Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-03-04 / 36. szám

tézeti intézkedések által olcsóbb kamatlábat és tőkefo­gyasztásokat eszközlünk. HIILFÖLD, Francziaország. A kö­v­e­t­ek k­a­mr­áj­án­a­k febr. 20-án tartott ülésében a titkos alaptőkék törvényjavaslata feletti vitatkozások voltak napirenden. Garnier Pages első emelt szót: „Uraim, a kamra emlékezni fog, hogy Sh­erb­er­te-nek a ministériumhoz történt folyamodványai a titkos pénzek feletti vitatko­zás idejére halasztottak. Úgy hiszem, hogy a kamra mél­tányos leend, e közbejött esetet sajátlagos vitatkozá­soktól megóvni.“ Elnök, mivel semmi ellenzék nem mutatkozott, Lh e r b e­tt e-nek adá a szolgatási jogot. Lh er bette a cabinetet kérdésre vonja Drouyn de Lhuis és Saint-Priest letétetésük miatt. A hivatal­nokok függetlenségének kérdése van itt érintve. A mi­­nisterium állása itt nem igazságos,­­ azon követekhez kik egyszersmind hivatalnokok azon kérdést intézi: v­a­­lasszanak önök hivataluk s utasításuk közt, azonban ha egyszer e gyülekezetben vannak, akkor ha hivatalukat megtartani akarják, akkor velem kell szavazniok sat. Ezután áttért a külpolitikára s a szövetség kérdését tag­lald, s azon kérdést téve fel, valljon az angol, orosz vagy német szövetség érdemel-e elsőbbséget? Guizot: Az átalánosságokat elmellőzöm és csak a közbejött esetre szorítkozom. E tekintetben elveket elvek ellenébe állíthatnék, s a kormány felelőségét a kö­vetek függetlensége ellenébe tehetném. Én nem­ mon­dom, hogy a kormány jogait mindenkor egész szigorú­ságában használja. Sőt ellenben azt állítom, hogy azzal mérsékletesen s kiszabott időben éljen. S azt hiszem, hogy a kabinet a követek szavaztatási függetlensége iránt viseltető tiszteletnek elég tanúbizonyságát adó. Drouyn de Lhuis: „Én nem akarom a minister által előállított elveket megtámadni, de hiszem, hogy azok egyike számos hivatalnokok véleményszabadságát korlátozza, úgy vélem a miniszter előtt, midőn e kamrá­ba léptem, gondolkozásmódom nem volt ismeretlen. Én akkorában nyilvánítom, hogy gondolkozásmódom min­denben meg nem egyez, s a miniszter azt mondá, hogy a hivatalnokok a kamrában a legnagyobb függetlenséget éldelhetik. Én azt elhittem s erre letétettem. Egyébiránt tagadom hogy a külministériumbani működéseim politi­kai jellemű­ek voltak. Egészen más állása volt S­a­l­v­a­n­­dy gróf spanyol követnek. Ő némileg a cabinet politiká­jának megtestesülése vala.“ Guizot: Mi Salvandy grófot illeti, egy évvel ezelőtt, midőn látá, hogy gondolkozás­módja a cabineté­­vel meg nem egyez, lemondott. De ezen alkalmi ellen­zék csak egy pont felett tört ki, én bizonyosan tudtam, hogy ő lényegesen politikánktól el nem tért. Tanúbi­zonyságal szolgálhat az, hogy akkorában számos hiva­talnokok mint ő is barátainkkal szavaztak. A ministeri­­um Salvandy gróf lemondását nem óhajtotta s­őt sen­ki le nem téve, s tudni fogják önök, hogy elválása után is politikánk részére szavazott. Tehát nem igaz, hogy mi két alkalommal nem ugyan­azon elveket vallottuk. Larcy a titkos alaptőkék törvényjavaslata felett emelt szót, mielőtt megjegyzi hogy a miniszer azon el­vek szerint fog törvényjavaslatott előterjeszteni, ame­lyeket ő maga állított fel, mind a mellett meg­vallja hogy a miniszer elvei egy kevéssé ellenmondással szö­vetkezve látszanak lenni, azon elméletekre nézve, mel­­lyeket előbbi időkben felállított. Desmousseaux de Givre és Moray a több­ség közt voltak és a ministeriumot védék. A „J. des Debats“ némelly bátorító szavakat intéz az előbbihez, megemlítve a többi közt, miszerint a conservativ párt, tizennégy év óta kormányozza Francziaországot és szá­mos változások s felosztások közepette egyesülve ma­radott. Utána Laroche-J­a­c­qu­e­­ e­­­n lépett a szószékre — milly sikerrel lássuk mit mond a „National“ — „Nem vagyunk ellene hogy szót emelt, mivel Berrier re­kedt, de egy s mindenkorra megsúgjuk neki, hogy nem a tüdők teszik a szónokot.“ A gyűlés Boudet indítványával végződött, melly­­ben az ellenzék különféle töredékei csat­lakozandnak, t. i. az egy millió titkos pénznek 25.000 frankiai leszál­lítását, illetőleg. A szavazók 434 voltak, mellette 229 el­lene 205 szavazott, tehát 24 szó ministen t­öbbség volt. A követek kamrájának febr. 21 én tar­­t­o­tt ülésében történt az át­alános vitat­kozás, melly­­ben főkép J­o­­­y és Hiadiéres vettek részt, több el­ső rendű tagok hiányzottak, hosszú szónoklatok tar­tottak a titkos rendőrség erkölcstelenségéről és dicsbe­szédek az oct. 29i cabinet­re. D’ Haus­son villé utasa szóltak­ az indítvány el­len. Végre a titkos alaptőkék feletti törvényjavaslat 27 szótöbbséggel 41 ellen elfogadtatott. Ezen eredményből látható, hogy az ellenzék nagyobb része tacticájához hű, minek elegendő példáját adá a válaszfelirati szava­zás alkalmával, vonakodék a meghatározott tit­kos sza­vazásban részt venni. 144 J¥.Britannia, London, febr. 17.(A budget, vége.) Ez után Peel a második fontos pontra tért át: Azon kérdésre, mikint fog használtatni a státusjövedel­mi felesleg, ha a jövedelmi adó megtartatik. E felesleg —mint már mondatot­t — a tengerészet­re szánt nagyobb költség levonása után , 1846­. évi ápril.­sén 3,409,000 font sterlinget teend, Peel beszédjét következőleg foly­tatja: Én a jövedelmi adó megtartását épen nem indít­ványoznám, ha a legszilárdabb meggyőződést nem táplál­nám keblemben, hogy a parliament, az által adó ügyünk­re vonatkozólag olly rendszabályokat alkotand, mellyek jövendő kereskedelmi jólétünk alapjául szolgálatidnak, s mindazokat kik azt vezérleni hivatva vannak, lényeges kedvezményekben részesítik. Több fontos körülményeket kell itt tekintetben venni. Mindenek előtt azon czikkek adómérsékletüket kell fontolóra vennü­nk, mellyek az áta­­lános fogyasztáshoz tartoznak; továbbá figyelemmel kell lennünk azon adókra, mellyek leginkább a nyers anyago­kat nyomják, mellyeken az ország kézműipara nyugszik. Továbbá tekintetben kell vennünk, milly osztályzatok követelnek legtöbb hivatalnokokat beszedésükre, s e te­kintetben mellyeknél lehetne valamit meggazdálkodni. Végre fontolóra kell vennünk, milly adó-megszünteté­sek vagy mérséklések kölcsönöznek új hatáskört a ke­reskedelmi vállalatoknak s munka utáni nagyobb kér­­dezősködést idéznek elő. Én nem akarom meghatározni, hogy mellyike bír ezeknek nagyobb túlnyomósággal, mert mindnyájan fontosak. Ha a parl­ament a jövedelmi adó megtartását elfogadja, akkor ő felsége kormánya az adó ügyében nagy tapasztalmányt tervez, azon bizt­os re­ményben, hogy az abból eredő közjótékonyságú eredmé­nyek ama hiányokat, mellyek egyes vámok s díjak meg­szüntetéséből vagy leszállításából erednének, jövő évek­ben dúsan kiegyenlítendő Mi nem kívánunk lényeges jövedelmi felesleget a kiadások felett alakítani, hanem meggyőződvén, miszerint a parliament a köz­hitelt min­denesetre fentartani óhajtja, bizonyos adók leszállítását ajánljuk, mellyek inkább terhesek mint gyümölcsözők. Legelsőbb is a vámadót veszem elő, s nevezetesen a czu­­korvám leszállítását ajánlom. (Halljuk!) A barna musco­­vadói czukornádat, mellynek mázsájától 25 schilling és 3 pencet kelle fizetni, 14 schillingre kívánom szállíttatni. E leszállítás minden britt-nyugatindiai és mauritiusi czu­­korra alkalmazható leend , mivel azonban britt-keletindia bizonyos kerületeiben más rendszabály uralgott, annál­­fogva azt javaslom, hogy azok ezukraik mázsájától a mostani vámdíjt tekintve, 18 sh. 3 p. fizessenek. A sza­bad munka által nyert idegen ezukortóli védvám 9 sh. 4 p. felül ne haladjon, s annálfogva mázsájáért 23 sh. 2 p. fizettessék. Melly országnak kölcsönös szerződése van velünk, azt semmi jogától, mellyet jelenleg bír, megfosztani nem lehet, sat.“ Peel kiszámította, hogy ezen vámleszállitás által a czukornak fontja Angliában 1*|4—1'|2 pennyvel (mintegy 4 ezüst kr.) olcsóbb leend. 1842ki tariffában — folytató — egyátalában minden ki­viteli vámokat eltörlött, kevés czikkeket kivéve, most azt indítványozza, hogy minden kiviteli vámok kivétel nél­kül, még a kőszént sem véve ki, eltöröltessenek. A re­ményű, hogy a szénbányák tulajdonosai, e kedvezmény hálás elismeréséül jövendőben a vasáruk korlátozására czértó titkos összebeszélésektől és az árfelemeléstől tar­tózkodni fognak. A jövedelmi hiányt e kiviteli vámok megszüntetése által a miniszter 120.000 font st. teszi. Később áttért a nyers­anyagokra, mellyek a gyárakban feldolgoztatnak. A tariff­a jelenleg 813 illy czikket fog­lal magában, s közülök 430 vámmentessé lett, e czikkek vámmentesítése a státuspénztárnak 320,000 font st. hi­ányt okoz. A legfontosabb nyers­anyag, mellyet a mi­nister vámmentesnek akar tenni, az a nyers gyapot; e rendszabályt annál inkább ajánlhatónak hiszi, mivel e czikkek feletti vám a durvább karton szöveteket terheli A múlt évi gyapot-bevitel szerint számítva, a hiány nem leend kevesebb mint 080,000 font­ot. Egyéb változások a tariffában nem történendnek. (Kávé és t­ea vámok megmaradnak.) Továbbá a birtok-átruháztatáskori ár­verési adót súlyosnak találja a miniszer, és annak tö­kéletes megszüntetését a kereskedelemre nézve kedve­zőnek hiszi. Épen úgy a jelen 200—300 percentet meg­haladó üvegadót, melly eddig e czikkek gyártását An­gliában, Francziaország, Belgium és különösen Csehor­szággal összehasonlítva, annyira akadályozó, Angliának a lugsó és szén nagy mennyisége mellett, virágzó iparág­gá válhatnék. Az ez által támadó hiány 042,000 ft ster­lingre menne. Összesen az előhordott adóosztályok a sta­tus pénztárból, 3,338,000 font sterlinget vonnának le, tehát a 3,409,000 ft­st felesleget majd egészen felemész­tenék. Végre nem késet­t szónok megjegyezni, miszerint finanszterve merész vállalat. Ezután a bizottmánykint együtt ülő háznak elébe terjeszti a jövedelem­adó megha­gyását, s azt további meghat­árzott három évi időszak­ra megújítani indítványozó, minekutánna keblében azon biztos meggyőződést táplálja, hogy a legnélkülözhetet­lenebb élelem­szerek olcsóbbulása, melly a tervezett adó­­leszállításból szükségképen eredni fog, a birtokjövede­lem terhét , ha nem tökéletesen, de nagyobb részint pót­olni fogja. Ennélfogva tervét azon bizalomteljes reménységben ajánlja a parliament­nek, miszerint az , az ipar tévesz­tésére s a vállalkozási szellem feléleszt­ésére hasznos be­folyással leend, mi által mind a földmivelő mind más nép­­osztály jóléte s boldogsága előmozdítatni s emeltetni fog. Peel Robert est­e 5 óra előtt 20 perczc­el kezdett be­szédet, 5 percz híján 8 órakor végzé. „A ház—megjegy­zi a „Times“, melly a jövedelmi adónak nem nagy barát­ja— több perczig tartó öröm zajtól hangzott.“ Ez ülés­ben a ministeri terv felett semmi vita nem támadt , jó­lehet több oldalról csípős észrevételek létettek. Egy átalában úgy látszik, helyesen jegyzé meg a „M. Chro­­nicle” hogy Peelnek indítványa a kereskedelem és ipar whig vedszónokainak inkább tetszett, mint a szorosan vett torypártnak; a földm­ivelési párt a ministeri padok­ban csendesen s komolyan ült, mi­alatt az ellenzék ismételve nyilvánítá tetszését; a „M. Post“ a földbirto­kosok orgánja sem titkolhatja el boszúságát. Russel lord a legközelbi terjedtebb vitatkozások alkalmával indít­ványt terjesztemt elő, a tervezett czukorvámi változta­tások ellen. Hume forró köszönetét nyilvánítá a mi­nist­ernek az üvegadó tárgyában. Howick lord pedig a szánkiviteli vám eltörlesztéséért. Bo­wring Jr. né­melly módosítványokat óhajta a jövedelmi adóban. Roe­buck ellene nyilatkozott, ellenben a radical War­­burton a házat egészen meglepő azon inditvány által, hogy a jövedelmi adót maradandóvá alakítsák. — A „Standard*" legújabb számában ezeket jegyzi meg: «Az előterjesztett adó modositványok a főváros kereskedel­mi körében olly érdekkel tárgyaltatnak, mellyet látni ritkaság. Nehányan találkoztak, kik saját érdeküknél fogva elégítletleneknek mutatkoztak, de panaszuk rokon­­szenvre nem talált.“ A jövedelmi adó három évre ismét meghagyatott , pedig 228 szóval 30 ellen, a ministeri többség 198. Nyomatik T r a 11 n e r-K­á r o­l­y i betűivel, uri-utcza 453. szám. TÁRSULATOK és INTÉZETEK. Középponti egyesületi munkálódások A m­­agy. gazd. Egyesület részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy f. é. január hava­nkán tartott közgyű­lésében báró Wesselényi Miklós indítványára, s több ügy­­barátok adakozásai következtében 18 darab aranyból álló jutalmat tűzött ki olly értekezésre, melly szintolly nép­­szerü, mint kimentő útmutatást legtökéletesben ad a gyü­mölcsaszalásra a legczélszerűbb aszaló-kemenezék és ké­szület­ek rajzaival, lényegesen megkivántatván, hogy a kü­lönféle gyümölcsnemek aszalásának szinte különféle mód­jai között az annyira kedvelt sopronyi (aszalt) gyümölcs készitésének ismertetése is foglaltassék. — Minélfogva dologhoz értők s szakemberek ezennel felszólittatnak, e feladásra minél számosban pályázni, s névrejtő jeligékkel ellátott értekezéseiket alólirthoz legfeljebb augustus utó­­só napjáig beküldeni. Ez alkalommal egyszersmind szerencsénk van köztu­domásul hozni, hogy sör a „Gazdasági Kistükör“ h­armadik k­i­a­d­á­s­a már a sajtó alól kikerült, s a ti­­t­oknoki s előadói hivatalokon kívül minden hiteles könyv­­kereskedőnél 20 pkron megszerezhető,­­ hogy már a kö­zépponti országos főiskolából részvényes urak a legnemesb baraczkfajok közül 1ópkrjával még folyvást tetszés sze­rinti mennyiségben rendelhetnek. Idegeneknek darabja 20 pkrjával áruitat­ik. A pesti józsefnapi vásár szállításokra könnyű alkalmat nyújt. A fajok névjegyzéke a titoknoki hivatalban kapható. —3or A budai országos szőllőiskolá­­ban gyökeres és sima vesszők e tavasszal még az eddigi­­ a lajstrom és árjegyzék szerint áruitatnak. A megrendelés azonban készpénz fizetés mellett egyedül az előadói hiva­talban (Hatvani-utcza Ilkey ház, 2ik emelet) Fényes Elek urnái történhetik. A szőllőiskolában semmiféle rendelés el nem fogadtat­hatik, s nem vétetik tekintetbe. — 4cr Az Egyesületnek azont.cz. tagjai, kik aláirt részvényeikkel vagy kamatjaikkal a lefolyt évekre tartozásban vannak, ezennel tisztelettel kéretnek illető tartozásaikat minél előbb leróni, mire a közelgető pesti vásár szinte kényelmes­­ alkalmat nyújt. A pénzeket elfogadja egyesületi pénztár­nok Kossalkó János táblai és váltó ügyvéd úr a bálvány­­utczai Örm­ényi házban. Pesten, február 26 án 1845. T­ö­r­ö­k János, mint a m. gazd. Egyesület titoknoka. Csődök. 1548. Pest városa felírása következtében P­f­e­n­d­e­r Ferencz ellen csődület határozhatván, az illető hitele­zők megjelenésére f. é. april­ie határnapul tűzetett ki,­ ideigleni tömeggondnokká Mitterdorfer Jánost, pelügye­lővé pedig Molnár József hites ügyészt nevezvén. Költ febr. 11. 1845. 4847. Szabolcs megye jelentése szerint Ibrányi Ferencz közbirtokos ellen csődöt rendelvén, az illető hitelezők megjelenésére f. é. május 1lét határnapul tűz­te ki, s tömeggondnokká Szunyoghy Rudolf táblabirót, pelügyelővé pedig Morváth Pál hites ügyvédet nevezte ki. Költ febr. 11. 1845. 3368. Zágráb vmegye törvényszékének jelentése szerint Luksich Dániel bajnai kereskedő hitelezői cső­dületének határnapja 1845 évi mart. Sára tűzetvén ki, és t­ömeggondnokká Szvillichich Albin pénztár­nok, pel­ügyelővé pedig Osteich Henrik alügyész neveltetvén ; ez kihirdethetik. Költ. Boldogasszony hó 28án 1845. K­ipth­ay Sándor vezetése mellett szerkeszti Illucz Oláh János.

Next