Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-08 / 188. szám

12 Spirfa József interpellál a gazdák cséplési benzinszükség­­­­etének biztosításáért. L Sréter István honvédelmi miniszter válaszolt ezután :megnyugtatólag Gunda Jenőnek a hadirok­kantak, hadi­özvegyek és hadiárvák visszatartott segélye ügyében, vala­­mnint Bánéz Bélának a hadirokkantak újból való felülvizs­­­gálata tárgyában előterjesztett interpellációjára, ígérve a így őri intézkedést. 1 . A válaszokat a nemzetgyűlés tudomásul vette.­­! Gróf Sigray Antal interpellációt terjeszt elő a kü­lügy­­­miniszterhez aziránt, van-e tudomása arról, hogy Sopron­iban, az ottani entente-misszkihoz beosztott osztrák meg­­­bízottak agitációt fejtenek ki avégből, hogy a lakosságot­­az osztrák köztársasághoz való csatlakozásra megnyer­­­jék. , Gróf Teleki Pál miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy vizsgálatot indít ez ügyben és kéri az interpelláló képviselőt, legyen adatokkal segítségére, annál inkább, [m­ert ez a kérdés az entente-ot is érdekli, amely Német- Ausztriával szerződést kötött. ] Gróf Sigray Antal és a Ház a választ tudomásul veszi. [­r/ Szőts Dezső a pápai szövőgyár keresztényszocialista­­uókásainak üldözéséről interpellál. Drechsler János pe­ren­g a tanítók vasúti díjkedvezménye 'ügyében, jy'Az ülés három órakor ért véget. ! ­lentz Károly­­ közélelmezési miniszter lesz. L­­entz Károly kinevezése közélelmezési miniszterré a kijjövő hét derekára várható. Azok a hírek, hogy a közélel­­lmezési hivatal átreformálása után nem miniszter fogja­­többé vezetni a közélelmezési ügyeket, nem felelnek meg­­a valóságnak. . Közélelmezési államtitkár, hír. szerint, dr. Homonnay­­Tivadar nemzetgyártási képviselő, a Magyarszági Vasuta­­­sok Országos G­gffasági Egyesületének elnöke lesz. / Pis Herich István mentelmi ügye.­ ­_ A Nemzeti Újság munkatársának alkalma volt REszi#?/ Károllyal, a, mentelmi bizottság elnökével be­­­eszélni, aki a közte és Mikovényi előadó között — segyik esti lapban között — ellentétekre ^vonatkozólag [a következőket mondotta : ^ "A mentelmi bizottság ülésén történtekről természetesen nem nyilatkozhatom, de azt megálla-­­pitom, hogy köztem és Mikovényi előadó között a Friedrich István mentelmi ügyében hozott hatá­­rozat megszövegezése körül ellentétek annál ke­­­vvésbbé váltak, miután azt együtt végeztük. . . —­ A szövegezés körüli ellentétekről forgalomba . Af­erüli híresztelések abból keletkeztek, hogy az elő- H^edónak fizikai ideje nem volt még arra, hogy a ^jelentés kész szövegét a bizottságnak prezentálja, erre a határozat lényege tekintetében a megállapo­­-­tdás már megtörtént. A bizottság második ülésének tárgya csupán a már kész határozat szövegének ■^megállapítása, amit hétfőn beterjeszt a nemzetgyű­lés elé. MaSdoftMIk a bojkott. 4 JR* Arbeiterzeitung“ szerint sem elég,erős az« Internacionale. V •; r5 Bécsben lázas tanácskozások folynak arról, hogy miként lehetne a bojkott megszüntetését előnyös vagy legalább is­­kevésbbé szégyenletes módon véghezvinni. A MiMygminisz- stériu­mban tegnap konferencia volt, amelyen elhatározták­, hogy Ausztria a bojkott következtében visszatartott postai kü­l­­­deményeket, valamint a Magyarországba címzett és Ausztria kerületén levő áruküldeményeket sürgősen továbbítja Magyar-­­országba.­­ A kerületi munkástanács tegnapi ülése még nem döntött­­a bojkott kérdésében, hanem — bár Forstner képviselőj­e hosszú, beszédben kifejtette a bojkott bukásának okait,­ [holnapra halasztotta a döntést. Egy hír szerint azonban fe Becsben mától kezdve felvesznek Budapestre szóló táviratokat. [Budapestről Bécsbe szóló táviratokat, mint értesülünk,­­egyelőre nem vesznek fel. A bécsi lapok ma is az eddigi hangnemben írnak- A­ pol­­­gári, sajtó örvendezik, az Arbeiterzeitung pedig kesereg. " Az Arbeiterzeitung a többek közt ezt mondja : Meg kell'­­rögzíteni azt a tényt, hogy a szakszervezeti internacionale­­M­ég nem elég erős ahhoz, hogy feltétlenü­l győztes lehessen.­­Azokban az országokban, amelyek nem közvetlenül határo­sak Magyarországgal, a munkások nem fejtettek ki annyi ,­­erőt, amely országuk közvéleményét befolyásolhatta volna. A Neue Freie Presse megállapítja, hogy a cseh és­ a német­­­ipar saját érdekében használta ki a bojkottot és pak­aszko­­kodik, hogy mivel rendkívül sok Magyarországnak szóló, ■szállítmány vesztegelt a vonalakon, a torlódás miatt nem ■­­lehetett elegendő szenet szállítani Bécsnek. A M. T. I. jelenti: Ma éjjel 12 óra 5 perckor a­­közvetlen idefenforgalomi Becsesei hétheti szünet után díjra megindult. Megindulnak a bécsi vonatok. [­ A Magyar Államvasutak igazgatósága közli, hogy Buda­pest és Bruck—Királyhida—Bécs között a BIO és B9 számú [különleges gyorsvonatok, továbbá a 16A és 19A számú­­személyvonatok hétfőtől, augusztus 9-től kezdve ismét­­forgalomba hozatnak. Ettől a naptól kezdve a 12A és 13A­­számú személyvonatok, amelyek eddig csak Budapest és Bruck—Király­hida között közlekedtek, meghosszabbítják .Útjukat egészen Bécsig.A BIO számú különleges gyorsvonat­­ Budapest keleti pályaudvarról minden hétfőn, szerdán és­­pénteken délelőtt 10 óra 15 perckor indul és Bécsbe dél­után 3.55 perckor megérkezik. Az ellenirányú B9 számú­­különleges gyorsvonat Bécset minden kedden, csütörtö­kön és szombaton délután 2 órakor indul és Budapest ke­leti pályaudvarra mppi-i­ este 7 óra 30 perckor. A 16A szám­i személy­vonal, indul Budapest keleti pályaudvarról miniten túlién, szerdán és pénteken este 6.órv.:•••.•, az t ber.­­jiV.R.vu 19a számú személysvonat megérkezik a keleti föálya- NEMZETI ÚJSÁG udvarra minden szerdán, pénteken és vasárnap reggel 8.10 perckor. A 12A és 13A számú személyvonatok vasár­nap­ kivételével naponta közlekednek. A 12A számú sze­mélyvonat indul Budapest keleti pályaudvarról reggel 8 óra 20 perckor, a 13A számú személyvonat Budapestre érkezik este 7 órákéig. O-IOO-oO00›‹0››d› firisifeet m tápláljunk! — Levél a szerkesztőséghez. — Tisztelt Szerkesztőség ! A­ keresztény olvasóközönség méltó elégtétellel látja, hogy a Nemzeti Újság nem ült fel a szociáldemokraták megjavulását híresztelő be­szédeknek és hírlapi cikkeknek. A nemzetközi for­radalmi szociáldem­okrácia — amint azt b. lapjuk mai vezércikke igen helyesen megállapítja, — nem sza­kított nyíltan azzal a marxi ideológiával, melyben az internacionálé elfordul a haza fogalmától. Nem is tehette, mert a II. és III. internacionálé között csak taktikai vagy talán inkább csak tempóbeli különb­ségek vannak. Ég és föld, tűz és víz sohasem egye­sülhetnek, a szociáldemokrácia sohasem helyezked­­hetik a civilizált nemzetek kereszténységben gyö­kerező erkölcsi világrendjének álláspontjára, mert mihelyt ezt teszi, már nem lesz többé szociáldemok­­rácia.­A szocialista-kommunista «erkölcs» talán soha­sem leplezte le magát olyan szemérmetlen nyiltság­g­ól, mint a lengyel-orosz fegyverszüneti tárgyalásokra itűzött napon, mikor «véletlenül» éppen az a híd égett le, amelyen a lengyel kiküldötteknek át kellett volna lépniök az orosz vonalat. Véletlenül leégett a híd, hogy az oroszok még néhány napot nyerjenek az előnyomulásra és ennek a tűznek vörös fényénél immár kétségtelenül látni kellett, hogy soha­­azt a különbséget, ami az erkölcsi felfogásokban e két ellen­tétes tábor között mutatkozik, áthidalni nem lehet. Amikor egyik fél­ a másiknak gyökeres megsemmisíté­­sére tör, akkor ott tranzakcióknak, megegyezéseknek, kiegyenlítéseknek helye nem lehet, lehetősége nincs. A morális felfogásokban való e különbség mutatkozik meg abban a magatartásán is, mely minden szo­ciáldemokrata kormányzatot merőben ellentétes er­­kölcsiségűnek mutat, mint ahogy ezt a keresztény I '1 _______.1 ._______* államrend s— vagy ha jobban tetszik, polgári állam­rend évezredes hagyományai kifejlesztették._ A szo­ciáldemokráciának a célszerűség, a célra vezető cselek­vés az iránytűje s ridegen elrúg magától mindent, ami ennek akadályozója. Ez az oka annak, hogy sem az álamkormányzatban, sem a pártéletben nem tart be a szociáldemokrácia megállapodásokat vagy adott szót, ha az nem célszerű. Láthatjuk ezt a Károlyi­rendszer idején, mikor Kunfi egyenesen becsapásra dolgozott. Ő mondatta el azt a hírhedt beszédet, hogy : «hat hét múlva választunk» és már tudta, hogy nem lesz választás, vagy ha lesz, akkor annak eset­leges kellemetlen következményeit fegyverrel fogják lehetetlenné tenni. Ő mondotta, hogy : «addig füg­gesszük fel a harcot­, és már tudta, hogy másnap ő fog harcba lépni, írtig az adott szóban jámborul biza­kodók tétlenül maradnak. Láthattuk ezt a rendszert az osztrák kormány (Kun Béla esete) és a bojkott­rendező Fimmen magatartásában is. Most, amikor a bojkott állítólag megszűnik, ezeket a szempontokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Hol van a biztosíték, míg itt nem, egy újabb becsapás készül . Ausztria éhes, célszerű tehát most a­ cséplés idején feloldani a bojkottot. Kérdés: nem kezdik-e majd újra, amikor már íthet­ék innen, amire szüksé­gük van ? . Nézetem szerint Csonkamagyarországnak nincsenek olyan fölöslegei, melyekkel Őfenségeit, a­­ vörös inter­­nacionálét táplálhatná. Ha adunk, adjunk csak a ke­resztényeknek ! Semmi értelme annak, hogy mi gon­doskodjunk megátalkodott ezenségünkejek, a szo­ciáldemokrata vörös osztrák terrornak gyomráról. Éppen ezért felvetem a következő gondolatot: 1. Gondoskodjék a kormány arról hogy a bojkott felfüggesztése esetén élelmiszert Magyarországból Ausztriába, csak kimondottan keresztény alapon álló munkás és tisztviselőszervezetek kaphassanak. En­nek szigorú garanciát követelendők. 2. A körülöttünk levő rablóáramokba élelmi­­­szert csak a történelmi Magyarország területére, tehát csak a megszállt területekre vihessenek ki s az ilyen szállításokat­ is csak szigorú garanciák mellett engedjék meg. (Aláírás) Egy volt kormánybiztos-főispán. Vasárnap, 1920. augusztus­­8. e­fix nem lát alapot vádemelésre Friedrich ellen. A királyi ügyészség Vádirata Tisza meggyilkolása ügyében­ ­A­ hadbíróság előtt folyó szenzációs bűnper három vádlottja már egy hét óta tartja lázas izgalomban az ország közvéleményét. Drámai fordulatokban gazdag ez a tárgyalás, amelynek vértől gőzölgő hátterében három degenerált, sötét alak riasztó profilja emlékeztet az «őszi rózsás forradalom» patkányaira. Hüttner, Szlanykovszky és Dobó : három Semmit mondó név, igazi szimbóluma azoknak a «névtelen szabadsághő­söknek», akikből máról holnapra városparancsnokok, «miniszterek» és­­ gyilkosok lettek , nem politikai meggyőződésből, sőt még csak nem is ambícióból, s h­anem a kapzsiság, a rombolás kártékony ösztönétől. Egy hét óta kavarog ennek a förtelemnek mérges, fojtó gáza a levegőben ; a vádlottak padján vergődő gyilkosok tagadnak, kétségbeesetten védekeznek és észrevehetően összetamilt vallomásukkal görcsösen ta­paszkodnak egy politikus személyébe, mint hogyha etből függne az ő szabadulásuk. És jellemző a gerinc­­iesen, hamar felejtő magyar közvéleményre, hogy fogékony talajra lelt benne a legszörnyűbb gyanú is„ úgy hogy igazán kapóra jött az ügyészség vádirata, Melynek lap Máris egerje és vaslogikája pozdorjává töri a lappangó gyanút és pucéran állít­ja oda a három csa­­torna-partkányt,akik közül az egyik sikkasztó, a másik bigamist­a, a harmadik nagyzási mániában szenved,­­de­­mind a háromból egyformán hiányzik az erkölcsi­­érzék. Ezekre az igazságokra világít rá a királyi ügyészség terjedelmes vádirata, melyet dr. Váry Albert főügyész maga készített el. Felöleli ez a vádirat mindazokat a forradalmi momentumokat, amelyek 1948 őszén leját­szódtak. A királyi ügyészség tíz egyén ellen emel vádat. A gyilkosság tettesei Dobó István, Sztanyk­ovszky Tibor, Horváth-Lanavics Tivadar és Pogány József, akik közül az utóbbi kettő szökésben van. A gyilkosság felbujtói Kéri Ptti, Fényes László­ és a szökésben levő Csernyák Imre. Mint bűnsegédek szerepelnek Gaertner Marcell vegyészmérnök, Lengyel László gyógyszerész és Vágó- Wimneln Jenő ügynök. A vádirat vázolja a­ világháború alatt vívott politikai harcokat, leírja azt az emlékezetes parlamenti ülést, amelyben Lovászi­ és Vass János kö­zbekiáltott­a , hogy : ,«Mi elszente­ barátok vagyunk», amely után Lékai- Lerner János revolvermerény­letet követett el gróf Tisza István ellen. Másnap gróf Tisza beismerte, hogy el­vesztettük a háborút. Végzetes hatása volt ennek a kijelentésnek — mondja a vádirat. — A háborúellenes destruktív elemek­­súlyát és erejét hihetetlenül megnövesztette. Idézi a vádirat­ több lap vezércikkét, amelyek sorban Tisza el­len írtak. Azt írták, hogy a halálangyal suhintásra emelte fel pallosát, a másik cikk az egész világ leggyűlöl­­tebb emberének nevezi Tiszát. Részletesen leírja a vád­irat további része a képviselőház utolsó ülését, ismer­teti az október 24-étől kezdve megjelent lapközlemé­nyeket. Október 25-én este a Károlyi-pártkor külön­­szobájában megalakult a forradalmi katonatanács. Ezt megelőzőleg október 22-én éjféltájban a Károlyi­palotában megalakult a nemzeti tanács. A katonákat felizgatták, a csőcselék tüntet a nemzeti tanács mel­lett, az egyetemi ifjúság kiáltványt tesz közzé és tün­tető felvonulást rendez. Az utcai tüntetések folyvást ismétlődnek. A vádirat kifejti a további eseményeket egészen annak megállapításáig, hogy gróf Károlyi Mihály és­­minisztertársai október 31-én este 6 órakor letették az esküt József főherceg kezébe. Ugyanebben az órában meggyilkolták gróf g* Tisza Istvánt.­ ’­ A vádirat külön fejezetben foglalkozik egyik-másik vádlott jellemrajzával. Csernyák Imre tényleges had­nagyot annak idején nyu­gdíjazták. Utóbb sikkasztás miatt szabadságvesztés büntetésre ítélték és rangjá­tól­ i­s megfosztották. Büttner Sándor tényleges fő­hadnagy a diktatúra alatt Korvin-Klein Ottó besúgója volt. Megfelelő díjazásért ellenforradaknázok kikém­lelésével és feljelentésével fogfe*koz®lt. A diktatúra bukása után mint sikkasztó b­epütt fotósábon. Sztany­­kovszky Tibort a vádirat teljesen elzüllött fiatalember­nek jelzi. Hogy magát a katonai szolgálat alól ki­vonja,­­saját kutyájával haraptatta meg magát és igy a Pasteur-intézetbe került. Feleségétől megszökött, so­kéig Budapesten csavargott s anélkül, hogy tör­vényesen elvált volna, újra megnősült. Dobó István a Vádirat szerint nagyzási mániában szenvedő, fel­tűnni vágyó, elmebajt színlelő műveletlen ember. A legzüllöttebb Horváth-Lanovics Sándor tengerész, aki lopásokért az aszódi javítóintézetbe került, onnan megszökött, matróz lett. Fokiból is megszökött. Pécsett részt vett a katonai lázadásban, onnan is megszökött és Pesten csavargót! Büntetőjogilag komolyan értékelhető bizonyíték ezideig a vizsgálat során nem merült fel arra, hogy a gyilkosságot a "szereplő Károlyi-párti politikusok, vagy a nemzeti tanács tagjai készítették volna elő és a tet­teseket ők, bírták vele a rá a bűncselekmény elköveté­sére. Kivétel Kéri Pál és Fényes László. Az megálla­píthatónak látszik, hogy a gyilkosság gondolata Kéri Petitől ered. Nagyszerű fegyvertára Csernyák Imre és Fényes László kö­zbenjöttével ők hárman voltak a kigondolói, tervezői és végrehajtói ennek a gyilkos­ságnak. Kapóra , jött a dolog Pogány Józsefnek, kit mérhetetlen gyűlölete és rettenetes hatalmi vágya szinte kéj­jel állitott a tettesek sorába. A többi vádlot­tak züllött, pénzért mindenre kapható, közönséges gonosztevők. Külön foglalkozik az ügyészség vádirata Friedrich István személyével. Eszerint Friedrich István neve Hüttner vallomása alapján került bele a bűnügybe. Ez a vallomás azonban a vád emelésére rész­ben elegendő alapot nem nyújt, részben pedig valatlnnnak bizonyult. Hüttner szerint a két napon át tartó előzetes meg­beszélés során Tisza meggyilkolásának kérdését Kéri tárgyalja. Hock János elenezte, Fényes helyeselte, de hogy Friedrich is nyiatkozott volna, azt Hüttner nem mondja. Egy ilyen beszélgetésnél való jelenlétes bűn­vádi eljárásra elegendő alapot nem nyújt. Hüttner vallomásának másik része, amellyel a lánchídi esemé­nyek után, tehát október 20-én történt eseményekkel terhelt Friedriche­ valótlannak bizonyult, mert Fried­rich bizonyította, hogy október 29-én és 30-án nem volt Budapseten és csak október 31-én délután tért újra a óvárosba.­­ Megjegyzi a vádirat, hogy a hatte­íróságnál folya­matban lévő bűnügy irataiba nem tekinthetett­ be, s így az ott összegyűjtött anyagot a vádirat elkészí­tésénél nem használhatta fel. Jelzi végül a vádirat, hogy Dobó, Sztanykovszky és Vágó polgári egyének, s felettük való bíráskodás a polgári büntetőbíróság alá­­tartozik. CspAz ügyészség vádiratát kikézbesítették a fogvahivő vádlottaknak és ha azok kifogást emelnek, ezétt­ a vád­tanács dönt. A vádtanács határozata­ikrán meg­tartják a főtárgyalást, amelyre az ügyészség 400 tanú beid­ézését indítványozta. A főtárgy­láson d­r. Langer Jenő kúriai­ bíró, a Matestüs­vényszék elnöke­­fog elnökölni. -

Next