Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-07-24 / 14. szám
bár bírnánk hatalmas ecsettel, melly élő színekkel képes lenne festeni, azon — valóban — sajnálkozásra méltó állapotot, mellyben a gyűlési táblánk, a hallgatóság féktelensége , illetlen , kicsapongó magaviselete által helyeztetve van, — s jóllehet tudjuk, hogy darázs fészekbe nyúlunk, jóllehet érezzük, mikép fölszólalásunk talán szenvedélyek föllobbanását eszközölheti; de szólni akarunk , szólni fogunk, a szabadság, a rend érdekében, és önöket uraim! kik a tábla jelen állásában kifejlődött sok visszaélésnek kútfejét az elnökségi idegen elemben keresik, egyszerűn kerületi üléseikre utasítják, s ezekben azon leirhatlan zajra azon kimagyarázhatlan indulatos kifakadásokra, aljas magaviseletre, mellynek olly számtalanszor valának tanúi, olly számtalanszor megtámadó; s midőn ezen kicsapongásaikat dörgő szavaik becsület érzésre hivatkozó ékes szólásuk sem volt képes lecsendesiteni; midőn ön választotta elnökeit intő szavai elhangzottak, a lázas szenvedélyek közepette ; kérdem , hiszik e, hogy jelen körülmények közt választandó elnök képes leend határt szabni e rosznak? hiszik , hogy hajlandóbb leend a szilaj indulat megintéseiknek engedni, mert ezek már nem kir. személynek hanem önválasztotta elnök szájából jönnek ? Ismét a tapasztalásra hivatkozunk: húzzanak párvonalt országos és kerületi üléseik közt, s noha az elsőkben sem hiányzanak kárhoztatható kitörések, mellyeket sokszor olly tekintély sem képes fékezni, mint a törvény elnöki székeikbe állított, gondolják uraim, hogy fékezendi önök tekintélyét? — Lehet ugyan ezek ellenére higgadtsággal azt is állítani, hogy a hallgatóságnak előbb utóbb korlátoztatnia kell, de azt feleljük, miért hát ezt nem elébb? s csak azután gondolkodni más elnökségről? vagy nem ez ismét a logica? azonban meg lehet, hogy valaki mondhatná, miképen lehet az ifjúság korlátozásáról is gondoskodni, de mellette ön választotta elnököt is megállapítani. Erre megjegyezhetném, hogy az ifjúság korlátozása, miután az akár önök, vétkes elnézés, türelme, akár mint elleneik hiszik fölhívása után a jelen mértékre hágott, korán sem olly könnyű föladat, mint gondolják, s egyszerű törvény általanig teljesíthető, ha csak ennek súlyos oldalt is nem kívánnak adni a midőn a végrehajtás minden esetre czélszerűbben teljesíthető az által, kinek egyúttal mint kir. táb. elnöknek, fölügyelése, hatósága alá hallgató ifjaink nagyobb része rendelve van , mint az által, kinek tekintélyét tisztelni ez ideig nem tanulták, kinek mint párt embernek pártja ifjúsága ellen föllépnie nem lehet, hacsak magát népszerűtlenné tenni nem akarja. De hagyjuk ki a számvetésből, a hallgatóságot, mellynek korlátozásáról ha időnk engedi, meg lehet külön czikkben értekezendünk, és valljuk meg őszintén, hogy bizon sokkal inkább megszokták uraim magok is a korlátlanságot, sokkal kevesebbé pártolói a tekintélyeknek, mintsem hogy olly tekintélyt tisztelenének, melly körükből eredeti, melly pártjuk egyik tagja, melly követ mint önök; és midőn most is kerületi üléseikben olly számtalanszor megtámadják egy egy hibás fölfogás, a végzésnek eltévesztett kimondása miatt elnökeiket, és pedig sokszor igen érzékenyen? hiszik , hogy azt jövendőben, ha t. i. önválasztotta elnökük lenne, — nem teendnék ? s birnának ellő csendben, és rendben tanácskozni, midőn országos üléseikben is csupán elnökük magas hivatalos állása képes sokszor az illő rendet föntartani? — És itt hiában mondják, hogy ott önválasztotta elnökség mellett rend is, csend is vagyon elegendő ; de feleljük : — ott a tábla rendezve , — ott a kormány nemcsak miniszerei, hanem a táblának többsége által repraesentálva vagyon, s ott az elnöknyes nappal a padok közt, mintegy bevezetésül következendő próbatétre, a darabhoz alkalmazott ruhákban vagy a nélkül, a mint jött. E szokás, a próbatétet valamelly tréfajátékkal kezdeni, még fönmaradt némelly papcollegiumokban. A költeményeket többnyire a tanárok szerezték, és pedig latin,magyar vagy német nyelven. Valljon adattak-e valaha tót nyelven komoediák elő, nem tudom. Az első rendezett magyar színésztársaság 1790ben alapult, midőn Id. József császár halála után a nemzeti visszahatás kezdődött. Bibó Ádám, 80 és Márton, 11 aranyi Kálint és Horváth János egyesültek, hogy Budapesten egy magyar társaságot állítsanak föl. Náday gróf és Kazinczy Eerencz különösen pártolók e társaságot. Az első az igazgatást vállalta el, a második a játszhatási engedélyt iparkodott a társaság számára megnyerni, de sokáig siikertelenítl. Az egyesült budapesti színház bérlője, snyert a gróf, nem akaró e társaságot színpadán föllépni engedni, s szintolly sükertelen voltak a társaság törekvései a budai napszínkörben játszani. Ez akadályok által kifárasztva Náday gróf létévé az igazgatóságot. Végre midőn a társaság a budán összegült országgyűléshez fordult, s az akkori országbíró, Richy Károly gróf és Orczy László báró mellette fölszólaltak, megengedettenworth gróf a magyar színésztársaságnak is előadást. Most Náday gróf ismét fölvállalta az igazgatóságot, de egy próba alkalmával a két igazgató összeveszett a játszási föltételek fölött. Ilike Inverth gróf visszavonta adott szavát, s a magyar társaság csak kétszer játszhatott, vdl. 21-én budán, 2 Kán Pesten. Mindkét helyen ,Igaz házi eladók Nimay Kristóf fordítása szerint. Midőn az országgyűlés Hildáról Pozsonyba tér elett által,a társaság Pozsonyba is utána akart menni, mi oklól Ráday gr. Kelemen szinészszel oda is utazott, de közbejárásuk sükeretlen maradt,az áttelepülés nem történt meg. Még mindig számolhat erős támaszra, midőn a rend, és csend mellett nyilatkozik , a kormánypárt egész védelmére; s ott a követek nem lévén utasítással ellátva, az elnök feledheti hogy követ, hogy sokszor provinciális érdekeket képvisel; — sőt mi mindezeknél több , s mi önök ellen uraim! leginkább harczol, az, hogy ott az elnök mindig a tábla többségének lévén választottja , valóságos „kormány ember“ miután nem tagadhatják, hogy a kormány is ott a többség kifolyása; — mi nálunk nem úgy van, s jelen szerkezettel nem is lehet úgy. — Van a dolognak még szomorítóbb oldala is , ha t. i. a választás olly egyénre esnék , ki a szükséges tulajdonokkal nem birna , de miután a kedvezőbb oldal is olly fekete szinü , fölhagyunk a további fejtegetéssel, föl mindazokkal, mellyeket még életből meritve, mondhattunk volna. J. S. 58 Vidéki levelezések. Krasznából. Közgyűlésünk junius 2o-én kezdődött, és tartott három napig. Érdekesebb tárgyai közt első helyet érdemel, a magyarországi t. kir. Ítélő táblának , tekintetes Pozsony megye alispána által hozzánk küldetett azon súlyos ítélete , melly szerint megyénk , a magyar országos gyűlésben követek általi megnem jelenéséért 800 arany ft. büntetésben marasztaltatik el. Ezen ítélet fölolvasása érdekes vitát idézett elő, s a véleményeket 3. részre osztá. Egyik rész fölebbvitel utján kívánta ezen itélet által rajtunk ejtett sérelmet orvosolni;mások pedig a követi táblához kívántak folyamodni, hogy ezen ítéletet ne engedje teljesedésbe menni; mig a 3. legjózanabb s többséget nyert rész, s hasztalannak látván az üres handabandázásokat , és sükerhez nem vezető üres tervezeteket, legjobbnak vélte, ha a reménytelenül vett ítéletet jogszerűnek el nem ismerő nézeteiket jegyzőkönyvbe igtatják s bevárják a végrehajtás napját,melly alkalmasint a tömkelegből kivezető Ariadne fonalait fog nyújtani. A követküldés szóba sem jött. Ezután választmányok neveztettek ki, véleményt adandók a halottas házak miképeni fölállíthatása, és a népnevelés ügyében , az első jövő közgyűlésre tartozik beadni véleményét; míg a második, a szolgabirói jelentések nyomán , minden évnegyedes közgyűlésen az iskolák mibenlétéről jelentést tenni köteleztetik. — Stakat ezentul, egyes tisztviselő megyénk kebelében, a kirendelt útibiztosság beleegyezése nélkül nem csináltathat; ezen határozatra néma , a szegénységet terhelő visszaélések szolgáltattak alkalmat. — x — KÜLFÖLDI NAPLÓ. Ausztria* A prágai újságjai. 14kéről jelenti miszerint e hórkán a város környékén lévő gyárakban a munkások, kikhez több csavargó és dologtalan népsöpredék is csatlakozott föllázadtak, több gépet, és szövőeszközöket összeroncsoltak; azonban katonaság érkezvén, a lázadás csekély vérontással, halál nélkül elnyomatott, s a munkások visszatértek munkáikhoz. Szerencsétlenebb volt azonban, ugyan e hóckán a status vaspályán Prága közelében dolgozó kőművesek lázadása, kik polgári rendőrség megkísértett kérelmének és intéseinek nem engedve, az ellenök indított katonaságot is kőhajításokkal fogadák, mire a katonaság tüzet adván, több halva maradt közölök, és sokan megsebesíttettek. A csend azonban már tökéletesen hellyre állott. Fő oka ezen kicsapongásoknak nagyobb munkabér kicsikarása. Portugállia. A heti levélhajó Lisabonból jul.áról azon tudósítást hozta Angliába , miszerint az igazság és egyházi ügyek kormányzója Souza Azavedo lemondását a királynénak benyújtotta, s ettől elfogadtatván tárczája ideiglenesen Costa Cabral Az 1791 dik év a magyar szi 11eszekre nézve kérelmekkel folyt le Pest megyéhez és Buda s Pest városai tanácstestületéhez , míg végre Pest megye közbejárására Unwerth gróf a magyar társaságnak szabadságot engedett egy évre, azon két színházon kivül , mellyeket ő birt bérben, bárhol is játszhatni. A társaság Heischel Gáspártól 1792. jan. 28dikán ki bérlett 200 fiton egy épületet , melly más különben is játékhelyül szolgált viador társaságoknak, s inkább szérű , mint játékszínhez hasonlított. Ez épület belseje elég szegényül volt fölkészítve, s e czélra 345 frt. keltetett, de még ez összeget is idegen gyámolítás által kellett előteremteni. Az akkori primás és esztergomi érsek, Batthyányi József gróf, 000 frtot ajándékozott a társaságnak, de ez összegen kivül gyűjtögetések által s7eldiki novembertől 1792- diki júniusig csak 400 frt 50 kr. folyt, össze. A tagok Kelemen Lászlót választák rendezőül; a próbákon azonban kisült , hogy a legtöbben nem birtak színi ismeretekkel, ez okból bizonyos Protassewitzben ezét választák tanitóul, ki hosszabb ideig volt német színpadokon. Ez a tagok hajlandóságát annyira megnyeri, hogy őt főnökül akarák emelni. Kelemen, ki ezt észrevéve, szándékuk kinyilatkoztatására szólította föl a tagokat , ezek Kelement megerősítek az egésznek vezetőjéül. Erre Kelemen elutazott , hogy az országban pénz-adakozásokat gyűjtsön a színésztársaság számára. De alig volt távol 40 óráig, midőn a tagok az említett Protassewitzet választók főnökül. A visszatérő Kelemen az ez úton kötött szerződést nem akará aláirni, miből zavar és ezivódás kerekedett ; a társaság benső meghasonlása a közönség tudtára esett s csökkenté a különben is csekély pártolást. Midőn 1792, az országgyűlés ismét budán volt t arra bízatott: mivel azonban ez egysége helyreállítása végett, jelenleg a Caldasi fürdőket használja, addig még visszajövend, Tér célra herczeg kénytelen volt a nevezett tározót is átvenni. — Átalános a meggyőződés, miszerint a jelen kormány sokáig föl nem tarthatja magát s vagy Palmella herczeg, vagy Ponse ca Magelhaes fog uj kormányt alakítani. — Sanyolország* Ezen vészdulta hazából még mindig kedvetlen hirek érkeznek. A kormány értesittetett, hogy ismét egy nagy progressista összeesküvés működik — főbb helyei lennének Barcellona, Saragossa, Madrid és Gallicia. A lapok kivált ezen utóbbinak állását kellemetlen színekkel rajzolják. Ott — mondják, nincs szabadelmü család, melly valamelly elfogott tagját ne könnyezné — a börtönök telvék politikus rabokkal — és a rettentő rendszer folyást űzetik. A kivándorlások kivált Algir és Oranda ismét elkezdődtek ; ki hitte volna, hogy az egykori illustracios élyeket tehessenek ? — A másik hir az , hogy Marocco az Angol közbejárást el nem fogadta. A ministertanács fölszólította consuli ügynökeit, hogy ha Marocco 14 nap alatt békésen nem válaszoland, vele minden közlekedést sélbenhagyva, spanyol földre vonuljanak. — A ministerek ismét Madridba tértek. Fratuczánország, Paris, jul. 4. A .Reforméban olvashatni, hogy az 1844ki jun. 30kai ,Moniteur. Írja, mikép Lajos Fülöp régi adósságai még nincsenek kifizetve. — Az 1832diki ,Moniteur4 pedig azt mondja, hogy Lajos Fülöp minden adósságait kifizette, és takarékpénzt gyűjt. Mellyiknek lehet hinni ? Paris, jul. 7. Az alsóházban jul.óén Guizot Marocco viszonyait világositgatá; — az egész viszályt Abd-el-Kader mozgalmainak és a határkérdésnek tulajdonítván. Bugeaudnak új seregek küldettek, vagy fognak küldetni, és J 0 i 11 v i 11 e hg elég biztosítékot nyújt, hogy a közérdekeket híven fogja kezelni. A Moniteurnek dotatio iránti hosszas czikkére a hírlapok igen röviden felelnek , ígérve azonban , hogy később terjedtebben fogják azt megvizsgáltatni— nyilatkozatuk a milly rövid, olly visszataszító és nem kedvező a kormánynak. Illy hangulatban szól a Constit u t i 0 n c 1, Courier Francaise, France, Commerce, s Quotidienne, ez azt mondja, hogy igen ügyetlen tollból eredő a dotatioféle czikk , mert az Orleans nevű első régensre emlékeztet, ki a status pénztárból soha sem vett pénzt, és így mindenki azt fogja mondani, hogy unokája igen jól tenne , ha az ő példáját követné.( A.KSritannii). Június 28 án a fölső házban a czukor bili először olvastatott. — Gróf Radnor egy kérelmet adott be Mazzinitól, ki leveleinek postán tett fölnyitása tárgyában vizsgálatot kér. E fölött ismét szó vita jön , de minden eredmény nélkül. Brougham lord azt jegyzé meg, hogy a kormány joga, szükségben a leveleket fölnyittatni engedni, nem Anna, hanem Cromwell idejéből származik. — Ugyan e tárgyban az alsóházban Londonnak két város része adott be kérelmet a gondolkozás és írás szabadsága önkényes megtámadása ellen óvást tevén; hasonló kérelmek készülnek több városokban is. — Ez s több más kérdések után napirendre került t. i. a dissenter indítvány harmadik olvasása. Colquhoun azon módositványt téve, hogy hat hónap múlva olvastassék harmadszor, azaz hogy vettessék el; de az inditvány 201—81 ellen el nem fogadtatott. — Az alsóház jul. 1. ülésében Peel nyilvánitá, hogy a kormány Maroccoban a nemzeti érdekek biztosítására megtévé a szükséges rendelkezéseket. A Times azt jegyzi meg, hogy az ott kifejtandó, a tagok Protasiewitz vezérlete alatt ismét egyesültek, ki két hónapra öt aranyat tűzött ki magának, s midőn ez időnek vége lett elhagyta a társaságot. Ideiglenesen most újra Kelemen vállalta el az igazgatóságot, kit nemsokára Ráday gróf váltott föl. Három évig állt föl e társaság, váltogatva jászán budán és a környéken, de részvét hiánya miatt végre is föl kellett osztania. Néhány tag egészen elhagyó a színpadot, mások Erdélybe mentek, az ottani magyar színésztársasággal egyesül emlék, így végző pályáját 1705ben az első magyar színésztársaság Budán A társaság véghez mű munkálkodását az 1795ki játékszíni almanach kimutatja. A társaság jan. idejétől dec. Iékeig 1794ben 144 mutatványt adott, havi bérlet szerint 12 főt, mellyek közt néhány daljáték, eredeti magyar műveket pedig összesen Etet. A legtöbb fordított darab Kotzebue , Göthe, Shakspeare (Schröder kidolgozása szerint) és Schikaneder műve volt. Eközben Erdélyben Kolozsvárott egy magyar színésztársaság alakult, mellynek igazgatója Wesselényi Miklós báró volt. Különféle viszálkodások közt ISO-ig a társaság 30 tagszámra szaporodott , melly szám a színház körülményeire nézve igen nagy volt, mi oknál fogva Wesselényi báró a társaság egy részét I SOÓban Magyarhonnul, különösen Szegedre küldé. Itt jól ment a dolog , mert a társaság olly vendégszeretettel fogadtatott , hogy a színészeket a fizetésnapokon még föl kellett szólítani havidíjaik fölvételére ! melly esett a szíészvilág krónikáiban bizony ritkán fogod előfordulni! Gr. Mailáth János. ..14én»e* szűniköönyv. Emerson északamerikai tudósnak — az egyesült köztársaságok népiskoláiba bevett — jeles kézi könyve után, saját nézeteivel irta Fekete