Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-05-04 / 2. szám
Csütörtökön május 4 . 1848. ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. POLITIKAI HÍRLAP. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasár- nap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési dij félévre helyben boriték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 0 frt; postán hetenkint kétszer küldve 0 frt 24 kr., négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr. ezüst pénzben. Negyvenkettedik év. 2. szám. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. a Pest, június 3-án. Elkeseredik kebelünkben az emberiség érzete, midőn híreket hallunk, mellyek szerint felső magyarországi polgártársaink, balul értett nemzetiségük vak buzgóságában, az orosszal fenyegetik a magyart, s egy őrült reményeit táplálják, hogy még a jövő nemzetgyűlésen oroszul fognak beszélni. . . . Részünkről e jelenségektől legkevésbbé sem félünk , mert hiszen ezek nem egyebek, mint pillanatnyi lét után enyészetre kelt buborékok, — ám de annál inkább sajnálkozunk azokon. — Sajnálkozunk pedig azért, mert illy nyilatkozatokban szomorító meztelenségében áll előttünk azon fájdalmas tapasztalás: milly gyarló lehet ott a szellem képzettsége, hol illy botor meggyőződések csak pillanatra is megszállhatnak ! . . Illy nyilatkozatok a magyarországi szláv journalistikának gyalázó bélyegei .... a magyar szláv értelmiség — saját ajkú polgártársaik irányában! — becsületességének botrány-chrónikái . . . . s aljas szolgalelküknek hivatalos hírnökei . . . és pedig azért, mert kezükben van az eszköz, hogy a szláv ajkú népet fölvilágosítsák ... ők pedig a helyett, hogy ezt tennék, épen azon útra vezetik véreiket, mellynek járatlan és járhatlan ösvényén illy nyilatkozatok burjánoznak. . . . Bár merre tekintsünk, úgy a miveit és kevésbbé miveit szláv nép faj közt, sehol sem találunk az orosz iránt sympathiát , a megvesztegetett áruló ilir párttöredéket s néhány kibérelt felső magyarországi gaz propagandistát kivéve, kik clubbokban és hírlapokban, a nemzetiség örve alatt az orosz kancsukát árulják. . . . A lelkes lengyel nemzet, a szláv vér legműveltebb része, égbe kiáltó százados elnyomatásnak kínszenvedő vértanúja .... az orosz testvéri szeretet által. . . . Az aldunai tartományok, jogtalan rabságnak zsákmányolt szolgái ... az orosz testvérszeretet által. . . . Maga az orosz nép, egy könyörületre indító rabcsoport ... az orosz kormány testvéri szeretete által. ... lm illy vonzó az orosz testvériség.... illy elragadó a kép, melly a gondolkozó lelke elött, e névnél ,,orosz“ csábitó meztelenségében elvonul! . . . . Mit akarnak magyarországi szláv ajkú polgártársaink? . . Nemzetiséget? . . . Hát van-e nemzetiségüknek nagyobb ellensége az orosznál ? . . . melly minden szláv individualitást megsemmisíteni törekszik, mint azt a lengyeleknél megmutatta. ... S lehet-e nagyobb barátja nemzetiségi individualitásuknak, mint épen a magyar, melly nyelvük egyéni sajátságának fejlesztését teljes szabadsággal megengedi ? . . . . Széles e világon nincs számukra hely, hol nyelvük sajátságos egyéniségét megtarthassák, csak a magyar föld, mellyen születtek s mellyen halmok kell . . . . s csak a magyar kapocs ! . . Akarnak vallási és polgári szabadságot ? . .. . Az orosz mindkettőnek a leggyilkolóbb ellensége .... mig a magyar korona alatt, mindkettőnek a legújabb időkben édene nyílt. . . . Akarják , hogy nyelvük diplomatiai legyen? . . Hiszen Oroszországban, még az orosz nyelv sem tökéletesen diplomatiai, mert a legfőbb részben e helyet a franczia nyelv foglalja el . . s tekintsenek szét e széles világon, nem fognak találni helyet, mellyen nyelvüket diplomaticai poletra emelhessék .... s vagy valamelly más nemzetiségbe kell egészen beolvadniok, miilyen a cseh, rácz, horvát sat. vagy mind ezen nemzetiségeknek külön nyelvet kell csinálniok , melly többé, nem lesz lengyel, nem lesz cseh, nem lesz horvát, nem lesz rácz, nem lesz orosz, s legkevésbbé lesz végre magyar-tót.......s legfeljebb is bármi ábrándos egyesülés által azt nyerhetik ... hogy nyelvüknek azon sajátságát, mellyel őseik beszéltek, mellyre anyáik bölcsőikben tanítottak ... elenyészni látandják a föld színéről.... mig a magyar nyelv, mint eddig saját tapasztalásuk bizonyítja, legkevésbbé bírván reájuk nézve olvasztó erővel, nyelvüket épen nem félthetik .... Azért, hogy egy nyelv nem diplomatiai, nincs veszélyeztetve tétele.... a magyar nyelv nyolcz századon keresztül, vagy épen nem, vagy csak részben volt diplomaliai, s annyi ellenséges és olvasztó elemek közt, mégis csak megmaradt a magyarság. . . És most szabad legyen a lelkészekhez fordulnunk. . Uraim . . . lelkészek ! . . azon több százados bilincs, mellyel a bureaucratia önök kezeit tétlenségre fűzé .... vagy legalább önök s a nép érdekeivel ellenkező tevékenységre vonszold .... Istennek hála széthullott .... Önök szabadok lettek . . . szabadok mint maga a nép . . . mellynek önök körében élnek, s mellynek természetes oktatóik s mint illyek szellemi vezéreik! . . . Az idő itt van . . . hol a szabad téren szabad akaratjai működhetnek s megmutathatják a nemzet elött, hogy azt, mit eddig itt ott tenni elmulasztónak, nem akaratuk szegénységéből . . . hanem a leigázó kénytelenség lankasztó súlyából vette eredetét.......... Mi tiszteletet és méltánylást fogunk követelni önök részére a nemzettől . . . mert teljes meggyőződésünk az, hogy valamint a stains nép nélkül főn nem állhat, épen olly kevéssé állhat föl vallástalan néppel ... a népnek vallásra a vallásnak lelkészre egyiránt szüksége van! . . De követeljük más részről önöktől is . . . hogy minden működéseiket és azon nagy hatalmat, mellyel a vallás önök kezébe ad, egyedül a nép és szabadság érdekében irányozzák. . . s lökjék távol maguktól az aristocratianak minden czafrangjait . . . mellyek czifrasága csak szolgai sujtás volt önök köntösén .... Senki sem képes, egyes polgár, olly érdemeket szerezni saját körében, a haza érdekében fáradozás lélekemelő pályáján, mint önök . . . s ha jól végzik sorsdöntő munkájukat . . . legszebb érdemdij lesz halándékaik közül a polgári cserkoszoru! . . . Világosítsák föl a népet a szabadság érdekében ; vessék meg igy az egyenlőségnek tartós alapját .. . s a szabad nép, a független nemzet hálaadatosabb lesz önök iránt tiszteletében, mint a bureaucralia volt jutalomosztogatásaiban !....... Csak ha így cselekesznek, és mi hisszük, hogy igy cselekesznek, akkor az egész nemzet ismételni fogja azt, mit Kosut Lajos a legközelebbi hongyülésen mondott, miszerint nagy szerencsétlenség lenne, ha a papság a legújabb mozgalmakban kimerülne! . . . . Átvétel a „Pesti Hírlapból.“ Eivatatos rovat. Hivatalos értesítések a pénzügyi ministertől. 1. Kinevezések. A pénzügyi ministeriumban következő kinevezések történtek. Státustitkár : Pulszki Ferencz. Ministeri és státustitkári iroda : Titoknok: Stuller Ferencz és Rákóczi János. Levéltárnok: Vörös Antal. Osztályok I. Só és pénztári osztályban osztályigazgató, státustitkári ranggal Duschek Ferencz állodalmi tanácsnok. Igazgatói titoknokká, a volt m. k. kincstártól Kálosi József alkalmaztatott. Tanácsosokká : Trifunácz Pál volt kincstári tanácsnok alkalmaztatott; Láng György temesi sófelügyelő kineveztetett. Törvénytudó segédtanácsnokká: Brunner József; osztálybitoknokságra : Frenreisz Mihály, Molnár János és Hesz János volt kincstári titoknokok alkalmaztattak. Osztály-fogalmazókká: Gömöri Victor (tiszt, titokn. ranggal) Nagy Ignácz és Gaal József neveztettek. Főszámtisztekké: Trebina János, Weisz Ferencz és Schraczenthaler József alkalmaztattak. II. Állodalmi javak osztályában. Osztályigazgató: Ilkei Sándor. Igazgatói fogalmazó : Csanádi György. Az úrbéri rendezési szakban. Tanácsnok: Záborszki Alajos. Törvénytudó segédtanácsnokok: Petrovics Károly és Graefl József. Fogalmazó: Felálló István. A bánság aradi szakban. Tanácsnokokká: Ghiczi Miklós kincstári tanácsnok alkalmaztatott. Titoknokká: Szerb Tivadar Arad városa főbírája ; lefogalmazóvá : Szilágyi Ferencz kineveztettek. A bácsi javak szakában 2-ik tanácsnokká: Csernyus Manó volt kincstári, tanácsnok alkalmaztatott. Titoknok: Thuri István. Az ó -budai, felvidéki és tisza melléki javak szakában. Tanácsnokká: Gál József, jelenleg temesmegyei főügyész. Fogalmazóvá: Szűcs Lajos. A megyri 11 papi javak s tengermelléki és horvátországi javak szakában. Tanácsnokokká: Besze Ferencz volt kincstári tanácsnok alkalmaztatott, s Bunyevácz József volt zágrábi alispán kineveztetet. Ezen osztálybeli főszámtisztekké: Szelestei József, Muchmayer Sándor, Miller József alkalmaztattak. Egyik bíráló számlisztté: Dankó András pestmegyei liszt, számvevő kineveztetek, Drevler Ferencz és Schober Alajos alkalmaztattak. III. Bányászati osztályban. Osztályigazgató : Trangous Lajos, a felső magyarországi bányapolgárság alelnöke. IV. Adókivetési és pénzügyi osztályban. Tanácsnokok: Fogarasi János és Farkas Károly. V. Országos főszámvevőségi osztályban. Osztályigazgató : Weisz Bernát Ferencz, pesti nagykereskedő. Titoknok : Gelenczei Pál, az iparegyesületnél számos természettani rendes oktató s a tudományos egyetemnél magántanuló és Schulek Ágoston, a gyáralapító társaság pénztárnoka. A levéltári hivatal. Igazgatóvá: Czech János, egyik sorjegyzővé Molnár Sándor neveztetett. A többi kinevezések még hátravannak. Egyébiránt az 1848. 3. t. ez. 23-ik szakasza következtében, a kincstár kebelbeli hivatalnokok rangjoknak és fizetésüknek törvény értelmében megtartásával, ezen ministerium osztályaiban további rendeletig hivataloskodásukat ekként folytatandják. A só és pénztári osztályban Eötvös Pál, Poszavecz Zsigmond és Madyasovszki János, mint tanácsnokok: Marcher József, Olts Alajos, Virták Károly, mint titoknokok : Grulich Vincze, Gerzon Antal, Christen András, Staudtner Fendinand, Kucsény Rudolf, mint fogalmazók. Az állodalmi javak osztályában: Keszler János, Kamanházi János, Koppi József, Locatelli László, Balázs Ágoston, Mérei Károly, mint titoknokok. Krászonyi József, Vidrádéi Zsigmond, Jancs Ferencz, Kiss Károly,Gregus Zsigmond Goezigh Ignácz, Lissák Ignácz, Albertfi Mihály mint fogalmazók. A bányászi osztályban. Nándori József, Andreanszky Sándor, mint tanácsnokok, Boitner Károly, Szlávi József, mint titoknokok Dercsényi László mint fogalmazó, Pest, april 29-én 1848. A pénzügyi minister által. 11. Kinevezem: A pénzügyi ministerium : Só és pézsári osztályához. Fogalmazók: Nagy Ignácz volt kincstári számvevő tisztet 800 ft fizetéssel. Gömöri Victor urat tiszteletbeli titoknok czimmel 800 ft fizetéssel. Gaál József volt helytartótanácsi számjegyzet 800 ft fizetéssel. A'Z állodalmi javak osztályához: igazgatói fogalmazóvá Csanádi György urat 800 ft fizetéssel. Osztályfogalmazókká Peláti István, Szilágyi Ferencz és Szűcs Lajos urakat 800 ft fizetéssel. A só és pénztári osztályhoz: Főszámtisztekké Trettina János és Schraczenthaler József volt számvevő tanácsos urakat 1200 ft fizetéssel. Az állodalmi javak osztályához: Főszámtisztekké: Szelestei József 1200 fttal Muchmayer Sándor 1200 fttal Müller József 1200 fttal Biráló számtisztjé Dankó András, pestmegyei számvevőt 700 ft fizetéssel, és Drexler Ferencz urat 700 ft fizetéssel. Pest, april 29-én 1848. Hivatalos értesítés a közmunka - s közlekedési ministeriumtól. I. A közmunka- s közlekedési minister előterjesztésére az ő tározójához e következőket nevezem ki: Állodalmi altitkár: ifj. gr. Zicsi Ferencz. Osztályfőnökök: Kovács Lajos és Havas József. Osztálytanácsos: Krajnik Imre. Miniszeri titkár: Tasker Antal. Osztálytitkárok : Décsei Lajos, Sztankovics Károly és Weber János. II. A közmunka-s közlekedési ministérium köréhez különösen e tárgyak tartoznak: vaspályák, vízszabályozás