Nemzeti Ujság, 1846. január-június (41. évfolyam, 206-307. szám)

1846-01-02 / 207. szám

dalmát a lapkezelőkbe, mint akik állásuknál fogva leg­inkább vannak kötelezve és hivatva a politika felett egy­bevetni, kik e szerint leginkább képesek a napi ese­mények előgördü­lő parányi kerekeit, az összes» con­­servativ politika nagyszerű gépébe használhatólag be­helyeztetni. Csak igy lehetett olly erős a demokraták különben számra csekély tábora, s csak igy fejleszt­­hete ki annyi erőt és olly hatást, ezen első pillanatra pa­rányi sereg... Hiúsult tervek s örökös vágyak maradnak azon­ban még mindezek, s a conservativ politika soha el nem érendi nagyszerűségének s hatásának életlángra gyűjtő culminativus központját, ha a conservativ párt határozati s teendői, jelesül pedig a lapkezelők közti véleményegység, nem uralkodik, s ha ezek minden tet­tükben, az összes politikát tekintve, egy elv, s a specia­litásokban, egy kiviteli terv szerint nem működnek.­­ Hogy pedig ez megtörténhessék, mindenek felett szük­séges , miszerint az illy szerkesztőségek egymással politikailag a lehető legm­eghittebb, őszintébb, s egy­mást kölcsönösen értesítő állásban legyenek, és a neta­lán eltérő vélemények irányában egyedül a magán­te­rem kölcsönös capacitalio útján értesülvén, igy meg­egyezve léphessenek elme termékeikkel s egybe­vetéseikkel a közönség elébe. Egyszínű politikai lapok­nál, a nyilvánosságra jutott minden legkisebb eltérő vélemény vagy ellenmondás, valóságos pártgyengítés, desorganisatio... s igy épen ellenkezője a lapkezelők feladatának, kiknek törekvésük illy esetben nem termékeny munka, hanem valóságos kártékony mű­ködés! ... És mi e tekintetben azon örvendetes s az ügyre nézve felettébb fontos nyereményt vagyunk ezennel szerencsések­­. olvasóinkkal tudatni, hogy rokonelvű laptársunk, a Budapesti Híradó nagy­érde­mű s igen tisztelt vezérétől azon barátságos nyilat­kozattal szerencsésíttettünk, miszerint programmunk áttekintését megígérni szíveskedett, s annak pont­jait olly ügyszereteti készséggel fogja a közjó érde­kében, a velünk való előleges áttekintés, érteke­zés , kölcsönös megrostálás és vitatás útján bölcs és gazdag tudománya, tapintata s egybevető taná­csa által öregbíteni, mint a milly szives készséggel mi azt az ő bölcs bírálata alá terjeszteni különös szerencsénknek tartjuk. — TUDOMÁNY S IRODALOM. Boldogult Kazinczy Ferencznek 1807­ (k­ét évben április Sdikán irt első levele Rum­y Károly tanárhoz. *) Prof. Rumy Károly György urnak Kazinczy Ferencz szíves tiszteletét s barátsá­gos idvezlését. Tisztelt tudós férfiú ! Ez órában veszem az ausz­triai literatura évkönyveinek áprilisi darabját, és a­mit eddig is tudtam ugyan a közhírből s Kultsár ur­nak újságleveleiből, most már bővebben és nagy örömmel értem, munkás hazafiaságodtól mit reményl­hetünk. Szerencsét a szép pályához ! Engedjék az istenek, hogy a mit illy szépen kezdesz, sok esz­tendőkig futhassad, **) s időszaki írásod olly hamar el ne akadjon, a mint az efféle igyekezetek nálunk elakadni szólítanak. Én az illy szándékot elősegél­­leni szent kötelességnek tartom, s ígérem, hogy a mi tőlem kitelik, szolgálatodra lészen. Parancsolj ve­lem szabadon. — Zeitschriftedet postán óhajtom meg­kaphatni, s e végre azért és almanachodért a kisza­bott árt, első emberem által, kit Kassára bekülden­­dek, mind a magam nevében, mind egy igen becses barátoméban, kedves rokonodnak, Rumy József ur­nak, kezénél le fogom tétetni. Almanachod gyarapítására itt küldök két dara­bot. Óhajtanám, hogy azok általad érdemeseknek találtassanak a felvételre; »*) sőt nyelvünk dicsősé­ge miatt, hogy a német annak szépségét s hatható­sságát érezni valaha már szokték, a felül azt is óhaj­tom, hogy német fordításaik is mellé tétessenek. Kérlek, a németnek szennyeit töröld el szabadon, változtassad azt szabad kéjed szerint ; érzem én, hogy én azt a nyelvet nem bírom úgy, hogy rajta lett dolgozásaim a ti dolgozásaitok közt állhassanak, kik azt olly csinosan s tökéletesen szóljatok , de ellenben kérlek, ha szabad, hogy a magyar textus, maradjon úgy az utósó betűig a mint én írtam. Én igen jól tu­dom, miért kell csővel s cz-vel, nem pedig ts és tz-vel írni ott, a­hol azt a compositio nem kívánja, akármit mondjon legközelebb Szilzvári a hazai tu­dósításokban. * . Szeretném , ha a Kulcsár úrnak már megküldött jelentést kér codexem felől, és azt a hosszabb tudó­sítást, mellyel itt egyenesen neked küldök, a bécsi Annalisok Intelligencz alak­jába tenni méltóztatnál. *) Azok, a­miket a magyar versificatio négy nemei­ről mondok , ollyanok , a­mit a német nem tudhat, és a­mit illő tudatni velek. Felveheted osztán, ha tetszik, Zeitschriftedbe is, de az Annalisok által még töb­beknek jutna ismeretségébe. Debreczen a Csokonay sírköve iránt igen sok kifog­ást teve. Ismered a pert a tavalyi és idei leve­leiben Kulcsárnak. Én a tudomány­beli humo­­ristaságot nem kedvelem, de távol vagyok attól a bölcseségtől is, a­melly azt tartja, hogy az ellenke­zés és perlekedés, nem illik. A tudományos dol­gok tribunálja a publiku­m, mint a közdolgoké a vár­megye és országgyűlései. Ismeri-e az a dolgok be­csét s maga kötelességeit, a ki ott hallgat, s gyalá­­zatjára van-e az Vay Józsefnek a magyar diétákon s báró Wesselényi Miklósnak az erdélyieken, hogy ők a tudatlan és mégis heves, vagy nem tudatlan de gonosz ellenkezőknek élességgel feleltek? Te tudós férfi, s engedd, hogy így nevezhesselek, kedves bará­tom! ismered Debreczent; tudod, gondolom, hogy ott a tudatlan tudósság,s a legszemtelenebb magahittség,melly gonosz és nevetséges játékokat űz. **) Illő volt azok­nak az uraknak már bátran ellene kiáltani, s megmu­tatni, hogy midőn ők másokat tartanak nevetségesek­nek, maguk a nevetségesek. S avagy nem nyert-e az igazság perünk által? Nem tanulta-e meg a pub­licum, hogy a tulajdon szemével látás csak azok dol­ga lehet, a­kik tanulnak látni? Nem nyert-e az ál­tal, hogy a kis Szemere hallatta­­szavát? Ő nyert bi­zonyosan , és ámbár kedvetlen dolog szabásokat nem­csak venni de adni is, örvendek a Kis Imre s Fa­zekas Mihály magok elfelejtéseknek. — A debrecze­­nieknek annyiban igazságok van, hogy ha a monu­mentumt márvánnyal ékesítelik, sőt ha csak sövény­köböl lesz is, a debreczeni vandalusok azt még az első évben expirálni fogják (?), s a kő vagy ká­posztás hordóra fog tétetni, vagy palló szolgálatok­ra fordíttatik a házak küszöbei előtt a sárban. (?) Én el nem állok attól a gondolattól, hogy a kő ott emel­tessék, a­hol Csokonai fekszik, akár szép a hely, akár nem, mert azt a­ helyet illő kijegyezni. Jelen valók temetésén, s mondhatom, hogy a hely nem dísztelen. Ha Debreczen a nagy erdőben helyt adna egy más kőnek, szívesen reáállanék, hogy ott is állít­tassák egy. De az a Debreczen, a­ki Csokonainak nem engedte meg, hogy a collegium épület­ébe belépjen; az a Debreczen, a ki a deákoknak kicsapaltatás bünte­tése alatt tiltotta meg a Cs-val barátkozást; — az a Debreczen, a ki azt kérdi, hogy minek Cs-nak mo­numentum, ha Domokosnak s másnak nincs? azt mon­dom, az a Debreczen nem ad. Én tehát azt iráni Cse­reinek (*), hogy ő a monumentumot állítsa téglából, egy sövénykő has-relief-vel, s tudvalévő felülírá­sommal, azonban, hogy az Augustus szavait meg­fordítva reá ne alkalmaztathassa az irigység (téglá­ból vette állat Rómát s márványban hagyta másnak) a márványszobrot (stalua) állítsa fel Krasznai kert­jében, s várom válaszát , ha javaslásom fog-e neki tetszeni. Pénz nem gyűlt be sok, mellyet Cserei nem sajnál, hanem szégyel, mert óhajtotta volna,hogy a nemzet adja jelét szép érzéseinek s Cserei dicse­kedhessél­ nemzetének háladatosságával. Élj szerencsésen! Széphalom, april 8. 1807. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Abtilajból. Kassa, dec. 15én. Megyénk ez idei utósó évnegyedes közgyűlése folyó he­lyén kez­detvén 13án befejeztetett. Köztiszteletü főispáni he­lyettesünk Vitéz János ö­nllga, ki már múlt he­tekben is a bünfenyitő Eszéken elnökölt, állandóul elnökölt , és az egészet úgy vezérlelte, hogy róla minden kislelkü hízelgés és alacsony pártérdek nél­kül bizton elmondhatni. Hogy boldog minden megye, melly olly jeles főkormányzóval dicsekedhetik; a 12 és 13kán délután is tartott közgyűlésben pedlig má­sodalispánunk P...y Sámuel a közkívánatnak meg­felelőig elnökölt. Főispáni helyettes ö­nliga rövid, de velős beszéddel a közgyűlést megnyitván, min­denekelőtt a mult hó­szkén másodalispán elnöklete alatt Kassán tarlott kisgyű­lés jegyzőkönyve m­eghi­­telesitetett, ezen kisgyülésből szomszéd­os Borsod­­megye meghívó barátságos levele következtében fő­ispáni helyettesük f. he­lfén tartott beiglalási ün­nepélyére V ... z István t biró elnöklete alatt díszes küldöttség neveztetett.. . A közgyűlésben előfor­dult nevezetesebb tárgyak: a) a mn.­atótanács azon intéz­ménye következtében, mellyben tudakoltakik: van­nak-e a megye kebelében olly egyének, kik a lő­port az illető katonai hatóság engedelme nélkül árul­ják, egy kis vita támadt; némellyek azon megüt­köztek , hogy a htótanács a katonaságnak azon jo­got tulajdonit, miszerint annak engedelme kivántal­­nék meg a lőpor árulására; ezen nehézséget többen kel­­lőleg felvilágosító felszólamlásaikkal eloszlatván,az ész­­revétel tételét mindaddig idő előttinek látják,míg a h­óta­­nács világosan ki nem mondj­a, hogy a katonai hatóságtól szükséges lenne az érintett engedelem; határozat­lan : járásbeli sz.birák megtudván a fentebb érintett lőpor­­rali kereskedőket,azok névsorát a közgyűlésre ad­ják be. —b)I­tóltanácsi intézvény folytában, melly sze­rint a kebelbéli ranki fürdőben széltében játszani szokott szerencsejátékok törvény értelmébeni eltiltása szorgalmaz­tatik, errel szoros felvigyázat és hason­lóknak, azonnali bejentése a kerületi sz.birónak szo­rosan meghagyatott. — c) Báró H. J. indítványára, mellynek lelkes előadását és alapos okokkali támo­gatását a megye rendes méltánylattal fogadták, az elöfogatok díja az utak roszaságához képest 1 ft és 1 ft 12 krról 1 ft 20 kr. és 1 ft. 36 kra pp. fele­meltetett. — d) Alszolgabiró Sz. B. hivataláról le­köszönvén , s e szerint már­odik tiszti állomás, ezek közöl kiemelő­leg az első alispáni hivatal ürességben lé­vén P. A. t biró indítványára főispáni helyettes , mllga a tisztujitás mentül előbbi megtartására újabban megkéresett, ki is annak hová hamarabbi tartósat meg­ígérni méltóztatott, mihelyt t. i. a nemesi javakkal együtt összeiratni rendelt nemesi egyének, úgyszintén a nemesek által használt úrbéri telkek és köztérő ös­szeírásai beadatni és tisztába hozatni fognak, és­­ e jelen közgyűlés folyama alatt a járásonkint kiküldött választmányok ebbéli összeírásaikat hivatalosan be­adván, miután ezek az azokban tapasztalt némelly hiányok kipótlása tekintetéből az összesr­óknak azzal visszaadatott, hogy erről a végjelentéseket az 1846- dik évi január 16-án tartandó rendkívüli közgyűlés­re mush­a liánul és okvetlen beadni kötelesek , men­nyiben igy az érdeklőti összeírások akkoron bizonyo­san tisztába hozatni fognak, remélhető , hogy a kü­lönben is számos okoknál fogva felelte kívánatos tisztújítás február havában meg fog tartatni. f) Ezen alkalommal táblabiráink egyik legjelesbike J. F. mint összeíró, a neki járó 88 pl­íny­i napidijait a nemsokára létesülendő megyei magtár megállapítására nem­es­­szivüleg megajánlotta , melly széplelkű ajánlat a ren­dek által méltó köszönettel fogadtatva, méltánylatul jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatott. g) Az éh­ség elhárítása nézetéből a pálinkafőzést korlátozni rendelő felsőbb intézvény, mivel a tulajdoni jogot korlátozni a megye hatalmában nem áll, tudomásul vétetett; egyébiránt e részben lehető minden czél­­szerű­ rendelkezések már korább tétettek. h) Gróf Széchenyi István e mnltga kineveztetését a megyé­vel tudató intézvény, a nagy hazafi érdemdús ne­vét hallván „éljennel“ fogadtatott, személye ellen senkinek semmi legkisebb kifogása sem volt; némellyek azonban abban találtak aggodalmat,hogy egy olly fóhiva­­tal országgyűlésen kívül állíttatott; a többség mindazál­­tal annyival is inkább, hogy azon intézmény­ből világo­­gosan csak ideigleni, jövő országgyűlésig tett köz­köszönetre érdemes intézkedés kivehető, azoti ag­godalomban nem osztozott.­­) A h.tanács felszólitván­ a megye rendéit, hogy az 1836: 3. és 4-dik törv. czikkben érintett ajánlatot fizessék meg, melly ré­szükről még fizetetten , kérelemkép felírás határoz­­tatott, mellynél fogva ő felsége jobbágyi hódoló alá­zattal meg fog kéretni, hogy azt a rosz termés kö­vetkeztében szűkölködő megyei adófizetők felsegél­­lésére a házi pénztárban , m­ellybe az már a nemesi pénztárból régen befizettetett, meghagyni kegyes­kedjék. — k) Pest megye a főispáni helyettesek ki­­neveztetése és Hontmegye ügyében kelt ismeretes . Hamy akkor Teschenben az ausztriai Sziléziában agor­atin és német nyelvészet és literatura, a franczia nyel­vzét, a történetek s a földleírás tanára volt. Kazin azon időtől fogva haláláig­­augustusban 1831. es szünet nélkül Rumyval levelezett. Rumy boldogult Kaz­ival«majd ezer levelet kaP°u­ Többnyire tudon­nyos s­zteranai tárgynak. Kazinczy haláláig Rumy hiv­á­nyos tátja maradt, fájdalom! az istenek nem engedték. •*) Ez megtörtént. a) Ez is megtörtént, ismerem ugyan Debreczent, mivel ott 1791 és 1800 észt­ben a reform, collegiumba jártam, de rész oldalról Debre­czent nem ismerem, hanem csak tisztelt tudós oktatóim­mal (Kocsi Sebestyén „ Budai Ézsaiás és Sárváry Pállal) s a többi professorokkal —, ezek pedig mindnyájan való­ban tudósak s egyszersmind szerény férfiak, nem pedig tudákosak, s hiú s önhitt férfiak valának. Kis Imrét s Fa­zekas Mihályt nem ismertem. Ugy­­at.­ T. J. Cserei Farkasnak.

Next