Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-09-05 / 140. szám

ség és fenlevő kevés gabonáját visszatartóztatván, a szilágy-somlyói különben elég olcsó piaczon, néhány napig készpénzért sem lehetett egy szem búzát vagy egy falat kenyeret kapni. Múlt pénteki országos vásárunk alkalmával a tiszta búza ára volt 10—12 ft. vegyes gabona 7—9 ft., kukoricza 7—8 ft., zab 4 ft. Mindezek mellett azonban szegény népünkre nézve kettős remény kecsegtet: a kukoricza —itten málé-nak nevezik, — és a szőlő. Ebből pénzel s nagy részt a mabból él e vidék lakossága. 11a a hosszas borúra hosszú derű következendvén, e kétféle termény tökéletes érésre juthatna, akkor a kis Szilágyban talán híre se volna a bajnak. Adja az Isten ! Tarjáni. A LAPSZEMLE. JPesti Hírlap. (520dik sz.) Irányczikkében ..Ipar III.“ czim alatt rövidke értekezés közöltetik, mellyben szerző a gyapotkelméket dolgozó és gyapotfonó gyárakat veszi pártfogása alá, és azokat,kik inkább a mezei gazdálkodás emelése s tökéletesítése mellett buzgólkodnak, figyelmezteti, hogy ne tegyék magukat nevetségesekké declamálásukkal (?) azon veszélyek felett, mellyek országunkra háramlanának , ha egy két gyapotszövő vagy gyapotfonalgyár jöne létre. Mi ugyan nem emlékezünk eféle nevetséges declamálásokra , de úgy hisszük , nehezen is fog valakinek eszébe jutni azokkal fellépni, annyival inkább , mivel szerző maga is úgy vélekedik, hogy „ha egyes kül- és belföldi gyámok, vagy részvényes társaság szövő- vagy fonó-gyárt állítani hajlandó leend, bizonyára tulajdon költségvetésére, nem pedig hírlapi czikkekre fogja alapítani vállalatát.“ — (521. sz.) Főczikkében ,Közlekedési eszközök A czim alatt higgadt értekezés adatik Pulszky Ferencztől, mellyben szerző azon módokat ismerteti meg, mellyek szerint hazánkban egy nagyobb közlekedési rendszer megalapítása reménylhető. E módok közt elsőnek mondja azt, melly szerint az építés státusköltségen történnék. S ezt meggyőző okoknál fogva legüdvösbnek és legczélszerűbbnek nyilatkoztatja. Második mód: a vasutaknak társulatok általi építtetése, szokásos kamatbiztosítás mellett. Erről azt mondja , hogy az nem egyéb , mint olly neme az országos kölcsönvételnek , mellynél a kölcsönvevő a tőke beruházása iránt az ellenőrségről lemond, s e szerint a vasutakat aligha drágábban nem fizeti meg, mintha azokat kölcsönpénzen maga építtette volna; mert a veszteség, melly az ellenőrködés nélküli költséges építésből származik, aligha tetemesb nem leend, mint volna a tőzséreknek a kölcsönpénztől fizetendő provisio. Harmadik mód: ha a vasutak építése az angolok példája szerint a magániparnak átengedtetik. Ez esetben azonban alig maradna egyéb hátra, minthogy az ország fővonalait, mellyeknek építése a kereskedés élénkítése , vagy egyéb országos tekinteteknél fogva , valósággal szükséges, összesen egy társaságnak adnék által, melly a jövedelmezőket s kisebb hasznuakat mind megépítené, hogy igy a jövedelmezőbbek haszna által a kevésbbé jövedelmezők melletti kár kipótoltathassék; azon feltétel azonban az ország biztosítására mindig az engedélyhez köttetvén, hogy a társaság tőkéjének százaléka a helyi, tanács által megalapított tarifta mellett — melly amint tudjuk, olcsó nem szokott lenni — a hatot száztól meghaladná , a haton felüli százalék mindig megosztassék, fele t. i. a társaságot méltán illetvén, fele pedig a tőke törlesztésére fordulatván, úgy hogy kifizettetvén idővel a vállalatba fektetett tőke, az egész vasutháló az országnak adassék állal. Végre a Tisza szabályozását illetőleg szerző úgy vélekedik, hogy ha a partbirtokosok, kik a szabályozás költségeit viselni tartoznak, azon milliókat, mellyekbe a szabályozás kerül, előteremteni nem volnának képesek, akkor talán legalkalmasabb , s a czélhoz legrövidebb idő alatt vezető mód volna az , hogy azon társaságoknak, mellyek az egész Tisza szabályozását elvállalandanak, a víztől megmentett földnek bizonyos meghatározandó része örökre, vagy pedig az egész megmentett föld bizonyos ideig tartó használata törvény által biztosíttatnék. —Mi igen kétljük, hogy eféle az egész Tisza mentében szerződik boltföldek birhatásának reménye képes volna a szükséges milliókat elővarázsolni. — (522. sz.)Főczikkében „ír anyunk“ czim alatt némelly téveszméknek—mellyeket a P. H. hirdetett — igazolása czéloztatik irányunkban vagy éppen ellenünkben, mellyek azonban már lapunk 130dik számának irányczikkében nemcsak kellőleg felvilágositvák, de meg is czáfolvák. I budai»esti fifikarió. (231—233 sz.) 1 563 lányczikkében „Honoratiorok“ czim alatt jeles, és különösen a közjogi s törvényhozási hatalomviszonyok tekintetéből érdekes értekezés közöltetik aláírással , mellyben szerző alaposan bebizonyítja, mikép a honoralioroknak némelly megyék által újabb időkben történt szavazati joggal való tettleges felruházása,egyenesen a törvényhozás körébe vág, mellyhez az alkotmányos jogokat gyakorló státuspolgárok qualificatiojának meghatározása kizárólag tartozik; s hogy e szerint az eféle tettleges lépések és kisérletek természetesen nem lehetnek egyebek, mint még nagyobb zavarok és bonyodalmak kutforrásai. (232. sz.) Főczikk helyett gróf Széchenyi Istvánnak a Jelenkorban megjelent „A szent gróti levél elemzése“ czimű általunk már megismertetett értekezéséből XIHik közlés adatik átkölcsönözve. KÜLFÖLD. $gH*teg~»8!liiár álapota. A Madridból aug. 19ról kelt tudósítások egy rendkívüli izgalom komoly jelenségeire mutatnak az iparosztályban. A népesség ezen részében, melly előbb többnyire a főváros nemzeti őrseregét képzé, még mindig élénk rokonszenv uraló Espartero irányában. A meghasonlás , melly utóbbi időkben a cabinet és a moderado párt legelőkelőbb organjai között mutatkozott , nem kevésbé segéllé előidézni a dolgok minden tekintetbeni kedvezőtlen állását. Ezen meghasonlás egy hónap előtt keletkezett, miután Zarágóssá, egyszersmind a „Heraldo“ szerkesztője Barcelonából visszatért. Ez Cataloniába utazott, hogy Narvaez tábornoktól a cabinetben, nevezetesen a financzministerre vonatkozólag, módosítást eszközöljön. A ministerelnök a journalista követnek beszédére nem hallgatott. Ezután nem sokára a „Heraldo“ — melly eddig félhivatalos lapnak tartatott — hangját megváltoztató, midőn a minister tetteit keserű vád alá veté, és Monus vámrendszerét határozottan félrevetendőnek nyilvánitá. Mig e meghasonlás a moderadok keblében gyökeret vert, addig a progressisták erősen dolgozanak azon, hogy az országban békétlenséget idézzenek elő, sőt már elérni is hitték, hogy ezen átalános lázongás által politikájuk diadalát elnyerendik. A „Heraldo“ az ügyek e veszélyes fordulatát tán elég jókor átlátó. Annyi legalább bizonyos, hogy ő a moderació párt többi organjával, rögtön ismét ministerivé változott. Az anglöki szám egyik czikkében ezek foglaltatnak: „Ma minden vitatkozásokban levő kérdést elmellőzünk, hogy egy üggyel foglalatoskodhassunk, melly a többit megsemmisíti, mi a béke s rend fentartását s a törvények végrehajtását értjük. Az ayachuchok vagy esparteiisták pártja, melly nagy számmal létezik Madridban, ügyes és bátor főnökökkel bir, s azt hiszi talán, hogy a béke barátainak részvétlenségére számíthatni,mivel ezek tisztán anyagi, a politikától egészen idegen ügy miatt vannak ellentétben a kormánnyal. Azonban ezúttal ügyességük s merészségük keveset fog használni, mert neki nem egy elkülönzött s meghasonlott párttal van dolga, mint ő hiszi — hanem egy számolús , szilárd s nagy eszközök felett rendelkező párttal, melly készen áll a rendet védelmezni, a törvény végrehajtásában együtt munkálni s ha a szükség úgy hozná magával, a harczban a kormányért meghalni. Az ayachuchok pártja , midőn észrevevő, hogy a társaság bizonyos osztályai, nevezetesen a kereskedési kar a fővárosban az új vámrendszerrel elégületlennek mutatkozott , azt istvé , miszerint az idő megérkezett, a harczot az uralgó párt ellen megkezdeni, s e czél elérésére minden kitelhető eszközöket megkísért; hamis híreket, rágalmakat, összeesküvéseket, a tekintélyek lealacsonyitását; — a rend ezen örök s kifáradhatlan elleneinek mindegy. Ennek bebizonyítására szolgáljanak a legújabb események feletti néhány adatok. Tegnap mindenfelé elterjesztetet, hogy az étkek és más fogyasztási czikkek eladói, csakhogy az uj adótól megmeneküljenek, boltjaikat és raktáraikat bezárandják. E mendemonda egész a legalsóbb néposztályig elterjesztetett, s ezeknél bizonyos benyomást okozott, melly a külvárosokban élénk összekocczanás által nyilvánult. Estve a toledoi kapunál s később Paloma külvárosban néhány törszúrás is történt ; tömegek alakultak; a royalisták s ayachuchok késekkel s botokkal egymásra rohantak; s a rendőrségnek kellett közbejönnie, hogy a rend ismét helyreállittassék. Ma délelőtt néhány bolt a Caballero, Gracia, Atocha utczákban zárva maradt. A rendőrfőnök több tulajdonost megintetett, hogy raktáraikat kinyissák, s azok, kik nem engedelmeskedtek, minden csendzavarás nélkül befogattak. E pillanatban egy napi parancs hirdettetett ki,miszerint mind a boltok bezárása, mind pedig az utcrákbani összelódulás kemény büntetés alatt tilalmaztakk. A társaság különböző osztályából szövetkezett egylet ma délre Torredara de San Tablóban gyűlést hirdetett. Az elnök kinyilatkoztatá , hogy összejövetelük oka egy az új vámrendszert illető ő felségéhez benyújtandó folyamodvány.“ Eddig a „lleraldo“ tudósítása az elégületlenek törvényes lépéseik felett. De ezzel meg nem elégszik s titkos terveikről is említést teszen. A várőrség tisztei figyelemmel kísértetnek, s ha zavar támadna, szállásaikon visszatartóztassanak. E felett a néppel el akarják hitetni, hogy a seregek semleges szerepet viendnek a pártok s ministerek közli vitában , minthogy az utóbbiak átalában gyűlöltetnek s megvetve vannak; a moderációk egy szent s hazafias vállalatnak ellen nem szegülnek; a kormány elszigetelt és megvetett; végre a boltok és raktárok bezárása nem törvény szerint büntetendő tény. A „lleraldo“ ellenben azt hiszi, hogy ez mind nem áll, minthogy már a hatóság maga jogosítva van , olly kihágásokat akadályozni, mellyek a főváros népessége első élelemszerekkeli ellátásának lehetőségét gátolnák. A főváros őrserege a csendzavaróknak megmutatandja, hogy bennük csalatkoztak, s mi is (a sajtó emberei) az ellenzéket nyugodni fogjuk hagyni, s minden tartózkodás nélkül a kormányt ápolandjuk. ’Wessiyes Eurek- Nagtiból hiteles kiforrásból értettük, hogy e szerencsétlen ország spanyol és franczia népessége vad harczczal küzd egymás ellen. Az előbbiek az utóbb nevezettek ellen legújabb alkalommal egészen keletiesen dühösködtek, azaz foglyaikat castrálták. A Cap Samananáli ütközet után 15 fogoly agyonlövetett. Hol, mikor s miként vethetnek véget ezen eszeveszett készültségnek? Herald volt elnök Kingstonba utazott,s hátralevő napjait Port Antonioban kívánja tölteni. A Volga folyónál fekvő Saratov város (Oroszország) egy hónap alatt már másodszor tanúja volt egy eseménynek, vagyis inkább egy szent ünnepélynek , mellyel olly hamar Európának egy városa sem nyújt. Miután t. i. máj. 2kán mind azon zsidók keresztelése megtörtént, kik a hadsereg saratowi zászlóaljában maradtak, s a sz.lélek malasztaivali elárasztásának napján jun. 4kén régi szokás szerint a saratowi görög kath. főegyházban hasonló ünnepély tartatott. .Ezen napon—mint hiteles kiforrásból értesítettünk ■ — százharmincz Mózes hitü ujoncz, kik május vé■ jével ama zászlóaljhoz jöttek, egyhangú óhajtásukat nyilvánítók, miszerint az igazat hivő görög egyház , kebelébe felvétessenek, s kérék, hogy a sz.keresztség szertartásait rajtok vigyék véghez. Reggel jókor kezdődött a székesegyházban a lithurgia , mellyben ezen ujonczok vallástanitóik is részt vettek. A megkeresztelkedendő zsidók, mig e szertartás tartott, az egyház háta megett az ajtóban állottak, melly nyűgöt felé fekszik, mivel nekik a görög vallás szabályai szerint joguk még nem volt azon sz. helyre belépni. A lithurgia bevégzése után a templom előtt két sorba állottak s a Volga folyóhoz közeledtek. Utánok ment az egész búcsujáró közönség, az orosz egyháznál illy alkalommal szokásos legnagyobb pompával; ezután jöttek a keresztszülők s ezeket követék a már megtért zsidó katonák egymást kezüknél fogva. Az egyház előtti egész tér, nemkülönben a Volga partja, tömve volt emberekkel, és a legkülönbözőbb arczulatok és népviseletek nagyon csinos és sajátságos képet nyújtanak, annál inkább, mivel Saraton a legkülönbözőbb néptörzsököket és vallásunkat fogadja falai közt, úgymint: katholikusokat, lutheránusokat, herrahutereket, zsidókat , mahomedánokat és pogányokat, kik a görög egyház diadalát álmélkodva bámulják. Miután a száz harmincz zsidó a Volga partján megkereszteltetett, ők is— miután a keresztények kebelükhöz emelék—a bucsujáró néphez csatlakoztak, melly ünnepélyes harangzúgás között az egyházba visszatért. " Meresk.eti.elm. Barek- Bajorországból, aug. 18. Az aratás már annyira haladt, miszerint eredménye felett ítéletünket bátran kimondhatjuk. A rozs középszerűen fizetett, de a kétszeres búza a júniusi tartós hőség behatása által nagyobb részt összezsugorodott. A tiszta búza tán még mindnyájok között legjobban sikerült, bárhogy kielégítőnek ezt sem mondhatni, mivel némelly vidékeken ez is, mint a kétszeres búza, összeaszott. Az árpa némelly helyeken épen nem termett, máshol ellenben a terméssel megelégesznek. Átalán véve az idei gabnatermés a várakozásnak sehogy sem felelt meg, s az ár, a helyett, hogy alábbszállott volna, folytonosan növekedik. E kép előre láthatni, hogy ezen