Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)

1848-10-26 / 143. szám

Csütörtök 143 szám October 26 ó-án 1848 ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. POLITIKAI HÍRLAP. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve, egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik­Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt; postán borítékban hatszor küldve 8 frt ; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál­­ helyben a szerke­­­tőségnél Z­ö 1­d k e r­t utcza 488-dik szám alatt földszint hivatalban. EGYENLŐSÉG. -----ni-------1 "*"*"*r*' ■ .......... =£iHS "v- «_ ctó “Jjx£ u- L^MwBE3mS58$I Pest, October 25. A bécsi országgyűlés addig halasztgatta a dolgot, s a bécsi nép addig várta a népszerű kormány kine­vezését Olmüczből, mígnem csak akkor vette észre magát­, hogy a katonaság folytonos szaporodása által Bécs városa tökéletesen temairozva van. E kellemetlen állapotban, ha a bécsi nép még tovább is határozatlan marad, s a magyar hadseregek a hány lépést előre, újólag ismét annyi lépést hátra tesznek a Lajtha partjainál, bizonyosan be­következnék azon szerencsétlen esemény, hogy a derék bécsieknek éhség által kényszerülve meg kellene adni magukat"... Illy körülmények közt csak Isten különös gond­viselésének, melly szüntelen őrködik a népek felett, lehet tekinteni Windischgratz kineveztetését, mi felnyithatja valahára mindazoknak szemeit, kik elég balgák valának csak egy perczig is azt hinni, hogy Olmützből más forma népszerű kormány keletkezhessék, mint a melly a népgyilkoló Windischgrätz s társai nevéhez kötve van... Meg vagyunk győződve, hogy Austria népeire é­­pen azon hatást fogja tenni W­i­n­di­s­c­h g­r­ä­t­z ki­­neveztetése , a­melly hatást nálunk Jelacsics ki­­neveztetése okozott... Meg vagyunk győződve, hogy a német nép, épen úgy mint Magyarország népei, mint egy ember lelkesülten fog felállani szabadsága védelmére .... És ha ez megtörténik, mire támaszkodhatik még a dynastia?. . . Nem hisszük, hogy Németország bármelly feje­delme is segítséget merne adni a német szabadság elnyomására, hacsak saját vesztét nem akarná ez­által siettetni. De ha ez megtörténnnék is, a német katona nem fogja fegyverét szabadságért küzdő testvérei vérébe mártani!... Olaszország a bécsi és pesti események által újólag felvillanyozva minden pillanatban kész az újabb kitörésre, s — mint hírlik—Radeczki nemhogy erejéből nélkülözhetne , sőt újra pénzt és katonát kér. ... Illy állásában a dolgoknak hátra volna még Or­oszország . .. Mi erre nézve már kimondók véleményünket s örülünk rajta, hogy ugyanezen szempontból fogja fel a dolgokat Francziaország egyik legbefolyásosabb lap­ja, a „N a t i o n a 1.“ így szól ugyan­is a nevezett lap October 15-ei számában: „úgy látszik, hogy Austria hajlandó volna a bécsi forradalmat orosz beütés által semmivé tenni. Megfogható, hogy egy olly kormány, melly valóság­gal nem más, mint kivándorlottak kormánya, üdvét ezen kétségbeesési kísérletben keresi. De az megfogható nem igen volna, hogy Orosz­ország, mellynek helyzete már­is olly nehéz, zavarodását egy illy közbenjárás által bonyolítani kívánná. Külön­ben is, egyetlen orosz katonának Austriába lépése két­ségtelenül egy európai lángbaborulásra, egy elhatáro­zó háborúra a szabadság és absolutismus között volna feladás. A franczia respublica külpoliticájának Orosz­ország ezen interventióját mint casus bellit kellene tekinteni, mellyet elszalasztani valamint becsületünk,úgy érdekünk nem engedné. Nekünk annál több okunk van testvéreink a német népek ügyéért kardot rántani, nehogy a respublica szándékai gyanúsakká legyenek. A respub­­­lica kezdetben mindjárt minden hódítási eszmének han­gosan ellenmondott, a nemzetiségek iránt annyi tiszte­letben tartást mutatott, hogy elhatározd magát egész jelen ideig keblében fájdalommal elfojtani a leglángo­lóbb rokonszenveket, s mindazt, mi rábírná azon nem­zetiségek segítségére repülni, mellyek nemes büszkesé­gükben függetlenségüket egyedül önmaguknak akarják köszönni. Az általunk érdeknélküliségünkre nézve Euró­pának adott zálogok jogot adnának nekünk közbelépni a szabadság nevében, valamint másutt a despotismus nevében , az igazság ügyéért az igazságtalanság ellen.­­ Egyébként, miről nem kell megfelejtkezni, ezen eset­­­­ben nem kellene tartani, mint máskor, a szövetkezéstől,­­ sőt inkáb egy más szövetkezés jönne létre, t. i. a bék­­­csi, berlini, frankfurti forradalmak, a nyugati szabad­ ,­ság szövetkezése a régi orosz absolutismus ellen, szövetkezése, Német és Olaszország minden egye­sült népeinek velünk egyetlen ellenség ellen ; a győze­­­­lem bizonyos leendne, mivel nemcsak, az elvek, ha­nem az anyagi erő is mehetünk volna. Azonban mi nem hisszük , hogy egy illy esemény bekövetkezzék, Oroszország, különös zavarait nem is te­kintve , már a­ Németországban bevégzett mozgalmak által is sokkal inkább nyugtalanítva van, minthogy ezen magát is fenyegető mozgalmakon változtatni kívánjon. Hinni szabad tehát, hogy azoknak, mik Bécsben tör­téntek, nem leend más eredménye, mint Olasz- és Magyarország szabaddátétele. És valóban még akkor is, ha Redeczki serege nem hivatnék is vissza egészen, vagy részben Ausztriába, mi pedig a camarkiha helyze­tében nekünk nehéznek látszik, ezen hadsereg nem támaszkodhatván többé egy organizált kormányra, és az ezen kormányt felforgatott forradalom által némileg megtagadva is lévén, egy uj olasz felkelés ellen való­di erő nélkül szűkölködnék. Most önmagán Lombardián áll vissza foglalni magát egy olly hatalom alól, melly három 4-edrészben saját népei által felforgatva, kiin hatalmaskodni képes nem volna. Radeczki Lombardiára roppant adót vetett , bár­csak ezen kísérletre tömeges felkeléssel felelnének, bár­csak azon kivándorlón hazafiak, kik az idegen elnyomás elől elfutottak, s kik a szomszéd tartományokban elszé­­ledtek, támadólag visszatérvén visszavinnék Majlandba azon szabadságot, mellyet magukkal elvittek. Nincs jelenleg többé szó diplomaticai utakról, egy uj és győzelmes közbenjáró lépett közbe, s ez a bécsi nép, melly azt magára vállalá. A bécsi és magyar di­cső forradalomnak kell, hogy egy nem kevésbé dicső forradalom legyen következése Majlandban; mindenik esetben ugyanazon elvről lévén szó, a szabadságéról. A jogok órája ütött. Austria népe az olasz nép sza­badságában erősbülését látandná. Mi Oroszország lehető kísérleteit illeti, azok megtörténendését mi sem hagyja gyanítani, és minden esetre azok csak ezen hatalomra magára nézve volnának félelmesek, mivel azok minden függetlenségeket és minden fenyegetett nemzelisé­­ségeket az elvek egy feloldhatlan szövetségéban fognak egyesitni.‘‘ Ezekhez úgy hisszük nem kell további commentár, semmi híreink sincsenek , hanem annyi való, hogy mi­dőn már csak 1 stallóra voltak Bécstől, az ellenségtől pedig csak félnegyed órányira­ visszahúzódtak. Sőt az ellenségre néhány agyulöv­és is történt.— Jól értesült egyének seregeink e visszavonulásának o­­kául azt tulajdonítják, hogy a bécsiek részéről semmi jeladás nem történt, noha eziránt a fővezérek egymás­közt előlegesen megegyeztek. — Legközelebb lajthai táborunk a schwarzgelb fa­laktól tökéletesen megtisztittatott, 120 tiszt simplicitet elbocsáttatván. Még a fővezér egy lisztát készített, a mellyen föl­­irtaknak a sereget rögtön el kelle hagyni. Egy ezredes egy láziló tisztet saját kezűleg szúrt keresztül. — Az ekép megürült tiszti állomásokra az altisztek közöl történtek kinevezések. A többi köztt egy zászlóaljnál olly egyen jen kapitánynyá, ki nem régen ezelőtt még csak káplár volt. Az elbocsátott tisztek közt több honvéd­­tiszt is találtatik.­­ Legközelebb Móga egy parancsot kapott Windischgraecztől, melly szerint megl­i­alik neki a fő­­vezérségnek további viselése. A dörgedelmes insimatumot Maga phlegmatice ad acta reponálta, s azt felelé, hogy a király fogva van, s ellenségeitől környezve, annálfogva ő semmi rend deletének sem fog engedelmeskedni Egy Bártfáról irt magánlevélből, — mellyet egy ott lakó nyugalmazott őrnagy irt — örömmel olvastuk, miképen legközelebb Bártfára egy 500 főből s lengyel emigránsokból álló,tökéletesen felfegyverzett csapat érkezet Gallicziából. Ezt nem sokára követni fogja egy nagyobb s hasonlag jól fegyverzett 10,000 főből álló csapat. E segély — mellynek valódiságáról legkevésbbé sincs okunk kételkedni, épen jókor jó, a rabló vezér Simonits megfékezésére épen elegendő szám. A Pesten állomásozó tornai önkénytes nemzetőrök parancsot kaptak hg Voronyeczki vezérlete alatt ma dél­után 4 órakor Leopoldvárra indulni. A kalocsai nemzetőrök felszerelésére városunk illy vészes állapotában kiapadt közös pénztárába főtisztelen­dő G­i­r . György püspökünk s nagyprépostunk egy szép áldozattal járulni kívánván, 400 pftot ajándékozott, e szép példa későbbi követője lett gr. N­ádas­di Ferencz nagytiszteletü érsekünk 1000 pfttal; ugyszinte a követ­kező kanonok urak: Ne­hiba János 50 pfttal, Szat­mári Antal 20 pfttal, Zombori János 16 pfttal, Bedzsula Tamás 20 pfttal, Körmöczi Miklós 20 pfttal, Mé­sz­ár­os Károly főszolgabíró 5 pfttal, Mike Ádám tiszttartó 10 pfttal, összesen 1,586 pfttal. Szinte említlenül nem hagyhatjuk még, miként keb­lünkben a szónoklati és költészeti tanodákban az 184­-r dik évre egy ájtatos szerzetbeli tag ellátására a már fen­tebb t. püspök ur 300 pstot ajánlani kegyeskedett; minél is fogva közhírül tétetik, miszerint városunkban f. é. nov. 1-jétól kezdve 184%-dik évben az ájtatos szer­zet tagjai által a szónoklati és költészeti tanodák foly­tattatni fognak. — Az egek ura áldása szálljon e nagy­lelkű adakozókra, alázatos köszönet mellett kívánja. Kert Kalocsán, oct. 21.1848. Lauter Gáspár s. k. biró, a ta­nács és a község. Pest, October 25. A képviselőháznak ma déli 12 órakor tartott ülé­sében felolvastatott az aradi bizottmánynak October 21- dikéről kelt tudósítása, mellyben tudtul adatik, hogy Berger az napon Arad városát újra ágyaztatta. Azokon kívül, mik e tárgyban lapunk mai számá­ban közölték, megemlítendő, miszerint a város ágyúz­­tatása pénteki nap történt, hihetőleg azért, hogy a hetivásárra összegyűlt vidékiek elrémíttessenek. Az elnök jelenté, hogy Simonits Trencséni megyébe Csacza nevű helységnél már valósággal betört. Elfo­gadására a bizottmány megtevé a rendeléseket A lajthai táborból semmi újabb tudósítások nin­csenek azt kivéve, miszerint seregeink előnyomulván, az élőt,járt ellenséget szétverték; azonban tovább nem haladtaak, hogy miért? arról semmi hivatalos tudomá­sa nincs. — Pest, okt. 2­5. Seregeink a jelen pillanatban hol állnak,­ arról Hivatalos rovat. A haza jelen állapota az egyetem általános meg­nyitásának elhalasztását kívánta ugyan, azonban más részről szükségessé tette, hogy hadi akadémia hiányá­ban egy rövid tanfolyam rendeztessék tábori orvosok, és sebészek, kovácsok, és hadi szolgálatra készülők számára, így keletkezet a folyó évi 5394 sz. a. közzétett közoktatási rendelet. Ezen rendelet folytában a tanfolyam megindítás

Next