Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-08 / 188. szám

Négy oldalra korlátozott lapunkban csak kivo­natot közölhetünk a rendkívül érdekes Tisza-per tárgyalásáról, de ugyanakkor naponként megje­lenik és 1 koronáért kapható minden lapárusító­­nál a per egész anyagát gyorsírói feljegyzések alapján tartalmazó hivatalos kiadás. Olvasóink ügyeimet felhívjuk erre a körülményre. Miért kell Orsz. Gazdasági Tanács ? "írta­­ Róbert Emil nemzetgyűlési képviselő. Míg az állam etnikai lényegéből folyó kulturális, honvédelmi stb. céljainak szolgálatáról a köz­érdeknek megfelelően gondoskodott, addig gaz­dasági szuverenitásával járó jogok és köteles­ségek terén gazdasági anarchia kifejlődését segí­tette elő. Mert e jogok és kötelességek pontos körülírását s e téren a központi irányítást és fel­ügyeletet, a koráramlatok s a rendszerint egy­oldalú tudományos elméletek vagy tömegindula­tok és osztályaspirációk által megtévesztve, eset­leg terrorizálva, elhanyagolta. Annyira nem tekintette az állam a gazdasági életfolyamatok szabályozását saját feladatának, hogy az államigazgatás keretében olyan szervről sem gondoskodott, mely a gazdasági élet törvény­hozási és kormányzati intézésében az elvi egy­séget, a céltudatosságot bizositotta volna, hanem ötletszerű ideákkal kísérletezett s igy ez az első­rendű közérdek kellő gondozás hiányában a politi­kai hullámzások játéklabdája lett.­­ Ez a végzetes eltévedés okozta a gazdasági erkölcs elvadulását, a versenyszabadság elfajulását. Ez eredményezte nemcsak a gazdasági rend felbomlását, hanem távolabbi kihatásaiban a gazdasági forradalmakat is.­ A gazdasági felségjog tartalmának egészen új koncepciójára s új eljárási módokra van szükség, hogy ebből az anarchiából kiutat találjunk. A parlament csak mint hatalmi tényező szuverain, de a szakszerűség szempontjából kívánnivalót hagy hátra. A kormány­hatalmi ágak adminisz­tratív egyoldalúságukkal szintén nem alkalmasak erre az új koncepcióra. Pedig a közgazdasági érdek útvesztőkben tévelyeg. A laissez faire elvének krikitikátlan elfogadása, a versenyhelyzetek egyenlősítése , a termelési tényezőkkel való visszaélések megakadályozása nélkül épp oly szélsőség, mint a szociális állam túlzott protekcionalizmusa s mindkettő további válságok felé sodorja a társadalmakat. Ezeknek az átöröklött világszemléleti tévedé­seknek elfogadásával s az őstermészete szerint mérték nélkül becsvágyó ember ösztönös tulaj­donságainak figyelmen kívül hagyásával a hamis liberalizmus jegyében alkotott gazdasági törvé­nyek, a vagyoni deliktumoknak elfogult egyoldalú­sággal megállapított szűk fogalmi köre a gazda­sági szabadosságnak oly érvényesülési lehetőségeket biztosítanak, melyekkel szemben sem az állami, sem a társadalmi közérdeket megvédeni nem lehet. A keresztény világszemléleten nyugvó gazda­sági erkölcs alapján az állam szociálgazdasági hivatásának új felfogásával revízió alá kell venni gazdasági és büntető törvénykönyveinket, állami és magángazdasági intézményeinket, ki kell puha­tolni a termelési ágak érdekviszonyait, az osztály­harcok ütköző­pontjait s a magyar fajvédelmi szempontok irányító figyelembe­vételével oly gazdasági élettervet kell megállapítani, mely min­den társadalmi rétegnek életlehetőséget biztosít. De ezeket a nagyszerű feladatokat csak egy gazdasági parlament, egy gazdasági kúria old­hatja meg, mely a szaktudósnak s az anyagi érdekeletlenségnek minden biztosítékával ellátva, kormányoktól, pártoktól, osztályoktól, politikai divatoktól függetlenül szolgálja a­­közérdeket. Ezért sürgetjük az országos gazdasági tanács felállítását. túsz .­­•"­ .­­ ^ J Vasárnap, 1920 augusztus 8. * 11. évf. 188. sz. . NEMZETI ÚJSÁG iiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiittiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiin tmmummimu ^ Szerkesztőség: Budapest, VIII., Szentkirályi­ utca 28. sz. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor.„­ Telefon : József 65 és József 68.— Kiadóhivatal: IV. ker., új negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám: Gerlóczy­ utca 11. sz. Telefon: 150—82, 75—09 és 55—82. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 1 korona. ( Hirdetések milliméteres díjszabás szerint.) Béketárgyalás ágyudörgés közben. A lengyelek helyzete javult.—Kamenev ígéreteket tesz Lengyelország számára. A lengyel békeküldöttség megérkezett Minszkbe és a tárgyalások a szovjet kormány képviselőivel — úgy a fegyverszünetet, mint a békét illetően­­- megkezdődtek. A delegáció elutazása előtt a varsói kormány jegyzékben közölte Csicserin külügyi népbiztossal, hogy a hadiálla­pot meghosszabbításáért minden felelősség a szovjet kor­mányt terheli A tárgyalások megkezdése ellenére a harc minden vo­nalon tovább folyik. A lengyel vezérkar jelentése szerint a helyzet jelentékenyen javult. A Narev és Bug folyók között nagy vereség érte a bolseviki sereget, amely 5000 foglyot, nagyszámú ágyút és gépfegyvert vesztett. Kelet- Galiciában is visszaverték az oroszok támadásait. Varsóban a városi tanács bizottságot alakított, mely­nek feladata megszervezni a lakosságot a védelemre. A fővezérség elhatározta, hogy a Visztula-vonalat és Varsót feltétlenül védeni fogja. Általános ellentámadás készül és a döntő mérkőzés legközelebbre várható. Londoni távirat szerint a brit kormány az oroszok lengyelországi előnyomulására való tekintettel egy hajó­rajt küldött a Keleti-tengerhez. A párisi tőzsdén azt is tudják, hogy az angol kormány elrendelte, hogy az orosz­lengyel harctér eseményeivel kapcsolatosan több hadosz­tályt mozgósítanak. A krími ellenforradalmi sereg sikeréről a következő sürgöny ad hírt: Bukarestben a koronatanácson Ionescu külügyminisz­ter bejelentette, hogy a lengyelek minden újabb veresége növeli Romáivá gondjait is. Ámbár a bolseviki csapatokat Moszkvából utasították, hogy a román határtól 15 kilo­méternyire maradjanak, szükségessé vált a biztonsági in­tézkedések megtétele, melyek már meg is történtek. A koronatanács helybenhagyta az intézkedéseket. Vrangel tábornok teljesen megverte a a vörösöket. Konstantinápoly, aug. 6. A vörös hadseregnek az a má­sodik kísérlete, hogy Vrangel tábornok sikerét megaka­dályozza, meghiúsult. Vrangel csapatai a vörös hadsere­get teljesen megverték és üldözik. A zsákmány között­­ több páncélos gépkocsi és páncélvonat, valamint száz­ötven gépfegyver van. Vrangel tábornok folytatta előre­­­­nyomulását Mariupol felé MTI.)­­ Konstantinápoly, aug. 7. Vrangel tábornok táviratozza :­ Azokat a vörös hadseregeket, amelyek sikereink folyta­tását meg akarták hiúsítani, tökéletesen levertük. Több mint négyezer foglyot ejtettünk. 39 ágyút és 150 géppus­kát, 4 vasúti vonatot, 5 páncélos automobilt és nagy­mennyiségű hadianyagot zsákmányoltunk. Az ellenség üldözését folytatjuk. (MTI.) Kamenev jegyzéke: London, aug. 8. (Reuter.) Kamenev Lloyd George miniszterelnökhöz levelet intézett, amelyben közli, hogy a szovjet kormánynak tudomására jutott Lloyd Georgenak e hónap negyedikén telt az a nyilatkozata, amelynek értelmében az angol kormány el van szánva arra, hogy a néprajzi Lengyelországba való betörés következményeként a blokádot újra elrendeli. Kame­nev jegyzékét tegnap közzétették. A jegyzék azt mondja, hogy Szovjetoroszország sohasem gondolt és most sem gondol arra, hogy a fegyverszüneti tár­gyalásokat az Oroszország és Lengyelország közt kö­tendő véglges békére vonatkozó tárgyalásokkal össze­csomózza. A szovjet kormány teljes mértékben tiszte­letben tartja Lengyelország függetlenségét és népei­nek önrendelkezési jogát. Az orosz kormánynak még mindig az a véleménye, hogy Lengyelország és Orosz­ország közvetlen tárgyalása felelne meg leginkább a két nép érdekeinek s megismétli azt az ígéretét, hogy a lengyel államnak bővebb határokat szab meg, mint a legfelsőbb tanács. Oroszország és a szövetségesek közt Londonban tartandó konferencia nagyon célirá­nyos volna, hogy a bűnösség kérdését elintézzék és az általános békét megteremtsék. Vita a termésrendelet megváltoztatásáról. A zsidókérdés a Házban. — A soproni osztrák agitáció. A Ház mai ülésének egyik fő érde­cessége volt, hogy Budaváry László beterjesztette indítványát a zsidó­kérdés megoldására. Az indítvány több eszméje fi­­gyelemreméltó és majd a meginduló­ vita bizonyára az élethez csiszolja az eszmét, amely a választóknak tett ígéretek alapján a Ház nagy többségét kötelezi is. Huszár Elemér indítványa a termésrendelet meg­változtatására szintén általánosságban elismert és kí­vánatos dolgokat vet föl, bár a közélelmezési minisz­ter a benyújtás formája ellen kifogást emelt. Az in­terpellációk sorában gróf Sigray Antal messze számí­­tott osztrák aknamunkáról rántotta le a leplet, olyan­ról, amely a miniszterelnök válasza szerint még job­ban fogja érdekelni az ententeot, mint érdekli Ma­gyarországot is. Bottlik József alelnök 10 órakor nyitja meg az ülést, majd iklódi Szabó János terjeszti elő a pénzügyi bizott­ság jelentését a közadók kezelési rendeletének módosítá­sát tervező törvényjavaslatról. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadják a kor­mányzói jogkör kiegészítésének törvényjavaslatát. A következő szónok Mahunka Imre, ki megokolja a kisipar érdekében beterjesztett indítványát, melyet a Ház tárgyalásra tűz ki. A zsidókérdés megoldásáról. Budaváry László a zsidókérdés rendezésére beadott indítványát okolta meg. Tizenegy hónapja nem teljesí­tette a nemzetgyűlés a választóknak tett ígéretét, hogy ebben az életbevágó kérdésben intézkedjék. Nem akar pogromot, se irtóhadjáratot a zsidók ellen, de meggyő­­zése, hogy csak ezen az általa javasolt úton lehetséges a megnyugtató megoldás. Tíz pontból álló indítványának a lényege ez: 1. Zsidó nem vehet és nem bérelhet földet. 2. Zsidók tulajdonukban egynél több házat nem tart­hatnak, minden nagylakás haladéktalanul átvizsgálandó és a felesleges lakrészek elrekvirálandók. 3. Zsidó többé Magyarországon letelepedési engedélyt nem kaphat. Az 1914 óta bevándorolt zsidók azonnal ki­­toloncolandók. 4. Magyarország minden iskolájában, hivatalában, gyá­rában, bankjában numerus clausus alkalmazandó. A zsidók iskolákat többé fel nem állíthatnak. .1 tanítókép­zőkbe zsidók fel nem vehetők. 5. Állami építkezést, szállítást nem kaphatnak, zsidó keresztény cselédet, m­ást nem tarthat. 6. Újságok, folyóiratok felelős szerkesztői, főszerkesz­tői, b­pvözléte­i, fődmunkatársai zsidók és szabadkőművesek nem lehetnek. A héber címtáblák eltávolítandók, héber újságok it­em­ jelenhetnek meg. Vi. •• 7. Az összes állami engedéllyek revízió­ alá veendők. S. Magyarországon zsidó és szabadkőműves miniszter, államtitkár, osztályzkutás ki­SL síifoniatiszt, közjeadi­­, s diplomata, községi és vármegyei vezető főtisztviselő nem­ lehet. 9. Zsidónak Magyarországon politikai jogai nem lehet­nek. 10. Mindazok a zsidók, akik a magyar állameszme el­len, akár külföldön agitálva is, vétenek, statáriális utón büntettessenek. Szabó István (nagyatádi) egyetért azzal, hogy a zsidó­kérdés rendezése országos és magyar érdek, de a beter­jesztett indítvány több pontjával nem ért egyet. Hozzá­járul ahhoz, hogy Budaváry László indítványát tárgya­lásra tűzzék ki, de sok égetően sürgős másféle dolog között azt ajánlja, bízzák esetleg az elnökre, hogy mikor tűzze ki tárgyalásra. Orbók Attila személyes megtámadtatás címén történt felszólalása után a nemzetgyűlés tagjai felállással és óriás többségei tárgyalásra tűzték ki az indítványt. Olcsó lisztet a szegényeknek! Végül a nemzetgyűlés Huszár Elemér indítványára tér át a termésrendelet megváltoztatása ügyében. Huszár Elemér helyesli, hogy a gazdagok kénysze­rüljenek drágább, forgalmi áru gabonát venni, hogy a szegények, a nép olcsóbban hozzájuthassanak a gaboná­hoz, de azt követeli, ne csak a gazdagok, hanem a többi jómódúak is áldozzanak a szegény családok ellátásáért. Indítványa szerint közélelmezési adót kell kivetni, a ga­­bonagyűjtési és kezelési költségeket csökkenteni, vé­gül a gazdák vetőmagszükségletét biztosítani. Szabó István közélelmezési miniszter válaszában hang­súlyozza, hogy súlyos következményei lehetnek annak, ha a kormányzópárt kebelében ez az akció a gabonaforgalmi rendelet ellen tovább tart. Tessék megbuktatni a kor­mányt, ha nincsenek vele megelégedve, mondta, de ilyen módon sohá nem lehet együtt­működni. Ezekkel a kér­désekkel egyébként a pártgyűlésen fog foglalkozni. Részletesen válaszol a vitában elhangzott kifogásokra. Minden egyes községnek joga van a rá kivetett kvótát megfelebbezni. Ezzel a jogával eddig több mint ezer köz­ség élt. Az Áruforgalmi Szövetkezet nem nyerészkedhetik, a kormány szigorúan ellenőrzi az egész ügyvitelt. Elfo­gadja Pallavicius indítványát, hogy kilenctagú bizottságot küldjenek ki, a többi javaslat elvetését kéri. Felhívja egy­­szersm­ind a képviselőket, hogy a közérdekre való tekin­tettel mielőbb tegyék lehetővé a vita berekesztéséi. Ezután az elnök megállapítja a hétfői ülés napirendjét. Elsősorban Frühm­­rth Mátyás fogja indítványát meg­okolni, azután folytatják Huszár Elemér indítványának a tárgyalását. Utána a bírák és ügyészek illetményeiről szóló javaslat, végül a vagyon és személyiség védelméről szóló javaslat kerül tárgyalásra. Interpellációk. Végül áttért a Ház az interpellációkra. Csontos Imre három interpellációt terjeszt elő, a drá­gáig miatt és Jfotczttg­y*Eflsljptyj ügy.fUl­g­yAba& Ezután

Next