Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-08-05 / 122. szám

ter Zeitung i. é. 54dik számában — aláírással a i. é. június 16-án tartott közgyűlésben Kassa városa és tanácsa válaszlevele következtében a városi színház magyar szinésztársaság kiadása iránti kérdés szőnyegre hozatala lehalik. Ezen leírás a közlőnek mennyiben válik becsületére sőt melly oldalról jellemzi ? azt ezúttal annál is inkább, hogy ezen egész tárgyról annak idejében hiteles adatokból és tényekből merített közlésünket harag és párt nélkül közrebocsátani mindenesetre eltökélt szándékunk, sem időnk, sem kedvünk bővebben feszegetni, de cáfolatába sem ereszkednünk, mert egészen elferdítve írni nem piruló közlőn győzedelmeskedni semmi dicsőség, hanem csak röviden s ünnepélyesen oda nyilatkozunk, hogy az érdeklett — h — aláírással kiadott közlemény egészen ferdén s a leghitelenebbül, a nem annyira ügy, mint ellenséges szándékot tanúsító koholt valódi férezelmény, ") koholóját igazán az olvasottakból legjobb akaratunk mellett is sem a publicisták, sem az értelmesség közé nem sorozhatjuk. Ugyan kérem közlő úr: miért hallgatta el azt bölcsen (?) hogy azon város (Kassa) melynek levele tartalmát sem vala képes felfogni, másképen ir és másképen működik, * 2 *) miért hallgató el tényeket, mellyek nyilván bizonyítják, hogy azon város és tanácsa a hazafiuság terén, egészen terra incognita , jóllehet azon levelében hazafiuságával felelte pöffeszkedik — hogy a városnak a színházat a szerződés világos értelménél fogva a német színigazgatónak fel lehetett mondani, s végre miért hallgatta el azt, hogy a magyar vállalkozó a színházért évenkint 100 pengő forintnyi bért ígért. 3 *) Azon állítása pedig, hogy a derék elnöknek a vitatkozást csak nagy nehezen lehet lecsilapítani, alacsony koholmány; furcsa lesz az, hisz a rendek közöl egy sem volt, ki a kérdésben csak eggyel is ellenkezőleg nyilatkozott volna; közösen és lelkesen pártoltatok ez ügy.—e kérdésben a htanácshoz intézendő felírás elvben el van határozva, és hogy csak annál nyomosabban s alaposabban lehessen felírni, neveztetett a bizottmány, melly kétségen kívül min 488 den haszontalan beszédek daczára eredménnyel fog munkálódni. Végre jelleme az a közlőtél, a közgyűlésben ollyanokat mondottaknak lenni állítani, mellyek ott senki által nem mondattak. Röviden az érdeklett czikket kevés kivétellel átalában a leghüllenebb, és ráfogással, mélyen megbélyegzett férczelménynek ismételve ünnepélyesen kinyilatkoztatjuk. Nem ki, de mi. L. Wjingrádhól. Elöleges tudósítás. — A zágrábi német újságban épen e pillanatban olvassuk, miszerint a Zágráb megyei lisztujitás julius 28-án megkezdetvén, első alispáné Savich a magyar forváthpárt jelöltje 1289 szóval Len túl ayaz ilir párt jelöltje 974 szavazata ellenében megválasztatott. Ezen megválasztást borzasztó catastropha követte, melynek eredménye az lett, miszerint a katonaság által 17 egyén, kik között több előkelők — agyonlövetett, s mintegy ötven megsebesítetett; a tisztujitás másnap folytattatik — miről, valamint az egész eseményről is később bővebben. BiBiadagiesti gbi.1 Folyó haoikán tartatott diszes vendégkoszorú jelenlétében, a városi nagy redoutteremben, a budapesti hangászegylet kormánya alatti énekiskola növendékeinek nyilvános vizsgálati dalversenye, melly teljes megelégedését vívta ki a jelenvoltaknak, s az iskola előmenetes virágzása felöl szép reményeket gerjeszte, ha az folyvást olly hozzá értő, lelkes izgató alatt fog fejleni, mint minőt Mátray Gábor urban leírni szerencséje van. A számszerűti 24 különféle dalszakok legnagyobb részint szépen és pontosan adattak elő, s méltányolva kell egyszersmind megemlitnünk a derék igazgató ur azon buzgalmát, melly szerint az előfordult számos énekek legtöbbjeit magyarra forditá. Ez egyike azon módoknak , mellyek által ez intézet iránt a magyar közönség részvéte s pártfogása egyre jobban kiérdemeltetik. Verseny végén a jelesebb növendékeknek a szokott jutalmak osztattak ki. Mióta a bérkocsisoknak lassan hajtást parancsoló rendszabály megjelent, más kocsisok épen az által, mivel magukat a parancs alá tartozóknak nem hiszik, felhivatva érzik magukat, annál sebesben nyargalni utczáinkon; maguk a bérkocsisok ellenben nem járnak sebesebben, csak a régi szokás szerint. — Pest városát némelly francziák légszeszszel ajánlkoznak világítani, a mi reánk nézve a mostani olajos sötétségnél minden esetre örvendetesebb volna; ha azonban a dologból lesz valami, amiben, mert a fényt nem minden szem tűri, főkép melly már hosszú idő alatt szokott a sötétséghez, mindenesetre jó lesz előre kikötni, hogy tudjuk, hányadán vagyunk, éjfél elött vagy éjfél után fog e a világítás kioltatni, s váljon holdtöltekor szinte fényszünet fog-e utczáinkon tartatni? Rrra az ember némelly hírlapjainkban a többször ismételt állítást olvassa, miszerint itt és itt ismét nagy mennyiségű éretlen gyümölcs öntetett a Dunába, azt kell hinnie, hogy Budapest környékén soha sem érik meg a gyümölcs, annyi éretlent látni mindezen elkobzások daczára a piacokon. Úgy hisszük egyébiránt, a dolognak két oldala van: egyik oldalon állanak a városi kofák; másikon a rendörszolgák; ha már most, midőn a vidéki gyümölcsárusok megérkeznek, a rendörszolgák előbb jutnak az őket illető oldalhoz, akkor — rosz alku esetében — a gyümölcs a Dunába vándorol; ha pedig a városi kofák gyorsabbak, akkor, mert sógorság és komaság sokat szokott elnézni újai közt , szabadon árultatik egészségünk különös hasznára. Furcsa híreket hallunk bizonyos pénzösszegről, melly szép hangú Füredynk számára gyüjtetett, hogy további előírniadása végett ülaszhonba útját annál gondtalanabbal folytathassa; egy illy mintegy 300 pgc forintra menő gyűjteményről t. i. beszélik, hogy mielőtt az illetőnek kezébe juthatott volna, szerteolvadt a kártyaasztal mellett... Füredynek két dologban kell magát lökélcsilni: a játékban és énekben; e fáradságok egyikétöl ezennel felmentetett,mert a játék, mint lát *) Mint vettük észre, többek által elferdítve adott tények más értelmébeni ravaszul és konokul készakarva felfogott tuti frutija. 1. 2) A ns megye múltkor hivatalos levélben barátságosan arra szólitá fel a város új tanácsát, hogy a kor kivonatával előhaladva, a törvény szellemének engedve, és a magas kormány dicső példája után indulva, melly különféle üdvös rendeletei által mindenben nyelvünk terjesztésén és nemzetiségünk előmozdításán munkálódva, ezeket szilárdítani kegyeskedik, a színházat jövőre magyar színésztársaságnak kiadni szíveskedjék; nem volt azon levélben semmi idő kikötve, nem szó a közlő által nem tudjuk honnan merített 4 évről; semmi foglalási vágy, melly az illetőnek legnyomorultabb eszméje; ezen levélre a városi tanács a legkitérőbbseg felelt és hazafiuságával pöffeszkedik, holott a tanács épen a magyar színészet legnagyobb ellensége; példa erre, hogy 184 évben a közönség, melly tanácsi határozatnál fogva kihallgattatott, oda nyilatkozott, hogy a színház magyar színigazgatónak adassék ki, s mégis azon tanács által, melly levelében azt irja, hogy a hazafiuság terén senki által magát megelőztetni nem engedi, a színház németnek adatott ki; a színház iránti jelen szerződésedik pontja világos tartalmánál fogva a tanács a német igazgatónak felmondhatott volna, és jólehet a magyar vállalkozó 100 pengő főnyi bért ígért is, a csupa nagy hazafiakból álló tanács mégsem mondott fel, de hazafias kötelességének ismerte a színházat tovább is a németnek kiadni, és a nj megyének barátságos felszólító levelére nem úgy a mint van, de úgy a mint nincs, felelni; ez ám a hatósági remek politika! kljének!— ^ *) b?crb a magyar vállalkozó fizetni is akart, mi minden esetre ott kivált, hol a pénztárak sokszor olly üres állapotban vannak, hogy nemcsak a tisztviselőket, de még a szolgákat, hajdúkat sem fizethetik rendesen, figyelmet érdemelt volna—a színház nem az első szükségek közé tartozván , azt illyetén körülmények közt annak ki kell adni, ki több bért akar fizetni — ha a serházat múlt napokban azért, mivel az árverés felsőbb helyen még meg nem volt erősítve, lehetett új árverés alá (háromszor is) bocsátani azon oknál fogva, (igen helyesen) minthogy árverés után más valaki többet ígért, mint nem lehetett volna a színházzal is ugyanazt tenni, miután a német igazgatóval kötött szerződés felsőbb hely által nemcsak helybenhagyva nem volt, sőt még csak fel sem terjesztetett — hát fizessen a német is, ha mulatni akar — de itt a dolog megfordítva áll; nézzük csak a téli színházi közönséget sorba s tapasztalni fogjuk, hogy az többnyire, kivált a páholyokban,magyarokból áll, a valódi német csak itt ott lézeng — de persze itt leginkább azok csinálnak lárinát, kik más páholyába ingyen járnak — lehetne itt még többet is előhozni, de az igazság szemet szúr — egyébiránt képtelenség azt állítani, hogy nincs magyar közönség, mert ime Lendvay egész vendégszereplése ideje alatt nyári időben a színház olly tömve volt mindig, hogy téli időben sem láttunk tömöttebbet — ezt megcáfoltatni szeretnénk. L. 4) Ezen haszontalan beszédek leginkább azon uraktól erednek, kiknek volnának a várost illető kötelességeik, ők azonban ezeknek teljesítésénél inkább ollyanokkal bajlódnak, melyekről meszsziről is csak eszméjük sincs; exempla sunt odiosa. L. 5) Ráfogás—alacsony ráfogás, azt állítani mondottnak, mi a közgyűlésben soha senki által nem mondatott—egyébiránt ezen tán épen nincs is mit csodálkozni, mivel a közlő, mint saját hires közléséből tapasztaltuk, nem igen tudd vagy csak ért is magyarul, igy azt írja, hogy megyénk Zalamegye felszólítására a magtárakról intézkedett; különös, Zalától illy értelmű levelet ez írttal nem vevénk, de igen a htanácstól—a közlő felfogása szerint tehát a tanács magyarul: Zala—ez világos. L. juk , itt Pesten megtörtént helyette, ő most külföldön — énekelhet a dologhoz.—Valóban szomorú tapasztalás , hogy némelly iskoláink, mellyeknek mégis az életet megelőzni s abba bennünket bevezetni volna kötelességük, olly messze hátul kullognak makacsul az élet megött; így például a törvény parancsolja, az élet elfogadta a magyar nyelvet Magyarhonban, s némelly köztanodák mégsem tudnak a beléjök avult latiiságtól megválni... Azonban a m. k. egyetem jövő iskolai évre választott törvénykari t. dékánja mégis megtartá az e téren legelső magyar beköszöntést, miért is — kárpótlásul némelly haragos tekintetekért— lehessen törvényhezi hő ragaszkodásáért tőle méltánylásunkat megtagadni. — Neheztelve beszélik mindenfelé, hogy a nemzeti színház országos számvevője már több hónap óta sürgeti a számadások benyújtását és tisztába hozatalát... Váljon onnan ered elita halogatás, mivel az illetők nem tudnak, vagy mivel nem akarnak számolni? (1) LIPSZEME. Pesti ISirlap. (503 d. sz.) Irányczikkében Pulszky Ferencz„Közlekedési eszközök 44 czimű értekezésének Ildik közlése adatik , mellyben szerző a közlekedési eszközök szüksége mellett szót emel s azoknak fővonalait ezekben jelöli ki: „1. Vasut Bécs és Pest között. 2. Vasút Pestről Debreczen felé, melly Gyöngyös és Miskolcz közelébe vitetnék. 3. A Dunabalparti vasút az éjszaki pályától Pozsonynak, N.Szombatnak, Szerednek és onnét le a Dunához, s fel a bányavárosok felé , a meddig azt a természetes akadályok engedik. 4. A duna-jobbparti vasút Brucktól s a gloggniczi pályától Sz. Fejérvárnak, Veszprémnek a Balatonig, s más részről Budáig. 5. A fiumei vasút. 6. A jobbparti tiszai vasút, Szegedtől, Aradnak, Temesvárnak a bánáti bányavidék felé, és 7. A balparti tiszai vasút, melly Debreczentöl elágazván, Miskolcznak, Kassának, Eperjesre, s más részről a Sajó völgyében Gömör felé vezettetnék. Ezen vasutrendszer kiegészítéséhez tartoznak még néhány viziutak és csatornák , jelesen: a) A nagy lecsapolási és hajókázási csatorna, melly a Balatont a Dunával kötné össze, b) A pest-szegedi csatorna, mint a tisza-jobbparti vasút kezdete, c) A Béga és Ferencz csatornák összekötése. d) A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása.44 Beli gyönyörű sok szép kívánás! csak hogy gyenge erővel — mint miénk — nem teljesíthető. Ugyanis : vagy országos kamatbiztositás mellett fognának ezen kivánatok valósulni, vagy enélkül, első esetben — mellőzvén azon státus-oeconomiai balfogást és fonákságot, miszerint az egész nemzet hosszú időre magányos speculánsok és vállalkozók tributariusává tétetnék — váljon honnan fizetendnénk a roppant mennyiségű kamatokat annyi évek lefolyása alatt? talán országos közadóból? úgy, de el van az már fogadva ? nem épen ellenkezőtől félhetünk-e, ha például a házi adó egy részének átvétele mellett buzgólkodó volontaireknek sikerülne a nemzet többségének figyelmét és hajlamát az országos közadó helyett csak a házi adóra , sőt ennek is csak egy részére vonni? és ha elfogadtatnék is a közadó, nem volna e az országos kamatbiztosítás mindaddig, míg a kikötött határidő be nem következnék, egy valóságos neme a depauperationális rendszernek a nemzet irányában, pusztán magános és nagy részben külföldi tőkepénzes speculánsok s vállalkozók iránti kedvezésből ? ? Második esetben pedig miből fognánk jelen helyzetünkben mindezen száz meg száz milliókba kerülő sok szép kivonatokat valósíthatni *) ? Mi igen örvendünk , ha valaki nem kénytelen a bártfai „nagyhasu földö— conservativ“ fürdővendéggel—mint értekező — nagyot kerülni és még is sárba gázolni; azonban úgy hisszük még is , hogy ezen igen igen sok és igen igen széles árkokon „a laposhasu rohanó44 sem képes olly könnyedén átszökni, mint például a bártfai vízmosáson. — (504. sz.) Főczikkében aolik közlés **) A vasutak építése szükségességének az átalános tapasztalás által kivívott axiomakint egyedüli mérlege a jövedelmezés; ott, hol a vasút jövedelmet nem ad nem is szükséges, mivel a polgárok szüksége még azon helyen nem fejlett ki azon fokra, hogy a közlekedésnek ezen nemét megkívánná, s miután minden nem a körülmények természetéből önkényt kifejtett intézkedés csak káros hatású , így a helyen és szükségen kívül alkalmazott vasútak is.— Azon kérdés egyébiránt, váljon státusköltségen, vagy magántársaságok által építessenek e a vasutak? még mind mai napig probléma; egyikstátus, mint például Ausztria, az elsőt látja hasznosabbnak , míg a angol és franczia státusok a másodikat használják inkább; mi legyen e tárgyra nézve saját nézetünk , azt annak idejében külön czikkben közlendjük. Szerk.