Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-10-17 / 164. szám
padunkon... Lessz tehát elég—megosztott szív,avagy ez nem újság Budapesten?! — Ennyi hazánkban remeklende — művészi notabilitások elősorolása után, jól esik emlithetnünk „Züich Rudolf“ erdélyi hazánkfiát, ki addig, mig bennünket a külföldiek ragadnak bámulatra, a külföld bámulatát vonja magára: ezen jeles hazánkfia szobrász, s Rómában tartózkodik, hol már nem egyszer nyert műveiért pályadíjt. Magas kiképeztetését főleg Károlyi István grófnak köszönheti. Jelenleg hazánkban van tőle egy jeles „Mária“ kép carrarai márványból faragva , még pár napig Döbrentey Gábor k. tanácsos urnái szemlélhető; s ugyancsak tőle nemsokára megérkezendik egy egész életnagyságban alkotott „Juno“ szobra, mellyet szinte carrarai fejér márványból Gyulay gróf részére készít, s a mi Döbrentey Gábor urnái elérkeztével hasonlóan megszemlélhető. A hatvani utczai Horváth-házba áthurczolkodott hajdani „Nemzeti Kör“ tagok tegnapelőtt tartott tisztválasztásukon elnök lett: Teleky László gróf; alelnök: Szekrényesi József, köz és váltóügyvéd; pénztárnok: Antal Mihály; gazda: Gerenday Ambrus, köz és váltóügyvéd; jegyző: Rock István, köz és váltóügyvéd. Mi minden jót és sok szerencsét kívánunk elszakadt tagtársainknak, s óhajtjuk, jöjjön el kitűzött czéljuk országa, mellyben megszabaduljanak a gonosztól; miilyenek például----------no de a példák gyűlöletesek. A Runawalder házban megmaradt kör tagok, november 1 jén tartandják tisztválasztásukat. — Egyúttal figyelmeztetjük itt a vidéki tagokat, kik e társulattal tartani kívánnak, miszerint a befizetési díj részükről csak 10 pft leend; a helybeliek pedig, miszerint bár 20 pft. a befizetési díj, de e mellett némi eddig fizetett kényelemben ingyen részesülendnek, illyenek például, a tekézés, dohányzás, s más hasonneműek. VIDÉKI HÍREK. Ingből» October 1 Okén. Idei termésünk a sok esőzés miatt a középszerűnél sokkal alábbvaló, kivéve a kukoriczát és burgonyát, mi megyeszerte meglehetősen termelt. Az élet ára igen felrúgott, s alig hinné az ember, hogy az ungvári olcsó piaczon olly drágán kell napjainkban fizetni a búzát. Jövőrei kilátásaink nem a legkecsegtetőbbek, miután a tiszta búzának köble már ma is 14—16, rozsnak 9—11, árpának 7—9, zabnak 3—4, kukoriczáinak 8—10 váltó forinton kel, miből világosan kitünik,miként nem a legjobb körülmények közé vagyunk helyezve. A szüret sem biztat kecsegtető reménnyel, mivel a szőlőfürtök többnyire megfakadozvak. A szüretelés folyó hó 20kán veendi kezdetét. — Szükségesnek látom még megemlíteni, miszerint ezentúl a szüret miatt közgyűlésünk november 10kén, a törvényszékek pedig november 17-ikén veendik kezdetüket. Gyöngyösy László: Zemplénből* *) Folyamszabályozási tanácskozás Széchenyi I. gr. elnöklete alatt S.Ujhelyben sept. 30. Egy nevezetes napnak néztünk elejébe. Sz. I. gr. e excellentiája a vizek szabályozásában mint kir. biztos váratott sept. 30 án S. Ujhelybe. Illedelmes fogadtatására minden megtételeit. Legelőbb is választvány K. J. gr. elnöklete alatt fogaddat Geszthelyben, mellynek kíséretében S.-Patak városában főm. Breczenheim Ferdinand ögysége által fejedelmileg megvendégeltetvén, egész Ujhelyig a legnagyobb kitüntetésekben részesült. Megjegyzésre méltó, hogy ebéd alkalmakor P. E. gr. excellentiájáért áldomást ivott, mellyet az ősi lakhoz alkalmazva, a nemes gróf érdemeinek előterjesztésébe bocsátkozván, magas költői eszmékkel annyira meggazdagitott, hogy bátran mondhatjuk, ez adá legkellemesb izét pecsenyénknek. Miután pedig mind a város, mind pedig a tanítói kar részéről, melly utósát személyesen is meglátogatván tisztelgéseket von, ejtve az újhelyi hármas hegyek csúcsain tiszteletére világitó tüzoszlopok nagyszerű szemlélésénél mozsarak és fáklyákkal fogadtatván, főispáni helyettesünk adá remek üdvözletét. Ezt Szabolcs, Bereg és Ung küldötteinek tisztelgései követték. Másnap 10 órakor az ülés a kir. biztos elnöklete alatt főispáni helyettesünk és több közbirtokos jelenlétében, a karzatot elfoglalta szépnem koszorújában megnyitlatott. Előterjesztőm nagym, hogy a Tisza folyónak Ti Sza-Ujlaktól egész a Dunába szakadásáig akkénti szabályoztatása,hogy vidéke,mellynek több millió hold föld nyi része a kártékony áradások miatt haszonvehetlenül hever, az áradásoktól megmentessék — a czél, mellyre egyesitett erőkkel működni kell. A czél, mellyet sem kicsinyíteni, sem nagyítani nem kiván, elérelni csak úgy fog, ha az illetők kebleit tántorithatlan akarat s nem szűnő lelkesedés edzendi meg.Férfiak kellenek, úgymond, a gátra s a lehetetlenséggel határos akadályok romba dűlnek. Többször mondák már, hogy a Tisza vidéke iránt különös sympathiával nem viseltetem, ezt megczáfolandó itt kezdem meg működésemet,s az ellenkezőt tettleg kívánom bebizonyítani, hiszen előszeretet csatol engem e vidékhez, mert ez a tiszta magyar nép törzsökének telephelye, mellytől a „nemzetiség és szabadelmüség“ tekintetében a nemes gróf annyit vár, hogy megmentetésökkel a hon boldogabb jövendőjét látszik elővarázsolni. Pénz, terv s ennek sikeres végrehajtása, ezek azok, úgymond, mellyek teendőink közé tartoznak, a mód pedig mind ezeket létesíteni, a társadalmi terem működés. Mi pedig a költségeket illeti, a gróf azon értelemben van, hogy kik a hasznot húzzák, azok viseljék a nehézségeket, s igy kiknek földjeik megmentetnek,részesüljenek a közterhekben.Ismeri ő, úgymond,e beteg testet, mellyet nem néhány recipével, nem egy vagy több canalissal, de teljes regulatióval lehet csak igazán megorvoslani, s nem palliativ de radical szerekkel, különben csak foltot foltra rakunk. Elvül pedig kimondja, hogy mellette senkinek veszteni nem kell. Mivel azonban ez alkalommal több megye küldöttei is vannak jelen, ő nem annyira vidéki, mint orsz. ügyben tanácskozásra szólít fel mindenkit, indítványát pedig abban öszpontositja, hogy társaságok alakuljanak, mellyek választottaikat Pestre küldjék, hol a létesítési módok s megkivántató szükségesekről közértelemmel tanácskozzanak. E több ízben éljenekkel megszakított beszédet más szónokok nyilatkozatai válták fel. Beregből L. J. excellentiája az indítványt elfogadá. Hasonló értelemben nyilatkozott Szabolcsbó P. L., ellenben Ungból P. A. csupán megyei útón kívánt a dologhoz kezdeni. Különbözők valának a vélemények, némellyek egyedül megyei, mások egyedül társadalmi, legtöbben megyei és társadalmi módokhoz kívántak nyúlni, amennyiben t. i. a megyét több fenforgandó úrbéri kérdés miatt nélkülözni nem lehetene. Volt, ki a tárgyat országosan kívánta sikeresíttetni, azon hiedelemben lévén , hogy illy nagy czélra egyesek ereji csekélyek leendnek. Hollandiában, úgymond, egy köblös föld megmentetése 2500. forintba került, kisebb szám mellett mennyivel inkább tehetetlenek leendünk különösen mi, kiknél az ipar és föld közti különbség olly megmérhetlenül nagy! Legyen szabad erre vonatkozólag megjegyzenünk, hogy koránsem vagyunk Hollandiában, és hogy ama terv szerint, mellyet Vásárhelyi orsz. hajózási felügyelő készített, egy köblös föld megmentetése aligha kerülendő forintba, mi azután Hollandiához képest ugyancsak lényeges különbség ám, de hogy a teherviselésre vonatkozólag nemcsak azok, kik directe , hanem azok, kik indirecte is hasznot veendnek a szabályozásból, osztozzanak a munka terheiben,ez ismét nagyon igazságos, noha nem vagyok azon értelemben, hogy társadalmi úton a törvények egy kis segedelmével czélhoz jutni nem lehetne. Igen a tárgyhoz szólónak ítéltetett B. S. nyilatkozata, ki nemcsak egyedül szikkasztási (exsiicationalis) de kereskedési (commercialis) tekintetekből is szólott, s a terhet nem egyedül a földbirtokosokkal, hanem a szabályozandó folyam hajózási hasznával is megosztatni kívánta, igy majd azután a fizetés alóli kibúvásnak elzárjuk ajtaját. Nem is teved ezzel egyebet, mint a kir. biztos elvét a teherviselésre minden szabadalmazás nélkül fogadá el. L. G. köztiszteletű tb. a tervekre vonatkozólag azt indítványozd, hogy külföldi mérnök által határoztassék meg: mellyike legyen elfogadható. B. A. a meg nem egyezés esetére nádori bírósági ítéletet kívánt, melly utósó határozatba is ment.L.G. ismét azt indítványozd, hogy kisebb folyóknak t. m. Latorcza, Topoly s más egyebek is szabályozás alá vétessenek, azok pedig, kik már hozzá kezdenek, munkáikban ne hátráltassanak, melly indítvány közértelemmel elfogadtatván, csak annyiban módosíttatott, hogy szabad működés annyiban engedtessék meg, a mennyiben az egész szabályozással összeütközésbe nem jó, nehogy egy nagy egész öszhangzása megzavartassék. Szóltak még többen. Volt, ki Pest helyett Ujhelybe kívánt tanácskozási összejövetelt. Voltak, kik beszédeiket üdvözlésbe vitték által. Voltak ismét, kik a nemes gróf részéről legjobb indulattal is jótállást sürgettek. Voltak utójára, kik bölcsnél bölcsebben semmit sem tudtak, azaz hallgattak. Ő excellentiája az ellenvetésekre sarcalmusokkal teli beszéddel mindenkinek válaszolt, s jótállást olly feltétel alatt vállalt magára, hogy ha a megfeszített emberi tehetség süker nélkül fáradoznék, ám ha úgy tetszik, sültessék meg. S minekutána több ízben ismétlő: mennyire szivén hordja a közügyét s teljesítene mindent, mi csak emberileg lehetséges, a végzést oda öszpontosítá, hogy az alakulandó társulatok küldöttei még ez évben általa meghatárzandó napra Pestre jöjenek , hol a létesítési módokról bővebben tanácskozván, határozataik a municipiumok és társulatokkal közöltessenek. A jegyzőkönyv hitelesítése választmányra bízatott. Másnapi excellentiája mozsarak durrogásai közt bandérium kíséretében Perbenyikbe utazott. — Egy liberális jó barátom tüszkölve jőve szobámba. A puskapornak, úgymond, igen paraszt szaga van. Igaza volt, mert a burnót és domestik a legközelebb érintkezésben voltak. — Ritka nemesi orr. — (J.r.) KÜLFÖLD. Franczittország. Páris, oct. 6. Abdel-Kader s a vele szövetséges nyugati törzsökök lázadása felett Algírból sept. 30 tól következő tudósítások érkeztek: „Bugeaud marschall szabadsági utazása a benszülötteket, Abd-el-Kader izgatásai iránt, ki Maroccoból Oran tartományban rögtön megjelent, fogékonyabbakká tevő. Éhez jött még az is, hogy a benszülött moslemiták jelenleg Ramadan ünnepét ülik, s vakbuzgalmuk már ez által sokkal izgatottabb állapotban van. Oran tartományban a lázadás tetemes kiterjedséget nyert. Dschemma Ghazuat parancsnokához Montagnac alezredeshez egy főnök érkezek, ki hódolatát jelentő, s egyszersmind arról tudósít, miszerint Abd-el-Kader csekély sereggel a vidéken menedéket keresett, s könnyen megtámadtathatnák. E hírre az alezredes 450 emberrel azonnal útnak indult, s Dshhemma Ghazaattól mintegy négy óra távolságra Sidi Brahiraig jutott; itt egyszerre számos lovasságot s kabulokat pillantott meg, kiknek élén maga Abd-el-Kader állott; s midőn általuk körülvéve s az öt meglátogatott főnök által magát elárulva látá, bátran megtámadd őket, hogy az ellenség között magának utat nyisson. Ez irtózatos mészárlás vala, nyolczvan vadászt kivéve, az egész csapat — tisztek s közlegények — a csatatéren maradtak. A nyolczvan vadász Marabut-ot (egy mohamedi szent sírhelye) hatalmukba esték, s benne magukat elzárák, két napig tartózkodtak itten egymásra szorítva, álom, élelemszer s víz nélkül. Háromszor híva fel őket Abd-el-Kader, miszerint adnák meg magukat, esküvel erősítvén , hogy semmi bántalmuk nem leend, mindazonáltal jólehet a legnagyobb veszélyben forogtak, de megadásról hallani sem akartak. Végre Abd-el-Kader tovább vonult, egy erős csapatot hátra hagyván. Alig tűnt el az ellenség nagyobb tömege, a vadászok azonnal kirohantak, az ellenség sorát áttörők, s utjukat Dschemma Ghazuat felé verék. De mintegy órányival, mielőtt e helyre érkeztek volna, egy csoport kalylok által megtámadtalak. Az elsők között esett el Goreaux kapitányok s mellette majd mindnyájan éltüket veszték. Dshhemma Ghazuatból a lődözések hallatára az őrsereg azonnal a csatatérre sietett, de midőn ezek megérkeztek, már csak tizenkét volt életben. Oran tartomány valamennyi törzsökei közt összeesküvés támadt. Abd-el-Kader midőn Maralut-ot odahagyó, Cavaignac tábornokot akart megtámadni, ki 1300 fegyveressel Travas tartományban tartózkodott. A megtámadás nem sikerült, mégis Cavaignac tábornoknak két tüzes csatát kelle küzdenie, mellyek egyikében Peyraguez osztályfőnök 12 emberrel elesett. Bourjolly tábornok s a tartomány parancsnokának serege sept. 21, 22 s 23 án megtámadtatott, az utósó ütközet Berthier alezredesnek s a király egykori parancsvivő tisztének életébe került. Az ütközet alatt egy afrikai lovas-vadász egy arabra ugratott, hogy tőle a zászlót elragadja, de számos golyó által átfuratva, életét veszté; e merényi egymás vadász is megkisérté, jobb kézzel megragadva a zászlót, de keze lemetszetett; ekkor bal kezével ragadd azt meg s négy sebbel társai közé hozá. Mihelyest Lamoriciére tábornok Algírban ez eseményekről tudósittatok, számos sereget indita Oran tartományba, s sept. 28 án Dschemma Ghazuatba vitorlázott. Sveicz.* A kath. sveiezi státushirlap Luzernból a következőket közli: „Az oct. 5ón összeült büntörvényszék Ulmi Józsefet Escholzmatlból, és Jost Barth-ot Surseeböl,kik a második osztályú szabadcsapatok főnökei valának, két órai tanácskozás után. Meg nem foghatjuk, mi lehet annak tulajdonképeni oka, hogy zempléni rendes levelezőnk nyilvánosan tett ígérete daczára ugyan e, tárgybani várt közleményét mind ekorig sem volt alkalmunk vehetni; kinyilatkoztatjuk egyszersmind ezúttal azt is, miszerint hozzánk küldött magánlevelében említett közgyülésrőli tudósítását sem kaptuk, s ezen oknál fogva kell egy mást. levelező e tárgybani tudósítását közlenünk. Szerk. 659