Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-03-28 / 49. szám

TUDOMÁNYT S IRODALOM. Irodalm! ííjdon­ságok. — „János vi­téz“ irta Petőfi Sándor. Kiadta Vahot Imre. 1845. Nyomatott az egyetem betűivel. 12 edrét, 113 lap, kőmetszetű s a költeményből két jelenetet ábrá­zoló díszes czímboritékkal. Ara 40 kr. p. p. A kiadó következőleg mutatja be a jelen munkát a közönségnek . Midőn a költő felolvasá előttünk ,János vitéza czímű népmeséjét, Vörösmarty oda nyilatkozik, hogy ezen mű bármelly irodalomnak díszére válnék. S igaza Van — mond tovább kiadó — a nagy költőnek. Mert lehet-e, főleg fejlődő irodalomra nézve, nagyobb be­csű kincs, mint az, mellyben nemzetiségünk legtisztább forrása, a népi elem, s az annyira sajátos és eredeti népköltészet a műveltebb költői szellem által némileg nemesítve tűnik fel?... E szép költemény kétszeres érdeme az, hogy nem csak a műveltebb olvasó ma­gasabb igényeit elégíti ki, de könnyen érthető népies előadásánál fogva, a köznépnek is gyönyörködtető olvasmányul szolgálhat. — Méltányosabban nem mutat­hatjuk be az előttünk fekvő költeményt a közönségnek, mint a kiadó idézett szavaival. Helytelen volna, e nép­mesét kivonatban megismertetni akarnánk,miután annak főbecsét a költői jeles előadás teszi; s az olvasó ezen mulattató s kedves előadását Kukoricza Jancsi kaland­jainak végiglen érdekkel és figyelemmel kisérendi, s mi a munka becsét még inkább emeli, azon öntudatos művészi éberség, mellyel a költő jelen költeményét dolgozó. Különös örömünkre szolgál látni, hogy benne szerző óvakodott azon kissé nagyon is népies szólás­formáktól, mellyek nem rég megjelent. „Helység ka­lapácsa“ czímű bohózatos hős költeményében méltó gáncsolásokra adtak alkalmat; ámbár némelly ,adta vettes itt is előfordul. Sajnálnánk, ha akadnának, kik az erőszakosan befont geographi visszásságokat hibául rónák fel, mert a költemény átolvasta után világosan kitűnik, miszerint szerző csak édest adni akart, s kö­zéje a h­asznost keverni nem volt szándékában. Egyéb­iránt is azon hasznos, mellyet a magasabb irányú költészet nyújt, nem földismereti és statistikai oktatá­sokban áll. — „Két eredeti vígjáték: I. Restauratio, II. Farsangi iskola“ irta Vahot Imre. 1845. Nyomatott az egyetem betűivel. S medrét 186 lap, kőmetszetü s mindegyik színdarabból regy egy jele­netet ábrázoló díszes czímborítékkal. Ara­­­fzt p. p. — Mind a két vígjáték megfordult a nemzeti szín­padon, az első „Még egy tisztújítás“ a második mostani czime alatt; ismeri e szerint azokat a közön­ség, részint előadásokból, részint a nyilvános lapok bí­rálataiból. Elég legyen mind­kettőre nézve némelye­ket a derék szerző előszavából idéznünk további ismer­tetésül. Hogy sokak elébe a tükröt nem épen roszul, sőt valódi hatással tartom — mond szerző a restaura­­tiót illetőleg — azt különösen az első előadás alkal­mával lehet­ tapasztalni. Hiába hazudták ellenségeim, hogy e műnek nincs hatása. Ne higyjétek! Hatott az, mint a legerősebb orvosság egész a csontvelőkig, és át meg átjára; igen sok ember szive és veséje titkos redőit, stb. És minthogy — folytatja tovább szerző — a nagyobb részint személyes gyülölség által ve­zérlett journalisták méltatlanul bántak művemmel, fel­hozom azt jelenleg az irodalom mezejére, hogy az ol­vasó közönség is biztosan ítélhessen felőle. — A far­sangi iskola ugyancsak szerző által következő rövid előszóval vezettetik az olvasó elé: Ezen vígjáték a múlt évi farsangon adaték először nemzeti színpadunkon, s mind a közönség, mind a bírálók által kedvezőleg fo­gadtatott. Később több vidéki színpad számára is meg­rendeltetett Az előforduló dalok zenéjét Egressy Béni szerkesztő... Különben a vígjáték dalok nélkül is adható, mert szerző arra egyátaljában nem számolt, hogy műve becsét dalok által nevelje. A — mi nálunk nem épen mindennapi dolog — kitűzött becsületes irány­nyal biró, élénk színezetű, jeles kor és jellemrajzú szín­darabokat olvasmányul is ajánljuk a tisztelt közönség méltó figyelmébe. TÜRSÉKI HATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK, ffjiptóból. L­i­p­tó-Sz.-Mi­k­­­ó­s, mart. 10. Az első évnegyedes közgyűlésünkről azokon kívül, mellyek a Nemzeti Újság 36dik számában olvashatók, még a következőket közlöm: Azm. m. kir.h.tanács tu­dósítja e ns megyét, hogy ő ap. kir. felsége atyai gon­doskodását és kegyelmességét oda terjesztvén ki; mi­szerint az ország lakosainak azon osztálya is, melly az isteni tisztelet szent foglalkozásai körüli szolgálatra alkal­­maztatik, s a fiatalság tanításával, s nevelésével meg- Intalik, a lisztesbek előjogaival bírjon; hogy ezáltal felbuzdítva a becsü­letérzést mind magában , mind má­sokban is felserkenteni, és a miveltebb viseletre minél jobban törekedni igyekezzék—kegyelmesen elhatároz­ni méltóztatott, hogy az országban minden törvénye­sen bevett vallási felekezetek kántorai, egyház szolgái és tanítói, a tisztesbek sorába igtatassanak, és vétségök esetében a tisztesbekkel­ bánásmód alá vétessenek.Melly kir. intézményben kimondott jótékony elveket emegye rendel is felette helyeselvén, s ő felsége e részbeni atyai gondoskodását hálás érzéssel vévén, miután a törvény értelmében a tisztes­ek minden közmunkák teljesítésé­től mentve vannak, a közmunkák végbevitelére köte­les egyének összeírása végett kiküldött választmány az érintetteket is abból kihagyandja. — Ns Árva megye felszólítására az ottani ínséggel küzdő szegénység szá­mára pénz és élelem rendeltetett gyüjtetni, egyszer­smind pedig a megyénkbeni tavali silány termés tekin­tetéből határoztatok, miszerint a szkirák figyelemmel legyenek, s ha valamelly községben élelemhiányát ven­nék észre, azt nyomban az első alispánnak jelentsék, ki késedelem nélkül a közgyűlést összehivandja, hogy az éhség eltávolítására czélszerüen intézkedjék.— A leg­közelebbi országgyűlésen alkotott törvények foganato­sítása iránti intézkedések javaslatával megbízott vá­lasztmány I. Kó­bán jelentését beadta, melly tárgyalás alá vétetvén; azon kérdés eldöntése: milly nyelven tör­ténjenek a magános perekben ügyvédi szóváltások, vagy is feleselések, mint kirekesztőig törvénykezési tárgy, közgyüléshez nem tartozónak kinyilatkoztatott; — a ve­gyes házasságokra nézve pedig kimondatott, hogy arra az esetre , ha az illető r.kath. lelkész a r.kath. félt ki­hirdetni vonakodnék, ez ötet a 7. §. hasonlatosságára két tanú jelenlétében e czélból megkeresse; és ha ez­iránt bizonyságot lelkészétől nem nyerhetne, a jelen­lévő tanuk által kiadandó bizonyságlevél mellett az ev. lelkipásztor a r.kath. félt is kihirdesse, s tudtára a há­zasulandók közt semmi törvényes házassági akadály fen nem forogván, magát az összeadást törvény paizsa alatt végbe is vigye.­Továbbá az is kijelentetett, hogy az utósó időkben, a vegyes házasságoktól megtagadott áldás miatt eredt viszályok minden emléke kiírtassék, a tarnóczi plebánus ellen indított per megszüntetik, e végett ő felségéhez felírás határoztatván azon kérés mellett, hogy a kérdéses per visszaküldését levéltárunk kiegészítésére elrendelni kegyeskedjék. — A VII. t.cz. 3. §. a csődperben eljáró megyei törvényszékeknek tar­tására szükséges költségek iránt, ha a csődtömegnek értéke 1000 ftot meghalad, rendeltetett, hogy a csőd­perek megbirálására összehívandó soronkivüli törvény­szék, nemkülönben az 1840: 22.t.cz. 122.§.értelmé­ben eljárni fogott megyei választmány tagjainak napi­díjaik a vontatási bérrel együtt elnöki utalványozás mel­lett azonnal ki fognak fizettetni, ha pedig a csődületi per évnegyedes törvényszéken a többi ügyek közt tár­gyaltatnék, akkor a törvényszéki elnök méltó tekin­tetbe véve azok tárgyalására fordított időt, mivel a tiszt­viselők úgyis jelen lenni tartoznak, s más törvény­­széki ügyek miatt élnek a bírák vontatókkal — egyedül a törvényszéki ülnökök aránylagos napidíjainak kielé­gítésére szükségessé vált költségekhez felszámolja, s a honi pénztárba ezen czim alatt kiszolgáltatandó ösz­­szeget a csödületi tömegből utalványozza.­­— A köz­munkák szabályozásáról alkotott t.czikk gyakorlati al­kalmazása ügyében határozhatott: a kiváltságolt mvá­­rosi községeket, hol a földeknek darabonkinti szabad adásvevése divatozván, a birtok állapota minduntalan változik, illetőleg, hogy kinek belső telke, s külső tartozmányai vannak, az az úrbéri rendes bánásmóddal ellátott községekhez képest, közmunkái járandóságát aránylag nyerendi; a­ki több belső telket bir, és külső tartozmányai egy egész telek járandóságát felül nem haladják, — a másik belső telektől, mint zsellér, rova­­tassék meg; kinek csak belső telke van, külső tartoz­­mányok nélkül, csak zselléri minőség alá esik — ha pedig belső telke üresen állana, akkor csak mint há­­zatlan zsellér rovatassék; — végtére kinek csak külső tartozmányai vannak, de belső telke nincsen, az ötét, ha belső telekkel bírna, illetni fogott munkabeli járan­dóságból azon czim alatt, hogy belső telke hiányzik, és rész levonattassék , úgy szinte akkor, hacsak egy belső telke lévén külső tartozmányokban 1 teleknél töb­bet bir , az egy telket meghaladó külső tartozmányok utáni illetményből hasonarányu lerovás történjék; — a 3. és 4. §§. nézve : ha valaki több házzal is bir, min­den háztól, ha különben közmunkát teljesíteni tartozik, különkülön mint házas zsellér rovatassék, — a szaba­dosok nemesi birtokaiktól közmunkák fejében nem ro­­valtathatván, egyedül mint házas, és illetőleg házatlan zsellérek vétessenek számba; — a közmunka teljesíté­sétől mentsek a tisztesbek is, és a meghatározott bér­rel ellátott urasági cselédek, — ellenben a molnárok, a korcsmák, mészárszékek és egyéb kir. haszonvételek, nemkülönben a majorságok bérlői, úgy szinte az ide­genházakban lakozó egyéb nemnemesek, mint házatlan zsellérek, közmunkát teljesitendenek; a 25. §. nézve, hogy azon teher, mellyet a közmunkát teljesítő sze­kerére felrakni köteles, legalább is 6 mázsával érjen fel. — Még valamit. Azon választmány is, melly ne­hány rozenbergi polgár legfelsőbb helyen benyújtott panaszára taval kiküldetett, hogy az ottani biró és né­melly tanácsnokok által elkövetett hivatalbani vissza­éléseket megvizsgálja, s véleményes tudósítást adjon, e közgyűlésre jelentését benyújtá. Az innen eredt ér­dekes vitatkozások meggyőztek bennünket a kiváltsá­gos községek tovább nem halasztható rendezése szük­ségéről. A bepanaszoltak, miután a hivatalbani visszaélések valódisága a jelentésből kitetszenék, hiva­talaiktól nyomban felfüggesztettek, — a jelentés leg­felsőbb helyre további intézkedések elnyerése végett fel terjesztetni rendeltetvén; a járásbeli szbi­ónak pedig meghagyatott, hogy a várost az érintett felfüggesz­tésről értesítse, s helyettesítás megtételére szólítsa fel. Folyó he­tén beadott­ szolgabirói jelentésből megtud­tuk, hogy a mondott helyettesítés mart,­kén megtarta­tott, s helyettes biróva Chrenk­o János, a panasz­nak lelkes előmozdítója, 65 voksal 100 szavazó közt jön választva. A helyettesítés minden kijelölés nélkül megtörtént. Chrenko János után legtöbb azaz 11 voksal birt Jan­csó Mihály, — a felfüggesztett biró 3 szavazatot nyert. Ilmlaiscili u­jd­onságok. Az ,Életképek­ legközelebbi számában „Irodalmunk jelen állapotja“ czim alatt szintolly velős a milly korszerű és szükséget pótló értekezés kezdetik meg Csatáry Ottótól, ki az említett lapok olvasói előtt több jeles czikkeiről is­meretes. Az illy criticai szellemű czikkek közlését mind írótól mind szerkesztőtől lehetlen a legnagyobb mél­­tánylattal nem fogadnunk, annyival inkább, mert valóban hősi elszántság kívántatik hozzá, nálunk t. i., hogy valaki módfelett finnyás érzékenységű íróinkról igaz meggyőződése szerint nyilván mondjon ítéleteket, mellyek — legyenek bár egyénileg tévedek — jó hatást már csak azért is gyakorolnak, mert az írót és olvasót bírálatok és ítéletek meghallgatására szoktatják, mikro­irodalmunknak kétségkívül legnagyobb szüksége van. A derék értekezésből esik tudtunkra, miszerint regény­­irodalmunk ez évben eddig nem tapasztalt mozgékony­ságnak induland. Mit adand a közönség kezeibe az e téren eddig csak nem egyedül állott Jósika, nem tudjuk; Eötvös „Falusi jegyző“je folyvást jelenik meg füzetenkint, s az első osztatlan tetszésben része­sült; K­u­t­h­ytól nem sokára meglátandjuk a „hazai rejtelmeket; Nagy Ignácztól a „Magyar titkok“ befejezése után „Napjaink“ czímű új regényt nye­­rendünk, míg Hartleben Kemény Zsigmondtól két regényt, valamint Heckenast Kelmenfytől egy több kötetű regényt fognak a közönségnek nem sokára átnyújtani. Regény-irodalmunk ezen virágzásnak indu­lásán annál inkább örvendünk, mivel regények legal­­kalmasbak az olvasás-kedvelés terjesztésére, s egy­szersmind a leggyorsabb és practicaibb hatású olvas­mányok, mennyiben a költészetet az élettel legköze­lebb érintkezésbe s mind kettőnek egyiránt hasznos összeolvadásba hozzák. — Fehér ,zöld­ csütörtökünket és fehér husvétunkat boldogul megünnepeltük, s ne­vezetességül megemlíthetjük, hogy még a jeges husvét hétfőnek is voltak olly buzgó barátai, kik tiszteletére a füveden és háborított Gellérthegyet megjárták. — E napokban nagyon elterjedt híre fővárosunkban, mi­szerint az új híd Buda részérőli vízi oszlopának zár­gátja olly gyenge lábon állana, hogy a jégzaj miatt meggyengülésétől vagy épen behorpadásától félnek. E hír valótlanságát biztos kútfő után tudathatjuk a tisztelt közönséggel, mert nem hogy legkisebb veszély is fe­nyegetné a nagy bajjal létrehozott zárgátat, sőt ellen­ben már egészen el van készítve annyira, hogy rövid időn az építkezéshez szükséges állások készítéséhez kezdenek. Clarke már hosszabb idő óta folyvást a zárgátban tölti a napokat, hol jelenléte az előtűnt sok­szoros akadályok miatt szerfelett szükséges volt. A pesti partoszlop már egészen kész, s csupán a szegélykövek felrakása hiányzik, melly munka azonban a végidőre hagyatik fel. Legyőzve lévén tehát minden akadály , mi eddig a biztos előszámitásnak ellene állt, *) *) lléxz.1 m inkről nem vagyunk magunk sem az ellen, hogy ezen magokat kiváltott, vagy csak kiváltságolt vá­rosok is reiüle­ztessenek­­ egyedül a személy szerinti választói befolyást; tartjuk gyakorlat elleninek, ki­vált népesebb községeknél, mikint azt Pest megyé­ben Kecskemét várossának példája igazolta. Szer­k. 494

Next