Nemzeti Ujság, 1844. július-december (39. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-09 / 58. szám

gúnylapok bőven körzenek, s jelenleg csak gyanúból fogtak el néhány személyt. JQj", Hl*lton hí itt* London sept. 25. A dublin repealegylet tegnapelőtti közgyűlése az engesztelő csarnokban tartatott, és mivel tudva vala, hogy O’Connell Darrynanehai utazása előtt utoljára leend jelen, olly számosaktól látogatott, hogy kezdet előtt két órával a csarnok minden részei zsúfolva telve valának. Tartós tetszésriadással fogadtatott „a szabadító,aki a napi munkát avval kezdé, hogy a kerny grófságból, két protestáns adakozását adá át, és ezen grófság protestánsai szabad és békeszerető gondolkozásmódjuk fölött dicsbeszédet tarta. Fitzgerald 7-8 font sterlinget nyújtott, megjegyezvén, hogy az nemrégiben Youghallban tartott gyűlés alkalmával adatott össze, előpénzüll olly tőke alapítására, mellyből az O’ Connell által nyilvánított törvényes vád költségei az attorney general és a queensbenchi bírák ellen födöztetnének. — Nyilvánitá tovább, az irhoniak a fölötti csodálkozásukat, hogy Smith attorney generalt még mindig olly hivatalban látják, mellyrel képtelenségét olly fényesen kitünteté. Kelly, alsóházi tag, megjegyzé, hogy minden felekezetek a mai unióviszonyok megváltoztatásának szükségessége felől meggyőződjék, de ezen változás mi módom véghezviteléről, különféle nézetek léteznek. Némellyek azt látszanak hinni, hogy kielégítő leen, ha a királyné minden három évben parliamentet nyitana Dublinban; ő azonban azt hiszi, hogy Izföld ezáltal sérelmeinek csekély segélyt nyerene. Mások azon véleményben vagynak, hogy egy szövetségi parliament az ország szükségeinek leginkább megfelelne. Gray Porter azonban egy szövetségi parliament iránti nézeteit nem eléggé határzottan adta elő, azért annak csak ígéretével kell megelégedni, miszerint azokat még karácson előtt tökéletesen kinyilvánítandani ígéri. O’ Connell ezután határozatokat javaslott a titkos társulatok ellen, nem különben repeal-olvasó termek fölállítását; az utóbbiakat a repealegylet egész erejéből kívánja gyámolítni, de a minden esetekbeni pénzadózásra le nem köté magát. A határozatok jóváhagyattak, O’ Connell pedig tovább megfejti, ha szükséges-e még az alkotmányszerű népjog védésére tartandó clontarfi gyűlés, melly után az e kérdés tárgyalásával megbízott választmány O’ Connell javaslatát elfogadá s a gyűlést szükségtelennek nyilvánitá, nem különben az egyletnek előterjesztő, hogy illy értelemben a gyűlés tartása ellen határozzon. Smith O’ Brien hasonlóan támogató ezen ajánlatot, és igy a clontarsi gyűlés nem tartása az egyesület által elhatároztatott. IFraiíCziaország. Páris sept. 26-kán. A király Neuillyből aug. 29ról következő iratot bocsát a Joinvillé herczeghez . ..Kedves szeretett fijam! Hálát adok Istennek, hogy téged a vész közepeit, mellyel te olly nemesen daczoltál, megtarta s megengedé, hogy személyes szerencsekivánatimat és a nemzet hálájának kifejezését a parancsnokságod alatt lévő hajóhadnak, lobogónkra tűzött uj borostyánokért általad nyilváníthassam. Mi alatt azonban derék hajónépünket kitüntetett franczia vitézségükért, melly a hon dicsőségének mindig megfelelend, üdvözleném ; egyszersmind nagyon örvendek, hogy heves harczvágyukat azon pillanatig visszatartóztatád, míg ügyünk jogossága fegyvert ragadni nem parancsola. Gyönyörrel szemlélem hajóhadunk és hadsergünk egykorú megerőtetését illy fényes sikerrel megjutalmazva lenni, s legnagyobb örömömre szolgál, hogy fiam az, ki seregünket győzelemre vezette. Szívem egész ömledezésével ölellek kedves fiam (Aláírva.) Lajos Fülöp. Ezen iratot a herczeg septélbről költ napiparancs által, valamennyi hajók kapitányai által az összes legénység előtt fölolvastatá, s azonkul másolatban három napig minden hajón kifüggeszteté. Joinville herczegnő éjjel 14 és 15ke tehát az yslyi s mogadori győzelemnapok közti szülése, Bugeaud marschallnak alkalmul szolgált, a herczeget az egész sereg nevében megkérni, hogy most született leánya többi keresztneveihez ,,Victoria“ nevet mellékelni kegyeskedjék és ezen kívánathoz a hajóhad is járult, mellynek teljesítését a király által bizton várhatni. A marokkói szerződés mimódoni létesítéséről különfélekép beszélnek, mellyike legyen azonban azoknak biztos kutforrásból merítve, nem tudhatni Annyi bizonyos, hogy a fölemlitett szerződés Dán és Svédország követeléseinek aligha megfelel. Mindamellett J a franczia dipomaták a két ország köztti villongásban közbenjárásukat ajánlók, a laraschi basa is, ki ezen tekintetben felhatalommal nem birt, császárját az ügy felől azonnal tudósító, Larochefocauld-Lancourt hg, Lajos Fülöp királynak London és Amerikából érkezett föliratokat örökbéke iránt nyújtott át. A király következő feleletét, mellyel különbözőleg magyaráznak a lapok, adók : ,,Én e föliratok vételének örvendek , és különösen annak , hogy amerikai barátaink szabályainak , mellyeket Európa nyugalma föntartására alkalmazok , igazságot szolgáltatnak ki. Soha sincs haszna a háború viselésnek, még akkor sem, ha azt elérjük, miért harczoltunk , mivel végre mindig többet vesztettünk, mint nyertünk. Én teljes életemben ez elvet vallottam , midőn Amerikában valók , 40 évvel ezelőtt, gyakran áldomásivásra szólítottak föl lakománál, és majd mindig a föld valamennyi nemzetei közötti békéért nyilvánitom kivánataimat. Akkor honomból száműzve valók, s békét s szerencsét kívántam nekie; s az volt az, mi e jó ötlet elfogadására vezérlett. Nem láthatom előre, hogy egykor hivatva leendők, öncselekvésre s e nagy ügybeni befolyás gyakorlására. Engedje az Isten nekem a béke föntartását! A háború átoknak látszik, és a háború Európában művelt nemzetek között esztelenség; ha a kisebb birodalmak kívánnák, mi meg nem engednők , és a nagyobb nemzetek között a béke naponkint szilárdíttatik. Reméltem , ha életem még néhány évre terjed , Európában átalános háború lehellenné válik.“ Valóban különös ellenkezet a szavakban és tettekben. Algírban 14 évig harczolni, Mogadort ostromolni , s az átalános békét hirdetni. Oroszország- Az ,Allgemeine Zeitungéban ezt olvassuk : katholikusok vallásuk gyakorlatában nem csak korlátoltatnak , hanem üldöztetnek is miatta. Hogy az egyesülteket a görög egyház kebelébe édesgessék, többnyire következő eszközöket használjak. Iszer A nem egyes, számára templomokat és plébániákat emelnek. 2. Elkobzott birtokok katholikusoknak ajándékoztatnak, ha megígérik, hogy magzataikat a görög egyház tanai szerint nevelik. 3. Azok, kik a görög vallásra áttérnek részint egészen fölszabadíttatnak a 25 évi katonai szolgálattól, részint ezen ha Megjelent, és Váczon a szerzőnél , Pesten pedig Slartlehen Altenburger Ein ich könyvárusoknál kapható . Az elméleti, s tapasztalati TERMÉSZETTAN alaprajza, közhasználatra alkalmazva Leh fr k huher Móricz oktatótól. Két kötet, 39. ív, hét rézmetszettáblával. Ára 3 fr. 30 kr. ezüstben. 3—3 Árverés Esztergomban. Boldogult főtiszt. Sztankovics Antal — esztergámi éneklő kanonok végrendelete következtében , annak hátra maradt minden javai u. m. arany és ezüst ékszerei, asztaleszközei, csinos szoba bútorai, hintái s lovai , a legjobb esztendőbeli, különféle borai, mintegy 520 akó , árverés utján készpénz fizetés mellett jövő October hó 21 kétől, a borok pedig 28kától kezdve eladatnak, mire a venni szándékozok ezennel meg hivatnak. 3—3 Statusimi»borok és részvények árkelete. Gözhajójái az Mn^yan’org/.á^ban. 1$MW. Bécs és Pozsony közt ,Donau- gőzös mindennap reggel indul 6 órakor. Pozsonyból Bécsbe s innét délutáni 4 órakor vissza. Pestről Pozsonyba s Bécsbe naponkint indul egy hajó reggeli 7 órakor. Pestről Mohácsra és Piszékre indul minden csütörtökön reggeli 5 órakor. Pestről Zimonyba és Drenkovára minden kedden és pénteken reggeli 5 órakor. ( Pestről Giorgewon s Galaczon át Konstantinápolyba (az oláh oldalon) nyárhó 12 és 20an. Pestről Widdin , Rustruk s Galácz felé Konstantinápolyba (a török parton) 5 és 10én. Kéretnek a t. ez. utazók a kívánt rend és kölcsönös biztosság föntartása végett, hogy jegyeket, mellyek az utazók kényelmére ez évben akármellyik útra érvényesek, az indulás előtti napon váltsanak s nagyobb poggyászaikat ugyan a kép adják által védjegy mellett. Minthogy a Pozsony s Bécs felé induló hajóknak a bombatérem megállása,a közönség kényelme , nem pedig azönálló rendszabály zavarása végett rendezteték el: az e kényelmet használók kéretnek, hogy útjegyeiket Pesten az indulás előtti nap váltsák ki s adják át vétjegy mellett nagyobb podgyászaikat, minthogy jegy nélkül a bemenet senkinek sem engedtetik meg. Az alsó gőzhajóknál a kirakodó hely korlátoltsága, a károktási biztosság s italában a kezelés, szükségessé tették, miszerint azon portékák, mellyek Pesten aluli állomásokra szánvák, mindennap fölvétethetnek , de csak déli 12 óráig. Pestre érkező portékáknak a kirakás utáni 24 óra alatt el kell szállitatniok, különben az, az illetők káro s rovására történik. Az ausztr. első cs. k. sz. Duna-gőzhajótársaság igazgatósága, a don a sír váltógarasokban. Béta, oct. 5kén 1844. 3 pcent statusköt......................................................110% p.ft 4 pcent statusköt. . . 100* 3 4 5/4 —• 5 pcent statusköt..................................................767/1 — 1834ki statuskölcsön (500 ft)......................... 757/2 — 1839ki statuskölcsön (250 ft)..............................3261/4 —• 1839ki statuskölcsön ( 50 ft)......................— — Pesti lánczhid-részvény(100 ft)......................106 Gőzhajó-részvény (500 ft)......................556 Tisztáim * Pesten oct. 8.(pesti 111.)108—126 Pozsonyban sept. 13.(pozs.m.) 80—102 Mosonyban ,, 12. •5 55 64—105 Baján „ 7. 55 55 50—67 Miskolczon ,, 10. 55 55 65—70 Kassán „ 8. 55 55 82—95 Győrött aug. 12. 55 55 65—78 Nopronyban sept. 11. 55 55 75—109 N.Szombati). „ 10-55 55 84—97 Aradon aug. 4. 55 55 53—60 Pécsett, ,, 5. 55 55 50—60 Beszterczebányajul.2. 55 55 80 Komáromban. .. 15. 55 55— 67 Újvidéken jul. 28. 55 55 60 Kétszeres Rozs Árpa Zab 80— 85 72— 74 60— 63 52— 54 52— 68 40— 43 35— 42 44— 52 46— 60 30— 39 33— 38 33— 40 32— 33 32— 33 28— 29 45— 47 40— 43 30— 32 25— 27 66— 70 54— 60 45— 50 34— 40 42— 52 ------- — 30— 36 32— 33 . ____ ._ 51— 60 42— 45 66— 75 _____---53— 56 38— 42 —36 — 40— 48 34— 40 -------31 -------32 40— 42 -------36 40 40 70 56 50 30 58 A A 30 33 50 33 ____- 30 · Kukoric/.a 80-------------66 62— 60 45-------35— 47 60— 65 52— 58 43— 54 ____50 ----- 50 ------- 82 -------40 246 táridő megrövidíttetik. KiAl* VIZSGA. fileadasHCSÍi Híradó. (55ik sz.) „Válaszul a P. Hírlapnak.“ főczikk. Jelen élénk polémiai czikke ellen van intézve, s alig hisszük hogy az érdeklett ablakába tegye. Többet mondani e czikkről jelenleg nem látjuk szükségesnek. (66ik sz.) ,,Az új elemi tan rendszer.(A főczikkben, azon új tanrendszer adatik elő, melly az elemi iskolákat szabályozza. Szerző tökéletesen egyet ért azon szabálylyal, melly a tanrendszerben a vallás oktatást a helyben divatozó anyanyelven rendeli eszközöltetni, óhajtotta volna azonban , hogy a felső elemi tanodákban, a vallást kivéve minden egyéb tudomány magyar nyelven taníttatott légyen. (57 dik szám) „A pesti kir. ipartanodák, és azok jelentősége.“ főczikk. Ezen ipartanodákról már lapjaink 24 ik számában szintén szerző nézeteivel megegyező értekezés foglaltatván, a jelen értekezésnek bővebb ismertetését fölölegesnek tartjuk. Olivér. Pesti Hírlap* (393 i. sz.) „Közlekedési eszközök.“ főczikk. T. Á-tól. Szerző az orsz. financiális választmány munkálatira a belközlekedési eszközöket illetőleg következő észrevételeket tesz : nem helyeselheti a fuvar — és napszám — bér átalános megszabását, miután az ország különböző vidékein a munkabér nagyon kölönböző, s igy megtörténhetnek, hogy ami egy helyen az országban talán jótétemény , más részén a legnagyobb teher volna, az orsz. közlekedési vonalakat vezérlő biztos mellé kirendelni javaslait megyei választmányok hatóságát az alispánra kívánja ruháztatni , mennyiben pedig a kerületi tisztviselők , az országos munkák közül a biztosnak segédkezet nyujtanának , — ezt napi dij nélkül tegyék. — A választmány azon javaslata, melly szerint a megkezdendő útvonal körül mind ezen megyékben, mellyeken az vonal átvonulna egyszerre kezdessék meg a munka, szerinte , az ismeretes Széchenyi I. tervvel egybeszőve igy volna módosítandó: Budapestről kiindulva 4, 5, vagy 6 közlekedési sugár megkezdetvén, kezdessék meg egyszersmind az útvonalak építése mind azon megyékben, mellyben keresztül mennek, hogy a közmunkát évenkint lehessen fölhasználni, de a pénzerőnek kétharmada ez útvonalak azon részeire, mellyek a fővároshoz legközelebbiek, fordittassék mind addig, mig ez új darabok tökéletesen elkészítve nem lesznek. — Olivér. Társulatok és intézetek. Felszolads Petőfi versei ügyében* Azon t. ez. egyesületek s egyesek, kik a Petőfi verseire gyűjtés végett náluk lévő aláirási íveket eddigelé be nem küldők, — azon aláirási íveknek, a begyűlt pénzzel együtt, Antal Mihály úrhoz, a nemzeti Kör pénztárnokához,a ki naponkint délelőtt 9 órától délutáni 1 óráig, a nemzeti Casino könyvtárában, — délutáni 2 órától pedig 6 óráig, az aláírási íven is megnevezett saját szállásán (Borz-utcza 219 sz.) található, — minél előbbi beküldésére ezennel tisztelettel föl keretnek. — Beküldési záridőül jövő novemberi vásár határoztatott. Költ Pesten oct. 5én 1844. — Vörösmarty Mihál mk. alválasztmányi elnök, Várady Antal mk. körjegyző. Budai lotteria: oct. 9én: 72. 61. 39. 75. 22. Dunavizállás: oct. ukán: 8/ 5" 6'" 0 fölött. Szerkesztik gr. Mailáth J. és Kovacsóczy Mihály. Nyomatik Trattner Károlyi betűivel, uri-utcza 453. szám.