Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-01-24 / 14. szám
Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. NEMZETI Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél, Zöldkei utcza 488. szám alatt földszint , a hivatalban. Megjelenik minden kedden , csütörtökül, pénteken és vasárnap egy egy ív. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a’ szerkesztőségnek czimzendők. If* Teljes számú példányokkal még szolgálhatunk. Harminczkilenczedik Péntek jan. 24. 14. szám 1845. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Tudomány s irodalom. (Mezőgazdaság népszerű kézikönyve). Törvényhatósági tudósítások. Zólyomból (közgy. takarékpénztár, fels. intézv., önkényt, adakozásokul, fogházra, sajtóügy, pénzhamisítások), Mosonyból (közgy. követszám. és iparvédegylet). Budapesti újdonságok. Lapszemle. Budapesti Hiradó. Századunk. Hülftild. Francziaország. Buenos-Ayres. Tisra fűszereit. Ilirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. MAGYARORSZÁG és ER»É LE. TIJDOMÁNT s IllODAIiOAf. ,1?fczö^»z(l«á^ népszerű kéz i könyve.6 Schlipf 50 arany pályadíjt nyert munkája lilán, több hasznos jegyzetekkel bővítve, szabadon forditá Mannó Alajos, a kir. magyar természettudományi társulat rendes tagja, — nyolczvan fametszvénynyel. Második, tetemesen megbővitett és javított kiadás. Pesten, Emil Gusztáv sajátja, 1845. — Sadrét, 409 lap. Ara 2 fi 30 kr. p.p. Miután hazánk földművelő ország, kétségtelen, hogy életbe vágóbb munkák alig jelenhetnek meg hazai nyelvünkön, mint mellyek a földművelés különféle ágait tárgyazzák. S minthogy minden földművelősködés mellett földünket mindeddig igen roszul műveltük, s a köznép legalább többnyire csak apja kopott nyomdokain indult, ennél fogva hasznos ismereteket terjeszteni a földművelés és gazdászat körében egyike a legkívánatosabb feladatoknak. A jelen munka első kiadása harmad éve látott napvilágot, mellynek számos példányai rövid időn mind elkeltek, tanúságaid, egy részről hogy nagy az olvasó közönség, melly hasonló munkák szükségét érzi, másrészről ellenben, hogy az előttünk fekvő munka valóban ollyan, melly a kitűzött czélnak helyesen megfelel. A kettős előszó után a szerző először is, mint alapját a földművelésnek, a földismeretet adja elő, s rövid bevezetés után gyakorlott tapintattal értekezik az éghajlatról, a föld felső rétegeiről és ágyáról, azután a különféle földnemekről, mikhez igen czélszerüleg van adva azon jelek ismertetése , mellyekből a földműves a különféle földfajokat megismeri, valamint az ezen különféle földfajok munkálásai közül megtartatni kellő szabályok előadása. — E fejezetek után , A telekitésről szól a szerző, s előadja, mire kell e tekintetben a különböző földfajok tekintetben tartásával ügyelni. Továbbá értekezik a föld czélirányos munkálatához megkívántató eszközök és műszerekről; a trágyázásról; növényművelésről, álalánosan és különösen, valamint a kereskedési vagy iparnövényekről is; a vetés-forgásról; rétművelésről; szőlőművelésről; gyümölcsfatenyésztésről; marha-, ló-, sertés-és méhtenyésztésről.S ezen szintolly jeles mint népszerűen és világosan előadott értekezésekkel az egész könyv fordítási része be van fejezve. Következik még két czikkely, mellyek egyikét főkép az eredetiben s a fordítási első kiadásban nem örömest látjuk nélkülözve: a birkatenyésztésről, és a növények kifejlődéséről. Az elsőről, a birkatenyésztésről Ploetz Adolf, gazdászati irodalmunkban dicséretesen ismert író, értekezik, s velősen és kimerítőleg írt értekezésében a juhok körüli bánásmódot a tenyésztés első szakától kezdve, minden helyzeteken végig előadja, egész a gyapjúkezelésig. A növények kifejlődéséről és a földalomzásról maga a derék fordító értekezik, s előadja a növények kifejlődésének okait és előmozdító szereit, miket a vegytan fejt meg; jelesül: milly növényre minő trágya használtassák, hogy ő vagy ama része tenyészszék siikeresebben, mit a mezőgazdának, ki czélirányosan és a lehető legnagyobb haszonnal akar gazdálkodni, tudnia elkerülhetlenül szükséges , s a minek tudása nélkül veszteséges lehet vállalata. Mindenki tudja, mennyire hasznosak a vegytani ismeretek mindenkinek, különösen pedig mennyire szükséges mezei gazdának a gazdászati vegytan, melly nélkül szerencsés empyricus lehet ugyan, de biztosan számító okos gazda nem. S valóban, miután az iparegyesület dicséretes példával megy előre, s a vegytannak a közéletre s mesterségekre alkalmas részét leczketermében előadatja, óhajtandó volna, hogy a magyar gazdasági egyesület is fogná fel ez eszmét, s nyitna leczkéket a gazdászati vegytan előadására, mellyen ha a tanítás olly férfiak által, mint p. o. jelen munka derék szerzője, ki mind vegytanban mind az elméleti gazdászatban bőven kitüntető jártasságát, adatnék elő, lehetlen az innen eredő nagy nyerességet el nem ismerni. Egyébiránt a munka kiállítása minden tekintetben nagyon csinos, s fölülmúlja az eredeti kiadást; a szép papír és tiszta nyomtatás mellett különösen megemlitendők a szám szerint 80ra menő fametszvények, mellyek a szöveg könnyen érthetését tetemesen elősegítik. S illy dicséretes kiállítás mellett a könyv árát olcsónak mondhatni. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TESTOSZTÁSOK. Sólyomból. Beszterczebánya, jan. 15. F. hó 11 én végére jártunk a még 7én kezdődött évnegyedes közgyűlésnek. Mindjárt kezdetén meglepett bennünket főispáni helyettes ő magát be sem várván a meghívó követség tisztébeni végeljárását,azonnal annak élén körünkben termett, mert, mint a fényes követség elnöke jelenté, legforróbb óhajtása mennél előbb az.KK. és RR. közt helyt foglalhatni. (E szavakkal ellenkezni látszik a nem sokára bekövetkezett Pesti Hírlap olvasása.) A következő napokban pedig meg sem várván a meghívást, az alispán urak társaságában minden szertartás nélkül érkezett tanácsteremünkbe. Mi a leereszkedéssel nem tudtunk megbarátkozni, mert féltünk — általa a fő méltóság iránti tisztelet csökkenni fog. Volt azonban a méltóságos elnökünk iránti szeretet s tiszteletnek elég számos kijelentés. De fájdalommal kellett tapasztalnunk, hogy elnökünk véleménye, midőn azt már határozatképen is kimondottnak véltük, felállott első alispánnak nyilvánítván, miszerint észrevételei volnának ellene,s eleinte legalább annyi szerénységgel bírt, hogy kérdező, valljon határozat vagy véleményképen adatott-e elő a dolog, előbbi esetben többé rajta nem változtathatván semmit? melly kérdésre azonnal feleltetett, hogy csak vélemény; később e kérdés is megszűnt, és hányatott, vettetett, reformáltatok a mondat mindaddig, míg a szónok akarata tökéletesen nem teljesült, végre a határozatot, mielőtt a vitatkozásokból felfogott többség eredményét nyilvánítaná, mindig előre kijelenté, miszerint az csak privát véleménye. Bocsánat e kissé hosszas eltérésért.A pénztár. Az e részben kiküldött választmány jelenté, hogy annak létrehozására részvényes társaság alakult, melly, miután 50 p.fitos részvényei jobbára elkeltek. Gyűlésünk tárgyai közt első helyet foglal a takarékszabályait, mihelyt megalapittatnak, megyei utón anm. helyt.tanácsnak megerősítés végett előterjesztendi. Ez intézetet első pendíté meg G. J. politikai ellenünk, ki szünet nélkül gyanúsítja tetteinket, gyűlöli személyünket, mi pedig tettel be akarván bizonyítani, hogy személyétől soha a keresztény szeretet kötelességét megtagadni nem kívánjuk, ámbátor nyilvánított elvei ellen okokkal harczolni meg nem szűnünk: neki az egész haza szine előtt, főleg a legalsóbb néposztály nevében illő hálát mondunk , őszintén elismervén, hogy a felállítandó takarékpénztárat leginkább az ő buzgalmának s fáradságának köszönhetjük. — Anm. helyt.tanács több évektől fogva rendesen megint bennünket, hogy a kotelnik bácsi postautat és hidakat kijavítsuk. Minden illy intézmény után felszólítjuk a bányászi kir.kamarát, miszerint az, e vonal jókai báni tartását szerződésileg magára vállalván, kötelességének mennél előbb eleget tenni iparkodjék; de minden eddigi felszólításunknak sikere nem lévén, megkérni határoztuk a h.tanácsot, hogy e dolgot valahára a máris felterjesztett adatoknál fogva eldöntse. — Nagyobb felhevülést okozott azm. h.tanácsnak azon intézvénye, mellyben az adó-behajtásbani hanyagságról vádolhatunk. M. alispánunk kijelenté, miszerint a megyebeli tisztikar e részben inkább dicséretet érdemel, mint dorgálást, mert noha az intézmény keletkeztekor körülbelül 19 ezernyi adóbeli hátramaradás volt, az utósó computus után csak 7000 marad; sőt ebből is a hadifőadószedő —a Bt. előtt ismételt — nyilatkozata szerint 3000nél több folyt már a pénztárba, úgy hogy a valódi hátramaradás nem több 4000 fotnál, s reménye, hogy nem sokára ez is tökéletesen behajtatik;minélfogva indítványozá: hassék meg a h.tanácsnak, hogy adózóinkra nézve az adó lerovására legalkalmasb idő csak septemberben kezdődik.Ez indítvány határozattá is vált. — Első aljegyzőnk, kire főjegyzőnk 6.gyűlési rövid követsége alatt ennek fizetése szállt, a rendes fizetését túlhaladó felesleget valamelly közczélra már akkor szánta, midőn az neki határozat által adatott, s most miután megszolgálta, börtöneink javítására ajánlá; mert, mondám, olly állapotban vannak, hogy javulás helyett megrögzött gonoszokat nevelnek; egyszersmind előadó, miszerint e czélra csekély ajánlatán kívül több mint 800 frtot önkényes adakozásokból öszveszedett. Érinté tovább a háziadónak minden ellenmondás nélküli megajánlását, s ennélfogva bizton várja, hogy miután azon óhajtása törvénynyé nem lehetett, Zólyom nagylelkű rendei e szent czélra maguk adóztatják meg magukat; nem kíván ugyan valami kényszerítést, hanem önkénytes ajánlatot. És emberi szeretet mélyéből jövő szava nem hangzott el a pusztában; többen pártolók, indítványát az egész gyűlés helyeselte, s miután elnökünk 500 fi, első alispánunk 250, Zs. L. Ibiró 100 ftnyi ajánlatuk által a közjó iránti lelkesedés legszebb példáit adták, egyetlen egy személy sem találkozott a teremben, ki tehetsége szerint nem adakozott volna. Kár, hogy e szellemet nem bírtuk egész gyűlés alatt megtartani és az alávaló személyeskedést, melly mindenütt ugyan, de főleg azon helyen, hol a hon java tárgyaltatik, kárhozatos,elkerülni.Más térre mentek át a vitatkozások és sajtótörvényekről beszéltünk minden eredmény nélkül. Mindnyájan megegyeztünk abban, hogy a sajtó minden korlátok nélkül nem lehet, de az egyik rész az elő-, másik az utócenzurát pártolta, némellyek a jelen állással megelégedtek s ezek közt e. alispánunk is, ha az törvény által biztosítva volna és szabályozva. ,,mert, mondá, egyes személyekről, sőt törvényhatóságokról, főleg némelly lapokban, igen is sokat engednek írni; a Nemz. Újságban sokszor csípős beszédek adattak, de a czáfolatot a P.N.ban,nem lehetett közleni.*) A censura jelenleg tökéletesen a hierarchia kényére van bízva , — mellynek egyes tagjait tisztelem, de az egésznek elveit kárhoztatom. — (S ha mérnök kérdeni: miért ? bizonyosan adósunk marad felelettel.) Így például P.L.,mint haltam,indítványt ten,hogy miután a N. A. szerint a pesti sérelem mellett szavaztam (utasítás ellen), kérdőre vonassam; én pedig nem úgy szavaztam, mint az újságban állott; én egészen máskép szavaztam; — (de még sem mondta, hogyan szavazott ?) . Erre feláll P. L. kijelentvén, hogy nem ő, hanem K. M. volt az indítványozó, s nem is kívánta kérdőre vonatni a követ urat, hanem miután nem csak a N. U.ban de három különböző lapban egyformán állott, hogy a tisztelt követ utasítás ellen szavazott, azaz: a pesti sérelem mellett, kérdeztetni akarta, hogy ellenkező esetben a hűtelen tudósító kérdőre vonathassák, és szavainak bebizonyítására az akkori gyűlésben jelen voltakra hivatkozott.M. alispán tagadni kezdé állítását; ő ismét igazolta magát s ámbár okunk van a tiszteletbeli táblabiró úr szavainak tökéletesen hitelt adni, még is szerrettük volna, hogy *) Véleményem szerint czáfolatot legczélszerűbb oda küldeni, hol a czáfolandó czikk közöltetett, s a N. Ljs. igazságszeretetétől bizton várhatni, hogy azt közleni nem késendik ha az illedelem korlátait túl nem lépi.