Nemzeti Ujság, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-08 / 280. szám

2 tömörülnek­­ a nemzeti alapon álló ellenzéki pártok. A tárgyalás e pártok között már meg­indult. Erről, valamint a politika többi ese­ményéről részletes tudósításunk a következők: A Nemzeti összetartás Társasköre elítéli­ a rendtörvényt A Nemzeti összetartás Társasköre ma esti össze­jövetelén a tagok igen nagy számmal jelentek meg és élénk érdeklődéssel hallgatták elnöküknek, Zichy János grófnak fejtegetéseit a politikai helyzetről és a­­ nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatokról. Különösen sokat vitatkoztak a rendtörvényjavaslatról. A vitatkozás során az a felfogás szűrődött le, hogy a rendtörvényjavaslat a legelemibb szabadság­­jogokba ütközik. A javaslat törvényerőre emelkedése egyeduralmi helyzetet biztosít azok részére, akik tör­ténetesen a kormányhatalom birtokában vannak. Szóba kerültek az új adójavaslatok is és az a véle­mény alakult ki, hogy azok a javaslatok elviselhe­tetlen terheket rónak az adózókra. Sok kifogás hang­zott a végrehajtás szigorúsága ellen is. A Keresztény ■llensék a katonák politizálása ellen A Szövetkezett Keresztény Ellenzék ma délután Apponyi Albert gróf elnöklésével értekezletet tar­tott, amelyen a párt tagjai úgyszólván teljes szám­mal megjelentek. Az értekezleten részt vett Belitska Sándor honvé­delmi miniszter is, aki katonai kérdésekről tájékoz­tatta a pártot. Belitska előadása után élénk vita fej­lődött ki, amelyben részt vettek sorrend szerint: Pallavicini György őrgróf, Ugrón Gábor, Friedrich István, Rakovszky István, Szilágyi Lajos, Strauss István, Létay Ernő, Apponyi Albert gróf, Cziráky József gróf, Andrássy Gyula gróf és Huszár Elemér. A felszólalók élesen állást foglaltak a rendtörvény ellen és különösen a tisztikar szellemével, a hadsereg fegyelmével, a katonák politikai szereplésével foglal­koztak és igen szigorú bírálatot mondtak egyes fel­merült esetek és egyes parancsnokok felett. Különösen kifogásolták, hogy a tényleges tisztek titkos társa­ságok tagjai. Ez ellen orvoslást kértek. Amennyiben a kormányzat ezeket a panaszokat nem orvosolja, minden egyes konkrét esetet a nemzetgyűlés elé visznek. A bajok forrásaként a katonai eskü formá­ját és az államfő-kérdés bizonytalanságát jelölik meg. Az értekezlet helyesléssel vette tudomásul a hon­védelmi miniszter felvilágosításait. Szervezkedik a nemzeti alapon álló ellenzék A kiéleződött parlamenti helyzet ismét felvetette a nemzeti alapon álló ellenzéki képviselők tömörülésé­nek gondolatát. Ezzel kapcsolatban Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő felkereste Apponyi Albert grófot és felkérte, hogy az ellenzék egységesítése céljából álljon az ellenzéki politikusok élére. A Nemzeti Újság munkatársának alkalma volt Szilágyi Lajossal beszélni, aki erről a következőket mondta: — A nemzetgyűlés összeülése óta azon fáradozom, hogy a nemzeti alapon álló ellenzéki képviselőket egy táborba tömörítsem. Apponyi Albert gróffal leg­utóbb folytatott tanácskozásomon is erről volt szó. A tárgyalás eredményéről nincs semmi közölni va­lóm, annál kevésbbé nincs, mert a tárgyalás még nem fejeződött be. Szilágyi Lajos fáradozását több helyen élénk ro­­konszenvel kísérik és az eredményt biztatónak látják. A fiam­ kedden terjeszti elő bizonyítékait Két nap óta szenvedelmes vitákra adott alkalmat Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselőnek a nemzet­gyűlés tegnapi ülésén közbeszólás formájában tett kijelentése, hogy a Rassay-párt egy tagja, aki ezidő­­szerint nem aktív politikus, a esetiektől a választások céljaira pénzt vett fel. Rassayék a vád megvizsgálására parlamenti bi­zottság kiküldését indítványozták. A nemzetgyűlés azonban Bethlen István gróf miniszterelnök és Gömbös Gyula felszólalásai után az indítványt el­vetette. Politikai körökben a súlyos vád, amely kimeríti a hazaárulás tényét, még mindig nagy izgalomban tartja a kedélyeket. Nemcsak ellenzéki körökben, de a kormánypárt higgadtabb és józanabb tagjai is azon az állásponton vannak, hogy Usainnak ezt a vádat feltétlenül bizonyítania kell. A nemzetgyűlés mai ülése alatt Gömbös Gyula hosszasan tárgyalt Ulain Ferenccel. A tárgyalások befejezése után Gömbös a folyosón közölte Rassay­­val, hogy Ulain kedden napir­end előtti felszólalás keretében felszólal és előterjeszti bizonyítékait. Rassay kijelentette, hogy örömmel várja a leleple­zést. A politikai élet tehát megint a személyeskedés és vádaskodás ingoványába merelt. Személyeskedéssel, vádaskodással állanak elő egy olyan üggyel kapcso­­latban, amely hasonlatos a tormánvezetéshez. Az ered­mény valószínűleg ugyanaz lesz, mint abban az eset­ben volt. Új törvényjavaslatok A háború esetére szóló kivételes hatalom megszű­nése következtében ma a kormány több törvényjavas­latot nyújtott be. A közélelmezési miniszter törvényjavaslatában a hatósági támogatást az állami tisztviselők részére to­vábbra is fenntartja, valamint kodifikálni kívánja a kivitel dolgát is . A kereskedelemügyi miniszter az ipar és kereskedelem körébe vágó kivételes rendele­teket kívánja törvény által szabályozni. Bennfoglal­­tatik a javaslatban az üzletek zárórájának rendezése A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy órakor nyi­totta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Benard Ágoston és Haller István sürgős interpellá­ciókra kértek és kaptak engedélyt. Ezután Vass József, Bod János, Daruváry Géza, Szabó István és Klebelsberg Kuno gróf miniszterek beterjesztik azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a kivételes hatalom megszűnése következtében szüksé­gessé váltak. Ivády Béla, a pénzügyi bizottság előadója, tette meg ezután jelentését az indemnitási javaslatról. Kéri a javaslat tárgyalására a sürgősség kimondását. A nemzetgyűlés ezt el is fogadta. Hadházy Zsigmond ismerteti a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatására vonatkozó javaslatot. Kéri annak elfogadását. M­östör József, Csik József és Peidl Gyula felszóla­lásai után Bethlen István gróf miniszterelnök emel­kedik szólásra. Kijelenti, hogy a trianoni békeszerző­dés azon a gondolaton épült fel, hogy azok, akik nem magyar nyelven beszélnek, el akarnak szakadni Magyarországtól. Ennek a felfogásnak oka az a rá­galmazási hadjárat, amelyet évtizedek óta folytatnak ellenünk azok, akik az idegen imperializmus szolgá­latában állottak. Ebben, sajnos, Ausztriának is része van. Küzdelmünk a rágalmak ellen mindaddig meddő volt, amíg a soproni népszavazás bebizonyította, hogy a trianoni szerződés morális alapjai megdőltek. Sop­ronnak és környékének kincseket nem adhatunk, de adjuk nekik magyar szívünk melegét. Kéri a javas­latnak általános tárgyalásra való elfogadását. (Éljen­zés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán.) A javaslatot ezután a nemzetgyűlés általánosság­ban és részleteiben egyhangúan elfogadta és az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Rupert Rezső személyes kérdésben szólal fel. Foglalkozik Vogya tegnapi beszédével és azt mondja, hogy ha valaki vádakkal áll elő, akkor vádjait tényekre alapítsa. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti a kivé­,­teles hatalom megszűnése folytán szükségessé vált törvényjavaslatot. Ezután folytatták a közadó kezeléséről szóló tör­vényjavaslat részletes tárgyalását. A javaslat több szakaszát kisebb módosításokkal elfogadták. Hegyeshalmi Lajos a 23-ik szakaszhoz szól és Gaál Gaszton tegnapi beszédével foglalkozik, ki­jelenti, hogy nem szabad a tisztviselői kart általános­ságban gyanúsítani. Gaál Gaszton tegnapi fejtegeté­seit visszautasítja. Gaál Gaszton személyes kérdésben szólal fel és ki­jelenti, hogy amit tegnap a tisztviselőkről mondott, a miniszter is akceptálta, nem támadta a tisztviselői kart, sőt a tisztviselői nívó emeléséről beszélt. Viharos vita a napirend körül Az elnök ezután napirendi indítványt tett. Ajánlja, hogy a Ház hétfőn tartsa ülését, melynek napirend­jére tűzzék ki a soproni népszavazás emlékének tör­vénybe iktatásáról, a közadó kezeléséről, a biztosító intézetek állami felügyeletéről szóló és az indemni­tási törvényjavaslatok tárgyalását. Hegymegi-Kiss Pál a napirendhez szólva kéri, hogy miután Ulain Ferenc tegnap egy közbeszólásá­­­ban Rassay pártjáról azt állította, hogy a csehektől választási célokra pénzt kapott, küldjenek ki parla­menti bizottságot az ügy megvizsgálására. Bethlen István gróf miniszterelnök szólal fel ez­után. Kijelenti, hogy mind gyakrabban megtörténik, hogy a képviselő urak a becsületet súlyosan sértő ki­fejezéseket használnak, amin csakis az elnöki jog szi­gorúbb gyakorlásával lehetne segíteni. Nem tartja helyesnek, ha két képviselő személyes ügyét parla­menti bizottság elé viszik. Kéri, hogy az elnök napi­rendi indítványát fogadja el a nemzetgyűlés. Ugron Gábor szerint a legsúlyosabb vád az, amit Usain mondott és szükségesnek tartja, hogy parla­menti bizottság vizsgálja meg az ügyet. Pesty Pál az elnök napirendjének elfogadását, Rassay Károly pedig azt kéri, hogy a parlament küldjön ki vizsgáló­bizottságot. Appellál minden úri gondolkodású emberre. E szavakra az egész nemzetgyűlésen nagy zaj tör ki. Rakovszky István, Szilágyi Lajos, Létay Ernő, Ugrón Gábor, az egész szélső baloldal a padokat verve kiáltja a jobboldal felé: — Igaz! ügy van! Bethlen István gróf miniszterelnök éles hangon kiáltja a baloldal felé: Kikérjük magunknak ezt a hangot! Általános kavarodás és kiabálás lesz úrrá az egész teremben, az elnök csak nagy nehezen tudja a ren­det helyreállítani. Amikor a rend helyreáll, Bethlen István gróf mi­niszterelnök szólalt fel újból, kijelenti, hogy szemre­hányással őt illetni nem lehet, mert nem állította, hogy Ulain képviselő úr nem köteles vádjait iga­zolni. Az úri gondolkodásról semmiféle intanitást nem fogad el. Gömbös Gyula is azt mondja, hogy a vádat be kell bizonyítani. Rassaynak módjában volna felelősségre vonni Ulaint, mint lovagot. Ulain éppen ekkor lép a terembe. Az ellenzék kórusban kiáltja feléje: — Itt jön a lovag! Gömbös Gyula: Rassaynak meg lesz a módja Ulain ellen eljárni. Ulainnak pedig kötelessége állításait bebizonyítani. Mayer János szólalt fel ezután személyes kérdés­ben és a tőzegszerződéssel kapcsolatban való szerep­lését tisztázza. Ezután a nemzetgyűlés az elnök napirendi indít­ványát elfogadta, majd az elnök az ülést tíz percre felfüggeszti. Interpelláció a közegészségügyi visszaélésekről Szünet után Huszár Károly elnök nyitja meg az ülést. Mikovényi Jenő, a mentelmi bizottság előadója, bejelenti a mentelmi bizottság előterjesztését, majd Benárd Ágoston a közegészségügy terén elkövetett visszaélésekről terjeszti elő interpellációját. Vass József népjóléti miniszter nyomban válaszol az interpellációra. Kijelenti, hogy a gyógyszerészek és gyógyszerészsegédek harcába beleavatkozni nincs módjában. A többi vádra vonatkozólag megígéri, hogy még a mai nap folyamán sürgős vizsgálatot indít. Reméli, hogy úgy a gyógyszerész, mint az orvosi kar segítségére lesz a vizsgálat lefolytatá­sánál. Benárd Ágoston és a nemzetgyűlés a választ tudo­másul veszi. Ezután Haller István interpellációja és Vass Jó­zsef miniszter válasza következett a lakásügyben, melyről másutt emlékezünk meg. Elfogadták a Sopron hűségéről szóló törvényjavaslatot Rassayék parlam­enti, bizottságot követelnek Ulain vádjainak tisztázására Állandó vihar a nemzetgyűlés mai ülésén NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1922 december 8. is. — A közoktatásügyi miniszter törvényjavaslata továbbra is fenntartani kívánja a közgazdasági és társadalmi ismereteknek a középiskolákban való tanítását. Továbbá a középiskolák első osztályába való felvételt sikeres felvételi vizsgához kívánja kötni. — A népjóléti miniszter javaslata az ipari és kereskedelmi alkalmazottak beteg- és balesetbiztosí­tását rendezi, valamint a munkásbiztosító hivatalnál vonatkozó rendeletek fenntartását célozza.­­ A föld­­művelésügyi miniszternek hat törvényjavaslata volt, ezek közül a legfontosabb a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló törvény ki­egészítése.­­ Az igazságügyminiszter törvényjavas­latában a kivételes hatalom alapján kibocsátott ren­­deletekben lévő igazságügyi rendelkezések közül tör­vénybe kívánja foglalni azokat, amelyek a gyakor­latban beváltak. A javaslat a magánjog terén foko­zottabb védelemben részesíti az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kívül született gyerme­kek érdekeit. A világpolitika helyzete és eseményei Az antant-miniszterelnökök londoni értekezle­tére Mussolini ma elutazott Olaszországból és holnap Párisban találkozik Poincaréval, akivel együtt folytatja útját Angliába. Úgy a francia, mint az angol közvélemény a legnagyobb érdek­lődéssel tekint az értekezlet elé, mert általános a meggyőződés, hogyha a négy szövetséges ha­talomnak most sem sikerül a német jóvátételi kérdésben megállapodásra jutnia, az európai válság elkerülhetetlen lesz. A brit kereskedelmi kamarák szövetsége a Bonar Lawhoz intézett jelentésben azt ajánlja, hogy Németországnak meghatározott időre moratóriumot adjanak és haladéktalanul állapítsák meg azt a jóvátételi összeget, amelyet Németország megfelelő időn belül fizethet. Ha nyomást kellene gyakorolni Németországra, a kényszerítő eszközök nemét a szövetségesek együttesen állapítsák meg és hajt­sák végre. Londonban remélik, hogy Poincare végre konkrét javaslatot fog előterjeszteni. Ha az eddig ismertetett kívánalmakat — (újabb zálogok a moratóriumért és Franciaország ré­szesedésének fölemelése) — föntartaná, aligha jön létre a megegyezés és illuzóriussá válik a brüsszeli konferencia megtartása. A miniszter­­elnökök szombaton kezdik meg tanácskozásu­kat, s előreláthatólag hétfőn befejezik. Nincs kizárva, hogy a tárgyalásokba bevonják Ame­rika londoni nagykövetét is. • Amerika a keleti kérdésben kilépett eddigi tartózkodó álláspontjából, s a lausannei konfe­rencián „megfigyelőként“ résztvevő képviselője, Child római nagykövet útján két fontos kijelen­tést tett. A múlt héten tiltakozott az ellen, hogy egyes hatalmak érdekszfér­ákat és privilégiumo­kat akarnak biztosítani maguknak a török biro­dalomban, ami ellentétben áll az Egyesült Álla­mok egyik alapelvével, a „nyitott kapu“ politi­kájával, tegnap pedig tudtára adta a szövetsé­geseknek, hogy a tengerszorosok ügye nem csu­pán a parti államokat, hanem minden országot érdekel és a szabad áthajózás biztosítása nem történhet a török szuverenitás csorbításával. A washingtoni kormány állásfoglalása kétségkívül befolyással lesz a konferencia döntésére. Curzon lord még ragaszkodik ahhoz, hogy a hadihajók számára is biztosíttassák az átkelési szabadság, a francia megbízott ellenben kívánatosnak mon­dotta, hogy a hajózás szabadságát egyeztessék össze a Fekete-tenger partján élő nemzetek ér­dekeivel, de különösen Törökországéval, amely most a tengerszorosok két partja fölött felség­jogot gyakorol. Valószínű, hogy rövidesen létre­jön a törököket is kielégítő megegyezés.

Next