Nemzeti Ujság, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-30 / 23. szám
Kedd, 1923 január 30. NEMZETI ÚJSÁG — (Z*Johászka püspök a sajtó szétforgácsolódásáról.) A Katolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete hétfőn d. n. 5 órakor tartotta Zsohászka Ottokár püspök elnöklete alatt a Szent Istvén Társulat dísztermében 25. rendes közgyűlését, amelyen az egyesület tagjai igen nagy számban jelentek meg. A közgyűlést Prohászka püspök nyitotta meg és a megjelenteket üdvözlő szavai után rámutatott arra, hogy míg a gazdasági válsággal kapcsolatban más téren azt látjuk, hogy az emberek jobban öszszeszorulnak, erőket egyesítenek, addig a sajtó terén egyre több a szétforgácsolódás, majdnem több lap alakult, mint volt. A keresztény újságírás terén is az erők szétforgácsolódását látja, de bízik abban, hogy megküzdülik ezzel is és az egyesület megteszi kötelességét a pesszimistákkal szemben is. Mi — mondotta befejezésül — hiszünk igazságunkban és ki akarunk mellette tartani. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után a jegyzőkönyv hitelesítésére Pacséry Károly dr.-t és Körössy Albint kérte fel az elnök, majd Sziklay János dr. terjesztette elő a főtitkári jelentést, amely behatóan terjeszkedett ki az egyesületi év eseményeire. A különféle jelentősebb indítványok elfogadása és a pénztári felmentvény megadása után a közgyűlés felhatalmazta a választmányt, hogy az egyesületnek 1890 május 8-án történt alapításának 23. évfordulóját díszközgyűlés keretében ünnepeljék meg, amelyre meghívják a katolikus intézményeket és társadalmi előkelőségeket. Az alapszabályok szükségessé vált módosítását a február 7-én d.n. 3 órakor tartandó folytatólagos közgyűlés fogja végezni. Végül Mahsmer Emil előterjesztése alapján elfogadták a jelölő bizottság kandidálását és megválasztottak ki választmányi tagot és számvizsgálót. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. (Öngyilkos urileány.) Endersz Mária, a miniszterelnökség szociálpolitikai osztályának tisztviselőnője, ma délután három órakor a hivatal helyiségében pisztollyal főbe lőtte magát és azonnal meghalt. Holttestét a törvényszéki bonctani intézetbe szállították. A miniszterelnökség tisztviselői nagy megdöbbenéssel vették a hírt, mert Endersz Mária kedves, megnyerő modorával, nagy szorgalmával és hivatalos dolgainak pontos elvégzésével az egész ügyosztály tisztviselőinek szeretetét vívta ki magának. Az öngyilkos fiatal urilány tettének oka ismeretlen. (Kaszinók közgyűlése.) A Nemzeti Kaszinó vasárnap délelőtt tartotta meg Jankovich Béla titkos tanácsos elnöklésével rendes évi közgyűlését. Az elnöki megnyitó után Tik Mihály egyleti titkár felolvasta az igazgatóság évi jelentését. A kaszinónak az elmúlt évben 5 tiszteleti, 752 rendes, ifi rendkívüli és 16 negyedéves vendég-, tehát, 785 tagja volt; évközben elhunyt 21 tag, felvettek 23 rendes és1 rendkívüli tagot. Hazafias és jótékony célra 98.500 koronát fordítottak s tevékenyen résztvettek az év folyamán rendezett népgondozó akciókban. Az elmúlt évben kezdte meg a kaszinó a „Széchenyi-alap“ gyűjtését. A kaszinó tekintélyes összeg előteremtésére törekszik, amelynek mint örök alapítványnak kamatait a Széchenyi szellemében működő egyesületek és intézmények támogatására, Széchenyi István gróf nevéhez fűzött iskolai alapítványokra és általában olyan elismert tehetségek segélyezésére fordítják, akiknek támogatása a nemzet egyeteme részére kívánatos. Az alap 1927-ben, a kaszinó alapításának százéves fordulóján kezdi meg működését. Az első év gyűjtése meghaladta az 1.000.000 koronát. Az 1923-ik évi költségvetés megállapítása után elhatározták, hogy a Széchenyi-lakomát vasárnap, február 4-én, fél 8 órakor tartják meg s ez alkalommal Zichy János gróf Mond emlékbeszédet. Végül megválasztották a különböző bizottságokat, valamint három igazgatót és tizenhét választmányi tagot. A választás eredményét a február 4-én este 7 órakor tartandó folytatólagos hitelesítő közgyűlésen fogják kihirdetni. Az Orszgos Kaszinó vasárnap délután megtartott közgyűlésén Nagy Ödön indítványára a Kaszinó igazgatójává újból Teleki Pál gróf dr.-t választották meg. Teleki Pál gróf megköszönte a Kaszinó tagjainak vele szemben megnyilvánult bizalmát. A közgyűlés ezután megriasztotta a választmányi rendes és a választmányi póttagokat. (Új számítási mód a könyvkereskedelemben.) A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők "Egyesületének önöksége közli velünk, hogy a magyar könyvkiadóság jelentékeny része a könyvek árának kiszámításánál új módszerre tér át. Minden egyes könyvnek meg lesz a maga fix alapára, melyet az egyes kiadók által közreadott árjegyzékek tartalmaznak és az általános gazdasági viszonyokhoz és termelési költségekhez alkalmazandó, minden könyvre érvényes a szorzószám. E két szám szorzata adja a könyv tényleges eladási árát. A változó szorzószámot az Egyesület hivatalos lapja, a Corvina fogja mindenkor közölni. Az új számítási mód azzal az előnnyel jár, a közönség számára, hogy a könyvek árának ellenőrzését egyszerűbbé teszi, amellett a számítás egységességét is biztosítja. Az első szorzószámot az Egyesület február 1-től kezdődő hatállyal, 115-ben állapította meg. Ha, tekintetbe vesszük azt, hogy a könyvek alapára nagyjában a béke árszínvonalán mozog s hogy a könyv előállításához szükségelt anyagok ára mennyire emelkedett — a papír ára egyedül ezerszerese, a békebelinek — megállapíthatjuk, hogy az általános árszínvonalat tekintve, a könyvek ára aránylag a legkevésbbé emelkedett. A magyar könyv olcsóbb ma akármilyen más külföldi könyvnél. — (A belföldi csomagok új díjszabása.) A belföldi csomagok díjszabását február 1-től a következőképen állapították meg: 1 kg.-ig 105 korona, 5 kg.-ig 170, 10 kg.-ig 325, 15 kg.-ig 475 és 20 kg.-ig 625 korona, élelmiszerekre 75, 125, 225, 325, illetve 425 korona. Terjedelmeseknél a díj másfélszerese jár. (A Pátria Klub hangversenye.) A Pátria Magyar Iraki Hírlapírók és Művészek Klubja vasárnap este tánccal egybekötött műsoros estélyt rendezett. T. Mátrai Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője Bárd Miklós „Ősi dal“ című költeményét és egy Végváryverset szavalt, Környez Béla, az Operaház művésze Kácsoh Pongrác „Rákóczi megtérése“ című dalát énekelte, Fialkowski Zsófia zongoraművésznő Schumann Románcát és Chopin G-moll balladáját adta elő. Németh Ella, az Operaház művésznője Csiki „Bánkódás“ és „Sárgul a falevél“ címü férfi kuruc virágéneket énekelte, Bársony István „Kunok“ című novelláját olvasta fel. Muszka Nelli Lescontes de l‘Isle: „Les Elfes“ című balladáját szavalta el franciául, majd Ábrányi Emil „Magyar nyelv“ címü költeményét adta elő igen nagy hatással. Tihanyi Vilma, az Operaház művésznője a Faust ékszerÁriáját énekelte el. Szemere Árpád Petőfi két dalát: „Reszket a bokor . . .“ és „Meg a juhász a szamáron . . .“ adta el. A zeneszámokat Karátsonyi István, az Operaház karmestere kísérte zongorán. (Egy rokkant katona támadása az angol király ellen.) Londonból jelentik: V. György király ellen ma egy rokkant katona merényletet kísérelt meg, amikor a király a királynéval együtt Sandringhamból visszaérkezett. A rokkant mankójával támadt az uralkodó párra, a rendőrök azonban megragadták, amikor a felségektől már csak néhány méternyire volt. A támadót azonnal kórházba szállították, hogy megvizsgálják elmeállapotát. Az uralkodó pár az incidens után nyugodtan tovább haladt. — (Orvosi bír.) Liebermann Tódor dr. gége- és fülorvos visszaérkezett a fővárosba és újból rendel IV., Veress Pálné utca 34. — (Az Ébredők Petőfi-ünnepe.) Az Ébredő Magyarok Egyesülete vasárnap tartotta" Petőfi-ünnepélyét, melyen Tasnády Kovács József dr. mondott beszédet. A Petőfi-korabeli íróktól nem lehetett elvárni, hogy a zsidó-kérdéssel foglalkozzanak, mivel annak idején a zsidóság hazánkban semmiféle politikai vagy társadalmi szerepet nem játszott. Petőfi" azonban érezte a zsidóság káros hatását, amiről atyjának „a hitetlen emberek“ által való tönkretételéről írott verse tanúskodik. Az aktuális politikai vonatkozásokkal telített beszéd után szavalatok és énekszámok következtek. NAPIREND 1923. január 30., kedd. Római katolikus: Mártonka sz. Protestáns: Mártonka. Görög-katolikus: Nagy Vazul. Görög-keleti: (jan. 17.) M. Antal. Nap kel 7 óra 32 perckor, nyugszik 4 óra 55 perckor. Kihallgatások: Ilonvéilliri mioszter 11 óra után — Földnevelésügyi imuszter .- - ■ Előadások és ittétek: A Természettudományi Táraidat kémia ásványtani szakosztályánál; ütése 5 óraikor. Sólyom Barna Zoltán előadása. — (A statisztika elmélete és története.) Ma, amikor a statisztikai adatok helyes értékelése mind gyakrabban felmerülő kérdés, különös aktualitással bír Buday László műegyetemi tanárnak A statisztika elmélete és története című 200 oldalas nagyszabású munkája. A statisztika elméletével és történetével statisztikai irodalmunk a múltban is foglalkozott, de ez az új könyv a régiek gondolatkörét igen jelentős mértékben tágítja. Nem igazodik teljesen a matematikai statisztikusok felfogásához, hanem a statisztika eszközeivel nyert értékeket megfigyelések helyes elrendezésétől teszi függővé. Ebben a tekintetben sokkal szabadelvűbb, mint az elméletnek az a tábora, mely a nagy tömegek kimerítő megfigyelése nélkül el sem indul kutató útjára. A munka tankönyvnek készült és ehhez képest rendkívül világos, szabatos, a laikus számára is élvezhető és tanulságos. Statisztikai irodalmunknak Buday László új könyve nagy nyeresége. A könyv Németh József könyvkiadó vállalatában jelent meg. (Gyászrovat.) Özv. báttaszéki Romeiser Béláné, szül. Etrich Emilia f. hó 28-án, életének 63-ik évében Budapesten elhunyt. Temetése f. hó 31-én délután Val órakor lesz a Kerepesi-ut melletti temető halottasházából a családi sírboltba. Ágh Gitta, Ágh János volt nagybányai magyar királyi bányatanácsos leánya január 22-én többheti szenvedés után 20 éves korában meghalt. Az elhunytat január 24-én nagy részvét mellett temették el Nagybányán. Sekunda V. József hangszergyárost hétfőn délután helyezték nyugalomra a Kerepesi-temetőben levő családi sírboltba. EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMI HÍREK Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga vár—tabán—krisztinavárosi osztálya e hó 27-én tarto ba kunszestjét a Budai Polgári Kaszinóban, amelyen Buda közneségének színe,java megjelent. A műsor, amelynek keretében Ángyél Pál egyetemi tanártartott eb,elenet. Márkus Emília szavait Gróni Klára imgedimitnésznő hegedült és Fre' ervízy Bella operaénekemő énekeli, remrikiviili sikert aratott A Műemlékek Országos Bizottsága vasárnap kezdte meg sorozni Jós előadását. Kertész K. Róbert a történelmi emlékekről, I.eejiner .lenti dr. pedig a különböző politikai karok művészeti termékenységéről tartott előadást . Hogy az ülő életmód kellemetlen következményeit elkerülje, ne mulassza el időközönként néhány napon át reggeli előtt egy pohár Hunyadi Jánoskeserűvizet inni. " A Talmud magyar fordításának ötödik kiadása megjelent. Terjedelme 192 oldal. Tartalma: 1. Mik a nemzsidók a Talmud szerint. Rituális gyilkosságok. 2. Rablás, csalás, uzsora, kamieeskü. 3. Trágárságot és pikantériák tömege. 4. Talmudista teológia és babonaságok. 5. Kacagtató, kolosszális csodák. A könyv ára 3011 K. (Utánvétellel nem küldhető, mert az utánvétel díja 92 K.) Kapható „Széchenyi“ könyvkereskedésben, Rákóczi út 1. és Luzsénsssky Alfonz szerkesztőnél Budapest, 111. ker. Nád-u. 2. színház, művészet Hol vannak az igazi magyar műemlékek ? Lecmer Jenő előadása a Műemlékek Országos Bizottságában A Műemlékek Országos Bizottsága vasárnap kezdte meg előadássorozatát, amelynek az a célja, hogy megismertesse a közönséget különösen azokkal a műemlékekkel, amelyek az elszakított Magyarországon az ezeréves magyar művészet és kultúra termékenységét és a nemzetiségek művelődésére is kiható erejét bizonyítják. Az előadássorozatot Kertész K. Róbert, a Műemlékbizottság elnökhelyettese nyitotta meg. Emelkedett beszédében kifejtette, hogy a politikai katasztrófa nyomában fenyegető kulturáliskatasztrófát csak a nemzeti öntudat fokozott erőfeszítése háríthatja el. A nemzeti önérzet viszont történelmi emlékeink iránt, érzett kegyeletben gyökeredzik. Elszakított kultúremlékeink néma harcosai a szellemi integritásnak, meg kell tehát ismernünk őket és minden eszközzel hirdetni szellemi tulajdonjogainkat, nehogy arra is rátehesse kezét az ellenséges indulat, amely még múltunkat is szeretné megsemmisíteni. Azután Rechner Jenő dr. műépítész, műegyetemi magántanár kalauzolta végig vetített képekkel illusztrált előadásában a közönséget a magyar műtörténelmen, élesen megvilágítva azokat a momentumokat, amelyek alapján műemlékeinket a magyar szellem alkotásának tekinthetjük. Hibáztatta, hogy kevés kivétellel hiányzott műtörténet kutatóinkból az a gondolat, hogy főkép az olyan értékekkel igyekezzenek a tudományos világ elé állni, amelyeket a távol keletről ideszakadt magyarság nemzeti jellege és politikai vezérszerepe tudott az európai népközösségnek nyújtani. Leelmer csak nagy vonásokban rajzolta meg műemlékeink topográfiáját, hogy a sorozatos előadásokhoz bevezetőül jellemezze az egyes vidékek műemlékeinek karakterét, jelentőségét, történelmi hátterét és főkép a magyarság közreműködését létrehozásukban. A közönség mindvégig feszült érdeklődéssel hallgatta az érdekes színes előadást, amely felhívta az érdeklődést a sorozat további előadásaira is. Ezek közül a legközelebbit február hó 11-én Szőnyi Ottó dr. tartja a Dunántúl műemlékeiről. ■v: A kirándulás. (Hajnik Miklós vígjátékának bemutatója.) Tehetséges fiatal írónak ügyes kézzel, éles meglátással megírt vígjátékot mutatta be tegnap délelőtt az Írók Kísérleti Színháza. Hajnik Miklós, akinek tehetségét néhány sikerült regényből ,és novellából ismerjük, megmutatta, hogy van érzéke a színpad iránt is s mulatságos darabjának határozottan közönség-sikere is volt. kispolgári miliőbe, amelynek levegőjét erős impresszionisztikus színezéssel adja vissza a szerző, egy regényes hajlamú fiatal lányt állít be, aki azt kívánja imádójától, a szerelmes borbélylegénytől, hogy szerelmének bebizonyítására lőjje agyon magát. A borbélylegényből természetesen hiányzik ez a romantikus hajlandóság és inkább a regényes kisasszony barátnőjét választja, aki sokkal több reális érzékkel van megáldva és jobban ért a legényfogás művészetéhez.. Ez a darab meglehetősen vékony meséje, amelynek lehetőségeit az író nem is igyekszik túlságosan kihasználni, inkább az egyes figurák éles megrajzolására s a bennük rejlő szatirikus vonások kiélezésére törekszik. Ez sikerül is neki s ezért igen sok a darabban a keresetlen humora kacagtató jelenet. Az előadás is igen jó volt. ’ Könyves Tóth Eszter és Vaszary Piroska igazi művészettel állították egymás mellé a szerepükben rejlő ellentétet. Nafeyou ,jó volt Makláry Zoltán s kitünően megállta helyét a többi szereplő is, s köztük különösen Bányi Zorka és Nagyszegi Marianna. — Hangversenyek. A Városi Színház zenekarából alakult Szimfonikus Zenekar vasárnapi hangversenyének szenzációja volt Buttykay Ákos nagyszabású alkotása. Az ember tragédiájához szerzett kísérőzene. A hatalmas akkordok és fortisszimók nagyszerű kifejezői voltak annak a tendenciának, hogy a zene fokozottan és nagyobb plaszticitással érzékeltesse a dráma monumentális gondolatvilágát. A zenekar vendégművésze, D' Albert Jenő Beethoven G-dur zongoraversenyét interpretálta jól ismert előkelő művészetével, nagy gyönyörűséget szerezve a hallgatóságnak. Brahms D-dúr szimfóniája volt még műsoron. A betanítással, és a vezényléssel Ábrányi Emil igazgató-karnagy hatalmas munkát végzett. A zenekar interpretációja csupa lendület, erő és szín volt. — Akom Lajos második orgonakoncertjét a Zeneakadémia zsúfolt, nagyterme hallgatta végig. A művésznek oly sokszor dicsért választékos regisztrálását most is ki kell emelnünk A hangversenyen a beteg Burián helyett Molnár Imre dr. énekelt Beethoven Geistliche Mederjéből három hatalmas mezza voce-t igénylő dalt. Molnár tehetsége egészen rendkívüli. Autodidakta, aki nagyszerűen tudja fegyelmezni önmagát. — Buttula László gordonkaestjének műsorából ki kell emelnünk Lalo Spanyol koncertjét, amelynek előadásában technikai készségét ragyogtatta. A közönség sokat tapsolt a tehetséges ifjú művésznek. Vojnovich Géza kapta meg a Vojnitsdíjat. A Magyar Tudományos Akadémia ma délután az Akadémia székházában ülést tartott, amelynek keretében Császár Elemér jelentése nyomán, a Vojnits-díj odaítéléséről is döntöttek. Az idei Vojnits-díjat a múlt színiévadban előadott magyar drámák közül Vojnovich Gézának Mohács című történelmi tragédiája, nyerte el, amelyet 1921 októberében a Nemzeti Színház mutatott be nagy sikerrel 54 )■■!■■■. . ..................................... .