e, vagy kül­­befolyás, vagy mindkettő együtt okozta a szenvedélyek föllobbanását Horvátországban,(ámbár ellenállítani lehet­ne, miszerint szintén nincs még napvilágra hozva, hogy a nemzetellenes mozgalmak Horvátországban Magyarhon­ból nem ösztönöztetnek), —az "nézett utolsó czikk befeje­zésében pedig nem kétkednek állítani az említett KK.és R R., hogy azok, mik az al-duna melletti s Magyarhonnal kelet felől határos tartományokban eddigien már kifej­lettek s ottan bővebben kifejlendők, megmutatják, mi­szerint a kül­tartományok s a panslavismus és illyris­­mus viszonyai, tán valamelly külföldi fejdelem forgat­ván a kereket, egyetemesen különös kapcsolatban van­nak ! A KK. és RR. e szerint azt, mit e czikk elején még napfényre nem jöttnek állítanak, azon czikk vé­gén, a közben fölnövekedvén és mintegy megállapod­ván meggyőződésök , már kitüntnek és csalhatlan igaz­nak tartják. — Midőn e borzasztó vádat és az ural­kodó felséges ház és köz haza iránti hitben és hírsés­­ben senkinek nem engedő horvát nemzetnek e legször­­nyebb, ámbár általános, gyanúsítását eszemben forga­tom, azt a legnagyobb szomorúsággal és nehezteléssel fogadom s ellene a legünnepélyesben tiltakozni tartozom, azon egyet csatolván ide, hogy ha a kapcsolt tartomá­nyokban csakugyan találkoznának egyenek, kik illy iszonyú bűn elkövetői lettek volna , mit azonban mind­örökké tagadandók, a KK. és RKet legszigorúbb köte­lesség illeti, azok neveit, hogy az illy hazaárulók a legkeményebb törvényes büntetésnek vettessenek alá, fölfedezni, egyszersmind pedig az 1805. 5dik czikke­­lye értelmében a föladók neveit is bemondani, hogy az illy súlyosan vádolt polgártársak a vád be nem bizonyí­tásának esetében az igaztalan föladók ellen hasonloan büntetését kereshessék. — Egyébiránt nem mellőzhetem itt meg nem említeni, miszerint a KK. és RR. jobban cselekedendők , ha a helyett hogy agyrémet üldözzenek, és nem lény ellen szálljanak síkra, inkább azon való­di gondoskodást, mellyben a horvátok a magyarokkal egészen osztoznak, miszerint t. i. az akkiermani békekö­tés után Oroszország császárja az alduna mellett lévő említett török birtokokban napról napra nagyobb befolyást gyakorol, úgy hogy a szerb nemzet Pétervárról kapott pa­rancs következtében fejdelmének másod választását vég­hez vinni, Oláhország fejdelme orosz rendeletből fej­­delmi székéről lemondani s honát oda hagyni kényte­­lenittetett, nem bocsátják szem elől, mert ha e befo­lyás tovább is növekszik s a török porta lassankint ön súlyánál fogva összerogyik, az ország szent koronája iparművek lelkesebben kezdenek pártoltatni; az eddigi feliratokat, m­ellyek mindenütt külföldi szivarokat ajánl­hattak , lassan kint újak váltogatják föl : valódi honiakat hirdetők... i­ a hisz adjon Isten nekik minél jobb kele­tet i­s adja Isten, mielőbb megtanulják nálunk is olly jól gyártani a szivarokat, hogy ne kellesen a nélkülözött külföldiekre , mint Moyzes pogány szívű népe ez egyprusi vörös és párhagymákra , sóvárogva emlékeznünk. — A kávéházak is népesülnek, kiki tudja, hogy vendéglő­­s kávéház olly két dolog Pesten, mellynek kezelőit a sze­rencse hamarább utóbb éri , mintha leggyorsabb lábú fővá­rosi rendőr a legsántább tolvajt. S kávéházaink valóban pompásak, mellyekbe csín, tisztaság, dísz tekintetében lépni öröm , ámbár valamennyinek meg kell közölök en­gedni , hogy a kimért nedtár tekintetében az elsőséget a különben kívül belül igen szerény kinézésű ,,kávéforraszt érdemli. A hídfőnél Sal­may­er a redoutkávéházat e napokban zöld , fehér és veres színeivel messze virító két czímképpel ékesité. — Három dolognak kívánnánk fon­tolva haladást fővárosunkra, s háromnak nyargalva vág­­tatást hazánkra nézve; jó volna ha fontolva hal­adnának utc­­ákon a bérkocsisok, járdákon a targonczások és bol­tokban a­­Milly-gyertyák árusai, mellynek a megfontolás annyiban nem ártana, hogy akkor a vásárló nem csalód­nék ,,systhematice“ minden fontnál két lattal, melly csín­fogást, miután olvasóinkat a honi Pannonia-gyertyák je­lességéről kellőleg értesítők, szükségesnek tartjuk meg­mondani ... de jó volna egyszersmind, lm nyargalva vág­tatnának előre: a dolgok lelke, a jó rend e hazában, a vasút és a lánczlml, mellyeken mielőbb űzethetni óhaj­tanánk , és az igaz tiszta hazafiság , melly a mit szóval hirdet, tettel is véghez szokta vinni. A 308

Next