Nemzeti Ujság, 1923. április (5. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-01 / 74. szám
3 Tereszty nyilatkozik a Déli Vasút római tüsvilláairól (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Déli Vasút függőben levő kérdéseinek elintézésére már egy esztendővel ezelőtt konferenciát akartak összehívni az érdekelt utódállamok. A konferencia időpontját azonban a legutóbbi időkig halogatták, míg végre az olaszok kezdeményezésére a múlt hónap 20-ára mégis összehívták az értekezletet. A magyar kormány Tieszky János, volt pénzügyminisztert, Gordon Pál télivasúti igazgatót és Findery Pál kereskedelmi, valamint Urnyey Péter pénzügyminisztériumi küldötteket delegálta a konferenciára. A megbízottak ma délután fél hétkor érkeztek meg Budapestre. Tereszky János, a delegáció vezetője a következőket mondotta a tárgyalások lefolyásáról: — A konferencia csütörtökön oszlott szét és a létrejött megállapodást a résztvevő négy állam, Olaszország, Magyarország, Ausztria és Szerbia megbízottai még aznap aláírták. Az eredményről részletesebben nem nyilatkozhatom, mielőtt jelentésemet a kormánynak még nem tettem, azonban általánosságban meg lehetünk elégedve az eredménnyel. A Déli Vasút tárgyalásaival egyidőben Somában megtartott világkereskedelmi konferenciáról azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az értekezlet még a múlt Szombaton befejeződött. A legközelebbi világkereskedelmi összejövetelt egy év múlva tartják, a pontos idő és hely dolgában azonban még nem történt végleges döntés. Eredménytelen volt a tarifaankét A vasúti díjszabás újabb felemelése ügyében ma délelőtt nagyfontosságú tanácskozás volt a kereskedelemügyi minisztériumban. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a felemelt tarifa életbeléptésée előtt meg akarta ismerni az egyes érdekeltségek véleményét és behatóan akarta letárgyaltatni az új tarifatervezetet. Walkó Lajos megnyitóbeszédében utalt arra, hogy a korona esése tette szükségessé, hogy momentán gyors intézkedéssel segítsenek a MÁV helyzetén, erre pedig más eszköz nincs, mint a tarifának a felemelése. Amikor a MÁV költségvetését felállították, akkor 0,22-én állott a magyar korona és eszerint történt meg a bevételek és a kiadások kalkulálása. A mai helyzet alapján azonban 71 milliámot tesz ki a MÁV kiadása, a bevétel ezzel szemben csak 11 milliárd, így tehát a 33 milliárd deficit eltüntetésére nem mutatkozik más megoldási mód, mint a tarifa megdrágítása. Kelety Dénes, a MÁV elnökigazgatója utalt arra, hogy az általános tarifarendezési munkálatok már hónapok óta folyamatban vannak, azonban a momentán tarifaemelés még az általános rendezés előtt elkerülhetetlenül szükséges. Az első felszólaló Tolnay Kornél nyugalmazott Máv. elnökigazgató elvi deklarációban fejezte ki tiltakozását és hangsúlyozta, hogy a tarifa folytonos emelésével a vasút anyagi helyzetén segíteni nem lehet. A vasúti tarifa tervezett emelése rendkívüli mértékben káros volna a gazdasági életre, sőt valutáris szempontból is kifogásolható. Már a múlt példái megmutatták, hogy mit jelentett a tarifaemelés. Rámutatott arra, hogy békében 70.000 alkalmazottja volt a Máv.-nak, most pedig Csonka-Magyarországon körülbelül 38.000, ami 55%-kal több a békebeli létszámhoz képest. A Máv deficitjének okai nem tértek el lényegesen azoktól, amelyeket a külföldi vasutak deficitjénél látunk. Minden vasút deficittel dolgozik és ezen nem lehet tarifaemeléssel segíteni. A deficitet az anyag beszerzése körüli takarékossággal és a létszám apasztásával kell eltüntetni, ezenkívül meg kell változtatni a Máv gazdálkodásának egész szellemét. Arra kérte a minisztert, hogy a tarifaemeléstől tekintsen el, mert ez a magyar gazdasági érdekeket teljesen figyelmen kívül hagyja. Tolnay Kornél fejtegetései után az érdekképviseletek egy része eltávozott az értekezletről, miután a kereskedelmi kamara tegnapi határozata értelmében a részletek megvitatásába nem mentek bele, csupán általánosságban kívántak rámutatni a tarifaemelés káros következményeire. Ezután Dobráinszky Béla a haltenyésztőknevében bírálta a tervezetet, majd utalt arra, hogy az új tarifa a burgonyát is nagy mértékben megdrágítja. Purebl Győző tanácsnok arra kérte a minisztert, hogy a fára nézve állítsa vissza a kivételes díjszabást. Vajna Ede fővárosi tanácsnok rámutatott arra, hogy a főváros élelmezése szempontjából milyen súlyos megterheltetést jelent az emelés éppen a legszükségesebb élelmiszereknél. A tejnél például 10—20 koronás áremelkedés következnék be éppen a vasúti tarifa megdrágítása miatt. Ilovszky János azt javasolta, hogy a MÁV deficitjének eltüntetése céljából a külföldi számlákhoz csapják a végösszeg 10—13 százalékát. Végül Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter reflektált a felszólalásokra és, kijelentette, hogy nem tartja objektívnek azt a megálapítást, hogy a tarifaemelés tönkretenné közgazdasági életünket. Az értekezlet egyébként eredménytelenül végződött, mivel az érdekeltségek a részletkérdések megtárgyalásába nem mentek bele- NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1923 április 1 Csökkentik a fővárosi tisztviselők és tanítók létszámát ■ i,., f.1 ’* -:#dE|n ' J-'?\" "■ »-'1 —T*13 ATHT.V ^ V.. ".?• ,-rx V , , v t A főváros felhagy a nem jövedelmező üzemekkel ■ egysejt! a rokonüzemek ügyvitelét Az ünnepek után megkezdik a fővárosi törvény revíziója, a'i tárgyalását — A korona zuhanása miatt újra kell tárgyalni a külföldi kölesődok fedezetét Sipőcz polgármester nyilatkozik a Nemzeti Újságnak (A Nemzeti Újság tudósítóját ed.) A húsvéti ünnepek alkalmából munkatársunk felkereste Sipőcz Tónfi dr.-te Budapest székesfőváros polgármesterek,hogy az aktuális városházi kérdésekben nyilatkoznék, A. polgármester úr a következőkben volt szíves válaszolni: — Síra hatása, Méltóságos Uram, a korona zuhanásának a főváros háztartásán! —A, feltámadás ünnepe, amely a jobb jövő reményét szokta ébreszteni lelkünkben, az idén súlyos válságban találja az országot és vele együtt a székesfővárost is. Az állandósultnak hitt korona zuhanása gazdasági válságot, fájó drágaságot idézett elő, amely a kormányzatot súlyos feladatok elé állítja a fővárosnál is! " Az általános drágulás úgy a közszükségleti cikkek beszerzésénél, mint a személyzeti kiadásoknál nyomasztó súllyal érezteti hatását. Munkásaink életstandardja alászállott,holott így is,a folyton kényszerűen emelkedő munkabérekre nincs megfelelő fedezet a főváros bevételeiben. Tisztviselőink annálfogva, hogy az államiakénál lényegesen kisebb rendkívüli segélyben részesülnek, a legnagyobb gondokkal üzdenek. A korona zuhanása illuzóriussá tette a külföldi kölcsönök rendezésére vonatkozólag tett eddigi számításokat is. M Ily körülmények között fentartja-e a főváros az 1923-as költségvetés eredeti tervezetét? _ — Mindezek az ugrásszerűen megnövekedett terhek felborították az 192.. évi költségvetés terveztet is, amelyet a pénzügyi ügyosztály még a múlt év novemberében az állandósultnak gondolt korona-árfolyam mellett állított össze és amelyet csak a külföldi kölcsönök folyamatban levő tárgyalása miatt nem vittünk a törvényhatósági bizottság elé. A tervezet a változott viszonyok folytán átdolgozásra szorul, amely munkálat folyamatban van. A kiadási tételeknél a vezérelv a legnagyobb fokú takarékosság. Kénytelen vagyok jelezni a személyzeti létszám csökkentését, mint a közigazgatás, tanügy, mind az üzemek terén. Kénytelenek leszünk továbbá nem-jövedelmező üzemeinkkel felhagyni, a rokonüzemek ügyvitelét egyesíteni, amely kérdésekben az "újonnan kiküldött üzemi ellenőrző bizottság lesz hivatva véleményt mondani. De nem állhatunk meg a kiadások apasztásánál,hanem a bevételek emelése elodázhatallanu is szükséges. A közszolgáltatásokat a korona eséséhez képest arányosítanunk kell s a kormány jóváhagyásával új jövedelmi forrásokat kell nyitnunk. Mindez sür gözi kritika, hogy meg az idei újköltségvetésen éreztesse hatását. • A fővárosi törvény revíziójának tárgyalása milyen stádiumban rabi . •— Szorosan összefügg a fenti kérdéssel a fővárosháztartásának törvényi rendezése. A városok és községek háztartásáról szóló törvény-, javaslat-tervezet, amelyet a pénzügyminiszter úr nekem megküldött,, Államiosságiait nem vemetközik ugyan a fővárosnál, mi mégis bizottságilag tárgyaljuk, mert az új fővárosi, háztartási törvény ennek alapelveit fog fid-, k épülni - és igy nagyon fontos, hogy a főváros külön kívánságaira már most rámutassunk s azokat a pénzügyi kormánnyal közöljük. — A háztartás kérítése szoros összefüggésbenáll a fővárosi törvény reformjával. — Etekintetbeti a kormányt tagjaival, valamint a politikai pártok vezetőivel tartott megbeszélések során nagyjában kialakultak a reform alapelvei. Az ünnepek után össze fogom hívni az erre a célra kiküldött bizottságot, amely hivatva lesz a reformjavaslatot részleteiben is elkészíteni. Mindenesetre remélhető, hogy ez a nagyfontosságú és a főváros jövőjére döntő jelentőségű törvényjavaslat rövidesen a nemzetgyűlés elé fog kerülni. — A közigazgatás aktuális kérdései közül, még az élelmezés és vízszolgáltatás kérdését emelhetem ki. — Az élelmezés kérdésében elég lesz a legutóbbi közgyűlésen, elfogadott tanácsi javaslatra utalnom, amely szociális tekintetben igent nagy horderővel bír! Igen nagy társadalmi osztályok és az ellátásból eddig kimaradt rétegek, legfontosabb élelmezési szükségleteit kívánjuk kielégíteni s ezzel, amennyire lehet, a társadalmi ellentéteken is enyhíteni. — A vízellátás a megkerülő vezeték bekapcsolása után már normális. Ez nemcsak az egészséges ivóvizetbiztosítja a közönségnek, hanem lehetővé teszi ismét az utcáknak locsolás útján való portalanítását is. — A helyzet súlyos, a feladatok nagyok, de reméljük, hogy a törvényhatósági bizottság s a kormány segítségével sikerülni fog a nehézségeken diadalmaskodni. — Politikám — végezte be nyilatkozatát a polgármester úr — továbbra is változatlanul keresztény és nemzeti irányban fog haladni. D. A. dr.,. Nagyrománia lett a „korlátlan lehetőségek hazája" Az alkotmányreform vitájának kulisszatitkaiból — Régi példák, melyek újra kísértenek Amikor egy távirászon múlt, hogy köztársaság legyen Romániából Kolozsvár, március 27. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A „nagyromániai alkotmányos élet" történelemének egy fejezetét megint lezárhatják a történetírók. Ez az egyetlen egy fejezet is teljesen elegendő forrásmunka lesz az utókor részére,ha majd egy anno 1920 körül fennállott „Nagyrománia“ nevű operett-állam lényegét kívánja megismerni. Rejtélyek Itt, rejtélyek ott... Mert senki se értette, hogy pl. mit akar Jorgov... illetve Jorga Miklós! Amikor a magyar Sándor József felolvasta a képviselőházban a magyar kisebbség tiltakozó deklarációját az alkotmányjavaslat ellen, akkor ő alig győzte szusszal a rengeteg közbeszólást, hogy a magyarok így, meg a magyarok úgy és hogy egyáltalán milyen alapon merészelnek "a magyarok jogokat követelni?! Másnap aztán felállt ő maga s hatalmas beszédet vágott ki, hogy Romániának igenis meg kell adni a kisebbségi jogokat, mert erre a gyulafehérvári határozatok és a békeszerződések is kötelezik. És az ördög értette erdélyi honfitársainkat is! Nagy girrel-garral bevonultak a parlamentbe, a parasztpárttal együtt véres utcai tüntetéseket rendeztek, levizipuskáztatták magukat, smint utólag kitűnt, ugyanakkor Manin Gyula, Vajda Sándor és Popovics Mihály titokban tárgyalásokat folytattak Bratianu miniszterelnökkel, amelyek csak azért nem jártak eredménnyel, mert túlságosan sok miniszteri tárcát követeltek a nemzeti párt számára. .... Ebben a zűrzavarban ismét csak régi jó oláh barátomhoz fordultam, aki már több ízben kellő felvilágosítással szolgált és aki bizonyos politikai múltra is tekinthet vissza, azonban magasabb szempontból kiséri figyelemmel az eseményeket. Példa a múltból — Vártam — kezdte. Tudtam, hogy el fog jönni. Láttam, hogy itt mennyire izgultak a bukaresti' mics,odakent mintha ezek nem tudom, mit'jelentenének. Egyáltalán, maguk erdélyiek eléggé jó emberek, csak az a nagy hibájuk, hogy túlságosan komolyan veszik a politikát Magunk mindjárt nagyesetet csinálnak abból, ha a csendőr agyonver egy parasztot, vagy a szigurancáit leszakítják egy szocialistának a köbömét. • • Hogy micsoda? Hogy most mégis az a forradalmi hang? A királyellenes kifakadások az ellenzéki népgyűléseken? . . Ugyan! Hiszen elvégre nem pályázhatik mindenki arra, amire Bratianu, hogy Románia uralkodója legyen! Lám, néhai Take Jones cm csak az oláh köztársasági elnökségre vágyódott titokban. És hiszen itt van a királyi család legmeghittebb híve, Averescu tábornok, a volt miniszterelnök. Róla köztudomású, hogy kihasználva a háború utáni nagy népszerűségét, összeszövetkezett a szocialistákkal az uralkodó család detronalizálására és a köztársaság kikiáltására. A királyné lépett közbe az utolsó pillanatban. Hirtelen megbuktatta a Vajda-kormányt és megtétette miniszterelnöknek Averescut. Ez kettős haszonnal járt: 1. Averescu mindjárt kormányra jutásakor lefogatta és börtönbe csukatta volt szövetségeseit, a szocialistákat, közel két évig sínylődtek a börtönben, ez alatt az idő alatt legalább nem csinálhattak zavarokat; 2. a tábornok másfélévi kormányzásával úgy eljátszotta népszerűségét, mint annak a rendje Igaz, hogy bukásakor aztán a szenátus mégis kikiáltotta a köztársaságot utolsó ülésén, de hát ezt már senki se vette komolyan. Amiként nem vették komolyan annak idején az öreg Carol detronizálását sem. Hogy detronizálták Carol királyt? — Erről még nem hallott? . . . 1871-ben történt Kpestiben. Carol fejedelmet, a későbbi királyt néhány nappal előbb még lelkesen ünnepelte a város, néhány nap múlva pedig Candrahu-Popescu őrnagy egy vadászzászlóalj segítségével kikiáltotta az oláh köztársaságot de trónfosztottnak jelentette ki a fejedelmet. A katonák megszállták a postaépületet s fegyverrel kényszerítették a távirász-tisztviselőt, hogy azonnal sürgönyözze meg a nagy világeseményt a műveit nyugatra, Brassóba. Az áruló távirász azonban Brassó helyett, Bukarestbe adta le az értesítést, másnap ott róttak a fejedelem csapatai és leverték a lázadást . . . Ilmiy mi történt az őrnaggyal? Hát mi történt volna? Csak nem fognak egy oláh tisztet főbelőni egy ,,míme"-ért, am,bémet’-ért, ahogyan általában nevezték az öreg Carolt! A torgovistei törvényszék a lázadás összes, vezetőit felmentette. Candianu-Popescu mint tábornok, a király főhadsegédjélt bizalmasa fejűzte be földi élete pályafutását. . " ,volt