Nemzeti Ujság, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

% NEMZETI ÚJSÁGKedd, 1922 május h1 ................................. ............................— mn már csak a 13 vármegye koronázza meg. Én vagyok tehát az integritás élő szimbóluma. Hani állottunk volna a dolgok élén, mi nem ijedtünk volna meg mondvacsinált fenyegetésektől és olyan kardcsörtetéstől, amelynél a kardcsörtetők ijedtek volna meg a legjobban, ha a kardot ki kellett volna rántani.. Szégyenteljes helyzetünket az jellemezte legjobban, hogy amikor Őfelségétől kérdezni akartak valamit, azt csak a mi révünkön, a foglyok révén tehették meg. Magát Andrássy Gyula grófot is megkérdeztük, aki csak ennyit mondott munkatársunknak: — Nem tartom nagyon sürgősnek és fontosnak, hogy a miniszterelnök vádjára azonnal feleljek. Meg fogom találni annak a módját, hogy megadjam minél nyomatékosabban a méltó választ. Egyelőre csak annyit mondok, hogy teljesen aláírom Rakovszky és Gratz mai nyilatkozatát! A Nemzeti Újság munkatársa előtt igen beavatott forrásból a következőképpen világítottákmeg azt a tihanyi jelenetet, amelyre a miniszterelnök hivatkozott szombathelyi beszédében és amely egy igen magas országos főméltóság és Andrássy Gyula gróf között történt. Az emlegetett magas dignitárius közvetítette Andrássynál Bethlen grófnak azt a kívánságát, hogy Andrássy beszélje rá a királyt a lemondásra. Erre Andrássy hevesen tiltakozott, megtagadta a közbenjárást, kijelentette, hogy" a királynak éppen az ellenkezőt fogja tanácsolni és azt mondta, hogy a lemondásnál még mindig jobb a detronizálás, amivel Bethlen ugyanezen magas méltóság útján fenyegette meg Andrássyt, mert a detronizálás az erőszak forradalmi ténye, amellyel szemben mindenkor megmarad a király csorbítatlan joga, amíg ha lemond a király, ezzel mindörökre megszűnnék maga a jog. Ebben a formában természetesen egészen másként látjuk azt a bizonyos tihanyi beszélgetést, amelynek eszmemenete teljesen azonos a király környezetében volt legitmista politikusoknak régen közismert fölfogásával, hogy Őfelségének az ország jövőjének érdekében lemondani semmiesetre nem szabad és minden más megoldás jobb, mint a lemondás. A magyar javaslatot nem tárgyalja a géniai konferensia f és orosz kérdés rendelését elhalasztották — 1&2 értekezlet e későn véges és* (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A magyar közvélemény megütközéssel fogja tudomásul venni, hogy a géniai értekezlet szétoszlik anélkül, hogy a kisebbségek védelmére vonatkozó javaslatot letárgyalná. Tehát abban az egyetlen kérdésben is, amely a magyar küldöttség sikerét jelentette volna, csalódás ér bennünket. Annál kínosabb ez, mert a Bethlen gróf által előterjesztett indítványt melegen pártolta nemcsak Lloyd George és Facha, de legalább szintegy jóindulatot mutatott iránta Barthou is. Az orosz kérdés által hozott bonyodalmat azonban Csncs és társai fel használták aria«, hogy a kisebbségek ügyét levétessék a napirendről. Nem lehet kétség, hogy a kisantant közbenjárása akadályozza meg Bánffy külügyminisztert, hogy előterjeszthesse a javaslat indokolását. Bencsék azonban tévednek, ha azt hiszik, hogy a kérdés tárgyalásának eltaktikázásával magát az ügyet is sikerül eltemetniük; a kisebbségek védelmének kérdése nemcsak a magyarok ügye, hanem mindazoké a nemzeteké, melyeknek gyermekei területátcsatolások révén idegen uralom aki kerültek. Ez a kérdés megmozgatta az európai közvélemény lelkiismeretét, s megoldástkövetel. A genuai konferencia napirendjéről leszoríthatják, de annál kiáltóbban fog jelentkezni a világ közvéleménye előtt. A szombati és vasárnapi tanácskozások után megállapítható, hogy a génuai konferenciának nem sikerült megegyeznie Oroszországgal.Az antant meghasonlásának leplezésére abban állapodtak meg, hogy az orosz kérdést a júniusban Hágában összeülő szakértői bizottság elé terjesztik, s amíg az első nem terjeszti javaslatait, nem kötnek külön szerződést Oroszországgal, ellenben valamennyi hatalom kötelezi magát, hogy a tanácskozás tartama alatt tartózkodni fognak minden támadástól és propagandától. Ezt a megállapodást és az orosz jegyzékbe készített választ a politikai bizottság holnapi ülésén akarják előterjeszteni. Csicserin már előzetesen tudatta egy levélben Kehanzerrel, hogy az orosz negáció föltétlenül elutasítja oly bizottság elismerését, amelyben Oroszország"nem lenne képviselve, azonkívül tiltakozik az Oroszország függetlenségének korlátozására irányuló kísérlet ellen. Megtörténhet tehát, hogy az oroszok az utolsó pillanatban azt a minimális eredményt is, amelyet az antantnak a szakértői, értekezlet összeállítása jelentene, semmivé fogják tenni. A szövetségesek határosa a Génua, május 13. A szövetségesek tegnapi megállapodásának főbb pontjai ezek: Az oroszoknak átnyújtandó jegyzék első része visszautasítja az orosz polémiát, a második szakértő bizottság kiküldését javasolja az orosz adósságok, a magántulajdon kérdésének a külföldiek jogait érintő jóvátétel és a hitelkérdés megvizsgálására. A szakértői bizottság Hágában fog összeülni. Lesz egy orosz albizottsága is. A másik bizottság tagjai a Génuában képviselt hatalmak delegáltjaiból kerül ki.A két bizottság elkülönítve fog tárgyalni. Mindkétbizottság június 26-án kezdi meg működését. A nem/orosz szakértőket az egyes kormányok nevezik ki.Június 15-től 26-ig minden hatalomnak visszavonulási joga van. A képviselt kormányok kötelezik magukat, hogy június 26-tól számítva négy hónapon belül nem kötnek külön megegyezést Oroszországgal Németország kivételével valamennyi Génuában képviselt hatálom meghívást kap a szakértői bizottságban való részvételre. Hír szerint a génuai konferencia záróülése nem szerdán, hanem csak csütörtökön, vagy pénteken lesz, mert az oroszok aligha fogják a hatalmak megállapodásait válasz nélkül hagyni. Csicserin levelet intézett Schanzerhez, amelyben tiltakozik az ellen, hogy az oroszokat az orosz albizottság tanácskozásaiba nem vonják be. A levél többek közt azt mondja, hogy az orosz delegáció nincsen abban a helyzetben, hogy az albizottság munkálatairól hivatalos értesülést kapjon. Tekintettel azok nagy horderejére, a delegáció szükségét látja annak, hogy ezeknek a határozatoknak Oroszország számára teljes elfogadhatatlan jellegét kiemelje. Az a határozat, amely a hatalmakat arra kötelezi, hogy a konferencia tartama alatt Oroszországgal szerződést ne kössenek, újabb leplezett blokádot jelent, amely az orosz nép érdekei ellen irányul. Ez a határozat, az Oroszországgal szemben követett ellenséges politika folytatását jelentené. Megállapítja, hogy valahányszor Oroszország és a többi hatalom közt valamely megállapodás közeledik a befejezéshez, a hatalmak egyike vagy másika érdekeit Európa a béke érdekei fölé helyezi. Az orosz delegáció a politikai bizottság összehívását kéri, hogy a közös bizottság kiküldésére vonatkozó javaslatait ott kifejezhesse. Elfáradtak is oroszokhoz: FnScsenske jegyzési tervezete. Génua, május 15. Facta elnök 11 órakor nyitotta meg a politikai albizottság ülését. Schanzer miniszter felolvasta a meghívó államoknak a Villa Alberti-ben tegnap tartott ülés jegyzőkönyvét, Barthou Csicserinnek Foddhoz intézett tiltakozó jegyzékének felolvasását indítványozta, melyet elfogadtak. Schanzer jelentést tett a Csicserinnel folytatott tárgyalásról, amelyen Schanzer megmagyarázta Csicserinnek, hogy az oroszokat nem zárják ki a szakértő bizottságból. Megnyugtatta Csicserint abban az irányban is, hogy a hatalmak négy hónapon belül Oroszországgal nem kötnek külön szerződést. Ez a tilalom csak a hatalmakat kötelezi, Oroszország ott kereshet érintkezést, ahol neki tetszik. A vita során Barthou tiltakozik Csicserin jegyzékének utolsó sorai ellen, amelyek Franciaországot szemrehányással, illetik, holott franciaországot az engesztelődés szelleme vezérelte. Ezután az orosz delegációhoz intézendő jegyzéket egyhangúlag elfogadták és elhatározták, hogy a teljes ülést holnap déli 11 órakor tartják meg. A holnapi ülésen az oroszok is részt vesznek és megkérdezik tőlük, elfogadják-e a javaslatokat. Amerikát meghívják Hágába Génua, május 14. A génuai értekezlet körében egyhangú helyesléssel találkozott Barthou amaz indítványa, hogy az Egyesült Államokat hívják meg a szakértői munkáitokban való tényleges részvételre. Párisi jelentés szerint az Egyesült Államok részvétele az orosz kérdésben kiküldendő szakértői konferencián ma már biztosra vehető. Két megyar delegátus maradt Génuában Génua, május 15. Miután ma délután Khuen-Héderváry Sándor gróf és Gajzágó László külügyi oszt. tanácsos is hazautaztak, a magyar delegációból csak Bánffy Miklós gróf külügyminiszter maradt itt, akihez holnap csatlakozik Femes Albert gróf római Vis velünk- Teljes súlyú kultúrát a félműveltséggel szemben! Az Akadémia díszközgyűlése (A Nemzet Újság tudósítójától. Méltó külső keretekben folyt, le vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia díszközgyűlése, az Akadémia nagyhetének befejezője. A díszgyűlés előkelő közönségének soraiban voltak: Horthy Miklós kormányzó, József és József Ferenc főhercegek, Klebelsberg Kuno belügyminiszter, Szmrecsányi Lajos egri érsek, Sipőcz Jenő polgármester, Pekár Gyula, Tóth Jenő államtitkárok stb. A díszgyűlés első pontja Herczegh Ferenc másodelnök megnyitó beszéde volt, amelyben Széchenyiből kiindulva, azt a kérdést tárgyalta, vájjon elegendő-e a kultúrfölény ahhoz, hogy egy nemzetet kivezessen a hínárból. A műveltség tényleg nemzeti erő és ez reánk biztató. De Széchenyi azt mondja, hogy a műveltség csak akkor erős, ha tökéletes; a félműveltség a nemzeti haladás legválságosabb állapota. Mindenki azt mondja és hiszi is, hogy mi már kieveztünk a félműveltség köréből. A tapasztalás azonban mást mutat. A magyar vezető néprétegek más népek osztályaival összehasonlítva, sokkal műveltebbek és mégis nem tettek tanúságot elég ellenálló képességről akkor, amikor az ellenséges és nemzetrontó áramlatokkal szembe kellett volna szálaliok. Nálunk vannak művelt emberek, de sok a nagyhangú szónok, tele frázissal,, a sajtó- és pártérdekkel teli a politikai élet. Személyi harcokat látunk mindenfelé, a pártérdek eltiporja a nemzeti érdeket, a sajtóban a frázis királyitrónra ült. A felsőbb osztályok nagyrésze közönyösen viselkedik, az alsóosztályok pedig egyéni érdekeiket szolgálják. Sehol sincs annyi tanult ember, mint Magyarországon és sehol, sincs annyi hasznavehetetlen ember, mint Magyarországon. Meg kell teremteni a félműveltséggel szemben a teljes súlyú kultúrát, meg kell teremteni azt a közfelfogást,amely arra kényszerít mindenkit, hogy a saját érdekeit alája rendelje a közérdeknek. Ez nemcsak politikai feladat, hanem elsősorban tudományos feladat is. Ennek a célnak a szolgálatában áll elsősorban az Akadémia. A nagy hatást keltő megnyitó után Balogh Jenő főtitkár számolt be az elmúlt esztendőről és kiemelte a tett haladást, minden tudományág terén. Több mint húsz művet adott ki az Akadémia túlnyomó részben teljes köteteket és a folyóiratok is ismét nagyobb terjedelemben jelennek meg. Majd Berzeviczy Albert, az Akdémia elnöke, magas szárnyalása emlékbeszédet és tanulmányt nyújtott Benczúr Gyula művészpályájáról. Ezt megelőzőleg Vargha Gyula, olvasta föl Julián barát címü költeményét, utána pedig Pekár Gyula Feltámadás címü regényes korrajzát, melyek mindegyike zajos sikert aratott. »♦»»♦*·»♦♦»»»~»»+»»»♦»»♦»»»»»»*♦»»%»»»»»»»»»» Még mindig nem oszlatják fel az Áruforgalmi Irodát A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége — az Áruforgalmi ellen — ki akarják cserélni a vezető tisztviselőket (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az Áruforgalmi Iroda ellen megindított mozgalom úgy látszik mindnagyobb méreteket ölt. Lassankint a hivatalos körök is belátják, hogy erre az intézményre egyáltalában szükség nincs. Maguk a kereskedők és exportőrök is az Áruforgalmi Iroda megszüntetése mellett vannak, mert nem tudják belátni azt, hogy miért fizessenek az Áruforgalmi Irodának, kiviteli illetéket azért a sablonos munkáért, amely egyedül a, kiviteli engedélyei kiállításában és kikézbesítésében merül ki. Ugyanakkor pedig, amikor az Áruforgalmi Iroda évi forgalma a beszedett illetékekből körülbelül 30 millió korona, a Kereskedelmi Múzeum, amelynek az Áruforgalmi Iroda egyik időközben elavult, szükségtelen szerve, a legszűkösebb anyagi viszonyok között van, úgy hogy például még a legszükségesebb külföldi lapokra sem fizethet elő, nem is számítva azt, hogy nem tarthat elegendő számban a külföldön levelezőket. A kereskedők és exportőrök állásfoglalása után most megmozdult a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége is. A Kansz memorandummal fordult a kereskedelmi miniszterhez, amelyben az Áruforgalmi Iroda teljes átszervezését kéri és azt,hogy a múzeum eddigi magántisztviselőit állami tisztviselőkkel cseréljék ki. Reméljük, a kereskedelmi miniszter formát fog találni arra, hogy a kiviteli illetékek hasznát biztosítsa az állam részére — az Áruforgalmi Iroda fölösleges intézménye és fölösleges emberei nélkül. Ismeretes, hogy a közalkalmazottak sanyarú helyzetének némi enyhítésére a rendkívüli segélyeket szerény mértékben fölemelték. Azokkal az aggodalmakkal szemben, amelyek a rendkívüli segélyyel együtt járható áremelkedésre vonatkozólag felmerültek, félhivatalosan közük, hogy az alkalmi áremelkedés merőben indokolatlan volna, mert egyrészt a korona árfolyama, amire hivatkozni szoktak, úgyszólván állandónak mondható, másrészt a segélyösszeg az állami költségvetésben aránylag oly csekély, hogy az inflációt semmiesetre sem jelenthet. Az Árvizsgáló Bizottság egyébként fokozott mértékben figyeli az árak alakulását és amennyiben ..alkalmi“ drágulást észlel, a büntető eljárást azonnal megindítja.