Nemzeti Ujság, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

'péniélc, ’tust 'dprUis & NEMZETI UJSÄCS A királyi pár Zürichbe érkezett. A hunndatm­in­t tiltakozott a király svájci tartózkodása ellen. — Ausztriában meg­­erősödött a monarchista mozgalom. — A király látogatás az európai sajtóban. Boss, ápr. 7. (MTI.) Mint a Neue Zürcher Zei­tung jelenti, Károly király a menetrendszerű gyors­vonattal este 7 óra 40 perckor Zürichbe érkezett. A királlyal együtt jött Zita királyné is. Svájc visszautasította a kis­antant beavatkozását. Berlin, ápr. 7. (Bud. Tud.) Egy itteni laptudósító jelentése szerint a cseh és a délszláv hormony til­­takozott Károly királynak Svájcban való tartózko­dása ele.ru A svájci kormány mindkét tiltakozást visszautasította. Olaszország nem küldött ultimátumot. Milánó, ápr. 6. A Corriere della Sera jelenti: Az olasz kormány Károly király ügyében nem inté­zett ultimátumot a magyar kormányhoz, mint azt különböző lapok jelentették, csupán tudtára adta a magyar kormánynak, hogy a király magyaror­szági tartózkodásának mielőbbi befejezését óhajtja. Ausztriában megerősödött a monarchista mozgalom. Bécs, ápr. 7. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése.) Az osztrák politikai köröket élén­­ken foglalkoztatja Seipel dr.-nak, a keresztény- szocialista párt elnökének lemondása. Nagy el­­kedvetlenedést szült még a pártban Glanz dr. had­ügyminiszter menesztése is. A Wiener Stimmen ma esti számában így ír: „A legutóbbi napok ese­ményei megerősítették Ausztriában a monarkista mozgalmat. Különösen a Bruckban lejátszódott események hatottak erősen a lakosságra. Hasonló jelentések jönnek a magyar határról, Nyugat­régy ar országból is. A szociáldemokraták ízléste­len brucki tüntetése a nyugatmagyarországi lakos­ság körében, amelyre a király ott tartózkodása igen nagy hatással volt, fölöttébb rossz vért szült. Az osztrák keresztényszocialisták nem köztársaságiak. Bécs, ápr. 7. (MTI.) A Neues Wiener Journal jelenti: A keresztény szocialista párt tegnapi érte­kezletén Molnja képviselő Károly király magyar­­országi útjáról a következőket mondotta: Szóvá kell tennem ezt az utazást, mert tudom, hogy a keresz­­tényszocialista párt magatartását a párt egyes tag­jai élesen bírálják. Szemben a szociáldemokratákkal, akik a köztársasá­gban valami vívmányt látnak, és szemben a nagynémetekkel is, mi nem titkolhatjuk, hogy sorainkban igen sokan vannak olyanok, akik szterol-dekkel csüngnek az osztrák múlton. Az új viszonyoknak alárendelik magukat, de semmi okot sem látnak a lelkesedésre. Felelős helyen nem lehe­tett másként cselekedni, mint ahogy a keresztény­szocialista párt­ cselekedett. A mi helyzetünkben állást kell foglalnunk minden oylan lépéssel szem­ben, amely akár élelmezésünket veszélyezteti, akár a rendkívül lassan nekilendülő termelést ismét kaotikus állapotba döntheti. Európában még nincs béke. Berlinből jelentik: a norvég Ekstrabladet Károly király visszatérésével foglalkozva megállapítja, hogy Európában, még mindig lehetetlenség békére gondolni. Különös, — mondja, a lap — hogy a Bal­­kánon a budapesti hit vétele után mindjárt, készek váltak háborút üzenni Magyarországnak. Úgy lát­szik, a háború mégis csak kipróbál­tabb eszköz min­den döntőbíróságnál és népszövetségnél. Egy állam­férfiú sem gondolt arra, hogy ezekhez a békeintéz­­ményekhez folyamodjék. Wlndischgraetz herceg nyilatkozata. Windisch­graetz Lajos herceg a következő nyilat­kozat közlését kéri: Egy tegnapi déli lap összefüggésbe hozta kül­földi utazásomat Károly király őfelségének Ma­gyarországba való utazásával. Kijelentem, hogy­­ e lapban megjelent közlemény minden tárgyi alapot nélkülöz. Kéthónapi külföldi tartózkodá­som alatt a legilletékesebb vezető­ államférfiakkal igenis többízben érintkezésben voltam és épp azon tényről szereztem meggyőződést, hogy a királykérdésnek megoldása a jelen pillanatban lehetetlen. Ezen tapasztalataimról, úgyszintén külföldön folytatott tárgyalásaimról egyébként a Magyarország politikáját vezető faktoroknak je­lentést is tettem, úgy, hogy semminemű kétség nem merülhet föl külföldi szereplésemet illetőleg. Ami Franchet d’Esperay tábornokkal való állítóla­gos tárgyalásomat illeti, kijelentem, hogy őt egy­általában nem is ismerem és vele sohasem talál­koztam. Windischgraetz Lajos herceg: Könnyen szerzett babérok.­ ­­ranciaországot nem a Dunánál fenyegeti veszedelem. Kétségtelenül megállapítható, hogy a nem hiva­talos Franciaország határozottan rokonszenvel van Károly király iránt. Jacques Bainville, a kiváló publicista, „Könnyen szerzett babérok“ című cikké­ben „sovány győzelemnek" mondja, hogy az antant távozásra­ kényszerítette Károly királyt. Hozzáteszi azonban: így magyarok nem volnának többé magya­rok, ha az antant beavatkozására megszűnnének monarchisták lenni. Nem jó módszer úgy tenni őket köztársaságiakká, hogy megfosszák a királyságuk­tól, nem csupán a győzök, hanem ama népek paran­csára, akik iránt a legnagyobb ellenszenvvel van­nak, az országukon osztozkodik parancsára.“ Cikke végén fölveti a kérdést: mit fognak tenni a ma­gyarok, mi lesz velük? És megfelel rá: „Ha a Habs­burgok visszatérése eltiltva marad, Ausztria okvetet­­lenül Németországhoz fog csatlakozni és Magyar­­ország követni fogja azt az irányt, amelyet fölös­­leges megjelölni. Elég megnézni a térképet, a tér­­képen a magyaroktól elvett tartomá­nyokat és azt a három kis államot, amelyekkel a magyaroknak a jövőben leszámolni valójuk van.“ A Pigaro­lidu J. Roujon azt mondta: „Akárhogy is forgassuk a kérdést, lehetetlen megérteni, hogy miért éppen Franciaország az, mely a IV. Károly ellen irányuló kegyetlen rendszabályokat kezdemé­nyezi? A szövetségesek nagy hibát, követnek, mert egy baj jelenségeit, magával a bajjal tévesztik össze. A fiatal Habsburg-­ fejedelem Budapestre vissza­térése nem fenyegeti a Versailles­ rendszert; ez más okok miatt r­oskadozik különböző részeiben.“ Ronjon meg van győződve, hogy a magyarok megőrzik úgy monarchista érzésüket, mint nemzeti törekvéseiket s egy félév múlva vagy később újból megkísérlik a királyság visszaállítását. Mit fog akkor tenni a kis- és a­ nagy-antant? A legfőbb tanács nem hord­hatja állandóan karjain fél Európát. Franciaorszá­got nem a Dunánál, hanem a Rajnánál fenyegeti halálos veszedelem.“ A népjóléti minisztérium veszi át a Margitszigetet • Fontos tárgyalások a népjóléti miniszter és a közmunkatanács között. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Nemzeti Új­ság több ízben hangsúlyozta, hogy a Margitsziget ügyében történni kell valaminek, mert a mai álla­pot amikor valósággal láncolnak a szigettel, to­vább fenn nem tartható. Legutóbb Schiffer Miksa nagyvállalkozó vásárolta meg tizennégy millió ko­ronáért a sziget részvényeit és most hír szerint egy francia tőzsdecsoportnak akarja a szigetet 35 mil­lióért tovább adni. Mint a Nemzeti Újság illetékes helyről értesül, a­ Margitsziget ügyében szenzációs fordulat történt. Ben­írd Ágoston népjóléti miniszter ugyanis az egyik legutóbbi minisztertanácson bejelentette, hogy a Margitszigetet a népjóléti minisztérium óhajtja kezelésbe venni. A minisztertanács hono­rálta azokat a fontos érdekeiket, amelyekkel Benárd miniszter előterjesztését megindokolta és ennek alapján nagyfontosságú tárgyalások indultak meg a minisztérium és a sziget jelenlegi tulajdonosa, a fővárosi közmunkák tanácsa között. A fővárosi közmunkák tanácsa ma délutáni ülé­sén is tárgyalta ezt a kérdést, végleges döntést azonban még nem hozott ,főleg azért, mert nincs tisztázva a mostani bérlőnek, Schiff­ernek további szerepe, akit a népjóléti minisztérium nem akar a szigeten továbbra is megtartani. A Margitsziget ügyéről Bénárd miniszter a kö­vetkezőket mondta a Nemzeti Újság munkatársá­nak: — A Margitsziget tulajdonképpen a mi hatáskö­rünkbe tartozik, mert mi foglalkozunk gyógy- és fü­rdőügyekkel és nem a közmunkatanács. Remé­lem, hogy a Margitsziget megszerzésére vonatkozó tárgyalások rövidesen befejezést nyernek és akkor elvesztett fürdőink helyébe új nagyszerű fürdőt fo­gva­s teremteni Csonka-Magyarország számára. A minisztérium házi kezelésben akarja majd vezetni a Margitsziget ügyeit, természtees tehát, hogy a mostani bérlő, Schiffer nem maradhat a helyén. A Margitsziget ügye különben a főváros holnapi közgyűlésén is szőnyegre fog kerülni. Napirend előtt Horváth Károly bizottsági tag fog a tárgyban felszólalni, aki a múltkor is interpellált a sziget ügyében. Felső-Szilésiát felosztják. Németország tiltakozó jegyzéke, Paris, ápr. 7. A szenátus tegnapi ülésén Briand kijelentette, hogy a szövetségházi bizottság foglal­kozik Felső-Szilézia feloszlásával, de ez természe­tesen bizonyos időt vesz igénybe. A németek azt állítják, hogy Felső-Szilézia feloszthatatlan és a tartománynak Németország kebelében kell ma­radnia. Ez a németek álláspontja és nem a szövet­ségeseké Franciaország nem fogja megengedni, hogy Németország a jóvátétel ügyét kapcsolatba hozza a felsősziléziai kérdéssel. A németek tiltakoznak Felső-Szilézia felosztása ellen. Berlin, ápr. 7. A német kormány az antant­­államok kormányaihoz és az oppelni szövetségközi bizottsághoz jegyzéket intézett, amelyben kifejti, hogy Felső-Sziléziában a lakosság kétharmada Né­metország mellett nyilatkozott meg. A népszavazás eredménye alapján tehát Felső-Sziléziát véglegesen egyesíteni kell a birodalommal Felső-Szilézia fel­osztása gazdaságlag életképtelenné tenné ezt a tar­tományt s a kérdésnek ez a megoldása megszegése volna a békeszerződésnek is. Németország Felső- Szilézia megtartása fejében hajlandó­­ Lengyelor­­­­szágnak szenet számtani és más gazdasági rekom­­penzációk­at nyújtani. 3 . 1 ,.,t ..(ir, - n Ilii ir.T.i— T . f.n MÍmfiTr-rrTT-l Pesti Kis Fűrész. „ . /•’ Az Est tegnapi száma vezér-I cikkben támadja meg Kelek­­i Dénest, a Máv. elnökigazgatóját és egy másik vezető hivatalno­­kát A forradalom hangja volt ez, a régi, az igazi miklósandori I hang, amely konszolidációt --------------bőgve búvik meg a jogrend biz­tos fedezékében fajtájával és fajtájának érdekeivel együtt, de forradalmi hangja, forradalmi mozdu­latbősége előkerül abban a pillanatban, amelyben a jogrendet úgy magyarázták, hogy jelentheti ugyan Andor-Arminék testi biztonságát a keresztény ököl részéről, de jelenti egyben legalább is ugyan­ekkora biztonságát a keresztény elemnek, az ál­lam — közte a Máv. — javainak Miklós Andor faj­­testvéreinek harácsoló ösztöne elé. Úgy látszik ez mozog a támadó cikk mögött, melynek hangja, ten­denciája az őszirózsás vezárlap károlyimihályi pél­dányait idézik emlékezetbe. A forradalmár, örök­kön és mindig, szívósan és tudatosan forradalmár Az Est és Miklós Andor elfelejtették, hogy nyíltan, félremagyarázhatatlanul hazaárulással vádolták meg és mind ez ideig nem látjuk nyomát annak, hogy bíróság előtt keresett volna elégtételt A hazaárulás vádjának bélyegével homlokán tám­a­­dásra indul azok ellen, akik reorganizálták a Máv­ intézményét, akik nem árulták, hanem szolgálták hazájukat Ez a sakálok taktikája , és természet­rajza, az emberi sakáloké, kik csak egy fajhoz tartozhatnak, különben kétségbe kellene esni az emberiségen.---------------------/ A katonatanács ügye a had­hvásár előtt A főtárgyalás első napja. (A Nemzeti Újsnág tudósítójától) Ma kezdte meg a budapesti katonai törvényszék annak a nagy­szabású bűnpérnek tárgyalását, amelynek Hoff­mann György tartalékos hadnagy a vádlottja. A katonai ügyészség azért emelt vádat a 22 éves fiatalember ellen, mert egyik részese volt a Ká­rolyi-féle forradalom kitörésének. A vádirat rész­letesen elmondja az október 2­1-re virradó éjsza­kán a szociáldemokrata, radikális és Károlyi-pár­tokból, továbbá a feministák egyesületéből kiválo­gatták azokat a tagokat, akik mint a „Nemzeti Ta­­nács" tagjai magukhoz ragadják a főhatalmat gyakorolni, miután az ország törvényes kormányát lázadás útján eltávolították. A lázadás sikere ér­dekében egy „katonai tanácsot“ is alakítottak, amelynek feladata az volt, hogy a főváros helyőr­ségét esküszegésre és a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozásra bírja. Csernyák Imre százados ka­tonaszökevényekből megalakította a katonataná­csot amelynek egyik tagja lett Hoffmann György is. A vádlott szolgálataiért összesen 16.000 korona ju­talmat kapott. A katonai ügyészség a katonai bün­­tetőtörvénykönyv 159-ik paragrafusába ütköző zen­, átülés címén emelt vádat. A mai tárgyalást délelőtt 9 órakor nyitotta meg Farkas Ferenc dr. alezredes elnök. A tárgyalást Liszk­ay András őrnagy-hadbíró vezeti, míg a vádat Sztupka őrnagy képviseli. A vádlott a tárgyalásvezető kérdéseire kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Amit tett, az ön­álló, független Magyarország érdekében tette. El­mondta, hogy a Gizella-téren október 5-én egy előtte ismeretlen százados szólította meg és hívta fel őt mint magyar embert a Károlyi-párt Gizella­­téri helyiségeibe. Bemutatták a párthelyiségben több akkor szereplő politikusnak is. Fogadalmat tett a katonatanácsnak, amelynek tagjai közé vá­lasztották. A katonatanács kémosztályának azon­ban sem tagja, sem vezetője nem volt és kémke­dési szolgálatokat nem teljesített. A Károlyi-pártban találkozott több politikussal, többek között Hock Jánossal is. Hock János több­ízben hangoztatta, hogy cselekedetük csakis a tör­­vényes magyar érdekek kiküzdéséért történik. A katonatanács bizalmi ülésein nem vett részt, pénzt kapott 10.000 koronát Hadzsics századostól a hon­védelmi minisztérium egyik szobájában borravaló­­költségei megtérítése címén. Az első tanú Hüttner Sándor főhadnagy, aki el­mondta, hogy a katonatanács megalakítása tisztán a polgárháború elkerülését célozta és célja volt az, hogy a karhatalom fegyvert ne használjon a pol­gárság ellen. Nincs tudomása arról, hogy a vád­lott kémszolgálatot teljesített volna, ezt úgy tudja, Sztamjkovszky tette. Arról sem tud, hogy Hesz Aladár kémkedett volna. A következő tanú Sztamjkovszky Tibor joghall­gató, akit a Tisza -féle bűnperben a hadbírósság ha­lálra ítélt, elegáns civirapában megbilincselve ve­zették elő. Nem tud arról, hogy a vádlott részt vett volna a király vonatának kisiklatási tervében. Magyar Lajost a szegedi csillagbörtönből szállí­­tották fel tanukihallgatásra. A tárgyalásvezető bi­­lincsét leoldatja, majd a kérdésekre előadja, hogy a vádlottat nem ismeri, mert akkor a Károlyi­­forradalom alatt igen sok emberrel érintkezett és így nem emlékszik reá. Elmondja, hogy akkoriban több katonatanács működött, így a 11-es tanács a Károlyi-párt kebelében, a Kör helyiségében. Az elnök a főtárgyakat felfüggesztette és 1:1 hí­r­­ítelte, hogy holnap reggel 6 órakor folytatják.

Next