Nemzeti Ujság, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-08 / 280. szám

2 tömörülnek a nemzeti alapon álló ellenzéki pártok. A tárgyalás e pártok között már megindult. Erről, valamint a politika többi eseményéről részletes tudósításunk a következők: A Nemzeti összetartás Társasköre elítéli a rendtörvényt A Nemzeti összetartás Társasköre ma esti összejövetelén a tagok igen nagy számmal jelentek meg és élénk érdeklődéssel hallgatták elnöküknek, Zichy János grófnak fejtegetéseit a politikai helyzetről és a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatokról. Különösen sokat vitatkoztak a rendtörvényjavaslatról. A vitatkozás során az a felfogás szűrődött le, hogy a rendtörvényjavaslat a legelemibb szabadságjogokba ütközik. A javaslat törvényerőre emelkedése egyeduralmi helyzetet biztosít azok részére, akik történetesen a kormányhatalom birtokában vannak. Szóba kerültek az új adójavaslatok is és az a vélemény alakult ki, hogy azok a javaslatok elviselhetetlen terheket rónak az adózókra. Sok kifogás hangzott a végrehajtás szigorúsága ellen is. A Keresztény ■llensék a katonák politizálása ellen A Szövetkezett Keresztény Ellenzék ma délután Apponyi Albert gróf elnöklésével értekezletet tartott, amelyen a párt tagjai úgyszólván teljes számmal megjelentek. Az értekezleten részt vett Belitska Sándor honvédelmi miniszter is, aki katonai kérdésekről tájékoztatta a pártot. Belitska előadása után élénk vita fejlődött ki, amelyben részt vettek sorrend szerint: Pallavicini György őrgróf, Ugrón Gábor, Friedrich István, Rakovszky István, Szilágyi Lajos, Strauss István, Létay Ernő, Apponyi Albert gróf, Cziráky József gróf, Andrássy Gyula gróf és Huszár Elemér. A felszólalók élesen állást foglaltak a rendtörvény ellen és különösen a tisztikar szellemével, a hadsereg fegyelmével, a katonák politikai szereplésével foglalkoztak és igen szigorú bírálatot mondtak egyes felmerült esetek és egyes parancsnokok felett. Különösen kifogásolták, hogy a tényleges tisztek titkos társaságok tagjai. Ez ellen orvoslást kértek. Amennyiben a kormányzat ezeket a panaszokat nem orvosolja, minden egyes konkrét esetet a nemzetgyűlés elé visznek. A bajok forrásaként a katonai eskü formáját és az államfő-kérdés bizonytalanságát jelölik meg. Az értekezlet helyesléssel vette tudomásul a honvédelmi miniszter felvilágosításait. Szervezkedik a nemzeti alapon álló ellenzék A kiéleződött parlamenti helyzet ismét felvetette a nemzeti alapon álló ellenzéki képviselők tömörülésének gondolatát. Ezzel kapcsolatban Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő felkereste Apponyi Albert grófot és felkérte, hogy az ellenzék egységesítése céljából álljon az ellenzéki politikusok élére. A Nemzeti Újság munkatársának alkalma volt Szilágyi Lajossal beszélni, aki erről a következőket mondta: — A nemzetgyűlés összeülése óta azon fáradozom, hogy a nemzeti alapon álló ellenzéki képviselőket egy táborba tömörítsem. Apponyi Albert gróffal legutóbb folytatott tanácskozásomon is erről volt szó. A tárgyalás eredményéről nincs semmi közölni valóm, annál kevésbbé nincs, mert a tárgyalás még nem fejeződött be. Szilágyi Lajos fáradozását több helyen élénk rokonszenvel kísérik és az eredményt biztatónak látják. A fiam kedden terjeszti elő bizonyítékait Két nap óta szenvedelmes vitákra adott alkalmat Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselőnek a nemzetgyűlés tegnapi ülésén közbeszólás formájában tett kijelentése, hogy a Rassay-párt egy tagja, aki ezidőszerint nem aktív politikus, a esetiektől a választások céljaira pénzt vett fel. Rassayék a vád megvizsgálására parlamenti bizottság kiküldését indítványozták. A nemzetgyűlés azonban Bethlen István gróf miniszterelnök és Gömbös Gyula felszólalásai után az indítványt elvetette. Politikai körökben a súlyos vád, amely kimeríti a hazaárulás tényét, még mindig nagy izgalomban tartja a kedélyeket. Nemcsak ellenzéki körökben, de a kormánypárt higgadtabb és józanabb tagjai is azon az állásponton vannak, hogy Usainnak ezt a vádat feltétlenül bizonyítania kell. A nemzetgyűlés mai ülése alatt Gömbös Gyula hosszasan tárgyalt Ulain Ferenccel. A tárgyalások befejezése után Gömbös a folyosón közölte Rassayval, hogy Ulain kedden napirend előtti felszólalás keretében felszólal és előterjeszti bizonyítékait. Rassay kijelentette, hogy örömmel várja a leleplezést. A politikai élet tehát megint a személyeskedés és vádaskodás ingoványába merelt. Személyeskedéssel, vádaskodással állanak elő egy olyan üggyel kapcsolatban, amely hasonlatos a tormánvezetéshez. Az eredmény valószínűleg ugyanaz lesz, mint abban az esetben volt. Új törvényjavaslatok A háború esetére szóló kivételes hatalom megszűnése következtében ma a kormány több törvényjavaslatot nyújtott be. A közélelmezési miniszter törvényjavaslatában a hatósági támogatást az állami tisztviselők részére továbbra is fenntartja, valamint kodifikálni kívánja a kivitel dolgát is . A kereskedelemügyi miniszter az ipar és kereskedelem körébe vágó kivételes rendeleteket kívánja törvény által szabályozni. Bennfoglaltatik a javaslatban az üzletek zárórájának rendezése A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy Benard Ágoston és Haller István sürgős interpellációkra kértek és kaptak engedélyt. Ezután Vass József, Bod János, Daruváry Géza, Szabó István és Klebelsberg Kuno gróf miniszterek beterjesztik azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a kivételes hatalom megszűnése következtében szükségessé váltak. Ivády Béla, a pénzügyi bizottság előadója, tette meg ezután jelentését az indemnitási javaslatról. Kéri a javaslat tárgyalására a sürgősség kimondását. A nemzetgyűlés ezt el is fogadta. Hadházy Zsigmond ismerteti a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatására vonatkozó javaslatot. Kéri annak elfogadását. Möstör József, Csik József és Peidl Gyula felszólalásai után Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedik szólásra. Kijelenti, hogy a trianoni békeszerződés azon a gondolaton épült fel, hogy azok, akik nem magyar nyelven beszélnek, el akarnak szakadni Magyarországtól. Ennek a felfogásnak oka az a rágalmazási hadjárat, amelyet évtizedek óta folytatnak ellenünk azok, akik az idegen imperializmus szolgálatában állottak. Ebben, sajnos, Ausztriának is része van. Küzdelmünk a rágalmak ellen mindaddig meddő volt, amíg a soproni népszavazás bebizonyította, hogy a trianoni szerződés morális alapjai megdőltek. Sopronnak és környékének kincseket nem adhatunk, de adjuk nekik magyar szívünk melegét. Kéri a javaslatnak általános tárgyalásra való elfogadását. (Éljenzés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán.) A javaslatot ezután a nemzetgyűlés általánosságban és részleteiben egyhangúan elfogadta és az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Rupert Rezső személyes kérdésben szólal fel. Foglalkozik Vogya tegnapi beszédével és azt mondja, hogy ha valaki vádakkal áll elő, akkor vádjait tényekre alapítsa. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti a kivé,teles hatalom megszűnése folytán szükségessé vált törvényjavaslatot. Ezután folytatták a közadó kezeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A javaslat több szakaszát kisebb módosításokkal elfogadták. Hegyeshalmi Lajos a 23-ik szakaszhoz szól és Gaál Gaszton tegnapi beszédével foglalkozik, kijelenti, hogy nem szabad a tisztviselői kart általánosságban gyanúsítani. Gaál Gaszton tegnapi fejtegetéseit visszautasítja. Gaál Gaszton személyes kérdésben szólal fel és kijelenti, hogy amit tegnap a tisztviselőkről mondott, a miniszter is akceptálta, nem támadta a tisztviselői kart, sőt a tisztviselői nívó emeléséről beszélt. Viharos vita a napirend körül Az elnök ezután napirendi indítványt tett. Ajánlja, hogy a Ház hétfőn tartsa ülését, melynek napirendjére tűzzék ki a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról, a közadó kezeléséről, a biztosító intézetek állami felügyeletéről szóló és az indemnitási törvényjavaslatok tárgyalását. Hegymegi-Kiss Pál a napirendhez szólva kéri, hogy miután Ulain Ferenc tegnap egy közbeszólásában Rassay pártjáról azt állította, hogy a csehektől választási célokra pénzt kapott, küldjenek ki parlamenti bizottságot az ügy megvizsgálására. Bethlen István gróf miniszterelnök szólal fel ezután. Kijelenti, hogy mind gyakrabban megtörténik, hogy a képviselő urak a becsületet súlyosan sértő kifejezéseket használnak, amin csakis az elnöki jog szigorúbb gyakorlásával lehetne segíteni. Nem tartja helyesnek, ha két képviselő személyes ügyét parlamenti bizottság elé viszik. Kéri, hogy az elnök napirendi indítványát fogadja el a nemzetgyűlés. Ugron Gábor szerint a legsúlyosabb vád az, amit Usain mondott és szükségesnek tartja, hogy parlamenti bizottság vizsgálja meg az ügyet. Pesty Pál az elnök napirendjének elfogadását, Rassay Károly pedig azt kéri, hogy a parlament küldjön ki vizsgálóbizottságot. Appellál minden úri gondolkodású emberre. E szavakra az egész nemzetgyűlésen nagy zaj tör ki. Rakovszky István, Szilágyi Lajos, Létay Ernő, Ugrón Gábor, az egész szélső baloldal a padokat verve kiáltja a jobboldal felé: — Igaz! ügy van! Bethlen István gróf miniszterelnök éles hangon kiáltja a baloldal felé: Kikérjük magunknak ezt a hangot! Általános kavarodás és kiabálás lesz úrrá az egész teremben, az elnök csak nagy nehezen tudja a rendet helyreállítani. Amikor a rend helyreáll, Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel újból, kijelenti, hogy szemrehányással őt illetni nem lehet, mert nem állította, hogy Ulain képviselő úr nem köteles vádjait igazolni. Az úri gondolkodásról semmiféle intanitást nem fogad el. Gömbös Gyula is azt mondja, hogy a vádat be kell bizonyítani. Rassaynak módjában volna felelősségre vonni Ulaint, mint lovagot. Ulain éppen ekkor lép a terembe. Az ellenzék kórusban kiáltja feléje: — Itt jön a lovag! Gömbös Gyula: Rassaynak meg lesz a módja Ulain ellen eljárni. Ulainnak pedig kötelessége állításait bebizonyítani. Mayer János szólalt fel ezután személyes kérdésben és a tőzegszerződéssel kapcsolatban való szereplését tisztázza. Ezután a nemzetgyűlés az elnök napirendi indítványát elfogadta, majd az elnök az ülést tíz percre felfüggeszti. Interpelláció a közegészségügyi visszaélésekről Szünet után Huszár Károly elnök nyitja meg az ülést. Mikovényi Jenő, a mentelmi bizottság előadója, bejelenti a mentelmi bizottság előterjesztését, majd Benárd Ágoston a közegészségügy terén elkövetett visszaélésekről terjeszti elő interpellációját. Vass József népjóléti miniszter nyomban válaszol az interpellációra. Kijelenti, hogy a gyógyszerészek és gyógyszerészsegédek harcába beleavatkozni nincs módjában. A többi vádra vonatkozólag megígéri, hogy még a mai nap folyamán sürgős vizsgálatot indít. Reméli, hogy úgy a gyógyszerész, mint az orvosi kar segítségére lesz a vizsgálat lefolytatásánál. Benárd Ágoston és a nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Ezután Haller István interpellációja és Vass József miniszter válasza következett a lakásügyben, melyről másutt emlékezünk meg. Elfogadták a Sopron hűségéről szóló törvényjavaslatot Rassayék parlamenti, bizottságot követelnek Ulain vádjainak tisztázására Állandó vihar a nemzetgyűlés mai ülésén NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1922 december 8. is. — A közoktatásügyi miniszter törvényjavaslata továbbra is fenntartani kívánja a közgazdasági és társadalmi ismereteknek a középiskolákban való tanítását. Továbbá a középiskolák első osztályába való felvételt sikeres felvételi vizsgához kívánja kötni. — A népjóléti miniszter javaslata az ipari és kereskedelmi alkalmazottak beteg- és balesetbiztosítását rendezi, valamint a munkásbiztosító hivatalnál vonatkozó rendeletek fenntartását célozza. A földművelésügyi miniszternek hat törvényjavaslata volt, ezek közül a legfontosabb a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szóló törvény kiegészítése. Az igazságügyminiszter törvényjavaslatában a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletekben lévő igazságügyi rendelkezések közül törvénybe kívánja foglalni azokat, amelyek a gyakorlatban beváltak. A javaslat a magánjog terén fokozottabb védelemben részesíti az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kívül született gyermekek érdekeit. A világpolitika helyzete és eseményei Az antant-miniszterelnökök londoni értekezletére Mussolini ma elutazott Olaszországból és holnap Párisban találkozik Poincaréval, akivel együtt folytatja útját Angliába. Úgy a francia, mint az angol közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel tekint az értekezlet elé, mert általános a meggyőződés, hogyha a négy szövetséges hatalomnak most sem sikerül a német jóvátételi kérdésben megállapodásra jutnia, az európai válság elkerülhetetlen lesz. A brit kereskedelmi kamarák szövetsége a Bonar Lawhoz intézett jelentésben azt ajánlja, hogy Németországnak meghatározott időre moratóriumot adjanak és haladéktalanul állapítsák meg azt a jóvátételi összeget, amelyet Németország megfelelő időn belül fizethet. Ha nyomást kellene gyakorolni Németországra, a kényszerítő eszközök nemét a szövetségesek együttesen állapítsák meg és hajtsák végre. Londonban remélik, hogy Poincare végre konkrét javaslatot fog előterjeszteni. Ha az eddig ismertetett kívánalmakat — (újabb zálogok a moratóriumért és Franciaország részesedésének fölemelése) — föntartaná, aligha jön létre a megegyezés és illuzóriussá válik a brüsszeli konferencia megtartása. A miniszterelnökök szombaton kezdik meg tanácskozásukat, s előreláthatólag hétfőn befejezik. Nincs kizárva, hogy a tárgyalásokba bevonják Amerika londoni nagykövetét is. • Amerika a keleti kérdésben kilépett eddigi tartózkodó álláspontjából, s a lausannei konferencián „megfigyelőként“ résztvevő képviselője, Child római nagykövet útján két fontos kijelentést tett. A múlt héten tiltakozott az ellen, hogy egyes hatalmak érdekszférákat és privilégiumokat akarnak biztosítani maguknak a török birodalomban, ami ellentétben áll az Egyesült Államok egyik alapelvével, a „nyitott kapu“ politikájával, tegnap pedig tudtára adta a szövetségeseknek, hogy a tengerszorosok ügye nem csupán a parti államokat, hanem minden országot érdekel és a szabad áthajózás biztosítása nem történhet a török szuverenitás csorbításával. A washingtoni kormány állásfoglalása kétségkívül befolyással lesz a konferencia döntésére. Curzon lord még ragaszkodik ahhoz, hogy a hadihajók számára is biztosíttassák az átkelési szabadság, a francia megbízott ellenben kívánatosnak mondotta, hogy a hajózás szabadságát egyeztessék össze a Fekete-tenger partján élő nemzetek érdekeivel, de különösen Törökországéval, amely most a tengerszorosok két partja fölött felségjogot gyakorol. Valószínű, hogy rövidesen létrejön a törököket is kielégítő megegyezés.