Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-09-25 / 151. szám

rehajtását szorgalmazni hazafias kötelességünknek is­merjük. Szőnyegre jött ezután Varasd levele a zágrábi szomorú események tárgyában, melly is , nem lévén az illető Zágrábmegyéröl e tárgybani tudósitá­­sunk — tudományul vétetett. Gróf Széchenyi István ő excellentiájának azon levelére — m­ellyben a Tisza szabályozása iránt, me­gyénk küldöttségéveli értekezésének határidejét f. e. October 14-ére sz. kir. Szeged városába tűzte ki,— főispáni helyettesünk elnöklete alatt küldöttséget neveztünk. — A hús ára 12 krban meghagyatott. Jövő évnegyedes közgyűlésünk november 24én , közgyűlésünk pedig december s6kán veendi kezdetét. Pozsonyitól s­zept. 17én. Folyó hó­dikén vette kezdetét közgyűlésünk helyettes kormányzónk e méltósága elnöklete alatt. Minő szellem uralkodik jelenleg megyénkben, határozatai s végzéseiből elég­gé kiviláglik, mellyek nevezetesbjeit szárazon s egy­szerűen nyújtom át az olvasó közönségnek, nehogy türelmetlenségről vádoltassam. T­anácskozásunk, ke­vés kivétellel, de hiszen ez megbocsátható, elég higgadt volt, s folytonosan az illedelem határai közt mozgott; a két első napot néhány k. k. parancs fel­­olvasásán kívül, úgyszólván, egyedi­ megyeházunk, és börtöneink körüli tudósítások és intézkedésekkel hú­zók ki, mellyek közt szilárd jellemű első alispánunk azon előterjesztésére, hogy a megyeház tőszom­szédságában létező Feiglerféle háznak, a megye­ház azon udvarára, mellyre a magányrendszerhez alkalmazott börtönökben elzárt rabok fris levegő szí­vására naponkint kibocsátóinak, három ablaka szol­gálván , — azok megváltása annyival is inkább szük­séges volna, mennyivel világosi­, hogy ezen abla­kok fenállása mellett a rabokkali bánásmódra nézve behozandó uj rendszer fentartása felette nehezítet­nék; a megye rendei azok megváltását egyhangúlag elhatározák, s a háztulajdonos által kárpótlásul kí­vánt 600 pft két év alatt az építési pénztárból kifi­­zetendőt, megajánlák. — Samarra mezőváros lako­sai régi kiváltságaiknál fogva egyedül saját haláruk­ban köteleztetének utak csinálására, miért is a leg­­újabb törvény értelmében czélba vett összeírás ellen folyamodtak a nm. helytartótanácshoz, s ezutánra is magukat régi kiváltságos állásuk tekintetéből az ide­gen határban végzendő közmunkák terhétől menten hagyatni kéré­k. Folyamodásuk véleményadás vé­gett leküldetvén a megyéhez, ennek, a közmunkák miképeni alkalmazása iránt teendő javalattal megbí­zott választmánya abeli véleménye, hogy miután az 1844ki 9. t. czikk minden nem nemes községet összeiratni rendeli, azokat hagyván egyedül menten, mellyek előbb törvény által alóla ki voltak véve; a folyamodó város pedig sem azelőtt törvény által men­ten hagyva nem volt, sem pedig a fentebb idézett törvényben kivett szabad kir. városok, és kerületek sorába nem tartoznék, annak összeírása annyival in­kább szükséges, mert a közterhek aránylagos felosz­tása minden adózó népnek pontos összeírása nélkül nem is eszközölhető, helyben hagyatván , a rendek által fel fog terjesztetni.­­ Ugyanezen küldöttség­­beli véleményes tudósítását, hogy a) a jobbágyok és úrbéri zsellérek az általuk leírt nemesi földektől szerfelett­ terheltetések tekintetéből külön meg ne rovassanak; b) hogy az adózó községek jobbágyi tartozmányba nem számított házaik, a sinagógák, habár úrbéri telken épitvék is , a rabbik, mint val­­lásoktatók, továbbá a tizedes, egyházfi, pásztor, csősz és éter, ha különben birtokkal nem bírná­nak. s Végre a nemesi földek haszonbérlői, ha a haszonbérleti nemesi földön nem laknak, és a pol­gári telken lakók, ha nemesi telken boltot bír­nak, az összeírás alól kihagyassanak; c) a nemes telken lakó zsellér, ha több házzal bir is, csak hat nappal rovassák meg; d) a szuhai és pozsonyi sző­lők emphiteulicus tulajdonosai összeirassanak; — a pozsony-váraljai zsidó község az összeírás ellen;— a vizkeleti helység hadnagya a Duna-érci útnak köz­munkával­ csináltatása, vagy a kossuthiaknak föld­adásra kényszerítése végett benyújtott helytelen ké­relmeikkel ; — az első, mivel a törvény a közmun­kákat minden adózó község által teljesítetni rendel­né; a másik, mivel a kérdéses útt törvényszéki ítélet által dűlő útnak találtatván, azt a törvény czélja el­lenére közmunkával csináltatni, vagy valakit föld­­adásra kényszeríteni nem lehetne, — elmellőztesse­­nek — beadván, s közgyülésileg tárgyaltatván , az a) pontra nézve azon okból, mivel az idézett tör­vény­eik szakasza a nemesi birtoknál az olllakást feltételezi, s ez a jobbágy és zselléreknél fen nem forog; a d) pontra pedig olly módosítással, hogy a pozsonyi és szuhai szőlők emphiteulicus birtokosai az a) pontban megállapított elvnél fogva az összeírás alól szinte kihagyassanak, a küldöttségi vélemény általában helyben hagyatott, s az összeirási küldött­ségek, az összeírásoknak a lentebb megállapított el­vek szerinti kiigazítására, s f. évi nove­lsó napjáig leendő okvetlen beadására; — a végső jelentést tevő küldöttség a 12 ik szakasz értelmében a közmunkával csinálandó útvonalak iránti véleményadásra utasita­­tott. — Az intézmények sorában olvastatok az is, melly tudatja a megyével, hogy a katonai karha­talom az illetők hivatalos felszólítására ki fog szol­gáltatni. Gr. E........... József ez alkalommal meg­ragadván a vezérszerepet, hosszasan szónokolt, s jobbra balra osztogató a csapásokat, s kéré a ren­deket, hogy ezen parancsot, mint törvényellenest, tisztelettel tegyék félre. Jól betanult beszédjét han­gos „éljen“ és „helyes“ követék! — Utána többen nyilatkoztak. A lelkes szerdahelyi al­esperest Sz..., Ch. M., K....... József lelkész, Szín. J. és N. J. tb. s mások eleget igyekeztek az intézmény üdvös voltát, s tekintvén honunk körülményeit, hasznát, szükségét meggyőzőig kimutatni, de a többség más vélemén­nyel volt, melly végzéssé is emeltetvén, így hang­zik : miután a törvény és gyakorlat a karhatalom el­rendelését a közgyűlés teendői közé sorozná, ennek használata iránti felelőséggel pedig közgyűlésre min­denki tartoznék, s ettől csak törvény által mentet­hetnék fel----------a k. intézményt a KK. és RR. tisztelettel félrelélelni, s a karhatalom elrendelése iránti jogaikat továbbá is fentartani kívánták.­Szinte heves vitatkozást szült a nm. helytartótanács azon intézménye is, melly meghagyja a megyének, hogy a tanulmányi kerületek főigazgatóinak az elemi ta­nodák jelen állapotját, uj tanodák felálu­thatásának eszközlését, s ott, hol ezek nem létesítethetők, az ok­tatásnak mi módom­ nyújthatását felderítő adatok be­szerzésére segédkezet nyújtson, s közli a megálla­pított rendszer alapszabályait. — A k. intézmény a nemzeti jogok épségbeni fentartásának óvása mellett tudomásul vétetett, az alapszabályok pedig vélemé­nyezésül küldöttségre bízattak.­­ A katonai szállít­mányok alá kiszolgáltatni szokott előfogatokra néz­ve magát előadott gyakoribb visszaélések megszün­tetése tekintetéből, azt, hogy az illyetén szállítmá­nyok s egyes tiszti személyek alá szükséges előfo­­gások megyénk részéről addig megrendelteim nem fognak, míg a nyugtatványok nem kézbesiktetnek, a KK. és RR. elhatározták, s e rendszert f. évi nove­lsó napjától kezdve életbelépteim fogják. — Varasd ismeretes felhívása tudomásul szolgált; Zágráb, ha csakugyan sérelmet szenvedett, majd fog panasz­kodni. — Zala értelmében pártolókig mi is felírtunk a részek ügyében. — Szeged városát, a minél előbbi országgyűlés tartása végett megkeresőt, elmellőzlü­k. — Jelentés tétetvén, mikép a megyei rendszabályok, és ismételt szigorú végzések daczára a közbátorság veszélyeztetésével kóborló oláh-czigányok csopor­tosan egyik helység határából a másikba barangol­nak , s a lakosokat folytonos rettegésben tartják, bün­tetni pedig őket nem lehet, mert rendes úti levelekkel ellátvák; minek következtében a szolgabiráknak szo­rosan meghagyatokt,miszerint a kerületeikben megtele­pedett s összeírt okih-czigányoknak áln­evek­kel ne ad­janak , hogy igy ezen barangolásukat előmozdító s könnyítő eszköztől megfoszlalván, letelepedett helye­ikben maradni kényszerüljenek, ekkér lehetvén csak reméllhető, hogy lassan kint a társas élethez simul­va, s munkához szokva, az állodalom hasznos pol­gáraivá válhatnak; hogy pedig e rendszabály sem­mi szin alatt se játszaltathassék ki, s a szomszéd megyékből bevándorolni szokott oláh-czigányoknak is kóborlásuk lehetőleg megakadályoztassék , já­­rásbéli szolgabiráinknak kötelességül tétetett, hogy mihelyest kerületeikben csoportosan kóborló oláh-czi­­gányokat tapasztalandanak , azoknak kocsi­s lovaikat elszedvén,s őket mint a megyei végzés megszegőit meg­­lenyilvén, eredeti helyükre utasítsák, hogy e szerint valahára a közbátorság ellenére a lakosság félelem­ben tartásával, károsításával, lopás és csalásokkal összekötött veszedelmes kóborlásaiknak eleje ve­zessék; hogy pedig ezen intézkedés annál sikeres!) legyen, a megye ezen végzése a többi megyékkel is közhírré tétel végett közöltetni fog. — Mészá­rosaink ismét alkalmatlankodtak kérelmeikkel, s hogy tönkre ne jussanak, a hús árát egy krajcárral le­jebb szólítottuk; ugyan­is a sz. k. városokban eltö­röltetvén az eddig létezett különbség, 16 kr., mező­városokban és átkelési helyeken 14 kr. falukon pedig 12 kron fog méretni. — Törvényszékünk nov. 24. köz­gyűlésünk pedig dec. 9re tűzetvén ki, öt napi munká­­lódás után szétoszlottunk. Közsé F. I. Aulából­ Sept. 13-án rendkívüli közgyűlésünk volt, mellyet gróf Festetics Leo főispáni helytartónk azon okból hirdete, hogy ha netalán most már me­gyénk ném­elly vidékein éhség mutatkoznék , a rendek üdvös intézkedéseket tehessenek. Azonban valami posi­tiv végzéseket e tárgyban hozni nem lehetett, mert szolgabiró urak a termesztmények mivoltáról­ jelen­téseiket még be nem adták, de nem is adhatták, mert a múlt két hétben a törvényszékekkel el voltak foglal­va; különben utasításuk is csak akör novemberi gyű­lésre parancsolja a jelentéseket beadni. Az idei ter­­mesztményeink mivoltáról a tanácskozást báró G. M. nyitó meg azon vigasztaló előadásával, miként silá­nyabb vidékeinket a jobbakkal összevetve, megyénk lakosit az éhségtől félteni okunk nincsen. Illy értelem­ben nyilatkozott D. F. is , hozzáadván, hogy , ha a ku­­koricza és burgonyatermés várakozásunknak megfe­­lelend, és földesuraink jobbágyaik iránt emberi­ köteleségeiket teljesítendik, azaz, ha nem vonako­­dandnak szűkölködő jobbágyaikat gabonával segíteni, éhségtől ő sem tart; s ugyancsak az ő javaslatára , erre a földes­urak , még a külföldön lakók is, felszó­­lítatni határoztattak. Cs. László még a köznépet is kívánó felszól­lalni, hogy a mostani magas gabonaár által elcsábítva, termesztményeiket el ne adják , ne­hogy a tavasszal kettős áron kénytelenítessenek vá­sárolni. Mi szinte végzésbe ment. De kérdjük, ha az adózó gabonáját el nem adja, miből fizeti adóját? Ja­vasoltatok , miként üdvös volna, ha a nagyméltó­­ságú helytartó tanács a termesztményekbeli pálinka­égetést eltiltaná. Azonban ezen egész tárgynak megvi­tatása a jövő novemberi gyűlésre halasztatot­. A­mi pedig a megyénkben felállítandó magtárakat illeti, mi­vel ezek hosszú időt és pénzt igényelvén, mostani ba­jainkon rögtön úgy sem segítenének , — ezekről nem is végeztünk! sőt D. F. kimondd, hogy ezek létesíté­séhez kevés reménye vagyon!!—Nagy-Kanizsa mező­városa panaszlá a megyének, hogy némelly eman­­cipandusok, és különösen ezeknek igen furfangos haji­dászai, az ottani hetivásárokon már korán reg­gel minden gabonát megvesznek , sőt félórai me­szeségre is a szekerek eleibe m­envén, a hozott gabo­nát lefoglalják, a szegényebb lakosok kárára, kik azután tólök kénytelenek félforinttal is drágábban vá­sárolni. Ezen visszaélést az érdeklődt város a megye által orvosoltatni kérte. Azonban a megye jelen eset­ben orvoslást nem tud; ez olly rész, milly nyomasz­tó, de mellyet akadályozni nem lehet. Azonban illető főbíró úr, a megye ezen tárgyban már egykor hozott végzései foganatba tételére utasitalok­.—A katonaság és rabok élelmezése is árcsökkentés utján kiada­tott, melly tárgyhoz még egy pár érdeklett emanci­­pandus is hozzá szólt! Elnök ur jelenté, hogy a fegyvertárt megvizs­gálván , olt a boldogult „Inkey“ által a megyének ha­gyományozott könyvtárt ládákban penészedve ta­lálta. — Szeretné ő méltósága, ha ezen könyvek ad­dig is, mig a fegyvertár átalakítása megtörténik, rendbe szedetnének; ideiglenes könyvtárnak addig egyik szobáját kész levélt átengedni. Az indítvány , a fegyvertár átalakításában működő választmánynak kiadatni határoztatott. 606 VIDÉKI IN­KEK. Poscsony­iól* Folyó hó 1 Ilkán délutáni 4­0 órakor tartott testgyakorlati intézet növendékei pró­­balétét mindkét nemű vendégkoszoru diszesilé. Nem szándékom az intézet hasznosságáról jelenleg bővebben értekezni, ki arról kételkedik, nézze meg csak az intézetet, s bámulni fog az ügyességen, mellyet a növendékek korkülönbség nélkül kitüntetni képesek. Mondanom felesleges , mikép a siker nemcsak ki­elégítő, de jóval felül is múlta várakozásunkat. Szülők, ha magzataitok jövendője valóban szigeteken fek­szik , küldjétek ide gyermekeiteket, szelíd s gyengéd bánásmódra számolhattok itt; a díj pedig, mit fizetne­tek kell,alig érdemel említést. Ez évi növendékek mint­egy 30an lehettek. Felette sajnálnék, ha e kies kert­ből az intézetnek máshová kellene vándorolnia; lega­lább úgy értettük, mintha a központi vasút épen e helyen szándékoznék udvarozni. — Az ég csatornái f. hó 15én ostve valahára csakugyan megeredtek . Ezt már egyik közlésünkben mi is említettük.

Next