Nemzeti Ujság, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-11 / 126. szám
tyapmflat, 1921. Junius 1I. NEMZETI ÚJSÁG Százhúszezer hadifogoly jött eddig haza. Útban a magyar hadifoglyok. — Oroszországban még 60 ezer hadifoglyunk sínylődik. Kirchner ezredes, a honvédelmi minisztérium hadifogoly-osztályának vezetője. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Hadifogoly. . . . Van-e olyan fásult lelkű, olyan embergyűlölő, akinek e szó hallatára nem újul meg szívében a fájdalom, s nem fojtja el torkát az égő keserűség. Hadifogoly. Van-e toll, amely leírhatja, mit jelent ez a szó? Azóta, hogy végre elrobogott fölöttünk a háború zivatara, jönnek haza, örömtől szinte kiszakadó szívvel, testvéreink. A kommün bukása óta egyre érkeznek haza a magyar fiúk. Sok év szenvedése után, idegen országok közönyös szíve után magyar testvér-szívek várják őket a pályaudvarokon. Várja őket a kormány, vs. társadalom, az egész magyar hasa. Mi minden hadifogoly-transzport érkezésénél ott voltunk, s most fölkerestük Kirchner Sándor ezredest, a honvédelmi minisztérium hadifogoly-osztályának vezetőjét, hogy megtudjuk: hány hadifoglyunk érkezett eddig haza, hogyan érkeznek vissza Magyarországba, s milyen testi és anyagi állapotban lépnek a honi földre? Kirchner ezredes kérdéseinkre a következőképpen volt szives válaszolni: — A Károlyi-forradalom és a kommunizmus idején senkinek sem volt gondja hadifoglyainkra . . . "A kommün bukása után a magyar kormányoknak legszivenfekvőbb ügye volt: a hadifoglyok mielőbbi hazaszállítása. Vezető köreink azt hitték: ez nem fog sikerülni a béke aláírása előtt, — de ebben a hitükben boldogan csalódtak. T. i. még a béke aláírása előtt sikerült 1919 őszén olaszországi hadifoglyaink közül 110.000-t, angolországi foglyaink közül pedig 600-at hazaszállítani. Mikor Apponyi kiment Parisba, első dolga volt hadifoglyaink ügyében beszélni. Jegyzéket jegyzék után küldött, s így sikerült elérnie, hogy francia fogságban sínylődő véreinket visszakapjuk. Valamennyi állam hálás lehet Apponyinak, amiért a legfelsőbb tanács előtt a hadifoglyokért síkraszállt, mert neki köszönhetik, hogy minden nemzet Szibériában szenvedő hadifoglyai hazamehetnek. — A magyar kormány kijárta, hogy a magyar hadifoglyok elé magyar emberek mehessenek, s ők hozhassák azokat haza. — Magyar misszió ment ki Amerikán keresztül Vladivosztokba, ahonnan hazaszállítottak tengeren át 9000 Csonka-Magyarországba tartozó magyart. Az orosz szovjet kormánnyal a magyar kormány szerződést kötött, amely szerint valamennyi szovjetterületről hazaengedik hadifoglyainkat. A szovjet ezt a szerződést nem minden pontjában tartotta be. Mégis: hadifoglyainkat a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával Narváig (Finnország) szállítják, ahonnan Németországon keresztül jönnek haza. Ez a hadifogoly-szállítás állandóan folyik. A népszövetség fölkérésére Nansen, a híres északi utazó vette kezébe a hadifoglyok hazaszállításának ügyét. Az ő segítségével jöttek és jönnek haza a mi hadifoglyaink is. Jelenleg van folyamatban a Turkesztánban és a Kaukázusban szenvedő fiaink hazaszállítása, akik Novorosziszkból Konstantinápolyon keresztül s a Földközi-tengeren át Triesztbe, majd onnan haza érkeznek. Burnier svájci kapitány, a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője, aki nagyon megszerette a magyarokat, irányítja a Novorosziszkból kiinduló hadifogoly-szállítást. Legközelebb két hajó fog érkezni, 14 szállítmánnyal. Ebből a szállítmányból mi magyarok körülbelül 8—10.000 embert várhatunk haza. — Kelet-Szibériában, tehát Vladivosztok környékén, alig van már hadifogoly, akit a magyar kormány költségén szállíthatnánk haza. A magyar misszió likvidálta hadifoglyainkat, s fel jelentette, aki 1920 áprilisáig nem jön haza, az már a magyar állam költségén nem térhet vissza hazájába. Kelet- Szibériában van néhány ember, aki ott akar maradni anyagi érdekek miatt, ezekből csak egy kis transzportot várhatunk. — Hozzávetőlegesen még ennyi hadifoglyunk van Oroszországban: Irkuikban 2000, Krasznojarszkban 3500, Barnárdban 2000, Omszkban 8500, Tomszkban 7500 és Cseljabinszkban 2000, összesen 25.500. Ezek közül körülbelül 70 százalék a nagyar. Rajtuk kívül01.000 hadifoglyunk vár még hazatérésre . . . Majd ők is hazajönnek, hazajön minden magyar testvérünk, mert a sok magyar szenvedés után sok magyar boldogságnak kell elkövetkeznie. Aradi-Szabó István. Befejezték a költségvetés részletes tárgyalását Tomcsányi és Belitska miniszterek beszéde. — A Friedrich-ügy a Házban. — Megszavazták a párbajellenes javaslatot. — A nemzetgyűlés mai ülése. (ANemzeti Újság tudósítójától.) A költségvetési vita befejező napja váratlanul mozgalmas és helylyel-közzel — mondhatnék — viharos volt. Az igazságügyi tárca költségvetése alkalmat adott arra, hogy az ellenzék néhány szónoka részben mint a jogrend szabadalmazott védelmezője, „eszmei“ magaslatról, de a gyakorlati politikai érzék teljes hiányával támadja az igazságügyminisztert, részben pedig a zsidó fajiság szívósságával próbálkozzék a liberális törekvések számára rést ütni. Az igyekezet természetesen kudarcot vallott, s az ügyvédi kamara kérdése körül támadt kavarodásban Wiler László bátor és erélyes beszéde nyomán a nemzetgyűlésen kialakult a helyes vélemény az ügyvédi kar megtisztítására és a régi magyar ügyvédi tekintély helyreállítására irányuló mozgalomról. A Tisza-per kapcsán a Friedrich-ügyet Hornyánszky Zoltán tette szóvá. Tomcsányi miniszter beszéde közben magasra csaptak a szenvedély hullámai, amelyeket a miniszter és Kenéz elnök csak együttes erővel nehezen tudott lesillapítani. A délutáni ülésen Tomcsányi miniszter befejezte megszakítooott beszédét és reflektált a vita során elhangzottakra. A hadügyi tárcánál Beluska Sándor mondott minden irányban megnyugtató beszédet, amelynek során a pártok viharosan ünnepelték, különösen azt a kijelentését, hogy a katonaság nyugalmának megóvása érdekében a politikát igyekezni fog teljesen kiküszöbölni a hadseregből. A vitában még Lingauer és Ferzsák adták elő figyelemreméltó észrevételeiket, végül Hegedűs Lóránt szólalt fel több kérdésben. Rassay párbaj-indítványát 3 szóval elfogadták. Ez a körülmény azonban, amellyel lapunk más helyén is foglalkozunk, csak jelentéktelen, múló izgalmat okozott, minden következmény nélkül. Az ülés, délelőtti ülésen napirend előttUtthwein Sándor félreértett szavait magyarázta, majd áttértek aV körébe, az adóbíróságoknál, pedig egyes bíró ítélkeztem (Élénk helyeslés közben állapította meg, hogy Európában nincs olyan bíróság, mint nálunk, ahol a bírói kar páratlan becsülettel látja el emberfeletti munkáját. Ezután az ügyvédkérdésre tért át. Az ügyvédi foglalkozást nem lett volna szabad bárkinek szabad pályájává tenni. A hites ügyvédnek volt tekintélye is, most az ügyvédi pályát is elárasztotta az idegen faj, amely üzletszerűséget, fürgeséget hozott be munkájával, de nem hozott magával gerincességet és becsületességet. Ezek alkotják ma az ügyvédi kamarában is a többséget s opponálnak a nemzetgyűlés ellen. Ez a kamara a Károlyi-kormány és a kommün idején nem hallotta szavát a magánvagyon védelméről, most azonban a bírói kart izgatja a nemzetgyűlés ellen. Az igazolási eljárást 3300 ügyvéd közül csak 1i ellen folytatták le s történt, hogy László-Löwh Jenő, mint ügyvéd került az akasztófa alá. A vistás állapotokon úgy lehet segíteni, hogy küldjön ki a miniszter kormánybiztost a kamara élére, a jövőre nézve pedig meg kell valósítani a numerus clausust. Ha minden tekintélyt visszaállítunk, állítsuk viszsza a régi magyar ügyvéd tekintélyét is. (Élénk éljenzés és taps.) Ezután Vass József kultuszminiszter beterjesztette a beiskoláztatás megszigorításáról szóló törvényjavaslatot. Az igazságügyi tárca költségvetéséhez Rupert Rezső volt a következő szónok s Vitterrel szemben védeni próbálta az ügyvédi kamarát. A közbeszólók, Taszler, Karafiáthi és Vitter hangoztatták, hogy nem az ügyvédi karról van szó általában, hanem azokról, akik viszszaéléseket követtek el — Bebizonyított tény, hogy bécsi pénzt fogadtak el — kiáltotta Karafiáth, amikor a kommunisták védőiről került szó. Rupert az ügyvédi kamara autonómiáját látja megsértve kormánybiztos kiküldése esetén. Szólt a vármegyékről is, amelyeknek nem tulajdonít nagy jelentőséget az alkotmányvédelem munkájánál. Az internálási és mozirendelet után a sajtókérdéssel foglalkozott, a költségvetést elfogadta, s határozati javaslatot nyújtott be az ügyészség függetlenítéséről, a katonai bíráskodás és a főudvarnagyi bíróság megszüntetéséről, a szent korona nevében való ítélkezésről, s a bírák és ügyészek kinevezésének és illetményeinek szabályozásáról. Rassay Károly a bírói szervezet kiegészítésére hívta fel a kormány figyelmét, , a lakásrendeletet kifogásolta, s előterjesztette határozati javaslatát a párbajozás szigorú megbüntetéséről. A Friedrich-ügy, Hornyánszky Zoltán a jogrend kérdésével kapcsolatban Friedrich István ügyéről beszélt kimerítően. Váry Albert főügyészt megbuktatták,mert ő nem látott okot az eljárás megindítására. A különböző fórumok másfél év óta tárgyalják ezt az ügyet, s ha az ítélet felmentő lesz is, mi ez a tengernyi szenvedésekhez képest. A jogrend hajója ütt léket kapott, s vele együtt mi is elsülyedünnk. Íid ajcarok mutatni arra, hogy amikor az ügyészség előbb nem látott okot a vádemelésre, négy nappal a katonai bíróságon történt tárgyalások megkezdése után ugyanazoknak vallomása alapján, akiknek vallomását az ügyészség előbb nem tartotta alkalmasnak a vádemelésre, eszébe jutott az új ügyésznek, hogy mégis el kell járni Friedrich István ellen, így került a vádlottak padjára. Praktikák történtek és más vágányra terelték az ügyet, a tanukat és a vallomásokat. Friedrich István a vádlottak padjára került, az a Friedrich, akinek köszönheti a nemzetgyűlés, hogy ma itt ül, mert, ám ő nincsen, akkor még ma is a Peidl-kormány van uralmon és a bécsi emigrációhoz hasonló emberek intézik Magyarország sorsát. Beniczky Ödön: szóról-szóra igaza van. Hornyánszky Zoltán: Azt a parányi kis jogrendet, ami megvan, segítsük megnőni. Szóvá teszema Britannia-ügyet is, mert az elítéltek sehol sem ülnek. Mondja meg az igazságügyi miniszter úr, hol ülnek az elítéltek? Beniczky Ödön: Majd én megmondom. Hornyánszky Zoltán: Gadó tanácselnöknek azt a nyilatkozatát, hogy a bíróság nem utasítható, mint az ügyészség s a bíróság jogosult az ítélet kimondására, a lapok nem közölhették, mert a cenzúra nem engedte meg. Történjék velem akármi, itt állok igazságom tudatában, amíg agyonvernek. A jogrend és hazám érdekében teszem ezt. Kéri a bíróság anyagi helyzetének javítását. Erre vonatkozólag két határozati javaslatot nyújt be. A javaslatot nem fogadja el. Bródy Ernő: A legélesebb politikai ellentétben áll Hornyánszkyval, de amit a Tisza-ügyről mondott, mindenben aláírja. Nem szereti a büntetőjognak a politikába való kirándulását. Az ügyészség, mely Friedrichet ártatlannak mondotta, ugyanazon a tényállás alapján nyilvánította bűnösnek. (Közben félreértésből nagy szóvihar támad Virter, Ugrón, Vázsonyi, Rassay között.) Ezután védi Victerrel szemben az ügyvédi kamarát. Virter közbekiált, hogy nem a kamarát támadta, mire Ugrón félreérti és új vihar keletkezik. Az elnök rendre utasítja Ugront, mire végül Bródy elmondhatja beszédének azt a részét, melyben tiltakozik a kamara élére állítandó kormánybiztos ellen. Azután a sajtócenzúra eltörlését követelte és a lakásbíróságot kritizálta. Slachta Margit az előrehaladt időre való tekintettel felolvassa indítványát. Az igazságügyminiszter figyelmébe, ajánlja a válási törvényt. A válásokat meg kell nehezíteni. Erre nézve már a Cálvin Szövetség is feliratot intézett. Azért említi meg ezt a szövetséget, mert a protestánsoknál a válás könynyen megy és a katolikusoknál nagy nehézségekbe ütközik. Indítványokat terjeszteni a válások tárgyában, melyben többek között kéri, helyezzék hatályon kívül az 1891. évi törvény 31-ik paragrafusát. igazságügyi tárca költségvetésének általános tárgyalására. Elsőnek , Viteti László szólalt fel s az igazságügyi szervezet átalakításának szükségességét fejtegette. A jogszolgáltatás lassúságán változtatni kell, a lakásügyeket utazik a közigazgatási szerezetek hatáskövetkezett, melynek során kijelenti, hogy minden erővel segíteni akar a bírói kar anyagi nyomorúságán. Többet nem tud kiutalni, mint amennyit a pénzügyminiszter ad. A címek adományozásával nem lehet segíteni. A bíróság túl van halmozva munkával s ez az oka a törvénykezés lassúságának, amiért is törvényjavaslatot fog benyújtani a büntető perrendtartás egyes rendelkezéseinek egyszerűsítéséről. Védi Viktor ellen az ügyvédi kamarát, az ügyvédi kart általánosságban gyanúsítani és megtámadni nem lehet. Ami az ügyészség utasítását illeti, az a perrendtartáson alapszik. Egyébként az egész világon úgy van. Különben én a magam részéről megemlítem, hogy az ügyészséget konkrét ügyekben soha utasítani nem szoktam. Általános utasításokat adok, az enyhítés irányában. A Tisza-ügyben az előadott tényállás nem egészen helyes, mert a katonai tárgyalás során egészen új momentumok merültek fel, amelyek alapján újabb hosszabb nyomozás indult meg. - - -Hornyánszky: Három napi hosszú nyomozás. Vázsonyi: Az ügyészi értekezlet ellene nyilatkozott a vádnak. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszter: Mivel súlyos vádakkal terheltek — akár alaposan, akár alaptalanul — egy férfiút, éppen Friedrichet, akkor feltétlenül kívánatos, hogy a független bíróság mondja fel, hogy bűnös-e, vagy nem. (Diniért Vidor, Weisz Konrád a padot verik: Bebizonyított alaptalan vádak! (Szilágyi Lajos: Politikai hajsza! Kinek az, érdeke?) Az elnök: Csendet kérek, különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni! (A zaj tovább tart. WelszKonrád és Hornyánszky újra a padot verik. Egy év óta hallgatunk! Becsületünkről van szó!) Az elnök: Hornyánszky képviselő urat rendreutasítom. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter:A leghatározottabban visszautasítom Hornyánszkij Zoltánnak ezt a kijelentését és kikérem magamnak. Tomcsányi igazságügyminiszter válasza 3