Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-08 / 188. szám
Négy oldalra korlátozott lapunkban csak kivonatot közölhetünk a rendkívül érdekes Tisza-per tárgyalásáról, de ugyanakkor naponként megjelenik és 1 koronáért kapható minden lapárusítónál a per egész anyagát gyorsírói feljegyzések alapján tartalmazó hivatalos kiadás. Olvasóink ügyeimet felhívjuk erre a körülményre. Miért kell Orsz. Gazdasági Tanács ? "írta Róbert Emil nemzetgyűlési képviselő. Míg az állam etnikai lényegéből folyó kulturális, honvédelmi stb. céljainak szolgálatáról a közérdeknek megfelelően gondoskodott, addig gazdasági szuverenitásával járó jogok és kötelességek terén gazdasági anarchia kifejlődését segítette elő. Mert e jogok és kötelességek pontos körülírását s e téren a központi irányítást és felügyeletet, a koráramlatok s a rendszerint egyoldalú tudományos elméletek vagy tömegindulatok és osztályaspirációk által megtévesztve, esetleg terrorizálva, elhanyagolta. Annyira nem tekintette az állam a gazdasági életfolyamatok szabályozását saját feladatának, hogy az államigazgatás keretében olyan szervről sem gondoskodott, mely a gazdasági élet törvényhozási és kormányzati intézésében az elvi egységet, a céltudatosságot bizositotta volna, hanem ötletszerű ideákkal kísérletezett s igy ez az elsőrendű közérdek kellő gondozás hiányában a politikai hullámzások játéklabdája lett. Ez a végzetes eltévedés okozta a gazdasági erkölcs elvadulását, a versenyszabadság elfajulását. Ez eredményezte nemcsak a gazdasági rend felbomlását, hanem távolabbi kihatásaiban a gazdasági forradalmakat is. A gazdasági felségjog tartalmának egészen új koncepciójára s új eljárási módokra van szükség, hogy ebből az anarchiából kiutat találjunk. A parlament csak mint hatalmi tényező szuverain, de a szakszerűség szempontjából kívánnivalót hagy hátra. A kormányhatalmi ágak adminisztratív egyoldalúságukkal szintén nem alkalmasak erre az új koncepcióra. Pedig a közgazdasági érdek útvesztőkben tévelyeg. A laissez faire elvének krikitikátlan elfogadása, a versenyhelyzetek egyenlősítése , a termelési tényezőkkel való visszaélések megakadályozása nélkül épp oly szélsőség, mint a szociális állam túlzott protekcionalizmusa s mindkettő további válságok felé sodorja a társadalmakat. Ezeknek az átöröklött világszemléleti tévedéseknek elfogadásával s az őstermészete szerint mérték nélkül becsvágyó ember ösztönös tulajdonságainak figyelmen kívül hagyásával a hamis liberalizmus jegyében alkotott gazdasági törvények, a vagyoni deliktumoknak elfogult egyoldalúsággal megállapított szűk fogalmi köre a gazdasági szabadosságnak oly érvényesülési lehetőségeket biztosítanak, melyekkel szemben sem az állami, sem a társadalmi közérdeket megvédeni nem lehet. A keresztény világszemléleten nyugvó gazdasági erkölcs alapján az állam szociálgazdasági hivatásának új felfogásával revízió alá kell venni gazdasági és büntető törvénykönyveinket, állami és magángazdasági intézményeinket, ki kell puhatolni a termelési ágak érdekviszonyait, az osztályharcok ütközőpontjait s a magyar fajvédelmi szempontok irányító figyelembevételével oly gazdasági élettervet kell megállapítani, mely minden társadalmi rétegnek életlehetőséget biztosít. De ezeket a nagyszerű feladatokat csak egy gazdasági parlament, egy gazdasági kúria oldhatja meg, mely a szaktudósnak s az anyagi érdekeletlenségnek minden biztosítékával ellátva, kormányoktól, pártoktól, osztályoktól, politikai divatoktól függetlenül szolgálja aközérdeket. Ezért sürgetjük az országos gazdasági tanács felállítását. túsz .•" . ^ J Vasárnap, 1920 augusztus 8. * 11. évf. 188. sz. . NEMZETI ÚJSÁG iiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiittiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiin tmmummimu ^ Szerkesztőség: Budapest, VIII., Szentkirályi utca 28. sz. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor.„ Telefon : József 65 és József 68.— Kiadóhivatal: IV. ker., új negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám: Gerlóczy utca 11. sz. Telefon: 150—82, 75—09 és 55—82. Felelős szerkesztő: Túri Béla. 1 korona. ( Hirdetések milliméteres díjszabás szerint.) Béketárgyalás ágyudörgés közben. A lengyelek helyzete javult.—Kamenev ígéreteket tesz Lengyelország számára. A lengyel békeküldöttség megérkezett Minszkbe és a tárgyalások a szovjet kormány képviselőivel — úgy a fegyverszünetet, mint a békét illetően- megkezdődtek. A delegáció elutazása előtt a varsói kormány jegyzékben közölte Csicserin külügyi népbiztossal, hogy a hadiállapot meghosszabbításáért minden felelősség a szovjet kormányt terheli A tárgyalások megkezdése ellenére a harc minden vonalon tovább folyik. A lengyel vezérkar jelentése szerint a helyzet jelentékenyen javult. A Narev és Bug folyók között nagy vereség érte a bolseviki sereget, amely 5000 foglyot, nagyszámú ágyút és gépfegyvert vesztett. Kelet- Galiciában is visszaverték az oroszok támadásait. Varsóban a városi tanács bizottságot alakított, melynek feladata megszervezni a lakosságot a védelemre. A fővezérség elhatározta, hogy a Visztula-vonalat és Varsót feltétlenül védeni fogja. Általános ellentámadás készül és a döntő mérkőzés legközelebbre várható. Londoni távirat szerint a brit kormány az oroszok lengyelországi előnyomulására való tekintettel egy hajórajt küldött a Keleti-tengerhez. A párisi tőzsdén azt is tudják, hogy az angol kormány elrendelte, hogy az oroszlengyel harctér eseményeivel kapcsolatosan több hadosztályt mozgósítanak. A krími ellenforradalmi sereg sikeréről a következő sürgöny ad hírt: Bukarestben a koronatanácson Ionescu külügyminiszter bejelentette, hogy a lengyelek minden újabb veresége növeli Romáivá gondjait is. Ámbár a bolseviki csapatokat Moszkvából utasították, hogy a román határtól 15 kilométernyire maradjanak, szükségessé vált a biztonsági intézkedések megtétele, melyek már meg is történtek. A koronatanács helybenhagyta az intézkedéseket. Vrangel tábornok teljesen megverte a a vörösöket. Konstantinápoly, aug. 6. A vörös hadseregnek az a második kísérlete, hogy Vrangel tábornok sikerét megakadályozza, meghiúsult. Vrangel csapatai a vörös hadsereget teljesen megverték és üldözik. A zsákmány között több páncélos gépkocsi és páncélvonat, valamint százötven gépfegyver van. Vrangel tábornok folytatta előrenyomulását Mariupol felé MTI.) Konstantinápoly, aug. 7. Vrangel tábornok táviratozza : Azokat a vörös hadseregeket, amelyek sikereink folytatását meg akarták hiúsítani, tökéletesen levertük. Több mint négyezer foglyot ejtettünk. 39 ágyút és 150 géppuskát, 4 vasúti vonatot, 5 páncélos automobilt és nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltunk. Az ellenség üldözését folytatjuk. (MTI.) Kamenev jegyzéke: London, aug. 8. (Reuter.) Kamenev Lloyd George miniszterelnökhöz levelet intézett, amelyben közli, hogy a szovjet kormánynak tudomására jutott Lloyd Georgenak e hónap negyedikén telt az a nyilatkozata, amelynek értelmében az angol kormány el van szánva arra, hogy a néprajzi Lengyelországba való betörés következményeként a blokádot újra elrendeli. Kamenev jegyzékét tegnap közzétették. A jegyzék azt mondja, hogy Szovjetoroszország sohasem gondolt és most sem gondol arra, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat az Oroszország és Lengyelország közt kötendő véglges békére vonatkozó tárgyalásokkal összecsomózza. A szovjet kormány teljes mértékben tiszteletben tartja Lengyelország függetlenségét és népeinek önrendelkezési jogát. Az orosz kormánynak még mindig az a véleménye, hogy Lengyelország és Oroszország közvetlen tárgyalása felelne meg leginkább a két nép érdekeinek s megismétli azt az ígéretét, hogy a lengyel államnak bővebb határokat szab meg, mint a legfelsőbb tanács. Oroszország és a szövetségesek közt Londonban tartandó konferencia nagyon célirányos volna, hogy a bűnösség kérdését elintézzék és az általános békét megteremtsék. Vita a termésrendelet megváltoztatásáról. A zsidókérdés a Házban. — A soproni osztrák agitáció. A Ház mai ülésének egyik fő érdecessége volt, hogy Budaváry László beterjesztette indítványát a zsidókérdés megoldására. Az indítvány több eszméje figyelemreméltó és majd a meginduló vita bizonyára az élethez csiszolja az eszmét, amely a választóknak tett ígéretek alapján a Ház nagy többségét kötelezi is. Huszár Elemér indítványa a termésrendelet megváltoztatására szintén általánosságban elismert és kívánatos dolgokat vet föl, bár a közélelmezési miniszter a benyújtás formája ellen kifogást emelt. Az interpellációk sorában gróf Sigray Antal messze számított osztrák aknamunkáról rántotta le a leplet, olyanról, amely a miniszterelnök válasza szerint még jobban fogja érdekelni az ententeot, mint érdekli Magyarországot is. Bottlik József alelnök 10 órakor nyitja meg az ülést, majd iklódi Szabó János terjeszti elő a pénzügyi bizottság jelentését a közadók kezelési rendeletének módosítását tervező törvényjavaslatról. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadják a kormányzói jogkör kiegészítésének törvényjavaslatát. A következő szónok Mahunka Imre, ki megokolja a kisipar érdekében beterjesztett indítványát, melyet a Ház tárgyalásra tűz ki. A zsidókérdés megoldásáról. Budaváry László a zsidókérdés rendezésére beadott indítványát okolta meg. Tizenegy hónapja nem teljesítette a nemzetgyűlés a választóknak tett ígéretét, hogy ebben az életbevágó kérdésben intézkedjék. Nem akar pogromot, se irtóhadjáratot a zsidók ellen, de meggyőzése, hogy csak ezen az általa javasolt úton lehetséges a megnyugtató megoldás. Tíz pontból álló indítványának a lényege ez: 1. Zsidó nem vehet és nem bérelhet földet. 2. Zsidók tulajdonukban egynél több házat nem tarthatnak, minden nagylakás haladéktalanul átvizsgálandó és a felesleges lakrészek elrekvirálandók. 3. Zsidó többé Magyarországon letelepedési engedélyt nem kaphat. Az 1914 óta bevándorolt zsidók azonnal kitoloncolandók. 4. Magyarország minden iskolájában, hivatalában, gyárában, bankjában numerus clausus alkalmazandó. A zsidók iskolákat többé fel nem állíthatnak. .1 tanítóképzőkbe zsidók fel nem vehetők. 5. Állami építkezést, szállítást nem kaphatnak, zsidó keresztény cselédet, mást nem tarthat. 6. Újságok, folyóiratok felelős szerkesztői, főszerkesztői, bpvözlétei, fődmunkatársai zsidók és szabadkőművesek nem lehetnek. A héber címtáblák eltávolítandók, héber újságok item jelenhetnek meg. Vi. •• 7. Az összes állami engedéllyek revízió alá veendők. S. Magyarországon zsidó és szabadkőműves miniszter, államtitkár, osztályzkutás kiSL síifoniatiszt, közjeadi, s diplomata, községi és vármegyei vezető főtisztviselő nem lehet. 9. Zsidónak Magyarországon politikai jogai nem lehetnek. 10. Mindazok a zsidók, akik a magyar állameszme ellen, akár külföldön agitálva is, vétenek, statáriális utón büntettessenek. Szabó István (nagyatádi) egyetért azzal, hogy a zsidókérdés rendezése országos és magyar érdek, de a beterjesztett indítvány több pontjával nem ért egyet. Hozzájárul ahhoz, hogy Budaváry László indítványát tárgyalásra tűzzék ki, de sok égetően sürgős másféle dolog között azt ajánlja, bízzák esetleg az elnökre, hogy mikor tűzze ki tárgyalásra. Orbók Attila személyes megtámadtatás címén történt felszólalása után a nemzetgyűlés tagjai felállással és óriás többségei tárgyalásra tűzték ki az indítványt. Olcsó lisztet a szegényeknek! Végül a nemzetgyűlés Huszár Elemér indítványára tér át a termésrendelet megváltoztatása ügyében. Huszár Elemér helyesli, hogy a gazdagok kényszerüljenek drágább, forgalmi áru gabonát venni, hogy a szegények, a nép olcsóbban hozzájuthassanak a gabonához, de azt követeli, ne csak a gazdagok, hanem a többi jómódúak is áldozzanak a szegény családok ellátásáért. Indítványa szerint közélelmezési adót kell kivetni, a gabonagyűjtési és kezelési költségeket csökkenteni, végül a gazdák vetőmagszükségletét biztosítani. Szabó István közélelmezési miniszter válaszában hangsúlyozza, hogy súlyos következményei lehetnek annak, ha a kormányzópárt kebelében ez az akció a gabonaforgalmi rendelet ellen tovább tart. Tessék megbuktatni a kormányt, ha nincsenek vele megelégedve, mondta, de ilyen módon sohá nem lehet együttműködni. Ezekkel a kérdésekkel egyébként a pártgyűlésen fog foglalkozni. Részletesen válaszol a vitában elhangzott kifogásokra. Minden egyes községnek joga van a rá kivetett kvótát megfelebbezni. Ezzel a jogával eddig több mint ezer község élt. Az Áruforgalmi Szövetkezet nem nyerészkedhetik, a kormány szigorúan ellenőrzi az egész ügyvitelt. Elfogadja Pallavicius indítványát, hogy kilenctagú bizottságot küldjenek ki, a többi javaslat elvetését kéri. Felhívja egyszersmind a képviselőket, hogy a közérdekre való tekintettel mielőbb tegyék lehetővé a vita berekesztéséi. Ezután az elnök megállapítja a hétfői ülés napirendjét. Elsősorban Frühmrth Mátyás fogja indítványát megokolni, azután folytatják Huszár Elemér indítványának a tárgyalását. Utána a bírák és ügyészek illetményeiről szóló javaslat, végül a vagyon és személyiség védelméről szóló javaslat kerül tárgyalásra. Interpellációk. Végül áttért a Ház az interpellációkra. Csontos Imre három interpellációt terjeszt elő, a drágáig miatt és Jfotczttgy*Eflsljptyj ügy.fUlgyAba& Ezután