Nemzeti Ujság, 1921. augusztus (3. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

’­­/' *I­tt álláspontot foglal el a kormány az elnökválsággal szemben és hogy igazak-e azok a hírek, mintha a kormány az elnöki állás betöltésére ingerenciát akarna gyakorolni, — illetékes helyen a következő választ kaptuk: — A nemzetgyűlés a Ház elnökének lemon­dását tudomásul vette és igy a kormánynak ehhez a tényhez hozzátenni valója nincs. Hogy ki legyen az új elnök, erre nézve a pártoknak önmaguk közt kell megegyezniük. A kormány szemében az elnöki állásra minden olyan po­litikus posszibilis, aki a pártok osztatlan bi­zalmát bírja és akinek személye garancia arra nézve, hogy a nemzetgyűlés aktivitását bizto­sítani tudja. Ha az új elnök személye ezeknek a feltételeknek megfelel, a kormánynak semmi oka sem lehet arra, hogy a pártok megegyezé­sébe beleavatkozzék és ettől távol is, kívánja tartani magát. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából nyert információink egybehangzólag fedik azokat a ki­jelentéseket, amelyeket a kormány és a párt kö­zötti viszony elhidegüléséről munkatársunk előtt illetékes helyen tettek. — A taktika — mondották a pártban — amit a liberális sajtó ebben a kérdésben követ, vi­lágos és ezt a taktikát már régen ismerjük. Eddig a Keresztény Nemzeti Egyesülés Párt­ját játszotta ki a liberális sajtó a Kisgazda­­párt ellen, amikor arról írt, hogy a kormány jobban favorizálja ezt a pártot, mint a kis­gazdákét. Ez a taktika azonban nem vezetett célhoz: a két párt nem ugrott egymásnak. Most tehát fordítottak egyet a taktikán: azt írják, hogy a kereszténypárt lett a kegyvesztett, a kisgazdáké a dédelgetett. Felesleges mondani, hogy ennek az új fogásnak sem lesz meg a hatása a kormányzópártok egyikénél sem és nem fog akadni egyetlen józan politikus, aki ezeknek az ugratásoknak felüljön. 2 Közös párt ér­te kézsét az elnökválság megoldására Nincs megállapodás az elnök szemé­lyére nézve — Készülődés a f­öldva­­gyon­­váltság tárgyalására (A Nemzeti Ú­jság tudósítójától.) A politi­kai kérdések előterében természetesen ma is az elnökválság ügye áll. A pártokat és politi­kusokat az a kérdés foglalkoztatja, ki legyen­­az, akivel az elnöki széket Drakovszky István után betöltsék. A kormány egyáltalán nem kíván befolyást gyakorolni az elnökválasztás­ra és az elnök személyében való megállapodást a pártokra, elsősorban a kormányzópártokra bízza. Mint­ értesülünk, a kormányzópártok intéző­­bizottságai holnap, kedden ebben a kérdésben együttes értekezletet tartanak, amelyen az el­nök személyére vonatkozóan kívánnak meg­állapodásra jutni. Az együttes értekezleten a­­ kormány képviselője is részt vesz. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában­­ ma este igen, sok képviselő járt fenn, aki­­ ugyancsak az el­ökválságról és az elnökvá-­­­lasztásról tárgyalt. Az elhangzott kijelen­­­­tésekből megállapítható, hogy az elnök sze-­­­mélyére nézve a vélemények még nem alakul­­­­tak ki és így a párt állásfoglalásához fűzött ■’ személyi kombinációk koraiak. A Kisgazdapárton — arra az esetre, ha az elnöki szék a párt tagjai sorából töltetnék be,­­ ami egyelőre még eldöntetlen — hír szerint­­ Gaál Gaszton jelöltetéséről beszélnek. Gaál Gaszton egy újságíró ama kérdésére, elfo­gadná-e az elnökjelöltséget, azt felelte: — Hogyan nyilatkozhatnám erről, hiszen még meg sem kínáltak vele. — Az elnökválság ügye, úgy lehet, közelebb jut a megoldáshoz a Ház holnapi ülésén, amikor a kor­mányzópártiak vezetői közvetlen tárgyalást folytat­hatnak­­ ebben az ügyben egymással és a kormány tagjaival. A Ház holnapi ülése különben érdekesnek ígérkezik. Ekkor fogja ugyanis ismertetni Tomcsányi igazságügyminiszter a hadifoglyok hazaszállítása tárgyában létrejött rigai egyez­ményt is. " Élénkebbé fogja tenni a politikát a pénz­ügyi és igazságügyi bizottságok holnapi együt­tes ülése is, amely — valószínűleg utól szól — a földvagyonváltság kérdésével fog foglal­kozni és az elfogadott módosítások alapján megállapítja a javaslat végleges szövegét. Ily­­képp valószínű, hogy a bizottság jelentése még e­ hét­olyamán már a nemzetgyűlés plé­numa elé kerül. A nagy vakáció előtt ez lesz az utolsó tárgya a nemzetgyűlésnek. Addig a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló tör­vényjavaslatot tárgyalják . a kereskedelmi miniszter Rákos­palotán Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter augusz­tus 2-án, kedden délután öt órakor Rákospalotán, a „Colosseum“ mozgóban Rákospalota, Pestújhely, Dunakeszi és Alag községek keresztény kisiparosai, kereskedői, vasutasai és postásai részére nagysza­bású előadást fog tartani. Részletesen fog nyilat­kozni első ízben az ipartörvény készülő revíziójáról és a postások és vasutasok ügyéről. NEMZETI ÚJSÁG " r* tkftjpP ’•­7 ( Kedd, 1921 augusztus 2. A szerbek kiürítik a megszállott területeket A kiürítést és átvételt katonai antantbizottság ellenőrzi a Linder és társai / / elhagyják Pécset (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Hosszú, kí­nos várakozás és alig elviselhető szenvedések után a szerbek által m­egszállva tartott terüle­tek lakossága végre visszanyeri szabadságát és összeölelkezhet az anyaországgal, melytől jog, igazság és szerződés ellenére harmadfél év óta elszakítva tartották. Hogy a szerb megszállás mily anyagi és erkölcsi károkat okozott külö­nösen­ Pécsett és Baranyában, ahol Linderék és Lovászyék ugyanolyan hazaáruló tevékenysé­get fejtettek ki, mint a szovjeturalom elmene­kült patkányai Bécsben: e szomorú epizódjá­ról a háború utáni időszaknak ezúttal nem aka­runk beszélni. Most csak örömünknek adunk kifejezést, hogy elkövetkezett a felszabadulás órája. A magyar kormány sürgető lépéseire az antant-hatalmak Pak­sban székelő tanácsa végre megemberelte magát és tudatta Belgrád­­dal, hogy a kiürítésnek meg kell történnie. A nagyköveti tanács utasítására a Budapesten székelő antant-missziók már kidolgozták a ki­ürítés módozatait, és e hét folyamán megállapítják a napot is, amikor a szerb katonaság kivonulá­sának meg kell kezdődnie. Mint testvérlapunk, az Új Nemzedék jelenti, magyar részről az előzetes katonai és admi­nisztratív intézkedés megtörtént a kiürítendő területek — Baranya, Pécs, Baja és az újszegedi háromszög — átvételére. A nemzeti hadsereg egyik ezredének élén Knós Károly tábornok fog bevonulni Pécsre. A kiürítés katonai pro­gramja a következő: A szerbek kivonulásának első katonai művelete a Somogy­, Tolna vármegyék megszállott részeiből, Baja város és vidékéről s a szegedi háromszögből való kivonulás. A második kiürítési terület: Pécs város és egész vidéke Mohácsig, Villányig és Siklósig. A harmadik kiürítési hadművelet a trianoni szer­ződésben megállapított végleges határig fog történni. Mindhárom kiürítési műveletnek nyolc nap alatt kell megtörténnie. A területek átvételének és kiüríté­sének minden mozzanatát tíz tagú katonai antant­­bizottság fogja ellenőrizni. A területek átvételének pillanatát magyar és szerb részről katonai tisztelgéssel jelzik olyformán, hogy a nemzeti hadseregünk minden szerb katonai állomást és őrhelyet azonnal átvesz. Szerb részről is minden intézkedés megtör­tént a kiürítésre. Linder polgármestert már e hét folyamán kiutasítják a megszálló hatósá­gok. A kiutasítás, hír szerint, formailag már meg is történt oly megjegyzéssel, hogy Szer­biában, illetőleg a jugoszláv királyság megy­szállt területein nem telepedhet le. A hivatásos bolseviki­ agitátorok, akik Lin­der Béla szolgálatában voltak, máris kerekét­ől hóztak. A munkásnép már régen elfordult tőlük. A szerbek az utóbbi időben még meg akar­­­ták sarcolni a sokat szenvedett lakosságot kü­lönböző súlyos adókkal, de a brutális jogtalan­ság ellen úgy az antant részéről, mint magyar részről éles tiltakozás történt. Az ellenőrző bizottság Magyarországon A lefegyverzés végrehajtását ellenőrző an- tant katonai bizottság tagjainak egy része már megérkezett Budapestre. A bizottság, amelynek élén Zuccari olasz tábornok áll, augusztus 5-én kezdi meg működését. NMország hozzájárul a felsősziléziai csapatszállításhoz Az antant közös felszólítást intéz Németországhoz — Anglia türelemre int —• Augusztus 8-ikán összeül a legfőbb tanács (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A francia kormánynak csaknem kétheti nehéz küzdelem után sikerült kijutnia abból a kellemetlen hely­zetből, melybe egy elsietett lépése juttatta. Amint ugyanis annak idején említettük, Briand jelentette Berlinben, hogy Franciaország meg­erősítő csapatokat szándékozik Felső-Szilé­ziába küldeni és felszólította a német kor­mányt, hogy az átszállításról gondoskodjék. Erre a­ lépésre a német kormány azt felelte, hogy a versallesi szerződés értelmében az an­tant-csapatok megerősítése tekintetében nem egyedül Franciaország, hanem a három főha­­talom együttesen van hivatva intézkedni. Pá­risban kénytelenek voltak belátni, hogy­ a né­meteknek igazuk van, s Briand mindent elkö­vetett, hogy legalább utólag megnyerje Anglia és Olaszország hozzájárulását és eképp a szö­­vetséptesek egyetértését ismét dokumenáál­­hassa. Párisi távirat szerint úgy az angol, mint az olasz kormány utasította berlini nagyköve­teit, hogy csatlakozzanak Franciaország meg­tett demarcheához. Paris, aug. I. A legfőbb tanács ülésére Bel­giumot is meghívják. A felsősziléziai kérdé­sén tanácskozni fognak a büntető rendelkezé­sek fentartásának ügyével, az orosz m­egak­­cióval és a keleti kérdéssel is. A tanácskozás 8—10 napig tarthat. Anglia részéről Lloyd- George, Curson és Balfour vesznek részt a­ ta­nácskozáson, akik szerdán utaznak el London­ból Párisba. London, aug. 1. Lloyd-George a katonai em­lékszobor leleplezésénél tartott beszédében el­­ismerte, hogy Franciaországot nagy áldozatai feljogosítják arra, hogy érdekeinek külön fi­­­­y­elembe vétel­ét követelje. __ Ha Anglia türe­­lemre int és mérsékletre ajánl, ezt azért teszi, mert a háborúban megtanultuk a béke értéke­lését. Anglia attól tart, hogy a szövetségesek hatalmának oktalan és szigorú alkalmazása a jövőbeli konfliktusok gyökereit mélyíteni és erősíteni­­fogja. Berlin, aug. 1. A szövetséges kormányoknak Páris­­ból és Londonból bejelentett közös lépése a német kormánynál a csapatszállítások kérdésében ma délig nem történt meg, de illetékes helyen ma délutánra várták. A német kormánynak az antant e lépésével szemben való magatartását Rosen dr.-nak Laurent francia nagykövethez intézett, s még közzé nem tett levele­t alkalmazza, amely kijelenti, hogy a birodalmi kormány a szövetséges hatalmak ama követelésének, hogy könnyítse meg csapatoknak a békeszerződés értelmében Felsősziléziába való szállítását, eleget fog tenni. Az a hír járja továbbra is, hogy a szövet­ségesek nagykövetei a német kormánytól nem fog­nak azonnali csapatszállításokat követelni, mint­­ahogy ezt annak idején Franciaország követelte, hanem csak Németországnak a csapatszállításokra való elvi készségét kívánják. London, aug. 1. (Reuters) Briand francia mi­niszterelnök ma délelőtt azt a választ küldte Londonba, hogy elfogadja azt a javaslatot, amely szerint a legfőbb tanácsot augusztus 2 3-ára hívják össze Párisba. Lloyd-George, Cur­­zon lord és a kormány más tagjai vasárnap útrakelnek. Általában azt hiszik, hogy a leg­főbb tanács csak rövid ideig fog ülésezni, minthogy az angol minisztereknek Londonban sürgős ügyeket kell elintézniük. Az olasz mi­niszterelnök és a külügyminiszter szintén Pa­risban lesznek. Briand a mai nap folyamán már el is küldte a hivatalos meghívásokat Lloyd-George és Bonomi számára. A felsőszilé­ziai kérdésen kívül foglalkozni fognak a lipcsei törvényszék ítéleteivel a szankciók kérdésében, az oroszországi éhínséggel és a közeli Kelet ügyeivel. Riga, aug. 1. Az Est Europe jelenti: Moszkvá­ból érkezett teljesen megbízható hírek szerint a­ szovjet kormány átszervezi a vörös hadsere­get. A megbízhatatlan csapatokat feloszlatják és helyükbe kipróbált hűséges munkáscsapato­­­­kat szerveznek. A szovjet kormány ugyanis szükségét érzi annak, hogy teljesen megbízható haderőt szervezzen az esetre, ha a kormánykö­rök által előrelátott súlyos események bekövet­keznének. A déli tarományok kiéhezett lakos­ságát Szibériába szállítják. Moszkvában az a hír terjedt el, hogy a központi szovjet székhe­lyét Moszkvából Pétervárra teszi át. Ezt kö­vetné a bolseviki vezérkar és nagyszámú csa­­patok áthelyezése. Az áthelyezést az teszi szük­ségessé, hogy egyrészt Pétervárott nincsenek oly súlyos élelmezési zavarok, mint Moszkvá­ban, másrészt azt remélik, hogy onnét, esetleg sikeresebben küzdhetnek a nagyszámú ellen­­forradalmi felkelések ellen. Olaszország Albánia függetlenségét követeli Az új külügyminiszter expozéja Róma, aug. 1. (Saját tudósítóik távirata.) Delia Torretta márki külügyminiszter­nek­ a szenátusban tett kijelentései arra mutatnak ,­hogy az olasz kor­mány ezentúl erélyesebben átfátja Olaszország érde­keit érvényesíteni. Hangsúlyozta, hogy a Földközi­tengeren fenn kell tartani az egyensúlyt és keresztül kell vinni az Olaszországon előnyös határozatokat. Kijelentette, hogy Olaszország Albánia függetlensé­gét követeli. Ennek azonban nem szabad mások ja­vára és Albánia szabadságának rovására Olaszország stratégiai érdekei ellen irányulnia. Minden esetre az egész albán kérdést újból meg kell vizsgálni, még­pedig a szövetségesektől elismert olasz érdekek alap­ján. A Jugoszláviával való viszonyról kijelentette a miniszter, hogy a rappallói szerződést mindkét félnek legálisan meg kell valósítani.

Next