Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-02-16 / 27. szám

Harminczkilenczedik év. § 27. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden , csütörtö­köt­, pénteken és vasárnap egy egy ív. l­apjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. NEMZETI UJ.SAIt. Alapító KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Vasárnap febr. 16. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint , a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a’ szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűk­kel öt ezüst kr. számittatik. TARTALOM.Magyarország és Erdély. Jótékony adakozások. Összehasonlító kimut.Magyar hon s mellék orsz.keresk.(folyt.)P­est.(Egyet.ünnepély.) Törvényhatósági tu­dósítások. Aradból (törv.hird.gyül.fels.intézv. fonóvitéz, a rabok ált­al kéz.) Borsodból (közgy.köt .szám. ujtörv.fels.intézv. Tisza kiönt.el­leni panasz.) P­ozsonyból (közgy.ujtörv. fels. intézv.) Budapesti ujdonságok. Az,.Aradi vészlapok 44 ügyében.—Külföld. N.Britannia.Francziaország.Sveicz.Éjszakamerikai egy.stat .—Hirdetések. Gabonaár.Pénzkelet. MAGYARORSZÁG és ERD­ÉLY. Jótékony adakozások jegyzéke az ínséggel küzdő árvamegyei szegénység számára. Hatvanból egy névtelen 2pft. A váczvárosi alsóbb­rendü és növendék papság 27 ft 30 kr.pp. Összehasonlító kimutatása Magyarhon és mellék országai kereskedésének, Ausztriának a közvámvonal által bekerített tartományaival az 1831­ 011842ig terjedő 12 éves időszak lefolyása alatt. (Folyt.­ II. Mennyisége a forgalom legnevezetesb tárgyainak. Kerek számban. Természeti i­gaz­­ttsági term­esztmén­yek» Czukor, finomitott............................................................. Dohánylevelek ........ Kender-, len-, és repereolaj.­........................................ Gabna, u. m. búza.................................................. . „ „ tengeri .................................................. .. ,, zab ....... „ ris83............................................................. Szalma s széna ....... Bor”)................................................................................. Egek­bor ......... Szárnyas állatok, u.m. pulyka, lúd, gyöngy tyúk, récze, kappan­­t „ „ tyúk Vágó­s apróbbfaju marha, u.m. ökör, tehén, bika „ „ tehén és vonómarha „ „ juh, berbécs, kecske, bak „ „ sertés . . .... Méz ....................................................................... Lo . . . . • • . . . Épületi s tűzi fa 12) Nyers­anyagok és mű­ipari segélyszerek. Hamuzsír................................................... Grubacs ......... ásványvizek 13­ ....... Fás, durván és félig dolgozottan Béz ......... Bőrök, kikészítetlenül, u. m. ökör-, tehén-, és lóbőrök . „ . ., bárány-, juh- és nyúlbőrök toll, ágybéli ........ vender ......... .en ................................................................................. rongy . . . . . . . gyapjúie)....................................................................... selyem, készitetlen ....... aggyu .................................................................................. Tiasz ......... gyártmányok és félgyártm­ányok.17) vonal, u. m. gyapotfonal, fehér ..... „ lenfonal .............................................................. „ gyapjúfonal..................................................... „ gyapotezérna ...... „ lenezérna ...... elyemezérna ........ gyapotáru ........ enáru, finom ........ . közönséges ....... yapjuáru........................................................................ elyemáru ........ asáru ..... . .. . árgaréz- és bronszáru ......................................... sertett bőr, u­­m­bak-, juh- és báránybőr ,, „ „ borjú- és sertésbőr v p f „ talpbőr ......................................... "Közét- és díszáru ....... lszer- és kalmáráru......................................... Bevitel Magyarh­onbu­l Kivitel Magyarhonnul Mázsa 1831—1834 400°) egyre másra: 1835 — 1838 5,900°) 1839—184­ 7,400­ 180,000 244,000 263,000 ; ) 28,000 33,000 37,000 )1 1,012,000 1,451,000 1,569,000 )■) 172,000 169,000 160,000 V 567,000 567,000 499,000 V n 181,000 191,000 255,000 153,000 152,000 106,000 V ). Darab 314,000 405,000 458,000 •)) 1,388,000 1,705,000 1,940,000 ;; 75,000 70,000 71,000 ;; 11,000 8,000 6,000 )) 186,000 178,000 171,000 )) 143,000 256,000 306,000 Mázsa 22,000 13,800 19,500 Darab 5,800") 6,800") 9,200 Forint 116,000 165,000 250,000 Mázsa 50,000 60,000 55,000 160,000 139,000 134,000 V )■ 1­27,000 32,000 65,000 18,000 16,000 16,000 ;; 5,800 5,300 5,500 ;; 15,300 15,500 17,000 ;; 8,800 11,300 11,000 r· 20,000 18,000 20,000 r· r· 21,000 37,000 45,000 r· 232,000 239,000 241,000 )) 700 330 330 V 14,000 13,500 12,300 r· 1,800 1,700 2,400 r· 100 400 500 V! 400 450 500 V — — — — — — r· r·_ ___ __ -- ■ V r·_ __~ -­-- -­y· -- — — —— .? — -­— — — — V 2,400 1,500 2,400 — .—. — .—. — —. V) 700 600 600 r· — —. — — .— -­r· 900 1,100 1,300 y· — — — — — — y· — — — — •—• — i'orint 14,000 19,000 20,000 r· 15,000 19,000 19,000 yre masra : 1831—1834 1835—1838 1839—1842 8,400 12,300 18,600 23,000 26,000 21,000 12,400 13,500 16,400 42,000 52,000 59,000 6,9­0­0 ‘ 13 95,000 ,0) 6,100 10 14,500 17,700 16,200 11,800 1 0 22,800 ,o) 12,500,o; 5,000,Q) 8,500,o) 6,000'°) 225,000 283,000 348,000 12,800 15,600 13,200 54,000 57,000 66,000 8,000 1 1 pp 4c ] § i 1 1 pp 1 § 1 8,600 8,400 12,700 2,200 3,300 2,800 2,500 2,700 2,500 260 160 90 2,900 5,200 8,30018) 2,800 2,800 2,80019) 300 400 600 400 700 2,900 3,100 3,700 2,80019) 190 200 190 33,000 47,000 73,00018) 700 1,000 1,500 31,600 33,700 43,500 25,300 25,100 32,000,s) 700 1,100 1,500 46,000 48,000 65,00019) 900 1,100 1,500 1,400 3,000 4,500 1,900 2,800 4,500 109,000 1­55,000 276,000 256,000 312,000 431,000 c) Nagy részint a sopronyi c­­ukorfinom­itó gyár készítményei, mellyek Alsó-Ausztriában bírnak piaczot. (­ ege. követk.) 7) A két utósó évben tetemesebb mértékben, mint a repezeolaj behozatala, növekedett a repczem­agé, különösen Styriába s Carnioliába, s egy egy évben 100,000 mázsára is ment. 8) Kizárólag a lombard-velenczei tartományok terményei, mellyek Triesten és Laibachon keresztül mennek Magyarhonba. ,J) Italárukra nézve Magyar- és Gácsország közt neme a cserekereskedésnek áll fen, az előbbi adja az utóbbinak a kivitt bor legnagyobb részét, s helyette északi tar­tományainak egész égettbor kellékét kapja. 10) Nagy részint Gácsország tenyésztményei. 1) Alsó-Ausztrián, a magyar termények fő piaczán, kiiid, a déli tartományokba szállíttatnak. 12) Déli Magyarország­ szükségét Styriából kell fedezni, mig felső-Magyarország Alsó-Ausztriát és Morvaországot gyámolitja. n) Majd kizárólag rojtsi savanyuviz. Az ásványvizek Magyarbonra ki-­s de vámmentesen járnak. M) A vasnál ugyanazon arány áll mint fára nézve, mit egy részről déli Magyarország Styriából kap, más részről felső-Magyarország adja át Morvaországnak, csak azon különbséggel, hogy Magyarhonba több dolgozott, belőle pedig több durva vas jár. :5) Többnyire Morvaország terményei , miket Felső-Magyarhon gyolcskészitői használnak fel. Alsó-Ausztrián kivil nem csekély mennyiségben megy Magyarországba is. ,7) Némelly itt a magyarhondai kivitelben fel nem számított gyártmányok csak az utósó években szálltak nagyobb mennyiségre,úgy hogy még előbb meg kell kisérteni,valljon e fo­­gyasz­t­ás tartós lesz e,illyen p.o. a közönséges üveg, melly 1839 óta 5000 mázsáról SSOO ra, a papír, melly 5000ről 9500ra,a kettyüsmüvek,mellyek 140 mázsáról 200ra emelkedtek. ,8) E szállítmányok leginkább Bécsen keresztül mennek , bennük azonban Cseh- és Morvaország gyárüzlete illendő részt részén. A pokróczszövet és hasonló legalsóbb nemű gyapjúáruk Gácsországból is nagy tömegekben küldöztetnek ki. 1''­ Fazékben" Styria vetélkedik Alsó-Ausztriával.

Next