Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-07-24 / 14. szám

bár bírnánk hatalmas ecsettel, melly élő színekkel képes lenne festeni, azon — valóban — sajnálkozásra méltó állapotot, mellyben a­ gyűlési táblánk, a hallgatóság fék­telensége , illetlen , kicsapongó magaviselete által he­lyeztetve van, — s jóllehet tudjuk, hogy darázs fészekbe nyúlunk, jóllehet érezzük, mikép fölszólalásunk talán szenvedélyek föllobbanását eszközölheti; de szólni aka­runk , szólni fogunk, a szabadság, a rend érdekében, és önöket uraim! kik a tábla jelen állásában kifejlődött sok visszaélésnek kútfejét az elnökségi idegen elemben keresik, egyszerűn kerületi üléseikre utasítják, s ezek­ben azon leirhatlan zajra azon kimagyarázhatlan indu­latos kifakadásokra, aljas magaviseletre, mellynek olly számtalanszor valának tanúi, olly számtalanszor meg­támadó­; s midőn ezen kicsapongásaikat dörgő szavaik becsület érzésre hivatkozó ékes szólásuk sem volt ké­pes lecsendesiteni; midőn ön választotta elnökeit intő szavai elhangzottak­, a lázas szenvedélyek közepet­te ; kérdem , hiszik e, hogy jelen körülmények közt választandó elnök képes leend határt szabni e rosznak? hiszik , hogy hajlandóbb leend a szilaj indulat megin­­téseiknek engedni, mert ezek már nem kir. személynek hanem önválasztotta elnök szájából jönnek ? Ismét a ta­pasztalásra hivatkozunk: húzzanak párvonalt országos és kerületi üléseik közt, s noha az elsőkben sem hi­ányzanak kárhoztatható kitörések, mellyeket sokszor olly tekintély sem képes fékezni, min­t a törvény el­nöki székeikbe állított, gondolják uraim, hogy féke­­zendi önök tekintélyét? — Lehet ugyan ezek ellenére higgadtsággal azt is állítani, hogy a hallgatóságnak előbb utóbb korlátoztatnia kell, de azt feleljük, miért hát ezt nem elébb? s csak azután gondolkodni más elnökség­ről? vagy nem ez ismét a logica? azonban meg lehet, hogy valaki mondhatná, miképen lehet az ifjúság kor­látozásáról is gondoskodni, de mellette ön választotta elnököt is megállapítani. Erre megjegyezhetném, hogy az ifjúság korlátozása, miután az akár önök, vétkes elnézés, türelme, akár mint elleneik hiszik fölhívása után a jelen mértékre hágott, korán sem olly könnyű föladat, mint gondolják, s egyszerű törvény általanig teljesíthető, ha csak ennek súlyos oldalt is nem kíván­nak adni a midőn a végrehajtás minden esetre czélsze­­rűbben teljesíthető az által, kinek egyúttal mint kir. táb. elnöknek, fölügyelése, hatósága alá hallgató ifjaink nagyobb része rendelve van , mint az által, kinek te­kintélyét tisztelni ez ideig nem tanulták, kinek mint párt embernek pártja ifjúsága ellen föllépnie nem lehet, ha­csak magát népszerűtlenné tenni nem akarja.­­ De hagyjuk ki a számvetésből, a hallgatóságot, mellynek korlátozásáról ha időnk engedi, meg lehet külön czikk­­ben értekezendünk, és valljuk meg őszintén, hogy bi­­zon sokkal inkább megszokták uraim magok is a kor­látlanságot, sokkal kevesebbé pártolói a tekintélyeknek, mintsem hogy olly tekintélyt tisztelenének, melly kö­rükből eredeti, melly pártjuk egyik tagja, melly kö­vet mint önök; és midőn most is kerületi üléseikben olly számtalanszor megtámadják egy egy hibás fölfogás, a végzésnek eltévesztett kimondása miatt elnökeiket, és pedig sokszor igen érzékenyen? hiszik , hogy azt jö­vendőben, ha t. i. önválasztotta elnökük lenne, — nem teendnék ? s birnának e­­llő csendben, és rendben tanács­kozni, midőn országos üléseikben is csupán elnökük magas hivatalos állása képes sokszor az illő rendet föntartani? — És itt hiában mondják, hogy ott ön­választotta elnökség mellett rend is, csend is vagyon elegendő ; de feleljük : — ott a tábla rendezve , — ott a kormány nemcsak miniszerei, hanem a táblának többsége által repraesentálva vagyon, s ott az elnök­nyes nappal a padok közt, mintegy bevezetésül követke­zendő próbatétre, a darabhoz alkalmazott ruhákban vagy a nélkül, a mint jött. E szokás, a próbatétet valamelly tré­fajátékkal kezdeni, még fönmaradt némelly papcollegiu­­mokban. A költeményeket többnyire a tanárok szerezték, és pedig latin,magyar vagy német nyelven. Valljon adattak-e valaha tót nyelven komoediák elő, nem tudom. Az első rendezett magyar színésztársaság 1790ben alapult, midőn Id. József császár halála után a nemzeti visszahatás kez­dődött. Bib­ó Ád­ám, 80 és Márton, 11 ara­n­y­i Ká­­lint és Horváth János egyesültek, hogy Budapesten egy magyar társaságot állítsanak föl. N­áday gróf és Ka­zinczy E­er­e­n­cz különösen pártolók e társaságot. Az első az igazgatást vállalta el, a második a játszhatási engedélyt iparkodott a társaság számára megnyerni, de sokáig siiker­­telenítl. Az egyesült budapesti színház bérlője, s­n­yert a gróf, nem akaró e társaságot színpadán föllépni engedni, s szintolly sükertelen voltak a társaság törekvései a bu­dai napszínkörben játszani. Ez akadályok által kifárasztva N­­á­day gróf létévé az igazgatóságot. Végre midőn a tár­saság a budán összegült országgyűléshez fordult, s az ak­kori országbíró, R­i­c­h­y K­á­r­o­l­y gróf és O­r­c­z­y L­á­s­z­l­ó báró mellette fölszólaltak, megengedett­en­worth gróf a magyar színésztársaságnak is előadást. Most N­áday gróf ismét fölvállalta az igazgatóságot, de egy próba alkalmá­val a két­ igazgató összeveszett a játszási föltételek fölött. Ilik­e I­­nvert­h gróf visszavonta adott szavát, s a magyar társaság csak kétszer játszhatott, vdl. 21-én budán, 2 Kán Pes­ten. Mindkét helyen ,Igaz házi el­adók Ni­may Kristóf fordí­­tása szerint. Midőn az országgyűlés Hildáról Pozsonyba tér­­ elett által,a társaság Pozsonyba is utána akart menni, mi ok­­lól R­á­d­a­y gr. Kele­m­e­n szinészszel oda is utazott, de köz­­bejárásuk sükeretlen maradt,az áttelepü­lés nem történt meg. Még mindig számolhat erős támaszra, midőn a rend, és csend mellett nyilatkozik , a kormánypárt egész védel­mére; s ott a követek nem lévén utasítással ellátva, az elnök feledheti hogy követ, hogy sokszor provinciális érdekeket képvisel; — sőt mi mindezeknél több , s mi önök ellen uraim! leginkább harczol, az, hogy ott az elnök mindig a tábla többségének lévén választottja , valóságos „kormány ember“ miután nem tagadhat­ják, hogy a kormány is ott a többség kifolyása; — mi nálunk nem úgy van, s jelen szerkezettel nem is lehet úgy. — Van a dolognak még szomorítóbb oldala is , ha t. i. a választás olly egyénre esnék , ki a szükséges tulajdonokkal nem birna , de miután a kedvezőbb oldal is olly fekete szinü , fölhagyunk a további fejtegetés­sel, föl mindazokkal, mellyeket még életből meritve, mondhattunk volna. J. S. 58 Vidéki levelezések. Krasznából. Közgyűlésünk junius 2o-én kez­dődött, és tartott három napig. Érdekesebb tárgyai közt első helyet érdemel, a magyarországi t. kir. Ítélő táb­lának , tekintetes Pozsony megye alispána által hoz­zánk küldetett azon súlyos ítélete , melly szerint me­gyénk , a magyar országos gyűlésben követek általi meg­­nem jelenéséért 800 arany ft. büntetésben marasztalta­­tik el. Ezen ítélet fölolvasása érdekes vitát idézett elő, s a véleményeket 3. részre osztá. Egyik rész fölebbvitel utján kívánta ezen itélet által rajtunk ejtett sérelmet orvosolni;má­­sok pedig a követi táblához kívántak folyamodni, hogy ezen ítéletet ne engedje teljesedésbe menni; mig a 3. legjózanabb s többséget nyert rész, s hasztalannak látván az üres handabandázásokat , és sükerhez nem vezető üres ter­vezeteket, legjobbnak vélte, ha a reménytelenül vett ítéletet jogszerűnek el nem ismerő nézeteiket jegyző­könyvbe igtatják s bevárják a végrehajtás napját,melly alkalmasint a tömkelegből kivezető Ariadne fonalait fog nyújtani. A követküldés szóba sem jött. Ezután választ­mányok neveztettek ki, véleményt adandók a halottas házak miképeni fölállíthatása, és a népnevelés ügyé­ben , az első jövő közgyűlésre tartozik beadni vélemé­nyét; míg a második, a szolgabirói jelentések nyo­mán , minden évnegyedes közgyűlésen az iskolák mi­benlétéről jelentést tenni kötelezt­etik. — Stakat e­­zentul, egyes tisztviselő megyénk kebelében, a kiren­delt útibiztosság beleegyezése nélkül nem csináltathat; ezen határozatra néma , a szegénységet terhelő vissza­élések szolgáltattak alkalmat. — x — KÜLFÖLDI N­APLÓ. Ausztria* A prágai újságjai. 14kéről jelenti miszerint e hó­rkán a város környékén lévő gyárakban a munkások, kikhez több csavargó és dologtalan nép­söpredék is csatlakozott föllázadtak, több gépet, és szö­vő­eszközöket össze­roncsoltak; azonban katonaság ér­kezvén, a lázadás csekély vérontással, halál nélkül el­nyomatott, s a munkások vissza­tértek munkáikhoz.­ Szerencsétlenebb volt azonban, ugyan e hó­ckán a sta­tus vaspályán Prága közelében dolgozó kőművesek láza­dása, kik polgári rendőrség megkísértett kérelmének és intéseinek nem engedve, az ellenök indított katonaságot is kőhajításokkal fogadák, mire a katonaság tüzet ad­ván, több halva maradt közölök, és sokan megsebesít­­tettek. A csend azonban már tökéletesen hellyre állott. Fő oka ezen kicsapongásoknak nagyobb munkabér ki­csikarása. Portu­gállia. A heti levélhajó Lisabonból jul.­áról azon tudósítást hozta Angliába , miszerint az igazság és egyházi ügyek kormányzója Souza Aza­­vedo lemondását a királynénak benyújtotta, s ettől elfogadtatván tárczája ideiglenesen Costa Cabral­ Az 1791 dik év a magyar szi 11­eszekre nézve kérel­mekkel folyt­ le Pest megyéhez és Buda s Pest városai tanácstestületéhez , míg végre Pest megye közbejárására Unwert­h gróf a magyar társaságnak szabadságot en­gedett egy évre, azon két színházon kivül , mellyeket ő birt bérben, bárhol is játszhatni. A társaság Heisch­el Gáspártól 1792. jan. 28dikán ki bérlett 200 fiton egy épületet , melly más különben is játékhelyül szolgált via­dor társaságoknak, s inkább szérű , mint játékszínhez hasonlított. Ez épület­ belseje elég szegényül volt fölké­szítve, s e czélra 345 frt. keltetett, de még ez összeget is idegen gyámolítás által kellett előteremteni. Az akkori primás és esztergomi érsek, Batthyányi József gróf, 000 frtot ajándékozott a társaságnak, de ez össze­gen kivül gyűjtögetések által s7eldiki novembertől 1792- diki júniusig csak 400 frt 50 kr. folyt, össze. A tagok Kelemen Lászlót v­álaszták rendezőül; a próbákon azonban kisült , hogy a legtöbben nem birtak színi ismeretekkel, ez okból bizonyos Protassew­itz­ben ez­ét választák tanitóul, ki hosszabb ideig volt né­met színpadokon. Ez a tagok hajlandóságát annyira meg­nyeri, hogy őt főnökül akarák emelni. Kelemen, ki ezt észrevéve, szándékuk kinyilatkoztatására szólította föl a tagokat , ezek Ke­l­e­m­en­t megerősítek az egész­nek vezetőjéül. Erre Kelemen elutazott , hogy az or­szágban pénz-adakozásokat gyűjtsön a színésztársaság számára. De alig volt távol 40 óráig, midőn a tagok az említett Pr­otasse­w­i­t­zet választók főnökül. A vissza­térő Kelemen az ez úton kötött szerződést nem akará aláirni, miből zavar és ezivódás kerekedett ; a társaság benső meg­hasonlása a közönség tudtára esett s csökken­té a különben is csekély pártolást. Midőn 1792, az országgyűlés ismét budán volt t ar­ra bízatott: mivel azonban ez egysége helyre­állí­tása végett, jelenleg a Caldasi fürdőket használja, ad­­dig még vissza­jövend, Tér célra herczeg kénytelen volt a nevezett tározót is átvenni. — Átalános a meg­győződés, miszerint a jelen kormány sokáig föl nem tarthatja magát s vagy Palmella herczeg, vagy Pon­se ca Magelhaes fog uj kormányt alakítani. — S­­anyolor­szág* Ezen vészdulta hazából még mindig kedvetlen hirek érkeznek. A kormány értesittetett, hogy ismét egy nagy progressista összeesküvés műkö­dik — főbb helyei lennének Barcellona, Saragossa, Madrid és Gallicia. A lapok kivált ezen utóbbinak ál­lását kellemetlen színekkel rajzolják. Ott — mondják, nincs szabadelmü család, melly valamelly elfogott tag­­ját ne könnyezné — a börtönök telvék politikus rabok­kal — és a rettentő rendszer folyást űzetik. A kiván­dorlások kivált Algir és Oranda ismét elkezdődtek ; ki hitte volna, hogy az egykori illustracios élyeket tehes­senek ? — A másik hir az , hogy Marocco az Angol közbejárást el nem fogadta. A minister­­tanács fölszólí­totta consuli ügynökeit, hogy ha Marocco 14 nap alatt békésen nem válaszoland, vele minden közlekedést s­él­­benhagyva, spanyol földre vonuljanak. — A ministe­rek ismét Madridba tértek. Fratuczánország, Paris, jul. 4. A .Re­forméban olvashatni, hogy az 1844ki jun. 30kai ,Mo­niteur. Írja, mikép Lajos Fülöp régi adósságai még nin­csenek kifizetve. — Az 1832diki ,Moniteur4 pedig azt mondja, hogy Lajos Fülöp minden adósságait kifizette, és takarékpénzt gyűjt. Mellyiknek lehet hinni ? Paris, jul. 7. Az alsóházban jul.­óén Guizot Marocco viszonyait világositgatá; — az egész viszályt A­b­d-e­l-K­ader mozgalmainak és a határkérdésnek tu­­lajdonítván. Bugea­udnak új seregek küldettek, vagy fognak küldetni, és J 0 i 11 v i 11 e hg elég biztosítékot nyújt, hogy a közérdekeket híven fogja kezelni. A Moniteurnek dotatio iránti hosszas czikkére a hírlapok igen röviden felelnek , ígérve azonban , hogy később terjedtebben fogják azt megvizsgáltatni— nyi­latkozatuk a milly rövid, olly visszataszító és nem ked­vező a kormánynak. Illy hangulatban szól a Consti­­t u t i 0 n c 1, Courier Francaise, France, Com­merce, s Quotidienne, ez azt mondja, hogy igen ügyetlen tollból eredő a dotatioféle czikk , mert az Orleans nevű első régensre emlékeztet, ki a status pénztárból soha sem vett pénzt, és így mindenki azt fogja mondani, hogy unokája igen jól tenne , ha az ő pél­dáját követné.( A.KSritannii). Június 28 án a fölső házban a czukor bili először olvastatott. — Gróf Radnor egy kérelmet adott be Mazzinitól, ki leveleinek pos­tán tett fölnyitása tárgyában vizsgálatot kér. E fölött ismét szó­ vita jön , de minden eredmény nélkül. Bro­ugham lord azt jegyzé meg, hogy a kormány joga, szükségben a leveleket fölnyittatni engedni, nem Anna, hanem Cromwell idejéből származik. — Ugyan e tárgy­ban az alsóházban Londonnak két város része adott be kérelmet a gondolkozás és írás szabadsága önkényes megtámadása ellen óvást tevén; hasonló kérelmek ké­szülnek több városokban is. — Ez s több más kérdé­sek után napi­rendre került t. i. a dissenter indítvány harmadik olvasása. Colquhoun azon módositványt téve, hogy hat hónap múlva olvastassék harmadszor, azaz hogy vettessék el; de az inditvány 201—81 el­len el nem fogadtatott. — Az alsóház jul. 1. ülésében Peel nyilvánitá, hogy a kormány Maroccoban a nem­zeti érdekek biztosítására megtévé a szükséges rendel­kezéseket. A Times azt jegyzi meg, hogy az ott kifej­­tandó, a tagok Prot­asiewit­z vezérlete alatt ismét egyesültek, ki két hónapra öt­ aranyat tűzött ki magának, s midőn ez időnek vége lett elhagyta a társaságot. Ide­iglenesen most újra Kelemen vállalta el az igazgató­ságot, kit nemsokára Ráday gróf váltott föl. Három évig állt föl e társaság, váltogatva já­sz­án budán és a környéken, de részvét hiánya miatt végre is föl kellett osztania. Néhány tag egészen elhagyó a szín­padot, mások Erdélybe mentek, az ottani magyar színész­­társasággal egyesül emlék, így v­égző pályáját 1705ben az első magyar színésztársaság Budán A társaság véghez mű­ munkálkodását az 179­5ki já­tékszíni almanach kimutatja. A társaság jan. idejétől dec. Iékeig 1794ben 144 mutatványt adott, havi bérlet szerint 12 főt, mellyek közt néhány daljáték, eredeti magyar mű­veket pedig összesen Etet. A legtöbb fordított darab Ko­­t­z­e­b­u­e , G­ö­the, S­h­a­k­s­p­e­a­re (S­c­h­r­ö­d­e­r kidolgo­zása szerint) és Schikaneder műve volt. E­közben Erdélyben Kolozsvárott egy magyar szí­­nésztársaság alakult, mellynek igazgatója Wesselényi Miklós báró volt. Különféle viszálkodások közt ISO-ig a társaság 30 tagszámra szaporodott , melly szám a színház körülményeire nézve igen nagy volt, mi oknál fogva We­s­s­e­l­é­n­y­i báró a társaság egy részét I SOÓban Ma­gyarhonnul, különösen Szegedre küldé. Itt jól ment a do­log , mert a társaság olly vendégszeretettel fogadtatott , hogy a színészeket a fizetésnapokon még föl kellett szó­lítani havidíjaik fölvételére ! melly esett a szíészvilág krónikáiban bizony ritkán fogod előfordulni! Gr. Mailát­h János. ..14én»e* szűn­iköönyv.­ E­m­e­r­s­o­n északamerikai tudósnak — az egyesült köztársaságok népiskoláiba bevett — jeles kézi könyve után, saját nézeteivel irta Fekete

Next