Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-05-05 / 3. szám

Pénteken május 5én 1848. ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. POLITIKAI HÍRLAP. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasár­nap egyegy iv. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel az ezüst kr. számittatik. Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz­ küldve 5 ft, borítékkal 6 frt; postán hetenkint kétszer küldve 6 f­rt,24 kr., négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr. ezüst pénzben. Negyvenkettedik év. 3. szám. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szer­kesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hi­vatalban. Pest, május 4-én. A m­inistérium hivatalos értesítéseiből tudjuk, hogy a kereskedelmi miniszer, egy új postarendszer kidolgozta­tásával foglalkozik. . . . Ez igen helyén van ugyan, de még inkább helyén lesz, ha ezen új rendszer minél előbb napvilágot lát . . . mert, különösen a vidéki posták ellen igen sok a panasz. Részünkről nem tudjuk, m­­illy radicális változtatáso­kat fog tenni a miniszer úr a postarendszerben, s így azt sem tudjuk, mennyi idő kívántatik annak kidolgozására ; azonban annyit tudunk, hogy mind a hírlapkiadók, mind az olvasó­közönség érdekében volna, legfeljebb is néhány nap alatt annyiról értesülnünk, hogy a hírlapokra nézve mennyi lesz a postadíj ... ezt pedig azért, mert itt van az idő, hol a hírlapok előfizetési díját a jövő fél évre, min­den hírlapkiadónak meghatározni s a közönséggel tudatni kell___ Kérjük tehát a minister urat, hogy a postadijak felöl e f. hó első felében rendeléseit kiadni szíveskedjék. . . . Kérjük továbbá, hogy a hírlapokra nézve a szétküldö főhivatal Pesten, és ne Budán legyen . . . mert kivált tél idején csak a legnagyobb ügyes bajjal lehet megtenni a hírlapok átküldését, s e­miatt maga a szétküldés is az olvasók rövidségével gyakran nem teljesítethetik pontosan. ... A hírlapok úgyis csak nem átaljában Pesten és nem Budán jelennek meg ... innen a legegyszerűbb logica kö­veteli, hogy Pesten, és ne Budán legyen a szétküldö fő­hely. . . . Kérjük ismét továbbá, hogy az eddig szokásban volt egyes borítékozások, a külföldi lapok példájára, egysze­rűen megsemmisítessenek . . . ezen borítékok úgyis nem egyébre valók, mint hogy a postát hasztalanul terheljék s a hírlapkiadóknak és előfizetőknek szintén hasztalan költ­séget csináljanak. . . . És végül kérjük meg azt, hogy miután a vitelbért úgyis megfizetjük, a postának semmiféle leed ingyenpél­dányok adására semmi szín alatt ne köteleztessünk. Mindezekről pedig, még e hó első felében minél gyorsabb rendelkezést óhajtunk. Átvétel a „Pesti Hírlapból.“ Hivatalos rovat. Belügyminiszeri értesítések. I. A pozsonyvárosi erőszakosságok megtorlására nézve a következő rendelet bocsáttatott ki : Miután mind hivatalos, mind magánúton akkér vagyok értesítve, hogy folyó hó 23-án és 24-én Pozsony városá­ban az izraeliták személy- és vagyonbátorsága a legerő­­szakosb módon megtámadtatván, úgy személyeikben mint vagyonaikban rabló vadsággal károsíttattak meg, sőt a föl­ingerelt sokaság által még a tanoda sem kíméltetett meg. Miután a kormány nem hagyhatja megtorlatlanul azt, hogy a szabadság és jogegyenlőség korában, bármi ürügy­nél fogva, egy néposztály jogai leliportassanak, s korlá­­toltassék azon jogok gyakorlatában, miket az a törvényho­zástól nyert, m­elly egyedül oszthatja és veheti vissza a jogokat. Miután okom van hinni, hogy azon botrányos rablá­sok és erőszakosságok nem hajtathattak volna végre, ha a polgári helybeli hatóság annak idejében és kellő erélylyel teljesíti vala rendfentartó, élet- és vagyonvédő egyik leg­­főbb tisztét. Miután a törvény és igazság igényli, kívánja, köve­teli, hogy a ki mit elkövetett és mások által elkövettetett, avagy bűnös elmulasztása által megtörténni engedett, azla­­koljon a szerint, a­mint érdemli, s a büntetlenség másokat hasonló merény elkövetésére ne ingereljen. Önt kormánybiztosul kiküldöm a végett, hogy egész Pozsony megyére kiterjesztvén munkássági körét, különö­sebben tegyen nyomozást a Pozsony városában az irreali­­ták ellen elkövetett rablói merényre nézve, és tegyen in­­­tézkedést a tettesek és okozók törvényes bírói megfenyíté­­se iránt is. Egyúttal figyelmét fogja fordítani a helybeli városi hatóság ez ügybeni eljárására, mint szinte aziránt is nyo­mozást teend: váljon a nemzeti polgárőrsereg lisztét tel­jesítette- e, és ha nem, váljon feloszlatásának nincs-e oka és helye ? Midőn e szerint teljes hatalommal fölruháznám úgy e merény kinyomozása és megfenyü­tetése, mint általában a rend és csend föntartása és a károsodottaknak szerzendő elégtétel végett, rendelkezésére bízván mind­azon eszkö­zöket, amelyeket a törvényes czél elérésére szükségesnek ítél; midőn továbbá önt a miniszeri országos ideiglenes bi­zottmány f. hó 3-án e tárgyban kell közrendeletére utasí­tanom, egyszersmind arról is értesítem, miképen a Pozsony­megyében és városban levő és a Pozsony megyébe és vá­rosba ez alkalommal rendelt katonaság , a hadügyminiszeri tárczát vivő miniszerelnök úr által oda van utasítva , hogy ennek parancsait haladék nélkül és szigorúan teljesíteni tisztének ismerje. Kelt Budapest, april 25. 1848. Belügyminister Szervere Bertalan. Ennek folytában, katonaság még azon éjjel gőzhajón szállíttatott Pozsonyba és vidékére. II. 1848. apr. 28tól. Tarnóczi Kázmérnak biztosi köre Nagyszombat, Modor, Bazin és Szentgyörgyvárosokra is kiterjesztetett, miután azon vidéken rombolások és dúlások nemcsak az izraeliták ellen követtettek el, hanem a tisztvi­selők lakói is megtámadtattak. E veszélyes irányú moz­galmaknak rendkívüli eszközökkel is leendő megfékezése a biztos kötelességébe tétetett. III. 1848. apr. 26tól. Ghéczi Péter küldetett ki vizs­gáló és fenyittető királyi biztosul, Zólyom-, Hont- és Barsmegyékbe és Beszterczebánya, Selmecz, Körmöcz, Zólyom, Libetbánya, Bakabánya , Újbánya, Breznóbánya városokba, miután a bányamunkások titkos szövetség által ingereltetnek engedetlenségre s a személye­s vagyonbá­­torság megtámadására, miután e merények elkövetésére a népfaji különbségek is ingerlőleg, bűnös szándékkal föl­használtatnak. Biztost segédül Beniczki Lajos neveztetett ki. A katonaság oda van utasítva, miképen a biztos paran­csait haladék nélkül teljesítse. IV. Intézkedés történt, hogy a hol a papság az ország sok féle zavarait, a türelmetlenséget hirdető és ez értelem­ben láziló beszédeket tartott a szószékből, a maga utján vizsgálat és fenyíték alá vonattassék. Az egyházi szószék nem lehet más, mint a béke és testvéri türelem és egye­tértés igéjének szószéke. V. Az izraeliták elleni lázongás több helyen mutatkoz­ván még mindig, a szabadság és jogosság szégyenére s a törvények tilalmas letiprásával, Kassa és több városoknak a szigorúan tiltó rendelet kiadatott. Hinni akarom, hogy a szabad városok szabad polgárai a törvényt fölibe teszik az önkénynek, a jogszerűséget a szenvedély rut ki­csapongásainak. És ha törvényellenes tettekkel fölriasz­tanák a törvény nyugovó szigorát, a következések terhes súlyát tulajdonítsák maguknak, kik, mivel igazságosak lenni nem tudnak, a szabadságra sem érdemesek. VI. A Jász-Kun és Hajdú-kerületekre nézve kell s az új törvények értelmében bekövetkező berendezésre vonat­kozó utasítás az illető főkapitányoknak megkü­ldetett. VII. Fiume és Buccarira nézve is elküldetett az utasítás, m­elly két két kerület egymástól öndolgaira nézve függet­lenebb állást s belfejlődésére nézve szabadabb életet nyer az 1848 : XXVII-ik cz. értelmében. VIII. Azonkívül, hogy minden ministerium hivatalaira a Horvátországban lakók a magyarországbeliekkel egyenlő­­képen alkalmaztatnak, közöttük semmi különbség sem lé­vén , az igazság- és belügyi ministeriumban Horvátország ügyeire nézve is egy külön h­orvát osztály fog fölállít­­tatni, mellynek főbb tagjai, az ottani viszonyok ismerete és a nyelv tudása miatt, horvátországbeliekből fognak ki­­neveztetni. IX. Miután úgy a hatóságoknak, mint a magánosoknak tudniok kell, a tárgyak a különféle ministerium­ok közt mi­ként osztattak el, s úgy a hivatalos jelentések, mint a fo­lyamodások hova intéztessenek; addig is, mig mindenik ministerium a maga hivatal­ágát s annak formáit külön és részletesben rendszerezné, szükségesnek tartatott átalá­­nosságban kihirdetni, mellyik tárgy, mellyik ministerium körébe van jelenleg osztályozva. Tartozik: Az igazságügyi minisze­riumhoz. Fölügyelés a büntető törvénykezésre, esküttbirósá­­gokra, börtönökre és az úrbéri törvénykezésre. — Ke­­gyelmezések. Fölügyelés a polgári törvénykezésre, ideértve a szent­­széki, bányászati, váltói bíróságokat. Fölügyelés a hiteles helyekre, a közvádlókra, az ügyvédi kar viszonyaira, a korengedély, a protestánsoknak a házassági akadályoktóli fölmentése. Rövid visszahelyheztetési bíráskodás, törvénykezési formahibák miatti folyamodások, az eddig az udvari kan­cellária által kiadott bírói parancsok, bírói delegációk, bírói zár iránti kérdések. A büntető és polgári ítélőszékek rendezése, a tör­vénykezési eljárás, az ügyvédi kar elrendezése , büntető polgári és bányászati törvénykönyv kidolgozása. A belügyi­m­i­n­i­s­t­é­r­i­u­m­hoz: Országgyűlés rendezése, úgy a tanácskozás menete­lére, mint a két tábla közli viszonyra nézve. — Követvá­lasztási ügy. — Megyei, kerületi, községi rendszer és nép­képviseleti rendszer kidolgozása. — Részek visszakap­csolása. — Unió Erdéllyel. — Határvidéki polgári viszo­nyok rendezése. — Az ország határkérdései. — Nép­­gyű­lés. Közigazgatatási ügy. —Tisztújítások. — Megyei, kerü­leti, községi gyűlések. — Árvaügy. — Névváltoztatás. — Honosítás. — Levéltárak. — Megyei határkérdések. Ki- és beköltözködések. — Polgári alapítványok. — Zálogház. — Zsidók ügye. — Polgári és büntető rendőrség. — Nyomda. — Szín­ház. — Termés és inségügy. — Útlevelek. — Vándor­­könyv. — Mérték. — Dorog és lelenczház. — Süketnéma, vakintézet, tűz, viz, jégke­rtérítő intézetek. Kormányi hivatalos lap. — Statisticai hivatal. — Or­szágos levéltár. Nemzetőrség (miután rendszereztetett, mit előbb a honvédelmi minister eszközlend). A f­ö­l­d­m­i­v­e­l­é­s, i­p­a­r- é­s kereskedési minis­­teriumhoz. Földművelés. — Gazdasági intézetek­. — Az úrbéri tartozások m­egbecsültetése. Iparügy és az iparűzők összes állapota és viszonyai. — Iparintézetek. Bel- és külkereskedés. — Harmin­czad. — Vám. — Magán­bankok és takaréktárak. — Kereskedői intézetek. Postaügy. Az egészségi ügy átalánosan és a kórházak. A közmunka- és közlekedési ministe­­riumhoz. Köutak és hidak. — Vaspálya. Vizek szabályozása.— Középitések és középületek. A pénzügyi m­i­n­i­s­t­e­r­i­u­m­h­o­z. Kincstári és koronái és fiscalitási uradalmak. — Meg­ürült papi javak. — Érez és sóbánya. — Mindenféle köz­adóügy. — Minden státusjövedelmek és kiadások és azok feletti ellenőrködés. — Állodalmi költségvetés elkészítése. — Pénzintézetek. A vallás és közoktatási mi­n­i­s­t­er­iumh­­o­z. Egyházügy. — Egyházi k. és tanulmányi alapítvá­nyok. — Iskolák s minden nevelő és tudományos közinté­zetek. — Könyvtárak, múzeumok. — Nemzeti régiségek és emlékek összegyűjtése és föntartása. A honvédelmi m­i­n­i­s­t­e­r­i­u­m­­h­o­z. Sorkatonaság.—Az országos biztosi hivatal. — Fegy­vertárak. — Várak és erősségek. — Ludoviceum. Ezeknek folytában úgy a törvényhatóságok, mint a magánosak odautasittatnak, hogy 1) Jelentéseiket, illetőleg folyamodásaikat, a kitett tárgyosztályozat szerint mindig egyenesen az illető ministerhez intézzék. 2) A hivatalos jelentésekre nézve kívántatik, hogy a különböző, bár ugyanazon minister köréhez tartozó tár­gyak, a­mennyire lehet, külön jelentésbe foglalva terjesz­tessenek föl. A részletes­ utasítás minden­­ minister részéről ezu­tán fogván kiadatni.­­Kelt Budapesten april 29. 1848. Belügyminister. Szemere Bertalan. X. A hivatalos levelezésben czimzések iránt folyvást érkezvén a tudakozó fölhívások, ennél és a szükséges egydedségnél fogva is, részemről ezt tar­tom egyszerűsége miatt czélszerünek, például: K­­­v ti 1 : .........megyétől. Magyarország Belügyministerének. Hivatalból: Belől: Belügyminister marad. Lenn egyszerűen a névaláírás. Részemről, a néven, hivatalon kívül minden más czi­­met elhagyván, a legegyszerűbb módot választom, péld.: Kívül és belől: N. N. megye egyetemének, vagy. .... Fő- vagy Alispán urnak, a szövegben az Ön, Önök kifejezéssel élvén. A mellyek ollyan természetűek, hogy egyenesen ve­lem közlendők, azon levelek nevem kitételével hozzám intézendők.

Next