Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-08 / 57. szám
pipereznek, szerzik olvasóikat, ezek pedig a mezes szavaktól elkábitva csak a hüvelyt, és nem a magvat, mellyet rejt, keresik. A politicai pórnép s az éretlen ifjúság érdekeseknek tartja, magasztalja s éljenezi, s ezért magukat nagyoknak , híreseknek s a nemzet ügyei irányozásában hivatváknak tartják; indítványoznak, megyéket és tanácskozásokat vezetnek, egy szóval azt minek életét tagadják, tekintélyt igényelnek, gyakorolnak; a tiszteletes és szokás nekik avas obscuritás; a vallás —miért nem ösmerik — üres formalitás, és szolgái jót gátló czinkesek , magok épitni akarnak, és észre nem veszik, hogy saját életük minden alapot nélkülöz, mert gúnytárgygyá tették az Istenadta vallást, mert letipornak minden tekintélyt. Illy martyrjai az életnek, fájdalom, most gyarapodni kezdenek, s vándor madarakkint megyéről megyére beröpkedik a hazát, és elcsimipolják sujtásos beszédjeikben, hogy a tekintélyek kora lejárt, és a karzat, melly e hősök növendéke, éljen és tapssal igazolja, hogy a tekintélyek kora lejárt, azonban ha mestereik mondanak, vagy állítanak valamit, akkor térdet, fejet hajtanak, és alázattal mondják a phtosepha, s ha valaki a mester véleményét cáfolja, lekurrogatják , mértjét másnak nem lehet mondani , csak a tekintélyt gyilkoló tekintélynek. Szabadság amit ígérnek, közös szabadság, és soha jobban vissza nem élnek e szóval, mint most; soha a szabadságon rútabb fölségértést el nem követtek , mint hősei, kik legalább szivvérüket készek minden perczben ontani a szabadságért, mellyet megbántanak, mellyet elárulnak, és árulnak, melly ellen pártot ütnek. S mi a szabadság? A szabadság nem egyéb, mint benső meggyőződés a törvényszerűleg létező szükséges voltáról. Tévednek ezen jó urak midőn az állodalmat könnyű faragmánynak tekintik, és ugyan azért mint bármelly mintát módosíthatónak idomithatónak gondolják . Az álladalom isteni eredetű, mint a vallás , mellyet tisztelünk mint a kereszténység , mellynek üdvei az életpályán folyvást kisérnek , s mikor ezen intézet támoszlopai megrázatnak, megrendül minden emberi mű, s a ki az oszlopokat rázogatja, maga magát temeti el alatttok, mihelyt öszverogynak azok. A megrendített egyházi tekintélyt nyomban követte a polgári tekintély sülyedése, nyomban követte a szilaj féktelenség; és aki ezt kellene, fusson végig jelen országgyűlésünk történetein és állításunk igazolására tódulva tudulni láthatja az adatokat; a megcsökkent polgári tekintély helyébe s nyomába az egész társulat sülyedése lépend. Szabadság, de az értelmükbe vett szabadság, — gondolják — mit elérni törnek, és e szabadság gátjának a tekintélyt látják; s azért le vele! de kérdjük: ki lesz a rend, ki lesz a törvény, ki polgári viszonyaink őre, ha a tekintélyre ki mondják a halált, ki fog engedelmeskedni, ki fog parancsolni, vagy minden család egy fejtelen respublica leend? s még itt sem lehet a tekintélyt nélkülözni. — Szabadságot lármáznak, mintha nemzeti szabadságunkat Európa bármilly alkotmányos nemzete nem irigyelné, mintha szabadságunk a fejedelem és törvények által pártolva nem volna elégséges a tudományok, művészetek, mesterségek fejlesztése, virágoztatása, s érlelésére. Akik kételkedni mernek, lapozzák át az utosó két évtized történetét, és nézzék a nemzet törekvéseinek azon eredményeit, mellyek mindennap hatályos tökéletesedéssel biztatnak bennünket, vegyék szigor szemle alá azon intézeteket, mellyek mint ugyan annyi kezesei egy szebb , és szilárdabb jövendőnek, a tekintélyek munkálata, s befolyásánál keletkeznek. S ha van vádra méltó nemzeti életünkben, te Hannadik István magyar királynak rokona ugyan s István,— ki mint negyedik István rövid ideig a magyar trónon ült, — Konstantinápolyban Máriát a császár családból feleségül vette, összejárta vele Német és Franciaországot, az uralkodóknál segítséget keresvén fűlik István ellen. Ezen utazás közben Mária egy fiú gyermeket szült mellynek neve Mark. Ezt István Konstantinápolyim viszszatérvén akár Francziaországban akár Belgiumban hagyta, és ez a Mark a Croy nemzetség atyja. Ez nem áll. Mert, mikor István összejárta a német és több udvarokat feleséges még nem volt. Ő Máriát csak akkor kapta mikor kalandozásaiból Konstantinápolyba — még igen fiatal — visszakerekedett. Lásd hodencus de gestis Friderici imperatoris, és Cinnarus J list, sibr.J. Fia pedig ezen házasságból soha sem volt. A harmadik hypothesis ez, hogy Mark harmadik Andrásnak a fia. — Ezt igen tisztelt tudós barátom Fejér György a „Nemzeti Újságában 47dik számban már tökéletesen megcsúfolni, és igy szükségtelen ekint többet írni. Központosítván az előadottakat röviden csak azt kell mondani: a proyak az Árpád íiágbeli származása ,nesem Gróf Maiáth .János, hintsük meg okadatosan, és reszre hajlatlanúl, ms megvallandjuk, hogy a vád nyilai minmagunkra pattannak vissza, s itt is leginkább azokra, kik a tekintélyek korát lejártnak hirdetik. Hol a nyers tömegben a legszebb szellemi tehetségek nyersen hevernek , ott szükség tekintélynek hatni, hogy az állati le ne győzze az erkölcsi lényt. Vegyük például Angliát, mert a heves francziákat , kik még önmagukkal sincsenek az iránt mit akarnak tisztában, itt például nem idézhetjük, vegyük mondám Angliát, és vizsgáljuk meg, minek köszönheti alkotmányi , és rendőrségi szabályzott életét, és feleletül nem találunk mást, mint a tekintélyt. Az utósó pálczártól kezdve az első ministerig mind a tekintélyre támaszkodik, s mikor a Constabler pálctáját ketté töri, a szilaj sereg gyógyulatlan sebet ejt a tekintélyen. Anglia tekintélye vala egyedül képes az 1789. franczia lázadás kezdetétől 1814ig a világ polgári s társadalmi állapotát föntartani, s mikor Francziaország a bontó s dúló elv gyanánt jelenik meg, akkor Anglia mint föntartó működik példátlanon föláldozással. Míg Francziaország szüntelenül forrong , s folyton júliusi jelenetektől remeg, az alatt Anglia, legyőzi az ellenséges elemeket, és tekintélye szerte űzi a vész jelleget. Mikor Anglia Európa valamennyi hatalmát 1793—1815, Francziaország ellen zúdítja, tekintélye legszebb diadalát vívja ki. S ha bár Anglia tekintélye vasvessző, mégsem tesz olly pusztítást a társaságban, mint a rakonczátlan franczia szabadelvűség, és tekintélytelenség. Anglia óriás áldozatait zendüléskor csak az által bírta elviselni, hogy tekintélyével oda vigye a népet, hogy az azt akarja, mit a kormány akar. — Nem ismerünk Európában nemzetet, melly előtt anyagilag, és szellemileg szebb jövő tárulna, mint a magyar, főleg hakülfényt kerülve, cziezomát futva, belterjileg fogja föl haladását, kifejlését és a valót föl nem cseréli a színnel; ha a pietástól vezetve tiszteli a tekintélyt, melly századokon keresztül napfénynél, és viharnál megőrzötte nemzetiségét, melly a hantéletek ferdeségeit legyőzve, azon válaszfalat, melly izekre szeldeli e nemzetet, lerontja, s megismerteti vele, hogy alkotmányoknak szinte, mint a világéletnek alapja a tekintély! — II «Szággyülés» CCXCVIIk ker. ülés. oct. 2án (Elnökök kik iméntiek.) Hitelesíttetett izenetes törvényjavaslata a Kir. és RRnek a Bukkariban fölállítandó hajózási iskola iránt, továbbá tárgyaltatott Thúrócz ügyének és sz. kir. Körmöcz bánya városának panaszos ügye, mellynél fogva a két törvényhatóság bizonyos Tűrések nevezetű Thúrócz vmegyében fekvő, de sz. kir. Körmöczbánya városának birtokában levő birtok iránt egymás irányában a törvényhatóság gyakorolhatását határozottan eldöntetni kívánja, hogy mellyik törvényhatóságot illeti törvényesen? Az illető követek adatokkal léptek f egymás irányában, szóváltásaikat oda irányozva , hogy kiki Önképviseltjének igazát kétségtelenbe, s mind a két részről fölhordott adatok nem kevés nyomatékuak valának, mikint az többek által elismertetett, mert Körmöczbánya követe hitelesen erősíté, miként a kérdéses helyet megháboríthatlan gyakorlattal adóztató városa, mi a hatóság gyakorlatának alapja. Thúrócz ügye ellenben állitá, miként sz. kir. Körmöczbánya városa a kérdéses helyen úrbéri tractatusban létezik, s hogy hatóságot fölötte nem gyakorolhatott, s erre felsőbb helyről kell intézvényeket közöl. A dolgok illy kétes állásában egy megyei követ országos biztosság kiküldését indítványozza, melly a megvizsgálandókat megvizsgálván, jelentését az o.gyűlés elébe terjesztendje, és ez indítvány némelly pártolókra találván szavazat alá bocsáttatott; de nevezetes többség rögtöni határozatra szavazott. S e kezdésre „Thúrócz vármegyét illeti-e a hatóság, vagy a sz. kir. Körmöczbánya városát? — Veszprém, Tolna, ep Marmaros, Körmöczbányának adá a hatóságot, mig Győr, Békés, Thúrócz, Zólyom, vgyék nem szavazván 42 S ugye Thúrócznak adá az igazat. E kérdés ekként eldöntetvén, tárgyaltatott izenete, és törvényjavaslata a KK. és RBnek a hajókázást gátló , némelly akadályok megszüntetéséről. Ajavaslat 4dik ! §a szerint a vontató útvonalakra megkivántató tért az őt illető földbirtokos ingyen tartízandik adni. E javaslatban rs rejlő elv eldöntését egy megyei követ a kérdés vonalak iránti szokást jelen állapotában hagyván a finantialis al választmány munkálatának tárgyalásához kivánja halasz- -t tani, hol ha az országos pénztár létesülend intézkedni is sokkal könnyebb leend, de ez indítvány viszhangra nem találván, szavazatra bocsáttatott a kérdés, melly elnök -« kileg így tétetvén föl: „szerkezet-e vagy módosítás? és a a szerkezet mellett következő ügyek szavaztak: „Abaúj, S Ungh, Zemplén, Szathmár, Szabolcs, Gömör, Borsod, Heves, Beregh, Torna, Ugocsa, Bihar, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál, Posony, Vas, ,s Zala, Komárom, Hont, Győr, Pest, Tolna, Zólyom, Thúrócz, Pozsega, Verőcze, Szerémi 31. Módosi tani kivánták: Sáros, Szepes, Marmaros, Krassó, Nyitra, Sopron, Trencsén, Nógrád, Liptó, Bars, Somogy, Veszprém, Baranya, Fejér, Esztergom,Mosony, Árva, Bács — 18. És igy 13. szavazat többséggel az említett 14dik , meghagyatván, az ülés által változott a CCXXXV.*) őrsz. ülésre a KK. és RRnél, melly- - ben tárgyaltatott, és egyhangúlag elfogadtatott ödik i izenete a KK. és RRnek a börtön rendszer iránt. Ezu- -tán fölolvastatott izenete a KK. és RRnek az egyházi adományosok törvényszékei iránt. Erre vonatkozólag rö - viden megjegyző elnök ő excja, miként ezen a törvény- - hatóságok rendezésénel is legkisebb figyelemre méltó tárgyat, a szükségesebbek mellőzésével és illy rövid idő alatt, a teendők halmaza roppant leven fölvenni nem czélszerű, de hangos „maradjon*4 hallatszék, s a tárgy ke- ■ rületi határzatkint meghagyatott. — Továbbá tárgyaltatott izenete és törvényjavaslata a KK. és RRnek a nemnemeseknek adandó hivatal ké- pesség iránt. Itt ő excra ismét fölszólalt nem az elvet illető nézeteit fejtegetve, hanem a KK. és RRet figyelmeztetve, , miként illy kevés időre e nagyszerű tárgyat fölvenni a legkevésbbé sem üdvös, és elnöki exójának rövid nyi- - latkozata után következő szavazatok adattak a kerü leti határozat ellen : „Veszprém , Marmaros , Esztergom, Liptó, Bács, Szerém, Sáros, Mosony, Thurócz , Fejér, Árva, Soprony , Nyitra, Baranya, Somogy, Szatmár vgyék és Horvátország. Szavazat közben több megyei követek nyilatkoztak utasításuknál fogva kívánva, hogy a nem-nemesek minden hivatalokra alkalmaztassanak , s ha ezen nézetük többséget nem nyerne ragaszkodtak a kerületi határozathoz, melly többséget is nyert. A ki káptalan követe helyeselé Z. megye előadását, ki szerint sajnos, hogy illy igazságos tárgyban törvényt csak hozni is kell, osztván e nézetet óhajtja, hogy e tárgyban törvény ne hozassék, mellének igazsága kifogja magát úgy is vívni, hogy valamint a papi, és katonai, úgy a polgári státusban is minden hivatalokra polgári származásúak is alkalmaztassanak. A v-i káptalan követe pedig méltányolva a kérdést a kerületi határozat mellett szavazott. Az imént nyilatkozók közöl megtámadtatott elnök ő excjának nyilatkozata, az hozatván föl ellene, miként e tárgynak bevégzése .) Az országos ülések számának ezután a jelen számfolyam szerinti kiigazítására kéretnek a t. olvasók. Szerk. A francziák királyának fogadtatására nemcsak a Windsor palotában léteznek előkészületek, már az angol sajtó is foglalkozik sejtelmekkel az elkövetkezendő utazás czélja s benyomása fölött így Sun44 legifjabb számai egyikében következő czikk olvasható: ,,Lajos Fi- Jop, ki hozzánk od. Ildikére váratik, az első franczia uralkodó lesz, ki Angliát béke idején látogatandja. F.rdődei közöl csak János király volt, Londonban, de fogolyul. (F.dwúd, a fekete herczeg sepf. Lidikén 1356. megnyerte Poitiersnél az ütközetet; János király a Francziországra nézve olly szerencsétlen napon megsebesítve jutott az ellenség kezeibe; a fekete herczeg magával vive át Bordeauxba; tavaszkor 1357. a győzedelmes a megggyőzöttet Angliába hozta; másodikén szálltak ki Sánihvichnél; a francziák királyának a Savoy palota, később a windsori kastély adatott lakhelyül; csak négy hét múlva — a bretignyi egyeség által májo 8kán,1360.— nyerte ismét viszsza szabadságát, azonban, midőn írja, az anjoui herczeg, ki kezesül az egyeség föltételeinek megtartásáért Calaisban maradt, szavát szegvén, Parisba szökött, önkint viszszatért a fogságba, mellyben mégis halt Londonban aprilikán 1364.) I. Ferenc/. Vili. N e n r i k nek látogatást ígért Londonban, de ez nem teljesült. IV. Henrik reményt nyújtott egyszer Erzsébetnek, hogy át fog menni hozzá; azonban a feltétel vagy nem volt valódi komoly, vagy abbahagyatott előállt akadályok miatt. XVIII. Lajos és X. Károly nem mint királyok, hanem mint szökevények és száműzöttek jutottak brit földre. E szerint: biztosan mondhatni , miszerint Anglia eddig még soha nem részesült barátságos látogatás szerencséjében franczia király részéről. A windsori kastélyban tartózkodás új vonás leend Lajos Fülöp nevezetes történetében; azon nagy és mesterséges politica, mellyet itt ismét mutatott a fogadtatási jelenet előkészítésében , isméti tanúságát adja, milly jól érti ő, az eseményeknek czéljaival egyező fordulatot adni. Egy hónap előtt Anglia s Francziaország közt még elkerülhetlennek látszott a háború; az otaliaitin a marokkói kérdés legyőzhetlen akadályokat mutálták; a republicánusok és legitimisták hírlapjai kinyilatkoztaták, miszerint a király utazása elmaradand, mert mitől a két nemzet szenvedélyei nagyon fölizgatva vannak; Lajos látogatásának i előt a királynénál egyetlen oka a két hon közti roppant összeütközésben feküdt.; a francziák királya ez esetben tán tömérdek gőzhajósereg kíséretében jutandott Portsmouthba s innét Londonba, hogy a békét st. James palotájában szabja meg. Azonban neki nem voltak illy szándékai; ő csak nyájas franczia gyanánt szándékozik viszonti látogatást tenni Victoria királynénak. Ennél kevésbet nem cselekhetek. Guizot és Aberdeen megegyeztek, hogy d' Aubignyt és Prichardot kivetik nyeregből. Joinville herczegnek megengedtetett, hogy a mórok erősségeit ágyaztathassa: dicsőség araltatott, és a hadi költségek megtérítéséről lemondtak; egy hely sem rakatott meg katonasággal a marokkói tengerpartokon; Tanger, mivel Gibraltárral szemközt fekszik, szent helyül tekintetett; Francziaország, becsületére, az először kiadott ultimátum mellett: maradt. Valóban nem lehetett volna jobb időt választani az Angolországbani látogatásra.— Lajos Fülöp már a júliusi forradalom óta nagy státus-bölcsességgel tartá fon és erősíte meg az olly váratlanul nyert trónt; kormánya alatt Francziaország, mi a kereskedést és miipart illeti, addigran ismeretlen fokra jutott; most — 72- dik évében — bizalomteljesen megy azon nép közé, mellyet Francziaország természetes ellenségének neveznek. Ezen természetes ellenség teljes igazságot fog számára szolgáltatni. Soult marshall, ámbár jól ismeri az angol jellemet, mégis csodálkozott, azon fogadtatás fölött, mellyben nálunk részesült. Ila honosink érzelmeiben nem csalatkozunk, szint olly csodálkozásra fog gerjedni azon fejdelem is,ki egykor száműzött til lakozott Twickenhamben. Nemzeti Színház. Szombaton, oct. 12én F.gressy Gábor javára bérszünetben, Szigligeti Szökött katonája fog adatni; a szabó szerepében F.giessy Gábor, a nótáriuséban pedig Petőfi műkedvüllő, a jutalmazandó iránti szívességből fog föllépni. 240