Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-08-22 / 132. szám
tartam ki.Trajcyarorsaárca Erdély. Nyílt levél a Jelenkor szerkesztőjéhez (vége). — Törvényhatósági tudósi táji ok. Liptóból (közgy. vegyes házasságokból származott gyermekek felterjesztése, tértetvény és takarék magtárak feletti vitatkozások , megyei körlevelek). Nyitrából (közgyűlési határzat). Zsitva-Verebélyből (érseknádori székfoglalás ünnepélye). — Budapesti újdonságok. — Vidéki hírek. (Abaujból. Aradból. Váczról). littpazeille. Budapesti Híradó. Halfüld. Gőzhajózási versenyzés tengeren. Vegyes hírek. Hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Lettek a huzások. Dunavizállás. * az, kIAGYARORZI» é« ERDÉEY. ]* g t I t B e v c 3. A Jelenkor érdemes szerkesztőjéhez a Nemzeti Újság temesi levelezőjétől. (Vége.) c) Az egyenlőséget— égy litét, — nivellatiot legyezi továbbá, a czikkiró, midőn azt emberlétünk legszebb attribútumának vallja, pedig mellyik nemzet az, mellynek körében e szépen csillámló szavaknak értelme lenne. — Angolhon sorsát, egy világhírű hatalmas aristokratia vezeti, pedig bizon, bizon ezen ország állapotával mindenkép meglehetne elégedni. — Francziaországban, „hogy valakinek hazája sorsának elhatározásába befolyása legyen, s szavazási joggal birjon, tekintélyes vagyonnal kell bírni, mellyből a magas census kikerüljön“—s ime a születési aristokratia helyett a vagyonaristokratia, — hol egyenlő tehát valamelly hazának egyik fija minden honfitársaival: ha a szabadság ezen két országaiban nem? hozzuk be ma a „Lex agraria“t, osztozzunk ingó és ingatlan vagyonban mindnyájan egyformán, s kétszer 15 nap múlva megint lesznek köztünk szegények s gazdagok, lesznek, kik többi honfitársaikon felülkerekednek; s ti azt kívánjátok , hogy gazdag a szegénnyel, okos az ostobával, becsületes a gazzal, jó a rosszal, erős a gyengével egyforma, egyenlő legyen ? hát az erdőben egyik fa a másikkal egyenlő é ? — Szűnjetek meg tehát eléje ámító eszmékkel, mellyeket némelly nagyravágyók a végett gondoltak ki, hogy azok által az értetlen sokaságot, mellynek az illyesznyók hízelegnek, magok részére csábítván, ennek segítségével rejtett czélukat annál biztosabban elérhessék ! — d) Nem bírja a czikkió felfogni, mi oka, hogy alig egy év előtt a demokratia — a népuralgás, — a sajtónak, a megyei és országgyűléseknek olly nagy pártolásában részesült,s ez olly hirtelen megváltozott; mi csak arra mutat, hogy czikkírónk alkotmányunk gépezetét nem sokat vizsgálgatta, s valamint erről, úgy arról, minő tényezők működtek eddig hazánkban, még kevesebbé elmélkedett, különben tudnia kellene, hogy ha valamelly alkotványban csak a mozgást siettető kerekek, a mozgékony tényezők s elemek működnek, ellenben a mozgást mérséklő, s a fentartó kerekek hivatásukat nem teljesítik, önkényt kell bekövetkezni, hogy a mozgékony elemek mozgékony intézetek alapját igyekeznek megvetni, s igy demokratiát, népuralgást alapitni. — Minden országban egyik hatalmas demokratás tényező a fiatalság, mert ezt a népszónokok heves véres tapasztalatlansága miatt legkönnyebben elámíthatják; már pedig tudjuk, milly hatalmas részt veszén jelenleg a fiatalság politikai ügyeink kezelésében, annyira, hogy sok helyen a tért egészen elfoglalta. A mozgékony tényezők sorába tartoznak még a birtoktalan s olly kis birtoka nemesség, melly birtokából más segédforrások nélkül úri módon el nem élhet; már ezen mozgékony tényezők a megyei tért elfoglalván, s politikai életnek jelét csak ezek adván, önkényt következett, hogy ki, vagy hongyülési követség, vagy megyei hivatal után vágyakodott, a működő mozgékony pártnak tánczolt nótáján, s azért bármit is kívánt egyébiránt érdeke, a demokratiát bálványozta , mig a mérséklő, a fentartó tényezők, miilyenek nagy birtokuknál fogva a kath. püspökök, és káptalanok, s ezek befolyása által az egyházi rend többi tagjai, a többi nagyobb és nagy birtokosok s a királyi hivatalnokok, kiknél bölcs atyáink a kormánynak egyenes befolyást biztosítottak, — a kormánynak mondom , mellynek mint a törvényeket végrehajtó halálomnak, és igy a fenálló törvények fentartójának — alkotványos hivatása — ceteris paribus a conservativ politikát pártolni; mig mondom a mérséklő és fentartó tényezők, lepisszegetések, személyes megsértések, s kigúnyolások által a megyék gyűléseiből elidegenittettek s visszavonultak , vagy csupa indifferentismus s indolensiából azokban soha részt nem vettek. — De mit mondjak arról, hogy magok a főispánok közöl kevesen fogván fel alkotmányos hivatásukat, a megyei gyűlésekben ritkán vettek részt, s nem igyekeztek a hatalmas candidatioi és kinevezési jogot arra használni , hogy magoknak s a kormánynak, mellynek tisztet, befolyást, adhaerentiát s pártolókat biztosítsanak ; minek azon abnormis következése jön, hogy azok, kiket alkotványunk a végrehajtó hatalom eszközeivé, segédjeivé rendelt — a megyei lisztek — harczoltak leginkább a végrehajtó hatalom czélzásai ellen, s az ellenzéki tábornak magkövét főleg ők tevék ; illy felfordult világ közepette a mozgékony, a democratai elemnek és eszméknek természetesen túlsúlyt kellett nyerni, de mióta a conservatív, a stabilitási, az aristokratiai tényezők fel kezdik fogni, hogy az átalakulás napjain egyik alkotmányos tényezőnek sem szabad a csatatérről elmaradni, anélkül, hogy vagy a térről egészen kiszoríttassék, vagy az alkotványunkba helyzett aristokratiai, és demokratiai egyensúly az egész alkotvány kárára megzavartassék; amióta mondom a conservativ elemek részint a demokraták túlzásai, részint a fenforgó veszedelmet felderítő sajtós felszólítások által felriasztatva, a térre ki kezdenek lépni, s a kormány is megyei főtisztjei által alkotvány engedte módon adhaerentiát s többséget igyekszik magának szerezni; azóta mondom a túlzó-demokratai elvek melletti buzgalom , hála hazánk geniusának sok helyen igen igen hiledezik; s ezek megfejtése után, reményiem, czikkiró képes leend megfejteni azon hirtelen változást, melly a demokratás elvek irányában tapasztaltatik. e) Rósz neveli veszi a czikkiró, hogy mi, a megyék emberei, merünk valamelly indítvánnyal vagy figyelmeztetéssel előállani, holott ez előtt ezen joggal csak a lapok vezetői éltek, — legalább ezt veszem ki azon eszmezavarból, hol a becsületbeli esküdt, sajtói zajoskodás, és apathia emlittelik, — mire szolgáljon válaszul, hogy , mi bizon megyék emberei alkotványos jogunkat ezután is úgy fogjuk gyakorolni, mint eddig, mert ítélje meg maga a tisztelt olvasó: rendén volna-e, hogy mi, kik hazánk közügyeit annak első mozgalmai óta figyelemmel s részvéttel kisérjük, s alkotványunk minden oldalai megvitatásába tettlegesen befolytunk, kiknek alkotványos tényezőink természetes hivatása körül annyiszor vala alkalmunk elmélkedni s gyakorlati tapasztalásokat tenni, kik a megyei élet minden phasisain keresztülmentünk, kik ha nem is tündöklünk hazánk egén, megyéinkben annyi hitellel s hatással bírunk, hogy ezeknek egén füstölgő mécseknek ne tartassunk, s kikre személyes érdeket ráfogni azért sem lehet, mert önbirtokunkból teljesen függetlenül élünk, hogy mondom, mi a megyéknek illyféle férfiai, háttérbe vonuljunk azok előtt, kiket gr. Sz. J. szerint méltán lehet minden tekintetben gyermekpolitikusoknak nevezni! Az előadottakból tehát, reményem, által fogja kegyed látni, hogy az érintett czikkiró becses lapjának ezúttal nem sok hitelt szerzett, mert 1) vagy megértette czikkiró annyira elmagyarázott feljebbi soraimat, vagy nem; ha felfogta , s mégis más értelmet adott azoknak , akkor nemcsak a manchai vitézkép szélmalom ellen hadarázott, hanem rosz akaratot is árult el; ha pedig fel nem fogta azt, mit felfogni olly könnyű vala, s mit e lapok tisztelt szerkesztősége azonnal felfogott, akkor értetlennek tartathatik. 2) Azon Negyvenedik év. 132. szára 1845. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön , pénteken és vasárnap egy egy iv. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Péntek august, 22. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488 szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. elvek,mellyeket czikkiró fejteget, bármikép is igyekezzék azokat elrejteni azon lapban,mellyben gr. Sz.I. ir. s annyira üdvös elveit fejtegeti, bizonnem valók; amazokból mindenünnen kikukucskál a vörös fonal, következetlenség s politikai kiskorúság, mig ezekből hazánk, alkotványunk s nemzetiségünk iránti forró szeretet, hazafiai jó akarat, s mély politikai bölcseség tündöklik ki, mellyeknek Itatását kár, igen kár ollyféle irkálások által, minő a czikkiróé, ha mindjárt legkissebb mértékben is, gyengíteni! Csíki Emánuel. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK, ffuipróba J. Sz.Miklós augustus 9dikén. A közgyűlés második napja. B. I. folyamodott a nemesi levél részéről kiadatásáért; a folyamodáshoz csatolt keresztségi levél bevezetése és befejezése a törvény ellenére latin lévén, a jelenvolt lelkésznek visszaadatott, ki a megye színe elött kinyilatkoztatta, hogy magyarul egy szót sem tud. Most szőnyegre került azon k. intézvény, melly a vegyes házasságok, s azokból származott gyermekek 1842/dik évre! jegyzékének felterjesztésére kibocsátatolt. A választási kort elért személyek minden további kérdéstől feloldalnak, e koron alóliak folytonos oktatásra utasitatnak; miről őket és szüleiket szakó urak értesíteni fogják; a következők miatt némellyev. urak nagy lármát ütöttek. A nagyméltóságu m. kir. helytartótanács t. i. utasítja e megyét, miszerint kitetszvén a fent érintett jegyzékből az, hogy D. A. ágostai vallásu, lépvén házasságra M. S. rom. kath., tértetvényt adott ki, mind a két nembeli gyermekeinek kath. vallásbani neveléséről, és mégis ennek ellenére fiát Aladárt tarnóczi ev. lelkész keresztelte, — ettől, miképp azt tenni merészelte, nyilatkozatot vegyen, és azt terjesze fel. S. J. L. a tértetvények, nem különben az ellen is kikelt, hogy a k. intézvény az illető ev. lelkész törvényes tettét merénynek nevezé, és inditványoza ő felségéhez egy alázatos felírást, hogy helytartótanácsát tiltsa el illy intézvények kibocsátásától, mellyek a legközelebb múlt országgyűléshez küldött kegyelmes leirataival homlokegyenesti ellentétben vannak. Melly indítvány azonban elmellőztetett, miután egyik táblabiránk megjegyzé, hogy Magyarország legforróbb kivonata mindig az volt, miszerint nem resolutiok, hanem törvények által kormányoztassék. Egyébiránt hosszabb heveskedés után végzésileg kimondatott, hogy a Liptó megye a tarnóczi ev. lelkész fent érintett tettét merénynek el nem ismeri, hogy ő ágostai vallásu atyától, minthogy a kiadott tértetvény visszaimzatott, és törvénytelen, a született fiút törvényileg keresztelte, s azért nyilatkozatára semmi szüksükség fen nem forog. — S igy itt azon lelkész nyert helyeslést, ki az előbbi pontban a latin keresztségi levél, és azon nyilatkozata miatt, hogy magyarul egy szót sem tud, teljességgel meg nem rovattatott. A jelenlevő róm. kath. táblabirák magok viselete e tértetvényi és keresztelési vitánál dicséretre méltó volt. Ők ugyan kívántak eleget tétetni a kegyes intézménynek, és azzal vallásukhozi ragaszkodásukat és hivségüket, és az alkotmányos kormányszék rendelete iránti tiszteletüket bebizonyíták, de a tértetvények érvénytelenségét vitatók megczáfolását bölcsen kerülve, bár ennél könnyebb munka alig volna, ha a vitatok e részbeni előítéletüktől megszabadulni tudnának, és capacitalionak helyt adni akarnának , egyszersmind békeszeretetöket, s a harmóniát fentartani őszinte igyekezetüket kitüntették. A magyar r. kath. világiakban meg van a vallási érzet, és ha köztünk nincsenek O’Connellek, Montalembertek, Hornsteinek, azt csak annak tulajdoníthatjuk, hogy nálunk az egyháziak a közügyekbe közvetlen befolyással bírnak, és miután azok ügyöket elhanyagolják, a világiak érettek szólani leginkább a kérdéses vallási nevelést érdeklő tárgyban szükségtelennek tartják, miután tudva van, hogy hol törvény parancsolta, vagy tértörvény biztosította nevelés nem adatik, ott többnyire annak oka az illető lelkészek hanyagsága , minden legcsekélyebb áldozattéli irtózása, és csak arra a várakozása, hogy a kér-