Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-07-08 / 50. szám
a telkes jobbágyok, mint a zsellérek által az 1838ki VII. t. ez. 8. §ának rendelete szerint teljesített munka értéke, hol az t. i. divatozott, a nádas távolsága, a napszám ára, s egyéb helybeli körülmények szerint szinte pénzben számíttatván, ennek összege lesz kármentesítés alapjául vendő. 43. §. A vádak által okozni szokott károknak meggátlására tett úrbéri szolgálat, minthogy belőle a földbirtokosokra valódi haszon nem háramlott, kármentesítés tárgya nem lehetvén, becslés alá vétni nem fog. C. Kilenczed. 44. §. A becslés alá veendő tartozásoknak harmadika, a kilenczed. Ennek becslésére nézve rendeltetik: 45. §. Az úrbéri kilenczed fejében természetben kiszolgált adózásra nézve ennek az alább előadott elvek szerint kiszámítandó közép arány szolgáland becslést alapul, hol pedig a rendes kilenczednél könnyebb adózás divatozott, ott ennek középmennyisége fog becslés alá vétetni, s ennél fogva: 46. §. Hol az 1836diki VII. t. ez. 2dik §a értelmében, a földtermésből nem az egyházi rend jogaihoz tartozó, hanem a földesúri joggal járó tizednév alatti adózás van a kilenczed helyett divatban, ott ezen tized vétetik a becslés alapjául. 47. §. Hol az úrbéri földektől heted, vagy nyolczad vétetett tizedi adózás nélkül, minthogy az illy adózásban a papi tized is benfoglaltatik, a heted, vagy nyolezad fejében kiszolgáltatott gabonamennyiség, a becslők által kilenczedre szállittatik és ez képezendi a becslés alapját; a heted, illetőleg nyolczad és kilenczed közötti különbségre nézve pedig, a magán családok birtokába jutott papi tizedet illető, a 96dik §ban körülirt, becslési eljárásnak leend helye. 48. §. Hol az 1836dik évi Vildik t. ez. 2dik §a rendeletének ellenére, a papi tized mellett, kilenczed helyett heted vagy nyolczad vétetett volna, ott ezen illetéktelen adózás, hasonlóul kilenczedre szállíttatván, csak ez utóbbi jöhet becslés alá a 49. §. Hol a határnak rendes három nyomásokra való felosztása mellett, az ugartól is kilenczed adatott, ez becslési számításba nem veendő. 50. §. A melly határokban pedig két nyomásos vetésforgás divatozott, ott, ha a földesur a bevett ugartól semmi kilenczedet nem vett, e kilenczed felszámításának helye nincsen. 51. §. Hol végre a határnak két nyomásos felosztása mellett, az ugardülő vagy egészen, vagy annak egy része bevettetett, s az ebbeli termesztményekből a földesurnak a kilenczed kiadatott, ott a kilenczed a bevetett ugarnak csak azon részétől lesz becslés alá veendő,melly az egész úrbéri szántóföld-állománynak egy harmadát felülmúlja. 52. §. Ha némelly helyeken a rérbeli illetőség pótlására adott szántó földektől, vagy úrbéri szántóföld második terméséből az 1836ik VII. t. ez. 2-dik §-a rendeletének ellenére kilenczed vétetett volna, ezen illetéktelen adózás becslés alá nem jöhet. 53. §. Hol a telkiállományhoz tartozó szántóföldek kiegészítésére rét, vagy kaszálló adatok, ott az e téren termő szénából adott kilenczed vétetik becslés alá; ugyan ez áll olly helyekre nézve is, hol a földesur és jobbágyság közti egyesség, vagy földesúri elnézésnél fogva, a telki állomány szántóföld illetőségének egy része, több éven keresztül kaszálónak használtatott. 54. §. Ha pedig az úrbéri szántóföld egy része dohány, repere, mák, sáfrány, répa, hagyma, vagy más illyféle iparnövények termesztésére fordítatott, ott nem az ipar növények kilenczede, hanem a szenes gabnának, s illetőleg más rendes mezei terményeknek azon mennyiségéhez képest, melly helybeli tapasztalás szerint olly léteken termeszthető lett volna, kiszámítandó kilenczede veendő becslés alá. 55. §. Termes, Torontál és Krassó vármegyékben az 1 836ik évi Vilik t. ez. 21k §-a szerint az úgy nevezett industrialis vagy extrasessionalis telkektől holdankint 30 krajczár taksa fizettetvén évenkint, a tartozásra nézve a fizetett pénzöszeg teendi e kármentesítés alapját. (Folyt.) Pémzetgyűlés. Ülés az alsó házban jul 7-én. Az ülés megnyittatván, elnök a tegnap beadott szavazatok eredményét a ház szabályait kidolgozandó bizottmányt illetőleg felolvassa, minélfogva a bizottmány alakoknak kijelentetett. — Madarász L.: indítványt tett a karzati rendre nézve. Azon szabálynak eltörlését kívánta, miképen a karzatok egy részére a követek osztanak ki jegyeket. Kívánsága támogatására fő okul azt hozta föl, hogy ezen karzat úgy tekintetnek ezen esetre, mint a követek kifolyása, mert ide csak ollyanokat küldenének a követek, kik velük egy véleményben vannak. Ami általa nyilvánosság csorbát szenvedne, indítványozza tehát, a férfiak úgy mint a nők jegy nélkül, és szabadon mehessenek föl a karzatokra. Az idegenek pedig jegygyel, a melléktermekbe. — Ez indítvány ellen legalaposabban szólott Kazinczi Gábor következőleg. Ha megfontoljuk azt, mit provative mindnyájan tudunk, hogy milly nevezetes események keletkeznek Magyarországra nézve, különösen, hogy tudósítások jőnek az oláh mozgalmakról, miszerint ott a köztársaság kikiáltatott, s annak követe itt van, ha látjuk, hogy illy elemek tornyosulnak Magyarország fölött, s mikor határoznunk kellene,a képviselők figyelme arra hivatik föl, hogy jegyek osztogathassanak , vagy sem; ebben némi kisszerüséget látok (helyeslés.) Mikor kimondatik, hogy a haza veszélyben van, s a nemzet képviselői nem találnak fontosabb tárgyat,mit illyent, azt hiszem, alig fogunk megfelelni azon reménynek, mellyet a nemzetben eljárásunk irányában keletkezni hagytunk, annyival inkább, mert Madarász László t. barátomnak indítványában formahibát is látok, de az alapnak igazságát is tagadom el-ször.Ugyanakkor, midőn a választmány névsora olvastatok föl, melly ezen dolgot kapcsolatosan fogja tárgyalni, hogy ezen választmány kinevezése után valaki szószékre lép s ugyan ezen térről kikap egy kérdést és azt tárgyaltatni akarja, magából következik , hogy mind a 452 képviselőnek joga van azt tenni, s ahelyett hogy tüzetesen, egy kapcsolatban fognánk a tárgyat keresztül vinni, így per tangentem fogjuk tárgyalni rokon-, vagy ellenszenvünk szerint. Azt sem osztom, hogy ez által a nyilvánosságon csorba ejtetik , hogy a karzatok képviselnék a követi kart, s ez által megfekélyeztetnék a nyilvánosság tisztasága. Tisztelet, de igazság is, de azt hiszem, mi, kik képviselők vagyunk, bírunk azon kevélységgel, nem hinni, hogy ez által akármelly infectus elemek fognának részt venni. Már A hatalmat sem látom, mert nem mondatik az, hogy például az elnök, vagy akár melly véleményszínezet képviselője ruháztatik föl azon szabadsággal a karzatra ajtót nyitni a hallgatóságnak, hanem a legtökéletesebb egalitée áll , mert minden követ egyiránt hívhat be vendéget. Ha az mondatnék: a karzat csak a követek vendégeinek áll nyitva, kezet fognék az indítványozóval, mert igen sok ember van Pesten, ki nincs ollly szoros érintkezésben a követi karral, s kapacitásban akármelyikünkkel mérkőzhetik, s ezáltal illyenek fognának a nyilvánosság teréről elvonatni. De ez nem áll, mert itt a karzatnak csak egy része van fentirtva azok számára, kiket a követi kar behívhat. S elvileg is tekintvén a dolgot, abban épen semmi ellenvetést sem látok, hogy a ház a gazdai szerepet ne vihetné. De a forma hiánya miatt sem akarnék beleereszkedni, s kérem a képviselőket, hogy fontosabb dologhoz fogjanak. — Végzés: az indítvány nem pártoltatik. Kubinyi Ferencz indítványba hozza, hogy a korteskedések lesuttassanak, miután épen most van ideje, hogy erélyesen föllépjen a ház e métely ellen, melly ha elharapódzik , az alkotmány sánczai közé bevert uj polgártársak demoralizálva lesznek, miként hajdan a nemesség. Szónok kívánja a képviselő kartól, hogy Ingyen szigorú e részben s azokat, kik korteskedés és megvesztegetés következtében léptek a követi pályára, a becstelenség bélyegét süsse, és ha petitio jő be ellenük e miatt, azokat visszautasítsa. Az indítvány a középen és jobb oldalon vékony viszhangra talált, a baloldalon azonban megéljenezteték. — Az indítvány egyébiránt vitatárgyul nem szolgált. Következett a verificáló osztályok folytatólagos jelentése. Az osztályok a nem tiszta választásokra előadták véleményeiket. Ezek közül a ház többet helyeselt, minélfogva néhány megválasztott visszautasíttatott. Névszerint Bozsinka Krassó megye szászkai kerületéből, Vojnics bácskai k. a kiskorúság miatt, és Havas József. A határozat szavazás útján keletkezett, a képen, hogy a választmány véleményét igénylő képviselők fölállottak, a többiek ülve maradván. Hosszan tartó vita keletkezett a breznóbányai kerületben történt választás érvényessége, vagy érvénytelensége felett. A többség végre törvénytelennek nyilatkoztasd a választást. S igy Havas József kiesett a rostán. E választás törvényességét védőleg legerősb okot hozott fel Csíki Sándor következőkben: A kérdés alatti megbízó levélben — úgymond a szóló, három panaszpont emlittetik (több hang: egy is elég!) tehát én csak egyiknél maradok, az elsőnél, melly abban áll, hogy a gazda helyett a szolga, és az apa helyett a fiú szavazott. fia e tekintetből a választást megsemmisitni akarjuk, egy követ sem fog maradni a házban (nevetés) mert ármánnyal akárkinek választását is meg lehet semmisitni. Ha t. i. valakit oda tolnak szavazni, kinek nincs arra joga, s midőn ezen körülmény napfényre lő, a választás megsemmisül az illy ármányos szavazásokkal. A jelen esetben az ármánykodók úgy is megfenyittetnek, ezzel megelégedhetni (zaj). Az ülés 2 órakor ezek végeztével eloszlott. Ülés az alsó házban d. e. 11 órakor július 6-án. Tárgy: a verificationális osztályok jelentése, indítvány az ülések f. hó 10-ikeig elhalasztása iránt; a ház szabályait kidolgozandó bizottmány megválasztása. Elnök: Felszólítja a megbízó leveleket vizsgáló osztályok illető előadóit, hogy a verificatión keresztül ment követek névsorát benyújtsák; (több hang) az osztályok folyószáma szerint adassanak be. Az előadott osztályonkint a szószékre lépnek, felolvasva a kifogás nélküli, és verificált követek neveit, (annak idejében közleni fogjuk.) E közben Besze János megjegyzi, hogy kifogásnélkülinek addig a követek közöl senkit mondani nem lehet, mig azon petitiák nem jőnek kézhez, mellyek egyes választások ellen beadattak. Elnök hivatalosan nyilvánítja, hogy a belügyministerhez eddig érkezett pelitiók mind nála vannak. Nyári: A jelentésekből megérte, hogy 280 követ van már kétségen kívül. Tehát ki lehet mondani, hogy a ház alakulva vann. Azaz, hogy abban az alakban vagyunk, hogy határozhatunk, Uraim! Mielőtt tovább mennénk, egy kérdést, akarok önökhöz intézni. Miután a ház alakult, első teendőnk volna a tisztviselőknek választása. Ezeknek választása véleményem szerint már a tárgyaláshoz tartozik. Tudjuk azt, hogy a tisztviselőknek, mint például az elnöknek választásában sokkszor előre nyilatkozik a ház. Mielőtt tehát hozzáfognának érdemleges tárgyaláshoz, azt kérdem önöktől, nem látnák-e szükségesnek azt, hogy a velünk jelenleg egyesült Erdély követei bevárattassanak, és e tekintetből az üléseket bizonyos időre elhalasztanák. (Helyeslés.) Ezt azonban csak azon esetben merném részemről is javasolni, ha a kormánytól értesílve vagyunk az iránt, hogy a néhány napi elhalasztás miatt nem fogna a haza nagyobb veszélyben forogni? hogy t. i. nem következhetnek-e be olly események, mellyek a hazára kárhozatosak lehetnének, mint különben ha nem halasztatnának el az ülések. Én tehát a jelenlevő ministérium egyik tagját interpellálom az iránt, hogy e tárgyban nyilatkozni méltóztatnék. Deák Ferencz igazságügy-minister: Uraim! (Felkiáltások a baloldalon: a szószékre , a szószékre ! — Több hang : nem szükséges! — zaj, halljuk felkiáltásokkal vegyülve.) Különös dolog volna — mond ezután a minister, — midőn a háznak még szabályai sincsenek, arra kényszeritl valakit, hogy hol nyilatkozzék? ha váljon a ministérium a szószékben adjon-e felvilágosítást, vagy a helyén, hol ül ? Míg ez el nem határoztatik, kinek kinek ott szabad nyilatkozni a hol akar. Az interpellation nézve kinyilatkoztatom, hogy ő felsége az országgyűlést rendkívülileg hozta össze a körülményeknek rendkívüli sürgetés volta miatt. A ház tudja, hogy háború fenyeget és pedig a leg-— veszélyest, és legszomorítóbb belháború. Az eseményeknek kifejlődését senki előre nem láthatja. Tehát a ministérium az interpellációra nem felelheti, hogy a körülmények ennyiben, vagy annyiban kevésbé sürgetések, mint akkor voltak, midőn a ház összehivatott. Hanem hogy ami a haza megmentésére szükséges, úgymint a katona, és pénz, később lesz-e előállítva, ha egykét nappal később kezdetik meg annak megajánlása, ennek megítélését a házra bízom. — A képviselők tudják a dolognak gyakorlati oldalát. Azért mert későbben kezdetik meg a megajánlás, tesz-e különbséget a kiállításban? Ha azt hiszi a ház, hogy ez semmi különbséget nem tesz, beleereszkedhetik, az ülések elhalasztásába. De a ministérium azon tekintetben nem vállalhat magára felelősséget, hogy azt mondhassa: a haza körülményei kevesbbé sürgetősek, és veszélyesek, mint voltak akkor, midőn a nemzetgyűlés egybehivatott, Nyári Pál. Miután a ministérium válaszát meghallottuk, a felelősség minden esetre bennünket fog érni, ha az elhalasztás végett intézkedünk. Hogy e tárgyban határozhassunk, szükséges tudnunk a körülményeket. Ha Erdély akkor hivatott volna meg, midőn Magyarország, akkor kérdést sem tennék. Da miután Erdély előbb nem hivathatott meg, csak az egyesülési törvénynek királyi megerősítése után, tehát Erdély előbb követeket sem választhatott. Természetes, hogy erdélyi meg nem jelent testvéreinket, társainkat nem sorozhatjuk a meg nemjelenők sorába, hanem a meg nem jelenhetőkébe. Hogy milly tekintetet érdemeljen Erdélynek e pillanatban itt léte, azt hiszem, nem fogja senki kétségbe hozni, hogy az legnagyobb fontosságú reánk nézve, azért is, mert az ármánykodók eddig is sok olly dolgot használtak föl ellenünk, mellyeknek külszine fegyverül használtatott. Ha érdemleges tárgyalásokba megyünk, és ki merné azt állitni, hogy nem első-e a haza megmentése? a honvédelem iránti intézkedés? S ha mi intézkedünk Erdélynek távollétében, az ármányoknak nyílt ajtót nyitunk arra, hogy Erdélyben a béke és a Magyarországgali kapocs csorbát szenvedjen. Tehát nem határozatlan ideig, hanem bizonyos határozott ideig elhalaszthatjuk üléseinket, s azt vélném e hő lükéig. Uraim! Azt hisszük, nem vagyunk gépek, a haza képviselői vagyunk, azért hogy 10-kére tűzzük a napot, melylyen a haza első teendője felett intézkedünk, még nem vagyunk parallelizálva. Működhetünk úgy, hogy 10-én sokkal hamarabb áteshetünk a dolgon, mintha most tüstént elkezdenék azt, mert az erdélyiek i ssan kint jővén ide, félbeszakasztanák a tanácskozást. Tehát ismétlem indítványomat, hogy lüikéig halaszszuk el a tanácskozásokat. A kérdés az, hogy tőkén az elnök és tisztviselők választásába belebocsátkozhatunk-e ? Úgy hiszem nem, mert a megválasztandó elnöknek, és tisztviselőknek olyanoknak kell lenni, kik követek, és igazolt követek. Márpedig azok közöl, kik Erdélyből jőnek, sokan lesznek olyanok, kiket tisztviselőkké fognánk választani, de nem tudjuk, el vannak-e követekül választva? A forma szerint igazolva nem lévén, nem fognánk-e mi törvényt sérteni ? Míg ez megtörténnék, a koorelnökség alatt, és a mostani jegyzőség mellett a ház szabályainak megalapításához, és a képviselők megvizsgálásához foghatnánk. (Számos hangú elfogadjuk.) Irinyi József: Szinte úgy vélekedik, hogy dükéig el kell halasztani az ülést, az erdélyi követek távolléte miatt,, s csak idén történhetik az elnökválasztás, s addig a házszabályok készítésére neveztessék egy bizottmány. Egyébként az elnöknek azon kijelentésére, hogy a ház alakulva van, azaz észrevételem: a szabályok szerint addig a ház nincs alakulva, míg a tisztviselők meg nem választatnak. Elnök: Átalános megnyugvás az volt,hogy türkéig az elnök, s egyéb tisztviselők választása elhalasztásik, addig ezen ház a rendszabályok készítésével, s a verificatióval foglalkozván. 194