Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-09-30 / 154. szám

József e méltósága személye iránti tiszteletből fé­nyes küldöttség neveztetik, Eger-tarm­osi lakása e­­gyedül személyének, nem hivatalának hódoló tiszte­letét jelenteni, melly küldöttség f. hó 25én eljis ment, a hó 26án folytatva tartandó közgyűlésben jelentést teendő; ezen küldöttség van megbízva az October 6án tartandó fényes beiktatási ünnepélyre is, melly­­re minden szomszédm­egyék meghivatni rendeltettek. Eszünkbe jutott itt, hogy a túlzó ellenzék örökös kö­vetkezetlenségbe szokott bonyolódni; méltán kérdez­hetnénk: váljon egy megye, mint diplomatikus ható­sági testület, tehet e hódoló tiszteletet Brezovay Józsefnek mint közbarátunknak, hacsak benne a diplomatikus hatóságot, az elnöki s kormányzói mél­tóságot is nem tekinti , valóban ez előttünk ismeret­len portéka. Erre tudom a nemeslelkű Brezovay Jó­zsef mint emberbarát, mint hív haza polgára nem is szorult, de mint kormányzónk, ki a fejedelmet kép­viseli, megyei kormányzói hivatalánál hogy hódoló tiszteletet követel, annyit törvényes tudományáról erő­sen hiszek. Előfordult azután az esküforma, melly­­re főispáni helyettesünk megesküdtetendő lesz, mint­­hogy abban a fejedelem iránti hűség emlegettetik, és a haza iránt nem­ jövő országgyűlésre küldendő kö­veteinknek meg leszen hagyva, hogy mivel a tör­vényben foglalt decretalis esküformától ő felsége sem állhat ugyan el, de a törvényben foglalt eskü­forma sem lenne kielégitő, egy újnak kidolgozását hozzák indítványba.­­ Továbbá a nagymólt. magy. királyi helytartó tanácsnak intéző levele olvastatott, mellyben Németh Adalbert sz.biránknak s Rózsa Károly Eger város birájának a legközelebbi vitái al­kalmával véghezvitt jeles s férfias elszántsági műkö­désükért legfelsőbb­ tetszés értésekre adatai rendel­tetik. Ezután a helytartó tanács intézménye adta tud­tunkra , hogy gr. Széchenyi István az országos közmunkálatok előmozdítására ügyelő választmány el­nökéül van kinevezve, mi­után a ns gróf levele ol­vastatott, mellyben tudatja a megyével, hogy ő hiva­tását a Tisza szabályozásának nagy művén kívánja meg­kezdeni, melly által egykor az ország paradicsomává alkotandhatik; s felhivja a megyét, hogy Szolnokba od­. 12én egy küldöttséget rendeljen, e tárgyban vele mű­­ködendöt; nagy éljenek tanussták a ni gróf iránti tiszteletünket, s fényes hivatalának annál is inkább örvendettünk, mert ő a tettek embere; s örömünket Schneé László jegyzőnknek pompás tollából folyt remek levélben jelentjük ki. — Ismét sűrű óvakodást hallottunk ezután — felolvastatott t. i. a­rtó tanács azon intézménye, miszerint ő felsége k­ atyáskodása mellett a nemzeti tanodák körül intézkedik, minthogy—úgy­­mond-a népnevelés a nemzet joga, óvást tesz e megye ő felségének a nemzet befolyása nélküli ez intézkedése ellen, s jövő országgyűlésén kívánja a népnevelés ügyét előmozdítatni. Már uraim! itt csakugyan eszünkbe jut, hogy mi még most is a régi contradictio és pro­testatio szellemében élünk, de tenni valamit — az már nem szokásunk, hanem azt, mit más helyettünk tesz, hogy hatalmasan tudjuk gáncsolni — valljuk meg, ve­lünk született szerencsétlen tulajdonunk. Talán mi még akkor is protestálnánk, ha valamellyik zsidó hitelezőnknek helyettünk jó szándékból adó elölt adósságunkat kifizetné — valóban úgy! mert meg­sértené az adós kötelezési jogait — pedig jól tud­juk, hogy a bekövetkező fizetési határidőre sem lenne módunk fizetni. No de nekünk egyetlen védel­münk az óvás; mi még mennyek országába is óvással megyünk be. A htó­tanács továbbá kérdést támaszt fel olvasott intézményében — hogy mertünk magunknak törvényszéki táblabírákat választani? erre ha mindnyájan táblabirák vagyunk, kiket a vá­lasztás­ért — akkor helyesen feleltünk meg —, mi­szerint mi más megyék példájára a már főispánilag kinevezettekből jelöltünk ki ollyakat, a kik sorral ítélő törvényszékeinken megjelenni kötelesek. — De bezzeg megjelent mind­ezek után nekünk is az or­szág hírű honfi levél, egymást érte a szónoklat, egyházi s világi szónok herculesi csatát vitt — voltak criminatiók , a kormány sem maradt tisztán, megkeséltük amúgy huszárosan. — Főlisztelendő K. M. kanonok s prépost urat, ki mindenkor a leg­kellemesb emberszeretettel vitatja meg a leg­súlyosabb ügyeket, mi­­kért támadta meg sze­mélyében „N. A.“ azt még ma sem foghatjuk meg, talán szokásból, a papi személygyülölségből....... Hogy a magán pecséta honti levelet, egy előtte fekvő minden hitelesség nélküli iratnak bélyegző, hi­tünk szerint igaza volt, mert ollyatén levelek zsák számra keletkezhetnek Hornból, s azok közöl csak egy sem leszen olly hitelű, mellyre egy megyei hatóság méltóságával s hitelességével megférh­ető­­en építhetne. — Mondtuk mi — a conservativ párton meglehetős számmal szónoklók — hogy a felolvasott honti levélből, az ott történtekre nézve mi alapos tám­okat sem hozhatunk fel, hiányozván arról a tör­vény rendelte hiteles pecsét — és így a mit tu­dunk, csak magán után tudjuk — azért a felírást, mellyet most már Pestvármegyének hozzánk írott levele utján is, Hontmegyének zavarban létét meg­értvén , ennyiben megtenni nem lesz felesleg , kér­ve, hogy a polgárok jogai s peres ügyei ne ve­szélyeztessenek , a vármegyét normális állásba hely­ezze ő felsége; de mind ezzel nem elégedett meg a radikal rész, hanem kimondá, hogy a pecsét hasz­talan portéka, és így azért a honti levél, csak me­gyei rendek levele, habár a megyei pecsét hiány­zik is, avagy ha azon levelet csak ketten koholták volna is—és igy annak következtében kell felírni; vizs­gálódás és a panasz valósága esetében pedig a főispáni helyettes elmozdítása végett.Már itt ismét valósulni lát­tuk azon tapasztalt eseményt, hogy a túlzó liberális rész, egyik következetlenségből a másikba sülyed, — mert épen tegnap ugyan­azon párt, új főispáni helyettesünk számára leküldött esküforma ellen azért kelt ki, mert—úgymond—van törvény, mellyben a fő­ispánok számára decretalis eskü foglaltatik és attól or­­szággyülésen kívül elállani nem lehet. — Váljon a megyei levelezések, oklevelek kiadása sat. hiteles­ségére nézve nincs e törvény? — mint azt B. F. tiszti főügyész helyesen fogta fel — és most még is országgyűlésen kívül Hont némelly fiainak szabad törvény ellen levelezni, és ezen törvény elleni leve­lezést a hevesi radikal párt törvényesnek ismerte el. E pártnak elve, véleményünk szerint, olly állású­nak látszik, mint Hercules csizmája. — Gyűlésünk, mivel mint feljebb mondánk, csak nem az egész vár­megye Brezovay József ö­­isága személyének tisz­teletére Eger-Farmosra ment, megszakadt; ha ér­dekes valami leend, elsorolandjuk. Br­­­á­s­s­y István: Ilad­an­esti iíjdon­ságok. Vannak embe­rek , kik, mint bizonyos turkáló négylábú állatok, annál jobban érzik magukat, mennél mélyebben sül­lyedhetnek a mocsárba, s kik az ebekhez hasonlóul, hiába huzatnak az asztalhoz, mert ők csak az asztal alá bújnak; egy illy önmagát gyalázó példány a fé­nyes v. utczának fénytelen kalmára, tisztes fog­lalkozását meg nem elégelvén, először is a dunaparti színházban tapsoló géppé, azután serházi verekedő­vé , s most legközelebb utczai útonállóvá fajult, s mint illyen, egyik német szépirodalmi jobb lapjaink tehetséges dolgozó társát, minden emberi méltóság­ról s önbecsülésről megfelejtkezve, a legaljasabb ba­konyi betyármódon tettlegesen megtámadta... Az utczai polémiának ezen uj neme, a milly aljas, olly bün­tetésre s megvetésre méltó, s a legnagyobb mérték­ben igényli az illető törvényhatóság figyelmét; mert még utójára megtörténhetik, hogy illy a magyar nem­zet kebelében élő idegen ajkú­ „betyárok“ al­jas tettei, a bennünket olly ferdén bírálni szerető kül­föld előtt a magyar műveltség rovására fogják űzni botrányaikat, s ma holnap, valamelly rokonszenvű külföldi lapban terjesztetni fog, miszerint hazánk­ban a német irodalom bajnokai, a törvény oltalmán kí­vül állnak sat... — A rákosi katonai táborozásnak az idénre vége szakadt. —• Múlt szombaton egy víz­hordó asszony, midőn épen puttonát meg akará meríteni, a Dunába esett; férje pultonnal hátán csak néhány lépésre jól látta az esetet, azonban a helyett hogy neje segítségére sietne, mozdulatlanul bámész­kodott , mint küzd fuldokolva élete párja a halállal, s ezen „átkozottul állhatatos“ situatiojában mind addig megmaradt, mig csak nejét másodszor is felvetvén a víz, némelly ott dolgozó mesteremberek által a ful­dokló a vízből ki nem huzatolt... Váljon phlegma volt e ez a derék házastársban, vagy pedig ijedtébeni bálvánnyá válás? — mondják: otthon szeretett nőjének pofozásai alatt ügyesen faglalgatta. — A napokban Tóth Móricz fiatal hazánkfia megkeresése következ­tében, egy általa feltalált téglasajtót tekintettünk meg, s a mennyire, mint óvatlanok, nyilatkozhatunk, tökéletesen készek vagyunk elhinni T. urnák itt alul *) alatt tett nyilvánítását, s figyelmébe ajánljuk azon ha­zánkfiainak, kik nagyban téglaégetéssel foglalkoznak. — A napokban megjelent, s Pesten Zimmermann Jakab kir. képezdei tanár urnál a kegyes rend épü­letében, emeleten 16 ik szám alatt 24 p.­krért kapható „Rövid Népszerű kézműtan, vagyis: Tech­nológia“ kiadta Soltész Dani, a szegedi kir. ké­­pezde tanára s hites ügyvéd. — Egy téglasajtó, melly a téglafiókokba rakott sárból a nedvességet kisajtolja, miáltal a téglákat egyszerre com­­padokká, keményekké, szárazokká teszi; —a tégla fió­kokból a téglákat kiszedi, s a fészerben bár­milly távol­ságra elviszi, hol a polozokra felrakathatnak. Ezen mun­kát a gép fiz egyén segítségével teszi, kik óránkint 3000, s igy Az óra alatt, vagy egy napi munka alatt 36,000 szá­ 618 VIDÉKI HÍREK. Győrből sept. 26án. Minden honfi által mé­lyen tisztelt fenséges nádorunknak hazánk emelésére, s nemzetünk boldogitására viselt státushivataloskodása ötvenedik évnapját f. h. 22én Győr városa is kitűnő ünnepéllyel szentelő. Már a hajnali órákban polgári zene ébresztő a lakosokat a nap méltóságára. A há­laadó isteni szolgálatot m. Szlankovics János megyés püspök úr mutatá be a mindenhatónak a székes­egy­házban , hol a nagy számmal megjelent megyei s városi hatóságok, tanítói és katonai tisztikar képvise­lői , s egyéb ájtatoskodók serege az áldozatot tevő főpappal egyesítve emelék buzgó fohászaikat a ke­gyelem atyjához, hálát rebegvén neki a nagy főher­­czegi férfiúra, s félszázados érdemteljes hivatalosko­dása alatt általa kedves hazánkra árasztott áldásokért, s gyermeki alázattal kérvén őt, hogy, kezében lévén az emberi élet fonala, mindenki által hőn tisztelt s szeretet nagy nádorunkét nemzetünk boldogitására még igen hosszúra nyújtani kegyeskedjék. A nap dicső­ségét emelő egy más szinte erre halasztott ünnepély is. Városunk polgári őrserege t. i. már az év kezde­tével elhatározd újjá alakulását, s ha lehet, egye­sülését. Az annyira óhajtott egyesülés ugyan több — jobbára az előítéletektől elfogultak által keresett okok miatt meg nem történhetett, de igen az újjá alakulás. És pedig a második (vadász) osztály részéről ez már ápril hónapban véghezment, midőn egyszersmind ünnepélyes szertartással előbbi német kormányszavát is megmagyarositá, s német sza­bású egyenruháját olajzöld attila dolmánnyal, fehé­res szürke nadrággal s fekete csákóval cserélé fel. Az első osztály azonban, minthogy honi kelmékhez köté magát,azon időre fel nem készülhető, hanem a fens, nádorunk félszázados tiszteletére szánt ünnepélyt tűzte ki alakulása napjául, ez által is emlékezetesbe teendő a nagy napot. Kül­alakja ezen jelenleg 126 tagból álló osztálynak igen csinos; mert ki szemének nem szol­gálhatna kellemes látványul az égkék attila-dolmány a­­ranyra, megy vörös csákó és nadrág, aczél magyar kard, * 80 ráz kemény téglát készítenek; mig ugyan azon tíz egyén csak kézzel, gép nélkül, óránkint ha 1000, s igy napon­kint vagy tíz óránkint csak 10,000 téglát, azt is nedve­set készítenek. E szerint e téglasajtó a téglacsinálásnál (a sárkészítést ide nem számítva) 260 percentnyi nyereséget nyújt. — Az az: ha kézzel csináltatok naponkint 36 ezer téglát, úgy azt 36 téglavető 36 húszasért teszi meg, míg géppel ugyan annyit 10 egyén csak tíz húszasért, é­s igy 36,000 tégla mellett 26 huszas nyereség van, vagy­is minden ezernél 26/31­ huszas , 36 kr. váltóban. Azonkívül a kiégetéskor is a tüzelőnek legalább 110 része megki­­méltetik, mivel természetes, hogy a kisajtolt, s igy szá­raz téglák kevesebb tűzzel kiégnek, mint a sajtolatlan, valamennyire nedves téglák. — Miután minden ezer tégla kiégetéséhez 1 öl fa szükséges, minden ezer tégla kiége­tésénél '/in öl fa, s ha a fának öle 10 váltó forint, — 1 forint kiméltetik meg, ez ama 36 krral együtt minden ezer téglánál 1 ft 36 kr. nyereséget nyújt, ami egymillió téglánál 1600 váltó forintot tesz, s azonkívül a téglák is jobbak az eddigieknél. T. ez. Mack főtüzér ur a József laknyától, s nagyon tisztelendő Jedlik physice professor úr az egyetemtől, e téglasajtó modellt megvizsgálván, azt a fentebb előadot­tak szerint jövedelmezőnek találták ; míg az iparegyesület­től kiküldött Knutzen úr, a gép által készítendő téglákat ugyan kétségen kívül jóknak, de nem olly mennyiségben készítendőknek állította;­­ ugyan­is ő csak 18,000 tég­lát vél készíthetni gépem által naponkint. — De még 18,000 is 8000-el, s igy 80 percentél több, mint a mennyit 10 ember ugyancsak egy nap alatt kézzel csinálni tudna, s ezért megfoghatatlan marad mindenki előtt azon ok, melly­­nél fogva Knutzen ur az iparegyesületnek tett jelentésében ezen — csak a téglakészítésnél az ő bírálása szerint is — 80 percentnyi nyereséget nyújtó gépet — „nem ajánl­hat­ónak“ nyilvánította. Gyanúsítani ugyan senkit sem akarok, de nem távolíthatom el azon gondolatot, mi­szerint ezen fonák és igazságtalan jelentésnek oka, bi­zonyos ellenszenven alapszik; annyival is inkább, mint­hogy Knutzen úr tőlem jelentése indokáról megkérdeztet­­ve, csak egyetlen argumentummal sem védhette vélemény­ét ,hanem nevetve csak meggyőződését emlegette. Oly környülállások közt, egy egyéni meggyőződés, a tapasz­talásra épített hibátlan calcullussal fel nem ér. — A ki tehát téglagyártással foglalkozik, s minden millió tégla mellett 1600 váltó forintot becsületes uton nyerni kíván, szerezze meg gépemet magának, — mellyel is, előbb velem megegyezvén, általunk közösen választott bírák által vizsgáltasson meg, s ha ítéletükkel megelégszik, az egyesség áll, különben nem. Tóth Móricz.

Next