Nemzeti Ujság, 1847. január-június (42. évfolyam, 412-512. szám)
1847-04-16 / 471. szám
471 szám. 1847. Megjelenik minden kedden, csütürtökön, pénteken és vasárnap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenegyedik év. NEMZETI ÚJSÁG. Alapiá KUITSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye-Péntek april 16. Előfizethetni minden cs. kir. postai hivatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem közlendőnk. Előfizetési díj félévre postán és helyben borítékkal 6 forint, boríték nélkül házhoz küldve öt forint ezüst pénzben. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Előléptetések. — A tiszavölgyi társulat közgyűléséről. (Vége). — Törvényhatósági tudósítások. Fejérből (közgy. zágrábi körlevél, Fényes Elek statistikáját illetőleg, egy árva-ügy). — Erdélyi országgyűlés. (XLVII. országos ülés.) — Nevelésügy.—Vegyes újdonságok. Külföld. Spanyolország. N.Brittnnia.Francziaország. La Plata-statusok. Hirdetések. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Statuspapirosok és részvények árkelete. Dunavízállás. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Jávorszky Imre kincstári kémleldei ideiglenes kohóellenőr óvizi érczkémlővé; Kern Tádé szomolnoki k. kincstári érczkémlői segédvízi koh-ellenőrré, Szentpétery János kir bányagyakornok pedig szomolnoki első koh-ellenőrré lön alkalmazva. A nmlgy m. kir. udv. kincstár az ürességben levő ungereigeni k. harminczad-ellenőri állomásra Weiszmandl Tóbiás brucki harminczadhivatali írnokot, ennek helyére pedig Szeth Móricz újfalui harminczad-felügyelőt alkalmazó. A megüresült ungvári k.sótárnoki állomás évi járuléka 500 fntra emeltetett. A tiszavölgyi társulat közgyűléséről. (Vége.) A tiszavölgyi társulat tehát alapszabályaiban a központi választmányt rendelő határozatinak végrehajtására, és pedig úgy, hogy mindazt, mellyek a munkálat létesítésére szolgálnak, a körülményekhez képest intézze el s intézkedéseiről a nagygyűlésnek jelentést tegyen. Ezen szabály által valamint egy részről a választmánynak szabad tér engedtetik, hogy mindenütt, hol azt a szükség megkívánná (mi igen gyakran történhetik) rögtön intézkedjék, nehogy a munkálatokra zsibbasztólag hasson a halogatás, és az egész táncon is akadjon; másfelől azonban meggátoltatik a netalán történhető részrehajlásban az által, hogy tetteiről a nagygyűlésnek felelős, melly felelősség annyira keresztül van szőve az egész munkálaton, hogy végfonalai bármennyire szétosztanák, mégis annyira központosának, hogy utójára a nagygyűlés kormányzó fonalának látszik, és ez azon főmomentum, mellyel én ez alapszabályokban igen ügyesen látok alkalmazva lenni, mert ítéletem szerint bizalomnak egyáltalán helye nem lehet ott, hol a tettek mérlegébe ellensúlyul a felelősség nehezébe nem vettetik. Hogy pedig e három év alatt is a választmány irányában azon garantiájuk meglegyen az egyes társulatoknak, minélfogva egyes vidékek rovására mások bármi módon ne nyomathassanak, különösen meghagyatik, hogy a tagok a vidéki osztályok kellő képviseletét tekintetbe véve választassanak. A központi igazgató a központi választmány irányában az, mi a választmány a nagygyűlés irányában, ö intézkedik t. i. olly esetekben, midőn a választmány nem rendelkezhetett, őt illetik a vidéken tartandó szemlék, s ha némelly intézkedések sürgetőleg volnának teendők, ö intézi el, a központi választmánynak tartozó felelősség mellett, e választmánynak felel a vidéki igazgató, s mindazon hivatalnokok, kik a munkálatok végrehajtására bármikép befolynak. Nem szükség mondanom, mennyire fontos az, hogy a választmány s ez által az igazgató olly egyedekből választassanak, kik a bizalmat tárgyavatottságuk által teljes mértékben megérdemeljék. És ezek azon főbb vonások, mellyeket én az alapszabályokban különösen megemlitendőknek véltem, a mellyekből elegendőkép kiderül az, hogy czélja volt e társulatnak alapszabályokat alkotni, mellyek vállalata létesítését lehetségessé tegyék; mindezek mellett pedig a kormánynak az országos közlekedési bizottság tagjai által eszközlendő törvényes felügyelése külön fejezetben kimondatott. Az alapszabályok elfogadtatván, felolvastatok a választmány javaslata a pénzügyi eljárás, költségvetés és beszedés iránt; melly, mennyire az első fölolvasáskor fölfoghatom, valódi adórendszert képez, s mellynek czélja, hogy a társulat önerejére iparkodván támaszkodni, részleges befizetések által lassan kint annyi pénzt szerezzen az egyes érdeklettektől, hogy a kölcsönt mindinkább nélkülözve, a fizetendő kamatok magának a társulatnak használjanak ; ezzel kapcsolatban az ügyvédnek egy terve vétetekt föl, melly az egyes birtokosok által kiadandó kötelezvények mintáját vagy formáját illeti, úgy a könyvvivő terve a pénzkezelésről, mellyek kisebb módosításokkal helybenhagyattak. A többi munkálat közt különös figyelmet érdemelt az ideiglenes főmérnök jelentése , mellyben az összes ártér kiszámítását, s ennek mind összes , mind holdankinti költségeit a nagygyűlésnek előterjeszti, mellynek rezultatuma az egyes vizszerkezeteket illetőleg következő lenne, megjegyeztetvén az, miszerint mint emlittetők, a költségek inkább magasabbra vannak téve, hogy a netalán történhető differentiákt e kitett maximumot fölül ne haladják: 1) Ugocsai vizszerkezet összes ártere teszen: 56,021 holdat, ezek összes költségei: 250,689 ft 2 kr, ennélfogva egy holdra esik: 4 ft 2872 kr. 2) Szatmári vizszerkezet összes ártere: 84,524 hold, összes megmentési költsége: 453,184 ft 49 kr, egy holdra esik: 5 ft 217,6 kr. 3) Beregi vizszerkezet összes ártere: 280,760 hold, összes költsége: 663,479 ft. 42 kr, esik egy holdra 2 ft. 21111 kr. 4) Zempléni vizszerkezet: 293,719 112 hold, összes költsége: 877,620 ft 44 kr, egy holdra esik: 2 ft 5914 kr. 5) Szabolcsi vizszerkezet: 470,418 hold, összes költsége: 1,616,690 ft 4 kr, esik egy holdra 3 ft 262 fio kr. 6) Hevesi vizszerkezet : 299,716 hold, összes költsége: 2,000,007 ft 24 kr, esik egy holdra 6 ft. 40 fjio kr. 7) Csongrádi vizszerkezet 153,310 hold, összes költsége: 1,115,725 ft 59 kr, esik egy holdra 7 ft 1623 kr. 8) Bácsi vízszerkezet teszen : 32,751 holdat, összes költsége: 448,656 ft 22 kr. esik egy holdra : 13 ft 42 kr. A nyolcz vizszerkezetben levő összes ártér teszen 1,671,219 holdat, megmentetése kerül: 7,426,054 ft. 6 krba. Ezek fölolvastatása után a központi igazgató a társulatot felkére , hogy miután hírlapi utón egy jelenlevő képviselő által megtámadtatok s kötelességmulasztásról vádoltatok, eddig tett hivataloskodását bírálja meg, melly ha a hírlapi czikkel egyhangúlag ütne ki, igen természetes, hogy az eddigi bizodalmát megköszönni kénytelen, mire a nagygyűlés méltányló ismerősét fejezve ki az igazgató faradhatlan szorgalmáért, tegnapi napon kimondok köszönetét megújította, mire a czikkíró kijelenté, hogy ő ezt nem is megrovólag akarja érteni, s hogy ez igazoló nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe igtatni kívánja. Ezután némelly köszönő fölirások határoztatván el, István ö föherczegsége megkéretni rendeltetek, hogy e társulatot jövendőre dicsőült atyjáról reá szállott szent hagyomány gyanánt kegyes pártfogása alá venni méltóztassék, — s az ülés berekesztetett. — TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Fejérből. Folyó hóbán magos főispáni helyettes úr elnöklete alatt kezdődött közgyűlésünk nevezetesebb tárgyai a következők voltak: 1) az ismeretes zágrábi körlevélre adott választmányi vélemény, mellyet a részben, hogy ha a turopolyai sérelmek az országgyűlés elött igazolva lesznek, követeink által pártoltassanak, a karok és rendek helybenhagyták; — de másik részét, mellyben a jelenleg működő kir. biztosnak a zavarok és ingerültség megszüntetése tekintetéből a közbizalmat bíró zágrábi főispánnal való fölváltása s ennek eszközlése miatt fölirás véleményeztetett, azon okból el nem fogadták, mert szerintük senkit elegendő ok nélkül jogos helyzetében háborgatni nem illik; az érintett kir. biztos ellen pedig semmi ollyas föl nem hozatik, miből kitetszenek, hogy a zavarokat ő idézte elő legyen; ennél fogva a rendek a véleményezett értelmű felírást nem látják helyén. — 2. Szőnyegre került, hogy Fényes Elek hazánkfia statistikáját ujonan kiadni akarván, ennek tökéletesítésére adatokat gyűjtendő, járásbeli tisztviselőinket fölszólító, azoknak az általa küldött s kinyomatott kérdő-pontok szerinti megszerzésére ; és találkoztak is megyei tisztviselőink közöl többen, kik a falubeli jegyzőknek kötelességül tették, miszerint az érintett kérdő-pontok értelmében, tehát az uradalmaknak minden külső s belső viszonyairól, a jobbágyokkal fontorgó perekről sat. körülményes tudósítást adjanak, a mire a rendek jóllehet a tudós statista érdemeiről méltányosan emlékeztek, és szándékát jónak dicséretesnek találták , mégis az utat, mellyen ő adatait gyűjtögetni akarja, nem helyeselték, a többi közt azért is, nehogy az illy módon szerzett adatok a hitelesség színét hordozván olly befolyást gyakoroljanak, mellynek sajnos voltát a tapasztalás is már elegendőkép kimutatta; — ennél fogva tisztviselőinknek meghagyatott, miszerint hasonló ügyekben önmaguktól ne intézkedjenek. Ha a nevezett jeles statista óhajtott megyénkről hiteles adatokat szerezni, folyamodott volna a megyéhez, bizonyosan ez pártfogását tőle ott, hol helyes, meg nem tagadta volna. 1 3. Az árvabiztosságnak K. K. árva ügyében tett jelentéséből kitűnt az, hogy az árvának gondnoka M. K. az árvát egyenesen illető birtok iránt Koburg Ferdinánd herczeggel olly egyezségre lépett, melly szerint a herczeg az árva vagyonáért az azon fekvő ősi adóságok állítólag 21 ezer pengő fának átvállalásán kívül 40 ezer pengő ftot tartozik az árvának fizetni; kinek János testvére által szinte a tiszt, herczeg részére eladott jószágra nézve fönlevő vérségi joga is az érintett egyezség szerint e herczegségére átruháztatott. — Miután pedig kitetszett, hogy a nevezett gondnok ezen egyezséget akkor tette, midőn a kérdéses árva-vagyon az árvának részére az osztoztató bíróság által már megitéltetett, s ezen itélet legfelsőbb helyen is helybenhagyatván csak végrehajtása hiányzott; — továbbá miután az egyezségben a gondnok e megyének jóváhagyását nem csak hogy nem tartotta fen, de sőt erről még egy betű jelentést sem tett; végre miután ezen egyezség szükségét semmi alapos okkal támogatni nem tudta, — ugyan azért a gondnoknak ebbeli eljárása rászabatott; az egyezségnek káros vagy nem káros volta felöl hozandó határozatát a megye akkorra halasztván, a midőn az illető gondnok mind az árva-vagyon, mind pedig az ezt terhelő ősi adóságok mennyiségét hiteles adatokkal előterjesztendi, valamint a már e herczegségétől fölvett pénzekről tökéletes számadását beadja, minek teljesítésére neki e f. é. május lső napja mint záros határidő tűzetett ki, addig is az egyezségre nézve a megyei jóváhagyás fölfüggesztetvén, melly határozatról egyszersmind ő felsége is, mint ki elébe a nevezett árva ügye fölterjesztve van, alattvalói hódolattal értesittetni rendeltetett. AErdélyi országgyűlés. A XLVII. országos ülésben mártius 24én, a ki. észr. rövid vita után a napirenden levő VIII. törvényjavaslat azon részét, melly a tagosítással van kapcsolatban, a tagosításról szóló VII. törvényjavaslat tárgyalásakor, azon részét pedig, mi örökváltságot tárgyal, az úrbéri törvények során maga idejében határozták tanácskozás alá veendőknek, jelenleg csak a szoros értelemben vett úrbéri kötésekre szorítkozván. Melly úrbéri kötésekre nézve következő határozat keletkezett: 1) „Hol régibb kötések vagy gyakorlat nyomán az urbérben megállított úri szolgálatoknál és tartozásoknál nagyobbak divatoznak, ezek a törvényes mértékre szállítandók; hol pedig kiváltságok, régibb kötések, vagy 60 éves gyakorlat nyomán az úrbér által megállított úri szolgálatoknál és tartozásoknál folytonosan kisebbek divatoznak, ott ezen kiváltságok, kötések és gyakorlat, ha azoktól a földesúr és úrbéresek közmegegyezéssel elállani nem kívánnának, jövendőre nézve is föntartandók. 2) Mi az úrbéri szerződéseket (mellyek által némelly úrbéresek telki állományaikat, úri szolgálataikat és tartozásaikat ennek előtte megváltották, vagy a behozandó úrbérnél kisebb mértékben állították meg, illeti, valamint a földesurnak joga maradjon azok fölbontására rendes törvény útján a keresetet meg.