Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-01 / 207. szám
ltek.SE»--! ^ . V Szerda, 1920 szeptember 12 « 11. évf. 2W.M. NEMZETI ÚJSÁG uitliiinimmiii minimum iimi ■ ' 11 ■ i m 111 ni m unni iiiiiiiini n i": i m mii Iliim ni mi ituiiiiiliil mi iiiiiin inni mii iiiiiiiniiiiii iiiiimi liillllllll lllllllllllllllllllllltltlllll lllllllllil tltllilll llliltliilili nmiMiaf imwiitinimiiiiiiiimiiiiiHiiiiiiiiiiriiiiHiiiiriHiriiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmimiiriimiiiiiiiiiiiHHirmmiHiiitiiiiiiiiirfflHniiiHiwmiiiiitiiimiitimiiiHmiiiiiiiiimfiiiiimiMimiiiiirHuiimimrmi Szerkesztőagg: Budapest, VII!., Szentkirályi-utca 28. sz. KFBÍ87TÍST PÍH ITTNAI NAPIT AP Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140kos, Telefon: JÍzsef 65 és J f 66. —Kiadóhivatal: IV.ker„ aUftüö* I Hü 1 LULU 1RÄ1 BATlifiT negyedévre 70 kor, egy hónapra 25 kor. Egyes szám Gerlóczwitca 11. sz. Telefen: 5—67, 5—68 cs 5—69. Felelős szerkesztő: Túri Béla- I korona.— Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Elvégre, ha az átélt rettenetes tanulságok után valóban lélek és nemcsak a száj szerint akarunk keresztények lenni, úgy intézményesen kell gondoskodnunk arról, hogy a nemzeti közszellem kifejlesztésének legfőbb tényezője, az iskola, parancsoló határozottsággal hordja magán a keresztény jelleget. A közelmúlt arra tanított meg bennünket, hogy minden érvényesülni szándékozó tévtan legelsősorban az iskolára akarja a maga bélyegét rásütni. Nos, időtlen időkig biztosítanunk kell nemzetünket afelől, hogy iskoláink fejlődési irányát magyarságunk és kereszténységünk szabja meg. Miklóssy István. iránya. X iskolaügyünk fejlődési iránya a legutóbbi évtizedekben. zegzugos utat mutat; évszázadokon keresztül e genesvonalú és fokozatosan emelkedő irányát a liberalizmus égisze alatt kifejlődött nyugtalan és türelmetlen szellemű tévtanok térítették le az emberi alacsonyságok görbevonala pályáira. Vájjon mi volt legutóbb kulturális életünk hirtelen elkanyarodásának legfőbb oka? Korántsem a zsidók, korántsem a marxisták és korántsem a népbiztosok. Szellemi, erkölcsi és közgazdasági életünk is, a legutóbbi évtizedekben hozott liberális törvények révén került az emberi alakonyságok lejtőire. A beözönlő zsidók, a marxisták csak annyit tettek, hogy lelkületüknél fogva mohó örömmel emelték rá egész gazdasági és kulturális életünket azokra a vágányokra, amely címek irányát liberális törvényeink szabták meg. Tételünk bizonysága egy iskolaügyi életünkből vett példa. A középiskolákra vonatkozó 1883. XXX. tc. — amelyet a „legjobban keresztülvitt magyar törvényalkotásnak“ minősítettek a közelmúltban —7 első fejezete kimondja, hogy a középiskola fő feladata az, „hogy az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa.“ Ezen szakasz tartalma és szelleme körül a főrendek házában a törvény tárgyalásakor bő vita indult meg. A vita amaz indítvány körül indult meg, hogy a szöveg eme kitétele helyett: „magasabb általános műveltséghez juttassa“ ez tétessék: „valláserkölcsi alapon általános műveltséghez juttassa“. A vita során hangsúlyozták a felszólalók, hogy az egész tanügy középpontja a valláserkölcsi neveléssel egybekapcsolt oktatás; az egész oktatásnak valláserkölcsi alapon nevelői befolyástkell gyakorolni az ifjú szívekre. Az aggodalmaskodó többséget a miniszterek azzal a kijelentésükkel nyugtatták meg, hogy a valláserkölcsi alap mellőzése „föl sem tételezhető“ és elvégre „a középiskolák tan és nem nevelő intézetek.“ így a valláserkölcsi kifejezés a törvényből szerencsésen ki is maradt. És vájjon mit jelentett ez iskolai életünk további folyamán? Azt, hogy szép lassan, egyéb liberális törvényeink alapján is, életrekeltek a Jászi Oszkárok és Somogyi Bélák, mint a Kún Béláék előfutárjai és a keresztény magyar közélet zuhanva haladt a lejtőn lefelé. Hiszen a Kunfi Zsigmondoknak már nem is kellett volna egyebet tenniök, mint a „legjobbra keresztülvitt magyar törvényalkotásból“, an vak első fejezete 2. és 4-ik paragrafusából is ülni e két szót „hit- és erkölcstan“, továbbá a 9-ik paragrafust, és előttük állott volna a laikusmorál szerinti tanügyi törvény. Ho így is, éppen a törvény erőtlensége és határozatlansága folytán volt lehetséges a háború előtti közelmúltban, hogy a tanári szobákban, sőt tanárgyűléseken is nyíltant hivalkodtak szabadkőműves és radikális tanárok, hogy a valláserkölcsi nevelésnek ellenfelei. Ezek a tanárok egészen szépen eltaníthattak, anélkül, hogy a törvénnyel és hivatali esküjükkel csak némi összeütközésbe is jutottak volna. Ellenkezőleg, még ma is van közülük direktor, sőt fődirektor is. Ha ellenben az 1883-iki XXX. törvénycikk kifejezetten megjelölné az iskolai nevelés valláserkölcsi alapját és ha az egész törvénycikk szelleme is viszszatükröztetné a valláserkölcsi nevelés elkerülhetetlen szükségességét, úgy kellő ellenőrzés mellett, egyetlenegy vallástalanságát hangoztató tanár sem léphette volna át becsülettel, állásának kockáztatása nélkül, az iskola küszöbét. Lám, így hat ki egy-egy törvény a tényleges, igaló életre, a közélet egész szellemére és annakminden szükségletére. Ami iskolaügyi törvényeinket illeti, mindennél fontosabbnak tartjuk, hogy a magyar iskolák számára fölállított törvényes keret pótlólag, de teljes határozottsággal tolja előtérbe azokat a legfontosabb nevelői szempontokat, amelyeket annak idején (aközépiskolai törvény megalkotásakor), a miniszterek, a főrendiház többsége akaratának ellenére előtérbe tolni „feleslegesnek“ tartottak. s Általánosságban megszavazták a botbüntetést !A szavazás aránya: 66—41. — Toracsányi miniszter módosításul. A nemzetgyűlés mai ölesét fél 11 órakor nyitotta meg Rabovszky István elnök és bejelentette, hogy Emich Gusztáv a hódmezővásárhelyi I. kerületi, Wagner Károly pedig kemecsei mandátumukról lemondtak. A Ház a lemondásokat tudomásul vette és felhatalmazta az elnököt, hogy az új választások kiírása iránt intézkedjék. Napirend előtt Kenéz Béla, az I-fő bíráló bizottság elnöke jelenti, hogy a bizottság a Schlachta Margit mandátuma ellen beadott panaszt elutasította, mivel panaszlók a hozzájuk intézett felszólítás dacára sem neveztek meg közös megbízottat és igy javasolja, hogy a Ház Schlachta Margitot a végleg igazolt nemzetgyűlési képviselők névsoraira vegye be. — A Ház így határozott. Következett a napirend során a botbüntetésről szóló javaslat tárgyalása Somogyi István előadó a zárszó jogán hosszasabban reflektál a vita során elhangzottakra. Ha a javaslat ellen felszólaló egyes képviselőtársának beszédét vizsgálja , azt kell"megállapítani, hogy Anglia, Norvégia és Dánia a legbarbárabb államok, mert ezek megszavazták a botbüntetést. Arra is hivatkoznak egyesek, hogy ez a javaslat a paraszt ellen irányul Bizalmatlanságot hoz ebben a független magyar bíróság működésével szemben, mert ezt a büntetést kizárólag csak a bíróság jogerős ítélete alapján szabhatják ki. (Nagy zaj. Közbekiáltások: Ezt senki sem mondta!) A krisztusi tanokkal sem ellenkezik a javaslat, mint ahogy némelyek felhozták, mert Krisztus azt is prédikálta, hogy aki kővel megdob, dobd viszsza kenyérrel, de aztán korbácsot vett a kezébe és kiverte a kufárokat. Élesen kikel ezután Somogyi Czizmadia Sándor felszólalta ellen, ki újabban a parasztság egyedüli védőjének a szerepében tetszeleg, de a népbiztosi székben nem védte meg a parasztot. Csizmadia Sándor közbekiabált, mire elnök figyelmezteti, hogy rendre utasítja, ha a szónokot zavarja. Somogyi István: Aki ezt a javaslatot legjobb meggyőződése ellenére sem szavazza meg, az nem való ide. (Nagy zaj, Szterényi közbekiált.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter szólal fel ezután és kijelenti, hogy hajlandó minden objektív észrevételnek helyt adni. Éppen ezért azokat a pontokat, amelyek aggályosnak látszottak a fölszólalók részéről, módosította vagy kihagyta a törvényjavaslatból, így a 7-ik szakaszt. A botbüntetés még" az árdrágítás esetében is csak a hivatásosan árdrágítással foglalkozókra szabható ki, azt pedig senki sem tételezheti fel, hogy a földműves- és 3j gazdanép között lennének olyanok, akik üzletszerűen foglalkoznak árdrágítással. Rubinek Gyula, mint a miniszterelnök helyettese kijelenti, hogy a kormány álláspontja kezdettől fogva az, hogy ezt a kérdést szabadjára hagyja. (Taps a jobboldalon és a középen.) Az árebrágításról szóló törvényjavaslat után meglehetős közhangulat van odakint, amely helyesli a botbüntetést és ezért nyújtotta be ezt a javaslatot a kormány. Bottlik József elnök jelenti ezután, hogy több mint 30 képviselő névszerinti szavazást kért. Miután ezek túlnyomó része jelen van, elrendeli a névszerinti szavazást és az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után megkezdődik a névszerinti szavazás, melynek eredménye: * igennel szavazott 107 jelenlevő képviselő * közül 66, így a javaslatot a nemzetgyűlési 25 szótöbbséggel a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Rövid szünet után Csizmadia Sándor személyes kérdésben szólalt fel. A Somogyi képviselő részéről ellene intézett támadást visszautasítja. Ezután a botbüntetésről szóló törvényjavaslat részletes vitája kövekezik. A címnél Bródy Ernő kéri a miniszter, hogy adjon alkalmat a benyújtandó módosítások alapos megvitatására. Hornyánszky Zoltán javasolja, hogy a címből a hatályosabb szó töröltessék. Pásztor József felszólalása után a címet változatlanul elfogadják. Az első szakasznál Tomcsányi igazságügyminiszter kijelenti, hogy" az eredeti javaslatban felsorolt bűncselekmények helyett csak a következő bűncselekményekre kívánja a bobbüntetést alkalmazni:- szemérem elleni, az ember élete ellen elkövetett, a közegészségügyellen elkövetett bűntettek, lopás, rablás, zsarolás, orgazdaság, gyújtogatás, csalárd bukás és vétkes bukás bűntette miatt. Ezzel a módosítással kéri elfogadni az első szakaszt Bródy Ernő kéri a minisztert, hogy a csalárd és vétkes bukás, valamint a zsarolás bűncselekményét a javaslatból hagyja id. Budaváry László: Nagyon helyes, hogy benne van! Az elnök ezután a vitát berekeszti és napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap, szerdán délelőtt tíz órakor lesz. A napirenden az interpellációs- és indíványkönyv felolvasása, a mai törvényjavaslat részletes tárgyalása, a numerus claususról és esetleg a tőzsdeadóról szóló javaslatok szerepelnek. Holnap válaszol az igazságügyminiszter Csernijus Mihály interpellációjára is. Ezután Sréter István honvédelmi miniszter emelkedett szólásra és válaszolt Szilágyi Lajosnak a MOVE ügyében hozzá intézett interpellációjára. Haldsivédelefűminniszter* a M@VE-réf. Válasz Szilágyi Lajos interpellációjára. A nemzetgyűlés mai ülésén nagy érdeklődéssel várták Sréter István honvédelmi miniszter előre bejelentett beszédét, melyben a MOVE ügyében Szilágyi Lajos képviselő részéről hozzá intézett interpellációjára válaszolt. Sréter István honvédelmi miniszter kijelenti válasza során, hogy nem kíván foglalkozni az interpelláció személyes részével, hanem csupán azzal, amely a hadsereget illeti. A posztó-ügyre vonatkozóan kijelenti, hogy a minisztérium a 4000 méter posztót nem a Nyukosznak, hanem a MOVE tagjainak utalta ki azzal, hogy a textilárukban nem részesülő hadirokkantai, hadiözvegyek és nyugdíjasok kapjanak belőle. Átiratilag értesítették erről a Nyulóoszt is, ez azonban nem kapta meg az átiratot. A posztó-ügyben tehát a MOVE helyesen járt el. A levont havidíjak hovafordításánál a megejtett vizsgálat nem állapította meg sem azt, hogy az összegeket politikai célra fordították, sem pedig azt, hogy hűtlen kezelés történt. A MOVE szabályszerűen összehívott közgyűlése Molnár altábornagy lemondásai után Gömbös Gyulát választotta meg elnökké. A kommün alatt a MOVE-t feloszlatták s amikor a kommün bukása után reaktiválták Gömbös természetszerűen elnök maradt, elnök most is és ez ellen semmi kifogást emelni nem lehet. Vizsgáljuk meg azt a kérdést, váljon szolgálatonkivüli katona lehet-e elnöke a MOVE-nek ? Az alapszabályok szerint csak tényleges vagy nyugdíjas tiszt lehet Minthogy azonban a külföldön nagy idegességet kelt mindennemű szervezkedés, ami Magyarországon folyik, szükséges lesz az alapszabályok módosítása, mert kifelé nagyon rossz hatást keltene, ha tényleges katona kerülne a MOVE élére. Gondoskodni kell arról is, hogy a MOVE-t teljes autómániával ruházzuk fel. Nem tehet eleget Szilágyi kérelmének, hogy Gömböst a MOVE elnöki székéből eltávolítsa. Ha a MOVE-nak nem tetszik Gömbös, szavazzanak neki bizalmatlanságot és válasszanak új elnököt. Ebbe semmiképpen sem akar befolyni. Bejelenti a Háznak, hogy a MOVE nem kiehhet tiszti erők hadakon