Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)

1845-03-04 / 36. szám

gyak keveset kivéve nagyobbára földtermékek, ámbár szakértők tisztelettel említik hogy az olaszok technikai ügyességük,erélyük,csekély munkadíj és mérsékleti élet­módjuknál fogva mind­azon tulajdonokkal bírnak, mel­­lyek őket más nemzetekbeli vetélyzésre képesítenék, s egyedi­ a vámsúlya az, mi a közlekedést akadályozza. Különös dicséretére válik az olasznak, hogy az emberiség érdekeit, az erkölcsiségét nem áldozza fel a mocskos nyelvágynak, és ebből lehet megmagyarázni, miként talált mindenütt a gyárakban dolgozó gyermekek munka­idejének korlátozása viszhangra, s nem kell csodálni ha az ausztriai kormánynak, főleg pedig II. Jósefnek e tárgyban keletkezett rendeletei, nem csak az örökös tartományokban, de máshol is tiszteltetnek s példakint utánoztatnak. Dicséretes s utánzásra méltók még következő in­tézkedések sörgyárnokok a munkások apró gyerme­keinek számára elemi iskolákat állítottak, mellyekben a legszü­kségesb oktatásban ingyen részesülhetnek. 2or A munkások csapatokra osztják, s folytonosan négy négy órát dolgoznak. 3or A munkabért, mivel tapasz­­taltatok, hogy ha szombaton fizették vasárnap elittük, most csütörtökön fizetik. Ha Pesten ezen példát követnék, úgy szombaton est­e s vasárnap a dán barlangok (pálinka bódék) nem volnának annyira tömve. 4er A munkásoknak saját takarék­pénztáruk van. 5er Ha megbetegszenek nem kell orvosról gondoskodniuk, mert saját orvosuk van. Mind­ezeket, mik a köznép erkölcsiségére nagy befolyással vannak, több buzgó férfiaknak köszönhetni, kik átlátják, milly sok jót lehet egyesült erővel végezni. Mi, hogy magyar hazánkban is minél előbb divatba jöjjön adja a magyarok istene. (Folyt. köv.) TÖRVE SIHATOLÁCI TUDÓSÍTÁSOK. K­igdób­ól. L. sz. Miklós, febr. 22én. Első évnegyedes közgyűlésünk melly folyó hó 1zkén von kezdetet, folyvást tart s igen örvendeni fogunk, ha legalább jövő héten úgy bevégeztetik,­ hogy hátra mise maradjon. E hosszabbodásnak némelly okai megérthetők jelen közgyűlésünk folyamából. Első napon t. i. a főm. m. kir. udv. cancellaria három rendelete, melly magá­nyosokat illetett, felolvastatván, a közgyűlés más napra áttétetett, most egy rendkívüli törvényszéknek helyet adandó. Második napon, elnök alispán szavainál fogva, rövid közgyűlés után választmány vala összeülendő mellé véleményezze, a legközelebbi országgyű­lésen alkotott törvények foganatosítása legbiztosban miként eszkö­zöltethető ? de először esküdt hiányzott, s mig kike­­restetett, legalább is 'sz­óra veszett; másodszor fel­vétetett a nm. m. kir. helyt.tanács azon parancsa, hogy a netalán kebelünkben létező közös irányú, s érdekű egyesületeknek eredetéről, czéljáról, s haladásáról je­lentést, az alapszabályaikkal együtt legfelsőbb helyen terjesszük fel s ollyakat, mellyeknek szabályai eddig felsőbb helyen meg nem erősittettek tiltsuk el; melly kegyes parancs hosszú vitatkozásokra, s előre nem számolt kitérésekre adott alkalmat. Elnök alispán első emelt szót.—Én,—mondá­m— mióta alkotmányos elvek kifejlődésében részt veszek, soha se kétkedtem, hogy magányosok szabadon ne egyesülhessenek, de arról is meggyőződve voltam, hogy a hatóságok kötelessek olly társulatokat kebelükben nem tűrni, sőt akadályozni, mellyek törvénybe ütközőknek találtatnak; kötelessek tehát maguknak tudomást szerezni, ha kebelekben nem léteznek-e i­lyen társulatok? miért utasítassanak szab­ó urak, hogy járásaikban a kérdéses egyesületek netaláni létéről vizsgálódva, minél előbb jelentést tegyenek, hogy aztán a nj megye tovább intézkedhessék. Ezzel, úgy hiszem, megelégedhetett volna, az úgy­nevezett conservativ, valamint a liberális párt, de miután ennek részéről történt a felszólalás, amaz is kötelességének tartó meggyőződését kijelenteni. Sz. K. nem ismeri el a kormánynak azon jogát, hogy magányos egyesü­letek statútumai is elébe jóváhagyás végett terjesztes­senek, s azon jogot a megyéknek tulajdonitja, s a me­gyéket akarja birákul tekintetni, ha illyen egyesületek törvénybe ütköznek-é vagy sem. D. J. Idézi az 1635: 18­­.czikket, melly mondja: a megyei statútumok terjesztessenek fel“ minél inkább kell annak állani a magány társulatokéról. Th. P. statútumokról szóló hár­mas könyv II. rész 3 cziméből és III. rész 2 cziméből megmutatni igyekszik, hogy akármelly egyesületeknek statútumai a kormánynak felterjesztendők. Sz. K. olvas egy két szakaszt II. rész 3 cziméből s onnét követ­kezteti, hogy e törvény csak törvényhatósági statútumo­kat illeti. Sz. L. jó versenyzési, s gazdasági egyesülete­ket hoz fel, s erősiki, hogy ezek alapszabályaikat jóvá­hagyás végett soha sem terjeszték fel *) s a kormány *) Épen az ellenkező. Szerk. 143 halgatott. Cs. L. védi a kormány felü­gyelési jogát. A. S. ha olly egyesületek, mellyeknek szabályai mai na­pig felsőbb helyre fel nem terjesztettek léteznek, azon kormányunk elleni sérelmet elhallgatni nem lehet, hogy ex reservato jure majestatico eredő kötelességét elmu­lasztotta, s az olly egyesületeket el nem tiltatta. Egy valaki a magános egyesületek szabályait szerződések­nek tekinté, s mondá, hogy contractus contradenti­­bus legem ponit­u s ebbe a kormány nem avat­­kozhatik. Másik megint kötelezvényekről szóllott, mi­ket® ha kiad, mit érdekelheti ez a kormányt, még töb­ben kívántak szót, de elnök alispán emlékeztette, hogy előadása elfogadtatásával sem a kormány sem a megye mit sem veszt, s ámbár ez ellen P. G. felhozta, hogy a­mint nem veszt, úgy nem is nyer, s azért kívánta, hogy miután megyénkben semmi illy egyesület nem létezik, azt egyenesen felírjuk; minthogy ez csak a szolgabi­­rák jelentéséből világlandhatik ki, végtére még is az elnök alispán fentebbi előadása elfogadtatott, s vég­zéssé vált. Ám ez az eredménye a három órai vitának, mellyből látható, hogy a tárgy még egyszer szőnyeg­­re kerülend. Ezen kívül e napon elnök alispán előter­jesztésére üdvözlő feliratok határoztattak gróf Aponyi György alkanczellár ő excellentiájához, mind a két korona­őr s Majláth György országbírója, ki legköze­­lebben sz. István jeles rendje nagy keresztjével feldi­­szesittetett, ő excitsokhoz, s végül felolvastatom még mé­lyen tisztelt főispánunk ő méltóságának a jegyzők helyet­tesítését érdeklő levele, mellynek következtében meg­­iratni rendeltetett, hogy a megye ő méltóságának jo­gait tiszteli, s épen tartatni kívánja, azonban úrra ké­ri, hogy a jegyzői hivatalban szükséges helyettesítést megtenni méltóztassék. Harmadik napon egy fél órai közgyűlés után, mellyen közérdekű mi sem adta magát elő, összeült az ismeretes választmány, melly e napon az első törvényczikben átesvén, a második­nál tovább nem mehetett; mert e kérdés: a perbeli szó­váltások h­athatók-e minekutána latin nyelven vagy sem azt egészen elfoglalta. A többség arra szavazott, hogy jövendőre latinul replicálni nem szabad. Következő na­pokon is összeült e választmány­i jelentését jövő hé­ten ,beadandja, a­mikor a perbeli szóváltások közgyű­­­lésileg fognak tárgyaltatni. Bi­kilan­geti újdonságok. E hetekben a művészet iránti maecenáskodás egy gazdag urnak kissé nagyon keserűn s emlékezetesen ütött ki. Az érintett ur bizonyos művésznőt hathatós pártfogása alá vett, s művészetébeni további kiképzés végett magával kül­földi utazásra vitte, pártfogói kegyének további tanú­ságául tízezer ezüst forintot tevén le a pestmegyei ta­karékpénztárba, s a róla szóló könyvet a szép kezek­be adá. A művésznő azonban, ki­előbb mindennel bi­zonyító, hogy pártfogójáért nemcsak él és hal, de ígérte egyszersmind, hogy irántai hálája örökös maradand, a mondott összeg birtokában látván magát, a hi­deg tél kíséretében csakhamar ráunt az utazásra, s elhagyott szerelmese karjaiba visszarepült, kivel—­ mint hírlik — e csintogást előre kikoholák maguk közt, a művészeti finomságban"­ jártasságuknak nem megve­tendő tanúságára. Nem tudjuk, a tisztelt maecenas hi­­szi-e álnokul kicsikart pénze visszakaphatását; — nekünk bizony kevés reményünk van hozzá. — A Beimel-féle nyomdában e napokban állíttatott fel a legelső sajtó, melly egészen honi készítmény, s a gőzmalmi vasöntő-műhelyből került ki. Adja Isten, hogy sok szép és jeles magyar munkák kerüljenek ki a honi sajtó alól. Ez óhajtásunk egyébiránt már is teljesül, mert értésünkre esett, hogy az említett nyomdá­ban Császár F­er­e­nc­z köztiszteletű írónk köl­teményei vannak nyomtatás alatt. Egyébiránt szép re­ményekkel vagyunk ezen új kezekbe került nyomda el­ső hírére, miszerint a budapesti nyomda­tulajdonosok szertelen zsarolásai az üdvös versenyzés által kissé alább fognak szállani. Meglátjuk, a hír és szép remények telje­sülnek-e.—Ugyanazon intézetbe esetekben váratik egy angol gyors sajtó. — E napokban tartá Molique nagyhírű hegedű-virtuóz első hangversenyét. Az övé­hez hasonló remek játékot rég hallunk Budapesten, s azért szívesen tanácsoljuk a szép minden kedvelői­nek, hogy jövendő hangversenyeiben őt hallhatni az alkalmat el ne mulasszák. — E hangversenyeken egyébiránt igen furcsa élvezetben is részesülhetni, mert hallók ez első alkalomul a magyar nemzeti színház tagjait a szebb számmal összegyűlt közönség előtt igen szépen énekelni olaszul és németül. Petz­er és Ilesz k. a. tevék e bókot az intézetnek, melly­nek tagjai... Köszönjük szépen e buzgóságot. — A közelgő vásár mozgásba hozá könyvkiadóinkat is. E napokban jelennek meg b. Eötvös József „Falusi jegyző“ czimer regényének első füzete; Vahot Imré­től „Restauratio“ s „Farsangi iskola“ vígjátékok; Petőfi S­á­n­do­rtul „János vitéz“ víghősköltemény. vidéki hírek. frestl»«­.­­ évi febr. 27kén­t. Pestmegyében kebelezett Alberti mvárosában ünnepélyesen tartatott régi törvényszabta rendtartásnak valónk szemtanúi, miszerint fenséges nádorunk ő cs. k. főhűsége Alberti mvárosa mostani birtokosának zsadányi s török-szent­­miklósi­­.Almásy János urnak érdemeit méltó tekintetbe vévén, őt, s általa Rozália leányától született szápári s muraj-szombati gróf Szápáry Istvánt és Lászlót múlt 1844ik évi telelő 20án kiadott nádori adományos le­vele mellett, (melly legelső honunk nyelvén íratott) Alberti mvárosával hozzá tartozandó haszonvételekkel kegyelmesen megajándékozván, a tisztelt adományo­­sok és pedig zsadányi s török-sz.-miklósi t. Almásy János ur curialis ügyvéd, t. Kucsera Lőrincz ur meg­hatalmazottja személyében, szápári és muraj-szombati gr. Szápáry István és László urak pedig személyesen t.­ns és vitézlő dubraviczai Dubraviczky Simon ura­t, ns Pestmegyének érdemteljes első alispánja mint nádori iktató, és a főt. váczi káptalan kanonoka mint kikülde­tett káptalani bizonyság által a helyszínen számos nagybecsű hivatalos úri vendégek, szomszéd s más közelebb fekvő helységek lakói s összesereglett helybeli jobbágyok jelenlétében a törvények kivánatihoz képest nyilván beik lattattak, melly díszes ünnepélyt taracz­­kok durrogásai, s pompás lakoma követvén, a nagy­becsű vendégek s jobbágyok három helyen u. m. az illető földesuraság kastélyában, Alberti nagy vendég­lőben, s városházánál megvendégeltetvén, az asztal felett a nádori iktató először is ő cs. k. felségéért, di­csőségesen uralkodó­­dik Ferdinand kegyelmes kirá­lyunkért , fens. cs. k. főhűségéért igen szeretett nádo­runkért, úgy szeretett hazánk javáért, s virulásáért éljen poharakat emelvén; ezen szives kivánatait nem­csak a mellette volt káptalanbeli bizonyság, sőt. Szar­vas Ferencz kanonok ur, hanem a többi számos ven­dégek is örömriadásokkal ismételték.—Azután az ado­­mányosok egészségéért, azokra ezer áldásokat bocsá­tanak, melly tiszta szivbeli kivánataikat s ömledezé­­seiket­­. Kucsera Lőrincz curialis ügyvéd ur az adomá­nyos urak részéről szives köszöntésekkel viszonozván ő cs. k. felségének, szeretett nádorunknak s az egész dicsőségesen uralkodó austriai háznak kegyelmét job­bágyi hódolattal — úgy a nagyérdemű t. nádori iktató urnak, s sőt. káptalani bizonyságnak szives kivánatait s iktatásbeli fáradozásaikat illően megköszönvén, mind­nyájok életét számos évek hosszú során a legboldogabb állapotban a mennyek urától kiterjesztetni buzgólkodott, ezt hasonló éljenek folytatása közt, nemcsak az idők­hez alkalmazott díszes mulatság, hanem maga a tör­vényszerű beiktatás is kellőleg folytattatván, három nap múltával a helyszínen szerencsésen befejeztetett. S. I. (új) LAPSZEMLE. Budapesti Hiendő. (131.sz.) Irányczik­­kében a lap vezető és gróf „D­u­na­tis­z­a­i csatorna“ czim alatti saját alapos észrevételei kíséretében, a dunatiszai csatorna-társaság f. é. febr. 1 -én am. Gyür­­ky Pál brassói főispán ur ő excelljának elnöklete alatt tartott igen érdekes közgyűlésének eredményét, mi már lapjainkban is közölvel volt ismerteti meg.­­­ Máso­dik czikkében „Posony-nagyszombati vasút“ czim alatt ezen első magyar vasút múlt évi számadá­si ki­mutatása közöltetik,mellyből kitetszik, mikép ezen vállalat is, melly most már 3 n évet kamatoz, melly a­­zonban előbb, olly keserves tanpénzt volt kénytelen fizetni, valahára bajaiból kivergődni kezd. ” (134. sz.) „Takarék-pénztárak Magyarországban czim alatt értekezés közöltetik, mellyben szerző ed­digi takarék-pénztárainkat s ezeknek mind anyagi mind erkölcsi tekintetben üdvös hatását ismerteti meg; egy­szersmind óhajtását fejezi ki, hogy a takarék-pénztá­rakba beadott mennyiségek ne 4"Intel kamatozzanak, mint a pozsonyi, hanem 5tel mint a pesti. ” (135. sz.) „Adósság és hypo­theca“ czim alatt érde­kes értekezés közöltetik magától a lapvezető as gróf­tól , mellyben szerző a kies­és kedvező fekvésű B. megyének jegyzőkönyvében 1756 — 1845ig följegy­zett be és kitáblázott adósságok sommáját vevén föl alapul, számokkal mutatja meg, hogy például Fran­­cziaországban a földbirtokot majd­nem négyszer annyi adósság, és majd­nem háromszor ann­yi kamat­fi­zetés terheli, mint Magyarországban ; következőleg hogy noha bizony épen nem szüzek már vállaink, még­is hypotheca dolgában olly igen roszul még nem állunk, kivált ha anyagi érdekeinkre fordítva figyel­münket telkeink becsét emeljük, s czélirányos hitelin-

Next