Nemzeti Ujság, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1923 március 23. 2 Újság nem szegődött senkinek sem szolgálatába, mert nem tartozik azok közé a sajtóorgánumok közé, amelyek bármely politikai párttal vagy kormányzattal szegődményes viszonyban vannak, hanem igenis mindenkor szolgálatában volt és szolgálatában lesz a nemzeti és keresztény irány igazi politikájának, melyet meggyőződésünk szerint leginkább képviselhetnek azok a férfiak, akiknek programját mi követjük. Ami pedig azt illeti, hogy a Nemzeti Újság bármikor is lehetetlen és valótlan híreket közölne, olyan nyilvánvalóan nevetséges állításnak kell tartani éppen az illető lap részéről, hogy azzal komolyan nem is foglalkozunk. Hogy a mai szomorú 0.10-es kurzusért kit terhel nagyobb felelősség az arany középutat és mellette harcoló sajtót, vagy a bal- és jobboldali szélsőséges politikusokat és azok sajtóját, annak elbírálását nyugodt lelkiismerettel bízzuk az elfogulatlan magyar közvéleményre. A ma délelőtti megdöbbentő újabb utcai események, a vakmerő és forradalmi tüntetés pedig csak újabb bizonysága annak, hogy Magyarországon a különböző szélsőségek között csak olyan kormányzat érhet el eredményt, amely a középút politikáját nemcsak szóval, hanem tettel is megvalósítja, amely egyforma erővel tud föllépni minden irányban az állam tekintélyének és az ország belső nyugalmának védelmében. A „Nemzeti Ujság“-nak azokra a híreire vonatkozóan, hogy az egységes párt szélsőséges elemei a kormánnyal szembehelyezkedtek, nemcsak saját nyilatkozataik és cikkeik adtak alapot, hanem azok a tárgyalások is, amelyek még a múlt héten kezdődtek, amelyekről a kormányhoz közelálló esti lapban Berky Gyula kormányfőtanácsos, Szabó István (nagyatádi) egyik legbensőbb híve, a „8 Órai Ujság“-ban a következő nyilatkozatot tette: — Vannak bizonyos jelenségek, melyek arra engednek következtetni, hogy rövid időn belül az egységes párt politikusainak éppen úgy a párthoz, mint a kormányhoz való viszonyát tisztázni kell. A parlament folyosóján ma az egységes pártnak több vezető tagja úgy nyilatkozott, hogy sürgősen össze kell hívni a pártértekezletet, amelyen fel kell vetni a kormánnyal szemben a bizalmi kérdést. Hogy valóban volt olyan törekvés, mely a földmivelésügyi minisztert szembe akarta fordítani a miniszterelnökkel, a nyilatkozat alábbi részéből bizonyosodik be: — Akik nagyatádi Szabó István tizenöt esztendős politikai múltját ismerik és akik tisztában vannak az ő politikai éleslátásával, azok jól tudják azt, hogy nagyatádi Szabó István semmiféle politikai intrikára nem kapható. — Egyébként is politikai barátai előtt nem egyszer tett olyan kijelentést, hogy ha új kormány alakulna, ő abban semmi körülmények között részt nem venne. Ehhez a nyilatkozathoz, azt hisszük, minden kommentár felesleges. A Nemzeti összetartás Társasköre a szélsőségek és a szabadforgalom ellen A húsvéti ünnepek előtt ma, csütörtökön este utóljára jöttek össze a Nemzeti Összetartás Társaskörének tagjai, akik közül többen, így maga az elnök is, a húsvéti ünnepeket távol töltik a fővárostól. Zichy János gróf a klib tagjaival beható eszmecserét folytatott a legaktuálisabb politikai kérdésekről, melyek során többek között szóba került a vasmunkások csütörtök délelőtti forradalmi jellegű felvonulása. Az utóbbi időkben egyre gyakoribb tüntetésekkel szemben a klub a kormány energikus állásfoglalását sürgeti és eredeti programjához híven elítéli a szélsőséges törekvéseket, bármely oldalról jöjjenek azok. A klub elnöke által annak idején körvonalazott alaptétel: az arany középúton való haladást már csak azért is kívánatosnak tartanák, mert valutánk leromlása szükségképpen szoros összefüggésben van a belső politikában mutatkozó nyugtalansággal. Többen úgy vélekedtek, hogy a szabadforgalomról átmenetien nem ártana talán visszatérni a kötött forgalomhoz, a kivitelnek is korlátokat kellene szabni, vagy egészen meg kellene szüntetni. A klub tagjai soká maradtak együtt. Az érdekképviseletek ma a munkásbiztosítás reformjáról tárgyaltak A népjóléti minisztériumban ma délután 5 órától este 9 óráig tárgyalták az érdekeltek a munkásbiztosítási reformról szóló törvényjavaslatot. Az értekezleten részt vettek úgy a munkaadó szervezetek, mint a munkások képviselői, azonkívül megjelentek még a munkásbiztosítási orvosok és gyógyszerészek megbízottjai is. A munkások képviselete a lehető leghatározottabban ellenzi a munkásbiztosító pénztár államosítását és az önkormányzat jogainak csorbítását. A munkaadószervezetek is ellenezték a túlságosan messzemenő önkormányzati megszorítást. A munkaadók szervezete ezenkívül meg kívánta, hogy a betegségi és a balesetbiztosítási ágak szétválasztassanak. Az orvosok képviselői főként azt kifogásolták, hogy a hatósági orvosok pénztári orvosi szolgálatra legyenek kötelezhetők. A gyógyszerészek határozottan ellenezték a hitelezési kényszer behozatalát. A miniszter az elhangzott indítványokat és javaslatokat újabb megfontolás tárgyává fogja tenni és a lehetőség szerint igyekszik azokat honorálni. A kisgazdaképviselők sürgetik a termelési hitelt A kisgazdaképviselők körében legutóbb mozgalom indult meg, hogy a kisgazdák megsegítésére szorítsák a kormányt. A kisgazdaképviselők mozgalmát állítólag Csontos Imre kezdte, aki Szabó István földmivelésügyi minisztert is igyekezett belekapcsolni a mozgalomba. A földmivelésügyi miniszter meghallgatta a kisgazdaképviselők kívánságait és tegnap délután megjelent Könyves Lajos lakásán, ahol a kisgazdaképviselők értekezletet tartottak. Az értekezleten arról volt szó, hogy milyen formában terjesszék a kormány elé kívánságukat, melyek elsősorban a kisgazdák régi követeléseire és a termelési hitel biztosítására vonatkoznak. A mozgalom résztvevői hangsúlyozzák, hogy akciójuknak semmi kormányellenes célja nincsen, amit egyébként az bizonyít legjobban, hogy a földmivelésügyi miniszter is azonosítja magát velük. A KöziOttásí köztiér!) kell hozni az éleihez Preszly Elemér főispán előadása az Országos Nemzeti Klubban (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az Országos Nemzeti Klub mai, csütörtöki rendes összejövetelén Preszly Elemér Pest vármegye főispánja tartott előadást a „Nemzeti közigazgatás“-ról. Előadásának bevezető részében kidomborította, hogy a közigazgatásnak a nemzet életében mily nagy fontossága van. A modern államok fokozatosan kiépítik és védik bírósági szervezetüket, de megfeledkeznek ugyanekkor a közigazgatásról, pedig a jó és pártatlan közigazgatás alapja az állam rendjének és a közigazgatástól az állam polgárainak jóléte függ. A közigazgatási tisztviselőt hassa át a „pater familias“ gondossága. Helytelen az igazságszolgáltatást és a közigazgatást egymással szembeállítani, mert csak ezeknek a szerveknek harmonikus együttműködése biztosíthatja az államélet zavartalan menetét. Hiába hoznak kitűnő törvényeket, ha azokat rosszul hajtják végre. Magyarországon a múltban, igen gyakran felülről lefelé építettek. Most, amikor az összeomlás után újra fel akarjuk építeni az országot, nem szabad a múltak hibáiba esnünk. Nem akarja az állami és társadalmi életnek mindazokat az ágait felsorolni, amelyek szorosan egybe vannak forrva a közigazgatással, de az anya- és gyermekvédelem, a felnőttek oktatása, a szegényügy és a munkaközvetítés igazolja, hogy a közigazgatás szociális szempontból is nemes missziót végez. A háború nagymértékben szaporította a közigazgatás feladatait. A hadisegélyek megállapítása és kifizetése, a hadigondozás és a hadifoglyok elhelyezése és a háborús közélelmezés súlyos és hálátlan szerepet róttak a közigazgatásra. Nem csoda tehát, hogy az összeomláskor a kritikátlan tömeg elsősorban a közigazgatás és annak tisztviselői ellen fordult, mert ők voltak igen gyakran a népszerűtlen rendeletek végrehajtói. A közigazgatás csak akkor jó, ha egész szervezetében jó. Amilyen a jegyző, olyan a falu, amilyen a polgármester, olyan a város. A jegyző legyen erős nemzeti érzésű, intelligens, széles látókörű és szociális értékű. Való igaz az a kívánság, hogy a közigazgatást az élethez közelebb kell hozni. De riindig az egyéneken múlik, hogy a közigazgatás ne sülyedjen aktagyárrá. Sokszor felmerült az az óhaj is, hogy a közigazgatást és a bíróságot közelebb kell egymáshoz hozni. Ennek a törekvésnek a sikerét örömmel üdvözli. Preszly Elemér előadását élénk tetszéssel fogadták, majd megindult a szokásos vita. Bartos Andor személyes kérdésben válaszol Szupertnek. Zsilinszky Endre ugyancsak személyes megtámadtatás címén szólal fel. Reflektál Rupertnek arra a kijelentésére, hogy több pénzt kap azért a romboló munkáért, amit végez, mint akármelyik ügyvéd. — Az olyan nagyszájú népbolondító, — úgymond — mint Rupert, ne beszéljen igy. Hupert állítását alávaló gyanúsításnak minősíti. Ezután a nemzetgyűlés a javaslatot részleteiben is elfogadta. Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója terjesztette be ezután a gazdasági bizottság jelentését a nemzetgyűlés 1922—1923. évi költségvetésében mutatkozó túlkiadásokról. A túlkiadások meghaladják a 32 milliót. Javasolja, hogy a képviselői jelenléti díjak napi ezer koronában állapíttassanak meg. A Ház a jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Az elnök ezután indítványozta, hogy a képviselők a napi 1000 korona jelenléti díjban csak akkor részesülhetnek, ha a Ház elnöki irodájában levő képviselői névjegyzéket aláírják. A bizottságokban dolgozó képviselők a bizottsági helyiségben írják alá az ívet. Indítványozta továbbá, hogy névsorolvasás esetén a távollevők még akkor se kapjanak jelenléti díjat, ha távollétüket később igazolják. Ez utóbbi alól kivétetnek a miniszterek és politikai államtitkárok. A Ház az elnöki javaslatot elfogadta. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, amely szerint a nemzetgyűlés holnap délelőtt ülést tart, amelynek napirendjére a ma elfogadott törvényjavaslat harmadszori olvasása és bizottsági jelentések szerepelnek. Az ülés 2 órakor végződött. A nemzetgyűlés pénteki üléséről az Új Nemzedék közli az első részletes tudósítást. A képviselők ezer korona napidíjat kapnak Szigorúbban ellenőrzik a távollevőket A nemzetgyűlés mai ülése (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését negyed 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Neubauer Ferenc, mint a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését, majd folytatták a mezőgazdasági munkaviszonyok közigazgatási szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi miniszter válaszolt a vita folyamán elhangzott felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy a törvényre szükség van. Dénes István közbeszól valamit. Berky Gyula Dénes felé: Majd ha miniszter lesz a képviselő úr! Dénes István: Ha ön lehetett kormányfőtanácsos, akkor én lehetek miniszter. (Nagy derültség.) Szabó István (nagyatádi): Tiltakozik az ellen, hogy a közigazgatási hatóságok ne hoznának igazságos ítéletet. A tapasztalat azt mutatja, hogy a munkásság bizalommal van a földmivelésügyi minisztérium iránt. Bízik abban, hogy a javaslat orvosolni fogja a bajokat és ezért kéri annak elfogadását. A nemzetgyűlés általánosságban elfogadta a javaslatot. A részletes tárgyalás során Csik József, Szabó Sándor és Szakács Andor egy-két módosítást ajánlottak majd Az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után folytatják a részletes vitát. Rupert Rezső a hatodik szakasznál módosítást ajánl az ügyvédi képviseletre vonatkozóan. Felszólalása közben szóváltásba elegyedik Bartos Andor ral és Zsilinszky Endrével. Szabó István (nagyatádi) helyteleníti Rupert, álláspontját és az indítvány ellen nyilatkozik. * A világpolitika Magyarországot az angol közvélemény előtt — mint tegnapi számunkban említettük — a hírhedt Scotus Viator újból megrágalmazta. A Times-ban megjelent cikke, amelyet mi ismertettünk először a magyar sajtóban, nem maradt válasz nélkül. A cikkhez fűzött megjegyzéseinknek megfelelően Szapáry László gróf londoni követünk azonnal hosszabb nyilakozatot tett közzé a Times-ban és nemcsak a gyanúsításokat cáfolta meg, hanem igen helyesen kijelentette, hogy nincs igazi magyar ember, aki Seaton Watson úr (Scotus Viator) óhaja szerint hajlandó lenne azon az áron megszerezni a kisantanttal való jó viszonyt, hogy Magyarország visszatérjen a forradalmi rezsimhez és annak révén a bolsevizmushoz. • A megszállott Ruhr-vidék nyomorba jutott lakossága iránt Európa-szerte általános a részvét. A német kormány által kiadott hivatalos kimutatás szerint eddig befolyt: Lissabonból 20 millió márka és öt font, Milánóból 2650 lira, Velencéből 770 lira és egynegyed millió márka, Zágrábból IV2 millió márka, Romániából 200.000 lei és IV2 millió márka, Kovnóból (Litvánia) 110 dollár és 1 millió márka, Zürichből 1 millió márka, Pozsonyból 8620 cseh korona és 200.000 márka, Grácból 161 millió korona, Budapestről 364.550 korona és 30.000 márka, Szófiából újabban 207 millió márka és 2000 leva, Svédországból 102 millió márka és 1100 svéd korona, Norvégiából 372.000 márka és 700 norvég korona. Az amstetteni (csehországi) tornaegyesület eddig 3 millió cseh koronát gyűjött. A német kormány a nép nevében hálás köszönetet mond az adományokért • ■ Az Egyesült Államok és az orosz szovjetkormány tudvalevőleg nem állanak hivatalos érintkezésben egymással. Washingtonban sokkal nagyobb tartózkodással kezelik a szovjetkormány elismerését, mint Európában és pedig a politikai szempontokon kívül azért mert Leninek az Amerikával szemben fennálló orosz adósságok rendezésére nem gondolnak. Hughes külügyminiszter egy küldöttség előtt, mely az elismerést szorgalmazta, kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem próbálták az adóst kényszeríteni, hogy lehetőségét meghaladó öszszeget fizessen, de a józan megegyezés és a kötelezettség visszautasítása két különböző dolog. Ebből kitűnik, hogy ha Oroszország hajlandó lesz fizetni, Amerika elismeri a szovjetkormányt • A cseh kormány új kölcsönt akar fölvenni, hogy azt az Erdős-Kárpátokban beruházási célokra használja föl. Elsősorban vasúti vonalakat akar építtetni az erdőségek kihasználásának előmozdítására. Csehország ez idő szerint mintegy 103 millió dollárral tartozik Amerikának, de ellenkövetelései is vannak; az adósság rendezése végett a jövő hónapban külön bizottság utazik Amerikába. • Bulgária jóváételi kötelezettségét a neuillyi szerződés tudvalevőleg 2 és egynegyed milliárd arany frankban állapította meg. Hosszas tárgyalások után a bolgár kormány a szövetségközi bizottságok Szófiában működő vezetőivel megállapodott a fizetési tervezetben és biztosítékul a vámok jövedelmét kötötte le. A megegyezés feltételei kedvezőek Bulgáriára, mert számot vetnek az ország gazdasági és pénzügyi helyzetével.