Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)
1845-12-28 / 204. szám
telnünk, kire az törvényesen ruházva van; nem a kegyelet hiányát akarjuk itt megróni, hanem a törvényes tekintély megtapadását,melly e gyűlésben az ellenzék által elkövettetett. A szabadság zsarnoksággá torzul, mihelyt annak törvényes határai tiszteletben nem tartatnak; lárma és ordítások szint olly physicai eszközök a féktelenség kezében alkotmány adta jogaink sértésére, mint a fegyver a terembőli kiverésre; alkotmányszerű politikai felekezeteknek épen azért, mert az alkotmány jótékonyságának köszönik létöket, nem lehet és nem szabad máskép, hanem csak alkotmányos körben működni, alkotmány engedte eszközökkel fenállásukért s hatalmuk szélesbitéséért víni. Azért lehetlen helybenhagynunk a gyűlés folyamának, s a többség nyilvánulása további fejlődésének makacs meggátlását is, melly azonkívül hogy a magyar szabadság sarcalmusa volt,sérti a gyűlés tekintélyét,s gyermekies pajkosság jellemét viseli; de már administrativus vagy practicus oldalról tekintve ez eseményt,nem vételte azon tények négy napi ismétlése, mellyek a közdolgok és privát ügyek, a megyei végrehajtás és igazságszolgáltatás tárgyalását akadályozók? s ha azt mondjátok: ezeknek a párt érdekében így kellett most történni, máskép az administrator czélzatai is sikerültek volna, váljon a politikai pártok nem kötelesek e magukat azon elvnek alárendelni: salus publica suprema lex esto; váljon a magát liberálisnak nevező párt emelheti-e magát a közügyek felibe? s a népboldogítók állhatnak-e annyi magány érdekekkel illy ellentétben ? hiszen nem az volt feladata az oppositiónak, hogy a tárgyalások lehetetlenitessenek, hanem hogy azok liberális szellemben vitessenek keresztül, mert csak ez által lehet vala a maguknak tulajdonított intelligentia tulnyomóságát constatirozva a honnak bemutatni s bebizonyítani azt, hogy a voksoló többség a tudatlan tömeg nyilvánulása volt. Mi a biit gyűlés elemeiben vagy elnöki eljárásban nem látunk alkotmányt vagy szabadságot sértő olly intézkedéseket, mellyek az oppositionak illy átalkodott ellenszegülését igazolhatnák; mert hiszen a köznemesség , melly mind a két párt részére behivatott vagy hozatott, nem alkotmányellenes elem gyűléseinkben , hanem inkább ama csőcselélt népet és zajgó ifjúságot, melly az oppositio részén hatalmasan működik, lehetne illyennek nevezni; különben pedig a köznemesség e gyűlésen józansággal s illedelmes magaviselettel tüntette ki magát, mig az urak a civilisatio hason jeleivel nem dicsekedhettek. A voksolás megrendelése sem jogosíthatta fel az oppositiót a gyűlés további folyamának előállására; e lépés nem sértett alkotmányt, minthogy épen constitutionális természetű, és más megyékben is használtaik. A statútum pedig, mellyre hivatkoznak, előbbi cselekvésekben félre volt téve. Biharnak szép és üdvös statútumai léteznek, mellyeknek szoros megtartása sok zavaroktól megóvhatná e megyét, de ezeknek átalában semmi tekintetök, a választási rendszabályok ellenére maga az oppositio vitte be a kortesi lobogót a tanácsterembe, s tette be a megye levéltárába; s lehetne igen számos tényeket felhordani statútumok daczára megyei határozattá emelteket, de hiszen átalában tudatik, hogy e honban most nem csak statútum , de törvény sem bír nagy erővel a pártmozgalmak fékezésére; halottuk nem egyszer mondani: a statútumot a rendek többsége, melly alkotta, el is ronthatja. A katonaság kiállítását egy olly tény tette szükségessé, melly épen az oppositio soraiból merült fel, mellyet ők már is elferditenek, s különféle képen adnak elő; de épen ezen törekvésekből kitetszik, hogy úgy, mint valóban megesett, állatok sem helyeseltetik. A megyeház terén, ettől jókora távolságban felállított, és csak azon esetre számított katonaság, ha az ingerültség tettekre fajulna el, a szabadszólást és tanácskozást semmikép nem akadályozta, hiszen ha lehetett három napig katonaság mellett is ordítozni, lehetett volna tanácskozni is. Nincs tudtunkra semmi, mi ezen anarchiai lázongást menthesse,ha a volt a czél, hogy gyűlést administrator úr maga elnöklete alatt és a jelen tisztikarral ne tarthasson, mi sem a czélt, sem az eszközöket szelidebb kiejtéssel meg nem róvhatjuk, hanem hogy alkotmányelleniek voltak. Szamárból. Nagy Károly, dec. 16. Örvendve fogom kezembe tollamat, hogy első nyilvános tudósításomat Szatmár megye legcsendesebb, közügyek miatt legkevésbbé személyeskedő közgyűléséről van tenni szerencsém. Decemberb én a szokott megelőző kéthéli törvényszékek után közgyűlésre nyíltak meg termünk ajtói, s a szép számmal egybenyúlt úri rendek közepette, — mert a mi gubás nemes lehetett jelen, könnyű volt volna megszámlálni __első alispánunk a gyűlést szokott üdvözlő beszéddel megnyitván, elsőben a közbeesett kisgyűlések jegyzőkönyveinek hitelesítés végetti felolvasását tüzte°ki a fenálló gyakorlat szerint felvétetni. Mire N. I. a megye közelebb lefolyt évnegyedéről — mint már ugyan az ő indítványára utóbbi közgyűléseinken más megyék példájára történt —az elnök alispánt jelentéstételre felkérvén: ez szives készséggel nyilatkoztatá, hogy ez első teendőjét most sem feledé, hanem a mennyiben a tiszti ügyészi hivatal a büntető —úrbéri és egyéb illető perek mibenlétéről a jelentést hozzá be nem adta, e nélkül pedig elnöki jelentését csonkán tenni nem akará, annak előterjesztését más napra igéré, miben a BR. megnyugodván , — felolvastattak a kisgyülési jegyzőkönyvek, — majd főkormányszéki rendelvények, s más magán tárgyak vétettek fel, mellyek feletti viták leírásával a t. ez. szerkesztőségnek e szűk hasábokra nem alkalmatlankodom. — Később elnöklő alispán uz előterjesztő, miképen emlékeznek a Rá. milly örömmel fogadtatott e megyében gr. Széchenyi Istvánnak a közlekedési eszközök tervezésére kiküldött országos bizottmány elnökévé lett kineveztetése, minek folytán a grófi excla e nagyszerű foglalkozását megkezdendő, a mult October 2ára Vásárosnaményba a Béket is előleges értekezés végett meghívón, következve szerencsés volt szóló alispán is tisztelgés s értekezés végett elnökül kiküldetni, s mint illyen szerencsés most a BRnek jelenteni, miként gróf Széchenyi őexjának szavát nyerték, hogy igyekezni fog mindent — mit csak lehet —tenni a Tisza szabályozására, s ha az érdekes tiszamelléki birtokosoknak szilárd akarata meg lészen, annak idejében a szabályozásra szükséges pénzt is kellő kamatbiztositás mellett meg fogja szerezni. A mennyiben pedig a többször tisztelt gróf közelebb egy levelet intézett hozzá, mellyben a Tiszas ezzel kapcsolatban levő folyamok szabályozására alakulandó társulatokat, vagy ezek küldötteit előleges tanácskozás végett Pesten jövő 146dik évi január 19-én tartandó gyűlésre meghívta, — felszólítja ennek folytán szóló alispán is a Béket, hogy mivel e megyének nagyon érdekében áll a Tisza- s más ezzel összekötött apróbb folyamok szabályozása, alakuljunk, úgymond, még e közgyűlés alatt társulattá, s küldjünk követeket a január 19-i pesti gyűlésre. — És e felhívás érdemére — mint mi csak lelkesült örömmel, s a nagyérdemű gróf hazafias eme vállalkozását a bizonyos kivitel reményében segitni kész akarattal fogadtathatott — nem volt ellenszó, hanem a társulattá alakulás helyére és idejére volt különbözés véleményekben. Másodalispán előbb a társulat programmját aláírhatás czéljából köröztetni kívánja. R. J. felfetté: miként a programmot az alakulandó társulat csinálandván, ennek kell elsőben léteznie. R. L. délutánra összejövetelt indítványoz, hol az aláírások megtörténhessenek, hol meghatároztassék: mit s mikor fizessenek? honnan utasítással a pesti gyűlésre követeket küldhessenek, é s midőn elnök alispán áltálján. elején Szatmár városába teendhető kisgyűlés ajánltatott volna alkalmul az addigi currentatio után alakulás végetti összejövetelre, — P. E. azon ellenvetést tevén, hogy ebből ne csinálnánk megyegyülési tárgyat, hanem előbb adnak köröltetés útján minden szabályozás alá eső viz melletti birtokosoknak tudtára , s valamellyik kinevezendő tiszamelléki birtokos szolga-vagy táblabiró elnöklete alatt gyűljünk össze, ott társulattá alakulandók; ez ellenvetésre következett K. L-nak azon fejtegetésénél fogva, miszerint ebben országos navigationális czél lévén, mellybe a kormány is beleavatkozott, megyegyülésileg leendő tárgyalása találtatván szükségesnek, délutánra aláírás s társulattá alakulás végetti összejövetel határozatott. Végre e napon bejelentő elnök alispánunk, mikint U. M. ur hozzá egy levelet adott át, melly a reá tett jegyzés szerint Hontmegye rendeitől érkezett, de magán pecséttel lévén lezárva, mint nem hitelest felbontatlanul a megye rendelkezése végett bemutatja. Természetesen a levél honnan kerülése magánig a legnagyobb rész előtt tudva volt hírlapokból, meg némelyek előtt más után is , s igy találkozott, ki azt felbontatlanul visszautasittatni kívánta; de a nagyobb nem conservativ, és conservativ rész felbontatását kívánván, azt elnök úr a közgyűlés színe előtt felnyitotta; olvasása s tárgyalása azonban más napra halasztatott, mert az időből e nap már kifogytunk. Gyűlésünkik napján declően első tárgy elnöknek a megye közelebbi évnegyedéről szóval tett jelentése volt, mellyből megértettük, hogy egészségi tekintetben e megyében veszedelem nem volt, mert ha a késő őszi időváltozás okozta járványosabb hideglelést kivesztik, különben halálos betegség uralkodásáról nem panaszkodhatunk. — 2szor készülőfélben levő országutainkra tetemes kőmennyiség hordalván, s csinálásában is a sok nyári esőzéshez képest meglehetős elöhaladás tétetvén, a közmunkának nagy része erre, meg a már megkezdett Szamos átvágásaira használtatott fel. 23szor A pénztárt illetőleg: ezelőtt 5. évvel, midőn előterjesztő az elnöki széket elfoglalta, az összes adózó pénztárban 65. ezer vont hátralevőség volt, most 79. ezernyi az, mit az 1842ik évi szükség okozván, azóta sem volt helyrepótolható. E pontnál K. L. szót emelt, hogy a mezei biztosoknak hagyassák meg, miszerint midőn a katonaság számára termesztményt szednek, 4 —5. nappal a beszedés előtt adnák tudtára az adózóknak, hogy igy azt előre beszerezhetnék; különben az uzsorás zsidóktól kénytelenittetnek megvenni nagy áron a kívánt élelmezési czikket. — R. — I. — figyelmezteti, hogy e tárgyban küldöttség tervet és véleményt fog adni, tehát várassék be az. G. S. főszbió a gyakorlati kezeléssel oszlatá el a nehézséget, miszerint az adózók még az év elején megtudják azt, s tartsák készen. — A közbátorságot mi illeti: Derzs helységében a zsidó haszonbérlő erőszakosan kiraboltatott. Egyéb helyen is sós ökör-lopás sok esett. Geszteny, nálunk s a szomszéd megyékben proscribált rabló megfordult ugyan az ősz elején e megyében , de a beretesi csárdánál lövöldözésekkel megszalasztatván, s egy társa meg is sebesitetvén, ez utóbbi a megye fogházában szenved. — Végre a tiszti ügyészi kereset tárgyai a következő számmal vannak: folyó évi nov. 24én a törvényszékek kezdetével a fogházban találtatott rab összesen 182; ítéletben volt 102; — elitélve 80; — ezek közt nemes 63 — nemtelen 119 — elítéltetett összesen 59 — formás perrel 6 — sommásan 53 — fellebbeztetett 4. — A két heti törvényszék alatt hozatott da rab 19 — nemes 2, nemtelen 17. — Jelenleg a fogházban van összesen 173. — Fenálló büntető per van 292 — elítéltetett 38 — ügyészi kereset van 5 — nemesedő per 49 — folyamatban van 18 — hever 31 — úrbéri rendbeszedő per van 42 — panaszos per 6. — Miután e szerint elnök alispán úr jelentését bevégezte volna, szót emelt K. L. hogy a mennyiben tisztújitás óta 1. évi novembertől hatodik évbe fordultunk, nehogy örökössé váljék tisztikarunk, keressék meg ő felsége , hogy fökormányzónak tettleges küldésével a tisztujitást hova hamarébb megtartatni kegyelmeskedjék. Mire az elnök a mostani tisztikarnak nemcsak beegyezését nyilatkoztatá, hanem emlékeztette a Béket, miszerint ez előtt két évvel a tisztujitás sürgetését a tisztikar maga indítványozta. — Határozatba ment. — Olvastatott ezután a honti levél mellékletével együtt, melly a múlt napon felnyittatott. Mire K. L. elmondd, hogy ő e levelet úgy kívánja vétetni, a mint van, — s a jegyző is úgy vezesse jegyzőkönyvbe, — tekinti Hontmegye egy részének folyamodványaként. A panaszt illetőleg sokat hallott a honti eset felöl , de tisztába jönne nehéz. E megye különösen a fenforgó esetben ellen- vagy rokonszenvek szerint ítélhetne ,mi nem méltányos. A tényeket sem tudjuk hitelesen, de értésünkre esett legalább annyi, hogy Hontmegyében baj volt. Irassék fel tehát ő felségéhez, hogy érkezett illyen levő- . A gyűlések alatt a megyének Tisza-, Szamos-, Krasznas tármelléki jelenvolt birtokosai aláírás utján valósággal ursulatot alakítottak is, s az első alispánt ideiglenes elnökké, Dabányi Sándor főszbiát s volt országgyűlési követet jegyzővé tevén, elhatározák, miként gróf Károlyi Györfft báró Vécsey Miklós főispánt, s a szatmári püspöké mint terjedelmesé birtokosokat levél által, a többi kisebb bitokosokat pedig magán felszólítás mellett a társulatba behívják, egyszersmind Károlyi György grófot megkérik, hogy a január lökén Pesten tartandó gyűlésben az innen is felmenendő Korda Lőrincz tb. és Gabanyi Sándor társulati jegyzővel együtt az a megyei társulatot képviselje. Tudva van a t. olvasó közönség előtt, hogy a Hont— megyei főispáni helyettes, — ki ellen a szóban forgó levélben panasz emeltetett, — Szatmármegyében mint kir. biztos munkálódott, s követválasztási kihágások miatt mind a conservativ, mind az ellenzék közöl többeket tiszti kereset alá rekesztett, kiknek elítélésében az általa kinevezett törvényszék most is időszakonkint összeül és munkálódik. 820