Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)

1846-01-02 / 207. szám

dalmát a lapkezelőkbe, mint akik állásuknál fogva leginkább vannak kötelezve és hivatva a politika felett egybevetni, kik e szerint leginkább képesek a napi események előgördülő parányi kerekeit, az összes» conservativ politika nagyszerű gépébe használhatólag behelyeztetni. Csak igy lehetett olly erős a demokraták különben számra csekély tábora, s csak igy fejleszthete ki annyi erőt és olly hatást, ezen első pillanatra parányi sereg... Hiúsult tervek s örökös vágyak maradnak azonban még mindezek, s a conservativ politika soha el nem érendi nagyszerűségének s hatásának életlángra gyűjtő culminativus központját, ha a conservativ párt határozati s teendői, jelesül pedig a lapkezelők közti véleményegység, nem uralkodik, s ha ezek minden tettükben, az összes politikát tekintve, egy elv, s a specialitásokban, egy kiviteli terv szerint nem működnek. Hogy pedig ez megtörténhessék, mindenek felett szükséges , miszerint az illy szerkesztőségek egymással politikailag a lehető legmeghittebb, őszintébb, s egymást kölcsönösen értesítő állásban legyenek, és a netalán eltérő vélemények irányában egyedül a magánterem kölcsönös capacitalio útján értesülvén, igy megegyezve léphessenek elme termékeikkel s egybevetéseikkel a közönség elébe. Egyszínű politikai lapoknál, a nyilvánosságra jutott minden legkisebb eltérő vélemény vagy ellenmondás, valóságos pártgyengítés, desorganisatio... s igy épen ellenkezője a lapkezelők feladatának, kiknek törekvésük illy esetben nem termékeny munka, hanem valóságos kártékony működés! ... És mi e tekintetben azon örvendetes s az ügyre nézve felettébb fontos nyereményt vagyunk ezennel szerencsések. olvasóinkkal tudatni, hogy rokonelvű laptársunk, a Budapesti Híradó nagyérdemű s igen tisztelt vezérétől azon barátságos nyilatkozattal szerencsésíttettünk, miszerint programmunk áttekintését megígérni szíveskedett, s annak pontjait olly ügyszereteti készséggel fogja a közjó érdekében, a velünk való előleges áttekintés, értekezés , kölcsönös megrostálás és vitatás útján bölcs és gazdag tudománya, tapintata s egybevető tanácsa által öregbíteni, mint a milly szives készséggel mi azt az ő bölcs bírálata alá terjeszteni különös szerencsénknek tartjuk. — TUDOMÁNY S IRODALOM. Boldogult Kazinczy Ferencznek 1807 (két évben április Sdikán irt első levele Rumy Károly tanárhoz. *) Prof. Rumy Károly György urnak Kazinczy Ferencz szíves tiszteletét s barátságos idvezlését. Tisztelt tudós férfiú ! Ez órában veszem az ausztriai literatura évkönyveinek áprilisi darabját, és amit eddig is tudtam ugyan a közhírből s Kultsár urnak újságleveleiből, most már bővebben és nagy örömmel értem, munkás hazafiaságodtól mit reménylhetünk. Szerencsét a szép pályához ! Engedjék az istenek, hogy a mit illy szépen kezdesz, sok esztendőkig futhassad, **) s időszaki írásod olly hamar el ne akadjon, a mint az efféle igyekezetek nálunk elakadni szólítanak. Én az illy szándékot elősegélleni szent kötelességnek tartom, s ígérem, hogy a mi tőlem kitelik, szolgálatodra lészen. Parancsolj velem szabadon. — Zeitschriftedet postán óhajtom megkaphatni, s e végre azért és almanachodért a kiszabott árt, első emberem által, kit Kassára beküldendek, mind a magam nevében, mind egy igen becses barátoméban, kedves rokonodnak, Rumy József urnak, kezénél le fogom tétetni. Almanachod gyarapítására itt küldök két darabot. Óhajtanám, hogy azok általad érdemeseknek találtassanak a felvételre; »*) sőt nyelvünk dicsősége miatt, hogy a német annak szépségét s hathatósságát érezni valaha már szokték, a felül azt is óhajtom, hogy német fordításaik is mellé tétessenek. Kérlek, a németnek szennyeit töröld el szabadon, változtassad azt szabad kéjed szerint ; érzem én, hogy én azt a nyelvet nem bírom úgy, hogy rajta lett dolgozásaim a ti dolgozásaitok közt állhassanak, kik azt olly csinosan s tökéletesen szóljatok , de ellenben kérlek, ha szabad, hogy a magyar textus, maradjon úgy az utósó betűig a mint én írtam. Én igen jól tudom, miért kell csővel s cz-vel, nem pedig ts és tz-vel írni ott, ahol azt a compositio nem kívánja, akármit mondjon legközelebb Szilzvári a hazai tudósításokban. * . Szeretném , ha a Kulcsár úrnak már megküldött jelentést kér codexem felől, és azt a hosszabb tudósítást, mellyel itt egyenesen neked küldök, a bécsi Annalisok Intelligencz alakjába tenni méltóztatnál. *) Azok, amiket a magyar versificatio négy nemeiről mondok , ollyanok , amit a német nem tudhat, és amit illő tudatni velek. Felveheted osztán, ha tetszik, Zeitschriftedbe is, de az Annalisok által még többeknek jutna ismeretségébe. Debreczen a Csokonay sírköve iránt igen sok kifogást teve. Ismered a pert a tavalyi és idei leveleiben Kulcsárnak. Én a tudománybeli humoristaságot nem kedvelem, de távol vagyok attól a bölcseségtől is, amelly azt tartja, hogy az ellenkezés és perlekedés, nem illik. A tudományos dolgok tribunálja a publikum, mint a közdolgoké a vármegye és országgyűlései. Ismeri-e az a dolgok becsét s maga kötelességeit, a ki ott hallgat, s gyalázatjára van-e az Vay Józsefnek a magyar diétákon s báró Wesselényi Miklósnak az erdélyieken, hogy ők a tudatlan és mégis heves, vagy nem tudatlan de gonosz ellenkezőknek élességgel feleltek? Te tudós férfi, s engedd, hogy így nevezhesselek, kedves barátom! ismered Debreczent; tudod, gondolom, hogy ott a tudatlan tudósság,s a legszemtelenebb magahittség,melly gonosz és nevetséges játékokat űz. **) Illő volt azoknak az uraknak már bátran ellene kiáltani, s megmutatni, hogy midőn ők másokat tartanak nevetségeseknek, maguk a nevetségesek. S avagy nem nyert-e az igazság perünk által? Nem tanulta-e meg a publicum, hogy a tulajdon szemével látás csak azok dolga lehet, akik tanulnak látni? Nem nyert-e az által, hogy a kis Szemere hallattaszavát? Ő nyert bizonyosan , és ámbár kedvetlen dolog szabásokat nemcsak venni de adni is, örvendek a Kis Imre s Fazekas Mihály magok elfelejtéseknek. — A debreczenieknek annyiban igazságok van, hogy ha a monumentumt márvánnyal ékesítelik, sőt ha csak sövényköböl lesz is, a debreczeni vandalusok azt még az első évben expirálni fogják (?), s a kő vagy káposztás hordóra fog tétetni, vagy palló szolgálatokra fordíttatik a házak küszöbei előtt a sárban. (?) Én el nem állok attól a gondolattól, hogy a kő ott emeltessék, ahol Csokonai fekszik, akár szép a hely, akár nem, mert azt a helyet illő kijegyezni. Jelen valók temetésén, s mondhatom, hogy a hely nem dísztelen. Ha Debreczen a nagy erdőben helyt adna egy más kőnek, szívesen reáállanék, hogy ott is állíttassák egy. De az a Debreczen, aki Csokonainak nem engedte meg, hogy a collegium épületébe belépjen; az a Debreczen, a ki a deákoknak kicsapaltatás büntetése alatt tiltotta meg a Cs-val barátkozást; — az a Debreczen, a ki azt kérdi, hogy minek Cs-nak monumentum, ha Domokosnak s másnak nincs? azt mondom, az a Debreczen nem ad. Én tehát azt iráni Csereinek (*), hogy ő a monumentumot állítsa téglából, egy sövénykő has-relief-vel, s tudvalévő felülírásommal, azonban, hogy az Augustus szavait megfordítva reá ne alkalmaztathassa az irigység (téglából vette állat Rómát s márványban hagyta másnak) a márványszobrot (stalua) állítsa fel Krasznai kertjében, s várom válaszát , ha javaslásom fog-e neki tetszeni. Pénz nem gyűlt be sok, mellyet Cserei nem sajnál, hanem szégyel, mert óhajtotta volna,hogy a nemzet adja jelét szép érzéseinek s Cserei dicsekedhessél nemzetének háladatosságával. Élj szerencsésen! Széphalom, april 8. 1807. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Abtilajból. Kassa, dec. 15én. Megyénk ez idei utósó évnegyedes közgyűlése folyó helyén kezdetvén 13án befejeztetett. Köztiszteletü főispáni helyettesünk Vitéz János önllga, ki már múlt hetekben is a bünfenyitő Eszéken elnökölt, állandóul elnökölt , és az egészet úgy vezérlelte, hogy róla minden kislelkü hízelgés és alacsony pártérdek nélkül bizton elmondhatni. Hogy boldog minden megye, melly olly jeles főkormányzóval dicsekedhetik; a 12 és 13kán délután is tartott közgyűlésben pedlig másodalispánunk P...y Sámuel a közkívánatnak megfelelőig elnökölt. Főispáni helyettes önliga rövid, de velős beszéddel a közgyűlést megnyitván, mindenekelőtt a mult hószkén másodalispán elnöklete alatt Kassán tarlott kisgyűlés jegyzőkönyve meghitelesitetett, ezen kisgyülésből szomszédos Borsodmegye meghívó barátságos levele következtében főispáni helyettesük f. helfén tartott beiglalási ünnepélyére V ... z István t biró elnöklete alatt díszes küldöttség neveztetett.. . A közgyűlésben előfordult nevezetesebb tárgyak: a) a mn.atótanács azon intézménye következtében, mellyben tudakoltakik: vannak-e a megye kebelében olly egyének, kik a lőport az illető katonai hatóság engedelme nélkül árulják, egy kis vita támadt; némellyek azon megütköztek , hogy a htótanács a katonaságnak azon jogot tulajdonit, miszerint annak engedelme kivántalnék meg a lőpor árulására; ezen nehézséget többen kellőleg felvilágosító felszólamlásaikkal eloszlatván,az észrevétel tételét mindaddig idő előttinek látják,míg a hótanács világosan ki nem mondja, hogy a katonai hatóságtól szükséges lenne az érintett engedelem; határozatlan : járásbeli sz.birák megtudván a fentebb érintett lőporrali kereskedőket,azok névsorát a közgyűlésre adják be. —b)Itóltanácsi intézvény folytában, melly szerint a kebelbéli ranki fürdőben széltében játszani szokott szerencsejátékok törvény értelmébeni eltiltása szorgalmaztatik, errel szoros felvigyázat és hasonlóknak, azonnali bejentése a kerületi sz.birónak szorosan meghagyatott. — c) Báró H. J. indítványára, mellynek lelkes előadását és alapos okokkali támogatását a megye rendes méltánylattal fogadták, az elöfogatok díja az utak roszaságához képest 1 ft és 1 ft 12 krról 1 ft 20 kr. és 1 ft. 36 kra pp. felemeltetett. — d) Alszolgabiró Sz. B. hivataláról leköszönvén , s e szerint márodik tiszti állomás, ezek közöl kiemelőleg az első alispáni hivatal ürességben lévén P. A. t biró indítványára főispáni helyettes , mllga a tisztujitás mentül előbbi megtartására újabban megkéresett, ki is annak hová hamarabbi tartósat megígérni méltóztatott, mihelyt t. i. a nemesi javakkal együtt összeiratni rendelt nemesi egyének, úgyszintén a nemesek által használt úrbéri telkek és köztérő összeírásai beadatni és tisztába hozatni fognak, és e jelen közgyűlés folyama alatt a járásonkint kiküldött választmányok ebbéli összeírásaikat hivatalosan beadván, miután ezek az azokban tapasztalt némelly hiányok kipótlása tekintetéből az összesróknak azzal visszaadatott, hogy erről a végjelentéseket az 1846- dik évi január 16-án tartandó rendkívüli közgyűlésre musha liánul és okvetlen beadni kötelesek , mennyiben igy az érdeklőti összeírások akkoron bizonyosan tisztába hozatni fognak, remélhető , hogy a különben is számos okoknál fogva felelte kívánatos tisztújítás február havában meg fog tartatni. f) Ezen alkalommal táblabiráink egyik legjelesbike J. F. mint összeíró, a neki járó 88 plínyi napidijait a nemsokára létesülendő megyei magtár megállapítására nemesszivüleg megajánlotta , melly széplelkű ajánlat a rendek által méltó köszönettel fogadtatva, méltánylatul jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatott. g) Az éhség elhárítása nézetéből a pálinkafőzést korlátozni rendelő felsőbb intézvény, mivel a tulajdoni jogot korlátozni a megye hatalmában nem áll, tudomásul vétetett; egyébiránt e részben lehető minden czélszerű rendelkezések már korább tétettek. h) Gróf Széchenyi István e mnltga kineveztetését a megyével tudató intézvény, a nagy hazafi érdemdús nevét hallván „éljennel“ fogadtatott, személye ellen senkinek semmi legkisebb kifogása sem volt; némellyek azonban abban találtak aggodalmat,hogy egy olly fóhivatal országgyűlésen kívül állíttatott; a többség mindazáltal annyival is inkább, hogy azon intézményből világogosan csak ideigleni, jövő országgyűlésig tett közköszönetre érdemes intézkedés kivehető, azoti aggodalomban nem osztozott.) A h.tanács felszólitván a megye rendéit, hogy az 1836: 3. és 4-dik törv. czikkben érintett ajánlatot fizessék meg, melly részükről még fizetetten , kérelemkép felírás határoztatott, mellynél fogva ő felsége jobbágyi hódoló alázattal meg fog kéretni, hogy azt a rosz termés következtében szűkölködő megyei adófizetők felsegéllésére a házi pénztárban , mellybe az már a nemesi pénztárból régen befizettetett, meghagyni kegyeskedjék. — k) Pest megye a főispáni helyettesek kineveztetése és Hontmegye ügyében kelt ismeretes . Hamy akkor Teschenben az ausztriai Sziléziában agoratin és német nyelvészet és literatura, a franczia nyelvzét, a történetek s a földleírás tanára volt. Kazin azon időtől fogva haláláigaugustusban 1831. es szünet nélkül Rumyval levelezett. Rumy boldogult Kazival«majd ezer levelet kaP°u Többnyire tudonnyos szteranai tárgynak. Kazinczy haláláig Rumy hiványos tátja maradt, fájdalom! az istenek nem engedték. •*) Ez megtörtént. a) Ez is megtörtént, ismerem ugyan Debreczent, mivel ott 1791 és 1800 észtben a reform, collegiumba jártam, de rész oldalról Debreczent nem ismerem, hanem csak tisztelt tudós oktatóimmal (Kocsi Sebestyén „ Budai Ézsaiás és Sárváry Pállal) s a többi professorokkal —, ezek pedig mindnyájan valóban tudósak s egyszersmind szerény férfiak, nem pedig tudákosak, s hiú s önhitt férfiak valának. Kis Imrét s Fazekas Mihályt nem ismertem. Ugyat. T. J. Cserei Farkasnak.