Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-10-09 / 159. szám
oldassanak el, ha a vétkezés vonalára már átültetvék, minden más esetben szabad discussiora szabad tért is kell engedni, a vitatkozás pedig csak akkor szűnik meg közvetlen és szabad lenni, ha csak az egyik felekezet kolomposkodhatik magas hangon, a hírlapokat elfoglalja, egyedül akarván vezetni a közvéleményt. Erkölcsi szabadságunk késztet hát, hogy a liberálisoknak is nyitva álljon a vitatkozási tér, bár azt megbecsülni nem igen hajlandók is, csak oda kell nézni, hogy ők egymaguk soha ne szólhassanak semmihez. Bizonyos, hogy ezen felebaráti szeretet és kötelesség gyakorlatában sok kedvetlenségeknek is kiteszi magát az ember, mihelyt valami nagy fontosságot helyez az ellenfél működéseiben, mellyeket azonban vidáman kellene fogadni s jó kedvvel megczáfolni, mert az, ki Poroszhonban e saját nézőpontra fel nem emeli magát, s a helyet, hogy a liberálisokat csak kalandozóknak, tréfajátékot űzőknek tekintené , velük komolyan veszi a dolgot, kétség kívül az ellenfél gúnyai és szemtelenségei által belső csendjét gyakran felháborítva találhatja, mit kikerült volna, ha nagyot nem csinálna a magában kicsiny dologból. Egyébiránt is legfőbb vádjuk a porosz tartományi rendek gyűlése ellen abban áll, hogy abban főleg a földbirtok képviseltetik, holott Angliában és Francziaországban még kiterjedtebb mértékben történik az meg, aminek úgy is kell lennie, ha nem célunk az erkölcsi súlyezőt új tűz égetési modor által eleve kipárologtatni alkotmányunkból. Burke jellemesen írá meg, hogy „a tehetség (talentum, intelligent) energicus, a birtok phlegmaticus természetű, és semmiféle alkotmányban nincs különben biztosítva a birtok, hanem ha az hatalmasabban képviseltetik mint az értelmiség, s mindenek felett pedig a nagyobb birtokosoknak van szükségük az illy őket védő képviseletre, mert a fenyegetéseknek leginkább vannak kitéve. Azok, kik nagy örökségi jólétnek birtokosai, az örökösödési jognak is természetes képviselői, s az pedig ismét minden törvényességnek természetes középpontja.“ Az értelmiség ügyében lármázok izgatásának gyökere abban rejlik, hogy bizonyos emberek , kiknek a dolgok jelen állásánál fogva nincs kilátásuk a porosz rendek közt sort foglalhatni, olly viszonyokat hozzanak elő , mellyeknél fogva mint az értelmiség képviselői, a testületbe befurhassák magokat. De az illy emberek, mármint írók vagy tanítók sem sokat érnek, mert különben e szép hivatással beelégednének, s magokra nézve még tehernek is vennék az uj alkalmaztatást. — Isten őrizzen meg Sir Henry Vane úrtól! :f) még az volna hátra , hogy a viperae peritomatae, kik már most is, ha a censura kis nyílást hagy, mérges nyálaikat a hírlapokban mindjárt kiíúrják, még tartományi gyűléseinkben is nyelveljenek! TÖRVÉNHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK stagrákiból. Megyénk részéről 1. évi oct. 2án rendkívüli közgyűlés tartatott Fráter Pál első alispánunk ismert komolyság- s rendjeli elnöklete alatt; tárgya azon egyetlen eldöntendő kérdés volt: váljon kellessék e tisztelgő küldöttséget nevezni Hevesmegyébe magos Brezovay Józsefnek, mint beiktatandó főispáni helyettesnek akkor, midőn megyénk részéről az administratori kinevezésekben gyanított új rendszer ellen óvás létetett, sőt az ország minden megyéi e rendszer elleni felszólalásra felbéreltek? Nevezetes volt a gyűlés annyiból, amennyiben az ellenzéki párt a conservativ párt elleni erős harcsában megbukott. — A valóban széprendü tanácskozás hősei valának II. E. fészbiró, mint ellenzéki jeles szónok, a küldöttségnevezés ellen nyilatkozva.— A conservativ részről hg E. P. öÖméltóságának főügyvéde E. J. még az ellenpártot is maga iránt tiszteletre gerjesztő jeles tehetségű szónok, *) a tisztelgő küldöttség kinevezése mellett hatályosan harczolt. — Az ellenzék részéről előadatott, hogy a küldöttség kinevezése a megye méltósága, sőt becsülete ellen volna; mert — úgymond — Nógrád az administrátori rendszer törvénytelensége miatt felírt, és most, ha facto ellenkezőt cselekednék, a tisztelgő küldöttség kinevezésével az egész magyar haza előtt következetlenségbe esnék; felhozván azon ismert okokat is, mikép fogják az administrátorok a státus jogait letiporni, a kormány érdekében munkálódni sat, és igy Nógrád nem örvendhet akkor, midőn az administratorok kinevezésével a nemzet alkotmányán sérelem ellelik, miért a megyének már e részben meghozott határozata iránti tiszteletből is semmi küldöttségre nem szavaz.—E. J. Nem félvén az administratorok eljárásától, sem olly uj rendszertől, melly csak alkotványszerü s törvényes lehet, tárgyavatottan fejtegeté, hogy Hevesmegye állása különbözik azon megyék állásától, a hol nem örökös főispánok vezérkednek. Hevesmegyének főispáni széke az érseki székkel alkotványosan van összekapcsolva, melly mindannyiszor megürülni szokott, valahányszor az érsek kihal, vagy változik. Ollykor több év folyama alatt üres, és igy valamint a nádori és esztergomi főispáni székek segedelmére törvényesen rendelkezik a fejedelem, úgy Hevesre nézve most, a midőn a haza előtt dicsőítve ismert főispánja beteges állapota miatt nem vezérkedhetik, kellett s kell is főispáni helyettes kinevezéséről gondoskodni, nehogy a megye közadministratiója anarchiai állásba sülyedjen. — emlékezteti a rendeket arra, hogy egykor Almássy József, Gombos s Almássy Gedeon , maguknak, kik mindannyian Heves megye főispáni helyettesei voltak, Nógrád megye tisztelgő küldöttséget rendelt. A következetlenséget tehát ott látná, hogy a midőn a magyar törvényekkel rokon szokásoknál fogva régi időktől óta kinevezett administratoroknak tisztelgő küldöttséget rendeltek a megye rendei, most holmi utczai hírek s diplomatikai érték nélküli ellenzék, megyei s hírlapi izgalmak után felkarolt uj rendszer miatt elállanának azon gyakorlott szomszédi barátságtól, mellyel egyik szomszédmegye a másiknak tartozik. Felhivá továbbá a őket hatályos s lelkesítő szavakkal, váljon nem köteles e Nógrádmegye méltánylani Hevesmegye határtalan örömét, mellyet kebeléből magyar ünnepéllyel ömleszt ki egy jeles fiára, ki 3 évi alispánsága alatt nem engedé ugyan megcsonkitatni a fejedelmi jogokat, de a státus jogainak épségben tartásán páratlan buzgósággal működött; azon fiára, kinek elnöklete alatt csend s béke uralgott, és a kiben most főispáni helyettesét, mint a jövendő béke fentartóját, határtalan bizodalma örömkarokkal evedzi át. Ha uj rendszert gyanítanak aak , őrködjenek a felett; de szomszéd hatóságnak felszólítását s ünnepét, mellyre édes örömmel hivatnak meg, ne vessék meg épen most, midőn 60 év óta hasonló ünnepélyekben részt vevén, soha municipalis tekintete s joga sérelméről e megye nem álmodozott. A szónok ha semminek nem, de a szerencsés választásnak örvend lelke teljes erejéből. — E két jeles szónoknak élénk vitatkozását elnöklő alispánunk válta fel, segítve a conservativ szónokot, megmutatván , milly gyenge lenne Nógrádakkor, ha olly rendszertől, mellyet nem ismer , rettegne , midőn meg kell győzelmeírünk, hogy a főispáni helyetteseknek is törvény szerint kötelességük kormányozni. Nem is tudja , mit akar az ellenzék, midőn a legközelebbi országgyűlésen kimondá, hogy a főispánok nem lesznek eleget kötelességeiknek, ekkor a kormány az opposilio élére állott, és épen most, mivel kívánata teljesült az ellenzéknek, és a közügyek kormányára erélyt teremteni kíván, feljajdulnak, mintha azt akarnák mondani, hogy ők csak azt kívánják szüntelen ami nincs, mihelyt megvan, azonnal ellökik. — Ezután N. E. föszbiró s az elnök között éles vitatkozás keletkezett, s csak az elnök mély belátása s ritka tapintata mellőzte el a kitörhető tüzesebb szóváltásokat. — Minek azon határozat lön vége, hogy egy fényes küldöttség jelentse ki örömét Hevesmegyének s főispáni helyettesének azon biztos reménnyel , hogy az uj főispáni helyettes nem az uj rendszer szerint*) neveztetett ki. Ezután megróvta elnök azon tisztviselőket, kik az adó és szegények összeírásét máig sem adták be, s határozatba ment, hogy a jövő gyűlésig azok , kik hátra vannak , kötelességeik teljesítésére hivataluktól felfüggesztéssel szorittassanak. Morvai- Tót- s Malmátországok tartományi gyűlése A tartományi gyűlés elrendezésére vonatkozó legkegyelmesebb kir. leirat: Ferdinand Sat. Azon fáradhatatlan gondoskodás által vezérelve, melly Horvát, Dalmát s Tótországunk jólétének előmozdítására szivünkben lakozik, kegyes jóváhagyásunkat adjuk, hogy hüséglöknek tartományi gyűlésében, mellyet mi 1845ik évi sept. 23 án tartatni kegyesen megparancsoltunk , mindenek előtt a Magyarország s hozzá kapcsolt részek utósó országgyűlésén hozott törvényczikkek s hűségtük felírásaira ez országok tartományi gyűléseinek rendezésére vonatkozó időközben kibocsátott kegyes leirataink, fontos tárgyalás alá vétessenek s legfelsőbb jóváhagyásunk végett élőnkbe terjesztessenek. Egyébiránt sat. A törvényczikkeket illető legkegyelmesebb k. leirat.Ferdinand sat. Midőn hűsértöknek a legközelebb múlt országgyűlés törvényczikkeit, hiteles alakban szerkezve ide mellékelve átküldjük, biztosítva akarunk lenni, miszerint a jövőben alkotandó törvények is, tökéletesen hasonló alakban jussanak hűségtökhöz. Egyébiránt az 1844ik évi jan. 23-i országgyűlésben kibocsátott kegyes leiratunkkal, azoknak idemellékelt hiteles fordítását is hűségekkel kegyesen közöljük, sat. A szavazatjogra vonatkozó legkegyelmesebb kir. leirat. Ferdinand sat. Miután a nyilvános gyülésekbeni tanácskozások szentségének fentartására, leginkább az kívántatik, hogy a határzatok hozásánál bizonyos rend követtessék; állandó gondoskodásunknál fogva, mellyel nagyon szeretett Morvát, Tót s Dalmátországunk jóléte iránt viseltetünk , mi föllép oda irányzott, hogy a Zágrábban folyó évi sept. 23-ra rendelt tartományi gyűlés, a tanácskozásoknál megkívántató méltósággal s mérséklettel tartassák, azt kívánjuk, s egyszersmind szigorúan parancsoljuk, hogy az alatt, mig hűségtök által az említett tartományi gyűlés rendezésének műve be nem végeztetik s legfelsőbb jóváhagyásunk által meg nem erősitetik, a szavazási jog érvényesen csak azok által gyakoroltathatá luk vagy bánlevél által meghiva, személyesen megjelentek, vagy mint a hatóságok képviselői foglalnak helyet, s annálfogva a határzatok is csak ezek szavazatain alapulandnak. Egyébiránt sat. Negyedik ülés, hétfőn sept. 29én. Miután bánó excellentiája az országgyűlési jelentések felolvasását ajánlá, L. R. báró emelt szót s ellenmondásnak nevezi a kir. leiratban azt, hogy a személyesen megjelenő mágnás szavazatjoggal bir, de nem a személyesen megjelenő nemes, akik között e tartományi gyűlésben, hol csak egy tábla vagyon,semmi különbség sem létezik, Ő a felírás mellett szavazott, s azon esetben, ha az keresztül nem vitethetnék, azt kívánja, hogy minden további tanácskozás elleni óvása jegyzőkönyvbe iktattassák. — Ezután bán ő excellentiája szóló. Miután én a jelen kérdésbeni határzatot a hatóságok nyilatkozatai után mondom ki, attól el nem állhatok. — Utána a sáropolyai gróf emelt szót, s minthogy cs. kir. foherczeg nádor ö fensége példájára hivatkozott, kére bán ő excellentiáját ez ügyben a vesztett fél mellett szólani, s a dolgot legfelsőt helyen úgy előterjeszteni, a mint van, hogy t. i. a nemesek, kiknek szavazatjoguk itt megtagadtatik, ő felségének hű alattvalói, kik soha kicsapongást nem követtek el, hanem mindenkor csak védelmi állapotban voltak, hogy azok a tartományi gyűlésen kezdet óta mindenkor megszoktak jelenni, s szavazat jogukat gyakorolni, hogy köztök olly egyének is léteznek, kik beszédeket tartanak s javaslatokat tesznek, s e **) Cromwellnek ezen alkalmi felkiáltásába mi is beleegyeznénk ugyan hason környülmények közt, és a Wane, a Martin sat. hozzájok hasonló erkölcstelenségű tribünök politikájuktól olly alkalmas távolságban kívánnánk maradni,mint az angol egykori protectory a törzsek parlamentnek (das kumpf parlament) ocsmányságaitól; meg kell azonban vallanunk, hogy mi ennél a Cromwell-féle „Barcbone“ parliamentének leple alatt az általa republikánus czim mellett behozott absolutismusi rendszert is, a Zedekia, Uabakuk, Josua, Zorobabel nevekhez kötött minden fanatismusával teljességi) nem bírjuk többre becsülni, hanem kivívott s századok által szentesült alkotványos életünk formáihoz bő kebellel ragaszkodva, a tisztelt munkatársunk által idézett német írónak itt felhozott politikai elv—episod—ját egyedül az átalános népképviselet tekintetében fogadjuk el saját elveinkkel egyezőnek, annak utósó sorait pedig teljességgel megtagadjuk. Szerk. *) Miután az újon kinevezett hevesi helyettes főispán is minden kétségen kívül csak szintolly utasítás mellett, és olly szigorúan törvényes értelemben fogja kormányzói tisztét viselni, mint akár melly más megyének főispánja vagy helyettese; megváltjuk, és Nógrád megye határozatának ezen sajátszemii interjectioját megfogni alig bírjuk. Mi ill egy olly szószövegnél, mellynek mint következtetésnek, értelme egyenesen a dolgok való lényegébe ütközik, egyebet nem látunk. Az egy vagy más rendszer szerinti kinevezés, váljon mit nyomhat itt ? midőn magát a rendszert még nem ismerjük. Mi ugyan olly kevésé tudjuk, mint n Nógrádmegyének ellenzéke, váljon fognak e a kinevezett megyei kormányzók új utasítással elláttatni , de csak annyit mondhatunk, hogy a rendszer újdonsága , s sérelmes volta az illy utasításoknak mivoltából lehet még csak kimagyarázható. Eddigelé pedig minden, miv ex postfaclisa előttünk tudva van, csak az, hogy a megye kormányzók az állandó elnökletre hivattak fel, és ez valószínűen épen úgy meg fog történni Hevesben , mint más megyékben; minélfogva tehát itt — ha a törvényben nem találná igazolását — csak olly sérelem lenne, mint más akármelly megyében. Szerk. 638