Nemzeti Ujság, 1922. november (4. évfolyam, 249-273. szám)
1922-11-05 / 252. szám
6 nemzeti újság J^asárnap, 1922 november 3. — (A geszti sírbolt gyászünnepe.) A geszti sírbolt nagy halottjához immár harmadszor zarándokolt el a gyászoló nemzet, hogy a kripta rideg hűvösét beillatosítsa a virágot hullató emlékezés. A geszti sír, amely, mint a nagy magyar tragédiának szimbóluma, az elbukás önmardosó és keserű emlékeivel egyet jelent, évről-évre nagyobb és nagyobb számban látja az elbukott ország szomorú zarándokait azon a borongós novemberi évfordulón, amelyen Tisza István grófot elrabolták tőlünk az orgyilkos kezek. A Tisza-emlékbizottság küldöttsége csütörtökön reggel indult el a Keleti pályaudvarról Gesztre, hogy Tisza István sírjára elhelyezze koszorúját. A geszti után részt vettek: Horthy István altábornagy, aki a kormányzó koszorúját vitte, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke és Rakovszky Iván belügyminiszter. A Tisza-bizottságot Szász Károly vezetésével Almássy László, Harkányi János báró, Ráday Gedeon gróf, Ravasz László református püspök és Latínovich Endre képviselték, míg Tisza István volt huszárezredének képviseletében Ujfalussy Gábor ezredes vezetésével Fömötör József százados, Magyary Andor és Lévay Ferenc főhadnagyok utaztak Gesztre.. Jásznagykunszolnok vármegye képviseletében Almásy Sándor főispán, Sopron vármegye képviseletében Király Ferenc tiszti ügyész, Szabolcs vármegye képviseletében Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselő és Veszprém vármegye képviseletében Bibó Károly dr. foglaltak helyet a küldöttek különvonatán. Az után csatlakoztak Bihar vármegye kiküldöttei, akikkel együtt pénteken reggel a geszti állomásra érkezett küldöttség hosszú kocsisorokban folytatta útját a kastély felé. Tisza István özvegye a kastély lépcsőzetén egyszerű, fekete ruhában fogadta a küldöttség tagjait, akik rövid üdvözlés után a gyászünnepségre felkoszorúzott kriptába mentek. Az ünnepségen a Tisza-családből jelen volt ifjabb Tisza Istvánná, Tisza Kálmán, Tisza Jolán és Tisza József, Tisza István özvegye pedig a család kiskorú tagjaival az ünnepség idejére a kastélyba vonult. Szász Károly lépett először a sírhoz és elhelyezte a Tisza-emlékbizottság koszorúját, majd lendületes beszédben méltatta a nagy halott érdemeit. _ Ha annak idején széles e hazában mindenki benned bízott volna, — mondotta a többek között — reád hallgatott volna, téged követett volna — Magyarországra nem szakadt volna rá az a rettenetes gyász, amelynek árvái vagyunk és az a szörnyű gyalázat, amelynek koldusai lettünk. Szász Károly beszéde után Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselő helyezte el a siron Szabolcs vármegye koszorúját, majd sorban járultak a sirhoz Sopron, Veszprém és Bihar vármegye küldöttei s végül Ravasz László református püspök mondott költői szépségű imát. A küldöttség ezután a kripta bejárójánál sorfalat álló diszrubtes csendőrök között a kastélyba tért, ahol Tisza István özvegye, „Geszt nagyasszonya" meghatott hangon köszönte meg a kegyeletes emlékezést. Délután a küldöttség tagjai kocsira szálltak és elhagyták Gesztet. (A pápai nuncius ismét 30 gyermeket ruházott fel.) Schioppa Lőrinc pápai nuncius ma este Rákosfalván 30 gyermeket ruházott fel, bensőséges ünnep keretében. Az egyház az iskola dísztermében fogadta a pápa követét, akit Sajgó plébános üdvözölt. A nagyszámú, javarészt munkásokból álló közönség mélyen megilletődve ünnepelte a főpapot, akinek mindenkihez volt néhány barátságos szava és a gyermekekre maga adta fel a téli kabátokat. A felruházás után néhány ének- és zeneszám is következett. (A magyar asszonyok nagygyűlése.) A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége folyó évi közgyűlését november hó 5-én tartja meg. Tekintettel arra, hogy a közgyűlésre több mint 100 vidéki város és község is küld egy-egy képviselőt, a közgyűlés méreteiben és jelentőségében túlszárnyalja a rendes közgyűlések keretét. Az ország asszonyainak komoly tanácskozása lesz ez a közelgő indéges tél előtt, amely a női szivek melegségével és a magyar asszonyok áldozatkész munkaerejével sok nehéz problémát lesz hivatva megoldani. — (Minden felebarátja) tudja már, hogy zamatos teát Kotányinál VI., Teréz-körut 7. kap. — (Újabb nagy katasztrófa a lupényi bányában.) A Brassói Lapok Írja: A májusi szomorú emlékű lupényi bányakatasztrófa november 3-án délután megismétlődött. Egyelőre csupán annyit tudunk, hogy az újabb szerencsétlenségnek eddig hét halottja van. A rettenetes katasztrófa első pillanatában nagy pánik keletkezett, amely még 24 óra múlva sem ült el teljesen, így megközelítőleg sem lehet képet alkotni a szerencsétlenség méreteiről. Több száz munkás dolgozott a tárnában, széntömböket robbantottak dinamitpatronnal; a robbantás közben az egyik munkás ráütött egy dinamitpatronra, az felrobbant, majd a patron lángjától felrobbant a felgyülemlett bányalég, amely óriási erővel egy pillanat alatt a tárnát levegőbe röpítette. A bányatüzérség és a mentők az első órában munkába léptek és eddig hét megszenesedett holttestet hoztak fel a tárnából, valószínű azonban, hogy a szerencsétlenségnek még számos halottja van. (Harmadfélmilliós ajándék az Iparművészeti Múzeumnak.) A Bródi család, a Neues Pester Journal tulajdonosa két rokokó-stilü nagy ezüst kandelábert ajándékozott az Iparművészeti Múzeumnak. A gazdagon faragott talapzaton nyugvó, vert díszítésű kandelábereknek ezüstértéke, műértéküktől eltekintve, ma két és félmillió koronára becsülhető. — (Jótékonyság.) Szerke?:,törlben,Pf.-re a következő adományok érkeztek: ,,Kat. Szövetség HérHárvahéza“ javára ' befolyt Aczél László Lökösháza 1000 K. ..Szigénysarsa diákgyermekek részére Egy magyar asszony 50 szokni- | Vak katonák javára Simonffy Izabella 4080 K, Simonffy Margit 320 K. Az összegeket rendeltetési helyeikre jnt-tatták. 1 . (Ami nem fáj a Népszavának.) Kaptuk az alábbi levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Nem vagyok politikus, egyéb közéleti viszketegség miatt sem voltam még megfigyelés alatt, mint rendes ember azonban, aki szeret minden tekintetben tisztán látni, naponként elolvasom a vörös Internacionálé hivatalos lapját, a Népszavát is. Ez a le nem kicsinyelhető önmegtagadás amellett, hogy azzal az erkölcsi haszonnal jár, hogy minden alkalommal csak megerősít homlokegyenest ellenkező meggyőződésemben, naponként hozzásegít olyan dolgoknak a megismeréséhez is, amelyekre a mai zavaros világban föltétlenül szüksége van mindenkinek, aki érzéseit a meggyőződésen keresztül akarja helyes irányba terelni. A Népszava legutolsó számában azt olvasom például, hogy egyik bányatársulat kastélyt ajándékozott igazgatójának. Ha nem olvastam volna többek között éppen az önök lapját, amely ezt az esetet napokkal ezelőtt leleplezte és azzal kommentálta, hogy szépszép az elismerésnek ez a formája és mértéke, de ekkora ajándékkal talán mégsem illik és helyes a részvényesek rovására a vezérigazgatónak kedveskedni, mondom, ha nem olvastam volna éles támadást a dologról már napokkal ezelőtt vagy három helyen, hát nem tudnám a valóságot elválasztani attól, amit a Népszava ehhez az esethez is hozzákölt. Azt nevezetesen, amit a kastély ajándékozással kapcsolatban Konti utcai szellemességgel és felháborító cinizmussal a bányászokról hazudik. Én húsz éve élek bányavidéken, ismerem a viszonyokat és csak megerősítetem azt, amit mindenki tud: hogy a bányászok naponta nyolc órát dolgoznak, a rendes munkabéren felül az 1915 március 1-i árakon kapják az összes élelmiszereket, kapnak ezenkívül ruhát, cipőt, ruhasegélyt, lakást, fűtést, világítást, sőt a szociális béke kedvéért legújabban az örökös lakás mellett, nemcsak a megöregedett bányászoknak, de még az özivegyeknek is biztosítják ezeknek a kedvezményeknek a nagy részét. A Népszava tehát beteges dühében ezúttal is csak lázítani akar. És még egyet: Erdélyből, a Felvidékről, Bácska penészes börtöneiből százával lökik át a trianoni határokon azokat a magyar tisztviselőket, akik nem akarták megtagadni magyarságukat. A Népszavának tudni kell, hogy hány rokkant vagon adott már ezekből a családokból hősi halottat, miért nem jajdult fel ezért csak egyetlen egyszeri A nyomor, a szenvedés a Népszavának csak párttagsági díj ellenében imponál. Vagy a tisztviselő, aki tizedrészét keresi annak, amit egy rakodómunkás, az nem ember, a szenvedése nem szenvedés, a hazátlansága nem hajléktalanság, a kenyere, amit odavetnek neki, nem koldusalamizsna. Úgy látszik, nem. A Népszavának, mint az emberi jogok harcosának, a puhább fekhely és a nagyobb darab kenyér álprófétájának a gondolat szentsége a gyűlöletnél kezdődik és csak a szervezeti tagságnál tisztul hitelessé. Pedig a nap nem a Konti-utcában kel fel és nem ott nyugszik le. De kétezer korona napidijért frázis-kloakát összeizzadni a nyomorról, a drágaságról, a dolgozók szenvedéséről valóban szánalomraméltóbb, mint a vagonban a húsz fokos téli éjszaka vergődő gyertyalángjánál kiosztani az utolsó darab száraz kenyeret. Egy menekült, tisztviselő. Napirend 1922 november 5. vasárnap. Római katolikus: Imre, herceg. Protestáns: Imre. Görög-katolikus: Galakt. Görög-keleti: (okt. 23.) Jakab: Napkel 6 óra 50 perckor, nyugszik 4 óra 45 perckor. Gyűlések: A Magyar Tudományos Akadémia I. tartálya d. u. 5 órakor. — A Magyar Protestáns Nők Országos Szöve-f Ssége 5 órakor a református teológia dísztermében közgyűlést tart. — Az Országos Széchenyi Szövetségben eső fél 7 órakor Ajtay József előadást tart. * 1922 november 6., hétfő. Római katolikus: Lénárd. Protestáns: Lénárd. Görög-katolikus: Pál. Görög-keleti (okt. 24.) Arétácz: Napkel 6 óra 51 perckor, nyugszik 4 óra 51 perckor. Kihallgatások: Földmhelésügyi miniszter 1—2 — Közélelmezési miniszter 9—2. Gyűlések: Magyarországi Újságírók Egyesületének gyűlése d. u. 3 órakor. — Az Újpesti Önkéntes Mentsregyesület jubileumi közgyűlése d. c. 11 órakor az újpesti városház dísztermében. — Az átmeneti viszonyban levő tisztel gyűlése d. c. 10 óraikor a Tiszti Kaszinó gyűlés temmében. — A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének közgyűlése d. u. 5 órakor. — A Szent Imre Kör tükre-ünnepe. In órakor mise az Egyetemi templomban, este 7 órakor ismerkedési vacsora. — A Kát. Egyetemi Nebalgatelk Szent Margit Körében d. e. 1v órakor T. Schrottg Pál tart előadást. . (A péksegédek hétfőn reggel megkezdik a munkát.) A napok óta tartó péksztrájk ma este megszűnt. A munkaadók és munkások között tegnap folytatott tárgyalások eredményeképpen ma teljes megegyezés áll létre, amelynek értelmében a segédek 25 szándékos béremelést kapnak, az órabérek pedig 120, 90 és 109 koronások lettnek. A munkások hétfőn reggel már megkezdik a munkát. a Ringer Jenő dr. elme és kedélybetegek ercey intézete 1. Lenkent Telefon. József 88—21 Peszt Budapest, Váci utca 19 Feszi Rács 1.. Kn-frinckstrasse US. Fióküzlet: Diana-fürdő. Puszi kez-Cülvállal a hp.ji-'ii.romok tartósságáért. Peszl csak növényi eredetű festékkel fest. Pftszlnok «rarty .«»közei vannak a modern hajviselethez. Pesszl csak «rérsivrdpc » szereket tart raktárán. Peszl kívánatra mecsküli a legújabb hajviseletek képeit. a „Tüzes" szobalányha Haidekkernél. Üllői út 46. x Zongoraterem, hangszerüzlet gramophon-s.alon .’rert-bers hangs-rgár Rákóczim» CO. x Bristol selemkülönlegességek áruháza most nyílt meg a Koronaherceg-utca 16. sz. alatt. Mai hirdetését olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. Influenzás időkben ügyeljünk a belek rendes működésére. A Hunyadi János-víz, mint szabályozó, enyhe hashajtó e célra a legalkalmasabb. SZÍNHÁZ, művészet Csokonai első teljes kiadása Csokonai Vitéz Mihály Balassi Bálint után a színmagyar fajta legszebb kivirágzása. A legtipikusabb magyar táj, a legpusztább puszta, a Hortobágy termette. A legmagyarabb város, Debrecen nevelte föl. Petőfivel és Adyval együtt ott áll a magyar líla nagy tartó pillérei közt. Vándorköltő, bejárja az országot, mindenütt megpendíti kobrát, mint a bárd. Igazi garabonciás diák, aki édes szavával megbabonázza a sziveket s akinek csípős fullánkjától reszket minden félszegség. Gazdagabb, színesebb, változatosabb, merészebb, mint Villon. Ha ma élne, nem volna rossz kabaréköltészet, mert ő volna a legjobb és legötletesebb kabaréköltő, frissebb, mint Aristide Bruant, derűsebb, mint Richepin, líraibb, mint Mae Nab. Érdekes, hogy az akkor divatos németek közt, akiket Kazinczy Ferenc népszerűsített, nincsenek rokonai. Törzsökös magyar lelke nem tudott a germán lélek után formálódni. Ha van rokona, az inkább a franciák közt akad és nem a kortársak, nem is az elődök közt, hanem az utódok soraiban. Magános magyar ő is, se rokona, se boldog őse, se ismerőse a költők nagy családjában. A legtisztább, a legőszintébb lirikus. A gyönyörű magyar barokk benne romantikusan meleggé érzik és nem merevül antikizáló sémává, mint a mesterkélt francia rokokó. A preciözködés stereotip bájaktól cikornyázó korszakában maga a természetesség, a száraz, hideg szellemű élő diadalának zenitjén maga a meleg humor, az úri kényeskedés divatos fanyalgásának közepette maga a népies tőrölmetszettség. Van egynéhány költeménye, olyan friss, olyan közvetlen, mintha ma született volna a nép dalos ajkán. Szerelmes verseiben a lélek minden odaadó gyöngédsége megcsendül. Magyar zamatot ad az anakroni derűnek. Dévai csipősséget, boros, bolondos kedvet a sivár voltairei iróniának. Európai lélek, sokoldalú tehetség. A csikóbőrös kulacs mellett korának legműveltebb embere búslakodik s könnyezi a magyar megnem értettség keserű végzetét, mint utána nem egy magyar nótás diák, akinek hasonló sors jut osztályrészül. Lelke kimeríthetetlen kincsesbánya, alkotó kedve frissen buzgó, akinek még arra is telik, hogy utódainak örökséget hagyjon. Az örökség végrehajtójaként elsőnek Ady Endre jelentkezett, ő verte le először a port Csokonai Vitéz Mihály munkáiról, amelyek közül nagyon sok egész frissen, egész üdén maradt meg a konzerváló porréteg alatt. Ady fellépése óta második reneszánsza kezdődött Csokonai költészetének és mégis késett egy új és teljes Csokonai-kiadás, mert a Toldy-félét és az ezt követő kiadásokat teljeseknek tekinteni egyáltalában nem lehet. A magyar irodalomnak ezt az adósságát váltotta most be a Géniusz kiadóvállalat, amelynek teljes Csokonai-kiadása most jelent meg a legszigorúbb kritikai alapon és a mű nagy értékéhez méltó előkelő külsővel. A Génius nagy áldozatkészségéhez hozzájárult két sárospataki tanárnak: Harsányi Istvánnak és Gulyás Józsefnek odaadó szeretete, lelkesedése és páratlan buzgósága, amellyel Csokonainak számos kiadatlan és lappangó írását felkutatták. Különösen érdekesek Csokonai fiatalkori zsengéi, amelyek rendkívül becses adatokat szolgáltatnak a költő egyéniségének fejlődéstörténetéhez. Különben az ötkötetes kiadásban közel kétszáz olyan darab van, amely még nyomtatásban meg nem jelent. Rendkívül érdekes a szerkesztők előszava, amelyben kutatásaik történetét és módszerét ismertetik és felsorolják azokat az irodalomtörténeti szempontból jelentős forrásokat, amelyekből tizenhat hónapi szakadatlan munka árán merítettek. A nagy munka három részben, de öt kötetben jelent meg. Az első két kötetben Csokonai eddig ismert verseit gyűjtötték össze. A harmadik kötet a kiadatlan és eddig meg nem jelent verseket tartalmazza, a negyedik a prózai írásokat és leveleket, az ötödik a kiadott és kiadatlan színműveket. Az öt vaskos kötet nemes egyszerűségű, előkelő ízlésű, igazi komoly értéke az irodalomtörténetnek és fényes tanúbizonysága a törhetetlen magyar kultúrának. K. — Lyka Károly Madarász Viktorról. A Szinyey- Merse Pál Társaság ma délután 6 órakor felolvasó ülést tartott az Akadémia kistermében. Lyka Károly Madarász Viktorról, a szabadságharcos festőművészről olvasott fel érdekes és értékes tanulmányt. Élénk szikekkel festette Madarász párisi tartózkodását, ahol a szabadságharc után emigrált művész a magyar történelem „lázadóit“ festette. Mikor 1870-ben visszakerült Budapestre, itt a kritika és a közönség nagyon ridegen viselkedett vele szemben, ami annál nagyobb kár volt, mert, Madarász a maga egyéni utakon járó festészetével új irány úttörőjévé válhatott volna kedvező fogadtatás esetén. — Az Ernszt-Múzeum aukciója. Holnap délelőtt nyílik meg az Ernszt Múzeum XXI. aukciója, amely az utóbbi aukciók közül messze kiemelkedik a termeiben felhalmozott anyag gazdagságával. Különösen sok és értékes festmény van az aukción. A külföldi mesterek közül kiemelkedik Riberának Kain és Ábel című hatalmas vászna. Winckboons Dávidnak, Schrotzberg Franznak, Sacehl Andreának, Lenbachnak, egy-egy szép képe, néhány Tizian és Jan Steen iskolából kikerült kép. Sok régi olasz, francia és német festő képe is szerepel a kiállításon, a magyar mesterek közül Barabás, Benczúr, Csók, Deck Ebner, Dudits, Feszty, Gulácsy, Hollósy, Karlovszky, Kőrösfői-Kriesch, Lot,, Márk, Mészöly, Spányi, Székely Bertalan, Vágó és Zichy Mihály nevét említjük. Ott