Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-03-04 / 36. szám
gyak keveset kivéve nagyobbára földtermékek, ámbár szakértők tisztelettel említik hogy az olaszok technikai ügyességük,erélyük,csekély munkadíj és mérsékleti életmódjuknál fogva mindazon tulajdonokkal bírnak, mellyek őket más nemzetekbeli vetélyzésre képesítenék, s egyedi a vámsúlya az, mi a közlekedést akadályozza. Különös dicséretére válik az olasznak, hogy az emberiség érdekeit, az erkölcsiségét nem áldozza fel a mocskos nyelvágynak, és ebből lehet megmagyarázni, miként talált mindenütt a gyárakban dolgozó gyermekek munkaidejének korlátozása viszhangra, s nem kell csodálni ha az ausztriai kormánynak, főleg pedig II. Jósefnek e tárgyban keletkezett rendeletei, nem csak az örökös tartományokban, de máshol is tiszteltetnek s példakint utánoztatnak. Dicséretes s utánzásra méltók még következő intézkedések sörgyárnokok a munkások apró gyermekeinek számára elemi iskolákat állítottak, mellyekben a legszükségesb oktatásban ingyen részesülhetnek. 2or A munkások csapatokra osztják, s folytonosan négy négy órát dolgoznak. 3or A munkabért, mivel tapasztaltatok, hogy ha szombaton fizették vasárnap elittük, most csütörtökön fizetik. Ha Pesten ezen példát követnék, úgy szombaton este s vasárnap a dán barlangok (pálinka bódék) nem volnának annyira tömve. 4er A munkásoknak saját takarékpénztáruk van. 5er Ha megbetegszenek nem kell orvosról gondoskodniuk, mert saját orvosuk van. Mindezeket, mik a köznép erkölcsiségére nagy befolyással vannak, több buzgó férfiaknak köszönhetni, kik átlátják, milly sok jót lehet egyesült erővel végezni. Mi, hogy magyar hazánkban is minél előbb divatba jöjjön adja a magyarok istene. (Folyt. köv.) TÖRVE SIHATOLÁCI TUDÓSÍTÁSOK. Kigdóból. L. sz. Miklós, febr. 22én. Első évnegyedes közgyűlésünk melly folyó hó 1zkén von kezdetet, folyvást tart s igen örvendeni fogunk, ha legalább jövő héten úgy bevégeztetik, hogy hátra mise maradjon. E hosszabbodásnak némelly okai megérthetők jelen közgyűlésünk folyamából. Első napon t. i. a főm. m. kir. udv. cancellaria három rendelete, melly magányosokat illetett, felolvastatván, a közgyűlés más napra áttétetett, most egy rendkívüli törvényszéknek helyet adandó. Második napon, elnök alispán szavainál fogva, rövid közgyűlés után választmány vala összeülendő mellé véleményezze, a legközelebbi országgyűlésen alkotott törvények foganatosítása legbiztosban miként eszközöltethető ? de először esküdt hiányzott, s mig kikerestetett, legalább is 'szóra veszett; másodszor felvétetett a nm. m. kir. helyt.tanács azon parancsa, hogy a netalán kebelünkben létező közös irányú, s érdekű egyesületeknek eredetéről, czéljáról, s haladásáról jelentést, az alapszabályaikkal együtt legfelsőbb helyen terjesszük fel s ollyakat, mellyeknek szabályai eddig felsőbb helyen meg nem erősittettek tiltsuk el; melly kegyes parancs hosszú vitatkozásokra, s előre nem számolt kitérésekre adott alkalmat. Elnök alispán első emelt szót.—Én,—mondám— mióta alkotmányos elvek kifejlődésében részt veszek, soha se kétkedtem, hogy magányosok szabadon ne egyesülhessenek, de arról is meggyőződve voltam, hogy a hatóságok kötelessek olly társulatokat kebelükben nem tűrni, sőt akadályozni, mellyek törvénybe ütközőknek találtatnak; kötelessek tehát maguknak tudomást szerezni, ha kebelekben nem léteznek-e ilyen társulatok? miért utasítassanak szabó urak, hogy járásaikban a kérdéses egyesületek netaláni létéről vizsgálódva, minél előbb jelentést tegyenek, hogy aztán a nj megye tovább intézkedhessék. Ezzel, úgy hiszem, megelégedhetett volna, az úgynevezett conservativ, valamint a liberális párt, de miután ennek részéről történt a felszólalás, amaz is kötelességének tartó meggyőződését kijelenteni. Sz. K. nem ismeri el a kormánynak azon jogát, hogy magányos egyesületek statútumai is elébe jóváhagyás végett terjesztessenek, s azon jogot a megyéknek tulajdonitja, s a megyéket akarja birákul tekintetni, ha illyen egyesületek törvénybe ütköznek-é vagy sem. D. J. Idézi az 1635: 18.czikket, melly mondja: a megyei statútumok terjesztessenek fel“ minél inkább kell annak állani a magány társulatokéról. Th. P. statútumokról szóló hármas könyv II. rész 3 cziméből és III. rész 2 cziméből megmutatni igyekszik, hogy akármelly egyesületeknek statútumai a kormánynak felterjesztendők. Sz. K. olvas egy két szakaszt II. rész 3 cziméből s onnét következteti, hogy e törvény csak törvényhatósági statútumokat illeti. Sz. L. jó versenyzési, s gazdasági egyesületeket hoz fel, s erősiki, hogy ezek alapszabályaikat jóváhagyás végett soha sem terjeszték fel *) s a kormány *) Épen az ellenkező. Szerk. 143 halgatott. Cs. L. védi a kormány felügyelési jogát. A. S. ha olly egyesületek, mellyeknek szabályai mai napig felsőbb helyre fel nem terjesztettek léteznek, azon kormányunk elleni sérelmet elhallgatni nem lehet, hogy ex reservato jure majestatico eredő kötelességét elmulasztotta, s az olly egyesületeket el nem tiltatta. Egy valaki a magános egyesületek szabályait szerződéseknek tekinté, s mondá, hogy contractus contradentibus legem ponitu s ebbe a kormány nem avatkozhatik. Másik megint kötelezvényekről szóllott, miket® ha kiad, mit érdekelheti ez a kormányt, még többen kívántak szót, de elnök alispán emlékeztette, hogy előadása elfogadtatásával sem a kormány sem a megye mit sem veszt, s ámbár ez ellen P. G. felhozta, hogy amint nem veszt, úgy nem is nyer, s azért kívánta, hogy miután megyénkben semmi illy egyesület nem létezik, azt egyenesen felírjuk; minthogy ez csak a szolgabirák jelentéséből világlandhatik ki, végtére még is az elnök alispán fentebbi előadása elfogadtatott, s végzéssé vált. Ám ez az eredménye a három órai vitának, mellyből látható, hogy a tárgy még egyszer szőnyegre kerülend. Ezen kívül e napon elnök alispán előterjesztésére üdvözlő feliratok határoztattak gróf Aponyi György alkanczellár ő excellentiájához, mind a két koronaőr s Majláth György országbírója, ki legközelebben sz. István jeles rendje nagy keresztjével feldiszesittetett, ő excitsokhoz, s végül felolvastatom még mélyen tisztelt főispánunk ő méltóságának a jegyzők helyettesítését érdeklő levele, mellynek következtében megiratni rendeltetett, hogy a megye ő méltóságának jogait tiszteli, s épen tartatni kívánja, azonban úrra kéri, hogy a jegyzői hivatalban szükséges helyettesítést megtenni méltóztassék. Harmadik napon egy fél órai közgyűlés után, mellyen közérdekű mi sem adta magát elő, összeült az ismeretes választmány, melly e napon az első törvényczikben átesvén, a másodiknál tovább nem mehetett; mert e kérdés: a perbeli szóváltások hathatók-e minekutána latin nyelven vagy sem azt egészen elfoglalta. A többség arra szavazott, hogy jövendőre latinul replicálni nem szabad. Következő napokon is összeült e választmányi jelentését jövő héten ,beadandja, amikor a perbeli szóváltások közgyűlésileg fognak tárgyaltatni. Bikilangeti újdonságok. E hetekben a művészet iránti maecenáskodás egy gazdag urnak kissé nagyon keserűn s emlékezetesen ütött ki. Az érintett ur bizonyos művésznőt hathatós pártfogása alá vett, s művészetébeni további kiképzés végett magával külföldi utazásra vitte, pártfogói kegyének további tanúságául tízezer ezüst forintot tevén le a pestmegyei takarékpénztárba, s a róla szóló könyvet a szép kezekbe adá. A művésznő azonban, kielőbb mindennel bizonyító, hogy pártfogójáért nemcsak él és hal, de ígérte egyszersmind, hogy irántai hálája örökös maradand, a mondott összeg birtokában látván magát, a hideg tél kíséretében csakhamar ráunt az utazásra, s elhagyott szerelmese karjaiba visszarepült, kivel— mint hírlik — e csintogást előre kikoholák maguk közt, a művészeti finomságban" jártasságuknak nem megvetendő tanúságára. Nem tudjuk, a tisztelt maecenas hiszi-e álnokul kicsikart pénze visszakaphatását; — nekünk bizony kevés reményünk van hozzá. — A Beimel-féle nyomdában e napokban állíttatott fel a legelső sajtó, melly egészen honi készítmény, s a gőzmalmi vasöntő-műhelyből került ki. Adja Isten, hogy sok szép és jeles magyar munkák kerüljenek ki a honi sajtó alól. Ez óhajtásunk egyébiránt már is teljesül, mert értésünkre esett, hogy az említett nyomdában Császár Ferencz köztiszteletű írónk költeményei vannak nyomtatás alatt. Egyébiránt szép reményekkel vagyunk ezen új kezekbe került nyomda első hírére, miszerint a budapesti nyomdatulajdonosok szertelen zsarolásai az üdvös versenyzés által kissé alább fognak szállani. Meglátjuk, a hír és szép remények teljesülnek-e.—Ugyanazon intézetbe esetekben váratik egy angol gyors sajtó. — E napokban tartá Molique nagyhírű hegedű-virtuóz első hangversenyét. Az övéhez hasonló remek játékot rég hallunk Budapesten, s azért szívesen tanácsoljuk a szép minden kedvelőinek, hogy jövendő hangversenyeiben őt hallhatni az alkalmat el ne mulasszák. — E hangversenyeken egyébiránt igen furcsa élvezetben is részesülhetni, mert hallók ez első alkalomul a magyar nemzeti színház tagjait a szebb számmal összegyűlt közönség előtt igen szépen énekelni olaszul és németül. Petzer és Ilesz k. a. tevék e bókot az intézetnek, mellynek tagjai... Köszönjük szépen e buzgóságot. — A közelgő vásár mozgásba hozá könyvkiadóinkat is. E napokban jelennek meg b. Eötvös József „Falusi jegyző“ czimer regényének első füzete; Vahot Imrétől „Restauratio“ s „Farsangi iskola“ vígjátékok; Petőfi Sándortul „János vitéz“ víghősköltemény. vidéki hírek. frestl»«. évi febr. 27ként. Pestmegyében kebelezett Alberti mvárosában ünnepélyesen tartatott régi törvényszabta rendtartásnak valónk szemtanúi, miszerint fenséges nádorunk ő cs. k. főhűsége Alberti mvárosa mostani birtokosának zsadányi s török-szentmiklósi.Almásy János urnak érdemeit méltó tekintetbe vévén, őt, s általa Rozália leányától született szápári s muraj-szombati gróf Szápáry Istvánt és Lászlót múlt 1844ik évi telelő 20án kiadott nádori adományos levele mellett, (melly legelső honunk nyelvén íratott) Alberti mvárosával hozzá tartozandó haszonvételekkel kegyelmesen megajándékozván, a tisztelt adományosok és pedig zsadányi s török-sz.-miklósi t. Almásy János ur curialis ügyvéd, t. Kucsera Lőrincz ur meghatalmazottja személyében, szápári és muraj-szombati gr. Szápáry István és László urak pedig személyesen t.ns és vitézlő dubraviczai Dubraviczky Simon urat, ns Pestmegyének érdemteljes első alispánja mint nádori iktató, és a főt. váczi káptalan kanonoka mint kiküldetett káptalani bizonyság által a helyszínen számos nagybecsű hivatalos úri vendégek, szomszéd s más közelebb fekvő helységek lakói s összesereglett helybeli jobbágyok jelenlétében a törvények kivánatihoz képest nyilván beik lattattak, melly díszes ünnepélyt taraczkok durrogásai, s pompás lakoma követvén, a nagybecsű vendégek s jobbágyok három helyen u. m. az illető földesuraság kastélyában, Alberti nagy vendéglőben, s városházánál megvendégeltetvén, az asztal felett a nádori iktató először is ő cs. k. felségéért, dicsőségesen uralkodódik Ferdinand kegyelmes királyunkért , fens. cs. k. főhűségéért igen szeretett nádorunkért, úgy szeretett hazánk javáért, s virulásáért éljen poharakat emelvén; ezen szives kivánatait nemcsak a mellette volt káptalanbeli bizonyság, sőt. Szarvas Ferencz kanonok ur, hanem a többi számos vendégek is örömriadásokkal ismételték.—Azután az adományosok egészségéért, azokra ezer áldásokat bocsátanak, melly tiszta szivbeli kivánataikat s ömledezéseiket. Kucsera Lőrincz curialis ügyvéd ur az adományos urak részéről szives köszöntésekkel viszonozván ő cs. k. felségének, szeretett nádorunknak s az egész dicsőségesen uralkodó austriai háznak kegyelmét jobbágyi hódolattal — úgy a nagyérdemű t. nádori iktató urnak, s sőt. káptalani bizonyságnak szives kivánatait s iktatásbeli fáradozásaikat illően megköszönvén, mindnyájok életét számos évek hosszú során a legboldogabb állapotban a mennyek urától kiterjesztetni buzgólkodott, ezt hasonló éljenek folytatása közt, nemcsak az időkhez alkalmazott díszes mulatság, hanem maga a törvényszerű beiktatás is kellőleg folytattatván, három nap múltával a helyszínen szerencsésen befejeztetett. S. I. (új) LAPSZEMLE. Budapesti Hiendő. (131.sz.) Irányczikkében a lap vezető és gróf „Dunatiszai csatorna“ czim alatti saját alapos észrevételei kíséretében, a dunatiszai csatorna-társaság f. é. febr. 1 -én am. Gyürky Pál brassói főispán ur ő excelljának elnöklete alatt tartott igen érdekes közgyűlésének eredményét, mi már lapjainkban is közölvel volt ismerteti meg. Második czikkében „Posony-nagyszombati vasút“ czim alatt ezen első magyar vasút múlt évi számadási kimutatása közöltetik,mellyből kitetszik, mikép ezen vállalat is, melly most már 3 n évet kamatoz, melly azonban előbb, olly keserves tanpénzt volt kénytelen fizetni, valahára bajaiból kivergődni kezd. ” (134. sz.) „Takarék-pénztárak Magyarországban czim alatt értekezés közöltetik, mellyben szerző eddigi takarék-pénztárainkat s ezeknek mind anyagi mind erkölcsi tekintetben üdvös hatását ismerteti meg; egyszersmind óhajtását fejezi ki, hogy a takarék-pénztárakba beadott mennyiségek ne 4"Intel kamatozzanak, mint a pozsonyi, hanem 5tel mint a pesti. ” (135. sz.) „Adósság és hypotheca“ czim alatt érdekes értekezés közöltetik magától a lapvezető as gróftól , mellyben szerző a kiesés kedvező fekvésű B. megyének jegyzőkönyvében 1756 — 1845ig följegyzett be és kitáblázott adósságok sommáját vevén föl alapul, számokkal mutatja meg, hogy például Francziaországban a földbirtokot majdnem négyszer annyi adósság, és majdnem háromszor annyi kamatfizetés terheli, mint Magyarországban ; következőleg hogy noha bizony épen nem szüzek már vállaink, mégis hypotheca dolgában olly igen roszul még nem állunk, kivált ha anyagi érdekeinkre fordítva figyelmünket telkeink becsét emeljük, s czélirányos hitelin-