Nemzeti Ujság, 1846. július-december (41. évfolyam, 308-411. szám)

1846-11-27 / 393. szám

393. szám- 1846-Előfizetési díj félévre postán és hely­­én borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­­ön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst ki- gzámittatik. Negyvenegyedik év. Alapitó KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, Mafla Özvegye. Péntek nov. 17. Előfizethetni minden ca. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk. TARTÁL • Sí. lfji­gyarozata­­im Erdély. Kinevezés. Névvál­toztatás. Jótékony adakozások jegyzéke az Ínséggel küzdő kár­pátvidékiek fölseg­élésére.— Árvák ügye.— Tudomány és irodalom. (Kedélyes olvasmány az ifjúság és családkörök számára. Fordította Szilvágyi József­ — Hadi műszavak foly­tatása). — Törvényhatósági Tudósítások­ Nógrád­­ból (közgy. folyt.) Pestből (közgyűlés vége- dohányügy). — Vegyes uzán­ságok. Külföld. Portugália- Francziaország.­­ Britannia. Társulatok és Intézetek. (Magyar gazdasági egyesület). Hirdetések. HAGTAROB­JÁC ÉS ERDÉLY. a cs. kir. ap. felsége Zsitvay Józsefet, Szerémmegye első alispánét „királyi tanácsos“ czímmel díjmentesen fölruházni, gróf Vi­­­c­z­ek Henriket, a kőszegi kerületi tábla tisz­teletbeli ülnökét pedig a magyar kir. udv. kancelláriához tisz­teletbeli udv. titoknokká kinevezni legkegyelmesebben mél­­tóztatott. Ő cs. kir. ap- felsége Weisz János vezetéknevének „Re­dőnyére változtathatását kegyelmesen megengedni méltóz­­tatott. Jótékony adakozások jegyzéke az Ínséggel küzdő kárpátvidékiek fölsegülésére. An­giéni János esperesi segédlelkész által a veszprémi kath. egyh.­kerület tagjaitól katonailag összeadott 7 pftból álló pénzsegély küldetett be szerkesztőségünkhöz. Árvák ügye. Az ügyefogyott árvák sorsa minden jól rendezett státusban a közigazgatás egyik fő­­gondját képezi. Nem csak a humanitás, hanem a nemzet­­gazdaság érdeke is parancsolja, hogy a társaság azon tagjainak kiképzéséről s fölneveléséről intézkedjék, ki­ket a sors természetes támaszaiktól szüleiktől megfosz­tott. Igen hajlandó volnék az európai státusok kormány­zati bölcseségét a nevelési eszközök arányához mér­ni, de a státus­igazgatás keresztényi szellemét mi­sem tükrözi hivebben vissza, mint a figyelem és rész­vét, melly az árvák ügyére forditatik. S alig lehetne kijelölni statust, melly Helvetiát e tekintetben fölül­múlná. Minden lépten intézetekkel találkozik ott az utazó, mellyeknek föladása hasznos státuspolgárokká nevelni az elhagyatott születlen árvákat.Fellenberg és Pestalozzi halhatatlan útmutatók valának e té­ren, s nemes tetteik szent emlékezete pietással tölt el minden jobb keblet. Hazánkban már régibb időkben találkoztak egyes emberbarátok, kik költséges árvaházakat állítottak. Polgári közszellem több nagy városban hasonló szent menhelyeket hozott létre. S ha az üdvös czél még­is általuk teljesen elérve nem volt, annak merném tulaj­donítani, hogy ezen intézetek törekvése nagyon egy­oldalúig abban látszott csak öszpontosulni, miszerint az árva ne éhezzék, holott nevelés és kikép­zés az egyedüli ok, melly az intézeteket árvák szá­mára szükségessé teszi. Annyi emberi érzelem a leg­vadabb kebelben is lakik, hogy az elhagyatott árvát éhenhalni ne hagyja; de magánosok könyörülete rit­kán terjed ki továbbra a szoros testi táplálatnál; pol­gári nevelést s közhasznú szakképzést egyedül köz­­intézetekben várhatnak olly árvák, kiknek a sors e­­gyobb örökséget nem hagyott, mint a közirgalom jogát. Az árváknak már illy közintézetben meg kell adni az irányt jövendő életpályájukra, rokonszellem­ben azon nemzetgazdasági forrásokkal, mellyekből a nép nagyobb része keresetét veszi. Azért An­gliában az árvaintézetek egyszersmind ipartanodák, midőn ellenben Helvetiában gazdasági iskolák. Helye­sen fogták föl e szempontot Harap és Diószeg­it­y tiszteletre méltó hazánkfiai, midőn árvák szá­mára a zelemiri gazdasági intézetet alapiták. S azt hiszem, hogy én is részemről a székehalmi (Czeg­­léd melletti) gazdaképzőintézetnek teljes közhasz­núságát csak az által egészítem ki, hogy azt egy gazdasági árvanöveldével kötöm össze. Mit is ezen­nel csak azon okból kívántam közhírré tenni, misze­rint azon emberbarátok és hatóságok, kik az alkal­mat használni kívánják, ajánlásra méltó védenczeik iránt mielőbb nyilatkozhassanak. Jövő tavasszal vagy­is április 1 -je napján 8 árva, s azonnal évenkint csak 4, vételik föl az intézetre, s azok onnét nyolcz év lefolyt­a előtt ki nem léphetnek. A fölvétel fő föltéte­­lei: az árva 8 éves és egészséges legyen, s bizony­ságot hozzon, hogy szülei nem élnek s vagyonos ro­kona nincsen, s reá e­mmni örökség nem maradt, gyámnokai pedig személyére nézve a 8 nevelési esztendő lefolytáig minden gyámatyai jogaikról le­mondanak. Ez idő alatt az árvák élelmöket s ruházatu­kat s minden képzési eszközeiket az intézet költségén veendik. — Pesten, november 18-án 1846. Török János: TUDOMÁNY­OS IRODALOM. Ke­dé­ly­e­s olvasmány, az ifjúság s család kö­rök számára, Kiéritz Gusztáv után fordította Szilvá­gyi József. 3 kötet, ugyan annyi képpel, — egy kö­tet ára 40 kr. pp. Az ifjúság az alap , mellyre a jövendő épül; az irány, mit a zsenge lények nevelése vesz, ha­tározza meg a jó, vagy rosz eredményt; s mert az előbbit kell kívánnia közállománynak, semmi sem hasznosabb, mintha az erény lehető legnagyobb kifej­tését mindenkép előmozdítjuk a gyermekek közt. Egy hatalmas, s más sok tekintetből is hasz­nos eszköz e czélra a gyermek-irodalom, mellynek czélja az, hogy mutatva adja elő a szükséges isme­reteket s erényszabályokat a zsenge lényeknek, ké­pekben állítva elő az erény jó­ s a bün rész követ­kezményeit. A németek e szükségről régóta gondoskodtak , s hálát érdemel mindenki, ki nálunk azt teszi. Egy évtized előtt II.1 1 belől sok példányban ke­ringtek s szép eredményeket szültek Smid Kristóf je­les munkái, mik elfogyván, újakra vala szükség a gyermekek érdekében. S e szükséget pótolta ki pozsonyi kiadó Kalivoda ur, a föntebb czimzelt gyűjtemény által, mellyből eddig 5 kötet: Beti és Tamás. Mencskof Sán­dor. A kis dobos. A kibujdosottak. S Szé­­pike jelent meg, az ügyes tollú, s több eredeti dolgozatairól ismeretes Szilvágyi József úr ál­tal fordítva. A­mint e munkát megvettem, egy 12 éves fiúcská­nak adtam , s a szülök másnap azt mondák, hogy a gyermek, ki nem akart lefeküdni, mig el nem olvasta az egészet; azóta, hogy az öt kötetet átolvasta, meg­lepő nézeteket fejt ki az erény hasznára s bűn szo­morú következményére nézve. S e szempontból, s mert számos geographiai, históriai s természettani ismeretekben részesül a gyer­mek e gyűjtemény által, ajánljuk azt a t. közönség­nek , mellynek pártolását annál inkább megérdemlő a kiadó úr, mert noha a munka legnagyobb csínnal van kiállítva, s kötetenkint egy egy kép által diszí­­tetik, aránylag igen jutányos áron adatik általa. Ismét mondom, a szülők nem vehetnek gyer­mekeik számára hasznosabb karácsonyi vagy új évi ajándékot, mint e közhasznú gyűjteményt. Remellay Gusztáv: Hadi műszavak folytatása Korponay Já­nostól. Ingenieur, vagy Genie-Corps: hadmértest (mérnöki test); Ingenieur-General: hadmérvezér; Ingenieur- Offizier : hadmértiszt; Artillerie : tüzérség; Artillerie-General: tüzérvezér; Artillerie-Comman­do : tüzérvezérlőség ; Artillerie-Regiment: tüzérez­­red; Ober-Feuerwerker: főtüzér; Unter-Feuerwer­ker: altüzér; Artillerist: tüzér; Bombardier-Corps: rombártest; Bombardier: rombár; Canonier : pattan­tyús; Kriegs-Marine: hajóhad; Marine-Obercom­­mando : főhajóhadi vezérlőség ; Admiral: tengerve­­zér ; Contre-Admiral: ellen tengervezér ; Admira­lität : tengervezérség; Leichte Infanterie: könnyű gya­logság ; Infanterie: gyalogság; Schwere Infanterie: nehéz gyalogság; Gränz-Infanterie : határvédi (őr) gyalogság; Gränztruppe: határvéd; Irreguläre Infan­terie: szabálytalan gyalogság; Irreguläre Truppe: szabálytalan had; Insurrection : fölkelés; Insurrecti­ons-Infanterie fölkelési gyalogság; National-Truppe: nemzeti had; National-Garde : nemzetőrség; Gran­zer: határőr; National-Gardist: nemzetőr; Infante­rist : gyalog; Cavallerie : lovasság ; Courrassier : vértes ; Linien-Cavallerie: sorlovasság; Garde de Corps: testőrkar; Garde: őrség; Leibgarde: test­­őrség; Leibgarde-Commando : testőrvezérlet; Leib­garde-Capitain : testőrvezér ; Leibgarde-Capitain- Lieutenant: testőr-alvezér ; Garde Oberlieutenant: testőr főhadnagy ; Garde-pr­emier-Wachtmeister : testőr-dandárnok; Garde-second-Wachtmeister: test­­őrmester ; Garde et Lieutenant: testőr és hadnagy. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Nógrádiról. (Közgy. folyt.) K. J. e. a. szomorú ecsettel festvén a sebes léptekkel leginkább adózóink­hoz közeledő ínséget, a burgonya rothadását, in­dítványozd, hogy e tárgyban segélynyújtás tekin­tetéből írjunk föl ö felségéhez, melly föliratban azért esedezzünk, hogy ö felsége a termesztményeket pi­­aczi áron fizettetni méltóztassék; hogy pedig maga a megye is erélyesebben intézkedhessék, tartsunk e tárgyban eleve kitűzendő közgyűlést, mellyröl hova hamarább az egész megyei közönség értesít— tessék. — K. F. reményű, miként jelen szükségben kiki tehetsége szerint iparkodni fog az adózók sor­sát enyhíteni, de legczélszerű­bbnek tartja , ha a kor­mány kezdendő nagy munkákkal keresetmódot nyújt a dolgozó néposztálynak. — P. F. A nagy ínsé­get adózóinktól a municipium elhárítani nem képes, az idők rendes folyamában azt sem tudjuk a kormány­ról, hogy van; most kell leginkább a kormány, az eré­lyes kormány; az idők rendkívüliek, tegyen a kor­mány rendkívülit; itt a szép tér,mellyen szeretné látni a kormány!; szüntesse meg hát a nyomort, fogjon köz- és nagy munkákhoz—vasutakhoz. — H. K. Tegyünk min­dent, a mi hatalmunkban áll; gondolkozzék kiki saját jobbágyairól, szerezzen s adjon munkát maga embe­reinek; a kormány szinte szólíttassék föl, hogy saját bölcsesége szerint igyekezzék enyhítő kezeket nyúj­tani; adjon nevezetes kölcsönt, vagy inkább előle­gezzen az országgyűlés által visszafizetendőt. — F. P. Urak, papok, zsidók ne legyenek szívtelenek régi kö­veteléseiket most egyszerre behajtani, e­­szerint adhatunk végrehajtó tisztviselőinknek idevágó uta­sítást a váltótörvények nyomán is; rendkívüli kör­­nyülményekben a municipiumnak rendkívüli hatalma van, még az élelmi czikkek árát is meghatározhat­ja. Szónok nem gazdag ember, de már most is dolgoz­tat olly munkákon, mellyeket könnyen nélkülözhetne. De akár a magánosok segítsége, akár a municipium rendelkezése a jelen nagy ínség szorongatásai kö­zött még nem elegendő; a kormányhozi folyamodás nélkül nyomorgó adózóinkon nem segíthetünk; e mellett elkerülhessen egy választmány, melly részsze­­rint a közmunkák vezetését, részszerint akármelly forrásokból mentendő segedelmezéseket kezelje és igazságos czélszerüséggel alkalmazza. — P. H. Most jön Morvából, Csehországból, ott az ínség három­szor nagyobb, mint nálunk; a kormány megengedi, hogy hazánkból vámmentesen kivitessék a gabona, el kell tehát tiltani a gabona-kivitelt. — E. J. A föl­desurak nem segitnek; azoknak kevés termett, és a mi termett is, sokba került; tegyenek jót a szü­­kölködökkel azok, kiknek sok jött be, kiknek temérdek gabonájuk mind ingyen van, és igy egy krajeráruk­­ba sem került; a papokat kell mindenek fölött sür­getni, unszolni az adakozásra. Vnnek van 500.000 mérő gabonája, volté négy forintjával; ezt mind ve­gye el a kormány, és adja a szegényeknek nyolcz forintjával; elégedjék meg a—r uram alterum tan­­tummal. — B. M. A szolgabirákat a közgyűlés meg nem kötheti, az igazságkiszolgáltatást eltiltani nem lehet; épen azért a restansiákat is be kell szedni, mert a­ki é­­hezik, annak csakugyan szükséges, hogy rostantiái be­­szedetessenek. — K. K. Ne csak a kormányt sürgessük, tegyen mindenki mindent, a­mit tehet; senki annyit nem tehet, mint a megye. Szabályozzuk az Ipolyt és más vi­

Next