Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-10-26 / 169. szám
hír, városok érdeke mellett szólott, azok fontosságát anyagi, szellemi s nemzeti tekintetben kiemelé, s figyelmezteté a rendeket azon fontos szolgálatokra, melylyeket a városok a király s haza iránt folytonosan tanúsítanak, azok — mondá — szükség esetében a harmadik renddel részt vesznek a nemesi felkelésben ; azok segedelmet nyújtanak, rendes adót fizetnek, ujonczokat állítanak s minden egyéb terhet viselnek; igen, ők voltak azok,kik újabb időben a veszély elhárítására, melly a nemességet fenyegeté, ennek minden lehetséges segélyt testvérileg nyújtottak. szónok azon ohajtással záró beszédét, miszerint a városoknak a szavazatok egy negyede engedtessék át, a melly kívánat azonban, a városi követeken kívül pártolásra nem akadt, s igy a fentebbi határzatnál maradt, t. i. hogy minden kir. városnak két szava leend. Varasdmegye követe a szavazatok felét kevésnek találta a megyék számára, s indítványozá, miszerint ha már felénél kell maradni, úgy a megyék mindenkor magukért szavazzanak, s ha csak négy megye egyenlően szavaz, ez által az összes szavazatok fele részünkön legyen; ha pedig az összes szavazatok egyenlően ütnének ki, akkor ama fél, melly a több megyéknél lenne, képezze a többséget. — Ezen javaslat minden oldalon élénk ellenzékre talált, s még a többi megyék által sem pártoltatott, — az tehát épen úgy hajótörést szenvedett, mint az ugyanazon követ által előterjesztett módosítványok , hogy, ha egy vagy két megye a többiekkel egyenlően nem szavazna, szavazataik a másik részhez ne számíttassanak. Ellenben K. váltótörvényszéki ülnök által tett azon javaslat, minélfogva, hogy ezen országok hatósági jogai megváltoztassanak vagy eltöröltessenek, az összes szavazatok három negyede leend szükséges , — rövid vitatkozás után elfogadtatott, s határozatkép kimondatott. (Agr. Zeit.) VIDÉKI HÍREK. Tisza-Bobról- Folyamszabályozási tanácskozás Széchenyi István gr. elnöklete alatt. 1845 ok October 9kén nagymélt. gróf Széchenyi István királyi biztos ur elnöklete alatt a Tisza folyónak szabályoztatása tárgyában tanácskozásra meghívott törvényhatóságok, nevezetesen: Bihar, Borsod és Szabolcsmegyék, a nagy-Kun és Hajdúkerületek , szabad kir. Debreczen város küldötteik, és a Tisza-Dobon már alakult vizszabályozó társulat több tagjai, mint szinte az érdeklett több közbirtokos közbejöttével tartatott tanácskozásban elnök önmsága előterjesztvén, „hogy e cs. kir. felsége koronás királyunk személyével parancsolván, a közlekedés tárgyában rendszeresítendő osztály elnökségével ruházta fel, melly bizalomnak legjobban úgy vél megfelelhetni , ha legelőbb is a Tisza völgyére fordítja figyelmét, hol a gyakori vizáradások miatt anyagi tekintetben leginkább sínylik a haza, melly vizek szabályoztatására nézve ezekben pontosította nézeteit. Ideje már, hogy a Tisza-szabályozás tárgyában valami gyökeres történjék, s mennyiben a választás csak két szempont közt lehetséges, vagy t. i. továbbra is rakonczátlankodni hagyni a végpusztulással fenyegető vizeket, vagy az egész Tisza völgyét egy kertté változtatni: a részenkinli szabályozási munkálatoknak s úgyszólván folt foltra rakásnak nem barátja, mellynek mindig csak provinciális érdekek szüleményei; előtte a Tiszaszabályozás országos szempont már csak azért is, hogy a magyar vér, melly leginkább a Tisza völgyén üti fel sátorát, s a magyar elem, mellynek az alkotványos szabadság szeretete vérébe ment által — anyagilag gyarapittassék. Vizszabályozást pedig csakúgy hajthatni végre, ha ez anyagi tekintetben hasznos; s bár meggyőződése szerint a czélba vett vizszabályozás költségi a nyerendő haszon sokszorosan felül fogja haladni, annak létesítése mégis olly sok s meggyőzhetlenséggel határos nehézséggel jár, hogy azok legyőzésére egy akarat, állhatatosság s férfias kitűrés kívántatik. Örsága nézetei szerint három főszempontra oszlik az egész: 1) a technikai rész, egy minta szerint készült, s egymással minden részletben tökéletesen öszhangzó terv az egész szabályozásról. 2) A terv pontos végrehajtása, melly két pontra nézve szükséges, hogy az egész tervezetben egység uralkodjék, tehát egy tervező s a tervnek ugyanazon általi végrehajtása szükséges. 3) Pénz: mégpedig ha gyökerest akarunk tenni, igen igen sok pénz, munka és értelmi tehetség, különösen pedig mint fő kellék az egyetértés. A pénz előállításra négy forrást lát:lső forrás a közlekedés érdekéből — tekintettel a sószálitásra — magának a kormánynak, hogy megnyittassék az — fekszik érdekében; kik forrás a partbirtokosoktól, kik a szabályozás által viz alól kiszabadulandó földeket nyernek; mert kik a hasznot leginkább húzzák, a tehert viselni azoknak leginkább kötelessége. 3dik forrás az ország maga, mellynek kötelessége elismerését mutatják a legközelebbi országgyűlés működései. Mer szükséges a föld becsét emelni, mert ha egyszer a szabályozás fővonalaiban megtörtént, azzal még minden bevégezve nincs, a sok gátat ki fogja fentartani? ezeket folyton és lankadás nélkül tökélyesítni kell, s azért e végre egy politikai szellem kifejtése s az ősiségi törvény módosittatása szükséges. — Mi az egyetértés eszközlését illeti: ettől mint legfőbb nehézségtől leginkább tart, s ennek teljesítését a megyéktől — mint törvényhatóságoktól, hol az administrativ kérdések is pártkérdéssé válhatnak — nem várhatja, hanem az erre megkivántató lelkületet csak a legközelebbről s egyenesen érdeklettekből alakult társulatokban véli feltalálhatni, melly czélelérésre — valamint Zemplén megyében már alakult, a vásárosnaményi tanácskozvány nyomán az ott képviselve volt törvényhatóságokban pedig alakulni fognak, itten Tisza- Dobon pedig már alakult társulat, úgy több társaság is alakuljon, mégpedig nem megyék szerint, hanem a víz constellatiójához képest szakaszonkint, és igy egy vagy több megyében s törvényhatóságban egy, — vagy pedig a helyzetekhez képest egy megyében is több társulat, — ezen társaságok a viz constellatiójának bajait s tájérdekei legjobbant ismervén — hogy öszhangzásban működhessenek és egyetértés eszközöltethessék — szükséges lenne, hogy az egész Tisza folyam szabályozására alakult s alakulandó társulatok a legközelebb jövő január első napjaira Pestre teljes hatalommal felruházottakat küldenének e nagyméltósága elnöklete alatt a teendőkről határozni. S ha az egyetértés nem sikerülne, vagy minden egyesület részéről teljes hatalommal felruházott képviselők nem jelenhetnének meg — ugyanazon év ápril vagy május hónapjaira — egy újabb, mégpedig minden érdeklett társulat fekvésére tekintettel legalkalmasb helyen — ismét összejövetel fogna tartatni, így reménylhetvén csak, hogy a minden társulat érdekeit ismerő és képviselő megbízottakkal a teendők iránt határozni lehessen. Hogy így az ezután nyerendő megállapodás a küldő társulatoknak bízott ujaik által, az illető törvényhatóságoknak pedig a társulatok részéről bemutattatván— az egészre megkivántató egyesült akarat és erő kifejtethessék. S a mennyiben minden nagyobb teendő két részre oszlik, úgymint: mit kelljen tenni ma s mit azután? ugyanazon társulati küldöttek a teendők sora iránt is végeznének — mert igen sokat tesz a vizi munkálatoknál, ha kedvez a sors; de lehet, hogy az egy évi munkát a más esztendei víz elhordja, lehet, hogy egyes határokat ideigelen az egész szabályozás bevégzése előtt még jobban fogja rongálni,s ezen körülményeket a társulati szellemalkotta testületeknek leend morális kötelességük enyhíteni. A szükséges pénzmennyiség kiállítására nézve pedig önmsága oda nyilatkozott, hogy ha a közmegállapodás s egyetértés elérelik—az előlegezést eszközölhetni teljesen reményű.—Minden esetre pedig előleg egy kulcs lesz kidolgozandó, melly szerint hozzávetőleg meghatároztassék, hogy kinek kinek mennyi birtoka fog a vizek szabályoztával viz alól kiszabadulni, s igy mennyi birtoktól leend köteles a szabályozási költségekért jót állani. — Megjegyeztetvén, hogy ezen kulcs a szabályozás bevégeztével a tettleg és valósággal víztől felszabadult földek irányában kiigazítandó leszen.“ Ez elnöki előterjesztés folytában nagyméltóságu királyi biztos urt által a jelenlevők véleményeik kijelentésére felszóliltatván, előleg még a I. Ujhelyben és Vásáros-Naményban tartatott tanácskozások jegyzőkönyvei olvastattak fel, mellyek folytában Szabolcs megye küldöttei részéről azon észrevétel létetett, hogy csupán társulatok a megye közönségének melleztével nem végezhetnek, s hogy az adózó nép érdekéből a beleszólhatási jogot a megyének fentartani kívánják, s e kijelentés ugyanazok részéről oda módosíttatott, hogy a megyét csak őrködés s felügyelés, nem pedig gátul szolgálható egyenes beavatkozás illetvén, s csak ez, amit fentartani kívánnak. Borsod megye küldöttei részéről pedig előterjesztetvén, hogy a tisztelt megye keblében is már alakult egy társulat, s annak programmja felolvaslatván azon kérdés téteték: ha váljon a Tiszának szabályoztatásával azon mellékfolyókra, mellyek a Tiszába ömlenek s Borsod határában folynak — leendő tekintet ?s azokat érdeklöleg van e már terv készítve? továbbá Bihar megye küldöttei részéről hasonlag azon észrevétel s illetőleg kérdés tétetvén, hogy mivel megyéjök határán a Tisza nem foly s oda csak árja hat, ez érdeken kívül a megyét hasító Berettyó és Körös folyók a szabályozási tervbe felvetettek és a szabályozási munkálat illetőleg azokra kiterjesztetik és kijelentetett, hogy bár egyedi nézeteik szerint elnök őrmságának előterjesztését a törvényhatóság őrködő s felügyelő jogának a szabolcsi módosítás értelmében fentartása mellett helyeslik, tettleg mindazáltal beegyezéseket csak annyiban nyilváníthatják, mennyiben megyéjük közönségétől semmi megbízatást,semmi utasítást nem nyervén, csak alisp. kiküldetés mellett vehetnek részt, s úgy, ha az itteni megállapodásról teendő jelentésöket megyéjük jóváhagyása követendi. Melylyek folytában elnök önmsága kijelentvén, hogy a Tiszába folyó egyéb vizek is tárgyai lesznek a szabályozásnak, s hogy mennyiben a mellékfolyók constellatiója külön társulatok alakítása eszközlését kívánná, az illető törvény hatóságok buzgalmától várja. Vásárhelyi Pál hajózási felügyelő s igazgató vízmérnök úr részéről pedig a borsod-és biharmegyei kérdésekre feleletül adatott, hogy a mellékvizek a szabályozási tervbe még ez ideig csak azon pontokig vannak felvéve, meddig rájuk a Tisza árjának behatása van, s hogy azokon felül a szabályozási tervek még csak ezentúl lesznek elkészítendők. A nagy- Kun és Hajdúkerületek, szab. kir. Debreczen városa s a több jelenlevő által pedig elnök önmsága előterjesztése elfogadtatván, következő végzés alkottatott : „E gyülekezet tagjai osztozva a nemzet többségének azon véleményében, melly szerint tettek kellenek a haza felemelésére — örömmel értették, hogy magas kormányunk a nemzet anyagi tekintetbeni felemeltetését eszközlendő, elnök kir. biztos önmságát, a kivitel és tettek emberét, a nm. m. kir. helyt, tanácsnál rendszeresítendő közlekedési osztály élére álli rá, s hálás elismeréssel fogadva tisztelt úmsága kir. biztos urnak azon hazafius kebelből eredt lépését, melly szerint átlátva azon anyagi kárt, melylyet a Tisza és beleömlő folyók kiöntései okoznak, s áttekintve azon anyagi és szellemi hasznot, melly ezek szabályoztatása által elérhető, a magyar elem, a magyar nemzetiség s így országos szempont érdekéből legelőször is e tájra fordítá becses figyelmét , mély benyomást tőnek kebleikben egyetértésre s egyetértés eszközlésére felhívó szavai, azért is közakarattal elhatározzák, hogy azon buzgósággal, mellyet egy illy nemzeti nagy vállalat létesítése igényel — küldőik körében igyekezzenek elkövetni mindent, hogy a vizek szabályoztatására — egyedüli tekintettel a szabályoztatandó vizek helyeztetésére szakaszonként — minden terv. hatóságonkénti megkülönböztetés nélkül társulatok alakuljanak az egy érdekű s a két parton egyenlőn érdeklett törvényhatóságokban , a már létező társulatok pedig egygyé olvadjanak, s ezek még a i. e. december lső napjáig e képen alakulván, teljes hatalmú biztosokat a végből válaszszanak , hogy ezek a legközelebb január havában elnök ön.méltósága által kitűzendő időben Pesten összejővén, ön.méltóságával s elnöklése alatt a teendők iránt tanácskozzanak és végezzenek, s mindezekről küldőiknek jelentést tegyenek. Az eltépem megállapodásról tudósított társulatok pedig az adózók érdekében őrködhetés s felügyelés tekintetéből az illető törvényhatóságokhoz kimerítő tudósítást terjesszenek. Egyébiránt ezen czélba vett szabályozási munkálat az érdekek egyik leghatalmasabbika, az önérdek által is gyámolíttatván, a jelenlevők elnök önmsága azon felszólítására, hogy a kitűzött czél elérésére megkivántató egyetértés s nemzeti közakarat s ezt támogató közszellem kifejtésére, melly nélkül semmi nagyobb nem létesíthető , a vélemények felvilágosítása s helyreigazítása utján mindent kövessenek el, a mennyiben ezt tenni hazafias kötelességeknek ismerik — e végre magukat azon viszonti kérelem mellett ajánlják fel, hogy őn.méltósága is magas kormányunkat részvétre buzdítani legyen szives, s figyelmeztesse az alkalomra, mellyel jól felfogott önérdekében hazánk felemelésére működhetik, s a tettek után sóvárgó nemzetet őszinte szándékáról és jóakaratáról tettleg győzheti meg. Jegyzetté Bay Ferencz szabolcsmegyei főjegyző. — Hason tartalmú s határozatu tanácskozás tartatott sept. 12-én Szolnokon Heves, Pest s Békés vgye küldötteivel, melly utósa maga a főisp. gr. Károlyi György vezérlete mellett Wenkheim gr. Wenk 679