Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)

1847-10-28 / 581. szám

581­ szám 1847. Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 fr, boritékkal 6 fel; postán n­eb­ukint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 1*2 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egy egy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Negyvenkettedik év. miit Alapitó táblabiró, kiatya Özvegye-Csütörtök oktob. 28. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zoltikért utcza 4­8. szám alatt föld­szint a hivatalban. Tisztán írott czim­­ket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadlunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­lendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Előlépteté­sek. — Követválasztások. — Törvényhatósági tu­­d­ó­s­ít­á­s­o­k. Bácsból, Vasból (közgyűlés.) — Erdélyi országgyűlés (XCVI. országos ülés). — Külföld. Spanyolország. N.Britannia. Francziaország. Svejcz. Olaszország. Hirdetések. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ó cs. kir. ap. felsége gróf Mikó Imrét erdélyországi királyi kincstárnokot titkos tanácsossá kinevezni legkegyelme­­sebben méltoztatott. Ő cs. kir. ap. felsége a pécsi székeskáptalan kanonokait u. m. Kelemen Józsefet székesegyházi, Farkas Józsefet pedig tolnai főesperesekké; továbbá Frank Károly kéthelyi, Tóth József kisbarátai, és Haiden­wolf János nagyhöflei­­ni plebánusokat a győri székeskáptalan tiszteletbeli kanono­kaivá; végre Csele­sich Józsefet szent László zimonyi pré­postját a diakovári püspökmegye szerémi főesperesévé kine­vezni legkegyelmesebben méltoztatott. A nmilgym. kir. udv. kincstára könyvvivő hivatalban meg­ürült számliszti állomásra Eberl­ing Antal számjegyzőt, M­e­l­e­z­n­e­r Ferencz és Rózsahegyi István járulnékokat számjegyzőkké, s Kiss József és Hoff­er Károly gya­kornokokat járulnokokká léptette elő, s végre Faix Vin­­cze dijnoknak a rendszeresítetett gyakornoki dijt juttatá. Szomolnoki k. főbányafelügyelőségi titoknak Ma­uks Já­nos szomolnoki k. bányakamrai ügyésszé, egyszersmind fő­­­bányafelügyelőségi és kerületi bányászoki ülnökké; újvidéki sópénztárdok és harminczados Bagy Mátyás pozsonyi har­­minczadi főtisztté érdemesittetett; vajdahunyadi kir. vasműi s urodalmi igazgató Szakmáry Sámuel ideiglenesen nagy­bányai főfelügyelői és kerületi bányabiróvá helyettesittetett; oímenbányai k. ellenőrködő tisztirnok Szeles Farkas magu­­rafüzesi ideiglenes erdőgondnokká; selmeczi kir. pénztárhi­vatali írnok Kögel Péter beszterczebányai k. pénztár-irnok­­ká, ennek helyére pedig selmeczi pénztárhivatali írnokká Had­víg­er Ignácz k. bányagyakornok alkalmaztatott. Káptalani, megyei és sz. kir. városi követ­­választások. A csanádi káptalanban : Gábriel Jó­zsef kanonok. Somogyban: Szegedy Sándor és In­key Zsigmond tbirák. “ •/ ' • . * ..... Gömörben: S­z­e­nti­ván­y­i Károly és Dar­vas Pál tbirák. Verőczében: Szálló pék Lajos másodalispán és Dellimanics István szolgabiró. Krassóban: Ma­ka­y Sándor másodalispán és Sz­erényi Ferencz főjegyző. Torontóiban: Fodor Károly föszbiró és Mo­­c­s­o­n­y­i Péter tbiró. . Horvát-Tót-és Dalmátország részéről a fel­ső, táblához: Busán Hermán, az alsó táblához: Osegovics Metes helyt. tan. és Bunyik Fe­rencz pozsegamegyei főjegyző ; helyettesekül pedig F­a­r­k­a­s- Y u k u t­i n­o­v i­c­s Lajos, Zsigrovics Ferencz és Pásztory. Budán: Türnböck János tanácsnok és Ház­mán Ferencz főjegyző. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. Bácsból, Zom­bor, October 18kán. Megyénk óhajtása lévén , hogy követei szellemét ne csak pa­píron , hanem sziveikbe olvasztva, Pozsonyba, a honatyák országos teremébe vigyék , — elhatározá­s. hó 18 és 19én utasitását megállapítani, és úgy 20kán a követeket elválasztani; —hogy ezek még mint jelöltek, látván Bács érzelmeit, mérjék meg keb­lük űrét, és fontolják meg: váljon az képes leend­é azt egész terjedelmében elfogadni; — hogy igy ne­­csak szavazzanak, hanem utasításuk szellemétől ih­letve , a lelkesülés lüznyelvén szónokoljanak is. És igy midőn kedves főispánunk, a mindig ékes nyelv­vel megnyitá a gyűlést, a kir. és rr. szeretet özöné­vel találkozva — először is jobbágyi hódolattal fo­gadók — királyi felségének, — hű magyarjait — országos tanácskozásra meghívó levelét, és azután mindjárt taglalás alá vevők másod alispán mint ügyes választmányi elnök kezeiből átvett utasítási tervezet minden pontjait, — mellyek azon széles alapra fek­­tetvék — hogy a bizottmány sehol részletekbe nem bocsátkozék, hanem a követeknek a tanácskozás or­szágos utján csak a főelveket iránypontokul tüze ki. Ezeket sietünk ezennel úgy, mint a jelen vitatkozás folyamában megállapítanak, a­z olvasó közönség­nek tájékozásul bemutatni. 1) Követeink a szokott tisztelkedések után megbízó leveleiket személynek e­mlígának, a kerületi választmánynak pedig csupán csak az országgyűlési névjegyzék hiteles elkészíté­sére bemutassák , de az országos testület előtti vá­lasztás-igazolást elleneznék. 2) Dicsőült József nagy nádor, még nagyobb érdemeinek — egy úgy szü­letési — mint alkotmányos állásához méltó emlékbeli megörökítését, és mint ennek legékesb koszorújául — a már úgy is Magyarhon minden hegyein völ­gyein, és rónáin nádorul üdvözölt István kir. hely­tartónak , nádorul elválasztását minden kijelölés nél­kül közfölkiáltás utján, sürgessék. 3) A világos tör­vény értelmében a királyi előadások fölvételét szor­galmazzák — és úgy­­) a felterjesztett előleges sé­relmek és kivonatok orvoslását alkotmányos uton eszközöljék; — e pontnál hosszabb vita fejlődött ki, mintsem várók; ugyan­is gondolok, — hogy az opposilio Bács színteréről egészen elenyészett , miu­tán Z. J. annak főnöke, megunván az ellen­zék fellengző regióit , mellyekben igen ritka az éltető lóg — leereszkedék ismét a mindig barát­ságos conservativismus födele alá, hol őt ugyan nyílt karokkal fogadák — de úgy hiszem, házörül nem használandják , mindaddig , mig az uj vallás­tételt nem támogatandják tettek — mert a diffiden­­sek úgy tartják, hogy fides absque operibus mortua est. — És íme M. P. Ib. kit mi eddig mindig közé­pítő véleményűnek ismerők, fölkaroló némellyek­­nek, kik a hét szenthez hasonlólag még 1825-ben elalvának, és most ismét a csökönösség alkotmány­­talan eszméjénél fölébredének , azon idétlen tervét, hogy a haladás reményteljes kérdéseit megoldatla­nul hevertessük , és a kormányt a haza boldogítá­­sát c­élzó törekvéseiben elő ne segítsük , míg sé­relmeink úgymond roppant halmaza megemésztve nem leend; — ám ha úgy tetszik teéns­tbl. urnák, kegyes­kedjék azok véletlen csontjain rágódni — mi bí­zón szívesen fogadjuk előbb is a tápot, mellyet fe­jedelmünk atyáskodó kormánya nyujtand a kiéhezett honnak, hívén , miként azt izünk szerint készíthet­jük el; — hiába, mikor az ember csak amúgy el­lenzéki akar lenni — hogy legyen — még ollyan ab­­normis kivonata is leend, mint A. J. és M. J. tb. kik a sérelmek kedvéért készek valának, magának az 1830diki 13dik t.cz. eltörültetését is szorgalmazni; — ezek azonban a nagy többség irányában csak ellen­zéki figuransokul tűntek föl. — 5) A követek az 1836 . 21dik törvényczikk életbe léptetését gátló akadályok elhárítására a netalán igénylendő törvényes intézke­désekben a kormányt támogassák. 6) Honunk édes nyelvének a társaságokbani terjesztéséről is gon­doskodjanak, mellőzvén azonban olly eszközöket, mellyek az erőszak színét viselik. 7) Szorgalmaz­zák a követek , hogy a hongyülésen nyilván mon­dassák ki, miként a vallás-átmeneti törvényczikk a kath. és görög nem egyesült clerusra nem terjesz­tetik ki; a görög vallásuak ügyében legújabban kibocsátott kir. loirat pedig czikkelyeztessék be. Melly pontnál M. P. tb. nyilván bevallá ugyan, hogy a kérdéses törvényezikk — három egész év folytán nem igen népesité a protestantismus sanctuariumát, — de még is erősen sürgeté e pont kihagyását, melly a lélekismeret szabadságát fenyegetvén, megyénk re­­putatioját kissebbitené — a katholikus többség pedig a jogtisztelet szellemétől meghalva, megismerő a kath. egyház alkotmányos állását, és hinni nem akará, hogy a törvényhozás szándékolt volna in­tézkedni olly kötés fölött, mellynek szentségét maga az alkotmány vértezi — tudván, miként ez nem lenne egyéb, mint egy részről az egyház törvényhozási függetlenségét gyökerében megtámadni; más részről pedig a pactum színezetű eskü szentségének kötelé­keit avatatlan kezekkel megszaggatni, és a társas élet erkölcsi bázisát megingatni, fölszabadítván az önkényleg lekötelezett engedelmesség ollyanokat, ki­ket az eltörülhetlen bélyeg, egy más, egészen a maga körében független hatalom alattosivá tett, és megnyitván az erkölcsi országban a botrány kapu­ját, százak meg ezerek szellemét megmérgezné, mi­dőn a gyáva vagy gonosz hirtelenség bűnét önkeb­lének asylumába venné. Molly oksulyhoz még hozzá csatoló a t. másod alispán e két fontos körülményt, hogy a) a polgári hatalom ama szabadossággal — a szent gyónás nagy titkán rozst törne, mellyen talán egész családok békéjére a becstelenség és viszálko­­dás villáma kirohanna — és a házi élet boldogsá­gát romba döntvén, a religio tiszteletének értelmét, az együgyüség kebelében megfagyasztaná; b) az egyházi rend eddig polgárilag is házasssági akadá­lyul ismertetvén — számos bonyodalmak tömkele­gébe vezérelné a statust ennek erőszakos meg­semmisítése. 8) Országos és megyei tanácskozások úgy rendeztessenek, hogy az idegen elemek illő korlátok közti tartásával, és a szólásszabadság biz­tosításával, a vélemény szabad kifejtése ne gátoltat­­hassék. Ott ellenzékünk nem használó ugyanazon igen szokott, és nem csak az alkotmányt, de ma­gát a társas életet is fejre állító védvét, hogy t. i. a rendezés által megszűnnék majd a rakonczátlankodó hallgatóság a polgári becsületesség ellenére és a nyil­vánosság pótléka lenni — hanem oksulyul fölhozá félelmét, hogy ez által majd néha a legszebb esz­mék, mellyek egykor e hont boldogíthatnák, a hall­gatóság jóakarat-teljes kebelében eltemetve marad­nak , ha majd nem leend mód onnan a karzatról, az ellenzéki bölcseség e triposzáról lekiabálni; — azon­ban m. alispán úrtól válaszul vevék , hogy a 19dik században, hol a képviseleti eszme mindig nagyobb és nagyobb elfoglalásokat tesz az alkotmányos vi­lágban , és népgyűléseket tartani nem akarunk. 9) A praeventiv censura ügye országos törvényekre fek­­tettessék. Itt emelkedtek néhány szózatok a sajtó szabadságának védelméül, de csak amollyan kurta­féle voksokra szorítkoztak; a többség azonban böl­­csebbnek tartó, az eszmeárt rendezett csatornákon életbe vezetni, mint, a már elözönlöttet rendezni akarni. 10) Az ősiségből kifolyó birtok- és tör­vénykezési viszonyok olly elintéztetése szorgalmaz­­tassék, hogy a jelen birtokos nemesség jogigényei­nek lehető megóvása mellett — országos hitelünk nagyobb súlyra emelkedhessék. 11) Az úrbéri tartozá­sok megváltásáról szóló törvényczikkeink — a tu­lajdon szentsége eszméjének megtartása mellett, any­­nyira bővítessenek, hogy a szabad egyezkedés alap­jául természetbeni föld — vagy hol ez nem lehet — pénz vétethetvén, ennek könnyítéséül az úrbéri viszo­nyoknak , minden nemeikbeni hovahamarébbi elren­dezése intimáltassék és hitelbank állapíttassák. 12) A hon szükségeinek födözésére az ország alaptör­vényeinek föntartása mellett, és az adózó nép u­­jabb terheltetése nélkül, országos pénztár állíttassák. 13) A sz. királyi városok, mint a műipar, és kereske­dés tényezői, 16 szavazattal ruháztassanak föl és ekkér rendeztessenek a) polgári qualificatio alapjául tetessék érték vagy értelmesség, b) legyenek a leg­utóbbi hongyalési megállapodás szerint, az összes polgárság által választandó, és minden 3 évben megnyitandó képviselők — ezek pedig c) nagyobb városokban­­A, középszerűekben felével, és legki­sebbekben­­ a tanácscsal együvé gyűléseket alkos­sanak, és d) a tanácsnak minden 6 évben össze­sen választói legyenek, végre e) a kormány befo­lyása a főfelügyelők által biztositassék. 14) A káp­talanok és kerületek alkotmányos állása kedvező­­leg tárgyaltassék, a jelen nem levők küldöttei pe­dig a státusok táblájáról, végkép enyésztessenek el. Itt ismét megkísérte az ellenzék parányi erejét, nyi­lait a káptalanokra irányozván, állitá: miként azok kit sem képviselnek; azonban válaszul nyerő,hogy alkotmányunk rendi, és nem képviseleti lévén , ez alapul nem létethetik, annál inkább, hogy itt nem

Next