Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-04-18 / 61. szám
ban is keményen distingvál. Felosztja t. i. az egyleteket titkos és nyilvános társulatokra. Titkos egyletet hódolati és egyesületi országos eskünél fogva soha sem türend. A nyilvánosak közöl azokat, mellyek másokra is kötelezőleg kihatni akarnak, kormányi felügyelet alá helyezi; de a mellyek senki mást, a beálló személyeken kivül, nem köteleznek, illyenekre sem a megyének sem a kormánynak befolyhatási jogát, a személyes szabadság sérelme nélkül, el nem ismerheti. Hivatalosan értesülvén a felöl, hogy önfelsége az érd. udv. cancellaria igazgatását alelnöki minőségben. Jósika Sámuel ő exclljára bízni méltóztatott: ezen előléptetés feletti örömünket jegyzőkönyvileg kifejeztük, de mégis a megye, mint még ez idő szerint erdélyi kormány alatt álló, a törvény szerinti betöltés alkalmával e hivatalra nézve is élni óhajtana. Nálunk megyei kórház van is, nincs is. Van egy rokkant épület, de ez orvosunk nyilatkozata szerint a szép nevet meg nem érdemli, mivel, ha valakit vidékről ide behoznak, kivált télen, csupa orvosi izgalomból vissza kell küldeni, nehogy a kórházban elveszszen! Erre is pénz kell, mint sok másra a két testvér honban. Gondolkodtunk tehát róla, kinél találhatnánk e jelen szűk időben egy kevés pénzt a megyei kórházra s nagy bölcsen kitaláltuk. Írunk a kormánynak , hogy ezen, főleg a megyei adózó nép java előmozdítására intézett czél sikerítése végett szükséges összeget a megye adózói által fizetett házi pénztárból rendeljen. Mi pedig az alatt itthon mit csinálunk ? Egy kirendelt biztosság tervezni fog valami okosat a kórházra nézve, így is jó, de talán még jobb volna egy keveset fizetni, fizetni nagyi, és tettes uraim, nem mindig csak tervezni. Közép Szolnok felhív bennünket a kebelében virágzó tűzkármentesítő egylethezi csatlakozásra. Mi az ügyet általadjuk egy már korábban kirendelt megyei biztosságnak, ezen egyesülés módjairól szóló czélszerű terv elkészítése végett. Wesselényi levél által indítványozza, hogy a pest-debreczeni vasúttal, egy a Szilágyságon keresztül Erdély közepébe vezető töltött útvonal által törekedjünk összeköttetésbe jönni. Meglesz bizonyosan, mert a tervezett útvonal megyénkben eső részének minélelőbbi létrehozását meghatároztuk, biztosságot is rendeltünk. No mi kell még? — pénz. Pénz is van ott, ahol mi keresünk: ő felségét e tervezett útra, mint különben is sószálltás és postamenet végett szükséges vonalra, kincstári segedelemért alázatosan meginstáljuk.Másfelől a szomszéd Bihar, Doboka,Belső- ésKözép-Szolnok megyéket együttmunkálásra, kézfogásra felszólítjuk. Hej de váljon az én kedves szülőföldemnek Biharnak lesz-e kedve a Szilágyság kedvéért, Debreczentől Margittáig jó utat készíteni? ez a kérdések kérdése. Ohi megszakadozott, magyar provinciális érdekek, ki egyesitend benneteket?! Végtére meg nem állhatom, hogy a feledés örök étetéből országos hirre ne emeljem a krasznavármegyei Kaliczka nevű patakot. Hála ő néki, mert százados kiáradásai által szüntelen ébren tartja e megyét, évenkint pusztítván benne a helység határait. Ezúttal is igen épületes tanácskozásra nyújtott anyagot, A. S. érdemdús ősz ülnöktársunk megvallá, hogy ezelőtt 58 évvel, midőn fülei, nyilvános ügyek hallására, először megnyíltának, akkor is az áldott Kaliczka pataka vala szőnyegen; ki tudná tehát mióta vándorol e tekergő urfi megyei zöldasztalunkon fel s alá? Az idő mindent megérlel; ugyan ki ne hallotta volna örömmel, hogy ugyanazon helység, mellyen illő tempére hatalmas pártolása alá vevén e patakot, annak szabályozását képes volt a maga határán megakadályoztatni, most már bezzeg az alázatos supplikánsok és siralmas panasztevők sorában áll? Milly gyönyörű doctrina morális! Kraszna vármegye, nagylelkűleg feledve a múltakat, kész segedelmet nyújtani, de képes is, mert tandem kitaláltuk a módját. Eddig t. i. azért nem bírtunk vele, mert felülről lefelé akartuk regulázni, most megfordítjuk s alulról felfelé törekszünkszabályozni. Ugyan hogyne succedálna? Hanem már most panaszkodjatok azután, hogy szegény Magyarország a Dunával, Tiszával, meg a többivel nem bir; mikor mi a Kaliczkával is félszázad óta bajlódunk! tandem megsúgom, hogy egy roppant súlyú új adatára találtam annak, mennyire vonzódik megyénk a magyar nagy hazához. Szó volt róla, hogy az itt alakuló ipar védegylet Kolozsvárhoz vagy Pesthez kapcsolja T Omegát? Viclona! Icstgyőzök. Magyarország a mi hazánk, magyar a mi édes anyánk. Tarjáni, liutaicai nyiton,Ságok. A „Honderű " szól: Nagy örömmel értek, mikép a pesti leopold-városban egy nagyszerű templom építése f. h. 8kán a választó polgárság ülésében elhatároztatott. A tér, mellyen a mostani kis épületbe áll, egészen szabaddá tétetik , az őrház, mérhely stb. elháríttatnak, úgy hogy a nagyszerű egyház egyedül áldjon a szép téren. Örömünkre válik annak is megtudása, hogy az építéssel Hild bizatik meg, ki lángeszének már dicső emléket emelt az egri érseki domban. Az építésre szükséges költséghez eddig adakozás utján mintegy 36,000 p.srt gyűlt, csekély összeg ugyan egy nagyszerű építményre, de kezdethez elég, s kétséget sem szenved , hogy ezen , honunk s különösen a főváros ritka s eddig teljesen hiányzott díszére válandó nagyszerű építészeti emlékre, melly egyszersmind a vallásos buzgalomnak, ihletártatnak is leend szent hajléka; tízszeres buzgósággal fog nem csak a fővárosból, hanem az egész honból segély gyűlni, mihelyt a nagy közönség látni fogja, mikép a munka foly. Ez adakozásokban mindjárt az említett ülésben Schiller Károly követendő példával ment elő, 20,000 darab téglát ajánlván az építéshez, önköltségén helyszínére szálíitandót. Ez érdekes újdonságot annál örömestebb közöljük, minél általánosban érzett hiány volt Pesten egy díszegyház nem léte. A pesti izraelita község egyletet szándékozik alapítni s alapszabályait felsőbb helyre már fel is terjeszté, mellynek feladata lenne, hitsorsosaikkal a földművelést megkedveltetni. Reméljük, a szép czélu egylet, nem fogja némelly más honi egyletek példáját követni s idő előtt szétoszlani pártoskodás és egymás elleni agyarkodás miatt, s jó sikert neki annál inkább óhajtunk, mert három oldalróli emancipate fogna általa előmozdittatni: emancipáltatnak sok nagyvárosi lakosok az uzsorák nyomasztó igájából, kevesbülvén ez által azok száma, kik becsületesebb kereset hiányában jelenleg ez embernyúzó foglalatosságot űzik; azonfelől sok hasztalan heverő föld emancipáltatik az örökös tespedés és legelőül szolgálás alól; végre emancipáltatni fog számos földműves azon keserű kénytelenség alól, hogy földben rejlő termékét tized ár előlegezése mellett pazarolja el az izraelita speculánsnak, ki ha maga is arcza verítékében keresendi kenyerét, jobban meg fogja tán a munkásságot becsülni s kímélni. — A nemzeti színpadon e napokban két érdekes újdonságot láttunk; az egyik,Tihany ostroma Császár Ferencztől, zenéje Therntől, mellynek előszöri adatására f. h.té ledikén nagy számú hallgatóság gyűlt össze, s mind a jeles szöveg, mind a hatásra jól kiszámolt zene, nagy tetszésben részesült. Nagy kár egyébiránt, hogy a zeneszerző a derék szöveget önkénytesen csonkitgatás alá vette, miáltal különösen a dalmű befejezését rendkívül csonkává torzitá s az egésznek szép hatását csonkította. — Másik újdonság, melly az előbbit harmad napra követé: Degré Alajos ,Eljegyzés álarcz alatt czimü 3 felvonásos vigjátéka volt, mellynek első előadására szinte nagy számú közönség csődült össze. A mulatságosan összeállított vígjátéknak kivált első felvonása jó kedvre deríté a közönséget; a harmadik felvonás némelly törlések után sokat nyerhetne élénkségben. Egyébiránt a szerző figyelemre méltó tehetséget és kiszámoló gondolkozást tanúsított. —E napokban Guerraur és Brussi k.a., nagyhírű külföldi vendégek tánczolnak a nemzeti színpadon magyar nyelven. VIDÉKI HÍREK. Gyuláról. Városunkat múlt hó Indikán az aradihoz hasonló vizveszély érte. A hirtelen hóolvadás, jégtorlódás s némi megkezdett, de be nem végzett vizszabályozások következtében, — az eddig ele soha sem tapasztalt nagyságra nőtt Körös a partokon és gátokon tulcsapongván, miután a közel eső gyulavári helységet s Gyulának környékét elözönlé; martindikának reggelén városunkba berontott. Csakhamar több lábnyi magasságú viz borita el egy harmadrészét a városnak. Már estrefelé mintegy 400 ház állott vízben, mellyek közöl e napig csak néhány maradott épségben. Mert e szegényebb sorsú néptől lakott városrész házai nem igen tartós anyagból készültenek s igy — a rohanó viz erejétől alapjaikban megingattatva , — jobbára még az nap dőlésnek s romlásnak indultak. Csak a gondviselésnek s fáradatlan emberbaráti segédkezeknek köszönhető , hogy számos ember nem veszté életét a hideg hullámok között, vagy a leomlott házak romjai alatt. E lapok körén túl terjedne részletes leiratát közölni a nyomornak és ínségnek, mellyet a vizveszély városunk szerencsétlen lakosaira árasztott. Elég legyen mondanunk, hogy a gyásznap igen igen számos családot juttatott koldusbotra. Igen, mert sokaknak egyéb vagyonuk e világon nem volt, mint szerény kis hajlékuk, mellyben szegényül bár, de nyugalomban éltek kézi munkájok után. Most ettől is megfosztatván, könnyes szemekkel kelle odahagyniok a hajdan csendes laknak romjait, másutt keresendők hajlékot, hol lakostársaik irgalmából boldogtalan fejeket lehajthassák. De a földmivesnek sorsa sem jobb, mert földei vízzel boritvák. Határaikon többnyire hajókázható viz van. — E nyomornak egyszerű előadása szolgáljon hatályos felszólításul a segély-adásra minden melegkeblü emberbarátnak, mert ennyi ínségnek enyhítésére megyénk összes népsége sem képes. A vizáradás által okozott kár törvényhatósági hiteles adatok után 106.000 forintra megy! A vész idején , mint másutt, úgy nálunk sem hiányzottak nemeslelkü szabadítók s a szerencsétlenek nyomorának enyhítői, vigasztaló tanúságául annak, hogy korunkban sem halt még ki a felebaráti szeretet s a szerencsétlenek iránti részvét az emberi kebelből. A hely szűke nem engedi mind azon nemeskeblü egyes polgárok neveit elszámlálni, kik e vésznapokban szerencsétlen embertársaik éltének s vagyonának megmentésében saját éltök koczkáztatásával is fáradoztak, kik a már hajléktalanokat lakjaikba tárt karokkal fogadták s őket, tőlük kitelhetőleg élelemmel ellátni s inségöket enyhíteni törekedtek. Legyenek áldottak érette! De legyen szabad még is a nemeslelkü jólévők közöl egy kettőt kiemelnünk. Ezek között legelős özvegy Wenckheim Ferenczné szül. Pálffy grófnőt, Gyulának kegyes és nagylelkű úrnőjét, ki jobbágyai iránt — mint mindenkor, úgy most is — valódi anyai szeretettel s gondossággal viselteték. A vész idején ugyanis, meghagyásából minden cselédei, szekerei s igás lovai a szerencsétlenek javainak megmentésében egész nap s egész éjen át szüntelenül fáradoztak. A hajlékaiktól megfosztottak közöl 160nál többet kastélyába szállíttatott, hol őket meleg szobával , élelemmel majdnem egész hónapon át ellátá, s gyermekeiknek szükséges ruházatot készíttetett. Másokat pedig , kiknek számuk a fönebb említettekénél nem kevesebb, mivel már kastélyában számukra hely nem jutott, más alkalmas helyre szállásoltatok s ezekről is, valamint amazokról, anyailag gondoskodott. Isten áldja megérette a nemes grófnőt. Mi ezennel forró köszönetet szavazunk neki a szenvedő emberiség nevében. Hálás megemlítést érdemel helybeli plebánusunk nemes teste is, ki egy két emberbaráttal kezet fogva iskolánk épületébe szállásolt 80 embert táplált majd egész hónapon át. Ugyan ennyi ideig táplált megyénknek lelkes másod alispána N. A. is naponként 70 —100 személyt, kiket egyszersmind szállással is ellátott. — Bánatos érzelem tölti el keblünket ennyi nyomor látásán, de egyszersmind enyhitőleg hatnak szivünkre a felebaráti szeretet illy szép példái. A fönebb leirt csapást azonban még más is követte. A boldogtalan gyulaiaknak fenékig kelle üríteniük a szenvedések s kesereség poharát! Ugyanis folyó hódikén délutáni 1 órakor városunknak a vizártól mentten maradott részében tűz ütvén ki, fél óra alatt 10 házat hamvasztott el. Ez alkalommal a viz által károsultak közöl többeknek, kik az elégett házak tulajdonosinál kerestek s találtak hajlékot, a vizár elől megmentett csekély javaik is a lángok martalékává lőnek. De még gyászosabbá téve e szomorú eseményt az, hogy egy ifjú nő s anya, a lángok között veszté éltét, kis gyermekei közöl egyiknek éltéhez szinte kevés a remény. Törvényhatósági adatok után a tűzvész okozta kár 15.000 forintra megy. — Vajha ennyi nyomor között inségek enyhítésére résztvevő keblekre és segélyt adó felebaráti károkra találjanak a szerencsétlen gyulaiak!! Nógrádi Verőcze áprili3kán. Szomszéd Vácz városa e napokban ritka szerencsében részesült, miszerint ő emla kiczi Altieri Lajos ephezusi érsek, a rom. pápának házi praelatusa, s apostoli követ ur tegnapelőtt Esztergomból „Fridrich" gőzösön főtiszt. Fekete s Viber kanonok és Podobri érseki titoknok u. n. kíséretében érkezvén, a kiszálónál összesereglett számos néző csoport által harsogó ,aljenci taraczkok durranási közt üdvözölteték; a magas vendéget főtiszt, Medgyesi János és Szarvas Ferencz kanonok urak az előbbi jeles modorú szónoklata mellett fogadák; innen ő emja püspök urunkhoz kitűnő pompával vitetvén, hol szép rendben állott egyházi rend, urad. tisztség , a városi elöljáróság és urad. cselédség közt a lépcsőkön elébe jött kegyelmes püspökünk barátságos kézszoritás mellett fogadván, díszlakába vezeté, hol elsőben a f. ez. káptalan, azután a kegyes rendűek, sz. Ferencz és irgalmas anyák, urad. tisztség, a kir. siketnémák intézete és városi küldöttség tisztelgő ő herczegségének. Ezután a pompásan teritett asztalhoz ül 242