Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-31 / 206. szám

* amelynek nevet is adtunk: a turáni átok. (Ufiv van! XTarv' vafli). Ma, amikor eg yedü­l, barát és rokon nélkül állunk a vi­ác­ban, abszolút összetartásra van ean­ksész és érdemek minden embernek mesrfeszitett erővel dolffoam az ul Ma­­grvarorazáír ráeeralapozásán, mert e® sikerű In­­­foar, ennek sikerü­l­üt köti. (Élénk éljencés.) Azonban kásérletezésre id­ cca­k nincs. Ha vannak még-. akik méár mindist remény­kednek az elmúlt, örökké szégyenletes korszaknak vissza­­térésében, terülnek le minden remény­ü­krök (Viharod éljelattós). Kimondhatom, boarr ha akárhol a lem­kipebb fel­­lánsolás lenne, arz­al leszámolok. (Viharos élisonzée­.) Európa ma még forrongó vulkán és az a ném­zét fogja céljait elérhetni, amely Legelőször falára áll és az, amelynek a legfésrrelmezettebb és b­armocrbizhatóbb had­­seresze van. Ésihez kétsósz nem fér. De várjunk segítséget sonkitól a világon, mert nem barunk, csak magunkra szá­míthatunk. Minden túlzás nélkül büszkén kimondhatom, hoszy ma a legobb és legmegbizhatóbb hadsereg a miénk. (Hosszantartó, most-memijuló éljenzés­) Minekünk most mindenkivelött a legelső feladataik, s­zorgalmas munkával valutánkat megjavítani. Magyarországt a protekció országa verli. (Uerv van!) A protekció édes­­testvére a korrupciónak és a koromnál, állam nem élet­ Ködés. Ezt mindenekelőtt le kell törni. (Verv van!) Az első kötelességünk dolgozná. Makónak régen hallom­ jó hírnevét. Itt eíty olyan nép lakik, mert tud és akar dol­gom! Azonban minde­ne­kel­ött azt akarom hangsúlyozni: szükséges, hogy mindenki feltétlenül bízzék és feltétl­enuül belenyugod­jék a kormány intézkedéseibe. Mert ni, most a gabona ára fixírozva van, a búza ára 500 korona. Ter­mészetesen a maximális ár nyomán, mert 500 koro­na annak aki fizeti­ sok, aki kanja, annak kiévé­sí. He hoerv ’tudunte setriterp?,, Ezen csak mor lehet, változtatná, ha valutánkat felsrófoljuk, mert akkor, ha a va­lutáink varv natí alatt kétszeresére ugrik, akkor a búza Ára nem 500, három iOOO korona és ha a tizszeresére ugrik fel, akkor 5000 korona lesz. Bíznunk kell mun­cakénessé d­uxkb­an. bíznunk kedd ebben az áldott hazai rögb­en. bíznunk kel­l saját eran­kben. bí­­­znunk kell a mi kormányunkban, hogy cél felé haladjunk é­s akkor szentül m­eg Leérhetem. hewrr Macrvarországr bol­dogabb lesz, mint valaha. Még egyszer köszönöm ezt a kedves fogadtatást­ (Viharos tani és szűnni inem akaró GMeneés') A közönség lelkesedéstől könnyező szemmel éne­kelte el a Szózatot. Makóról Mezőhegyesre utazott a kormányzó. Út­közben minden állomáson lelkesen éljenző néptömeg Várta. Apátf­alván, Őscsanádon, Nagylakon és Csa­­nádpalotán az állomáson mindenütt lelkes tüntetést rendeztek a kü­lönvonat megérkeztekor. Délután érkezett meg a kü­lönvonat Mezőhegyesre a pályaudvaron a katonai állomásparancsnok je­lentk­ezett, majd Koszícs Pál, a mezőhegyesi állami orsaság főigazgatója üdvözölte a kormányzót, m­iután az állami gazdasági telepet tekintették meg. Este ünnepi vacsora volt, melynek folyamán számos pohárköszöntő hangzott el és a kormányzat igeit meleg szeretettel és lelkes hangulatban ünnepelték / Étel lapok kacsalesen. * Hogy készülnek a fehér-terror-hirek. A bécsi magyar és nem magyar újságok, ame­lyek mindennap kötel­esség­szerűen fel szeretnék tálalni a bécsi nyárspolgárnak, de főleg a nemzet­közi jajveszéklő kórusnak a maguk obligát fehér­­terror hirét, újabban egyre-másra lövik a bakot. Csak nemrég leplezték le az Embert, amely egy közismert háborús fotográfiával akart hamis bi­­zonyiságot tenni az állítólagos magyar fehér ter­ror mellett. Most a bak után egy eleven „kacsát“ sikerült lepuffantania a szalonkommunizmus bécsi félhivatalosának, a Morgennek, s a szegény dög­lött kacsára természetesen ráduplázott a „jól ér­tesült" Bécsi Magyar Újs­ág is. A két újság nagy gautéiummal adott hírt Nagy­kőrösnek egy állítólagos határozatáról, amely sze­rint Magyarországon fehér terror dühöng. A ha­tározatot közölte volna is a Nagykőrös és Vidéke, amelyet azonnal irgalmatlanul elkoboztak. A két bécsi" , jól értesült“ nagyhangú kommentárokkal hívta fel az entente figyelmét erre a csalhatatlan bizonyítékra. Mondanunk sem kell, hogy a két bécsi lap csú­nyán beugrott. Amint ugyanis a M. T. I. megál­lapítja, a kérdéses hír tényleg megjelent a Nagy­körös és Vidéke cím­ű la­pban, de mint humor a külföldi álhírek kigúnyolására a ,,Kacsa" rovatban. A község azonban soha ilyen határozatot nem hozott és a kérdéses lap ellen, amely az ottani Ébredő Magyarok közlönye, semmiféle eljárás nem indult. Az egész eset jellemző az ostoba ferdítések ama rendszerére, amellyel a wieni sajtó bolsevista része .Magyarország ellen dolgozik. /"""*----------------------------------"T*---------­Angol kritika a szovjjeturalomról. London, aug. 30. Az angol munkásküldöttség, amely nemrégen tért vissza Oroszországból, most tette közzé befejező jelentését, amely szigorú bírálata a szovjeturalomnak. A személyes szabadság, mondja a jelentés és a szólás szabadsága a legszűkebb hatá­rok közé szorul. Ami az orosz parasztot illeti, azt nem sikerült a szocializmusnak megnyerni és passzív módon engedelmeskedik a szovjeturalom törvé­nyeinek. Fiume függetlenségi proklamációja. Róma, aug. 30. Miután az olasz kormány Fiume függetlensége mellett foglalt állást, a fiumeiek szep­­tem­­ber.17-én proklamétul fogják a város független­ségét. NEMZETI ÚJSÁG v j | Kedd, 1920. augusztus 31. 200 waggon a napi gabonafelhozatal. Herodete­­fZt Vttili az Áruforgalmi igazgatójának nyilatkozata a gabonagyű­jtésrőL A nagyközönség feszült figyelemmel kiséri a ga­­bo­nagyűjtés akcióját. Ennek sorsától függ minden : az ország nyugalma, az emberek megélhetésének jobbrafordulása. Alkalmunk volt Herodek Istvánnal, az Áruforgalmi ügyvezető igazgatójával beszélni, ki a gabonagyűjtés akciójáról ezeket volt szíves mondani: — Az Áruforgalmi az adógabona összegyűjtésével és szétosztásával igen nehéz szerepre vállalkozott, de a viszonyok kényszerít­ették rá. A termést zár alá helyező rendelet lényegesen javított a helyze­ten , a gabonaátvétel az egész vonalon teljes erő­vel megindult. Ez kifejezésre jut a felhozatalban is, mely vasúton átlag 200 vaggont tesz ki naponta. Megindítottuk a hajószállítást is és az első, mint­­egy 80 vagyonnyi szál­l­rányt erre a hétre vár­­juk. A felhozatal állandóan emelkedő irányzatot mutat, annyira, hogy a felözönlő tételek átvételé­nek sima lebonyolítására a Budapesti Malom-egye­sülettől az üzembe helyezett három malmon kívül további kettőt kellett kérni. Budapesten ez időszerint mintegy 1500 vagyon gabona várós. A zsákhiány sem akadályozza a felhozatalt, mert intézetünk már most mintegy másfélmillió zsákkal rendelke­­zik és így a zsákszükséglet kérdése is megoldott­nak tekinthető.­­ A Budapestre irányuló gabonaszállítás a vá­rakozást meghaladó mérete annyival is inkább figyelemreméltó, mert a gabonaösszegyűjtés de­­cent­rali­s­’áva van. Budapestre csak a hadsereg, valamint a főváros és környékének ellátására szükséges mennyiség kerül, melyet ezidőszerint az Első Budapesti Gőzmalom, a Pesti Hengermalom és a Gizella-gőzmalom őröl fel. Ezeknek a napi teljesítőképessége 170 nagyon, amivel szemben a napi szükséglet 35 vagyon. A vidék Lisztellátásá­­ről ISO malom gondoskodik. A beutalt adógabonán kívül ezek dolgozzák fel a vámtételeket is.­­ A lisztellátás ezideig a legsimábban ment. A közélelmezési miniszter augusztus hóban 662 vag­yon lisztet utalt ki a törvényhatóságok részére és a kiutalt tételeket intézetünk fennakadás nél­kül szállította le. A szeptember havi ellátáshoz a köz­­élelmezési­­­m­iniszter által megállapított fejadag szerint szükséges lisztmennyiség az egész vonalon biztosítva urtfi,‘s^.­... ­ A lengyelek békeföltétesei. hel­yet alalító S.OOO embert vesztettek a bolssvisták. Megállapítható, hogy az entente mérsékletre inti a lengyeleket, mert attól tart, hogy a harcnak orosz területre való áttétele a neon bolsevik­ elemeket is a szovjet kormány mellé sorakoztatja. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy az oroszok általában­­nagy ellenszenvvel vannak a lengyelek iránt. A varsói kormányban megvan a hajlandóság a béke megkötésére, de elutasítja mindazokat a kö­veteléseket, melyek a lefegyverzésre és a lengyel belü­gyekbe való beavatkozásra irányulnak. A ke­leti határt olykér óhajtják a lengyelek megállapí­tani, hogy a túlnyomóan lengyel lakosságú vagy lengyel kultúrájú területek Lengyelországhoz tar­tozzanak. Kelet-Galiciát véglegesen bekebelezni akarják. Az amerikai kormány újból jegyzéket in­­tézett a lengyel kormányhoz melyben a további előrenyomulástól óva inti­­a kormányt s azt java­­solja, hogy az ethnográfiai határokat túl ne lépje. Állítólag hasonló értelmű javaslatot tett a kor­mánynak a Vatikán is. Révaii jelentés s­zerint Csicserin népbiztos a bé­­tertárgyalástokat ott vagy Dorpiatban óhajtja fels­­zítani, a lengyelek ellenben Rigában. A lengyel or­szággyűlést még e héten összehívják. Mint a varsói hivatalos távirati ügynökség tu­datja, a bolsevisták vesztesége a varsói csatában az eddigi megállapítások szerint 107.000 fogoly, 50.000 halott és súlyosan sebesült és 80.000 Kelet-Porosz­­országba menekült, összesen 185.000 ember. A Danziger Zeitung-nak­­jelentik, hogy hivatalos ada­tok szerint Kelet-Poroszország határát 00.000 bol­­sevist­a katona lépte át, akiket azonnal is­­temáltakk. A bolsevik­ hadvezetése, a péterván helyőrség nagy részét, valamint a finn­ határon állomásozó csapatokat a lengyel frontra­ küldte. Jelentékeny sikereket ért el az ukrán sereg is, amely újra átkelt az Dnyeszteren és a bolsevistái a revén­ei mögött északi irányba elindult Prze­­zrany—Zlota Lipa—Buczacz­—Sk­ypa területén és az ottani ellenséges bolsevista csapatokat megle­petésszerűen megverte, minek következtében már bolseviki front Limbergtől—­Todorovig megren­dült. Az ukrán hadsereg kezére jutott sok fogoly, köztük egy ezred törzskara és a vörös csapatok által az országban zsákmányolt anyag nagy része. A felkelő hdsereg, amely Cherson kormányzósá­got, valamint J­ek­a­te­r­i­nos­z­lia­i és Nikolaj­evszk vá­rosokat megszállva tartotta, augusztus elején­­nagy erővel általános támadást intézett Odessza ellen. A vörös csapatokat már kényszerí­tették a tazda- naja—odesszai vasúti vonal elhagyására és arra, hogy Odesszától néhány kilométernyire vo­nuljanak vissza. WramgeB íáfa©rBí©k síkéval- Konstantinápolyból jelentik, hogy MA angel tá­­bornok csapatai a kubáni fronton újabb sikereket értek el. A dnyeperi fronton a harc egyre nagyobb kiterjedésben fejlődik. Úgy látszik, hogy a szovjet­kormány veszedelmesebbnek tartja az ellenforra­dalmi Sereg­ Előrenyomulását, mint a lengyelek offenzíváját. Gróf Bethlen István egy bécsi újságban közzé­tette a csehek és a szerbek közt létrejött meg­egyezésre vonatkozó megjegyzéseit. Szerinte két­ségtelen, hogy Jugoszlávia és Csehország szövet­kezése Magyarország ellen irányul és pedig tá­madó éllel s mint ilyen, ellentétben áll a népszö­vetségi szerződéssel. A Belgrádban elhangzott nyi­latkozatokból úgy látja Bethlen, hogy a szerbek és a csehek fölfogása nem teljesen azonos a köz­tük létrejött szövetség céljait illetően, amennyiben a szerbek a béke fentartását hangsúlyozzák, Be­­nes cseh külügyminiszter, ellenben a szerződések végrehajtásának garanciáira fekteti a fősúlyt. Úgy látszik, hogy a kis entente vezető államfér­­fiai Ausztriát teljesen erőtlen organizmusnak te­kintik, melytől nincs mit tartaniuk Magyarorszá­got azonban életképesnek tartják. Tudják, hogy a magyar nemzet aláírta ugyan a trianoni békét, de lelkében nem fogadta el Ezért fontosabb szemük­ben Magyarország, mint Ausztria. A kötött meg­egyezésről azt lehetne mondani, hogy az nem egyéb, mint jugoszláv­ garancia a cseh-szlovák ál­lam fentartására. Ez az utóbbi belső széttagolt­ságban és gyógyíthatatlan nemzetiségi kérdésben szenved. A cseh állam ma katonailag csekély ér­tékű és földrajzi-stratégiai határait aligha képes meg­védelmezni. Szerbiában kevésbbé feltűnőer­ a gyöngeség jelei, s katonailag is jobban fel van­nak készülve. A szerbek értékes részeket szakítot­tak el Magyarországtól, de nem oly nagy mérték­ben, mint a csehek. Jugoszlávia táplálni tudja ma­­gát és iparszükségletét könnyebben fedezheti Ausztriából, mint Csehországból, míg ellenben az utóbbi élelmiszerbehozatalra van utalva. A cseh ipar számára a jövőben Jugoszlávia és a Balkán a » innenii .*›m­i**0**.~^*­ »az legfőbb piac. Megérthető tehát, hogy Benes­tó* miért bővül a „szláv testvérülésért“. A cseheknek mindaddig szükségük van a jugoszláv szövetségre, ott az újra föltámadt Oroszország a cseh álla­m életképtelen testét életképessé nem teszi. Magyar­­ország ezzel tisztában van, s jövőbeli politikáját eszerint fogja irányítani. Rá nézve az a fontos, hogy a cseh­ szerb szövetség kitágul-e Románia és Ausztria csatlakozásával ? Ha ez megtörténik, úgy Magyarország körül a gyűrű bezáródik. Ro­mánia elhatározása még nem­­ismeretes, h­a Ausz­tria csatlakoznék a Magyarországellenes szövetség­hez, ez a magyarságban nagy megbotránkozást fog kelteni. Minekünk senkivel szemben nincsenek ellenséges szándékaink, de nemzeti megalázásra sem vagyunk kaphatók. Francia hangok a Jugoszláv-cseh szövetség ellen. Pária, augusztus 30. Az Eclair megállapítja, hogy a jugoszláv-cseh kettős szövetség Franciaországban nem gyakorol épületes hatást, mert félreismerhetet­lenül éle van Lengyelország és Magyarország ellen és veszedelmet jelent Romániára is. Az Eclair azt hiszi, hogy ezt a kettős szövetséget a lengyel balsi­kerek idejében találták ki, hogy a cseh és a jugoszláv hadseregek nyomást gyakoroljanak Magyarországra, amelynek megsemmisítése Franciaországnak éppen­séggel nem áll érdekében. Ez nem igen alkalmas Európa békéjének biztosítására, különösen most, amikor már Bulgária is lassan-lassan beletörődik sorsába. A mostani esetben a legkedvezőbb ellenszer az volna, ha Lengyelország, Románia és Magyaror­­­­szág között szövetség megkötését kezdeméneyznék. Africait niiIUilim i 1 i~%tif~^^i.rT~ii-ir ftri'1.1 m i. n »I a-o «II ■ ■ »I I« . - - —- -y Magyarország és a kis entente. Bethlen István gróf a szövetség céljáról. / Budapest, augusztus 30. A nemzetgyűlési közoktatásügyi és pénzügyi együttes bizottságnak augusztus 31-én, kedden dél­után­ 4­­ órára hirdetett ülése közbejött akadályok miatt szeptember 1-én délután 4 órakor fog ugyan­azon tárgysorozattal az 1-fő számú bizottsági terem­ben megtartatni. Mustafa Kemal akcióba lép. Konstantinápoly, aug. 30. Musztafa Kemal basa tudatta, hogy a békeszerződés aláírása ellenére is nem nyugszik meg Anatolia megszállásában. Csa­patait átcsoportosította és megkezdi az akciót a Ki®­­Ázsiában levő görögök ellen.

Next