Nemzeti Ujság, 1847. július-december (42. évfolyam, 513-617. szám)

1847-11-26 / 598. szám

Negyvenkettedik év: 598- szám 1847-Előfizetési díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 11 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtö­kön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb- sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. NEMZETI USAK, Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye Péntek nov. 26. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zoltikért utcza 488. szám alatt föld­szint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Hérmentetlen leveleket csak rendes le­velezőinktől fogadunk el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz­­lendünk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kitüntetés. Nyugalma­zd. — Országgyűlési közlemények. (VII. ker. ülés). Törvényhatósági tudósítások Ungból. (közgyűlés). Magyar academia.­­ Nemzeti színház. — Ve­gyes újdonságok. Külföld. Portugália.­­Britannia. Francziaország. Sveicz. Éjszakamerikai egyesült statusok. Hirdetések. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Sta­tuspapirosok és részvények árkelete. Lotteriahozás. Dunaviz­­állás. — MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Öcs. kir. ap. felsége báró Dercsényi János udv. közöns. kincstári tanácsosnak a belga kir. ő felségétől meg­küldött belgiumi Leopold-rend lovagkeresztjének elfogadha­­tását s viselhetését kegyelmesen megengedni méltóztatott. Engel Károly modragredai harminczados nyugalomba helyeztetett. Országgyűlési közlemények. Pozsony, november 22-én. VII-dik kerületi ülés. (Elnökök: Simon Pál és Semsey Béla. Jegyző:előbb ifj. Asztalos Pál, később Szentkirályi Móricz. Tárgy: üzenet a főrendekhez gr. Rhédey János országgyü­­lésrel meg nem hivatása tárgyában. Követ- verificatio. Válaszfelirat. Ülés kezdete reggeli 9'11 órakor, vé­ge l'|7 órakor.) Simon Pál (mint elnök) az ülést megnyit­ván, a kér.­jegyző olvassa az izenetet Rhédey János gróf országgyülésrei meg nem hivatása tár­gyában a mint következik: „Biharmegye részéről előterjesztetvén, hogy gróf Rhédey János a jelen országgyűlésre meg nem hivatott — a KK. és KK. Biharmegyének ezen előterjesztését annyival inkább fi­gyelemre méltónak tartják, mivel az 1635: 79­­.czikkben elhatározva van, hogy a KKat meghivó levelek idején korán adassanak ki, s ő felségének 1840ik évi apr. 25-én kelt kegyelmes leiratában is, az ország Rendei biztositvák a felől, hogy az országgyűlésre mindazok, kiknek itt megjelenni jo­guk és kötelességük — meg fognak hivatni. Ezeknél fogva: A KK. és RR. szükségesnek tartják ő felségét megkérni, hogy nevezett gróf Rhédey Jánost szokott módon meghint méltoztassék, — ő cs. kir. főherczegségét teljes tisztelettel, a mélt. főrendeket pedig szives bizalommal arra kérvén, hogy az e tárgyban készített, s ide .­* mellékelt fölirási javasla­tukhoz megegyezésükkel járulni méltóztassanak.“ .­• „Felséges sat. Biharmegye részéről előterjesz­tetvén, hogy gróf Rhédey János, a jelen országgyűlésre ki­rályi kegyelmes levelek által meg nem hivatott, az említett megyének jelentését annyival inkább figyelemre méltónak tart­juk, mivel az 4635ik évi 79 t. ez. által határozva van, hogy a királyi kegyelmes meghivó levelek idején korán adassanak ki, s felségednek 1840ik évi april 25-én kelt kegyelmes leí­rásában az ország Rendei biztositvák a felől, hogy az or­szággyűlésre mindazok, kiknek itt megjelenni joguk s köteles­ségük, meg fognak hivatni. — Ezeknél fogva alázatosan arra kérjük felségedet, hogy a fölőbb megnevezett egyént szokott módon megiini, egyszersmind bennünket is az iránt megnyugtatni méltóztassék, hogy jövendőben az e részben divatozó gyakorlatot megtartani s a fölhívott 1635ik évi 79­­.cz. rendeletét pontosan teljesíteni fogja. — A kik egyéb­iránt sat.“ Kossuth Lajos. Kijelenti: miszerint az ko­ránt sem áll, hogy azok, kik törvényeinkben gyö­kerezett alkotmányos joguknál fogva, az ország­­gyűlésen megjelenhetnek s a törvényszerzésben részt vehetnek, ezen joggyakorlatuk a kir. meghivó lev­v­él által föltételezte­ssék; ezt tagadja, s állítja, hogy mind­azok, kik az országgyűlésen törvénye­ink értelmében a törvényhozás részesei lehetnek, akár hivatnak meg k. meghívólevél által akár nem, ez joguk gyakorlatában őket legkevésbbé sem aka­dályoztatja. Ezt előadni kötelességének tartotta. Simon Pál (mint elnök.) A követ-verificatio kérdésén lévén a sor, a Rendek határozatánál fog­va , ezennel föl fog olvastatni a múlt országgyűlési határozat.­­ (A jegyző olvassa a mint következik) „Miután a KK. és RR. több tekinteteknél fogva sem ele­gendőnek, sem czélirányosnak nem tarthatják, hogy a kép­viselői testület tagjainak, küldőiktől nyert megbízó leveleik (mint eddig szokásban volt) csupán a királyi személynöknek, mint a KK. és RR. táblája elnökének mutattassanak be, ha­nem mind illendőnek, mind szükségesnek találják azt, hogy hiteles adatokból voltaképi tudást­ szerezzenek maguknak ar­ról , hogy kik azok, kik az országgyűlésére szokott módon meghiva képviselőik által valósággal megjelentek? s képvise­lőik is név szerint kik legyenek? s kik azok, kiknek részükről képviselők nem jelenvén meg, reájok nézve, további intéz­kedések szükségesek — ezennel meghatározzák, hogy keb­lükből szokott módon egybe szerkezendő olly választmány rendeltessék, melly a KK. és ÍUt. táblájához tartozó képvise­lők által életbe terjesztendő megbízó leveleket, a nélkül, hogy ez úttal, a küldőknek választási jogukba, és a választások módja törvényességének vizsgálatába ereszkedjék, egyedül a feljebb kifejtett czélzatokból tekintse meg, s annak eredmé­nyéről tegyen jelentést, e fölött a KK. és RR. táblája tagjai­nak azon megbízó levelek nyomán készítendő hiteles név­jegyzékét (hogy az országos ülésbe is fölvéve, a naplókönyv­be igtathassák) nyújtsa be.“ Sebestyén Gábor. Küldői szintén kívánják a verificatiót, olly módon azonban, hogy ez által a megyének municipális jogai legkisebb csorbát se szenvedjenek, hanem olly alakban, hogy a Rendek­nek hiteles tudomásuk lehessen arról, kik a­­zok, kik az országgyűlésen megjelentek, vagy pe­dig hiányzanak, miszerint mind a rendos névjegy­zék , mind a meg nem jelenőkre nézve a törvényes lépések megtétethessenek; miután pedig a fölolva­sott határozat épen ezt tartalmazta, pártolásával hozzá­járul, s csak azon módosítást kívánná, hogy ezen kitétel „ez­úttal66 kimaradna, mert küldői nemcsak ez­úttal, hanem jövőre nézve is kívánják a verificatiót. Továbbá kimaradandónak véli még ezen kitételt is : „titkos szavazattal“ miután a Rendek a titkos szavazatot el nem fogadták, a he­lyett tehát azt kívánná tétetni: „a szokott m­ó­­d­o­n“. Lukács Ignác 7. Részéről figyelmezteti a Rendeket, hogy e kérdésnél óvatosak legyenek, mert illy egyszerű táblai határozat által, könnyen törvényes jogok koc­káztathatnak, mint példa erre a káptalanok s kir. városok szavazata. Küldői néze­te az, hogy törvény hozatala nélkül a tábla maga illy ügyekben nem határozhat, s e küldői meghagyá­sából el van tiltva , minden más igazolástól, mint mellyet a törvény rendel, s így a két. választmány előtt nem is igazolhatja magát. Ha azonban ezen ve­rificatio alatt nem értetik más, mint egyedül az, hogy általa a követi névjegyzék elkészíttessék, eh­ez hozzájárul, de akkor meg nem foghatja, miért ne­veztetik az verificationak, miután itt igazolásról szó sincs, s miért nem neveztetik a maga nevén, név­­jegyzék-készitő választmánynak ? Pál János. Temesmegye követének nézetét pártolja. Báró Révay Simon. Kötelességének tart­ja küldői utasítását előadni. Küldői ugyanis azt hagy­ták meg, hogy egyedül a kir. személynöknek mu­tassák be megbízó leveleiket, tehát mindaddig, a­mig országos ülés határozata nem kötelezi őket, meg­bízó leveleiket másnak be nem mutathatják. Kívánja hogy e tárgy országos ülésben vétessék föl, külön­ben azon helyzetbe jönnek, hogy a határozatnak nem engedelmeskedhetnek. Szentkirályi Móricz, Temes megye kö­telének megjegyzésére felelt, hogy itt nem csak hivatalos névjegyzék készítéséről van szó, hanem ar­ról is, hogy az országos Rendek tudják, kik jelen­tek meg az országgyűlésre , s kik azok , kik elma­radtak, törvényes kötelességüket nem teljesítvén, hogy ezek iránt a szokott módon kérdést tehesse­nek, s törvény útján megidéztessék. Ez a táblá­nak kötelessége, s hogy ezt tehesse, nem elég, hogy a személynöknél jelentsék be magukat a kö­vetek , mert ez után nem jó a táblának tudomására, hogy kik ellen kell indítani közkeresetet; miután a személynök erről a táblának jelentést sem 1839ben, sem az előtt nem tett, s épen ez indította a Rákot a ve­­rificationalis választmány kinevezésére az 1790-i orsz. gyűlés példájára. Azon észrevétel, hogy a követ nem tartozik a tábla határozatának engedelmeskedni, ha ez állna, s az országgyűlés határozata nem bírna az egyes tagokra nézve kötelező erővel, akkor kész az anarchia. Ha tehát ezt az egyik rész kö­telezőnek nem ismeri, akkor a másik rész , majd mást nem fog kötelezőnek ismerni, s akkor, min­den olly kérdésekre nézve, mellyekre rögtöni ha­tározat szükséges, mindig az országgyűlés végét kellene bevárni, hogy törvény alkottathassák. Miután azonban vannak megyék, mellyek követei utasításuknál fogva, mint épen Turócz is kijelenté, csak országos ülés határozatainak engedelmeskedhetnek , jónak látja , hogy e kérdés országos ülésben is pertrad­atio alá vétessék. És ez alkalommal szükségesnek látja, az iránt is kérdést tenni: mi történt azon tör­vényhatóságokkal , mellyeket a múlt országgyűlés meg nem jelenésükért, a királyi tábla elébe idéz­tetett, s ott el is marasztaltattak; eddig a végre­hajtásról az országgyűlésnek semmi hiteles tudomá­sa nincs, tehát jó volna, ha a kér. elnökség, a kir. személynököt előlegesen fölszólítaná, hogy az or­szágos ülésben erről a Rendeknek hiteles fölvilá­­gosítást adjon. A módosításokra nézve pártolja Vesz­prém megjegyzését.­­Vidos József: Küldői kötelességévé tették, hogy ha e tárgyban szó történik, ne csak a név­jegyzékre kívánja kiterjesztetni a verificationális vá­lasztmány eljárását, hanem egyenesen a választá­soknak igazolására is. Nem látják ez által a megyék helyhatósági jogát veszélyeztetve, mert az ország­gyűlésen, épen ezen megyék képviselői ülnek, itt tehát a megyék összege mintegy központosítva van, s így maguk határoznak egyes megyék eljá­rásának törvényességéről. Kívánja tehát, hogy ne csak a névjegyzék-készítésre, hanem a követ­ iga­zolásra is kiterjesztessék a választmány eljárási kö­re. S épen ezért az „ez­úttal“ kitételt benha­­gyatni kívánja. Kroner Lajos. Küldői meghagyták, hogy megbízó levelét egyedül a kir. személynöknek mu­tassa be. S hogy ha a verificationális választmány, megbízó levelének bírálásába kíván bocsátkozni, ez ellen óvást tegyen. Scitovszky Márton. A verificationalis vá­lasztmány hatóságát, csak a lajstromzásig terjedő­nek fogadja el. Pártolja Veszprém módosítását. Babarczy Antal. A verificatio egy idegen növény, mellynek hazánkbai átplántálása megkí­vánja, hogy a föld, mellybe ültettetik, előbb elké­szíttessék ; azonban akarják némellyek, hogy mie­lőtt a föld elkészittetik, átültettessék. A verificatio Angol- és Francziaországok példája után kívántatik hazánkban is meghonosittatni, azonban a mint ott az alkotmány természetéből fejlett ez ki, úgy ha­zánkban, alkotmányunk természetével ellenkezik.An­­gol- és Francziaországban ugyanis, a választó tes­tületek, csak a kormány engedelmével jöhetnek egybe, s a választást bevégezve, azonnal szétosz­lanak, s így ha valami visszaélés történik, azt nem orvosolhatják. Kénytelenek tehát a parl­amenthez , vagy kamrákhoz folyamodni, sérelmük orvoslása végett; s hogy ezt tehessék, nagyon természetes, hogy a követ­igazolásnak ezek előtt kell megtör­ténni. Hazánkban egészen másképen áll a dolog. Megyei szerkezetünknél fogva, miután a választóit egyszersmind törvényhatóságot is képeznek, a tör­tént sérelmeket két három hét múlva maguk orvosol­hatják , vagy ha erre képtelenek, kb­. biztosért a végrehajtó hatalomhoz folyamodnak.­­ Mind­addig tehát, mig megyei rendszerünk jelen szerkezetében megmarad, a verificationak nincs helye. És miután a fölolvasott határozatban, nem is foglaltatik sem­mi igazolás , kívánja, hogy a dolog valódi nevén neveztessék, ne­hogy olly roppant füst mellett,pa­rányi sültet látszassunk nyárson forgatni. _ Te­mes megye észrevételét pártolja a nevezetre, pártol­ja Veszprém módosítását is. Szemere Bertalan: Megmutatja, hogy Csongrád követének sem abban nincs igaza, a­mit a

Next