Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)

1847-04-16 / 471. szám

471­ szám. 1847. Megjelenik minden kedden, cs­ütürtö­­kön, pénteken és vasárnap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik év.­­ NEMZETI ÚJSÁG. Alapi­á KUITSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye-Péntek april 16. Előfizethetni minden cs. kir. postai hi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Előléptetések. — A tisza­­völgyi társulat közgyűléséről. (Vége). — Törvényhatósági tudósítások. Fejérből (közgy. zágrábi körlevél, Fényes Elek statistikáját illetőleg, egy árva-ügy). — Erdélyi ország­gyűlés. (XLVII. országos ülés.) — Nevelésügy.—Vegyes újdonságok. Külföld. Spanyolország. N.Brittnnia.Francziaország. La Plata-statusok. Hirdetések. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Sta­tuspapirosok és részvények árkelete. Dunavízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Jávorszky Imre kincstári kémleldei ideiglenes kohóellen­őr óvizi érczkémlővé; Kern Tádé szomolnoki k. kincstári ércz­­kémlői segéd­­vízi koh-ellenőrré, Szentpétery János kir bányagyakornok pedig szomolnoki első koh-ellenőrré lön al­kalmazva. A nmlgy m. kir. udv. kincstár az ürességben levő unger­­eigeni k. harminczad-ellenőri állomásra Weiszmandl Tó­biás brucki harminczadhivatali írnokot, ennek helyére pedig Szeth Móricz újfalui harminczad-felügyelőt alkalmazó. A megüresült ungvári k.­sótárnoki állomás évi járuléka 500 fntra emeltetett. A tiszavölgyi társulat közgyűléséről. (Vé­ge.) A tiszavölgyi társulat tehát alapszabályaiban a központi választmányt rendelő határozatinak végre­hajtására, és pedig úgy, hogy mindazt, mellyek a munkálat létesítésére szolgálnak, a körülményekhez képest intézze el s intézkedéseiről a nagygyűlésnek jelentést tegyen. Ezen szabály által valamint egy részről a választmánynak szabad tér engedtetik, hogy mindenütt, hol azt a szükség megkívánná (mi igen gyakran történhetik) rögtön intézkedjék, nehogy a munkálatokra zsibbasztólag hasson a halogatás, és az egész tán­con is akadjon; másfelől azonban meg­­gátoltatik a netalán történhető részrehajlásban az ál­tal, hogy tetteiről a nagygyűlésnek felelős, melly fe­lelősség annyira keresztül van szőve az egész mun­kálaton, hogy végfonalai bármennyire szétosztanák, mégis annyira központosának, hogy utójára a nagy­gyűlés kormányzó fonalának látszik, és ez azon fő­­momentum, mellyel én ez alapszabályokban igen ü­­­gyesen látok alkalmazva lenni, mert ítéletem szerint bizalomnak egyáltalán helye nem lehet ott, hol a tet­tek mérlegébe ellensúlyul a felelősség nehezébe nem vettetik. Hogy pedig e három év alatt is a választ­mány irányában azon garantiájuk meg­legyen az e­­gyes társulatoknak, minélfogva egyes vidékek ro­vására mások bármi módon ne nyomathassanak, kü­lönösen meghagyatik, hogy a tagok a vidéki osztá­lyok kellő képviseletét tekintetbe véve választassanak. A központi igazgató a központi választmány irányában az, mi a választmány a nagygyűlés irá­nyában, ö intézkedik t. i. olly esetekben, midőn a választmány nem rendelkezhetett, őt illetik a vidé­ken tartandó szemlék, s ha némelly intézkedések sü­r­­getőleg volnának teendők, ö intézi el, a központi vá­lasztmánynak tartozó felelősség mellett, e választ­mánynak felel a vidéki igazgató, s mindazon hiva­talnokok, kik a munkálatok végrehajtására bármikép befolynak. Nem szükség mondanom, mennyire fon­tos az, hogy a választmány s ez által az igazgató olly egyedekből választassanak, kik a bizalmat tárgyava­­tottságuk által teljes mértékben megérdemeljék. És ezek azon főbb vonások, mellyeket én az alapsza­bályokban különösen megemlitendőknek véltem, a mellyekből elegendőkép kiderül az, hogy czélja volt e társulatnak alapszabályokat alkotni, mellyek vál­lalata létesítését lehetségessé tegyék; mind­ezek mel­lett pedig a kormánynak az országos közlekedési bi­zottság tagjai által eszközlendő törvényes felügyelé­­se külön fejezetben kimondatott. Az alapszabályok elfogadtatván, felolvastatok­ a választmány javaslata a pénzügyi eljárás, költségve­­tés és beszedés iránt; melly, mennyire az első föl­­olvasáskor fölfoghatom, valódi adórendszert képez, s mellynek czélja, hogy a társulat önerejére ipar­kodván támaszkodni, részleges befizetések által las­­san kint annyi pénzt szerezzen az egyes érdeklettek­­től, hogy a kölcsönt mindinkább nélkülözve, a fize­tendő kamatok magának a társulatnak használjanak ; ezzel kapcsolatban az ügyvédnek egy terve vétetekt föl, melly az egyes birtokosok által kiadandó kö­telezvények mintáját vagy formáját illeti, úgy a könyvvivő terve a pénzkezelésről, mellyek kisebb módosításokkal helybenhagyattak. A többi munkálat közt különös figyelmet érde­melt az ideiglenes főmérnök jelentése , mellyben az összes ártér kiszámítását, s ennek mind összes , mind holdankinti költségeit a nagygyűlésnek előterjeszti, mellynek rezultatuma az egyes vizszerkezeteket ille­tőleg következő lenne, megjegyeztetvén az, misze­rint mint emlittetők, a költségek inkább magasabbra vannak téve, hogy a netalán történhető differentiákt e kitett maximumot fölül ne haladják: 1) Ugocsai viz­­szerkezet összes ártere teszen: 56,021 holdat, ezek összes költségei: 250,689 ft 2 kr, ennélfogva egy holdra esik: 4 ft 2872 kr. 2) Szatmári vizszerkezet összes ártere: 84,524 hold, összes megmentési költsé­ge: 453,184 ft 49 kr, egy holdra esik: 5 ft 217­,6 kr. 3) Beregi vizszerkezet összes ártere: 280,760 hold, összes költsége: 663,479 ft. 42 kr, esik egy hold­ra 2 ft. 21111 kr. 4) Zempléni vizszerkezet: 293,719 112 hold, összes költsége: 877,620 ft 44 kr, egy holdra esik: 2 ft 5914 kr. 5) Szabolcsi vizszerke­zet: 470,418 hold, összes költsége: 1,616,690 ft 4 kr, esik egy holdra 3 ft 262 fio kr. 6) Hevesi viz­szerkezet : 299,716 hold, összes költsége: 2,000,007 ft 24 kr, esik egy holdra 6 ft. 40 fjio kr. 7) Cson­grádi vizszerkezet 153,310 hold, összes költsége: 1,115,725 ft 59 kr, esik egy holdra 7 ft 162­3 kr. 8) Bácsi vízszerkezet teszen : 32,751 holdat, összes költsége: 448,656 ft 22 kr. esik egy holdra : 13 ft 42 kr. A nyolcz vizszerkezetben levő összes ártér teszen 1,671,219 holdat, megmentetése kerül: 7,426,054 ft. 6 krba.­­ Ezek fölolvastatása után a központi igazgató a társulatot felkére , hogy miután hírlapi utón egy je­lenlevő képviselő által megtámadtatok s kötelesség­­mulasztásról vádoltatok, eddig tett hivataloskodását bírálja meg, melly ha a hírlapi czikkel egyhangúlag ütne ki, igen természetes, hogy az eddigi bizodal­mát megköszönni kénytelen, mire a nagygyűlés mél­tányló ismerősét fejezve ki az igazgató faradhatlan szorgalmáért, tegnapi napon kimondok köszönetét megújította,­­ mire a czikkíró kijelenté, hogy ő ezt nem is megrovólag akarja érteni, s hogy ez iga­zoló nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe igtatni kívánja. Ezután némelly köszönő fölirások határoztatván el, István ö föherczegsége megkéretni rendeltetek, hogy e társulatot jövendőre dicsőült atyjáról reá szállott szent hagyomány gyanánt kegyes pártfogása alá ven­ni méltóztassék, — s az ülés berekesztetett. — TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Fejérből. Folyó hó­bán magos főispáni helyet­tes úr elnöklete alatt kezdődött közgyűlésünk neve­zetesebb tárgyai a következők voltak: 1) az ismere­tes zágrábi körlevélre adott választmányi vélemény, mellyet a részben, hogy ha a turopolyai sérelmek az országgyűlés elött igazolva lesznek, követeink által pártoltassanak, a karok és rendek helybenhagyták; — de másik részét, mellyben a jelenleg működő kir. biz­tosnak a zavarok és ingerültség megszüntetése tekin­tetéből a közbizalmat bíró zágrábi főispánnal való fölváltása s ennek eszközlése miatt fölirás vélemé­nyeztetett,­­ azon okból el nem fogadták, mert sze­rintük senkit elegendő ok nélkül jogos helyzetében háborgatni nem illik; az érintett kir. biztos ellen pedig semmi ollyas föl nem hozatik, miből kitetszenek, hogy a zavarokat ő idézte elő legyen; ennél fogva a rendek a véleményezett értelmű felírást nem látják helyén. — 2. Szőnyegre került, hogy Fényes Elek hazánkfia statistikáját ujonan kiadni akarván, ennek tökéletesítésére adatokat gyűjtendő, járásbeli tisztvi­selőinket fölszólító, azoknak az általa küldött s kinyo­matott kérdő-pontok szerinti megszerzésére ; és ta­lálkoztak is megyei tisztviselőink közöl többen, kik a falubeli jegyzőknek kötelességül tették, miszerint az érintett kérdő-pontok értelmében, tehát az uradal­­maknak minden külső s belső viszonyairól, a job­bágyokkal fontorgó perekről sat. körülményes tudó­sítást adjanak, a mire a rendek jóllehet a tudós statista érdemeiről méltányosan emlékeztek, és szán­dékát jónak dicséretesnek találták , mégis az utat, mel­lyen ő adatait gyűjtögetni akarja, nem helyeselték, a többi közt azért is, nehogy az illy módon szerzett adatok a hitelesség színét hordozván olly be­folyást gyakoroljanak, mellynek sajnos voltát a tapasz­talás is már elegendőkép kimutatta; — ennél fogva tisztviselőinknek meghagyatott, miszerint hasonló ü­­gyekben önmaguktól ne intézkedjenek. Ha a nevezett jeles statista óhajtott megyénkről hiteles adatokat szerezni, folyamodott volna a megyéhez, bizonyo­san ez pártfogását tőle ott, hol helyes, meg nem tagadta volna. 1 3. Az árva­­­biztosságnak K. K. árva ügyében tett jelentéséből kitűnt az, hogy az árvának gondnoka M. K. az árvát egyenesen illető birtok iránt Koburg Ferdinánd herczeggel olly egyez­ségre lépett, melly szerint a herczeg az árva vagyoná­ért az azon fekvő ősi adóságok állítólag 21 ezer pen­gő fának átvállalásán kívül 40 ezer pengő ftot tarto­zik az árvának fizetni; kinek János testvére által szinte a tiszt, herczeg részére eladott jószágra nézve fönlevő vérségi joga is az érintett egyezség szerint e herczegségére átruháztatott. — Miután pedig ki­tetszett, hogy a nevezett gondnok ezen egyezséget akkor tette, midőn a kérdéses árva-vagyon az árvá­nak részére az osztoztató bíróság által már megitél­­tetett, s ezen itélet legfelsőbb helyen is helybenha­­gyatván csak végrehajtása hiányzott; — továbbá miu­tán az egyezségben a gondnok e megyének jóváha­gyását nem csak hogy nem tartotta fen, de sőt er­ről még egy betű jelentést sem tett; végre miután ezen egyezség szükségét semmi alapos okkal támo­gatni nem tudta, — ugyan azért a gondnoknak eb­beli eljárása rászab­atott; az egyezségnek káros vagy nem káros volta felöl hozandó határozatát a me­gye akkorra halasztván, a midőn az illető gondnok mind az árva-vagyon, mind pedig az ezt terhelő ősi adóságok mennyiségét hiteles adatokkal előter­­jesztendi,­­ valamint a már e herczegségétől föl­vett pénzekről tökéletes számadását beadja, minek teljesítésére neki e f. é. május lső napja mint záros ha­táridő tűzetett ki, addig is az egyezségre nézve a megyei jóváhagyás fölfüggesztetvén, melly hatá­rozatról egyszersmind ő felsége is, mint ki elébe a ne­vezett árva ügye fölterjesztve van, alattvalói hódolattal értesittetni rendeltetett. A­Erdélyi országgyűlés. A XLVII. országos ülésben mártius 24én, a ki. észr. rövid vita után a napirenden levő VIII. tör­vényjavaslat azon részét, melly a tagosítással van kap­csolatban, a tagosításról szóló VII. törvényjavaslat tár­gyalásakor, azon részét pedig, mi örökváltságot tár­gyal, az úrbéri törvények során maga idejében hatá­rozták tanácskozás alá veendőknek, jelenleg csak a szoros értelemben vett úrbéri kötésekre szorítkozván. Melly úrbéri kötésekre nézve következő határozat ke­letkezett: 1) „Hol régibb kötések vagy gyakorlat nyomán az urbérben megállított úri szolgálatoknál és tartozásoknál nagyobbak divatoznak, ezek a tör­vényes mértékre szállítandók; hol pedig kiváltsá­gok, régibb kötések, vagy 60 éves gyakorlat nyo­mán az úrbér által megállított úri szolgálatoknál és tartozásoknál folytonosan kisebbek divatoznak, ott ezen kiváltságok, kötések és gyakorlat, ha azok­tól a földesúr és úrbéresek közmegegyezéssel elálla­­ni nem kívánnának, jö­vendőre nézve is föntartandók. 2) Mi az úrbéri szerződéseket (mellyek által némelly úrbéresek telki állományaikat, úri szolgálataikat és tartozásaikat ennek előtte megváltották, vagy a be­hozandó úrbérnél kisebb mértékben állították meg,­ illeti, valamint a földesurnak joga marad­jon azok fölbontására rendes törvény útján a keresetet meg.

Next