Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-03-06 / 37. szám

magunk iránt követeljük, és ha talán azon tapasztalás­tól meghatva, hogy azon különben is kisebb és így már csak ezért is több pártolást igénylő rész a ma­­gyar országgyűlésen hozott törvény által igen igen megilletve értette légyen magát, a tárgy végrehajtása felett úgy számított, hogy a­mit az ész sokszor meg nem adhat, azt egy kis időhalasztás megszokta adni, — őszintén szólva lehet e ezt a kormánynak olly szi­gorúan beszámítani? És valóban a dologba mélyebben betekintve,három tényezőt kell figyelembe venni,először: a kormányt; másodszor: a részekbeli megyéket; har­madszor: az alsó táblát. A felérintett törvényczikk első két pontjának a kormány tökéletesen megfelelt, és így az általa rendelt biztosság csak annyiban hibás, hogy az öszvekapcsolás sietését figyelemben nem tart­ván, az előgördült nehézségek elhárításában törvényes szigorúsággal el nem járt; de továbbá több akadály is forgott fen mellynek elhárítása a törvényhozás köz­benjárása nélkül nem volt a kormány hatalmában,illyen a) az úrbéri viszonyoknak Erdélybe behozatala ; b) a f­o­­lyamatban levő pereknek melly bíróság, és melly or­­szág törvénye szerint való eldöntése; c) a municipal­is szerkezetnek, a mienkhez alkalmazólag, vagy máské­pek elrendezése; d) az egészen különböző állással biró vallás felekezeti kérdéseknek elintézése, mellyek közt egyedül csak az Unitáriusoké vagyon eddig el­döntve. De hibásak a kérdéses megyék is, mivel kétséges állásuk megszüntetésére a törvényszabta lépéseket nem csak meg nem tették, hanem még az összes alkotmányos hatalomnak sem engedelmeskedtek. De leghibásabb az alsó tábla vagy inkább az úgy­nevezett többséget képezett párt, mert midőn Sze­­pesmegye az 1843ik év September hónapban azt indít­ványozta volna, hogy a nádor a biztosság munkála­tának előterjesztésére kérettessék meg, az uralkodó párt ezt nagy többséggel ellenezvén, a visszakapcsolást, melly mármár indulóban volt, és az országgyűlés végéig befejeztetett volna,legjobban akadályozta, így már való­ban ide lehet alkalmazni azt, hogy Uliacos intra muros peccatur et extra; méltatlan tehát hogy ezen végrehajtás elmulasztása, mint valamelly országos bűn rovassék meg. A határozatnak második és igen csiklandós része a de­­mokratai párt által olly nagyon felkapott eszme a mi­nisztérium felelőssége, mellynek feltételei, és követ­kezményei mint tudjuk, ezek volnának: 1) a tökéletes és aránylagos nemzeti képviselet, a­mi jelen­leg még hazánkban nem létezik. 2) Hogy a nemzeti intelligencia adjon irányt a közügyekben. 3) Hogy a közterhekben mindenki aránylagosan részesüljön, és az úgy behajtott státusjövedelemből mindenféle nemzeti szükségek fedeztessenek. 4) Hogy az egész nemzet el­határozott elvű pártokra s jelesül legalább a két mér­sékleti közép­pártra, mi például Angolhonban a tory és whig feloszoljék, egyik a másiknak ellenőrül szolgál­ván. 5) Hogy a közjövedelmek szinte kipuhatoltassa­­nak, és a haza rendkívüli szükségei ebből fedeztes­senek. 6) Hogy minden hivatal az országban a győz­tes párt által választott ministerium embereivel töl­tessék be. 7) Hogy a fejedelem azon axióma szerint: „le roi regne et ne gouverne pasa, uralkodjék és ne kormányozzon, a nemzetnek főtisztjekint tekintetvén, ellenében az aranybulla 31 ik törvényczikkét is felélesz­teni lehessen. 8) Hogy a fejedelemnek bizonyos és határozott öszvegy, a kir. udvar fentartására szükséges dij évenkint a nemzet által fizettessék , ellenben a mi­nisterium minden viszonyra nézve a szomszéd nem­zetekkel , u. m. barátságos frigyek , vagy ellenséges­kedésekről az országgyűlésnek számolni tartozzék.­­­ Továbbá a ministérium ülése és helye az összes nem­zet képviselői között az alsótáblánál legyen, és mihe­lyest tervei vagy indítványai a többség által félrevet­tetnek , a kormányról lelépni kényteleníttessék. 10) Hogy a megyék nem mint eddig önkényükre bizaktas­sanak , hanem mostani authonomiális önkormányzási állásuktól törvény által teljesen s tökéletesen megúsz­tassanak. 11) Hogy minden hazai tisztviselő az első­től utósóig a kormány által neveztessék. És mindemel­lett is — ki nem látja—valljon altal hogy a minisz­térium felelőssége egy inpracticabilis theoria. Van ugyan példa reá, hogy a ministerek megbüntettettek, de mégis nagy és még eddig koránsem megoldott a kérdés, nem czélszerűbb-e megtartani azon alkotmányos garantiákat, mellyeknél fogva már maga az illy ministerialis kihá­gások, azaz : az úgynevezett statuscsinok lehetlenittet­­nek, vagy igen nehezü­letnek.Francziaországnak 1830tól fogva 19 minisztériuma volt, 156 exminister parlagon hever, így Spanyolországnak alig félévtől fogva 8dik minisztériuma alakul. De a mi legrettentőbb annyiszori ministerium változtatásával az egész hazának békeje megrázkódtatik, és a forradalmaknak zárt kapu nyit­­tatik. Az illy ministeriumoknál sokkal szabályosabb s sűrűbb a nepotismus p. o. Gonzalez Bravo Spanyolor­szág tavali elnök-ministere sógorát, ki egy színész vala, Cadix tartomány politikai főnökévé, és tengeri admirállá nevezte ki. A­mi pedig a határozat utosó pontját a védvámo­­kat illeti, azt hiszszük, hogy itt mellőzve minden czél­­szerűtlen erőködéseket, barátságosan kellene elintézni a dolgot Austriával, mivel csak ezzel a barátságos fri­gyünk által virágozhat műiparunk, és kereskedésünk, az összes monarchiának biztosabb jövendője az által is kifejlődik , ha Magyarország a többi austriai tartomá­nyokkal egy s ugyanazon anyagi érdekút testté válik.*) TUDOMÁSVK­ h IRODALOM. Minthogy a magyar írásmódban minden szónak ollyannyira meg van a maga sajátsága, hogy tulajdon jelentésének megcsonkítása nélkül abból sem egy betűt elhagyni, sem ahoz csak egyet is hozzáadni nem lehet, ugyanazért szükségesnek véltem némelly szavak iránti észrevételeimet k­ói figyelembe ajánlani: Alfalsó. Alispán, nem: allispán. Allár=alsóvá. p o. ezt főhadnagygyá teszem, amazt állá. Alól, meg­felel e kérdésnek: honnét ? p. o. az ágy alól. Alul, meg­felel e kérdésnek: hol ? p. o. a polyván alul búza van. Alul irt, nem: alól irt. Al (álnok, hamis):pseudo. Alli stat, vagy mentum. Ba, megfelel e kérdésnek: hová? p.o.faluba me­gyek lakni. írásba foglalom. Ban, megfelel e kérdés­nek: hol? p. o. faluban lakom. írásban foglaltatik. Bágyadt, nem: bár­­adt, vagy bágyadt; mert: bd­­­/r/ir/rrt-aegrotans, nem: bácsgyirka. Barátság, nem: barátság; mert a gyökszó: barát, nem : bará, v. barác. Jegyzés: Mit kelljen cs-vel, és mit fo-fel írni ? Erre nézve általános szabályul szolgáljon ez: Minden e kérdés alá tartozó szót c.s-vel — p. o. esik, böl­­cseség, erkölcs —;csak azt kell Z.s-sel írni, melly­­ben az s betű a t betűtől elválasztható — p. o. költ­ség , küldött­ség, mivelt­ség, nevet-ség, szövet­ ség. Be, megfelel e kérdésnek: hová ? p. o. Bécsbe megyek. Ben, megfelel e kérdésnek: hol? p.o.Bécsben lakom. Be, beebb, legbeebb. Bel, belebb , legbelebb. Czikk, czikkely,articulus. Czikkel, czikkellyel— cum articulo. Ezt azoknak, kik a czikkely szót y nél­kül kezdik írni. Egyéb, nem pedig: egyébb, mert: egyebet, nem: egyebet. Előálló comparet. Elölálló antestat. Ekkorig ér ez időig. Ekkoráig edlig nagyságig. Mekkora? Ekkora. Eránt, egyes szám — p.o. ez eránt. Iránt, többes szám — p.o. ezek iránt. Értem—intelligo. Értetik, értődik— intelligitur. Értetem—attingo,admoveo. Értetődik—at­­tingitur, admovetur. Észrevétel, egy szó, tehát egy­­beirandó kezek,s hasonlók is: szemrehányás, végrehajtás. Fizetni—solvere. Füzetni—fonatni, köttetni—p.o. koszorút. Felé:versus hoc, v. illud—p.o. Buda felé indulok. Fölé—super hoc, v. illud — p.o. Fejem fölé akasztom zsebórámat. Feles=bifarians. P. o. feles-társ =socius bifarians. Felesleg=bifariatim , bifariando. Felesleges=bifarians. Fölös=föle van. Fölösleg—su­­perabundans, suparabundantur. Fölösleges—superabun­­dans. Fent köszörül— acuit, polit. Fent—köszörü­lt — acutum, politum. Fentebb—köszörültebb — acutius, politius. Fen, fönt—superne. Föntebb—superius. Föl —sursum. — És mivel a királyi méltóság nálunk a legmagasb fokozatú, inkább lehetne mondani: Fön­­séges király! és Fölsé­ges nádor!Mert a­ki /o/m­egy, az még nincs főn. Halok=mor­or. Halomás—mors. N­allok=audio. Hallomás=auditus. Ilasábos—ex ventre ejus. Hasábol= darabol — in frusta redigit. E két szó közti különbség bebizonyítja a szónyomozó szó előtt, hogy: ból=ev. ex, hoszszu ó-val írandó. Hiszek egy Istenit; nem: Istenbe; mert: benned bízom, s hiszek; nem beléd bízom, s hiszek. Hitelezői=creditoralis. Hitelezőji= creditores cjus. Hozat=curat ferri. Hozasson=curet feni. P. o. egy icze bort. Hozatik=fertur. Hozassák· feratur. P. o. egy icze bor. Játék. Tehát: játzani, nem: jádzani. Kártol=kárttal dolgozik—p. o. a posztós, v. csapó. Kártól=a damno. Ennek amattóli különbsége bizonyítja, hogy: tól=a, abs, mindig hosszú ó-val írandó. Kelek =surgo, emano. Tehát: kelt—emanavit. Költ=fingit, v. expendit. Tehát: költ­ség, nem: költség. Kölcsön =mutuum. Közé, p. o. kezem közé. Közzé==közönsé­­gessé. Kétség, nem: kéttség, mert a gyökszó: két, nem: kétt. Ki, kiebb, legkiebb. Kül, külebb, legkülebb. Le, leebb , legleeb. Még=ad huc. Mig=donec. Mégis=mindazáltal, (tam­en). Még­is=porro quoque. Osztás=dividebas. Osztály=divisio. Önként; megfelelő kérdésnek: Miként? (adver­­bium). Önkén­t; megfelel e kérdésnek: Mit? (sub­­stantivum). Pör, nem pedig: per. Mert: csör=pör; tehát valamint jelentésük egy, úgy kiejtésüknek is egyhan­gúlag kell történni; cser egészen különböző jelentésű lévén. Szag=odor. Szak=pars. Tehát: szakgatom, nem: szaggatom. Szál, p. o. ezérna- szalma-szál. Száll= subsidet. Től=a abs. Vonással írandó; mert: tőled, nem: tőled. Tül=a abs. Röviden írandó; mert: tüled, nem: tőled. A versezők könnyebbségére szolgálhat. Többire = ceterum. Többnyire=plerumque. Vádolni=accusare. Vállalnom humeros assume­­re. Innét: magára vállalni valamit. Valamellynyirer== aliquantulum. Valamennyire=ex integro. Vele=cum illő. Véle=opinabatur. Vörös, nem: veres, mert a gyök: vör,pir, nem vertüt. Tudnivaló az ik végzett­ igékre nézve. Midőn az igének harmadik személye ik végzetü, akkor az első személynek m. betűvel kell végződnie. — Ez átalános szabályul szolgálhat azoknak, kik eddig ezt figyelembe nem vették. Például: roszul mondaná valaki: Eszek, iszok, tetszek, méltóztatok, lázzado­­zok. Mert mindezeknek harmadik személye ik végze­tt , és igy az első személynek m., nem pedig k. betű­vel kell végződni. S ugyanezen szabály vezérli az in­dicatives imperfectum, conjunctivus praesens, és im­­perfectum le,­s­eik személyeit is. Tudniillik, midőn az ige ik végzetü, akkor ezen utóbb előszámlált helyeken a 3ik személye/», az lő pedig m végzetü lészen. Na­gyobb világosságért lássunk egy példát: Méltóztatik, tehát igy hajtogatom: Méltóztatom, méltóztatál, méltóztatik. Méltóztatám, méltóztatál, méltóztaték. Méltóztassam, méltóztassál, méltóztassék. Méltóztatnám, méltóztatnál, méltóztatnék. Nem pedig: Méltóztatok, méltóztatál, méltóztat. Méltóztaték, méltóztatás, méltóztató. Méltóztassak, méltóztassál, méltóztasson. Méltóztatnék, méltóztatnál, méltóztatna. így példának okáért, ha valaki azt akarná tudni, mellyik van rendesen ezek közöl: játzadozok, vagy játzadozom? tekintetbe kell vennie ennek eredetét, t.i. játzom; s minthogy ez m. betűvel van rendesen — mivel a­kik személye­­k végzetü t. i. játzik , tehát amannak is m. betűvel kell végződnie, t. i. lázzadozom. Kelt Veszprémben, febr. 12dik napján, 1845dik esztendő­ben. Pintér Mihály h. ügyvéd. Italienische Zustände. (Folyt.) V. Va­lamelly birodalom erkölcsi állapotának ismeretére fontos a fenyitési statistika, ennek honunkban nagy hiányát érezzük. Szoros számtétel után kiviláglik, hogy 1831 től 1900ig az az: 10 év alatt a Lombard-velenczei ki­rályságban összesen 3727 bűnös volt, mellyek közöl 1359 volt 25 éven alul 1657 pedig 25—40ig 506 volt 40—55, 205 volt 55 túl. A foglyok legnagyobb része 3 hónaptól 1 évig volt elitélve. A tulajdon el­leni bűnök száma nagyobb volt mint a személyek el­lenieké. A bűnösök száma igen különböző a tartomá­nyokra nézve. Paduában 3501 lakosra jő egy elitélt, és velenczei tartományban szinte, Vincenzában 4329, Ve­ronában 8772, Udineben 10,588, s Bellunoban 13, 295re egy. Nevezetes azonban hogy a criminalitás ma­ximuma Velenczében 1, 3147 kedvezőbben mutatko­zik mint Francziaországban, hol a minimum 2000re­­. Meg kell ugyan jegyeznünk, hogy két különböző tör­vényalatti ország fegyelmi statistikájának egybehason­­litása nem igen alkalmazható. Bővebb azaz több évi adatokból keletkező egybehasonlitásokból kitűnik, hogy 1830—1840ig 100,000re 64 bűntett esik Lombardi­ában, Velenczében pedig 75, kik ellen fenyitő vizs­gálat vitetett véghez. Ellenben olly bűnök, melyek­nek véghezvivői vagy elszöktek, vagy fel nem fedez­tethettek Lombardiában 251, Velenczében 137. Ezekből azonban távol sem lehet a Lombard-velenczei királyság erkölcsi állapotára szilárd következtetést vonni, mert az olaszoknak tanúságtóli idegenkedésüknél fogva 1841- ben 3773 tolvajhís és 730 rablás felfedezetlenül maradt. Beküldő úr czikkét közöljük ugyan — noha nem egész terjedelmében — se közlésnél helyén látjuk egy­szersmind azt is kinyilatkoztatni, miszerint a szer­ző által— különösen a felelős kormányt illetőleg — mondottak, annak idejében általunk egész terje­delmében érdemleg fognak tárgyaltatni. Szerk.

Next