Nemzeti Ujság, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-26 / 266. szám
( iszt nov, *« ^ V. ■• , * '■■*!•** * • *, .. . / / iffi 3 hfftfM ' . *g november 2& »?y/, 36& »», NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség é* H»Mbiv»t»L Budapest,V. kertUet, s Előfizetési ár: Egy hónapra «0 kor,, negyedéTwi JJoofed-utea JO. Telefon : 1S7—46, 187—47, 187—48, vroiOJTIIT nnt IT IP AI NA Off AD !*•» félén'« 840 kör, egész éve 660 kor. Egye* 187—40 és József 65. FiokWadóbivat*!! IV., Dnne.n.6. Dt II tű* I tfl lUUl lAAl Piritől szám 8 kor. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Telefon: 183—6S és Teréz-kört 68. Telefon: Ifi—4L EeklanAdók: 18—23 és 121—4L A nagykövetek konferenciája teljesítette Ausztria követeléseit Wflyugatma^yaponsedai tesdUmtröl eUdvoiUfd* a csapatosat — és antant csapatott küldéséről holnap döntenek Bécs, fiuv. 23. A pénzügyi és költségvetési bizottság mai ülésén elintézte a következő fejezeteket: kfllügy, st.-germaini államszerződés és Burgenland. Scholar szövetségi kancellár a vitasorán élénk, tapsok között közölte, hogy épp most érkezett Mi szerint a nagykövetek konferenciája eleget tett Ausztria ama kívánságának, hogy a soproni szavazási területről minden csapatot távolíttnák el. Bács, nov. 85. Schober kancellárnak a pénzügyi bizottság mai ülésén tett nyilatkozatával kapcsolatosan is Neue Frei® Pressével még azt Béce, nov. 24. s hivatalon jelentik. A szövetsségi csapatok mára kijelölt menetcéljukat Nyugat-Magyarország déli részén incidens nélkül elérték. Az ilsóaussstriai határon előrenyepsült hadoszlopok elérték a Lakompjak— Vammidereaike-^Németszentgrót—Borostyánkó vonalét) A szövetséges csapatok Stájerország köztik, a hogy az antanttisztek, illettve I. ‘jiglast* csapatok által való biztosítékok fárdés# holnap*h kerül tárgyalásra a mgiAmf^ki tanácsában.' Döntés egyelőre még nem^örtént^Mtól a nagykövetek tanácsa előbb meg akarja ^ami a soproni szövetségközi tábornoki bizottság je* lentését. ..-HLJ-áj.Becs, nov. 23. .Az'tiszteik Jkj^ajm^ftfwWBM azután, hogy hirt kapott pááEijRfiBgtétól arrffk hogy a nagyköveti értes&fyv ^tmosdta magyar csapatoknak és csemőr&kztek 4A népesei' vasári, területről való eltávolítását, a pelméri egyezményt jóváhagyás céljából a tttmretgyülés eli terjesztette. .•.*■.■ Báu, november 15. A páöíüg^-v-költés ésvptési kirettság mai WtO.Me#- »Tlspaae itUft (MUt, a magyar lapoknak amaz állításival szerabnéB, hogy ityogat-vagy^rorsiág. itcíát^Mea ..ásáfé» tejepfmt' imSiO koronát tenne ki ástoló. Mag? flr, kimutatta, hogy az esiflő szerint behajtható adók tényleges»») c»*k *gy tizedét teszik ki az élőbbi összegnek. FéL csőlátvas a pénzügymínisztériumot, tegyen lépéseket »pink megakidalyozására, hogy Nyugat-Magyar■,*szégeire osztrák korom értékelésénél nagy uzsora foly isik. Bauer Akr azt a kérdést intézte a kormányhoz, Ígaz-e az az újításk, amely szerint a berni osztrák Unit, nov. 25. A Tagespost jelenti Belgrádból. A tegnapi mxisztertamcson foglalkoztak Károly király apanázsának és utazási költségeinek kérdésével. A belgrádi kormány elutasító álláspontra helyezkedik. (MTI.) Belgrád, nov. 23. (Belgrádi sajtóiroda.) TeRiga, nov. 25. (A Nemzeti Újság tudósítójayáló jelentése.) Azokkal a washingtoni jelentésekkel szemben, amelyek szerint az angol-japán-kínai szövetség megalakulása küszöbön áll, itteni diplomáciai körök, melyek a moszkvai külpolitika irányával és a távol Kelet viszonyaival alaposan ismerősek, egészen más alakulásról adnak számot. Úgy látszik, a kínaiak mégsem bíznak olyan nagyon azokban a garanciákban, melyeket Kína területi integritása tekintetében a két leendő „szövetséges” kilátásba helyezett, mert moszkvai híradás szerint egészen más orientációt keres. Genf, nov. 25. (fravas.) A Népszövetség főtitkára a magyar kormánynak november 11-iki levelére válaszolva kijelenti, hogy a NépssS-Paris, nov. ,25- A Journal londoni jelentése szerint Stinnes Hugó ma este elutazik Londonból. Hitre jár, hogy tárgyalásai, amelyeket Londonban folytatott abból a célból, hogy Berlin, nov. 25. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Washingtonból érkező hírek szerint Japán és Amerika külön megbeszélésbe bocsátkoztak egymással. . . . Titkos szerződésről van szó, amelyben Japán fölül a pinkafői körzetben birtokba vették Al* bőt, Szenttelket,, ókörtvélyegt és Gyanafalvat. . A katonai főparancsonksat ma átadta Nyu* ugat-Magyarország koromuyzójának a soproni szavazási területtől északra eső országrész közigazgatását beleértva a Fertő-tótól keletre eső területet 4*. f.. . konzulátus dttbsburg Károly kísérete tsráawr* * sterdnbürgi kormány tő! - menedéket kért, s hogy ez ‘ a közbelépés ,a külügyminiszter megbizásából tör* XiU-fi ''/]dr, ■ ’ ■ Schöbe/ dr.' kancellár 'közölte, hogy a volt császári,t'ikteór«térek Luxemburgba-vadó beutazási engedélyire vonatkozó kerére a berni osztrák követség nem kapott utasítást A kíséret táviratára és írásbeli kérésére, hogy utazási engedélyt kapjon Ausztriába, illetve később a német kormánynál semleges államba való átutazás megengedése érdekében, elutasító választ adtak. Közben Németország megadta abeleegyezést az átutazáshoz. .. kintettel a nagyköveti tanácsnak Károly király apanázsáravonatkozó döntésére, a kisantant kormányai megbeszéléseket folytatnak az e kérdésben követendő közös eljárás céljából. A kisantant kormányai e kérdésben közös feltételekkel akarnak előállani, melynek éle éppen a két nagyétvágyú barát ellen irányul. Arról van szó ugyanis, hogy Kína Szovjet-Oroszországgal lépne szövetségre, amindkettőjüket fenyegető Japán invázióval szemben. Csicserinnek ez a régóta dédelgetett terve most valószínűleg megvalósul. Joffe ugyanis, akinek már több ízben holt hírét költötték, Csicserint megbízásából Irkutkskba utazott s a szovjet diplomáciai köreiben erősen bíznak abban, hogy Oroszország és Kína Japán ellen irányuló defenzív szövetségea legrövidebb időn belül megvalósul, engedményeket tesz a flották kérdésében, míg Amerika biztosítja Japán kínai birtokainak zavartalanságát A tárgyalás Tahihara márki és Roat között folyik s szó van Kim-Japán-Anglia szövetségéről. vetség azért nem interveniált Károly volt király ügyében, mert az érdekelt államok egyike sem kérte fel az intervencióra, (MTI.) pénzt hajtson fel, kasul ütöttek ki. Az angol pénzemberek hír szerint azt kívánták, hogy, először is intézkedéseket kell tenni. Öt német NyugatMagyarország közigazgatását átvette az osztrák kormányzó Hivatalos Jelentés mecsetnek csapatok előnyomsdldsdnél Az osztrák pénzügyi bizottság vitája Károly király kíséretének elutazási engedélyéről nyugatMagyarországon a »ttehalhatá* add csak 60.000 korona fejenként Tanácskozás a kigantant kormányai között a királyi család apanázsáról Orosz-fíinai szövetség — Japán ellen Japán-amerikai külön megegyezés Miért nem Interveniált a Népszövetség Károly király ügyében? Stinnes vállalkozása nem sikerült Gazdasági élet és nacionalizmus *’**'*• Irta: Ifj. Gonda Béla. Egyik budapesti liberális napilap a portod ^ro^ei és a washingtoni tanácskozásokról elnénptjéff,j^a. többek közt. azt írja:. •— Portorosebki’é^/Ajfi'^útfstonban csupa nacionalista ül együtt védőeszközöket találni a — nacionm nem ejtenek el. semmit belőle, de valahogf®o 00k Wbdtfiák csinálni,, hogy ami következik GJH$Huttkezzék lejelöre. ' .... Ez ■ p-jjt- ^rinti hogy résit szomszédaink velunk^Stewah^M^jó nagy. gazdasági elzárkózóttsaga tisztafs^mjtaionalizmusukon múl®?, 'másrészt. ' & gazdasági életre^ a szabad f^^Wfúra :v nacionaliznus csakM!*».MtáafM^hei Tehát értsük meg, Mr’qftó^Magyarországot is kissé mérsékelni áuraeflorializmust— mármint a gazdasági élet érdekében. Ezzel a felfogással, melyet egy szocialista újságtól nem csodálnánk s éppen azért találunk még a szocialistákkal különben mindig egy követ fújó, liberális lapban is, határozottan szembe kell szállanunk. Az értékes áruforgalom világszerte mindig nemzetközi volt s enyellett minden ország megőrizhetteteljeseit,a nacionalizmusát. Az, hogy Csehországból szövetet vettünk, ők pedig tőlünk búzát, nem ártott volna egy percre sem a cseh, sem a magyar nemzeti gondolatnak. Nemzeti politikusok sohasem perhorreszkálták a gazdasági élet nemzetköziségét. De viszont igaz, hogy a szocialisták, akik az internacionalizmusnak minden életjelenségra való kiterjesztését , az országok nacionalizmusának megölését kívánják, a gazdasági életben felmerülő, nehézségeket s a nyomukon fakadó nyomort is szívesen imnák a nacionalizmus terhére. S a tévedés éppen itt rejlik, mert hiszen ha minden országot teljesen egyformán l áthat is a nacionalizmus, amellett a gazdasági élet érintetlenül megmaradhat nemzetközinek, mint ahogy a művészet, az orvostudomány, a technika stb. is azok voltak és maradnak a legsovénebb nemzeti politika mellett is. A nemzetközi szabadforgalom tehát egyáltalában nincs ellentétben valamely ország nemzeti érzésével és politikájával. Portoroseban az országok — nem mint az említett lap írja — a nacionalizmusuk ellen kerestek védőeszközöket, hanem az ellen a szocialistakommunista felfogás ellen, amely alig két éve az amszterdami magyar blokádhatározatot hozta s amellyel időközönként ellenünk tör a szocialista Ausztria és Csehország, amelyek nyomást akarnak gyakorolni reánk, mikor koronként elzárnak bennünket nemcsak tőlük maguktól, hanem az egész Nyugattól is. Ezek a blokádok tehát nemhogy nacionalista, hanem egyenesen nemzetközi szocialista jellegűek. Ami abból is kitűnik,, hogy az alig szocialista Románia — bármennyire szorították is reá kisantant társai — velünk szemben ilyen retorziós politikát sokkal kevésbbé alkalmazott. Portoroseban olasz, tehát nagyantant nyomásra igenis az történt, hogy a bennünket folyton elnyomni, gyengíteni s ez alapon a szocializmus „áldásaiba“ hajtani akaró utódállamok hagyjanak fel ezzel a politikájukkal, s a nemzetközi forgalomnak csaknem teljesen szabaddá tételével Magyarország egyrészt maga is kicserélhesse áruit, másrészt elfoglalja a számára még csonkán is, geográfiailag megmaradt azt a helyzetét, hogy Nyugat és Kelet közt a most nagyban fellendülni készülő transitó-kereskedelemnek a gócpontja legyen. A kisantant nagyon jól tudja, micsoda nagy fellendülést és gazdasági erőt jelent hazánknak, ha a geográfiailag ideutalt tranzito-kereskedelem minden béklyó nélkül megkezdheti működését. Nekünk tehát Portoroseban nemcsak hogy ittem kellett engednünk a nacionalizmusunk .