Nemzeti Ujság, 1921. december (3. évfolyam, 270-294. szám)

1921-12-14 / 280. szám

2 földesuraik bajorokat és svábokat, később hor­­vátokat is telepítettek ide, a megrogyott ma­gyarság közé. Hogy mikor jöttek a németek, afölött na­gyon eltérők a tudósok nézetei; ki ezt mondja, ki azt mondjam a horvátokról megállapította jeles történészünk, Mohi Adolf apát, hogy 1533-ban jöttek. De mindegy is! Az a fő, hogy szerették egymást és szent volt a barátság köztük és a magyarok közt mindig. Nem volt itt német, nem volt horvát, itt csak német vagy horvát nyelvű magyar volt, a magyar nyelvű magyarok közt Nyugat-Magyarország nem volt soha. Ez is csak egy mondva­csinált fogalom, melyet azok találtak ki, kik a haza bajában a maguk érvényesülését keresték és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ott a nyu­gati végeken olyan nagy területet kell el­vesztenünk és egy kicsi részéről most sza­vazunk. És százados dicső közös múlt után jött a világháború és jött St Germain, jött Trianon és holnap szavazunk, szavazunk az e tájakon elszakított terület egy igen kicsi részéről, sza­vazunk Sopronról és közvetlen vidékéről. És Ausztria? Legmegkapóbban, a szívekbe markolóan Sopron városának kiváló képvise­lője, Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter irta le egyszer Ausztria szerepét. A jeles gróf még a rokkantügyi hivatal el­nöke volt és mint ilyen látogatott meg több rokkanttelepet. Az egyik ilyen telepen meglá­tott egy szegény osztrák rokkantat, kinek a gránát mindkét lábát elszakította és aki a hi­vatal adta két műlábon lépegetett. Érdeklődött a hogyléte felöl és azt a feleletet kapta, hogy a szegény rokkant csak meg volna, mióta a műlábakat megkapta. De a szegény családja! Azért aggódik, az nyomorban van. Pedig de gazdag lehetne! Mesélje el barátom, mi a tör­ténetet? Szomorú történet lesz az! Przemysl sáncait védtü­k, mikor lecsapott közénk egy gránát és elszakította mindkét lábamat. Ugyanakkor mellettem egy hős huszártiszt mellét szakította föl. Kifordult az atillája, vér futotta be és a zsebjéből sok ezressel megtöl­tött pénztárca lógott ki és fordult szinte ki­hívóan felém. Láttam, hogy a hős tiszt percei meg vannak számlálva; láttam, hogy eszméleten kívül van; láttam, hogy nem veszi többé hasznát pénzé­nek; a magam tehetetlenségére és szegény csa­ládom nyomorúságára gondoltam. Feléje nyúltam a kincsnek, mely legalább a családom létét biztosítaná, — de a lelkiismeret szava visz­­szarántotta a kezemet, háromszor megkísérel­tem magamhoz venni a kincset, de a lelkiisme­retem mindig azt súgta, azt ordította, azt dö­rögte a fülembe, csak nem rablod meg vérében vonagló hős bajtársidat!? Nem is tettem. Egy újabb gránát csapott le és eltemetett bennün­ket; hogy mi történt aztán, nem tudom. Mikor fölébredtem, egy kórházvonaton voltam sú­lyos sebeimmel. És amit az egyszerű osztrák baka lelkiis­­merete nem engedett meg, azt megengedi Ausztria lelkismerete. Ausztria is, Magyar­­ország is véres sebekben vergődik, kínosan vonaglik a vesztett háború után. Ausztria és Magyarország közé is lecsapott két gránát, St. Germain és Trianon, de Ausztriának lelkiismerte nem tiltja, hogy a baj­társáéhoz nyúljon, és hogy ne is ezreket, ne is millió­kat, de ezer sebből vérző testének egy meg­szentelt részét szakítsa ki magának testéből szentségtörő kézzel. De Sopron szava manifesztáció lesz. Nem­csak Sopron, nemcsak a vidéke, nemcsak a nyugati végeken elszakított részek, egész Magyarország elszakított területe szavaz­ott, manifesztáció lesz ez a szavazás hazánk te­rületi integritása mellett, manifesztáció lesz amellett, hogy mint a hegyek fekvését, a fo­lyók folyását nem lehet meg­változtatni, úgy ura lehet parancsolni szerződésekkel a lelkek érzésének, a szívek dobogásának sem! NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1921 december 14. A mimiSESes’elä'BA tarifa egységes párt meegalakitása& A mentelmi ügyek hamarosan Se&erfiíneJi a ssEpOrasudrSi — A héeaQle amnesztia é­rcdístelen itatása (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A pártok­ban két kérdés körül folyt széles vita az est folyamán: a mentelmi ügyekről és az egysé­ges párt megalakításának eshetőségéről, amelynek időpontja, a jelekből ítélve, úgy lát­szik már elérkezett. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában szóba került a készülő amnesztia-rendelet is, amelynek ügyében ma délután Bethlen István gróf miniszterelnöknél szakértekezlet volt. Az ankéten, amelyen Tomcsányi Vilmos Pál igaz­ságügyminiszter a szakreferenseivel vett részt, több vonásokban vázolták azokat az irány­elveket, amelyekre támaszkodva a rendelet ki fog épülni , alapul fog szolgálni a társadalmi megbékü­­lés lehetőségének. Munkatársunk az üggyel kapcsolatban kérdést intézett _ Somogyi Ist­vánhoz, az igazságügyi bizottság egyik tagjá­hoz, aki a következőket mondotta: __ Két szempontból tartom fölöslegesnek az amnesztia-rend­eletet- Egyrészt, mert ha általános­ságban mozog, lerontja a törvény iránt tiszteletet, másrészt ha Rakovszkyék ügyére van szabva, ez esetben sem szolgálja a célt, mert a letartóztatott politikusok nem akarnak idbujni a felelősség alól. ők ugyanis nem kívánják cselekedetüket elinté­­zettnek tekinteni, hanem cselekedetükért felelni akarnak, még­pedig a független bíróság előtt Nyilatkozott az ügyben Haller István is a következőkben: — Tudomásom szerint a készülő amnesztia-ren­delet az eddigi amnesztiális rendelkezésekben föl­merült Alányok pótlását célozza. Kizártnak tartom. Andrássyékra vonatkozólag rendelkezéseket fog tartalmazni a Keresztény Egyesülésben az a felfogás, hogy Andrássy gróf és társai rövid időn belül ki fognak szabadulni és ügyük a rendes polgári bíróság elé kerül. A pártban egyébként szóba került a­­ kom­promisszum ügye is, amelyet a Kisgazdapárt elutasító magatartásából ítélve, most már ki­vihetetlennek tartanak, amire vonatkozólag különben ma délután a miniszterelnök is ha­sonlóképpen nyilatkozott a nála kora délután megjelent politikusok előtt, akik tudvalevőleg — főként Szterényi József báró — a megegye­zés keresztü­lhajtásán fáradoztak. Ami Bethlen grófnak az egységes párt meg­alakítására vonatkozó terveit illeti, híre ment, hogy a miniszterelnök az erre vonatkozó utolsó kísérletét a mentelmi ügyek letárgyalása után teszi meg, amire előreláthatóan a jövő hét elején kerül a sor. Bethlen kísérlete elé azonban meglehe­tős nagy akadályok tornyosulnak. Elsősorban nincs még tisztázva nagyatádi Szabó István­nak és csoportjának e téren való magatartása, mert nagyatádi Szabó szabad kezet tart fenn magának és híveinek. Bethlen támogatására csak a mentelmi ügyek letárgyalásáig kötötte le magát. A Keresztény Egyesülésben ugyan­csak nehézségekkel kell, megküzdenie Bethlen Istvánnak, mert a párt­ többsége Haller Ist­vánnal egyetemben azon az állásponton van, hogy az akciót csakis a keresztény tábor meg­osztása nélkül lehet érdemileg keresztülvinni, a pártszaka­dást pedig minden áron el kell kerülni. Mivel azonban a párt egy része Bethlent nem haj­landó követni, a pártszakadás aligha lesz el­kerülhető. Nagyon latolgatják a párt tagjai, váljon Bethlen akciójának támogatása föléj­e azzal a veszteséggel, amely a pártra a ketté­válás által leáram­lanék. A párt tehát nagy dilemma előtt áll, az elhatározásnak egyik vagy másik oldalra bih­enését egyelőre még nem lehet tisztán látni. Hallatszottak a pártban olyan hangok is, hogy esőseiben, ha Bethlen akciója nem sike­rülne, a legposszibilisebb megoldási mód volna olyan kereszténypárti politikus előtérbe hoza­tala, akit a párt széttöredezés nélkül hajlandó lenne támogatni s akinek a Kisgazdapártban és a dissziiens csoportban is megvolna a ta­laja az úői kormányzópárt megalakítására. Az est folyamán­­ megjelent a pártkörben W­indischgraetz Tejes herceg, akit meleg ová­cióban részesítettek. A Kisgazdapártban fenn járt képviselők azt az álláspontot fejtegették, hogy a kompro­misszum immár elejtettnek tekinthető. A párt különben holnap értekezletet tart, amelyen foglalkozni fog a mentelmi ügyek minden részletével. A Ház holnapi ülésén határozni fognak a mentelmi ügyek sürgősségének kimondásáról, amire vonatkozólag a párt már előterjesztést tett a házelnöinek. Ha a Ház ekénnen határoz és ha a mentelmi ügyek tára­ valása csütörtö­kön be nem fejeződnek, pénteken nyolc órás ülések következnek. fi pá^,!3fls^isf.7n?tlllEsC'eJ, í&rayiahfsai a PaBsIntézeti K8sp«n*ja. Állami adósságunk rendezése Franciaországgal. — A baranyai pénzintézetek sorsa Ma délelőtt Káttay Tibor pénzügyminiszter felke­reste Schober Béla dr.-t, a Pénzintézeti Központ ve­zérigazgatóját, akivel az ingatlanváltsággal kapcso­latos kérdésekr­ől tárgyalt. Az ingatlan vagyonvált­­ság címén befizetett összegek a vidéki adóhivata­lokba folynak be és az adóhivatalok a Pénzintézeti Központ által létesített postatakarékpénztári elea­­ring-forgalom útján jutnak el a Pénzintézeti Köz­pontba, úgy hogy az ingatlan vagyonváltságból eredő összegek tulajdonképpen a Pénzintézeti Központba gyűlnek össze és a pénzügyminiszter a P. K. útján intézkedik azután ezeknek az összegeknek felhasz­nálásáról. Kállay pénzügyminiszter intézkedésére újból meg­kezdték Franciaországgal a háború előtti államadós­ságok rendezésének ügyét és e végből Valkó Lajos meghatalmazott miniszter elutazott Parisba, hogy a már régebben megkezdett tárgyalásokat lefolytassa. A szerb uralom alól felszabadult baranyai pénzinté­zetek sorsa is foglalkoztatja a pénzügyminisztér­­u­mot és a Pénzintézeti Központot. Windisch igazgató és Bóczán cégvezető két napig tartózkodtak Pécsett és értekezletre hívták össze a felszabadult területek pénzintézeteinek vezetőit, akikkel megbeszélték a mérlegkészítés dolgát és informálták őket azokról az­­ intézkedésekről, amelyek a megszállás időtartama alatt a magyar pénzügyi kormány részéről a rész­vén­yváltság, a betétzárolás tekintetében történtek. Azt az óhajtásukat fejezték ki, hogy a betétek záro­lásából eredő váltságösszegek, valamint a részvény­­váltság cívén teljesítendő fizetések határidejét hosz­­szabbítsák meg, mert azok a kimutatások, amelyeket a különböző pénzügyminiszteri rendeletek folytán el kellett készíteni, hosszabb időt vesznek igénybe és csak azután tudnának eleget tenni a váltságösszegek lefizetésére irányuló kötelezettségüknek. A Pénzinté­zeti Központ küldöttei a pécsi tanácskozások ered­ményéről jelentést tesznek a pénzügyminiszternek, aki "azután majd intézkedni fog a halasztások ügyé­ben. Mancs Károly Andrássyése mentaisni ügyásról Hencz Károly a következőket jelentess­en a letartóztatott politikusok üg­yével kapcsolat­ban: — Az még sohasem volt és nem is szabad megengedni, hogy a mentelmi ügyeket párt­ügyekként kezeljék. A mentelmi jog semmi­­esetre sem azért illeti meg a képviselőket, hogy ennek révén büntetlenséget vagy törvé­nyen kívüli állapotokat biztosítson a­­ szá­mukra. Ami azonban a konkrét, ügyeket illeti, társadalmi és állami életünk teljes elvadulá­­sát jelenti az a körülmény, hogy némelyek a letartóztatott képviselők ügyét úgy kezelik, mint ahogyan a hazaárulókat szokás. Mert ki a hazaáruló? Hazaáruló az, aki azzal a céllal indul végzetes útjára, hogy ha­záját elárulja és ebből magának előnyöket szerezzen. A letartóztat­ott képviselők éppen olyan hazafiak, mint közülünk bárki más eb­ben a hazában, mert ezeknek is az ország, a nemzet üdve, boldogulása, jövője és integri­tása lebegett szemük előtt, azt hitték, hogy ezen az úton szolgálják leghelyesebben hazá­juk ügyét Hogy tévedtek, hogy az út, a móri és az eszközök hibásaknak bizonyultak, az nem von le semmit az ő szándékaik tisztessé­géből és intencióik nemességéből. — Ezért nem tekintem én a mentelmi ügyet pártügynek. Ezért nem tudom megérteni azo­kat az eldurvulásokat, amelyek ezt a szenve­délyes vitát irányítják. A feayegyi államtáSg úr bemutatkozása Eu­rázsiában Kószó István belügyi államtitkár ma délelőtt je­lent meg hivatalában és fogadta a belügyminiszté­rium tisztviselőkarának bemutatkozó tisztelgését. A baranyai pótválasztás Vasárnap és hétfő­n zajlottak le a szerb megszállás alól felszabadult úgynevezett baranyai Csonka-kerüle­tekben a nemzetgyűlési pótválasztás. A pótválasztás során mind az öt kerületben az eddigi nemzetgyűlési képviselőket választották meg, így tehát továbbra is megtartják eddigi mandátumukat Patacsy Dénes, Musszi János, Ferlak­y György, Nagy Pál és Barla- Szabó József. Bessarazsldk Szabó József (budapesti) nemzetgyűlési képviselő szombaton este 6 órakor a Telep­ utcai iskola tornai termében beszámolóbeszédet mond. Bernolák Nándor népjóléti miniszter vasárnap tartja beszámolóját Debrecenben. Útjára lekísérik Milotay István, Szabó Zoltán, Avarffy Elek és több más képviselő. Ugyancsak vasárnap tartja beszámolóját Csernyin Mihály, a battonyai választókerületben. A legfelsőbb ta­­nács januárban összeírl • Nemzetközi pénzügyi konferenciát terveznek Réme orazág miért kép Angliában (A Nemzeti Újság tudósítójától.) pak­sból jelentik, hogy ha Briand és Lloyd George lon­doni tárgyalásai megállapodásra vezetnek, januárban újból összeül a legfőbb tanács, mely a gazdasági ügyeken kívül a keleti kérdéssel is foglalkozni fog. A londoni tanácskozás eredményéről értesítik Hardingot, aki meg fogja állapítani a leszerelési konferenciához hasonló nemzetközi pénzügyi konferencia időpontját, programját és a meghívandók jegyzékét. Berlinben elterjedt hírek szerint angol pénz­ügyi körökben meg­van a hajlandóság, hogy a jan. 15-én és febr. 15-én esedékes 900 millió aranymárka jóvátételi részlet fizetésére rövid lejáratú hitelt adjanak. Eddig még a januári 500 milliós részlet sincs fedezve. A jóvátételi bizottság, mint Párisból jelentik, fel fogja ol­dani a német birodalmi vagyonra kimondott zálogjogot, hogy Németország egy milliárdos kölcsönt fölvehessen, melyet jóvátételi fizeté­sekre kell fordítani.

Next