Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-07-08 / 50. szám

a telkes jobbágyok, mint a zsellérek által az 1838ki VII. t. ez. 8. §ának rendelete szerint teljesített munka értéke, hol az t. i. divatozott, a nádas távolsága, a napszám ára, s egyéb helybeli körülmények szerint szinte pénzben szá­míttatván, ennek összege lesz kármentesítés alapjául v­endő. 43. §. A vádak által okozni szokott károknak meg­­gátlására tett úrbéri szolgálat, minthogy belőle a földbir­tokosokra valódi haszon nem háramlott, kármentesítés tár­gya nem lehetvén, becslés alá vé­tni nem fog. C. Kilenczed. 44. §. A becslés alá veendő tartozásoknak harmadi­­ka, a kilenczed. Ennek becslésére nézve rendeltetik: 45. §. Az úrbéri kilenczed fejében természetben ki­szolgált adózásra nézve ennek az alább előadott elvek sze­rint kiszámítandó közép arány szolgáland becslést alapul, hol pedig a rendes kilenczednél könnyebb adózás divato­zott, ott ennek középmennyisége fog becslés alá vétetni, s ennél fogva: 46. §. Hol az 1836diki VII. t. ez. 2dik §a értelmé­ben, a földtermésből nem az egyházi rend jogaihoz tarto­zó, hanem a földesúri joggal járó tizednév alatti adózás van a kilenczed helyett divatban, ott ezen tized vétetik a becslés alapjául. 47. §. Hol az úrbéri földektől heted, vagy nyolczad vétetett tizedi adózás nélkül, minthogy az illy adózásban a papi tized is benfoglaltatik, a heted, vagy nyolez­ad fejében kiszolgáltatott gabonamennyiség, a becslők által kilenczed­­re szállittatik és ez képezendi a becslés alapját; a heted, illetőleg nyolczad és kilenczed közötti különbségre nézve pedig, a magán családok birtokába jutott papi tizedet il­lető, a 96dik §ban körülirt, becslési eljárásnak leend helye. 48. §. Hol az 1836dik évi Vildik t. ez. 2dik §a ren­deletének ellenére, a papi tized mellett, kilenczed helyett heted vagy nyolczad vétetett volna, ott ezen illetéktelen adózás, hasonlóul kilenczedre szállíttatván, csak ez utóbbi jöhet becslés alá a 49. §. Hol a határnak rendes három nyomásokra való felosztása mellett, az ugartól is kilenczed adatott, ez becslési számításba nem veendő. 50. §. A melly határokban pedig két nyomásos ve­tésforgás divatozott, ott, ha a földesur a bevett ugartól semmi kilenczedet nem vett, e kilenczed felszámításának helye nincsen. 51. §. Hol végre a határnak két nyomásos felosztá­sa mellett, az ugardülő vagy egészen, vagy annak egy része bevettetett, s az ebbeli termesztményekből a földes­­urnak a kilenczed kiadatott, ott a kilenczed a bevetett ugar­nak csak azon részétől lesz becslés alá veendő,melly az egész úrbéri szántóföld-állománynak egy harmadát felülmúlja. 52. §. Ha némelly helyeken a rérbeli illetőség pótlására adott szántó földektől, vagy úrbéri szántóföld második ter­méséből az 1836ik VII. t. ez. 2-dik §-a rendeletének el­lenére kilenczed vétetett volna, ezen illetéktelen adózás becslés alá nem jöhet. 53. §. Hol a telkiállományhoz tartozó szántóföldek kiegészítésére rét, vagy kaszálló adatok­, ott az e téren termő szénából adott kilenczed vétetik becslés alá; ugyan ez áll olly helyekre nézve is, hol a földesur és jobbágy­ság közti egyesség, vagy földesúri elnézésnél fogva, a telki állomány szántóföld illetőségének egy része, több éven keresztül kaszálónak használtatott. 54. §. Ha pedig az úrbéri szántóföld egy része do­hány, repere, mák, sáfrány, répa, hagyma, vagy más illy­­féle iparnövények termesztésére fordít­atott, ott nem az ipar növények kilenczede, hanem a sze­nes gabnának, s illető­leg más rendes mezei terményeknek azon mennyiségéhez képest, melly helybeli tapasztalás szerint olly léteken ter­meszthető lett volna, kiszámítandó kilenczede veendő becs­lés alá. 55. §. Termes, Torontál és Krassó vármegyékben az 1 836ik évi Vilik t. ez. 21k §-a szerint az úgy nevezett in­­dustrialis vagy extrasessionalis telkektől holdankint 30 kraj­­czár taksa fizettetvén évenkint, a tartozásra nézve a fize­tett pénzöszeg teendi e kármentesítés alapját. (Folyt.) Pém­zetgyűlés. Ülés az alsó házban jul 7-én. Az ülés megnyittatván, elnök a tegnap beadott sza­vazatok eredményét a ház szabályait kidolgozandó bizott­mányt illetőleg felolvassa, minélfogva a bizottmány alakok­nak kijelentetett. — Madarász L.: indítványt tett a karzati rendre nézve. Azon szabálynak eltörlését kívánta, miképen a karzatok egy részére a követek osztanak ki jegyeket. Kívánsága támo­gatására fő okul azt hozta föl, hogy ezen karzat úgy tekin­tetnek ezen esetre, mint a követek kifolyása, mert ide csak ollyanokat küldenének a követek, kik velük egy véleményben vannak. Ami általa nyilvánosság csorbát szenvedne, indít­ványozza tehát, a férfiak úgy mint a nők jegy nélkül, és szabadon mehessenek föl a karzatokra. Az idegenek pedig jegygyel, a mellék­termekbe. — Ez indítvány ellen legalaposabban szólott Kazinczi Gábor következőleg. Ha megfontoljuk azt, mit pro­­vative mindnyájan tudunk, hogy milly nevezetes események keletkeznek Magyarországra nézve, különösen, hogy tudó­sítások jőnek az oláh mozgalmakról, miszerint ott a köz­társaság kikiáltatott, s annak követe itt van, ha látjuk, hogy illy elemek tornyosulnak Magyarország fölött, s mi­kor határoznunk kellene,a képviselők figyelme arra hivatik föl, hogy jegyek osztogathassanak , vagy sem; ebben némi kisszerüséget látok (helyeslés.) Mikor kimondatik, hogy a haza veszélyben van, s a nemzet képviselői nem­ találnak fontosabb tárgyat,m­it illyent, azt hiszem, alig fogunk meg­felelni azon reménynek, mellyet a nemzetben eljárásunk i­­rányában keletkezni hagytunk, annyival inkább, mert Ma­darász László t. barátomnak indítványában formahibát is­­ látok, de az alapnak igazságát is tagadom e­l-ször.Ugyanakkor, midőn a választmány névsora ol­vastatok föl, melly ezen dolgot kapcsolatosan fogja tár­gyalni, hogy ezen választmány kinevezése után valaki szó­székre lép s ugyan ezen térről kikap egy kérdést és azt tárgyaltatni akarja, magából következik , hogy mind a 452 képviselőnek joga van azt tenni, s a­helyett hogy tüzete­sen, egy kapcsolatban fognánk a tárgyat keresztül vinni, így per tangentem fogjuk tárgyalni rokon-, vagy ellen­szenvünk szerint. Azt sem osztom, hogy ez által a nyilvánosságon csorba ejtetik , hogy a karzatok képviselnék a követi kart, s ez által megfekélyeztetnék a nyilvánosság tisztasága. Tisztelet, de igazság is, de azt hiszem, mi, kik képvi­selők vagyunk, bírunk azon kevélységgel, nem hinni, hogy ez által akármelly infectus elemek fognának részt venni. Már A hatalmat sem látom, mert nem mondatik az, hogy például az elnök, vagy akár melly véleményszínezet képviselője ruháztatik föl azon szabadsággal a karzatra ajtót nyitni a hallgatóságnak, hanem a legtökéletesebb ega­­litée áll , mert minden köve­t egyiránt hívhat be vendéget. Ha az mondatnék: a karzat csak a követek vendé­geinek áll nyitva, kezet fognék az indítványozóval, mert igen sok ember van Pesten, ki nincs ollly szoros é­­rintkezésben a követi karral, s kapacitásban akár­melyikünkkel mérkőzhetik, s ez­által illyenek fognának a nyilvánosság teréről elvonatni. De ez nem áll, mert itt a karzatnak csak egy része van fentirtva azok számára, kiket a követi kar behívhat. S elvileg is tekintvén a dolgot, abban épen semmi el­lenvetést sem látok, hogy a ház a gazdai szerepet ne vihetné. De a forma hiánya miatt sem akarnék beleeresz­kedni, s kérem a képviselőket, hogy fontosabb dologhoz fogjanak. — Végzés: az indítvány nem pártoltatik. Kubinyi Ferencz indítványba hozza, hogy a kor­teskedések lesuttassanak, miután épen most van ideje, hogy erélyesen föllépjen a ház e métely ellen, melly ha elharapód­­zik , az alkotmány sánczai közé bevert uj polgár­társak de­­moralizálva lesznek, miként hajdan a nemesség. Szónok kívánja a képviselő kartól,­­ hogy Ingyen szigorú e részben s azokat, kik korteskedés és megvesztegetés kö­vetkeztében léptek a követi pályára, a becstelenség bélye­gét süsse, és ha petitio jő be ellenük e miatt, azokat visszautasítsa. Az indítvány a középen és jobb oldalon vékony visz­­hangra talált, a baloldalon azonban megéljenezteték. — Az indítvány egyébiránt vitatárgyul nem szolgált. Következett a verificáló osztályok folytatólagos je­lentése. Az osztályok a nem tiszta választásokra előadták véleményeiket. Ezek közül a ház többet helyeselt, minél­fogva néhány megválasztott visszautasíttatott. Névszerint Bo­­z­sinka Krassó megye szászkai kerületéből, Vojnics bácskai k. a kiskorúság miatt, és Havas József. A határozat szavazás útján keletkezett, a képen, hogy a választmány véleményét igénylő képviselők fölállottak, a többiek ülve maradván. Hosszan tartó vita keletkezett a breznó­bányai kerü­letben történt választás érvényessége, vagy érvénytelen­sége felett. A többség végre törvénytelennek nyilatkoztasd a választást. S igy Havas József kiesett a rostán. E választás törvényességét védőleg legerősb okot ho­zott fel Csíki Sándor következőkben: A kérdés alatti megbízó levélben — úgymond a szó­ló, három panaszpont emlittetik (több hang: egy is elég!) tehát én csak egyiknél maradok, az elsőnél, melly abban áll, hogy a gazda helyett a szolga, és az apa helyett a fiú szavazott. fia e tekintetből a választást megsemmisitni akarjuk, egy követ sem fog maradni a házban (nevetés) mert ár­mánnyal akárkinek választását is meg lehet semmisitni. Ha t. i. valakit oda tolnak szavazni, kinek nincs arra joga, s midőn ezen körülmény napfényre lő, a választás megsem­misül az illy ármányos szavazásokkal. A jelen esetben az ármánykodók úgy is megfenyittet­­nek, ezzel megelégedhetni (zaj). Az ülés 2 órakor ezek végeztével eloszlott. Ülés az alsó házban d. e. 11 órakor július 6-án. Tárgy: a verificationális osztályok jelentése, indít­vány az ülések f. hó 10-ikeig elhalasztása iránt; a ház szabályait kidolgozandó bizottmány megválasztása. Elnök: Felszólítja a megbízó leveleket vizsgáló osz­tályok illető előadóit, hogy a verificatión keresztül ment követek névsorát benyújtsák; (több hang) az osztályok folyó­száma szerint adassanak be. Az előadott osztályonkint a szószékre lépnek, felol­vasva a kifogás nélküli, és verificált követek neveit, (an­nak idejében közleni fogjuk.) E közben Besze János megjegyzi, hogy kifogásnél­­külinek addig a követek közöl senkit mondani nem lehet, mig azon petitiák nem jőnek kézhez, mellyek egyes vá­lasztások ellen beadattak. Elnök hivatalosan nyilvánítja, hogy a belügyminister­­hez eddig érkezett pelitiók mind nála vannak. Nyári: A jelentésekből megérte, hogy 280 követ van már kétségen kívül. Tehát ki lehet mondani, hogy a ház alakulva vann. Azaz, hogy abban az alakban vagyunk, hogy határozhatunk, Uraim! Mielőtt tovább mennénk, egy kérdést, akarok önökhöz intézni. Miután a ház alakult, első teendőnk volna a tisztvi­selőknek választása. Ezeknek választása véleményem sze­rint már a tárgyaláshoz tartozik. Tudjuk azt, hogy a tiszt­viselőknek, mint például az elnöknek választásában sokk­szor előre nyilatkozik a ház. Mielőtt tehát hozzáfognán­ak érdemleges tárgyaláshoz, azt kérdem önöktől­, nem látnák-e szükségesnek azt, hogy a velünk jelenleg egye­sült Erdély követei bevárattassanak, és e tekintetből az üléseket bizonyos időre elhalasztanák. (Helyeslés.) Ezt azonban csak azon esetben merném részemről is javasolni, ha a kormánytól értesílve vagyunk az iránt, hogy a néhány napi elhalasztás miatt nem fogna a haza nagyobb veszélyben forogni? hogy t. i. nem következhet­­nek-e be olly események, mellyek a hazára kárhozatosak lehetnének, mint különben ha nem halasztatnának el az ülések. Én tehát a jelenlevő ministérium egyik tagját inter­pellálom az iránt, hogy e tárgyban nyilatkozni méltóztatnék. Deák Ferencz igazságügy-minister: Uraim! (Fel­kiáltások a baloldalon: a szószékre , a szószékre ! — Több hang : nem szükséges! — zaj, halljuk felkiáltásokkal ve­gyülve.) Különös dolog volna — mond ezután a minister, — midőn a háznak még szabályai sincsenek, arra kénysze­ritl valakit, hogy hol nyilatkozzék? ha váljon a minis­térium a szószékben adjon-e felvilágosítást, vagy a he­lyén, hol ül ? Míg ez el nem határoztatik, kinek kinek ott szabad nyilatkozni a hol akar. Az interpellation nézve ki­nyilatkoztatom, hogy ő felsége az országgyűlést rendkí­­vülileg hozta össze a körülményeknek rendkívüli sürgetés volta miatt. A ház tudja, hogy háború fenyeget és pedig a leg-— veszélyest­, és legszomorítóbb bel­háború. Az eseményeknek kifejlődését senki előre nem láthatja. Tehát­ a ministérium az interpellációra nem felelheti, hogy a körülmények ennyiben, vagy annyiban kevésbé sürgetések, mint akkor voltak, midőn a ház összehivatott. Hanem hogy a­mi a haza megmentésére szükséges, úgy­mint a katona, és pénz, később lesz-e előállítva, ha egy­két nappal később kezdetik meg annak megajánlása, en­nek megítélését a házra bízom. — A képviselők tudják a dolognak gyakorlati oldalát. Azért mert későbben kezdetik meg a megajánlás, tesz-e különbséget a kiállításban? Ha azt hiszi a ház, hogy ez semmi különbséget nem tesz, be­­leereszkedhetik, az ülések elhalasztásába. De a ministé­rium azon tekintetben nem vállalhat magára felelősséget, hogy azt mondhassa: a haza körülményei kevesbbé sür­­getősek, és veszélyesek, mint voltak akkor, midőn a nemzetgyűlés egybehivatott, Nyári Pál. Miután a ministérium válaszát meghallot­tuk, a felelősség minden esetre bennünket fog érni, ha az elhalasztás végett intézkedünk. Hogy e tárgyban hatá­rozhassunk, szükséges tudnunk a körülményeket. Ha Er­dély akkor hivatott volna meg, midőn Magyarország, ak­kor kérdést sem tennék. Da miután Erdély előbb nem hi­vathatott meg, csak az egyesülési törvénynek királyi meg­erősítése után, tehát Erdély előbb követeket sem választ­hatott. Természetes, hogy erdélyi meg nem jelent testvéreinket, társainkat nem sorozhatjuk a meg nem­­jelenők sorába, hanem a meg nem jelenhetőkébe. Hogy milly tekintetet érdemeljen Erdélynek e pillanatban itt léte, azt hiszem, nem fogja senki kétségbe hozni, hogy az legnagyobb fontosságú reánk nézve, azért is, mert az ármánykodók eddig is sok olly dolgot használtak föl ellenünk, mellyeknek külszine fegyverül használtatott. Ha érdemleges tárgyalásokba megyünk, és ki merné azt állitni, hogy nem első-e a haza megmentése? a hon­védelem iránti intézkedés? S ha mi intézkedünk Erdélynek távollétében, az ármányoknak nyílt ajtót nyitunk arra, hogy Erdélyben a béke és a Magyarországgali kapocs csorbát szenvedjen. Tehát nem határozatlan ideig, hanem bizonyos hatá­rozott ideig elhalaszthatjuk üléseinket, s azt vélném e hő lü­kéig. Uraim! Azt hisszük, nem vagyunk gépek, a haza kép­viselői vagyunk, azért hogy 10-kére tűzzük a napot, mely­­lyen a haza első teendője felett intézkedünk, még nem va­gyunk parallelizálva. Működhetünk úgy, hogy 10-én sokkal hamarabb áteshetünk a dolgon, mintha most tüstént el­kezdenék azt, mert az erdélyiek i ssan kint jővén ide, fél­­beszakasztanák a tanácskozást. Tehát ismétlem indítványomat, hogy lü­ikéig halasz­­szuk el a tanácskozásokat. A kérdés az, hogy tőkén az el­nök és tisztviselők választásába belebocsátkozhatunk-e ? Úgy hiszem nem, mert a megválasztandó elnöknek, és tiszt­viselőknek o­lyanoknak kell lenni, kik követek, és igazolt követek. Már­pedig azok közöl, kik Erdélyből jőnek, sokan lesznek o­lyanok, kiket tisztviselőkké fognánk választani, de nem tudjuk, el vannak-e követekül választva? A forma szerint igazolva nem lévén, nem fognánk-e mi törvényt sérteni ? Míg ez megtörténnék, a koorelnökség alatt, és a mos­tani jegyzőség mellett a ház szabályainak megalapításához, és a képviselők megvizsgálásához foghatnánk. (Számos hangú elfogadjuk.) Irinyi József: Szinte úgy vélekedik, hogy dükéig el kell halasztani az ülést, az erdélyi követek távolléte mi­att,, s csak idén történhetik az elnökválasztás, s addig a házszabályok készítésére neveztessék egy bizottmány. Egyébként az elnöknek azon kijelentésére, hogy a ház ala­kulva van, azaz észrevételem: a szabályok szerint addig a ház nincs alakulva, míg a tisztviselők meg nem választatnak. Elnök: Átalános megnyugvás az volt,hogy türkéig az elnök, s egyéb tisztviselők választása elhalasztás­ik, ad­dig ezen ház a rendszabályok készítésével, s a verificatió­­val foglalkozván. 194

Next