Nemzeti Ujság, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

% NEMZETI ÚJSÁG­­Kedd, 1­922 május h1 ................................. ............................— mn már csak a 13 vármegye koronázza meg. Én va­­­gyok tehát az integritás élő szimbóluma. Ha­­ni állottunk volna a dolgok élén, mi nem ijedtünk volna meg mondvacsinált fenyegetések­től és olyan kardcsörtetéstől, amelynél a kardcsör­­­tetők ijedtek volna meg a legjobban, ha a kardot ki kellett volna rántani.. Szégyenteljes helyzetün­­ket az jellemezte legjobban, hogy amikor Őfelségé­től kérdezni akartak valamit, azt csak a mi révün­kön, a foglyok révén tehették meg. Magát Andrássy Gyula grófot is megkérdez­tük, aki csak ennyit mondott munkatársunk­nak: — Nem tartom nagyon sürgősnek és fon­tosnak, hogy a miniszterelnök vádjára azon­nal feleljek. Meg fogom találni annak a mód­ját, hogy megadjam minél nyomatékosabban a méltó választ. Egyelőre csak annyit mon­dok, hogy teljesen aláírom Rakovszky és Gratz mai nyilatkozatát! A Nemzeti Újság munkatársa előtt igen be­avatott forrásból a következőképpen világítot­ták­­meg azt a tihanyi jelenetet, amelyre a mi­niszterelnök hivatkozott szombathelyi beszédé­ben és amely egy igen magas országos főmél­tóság és Andrássy Gyula­ gróf között történt.­­ Az emlegetett magas dignitárius közvetí­tette Andrássynál Bethlen grófnak azt a kí­vánságát, hogy Andrássy beszélje rá a királyt a lemondásra. Erre Andrássy hevesen tiltako­zott, megtagadta a közbenjárást, kijelentette, hogy" a királynak éppen az ellenkezőt fogja taná­csolni és azt mondta, hogy a lemondásnál még mindig jo­bb a detronizálás, amivel Beth­len ugyanezen magas méltóság útján fenye­gette meg Andrássyt, mert a detronizálás az erőszak forradalmi ténye, amellyel szemben mindenkor megmarad a király csorbí­tatlan joga, a­míg ha lemond a király, ezzel mind­örökre megszűnnék maga a jog. Ebben a­ formában természetesen egészen másként látjuk azt a bizonyos tihanyi beszél­getést, amelynek eszmemenete teljesen azonos a király környezetében volt legitmista politi­kusoknak régen közismert fölfogásával, hogy Őfelségének az ország jövőjének érdekében le­mondani semmiesetre nem szabad és minden más megoldás jobb, mint a lemondás. A magyar javaslatot nem tárgyalja a gén­iai konferensia f és orosz kérdés rendelését elhalasztották — 1&2 értekezlet e későn véges és* (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A magyar közvélemény megütközéssel fogja tudomásul venni, hogy a géniai értekezlet szétoszlik anél­kül, hogy a kisebbségek védelmére vonatkozó javaslatot letárgyalná. Tehát abban az egyetlen kérdésben is, amely a magyar küldöttség sike­rét jelentette volna, csalódás ér bennünket. Annál kínosabb ez, mert a Bethlen gróf által előterjesztett indítványt melegen pártolta nemcsak Lloyd George és Facha, de legal­áb­b szinteg­y jóindulatot mutatott iránta Barthou is. Az orosz kérdés által hozott bonyodalmat azonban Csncs és társai fel használták aria«, hogy a kisebbségek ügyét levétessék a napi­rendről. Nem lehet kétség, hogy a kisantant közbenjárása akadályozza meg Bánffy külügy­minisztert, hogy előterjeszthesse a javaslat in­dokolását. Bencsék azonban tévednek, ha azt hiszik, hogy a kérdés tárgyalásának eltaktiká­­zásával magát az ügyet is sikerül eltemetniük; a kisebbségek védelmének kérdése nemcsak a magyarok ügye, hanem mindazoké a nemze­teké, melyeknek gyermekei területátcsatolások révén idegen uralom aki kerültek. Ez a kérdés megmozgatta az európai közvélemény lelki­ismeretét, s megoldást­­követel. A genuai kon­ferencia napirendjéről leszoríthatják, de annál kiáltóbban fog jelentkezni a világ közvéle­ménye előtt. A szombati és vasárnapi tanácskozások után megállapítható, hogy a génuai konferenciának nem sikerült meg­egyeznie Oroszországgal.­­Az antant meghasonlásának leplezésére abban állapodtak meg, hogy az orosz kérdést a jú­niusban Hágában összeülő szakértői bizottság elé terjesztik, s amíg az első nem terjeszti ja­­vaslatait, nem kötnek külön szerződést Orosz­­országgal, ellenben valamennyi hatalom köte­lezi magát, hogy a tanácskozás tartama alatt tartózkodni fognak minden támadástól és pro­pagandától. Ezt a megállapodást és az orosz jegyzékbe készített választ a politikai bizottság holnapi ülésén akarják előterjeszteni. Csicse­­r­in már előzetesen tudatta egy levélben Kehan­­zerrel, hogy az orosz negáció föltétlenül eluta­sítja oly bizottság elismerését, amelyben Orosz­ország"nem lenne képviselve, azonkívül tilta­kozik az Oroszország függetlenségének korlá­tozására irányuló kísérlet ellen. Megtörténhet tehát, hogy az oroszok az utolsó pillanatban azt a minimális eredményt is, amelyet az an­tantnak a szakértői, értekezlet összeállítása je­lentene, semmivé fogják tenni. A szövetségesek határosa a Génua, május 13. A szövetségesek tegnapi meg­állapodásának főbb pontjai ezek: Az oroszoknak át­nyújtandó jegyzék első része visszautasítja az orosz polémiát, a második szakértő bizottság kiküldését javasolja az orosz adósságok, a magántulajdon kérdésének a külföldiek jogait érintő jóvátétel és a hitelkérdés megvizsgálására. A szakértői bizottság Hágában fog összeülni. Lesz egy orosz albizottsága is. A másik bizottság tagjai a Génuában képviselt hatalmak delegáltjaiból kerül ki.­­A két bizottság elkülönítve fog tárgyalni. Mindkét­­bizottság június 26-án kezdi meg működését. A nem­­/orosz szakértőket az egyes kormányok nevezik ki.­­Június 15-től 26-ig minden hatalomnak visszavonu­­­­lási joga van. A képviselt kormányok kötelezik magukat, hogy­­ június 26-tól számítva négy hónapon belül nem kötnek külön megegyezést Oroszor­­szág­gal Németország kivételével valamennyi Génuában kép­viselt hatálom meghívást kap a szakértői bizottság­ban való részvételre. Hír szerint a génuai konferencia záróülése nem szerdán, hanem csak csütörtökön, vagy pénteken lesz, mert az oroszok aligha fogják a hatalmak meg­állapodásait válasz nélkül hagyni. Csicserin levelet intézett Schanzerhez, amelyben tiltakozik az ellen, hogy az oroszokat az orosz albi­zottság tanácskozásaiba nem vonják be. A levél többek közt azt mondja, hogy az orosz de­legáció nincsen abban a helyzetben, hogy az albi­zottság munkálatairól hivatalos értesülést kapjon. Tekintettel azok nagy horderejére, a­ delegáció szük­ségét látja annak, hogy ezeknek a határozatoknak Oroszország számára teljes elfogadhatatlan jellegét kiemelje. Az a határozat, amely a hatalmakat arra kötelezi, hogy a konferencia tartama alatt Oroszországgal szer­ződést ne kössenek, újabb leplezett blokádot jelent, amely az orosz nép érdekei ellen irányul. Ez a hatá­rozat, az Oroszországgal szemben követett ellenséges politika folytatását jelentené. Megállapítja, hogy valahányszor Oroszország és a többi hatalom közt valamely megállapodás közeledik a befejezéshez, a hatalmak egyike vagy másika érdekeit Európa a béke érdekei fölé helyezi. Az orosz delegáció a politikai bizottság összehívá­sát kéri, hogy a közös bizottság kiküldésére vonat­kozó javaslatait ott kifejezhesse. Elfáradtak is oroszokhoz: FnScsenske jegyzési tervezete. Génua, május 15. Facta elnök 11 órakor nyitotta meg a politikai albizottság ülését. Schanzer miniszter felolvasta a­ meghívó államoknak a Villa Alberti-ben tegnap tartott ülés jegyzőkönyvét, Barthou Csicserin­­nek Fod­dhoz intézett tiltakozó jegyzékének felolva­sását indítványozta, melyet elfogadtak. Schanzer jelentést tett a Csicserinnel folytatott tárgyalásról, amelyen Schanzer megmagyarázta Csicserinnek, hogy az oroszokat nem zárják ki a szakértő bizott­ságból. Megnyugtatta Csicserint abban az irányban­­ is, hogy a hatalmak négy hónapon belül Oroszország­gal nem kötnek külön szerződést. Ez a tilalom csak a­ hatalmakat kötelezi, Oroszország ott kereshet érint­kezést, ahol neki tetszik. A vita során Barthou tilta­kozik Csicserin jegyzékének utolsó sorai ellen, ame­lyek Franciaországot szemrehányással, illetik, holott f­ranciaországot az engesztelődés szelleme vezérelte. Ezután az orosz delegációhoz intézendő jegyzéket egyhangúlag elfogadták és elhatározták, hogy a tel­jes ülést holnap déli 11 órakor tartják meg.­ A hol­napi ülésen az oroszok is részt vesznek és megkér­dezik tőlük, elfogadják-e a javaslatokat. Amerikát meghívják Hágába Génua, május 14. A génuai értekezlet körében egy­hangú helyesléssel találkozott Barthou amaz indítvá­nya, hogy az Egyesült Államokat hívják meg a szak­értői munkáitokban való tényleges részvételre. Pá­risi jelentés szerint az Egyesült Államok részvétele az orosz kérdésben kiküldendő szakértői konferen­cián ma már biztosra vehető. Két megyar delegátus maradt Génuában Génua, május 15. Miután ma délután Khuen-Héder­­váry Sándor gróf és Gajzágó László külügyi oszt. ta­nácsos is hazautaztak, a magyar delegációból csak Bánffy Miklós gróf külügyminiszter maradt itt, aki­hez holnap csatlakozik Femes Albert gróf római Vis­ velünk- Teljes súlyú kultúrát a félmű­veltséggel szemben! Az Akadémia díszközgyűlése (A Nemzet Újság tudósítójától. Méltó külső kere­tekben folyt, le vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia díszközgyűlése, az Akadémia nagyhetének befejezője. A díszgyűlés elő­kelő közönségének soraiban voltak: Horthy Miklós kormányzó, József és József Ferenc főhercegek, Kle­­belsberg Kuno belügym­iniszter, Szmrecsányi Lajos egri érsek, Sipőcz Jenő polgármester, Pekár Gyula, Tóth Jenő államtitkárok stb. A díszgyűlés első pontja Herczegh Ferenc másod­elnök megnyitó beszéde volt, amelyben Széchenyiből kiindulva, azt a kérdést tárgyalta, vájjon elegendő-e a kultúrfölény ahhoz, hogy egy nemzetet kivezessen a hínárból. A műveltség tényleg nemzeti erő és ez reánk biztató. De Széchenyi azt mondja, hogy a mű­veltség csak akkor erős, ha tökéletes; a félműveltség a nemzeti haladás legválságosabb állapota. Min­denki azt mondja és hiszi is, hogy mi már kievez­tünk a félműveltség köréből. A tapasztalás azonban mást mutat. A magyar vezető néprétegek más népek osztályaival összehasonlítva, sokkal műveltebbek és mégis­­ nem­ tettek tanúságot elég ellenálló képes­ségről akkor, amikor az ellenséges és nemzetrontó áramlatokkal szembe kellett volna szálaliok. Nálunk vannak művelt emberek, de sok a nagyhangú­ szó­nok, tele frázissal,, a sajtó- és pártérdekkel teli a poli­tikai élet. Személyi harcokat látunk mindenfelé, a pártérdek eltiporja a nemzeti érdeket, a sajtóban a frázis királyi­­trónra ült. A felsőbb osztályok nagy­része közönyösen viselkedik, az alsó­­osztályok pedig egyéni érdekeiket szolgálják. Sehol­ sincs annyi ta­nult ember, mint­ Magyarországon és sehol, sincs annyi hasznavehetetlen ember, mint Magyarországon. Meg kell teremteni a fél­műveltséggel szemben a tel­jes súlyú kultúrát, meg kell teremteni azt a közfel­fogást,a­mely arra­ kényszerít mindenkit, hogy a saját érdekeit alája rendelje a közérdeknek. Ez nemcsak politikai­ feladat, hanem elsősorban tudományos fel­adat is. Ennek a célnak a szolgálatában áll első­sorban az Akadémia. A nagy hatást keltő megnyitó után Balogh Jenő főtitkár számolt be az elmúlt esztendőről és kiemelte a tett haladást, minden tudományág terén. Több mint húsz művet adott ki az Akadémia túlnyomó részben teljes köteteket és a folyóiratok is ismét nagyobb terjedelemben jelennek meg. Majd Berze­­viczy Albert, az Akdémia elnöke, magas szárnyalása emlékbeszédet és tanulmányt nyújtott Benczúr Gyula művészpályájáról. Ezt­ megelőzőleg Vargha­ Gyula, ol­vasta föl Julián barát címü költeményét, utána pedig Pekár Gyula Feltámadás címü regényes korrajzát, melyek mindegyike zajos sikert aratott. »♦»»♦*·»♦♦»»»~­»»+»»»♦»»♦»»»»»»*♦»»%»»»»»»»»»» Még mindig nem oszlatják fel az Áruforgalmi Irodát A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége — az Áruforgalmi ellen — ki akarják cserélni a vezető tisztviselőket (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az Áruforgalmi Iroda ellen megindított mozgalom úgy látszik m­ind­­nagyobb méreteket ölt. Lassankint a hivatalos körök is belátják, hogy erre az intézményre egyáltalában szükség nincs. Maguk a kereskedők és exportőrök is az Áruforgalmi Iroda megszüntetése mellett van­nak,­ mert­ nem­ tudják belátni azt, hogy miért fizes­senek az Áruforgalmi Irodának, kiviteli illetéket azért a sablonos munkáért, amely egyedül a, kiviteli enge­délyei­ kiállításában­ és kikézbesítésében merül ki. Ugyanakkor pedig, amikor az Áruforgalmi Iroda évi forgalma a beszedett illetékekből körülbelül 30 millió korona, a­ Kereskedelmi Múzeum,­­ amelynek az Áruforgalmi Iroda egyik időközben elavult, szükség­­telen szerve,­­ a legszűkösebb anyagi viszonyok kö­zött van, úgy hogy például még a legszükségesebb külföldi lapokra sem fizethet elő, nem is számítva azt, hogy nem tarthat elegendő számban a külföldön le­velezőket. A kereskedők és exportőrök állásfoglalása után most megmozdult a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége is. A Kansz memorandummal fordult a kereskedelmi miniszterhez, amelyben az Áruforgalmi Iroda teljes átszervezését kéri és azt,­hogy a múzeum eddigi magántisztviselőit állami tisztviselőkkel cse­réljék ki. Reméljük, a kereskedelmi miniszter formát fog találni arra, hogy a kiviteli illetékek hasznát biz­tosítsa az állam részére — az Áruforgalmi Iroda fö­lösleges intézménye és fölösleges emberei nélkül. Ismeretes, hogy a közalkalmazottak sanyarú hely­zetének némi enyhítésére a rendkívüli segélyeket sze­rény mértékben fölemelték. Azokkal az aggodalmakkal szemben, amelyek a rendkívüli segélyyel együtt jár­ható áremelkedésre vonatkozólag felmerültek, fél­hivatalosan közük, hogy az alkalmi áremelkedés me­rőben indokolatlan volna, mert egyrészt a korona ár­folyama, amire hivatkozni szoktak, úgyszólván állan­dónak mondható, másrészt a segélyösszeg az állami költségvetésben aránylag oly csekély, hogy az inflá­ciót semmiesetre sem jelenthet. Az Árvizsgáló Bizott­ság egyébként fokozott mértékben figyeli az árak alakulását és amennyiben ..alkalmi“ drágulást észlel, a büntető eljárást azonnal megindítja.

Next