Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-10-09 / 365. szám

nak, melly a jegyzőkönyv és iromány kinyomatása iránt az illető vállalkozókkal­ egyezkedés tételére volt kiküldve. Ennek nyomán előadta a nagymaga, miként az irományok kinyomatása iránti egyezkedés a mult or­­szággyűlési példa szerint van megtéve, azon különb­séggel , hogy most kettő a vállalkozó, a kir. lyceum és árreform, collegium nyomdájának bérlője. A Fo­­garas vidéke követe kedvezőbb körülménynek találta, hogy kettő a vállalkozó, mert így egy-egy héten ket­ten többet nyomathatnak. A napló létrejövetele iránt, minthogy az előbbi intézkedést a KK. és RR. ö­nmagra bízták, annak ide­jében megteendi ö­nmaga a maga jelentését. Vége­zetül, miután a választások megtörténtek, fölszólitó el­nök a KK. és RRet a választások mellett készítendő föliratra nézeteiket és kivonataikat a jövő hétfői ülésen előterjeszteni. — Ezzel a gyűlést eloszlatta. (M. és J.) TÖRTÉNTHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁS«­ Árvából. (Közgyűlés vége.) Pestmegye a­­zon levele, mellyben értésünkre adja, hogy miután nádor ő fensége félszázados hivataloskodásának örök­­emlékére , József-nádor nevet viselő intézetet alapítani s sajátszerü pénzt veretni elhatározták — (következő fölirattal, hol arczképe leend „József M. ország nádora és főkapitánya választa­tott 1796. novemb. 12-kén ; — a másik lapon babér- és cserkoszoru közepén „Emlékül fél­­százados érdemért 1846) azon hozzánk inté­zett kérdéssel: váljon kivánunk-e mi is részesek lenni ezen áldozatban. Mi, mint e hazának olly fiai, kiket az alkotmányos szabadság fugalma már átlengett, s kik e fens, halhatatlan érdemeit méltányolni tudjuk, Pest megye levelét egészen magunkévá tettük, mi­ről s a teendő rendelésekről az illető megye tudó­sitatni fog. — Pest városa tudatja velünk, hogy ke­belében bizonyos árvát nő meghalározván, 4 árva gyermeket hagyott maga után. Ennek következtében fölszólítja a megyét az elhagyott árvák sorsa iránt teendő rendelkezésre. Thurdosin, Árvának kebelbeli mezővárosa az i­­ránt esedezett a megyénél, hogy miután ez évben az Isten ostorát nyomasztóan érezné,t.i. augustus elején nagyobb része az életnek jég­eső által majd nem egé­szen kicsépeltetvén sigy a nép koldusbotra jutván — a katonák tartásától mint jelenleg a reájok súlyosan haló tehertől mentetnének föl. A megye rendet illő figye­lembe vévén a körülményeket, ámbátor a csapásból eredő fájdalmat osztják velők, de még is, miután ná­­luk még sokkal siralmasb helyzetben találtatnék Nizsna helysége, hova áttéteim javasoltatott föszbiró által a katonaság, azon oknál fogva kérésüknek hely nem adat­van, annál is inkább, miután jelenleg 60­ ezer forintért akarják magokat megvenni az árvai uradalomtól. Ezután a n. m. h. tanács azon intézménye olvasta­tott , mellyben köteleségül tétetik a megyének, mi­szerint a vallásbeli kérdés alatt levő k. gyermeke­ket (kik világos törvény értelmében a róm. kath. val­lást követni kötelesek, de ellenszegülő s a törvénye­ket szántszándékkal kijátszani akaró törekvéssel az illető szülők által visszatartóztatnak a róm. kath. hit kö­vetésétől, s kath.iskolábajárástól) illető lelkipásztoraik­nak állítsa elő. Mire igazságszerető elnökünk egyszerű­en mondá: miután e tekintetben világos törvényünk van, nincs egyéb hátra, csak hogy a törvénynek hódolva, a nevezett gyermekek illető lelkészeiknek állíttassanak e­­lő. Ezt tehát kieszközleni a sz.bírónak köteleségül téte­tett. ------A leégett Szeben városának könyörgő és se­gélyt eszközlő —mint nem különben gr. Károlyi György mint gazdasági egyesület elnökének pártolás s gyámo­­litásra fölszólító leveleik — segélygyüjtés végett a szbiráknak kiadattak. — A kebelbeli evang. nevelési egyletnek az iránt benyujtott érdekteljes folyamodása, miszerint a megye a nevelést hathatósan fölkarolva, cselekvőleg lépjen föl e téren — nagy rokonszenvvel tárgyaltatott; nevezetesen Z.E. a nevelési eszmét meg­pendítvén, szőnyegre hord, miszerint szólhassanak föl az illető egyházi hatóságok arra, hogy azt adják utasításul illető lelkészeiknek, miszerint a házasulan­dókat össze ne adják, ha bizonyítványt nem mutat­nak elő, hogy iskolába jártak s olvasni. Írni sat, tud­nak, mert valamint a házaspár, megeskettetése előtt kikérdeztetik a katekizmusból, s ha az illető lel­kész nem találja őket eléggé jártasoknak Intők­ben , tehát nem adja őket össze, úgy ő is bátorkodik ismételve­ indítványképen azt javasolni, miszerint min­den lelkész követeljen a házasulandóktól bizonyítványt, váljon jártak a iskolába; ellenkező esetben meg ne esk­esse őket; s ez hatalmas ösztönül szolgálna a szü­­éknek arra, hogy gyermekeiket szorgalmatosan küld­jék az iskolába. De miután érdemteljes uradalmi Sz.T.­gazgatónk megmutatta, hogy ez a kath. hit szelleme él­én volna s gyakorlatban ki sem is vihető; m. elnökünk pedig czáfolatképen véleményét e tekintetben szinte kijelentette volna,álllitván, hogyha valaki, úgy haz, ki a m. püspökök jogait szentül védeni, megtartani s meg­tartatni kívánja, de még is ez esetben egy püspöknek sem ismeri ezen jogát, mellynél fogva képes volna a házasulandóknak valami akadályokat előgördíteni — mert az egész nevelési ügy az országgyűlési coordina­­tiohoz tartozik. A megpendített tárgy tehát mostan­ra csak előlegesen a sibirák figyelmébe ajánltatott. Négy fősz­ biránknak a burgonyarothadás tárgyában figyelmet igénylő jelentése alkalmával valójában fáj­dalom érzete lepi meg a hallgatók kebleit. S még rémítőbb jön az előbbeni tárgy nyomán megyebeli főorvosunknak a burgonyára vonatkozólag avatott kezekkel tett előadása. Ugyanis azon jelentésekből értettük, hogy ezen mirigy megyeszerte elharapód­zott. Ez tehát tárogatóként a bekövetkezendő éhséget hirdeti. Mi lesz belőlünk, azt a jövő kétes rejtelme födi. Valójában nem egy atyának félénkség s remény der­­meszti szivét, ki búskomoly arcczal néz kételybe merülten a jövendőbe. De hiszen már ismét lassaban szétoszolnak Árvának lakosai a széles világra, de nem úgy könnyelműen mint mult évben , mert jelen­leg a legkedvezőbb föltételek alatt hivatnak a bánsági részekbe, s pedig az oraviczai kincstári uradalomba; az érintett uradalomnak egy ügynöke személyesen volt Árvában e miatt. Vajha a nép egy harmada kivándo­rolna Árvából, avagy legalább azon béretek, szíriek s barlangok lakosai, mellyeket maga a természet csak farkasok s medvék lakaul jelölt ki. Istenem, milly szép s kecsegtető reményekkel tápláltatott az ember kebele, midőn julius 28ról levázoltam az idei termést, s jelenleg milly csapás nehezedett ismét vállainkra. Augustus közepén, mondják, valami for­ró eső volt, melly mindent leforrázott, s azóta a burgonya szára satnyulni kezdett. A megye tehát sz.­­biráink jelentése folytán tehetségéhez képest legalább némileg intézkedni akarván, — hasonlólag ahoz, ki az örvény veszélyében furadozva küzködik, — ő felségétől 8 ezer pftnyi kölcsönt fog kérni, miu­tán augustusban az említett kölcsönnel megkínáltat­­tunk,s pedig úgy gondolom, 5 év alatt semmi kama­tok sem fognak fizettetni. Utólagosan még limitatiónk is volt; nálunk jelenleg a marhahús fontjának ára 9—8 kr. bárányhus 7 kr., gyertya 30 kr; a legjobb bocskor két huszas, középszerű 25 garas, a legsilányabb 1 fr.­­ C. M. Szerémböl. Évnegyedes közgyűlésünk fő­ispán­i méltósága elnöklete alatt sept. 14-én vette kezdetét s 19-én bevégeztetett. A közügyek között legélénkebb vitát idézett elő a keleti egyházhozi át­térésre vonatkozó intézmény, mi ugyan köteles en­gedelmességgel mérvesszőül vétetett, mindazonáltal ő felségéhez fölirat rendeltetett, miszerint Szerém­­megye kebelében sem a görög n. egyesült clerusból, sem a népből soha senkinek sem jutott eszébe a leg­felsőbb akarat illy hamis s büntetésre méltó magya­rázatát adni, melly a kérdésben levő intézményre is okul szolgált, s hogy Szerémmegye kebelében a gö­rög nem egyesült egyházhozi áttérésres csalogatások­nak semmi nyoma; mit gyanítani sem lehet, annál kevésbbé pedig bebizonyítani; sőt ellenkezőleg mind az említett cleius, mind pedig a nép, egyetértés, ke­resztényi türelem s békeszeretet által nem csak az áttérési legfelsőbb engedelem előtt, hanem azután is mindenkor magát kitüntető. S épen ezen dicséretre méltó magaviseletét tekintve, a rendek kötelességüknek érezik, ezen egyértelmű bizonyítvány által ama erkölcsi adót lefizetni, mellyet Szerém megye görög nem e­­gyesült népességének a jelen körülmények között kö­vetelnie joga van. Ezen alkalommal a tömegkénli át­térés eseteiben (si turmatim transire vellent) viszo­nosság ajánltatott, azaz: fölirat inditványoztatott ő felségéhez, mellyben megkeressük, hogy ugyana­zon rendeletek, mellyek a keleti egyházhozi áttérés­re vonatkozólag a fönőbb említett intézményben té­tettük , ezen egyháztól más egyházhoz leendő átté­rés esetében szinte érvényesek legyenek. Ezen in­dítvány korszerűnek s igazságos kívánatnak nyil­váníttatott, s egyátalában rokonszenvre talált; de te­­kintetbe véve azt, hogy a görög nem egyesült egy­ház ügyében úgy is nemsokára új törvényeket remény­lünk , tehát jövő országgyűlésre följegyeztetni hatá­rozatott. A főispánok s főispáni helyetteseknek tör­vényszékeken­ elnökségét illető szabolcsi levél az el­ső alispán indítványára tudomásul vétetett azon meg­jegyzéssel , hogy Szerém megye rendei a Szabolcs megye által elvitázott elnökösködési jogot törvényes­nek s méltányosnak ismerik s Szabolcs megye nézetei­ben ebben nem osztozhatnak. Nemkülönben Pozsony­­megye körlevele is egy hivatalos hírlap megjelenése vé­gett tudomásul vétetett, mert a váltótörvények szerint a hatóságoknak világosan megengedtetik, a hirdetménye­ket, a­hol s miként csak szükségesnek látják, bármilly hírlapba beiktattatni, következésképen Pozsony megye ebbeli óhajtása nagyon is fölösleges. A többi előfordult tárgyak a megye beligazgatására vonatkoznak s sem­mi különös érdekkel nem bírnak. (Agr. Zung.) Vegyes újdonságok. (Losonczról írják, hogy ép a napokban kísértetett­ oda egy halálos rab, ki Zemplén me­­gyében rabolt, és gyilkolni is akart, hanem szán­dékában szerencsésen meggátoltatván,most B. Gyar­maton fogva tartatik. Ugyan ezen szerencsétlennek testvérbátyja, épen azon napon, mellyen öcsé kivont fegyverek között kisérteték törvényszék ek­be­n egy tisztes aggot gyilkolt meg kegyetlenül. Borzasz­tó dolog, midőn apa és anya egy nap alatt vesz­tik el gyermekeiket. (A féltékenységnek iszonyú példáját­ adá nem­régiben egy spanyol nő, ki szomszédnéjá­­val egy templom közelében találkozván, gyilkot rán­tott elő,s mint régen gyűlölt vágytársnéját átszűrni akará. A fenyegetett egy nyitva álló templomba fu­tott, az oltárhoz siető, s a miseolvasó lelkész lábát átölelte. De mind e mellett a szerencsétlen üldözőit vágytársnéjától leszúraték az oltár előtt. (Limerickben egy úr két Kerryből ho­zott fekete tehenet) mutogatott a minap, mel­­lyek két évükön fölül alig voltak 23 hüvelyk magas­ságúak. Valóban liliputi szarvasmarhák. (A borkészítésnek egy új nemét­ találá föl legújabban Boucharnat, ki a párisi tudományok a­­kadémiája egyik ülésében megmutatá, hogy azon nö­vénynemek között, mellyekből bort lehet készíteni, ki­tűnő helyet foglal a dinnye , mivel ebből, úgymond, a legkedves, zamato­s századokig eltartható bort lehet készíteni. (A múlt hó első napjaiban a tanuló if­júság) Göttingában némikép megháborítván a köz­csendet, e­miatt jelenleg a városi rendőrség, és az egyetemi hatóság között tüzes villongás ütött ki. (Egy Pontaig városában fölállítandó)­ollyszerű szövőgép tulajdonosának, kis város szegé­nyeit abban 12 éven keresztül munkával folytonosan ellátná— a nevezett város tanácsa jutalmul 10,000 franknyi díjat tűzött ki. Követésre méltó példa. (Ez előtt néhány évvel kiszámiták Angliában), hogy a különböző gépek, mellyek a pamut-erőműveknél használtatnak, egy emberrel 150-et segítenek kipótolni. Minthogy pedig legalább 280.000 i­lyen van munkásságban, a gépek föltalálása előtt 42 millió ember lett volna szükséges ugyanazon gyárművek előállításához. Ha ezen esetben a munka­díj naponkint csak egy schilling volna is, 18 milli­árd 900 millió frank jönne ki évenkint. (A múlt hó közepén Francziaország­­ban is) mindenütt szüreteltek, s eddigi tudósítások szerint az ottani idei bor felette jó. (Paul de Koch,híres franczia regény­író) a török sultán által legújabban a Nischan-Iftidisr czímű lovagrenddel tiszteltetett meg. (Egy nevezetes borkereskedő Cham­­pagnében) következő záradéka végrendeletet ké­szített : Óhajtom, akarom, és kívánom, hogy a kopor­sómat kísérő minden ember, midőn Marchand kávéhá­­zához ér, megálljon, hogy közölök egyik háromszor szólítson engemet, és koporsómra kopogtasson, meg­tudandó : élek-e még, vagy nem? Ha nem felelek, bizonyosnak tarthatják, hogy meghaltam. Akkor men­jenek be Marchand úrhoz, és száz palac­kot igyanak meg egészségemre. Visszatérvén a temetőből, az egész kiséret menjen be házamba, s igyék, a mennyi bort akar. De a 20-ik számnál kell kezdeni, s a 30-nál félbenhagyni. Az etiketteket magam ragasztom a pa­­lac­kokra, s jó lesz mindenben rendelésemet követni. (Franczia­ország költség­vetés­e) kü­­­lönbféle időszakokban mostanig következőleg állott. A császárság korszakában, midőn a franczia birodalom többféle foglalások által tágult, s részint ő, részint más 638

Next