Nemzeti Ujság, 1923. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-11 / 81. szám

Szerda, 1923 április 11. NEMZETI ÚJSÁG Király Színház. Minden este: A bajadér (fél 8.) Vasár­­nap d. u.: János vitéz (fél 8). Belvárosi Színház. Csütörtök: Kékszakáll nyolcadik fe­lesége (fél 8 órakor). Péntek: Az ütközet (fél 8 órakor). Szombat: Csipke (fél 8 órakor). Vasárnap délután: A gaz­­dag lány (3 órakor), este: Az ütközet (fél 3 órakor). Renaissance Színház. Csütörtök: Végállomás­ (fél 8), Kilki (­11). Péntek: Végállomás (fél 8), Lieu­elai Lore (fél 11) Szombat: Tökmag (fél 8), Die Flamme (ill.) Va­sárnap: Végállomás (fél 1), Kiki (fél 11)• Fővárosi Operettszínház. Minden este: Marinka, a tán­cosnő (fél 8). Vasárnap d. u.: Tatárjárás (3). Blaha Lujza Színház. Minden este: Levendula (fél 9). Vasárnap d. u.: Dódé (3). Andrássy­ úti Színház. Minden este fél 9 és vasárnap d. u. 3 órakor: A gyilkos álarc, A keck madár, a szénapad­lás stb. MAGYAR MOZI A kritika joga és a kritika oka Komoly kritikát írtunk egy újonnan bemutatott filmről. Azzal a tartózkodással és köteles figyelem­mel tettük ezt, amely nagyobb mértékben kijár a magyar szellem és a magyar igyekezet eredményé­nek, mint bármely idegen alkotásnak. Sajnos, a ma­gyar szellem ezúttal nem alkotott dicsőt és nagyot. A magyar szellem nem is volt szellem és nem is volt magyar. Kénytelenek voltunk becsületünk és tisztes­ségünk parancsszavára hallgatva megmondani vé­l­­ményünket. Ezt bizonyos oldalról rossz néven vették és ellenséges érzéssel fogadták a „Nemzeti Újság“ ismételten megnyilvánuló törekvését, hogy a film vi­lágába, amely teljesen ki volt szolgáltatva eddig a fizetett reklámnak, belevette a kritika termékenyítő, egészséges szellemét. Csak megállapítjuk, egysze­rűen regisztráljuk a tényt, hogy a kritikáért meg­haragudtak ránk. De a kritikát nem hagyjuk abba, a kritika jogát nem adjuk föl és a kritika szabad­ságát nem adjuk el senkinek! Fejünkhöz vágták azóta azt a vádat is, hogy az alig serkenő magyar filmipart nem támogatjuk. Akik ezt mondják, nem a magyar filmipart és nem a magyar tehetséget akar­ják támogatni, hanem reklámot szeretnének, haza­fias reklámot a maguk tehetségtelensége számára. A magyar tehetséget mi igenis támogatjuk, mert kriti­kánk mérlegén biztosan megáll a magyar tehetség. Ide csak a tehetség! Vannak magyarok a film vilá­gában, akiket magasztalunk, akik nem ijednek meg a bíráló szem tekintetétől, mert nincsen rá okuk, mert kiállják a versenyt mindenféle vonatkozásban. Mert nem szorulnak különleges védelemre és nem fogadnak el privilegizált elnézést, ami megalázná őket anélkül, hogy használna nekik. De a tehetségte­­lenség istápolására nem vagyunk kaphatók! Ha a magyar filmipar feltámadása csak annyit jelentene, hogy gyámoltalan, külföldi versenyre képtelen, szá­nalmas produktumot dobjunk a piacra és ezzel már jóelőre tönkretegyük a magyar filmgyártás hírne­vét, megrontva az érvényesülés lehetőségeit később következő igazi tehetségek számára — akkor inkább ne támadjon föl poraiból az a filmgyártás, amely többet és jobbat nem tud produkálni! A magyar pro­dukció mindenáron való támogatása hamis jelszó és csak arra alkalmas, hogy néhány tehetetlen és mű­veletlen ember jó üzleteket csináljon és azután be­vágja az ajtót a nagyvilágban a magyar filmgyár­tás előtt. Semmi szükségünk arra, hogy rossz hírbe keveredjünk, hogy rontsuk hitelünket, rontsuk a renoménkat. A magyar filmgyártásnak százféle ok­ból föl kell támadnia. De ez a föltámadás ne legyen lelkiismeretlen emberek föltétlen érvényesülési al­kalma, hogy aztán ezt a mesterséges föltámadást majd örök halál kövesse, mert az követné, a ma­gyar gyártás lehetőségeinek halála, a magyar film­­produkció hírnevének halála az antitalentumok mű­­feltámadását. • Yvette (Tüzek) a nagy Lubitsch-Pola Negri-film méltó koronája lesz az idei nagysikerű moziévad­nak. Hans Müller-nek, a világ valamennyi drámai színpadát bejárt s mindenütt rendkívüli sikert ara­tott színműve, amelyet a Magyar Színház en suite előadásai után ézen most Kaethe Dorsch társulata is bemutat színházi közönségünknek, filmen az igazi világattrakciók nagyságában tárul elénk. Lubitsch e „játékfilmje“, amely a túlfűtötten realisztikus cselekményt a hatvanas évek bizarran érdekes, Murger­ien romantikus Párisába helyezi, megkapó és káprázatosan szindus élmény. Pala Negri, akinek abszolút művészettel telített, mélytüzű alakításaira élénken emlékezünk még a Samuránból, a Saphá­­ból és egyéb színművekből, kétségtelenül az Yvette­­ben fut temperamentumához legteljesebben illő, parádés szerepéhez. A nagyszabású filmalkotást a Royal Apolló csütörtökön, a Mozgókép Otthon és a Helikon pedig pénteken mutatja be. • A Kamarában vasárnap délelőtt Burleszk-ma­­tiné. • Az Omnia és Corsa nagysikerű burleszkestéinek (Chaplin, Fatty, ő) előadásai az Omniában napon­ként 5, 7 és 9, a Corsóban 4, 5/16,­­8 és V/10 órakor kezdődnek. • Az asszonybitorló — az Uránia műsora — már csak két napig kerül bemutatásra. Az érdekes re­gény mellett új Pathé­ revue, a párisi divat legújabb képeivel, továbbá egy eredeti amerikai Peggy­­burleszk szerepel a műsoron. Az előadások 5, %7, 9.9 és 10.10 órakor kezdődnek. • A házasság komédiája és a Fehér galambok fe­kete városban a szezon két kimagasló filmeseménye a Kamarában mindennap 5, fél 8 és %10 órakor. • Nyugat Mozgó heti műsora. Holnap, szerdán a Titkok háza első része és a fényes kísérő műsor. Csütörtöktől vasárnapig Tom Moore felléptével a Havardi Regatta, Jackie Coogan felléptével a Papa kedvence, Fatty és a birleszkek. KÖZGAZDASÁG Elégedetlenek a szőlősgazdák a szőlőművelési hitel kiutalásának rendszere miatt A borkiviteli kérdésekben meddő a kormány kereskedelmi politikája iX 871UIU Scrxil­lU gduUan bUU. JilluitociC­B cd UUtLJdlil­ után végre elérték azt, hogy a kormány 400 millió korona hitelt — amelyhez az OKH 200 milliót adott — folyósított számukra a szőlőtermelés megindításá­nak és a legszükségesebb nyersanyagok, elsősorban pedig a rézgálic beszerzésének céljaira. A szőlőter­melő gazdák nagy várakozással tekintettek a kiuta­landó kölcsön elé, most azonban a kölcsön kiosztá­sakor kitűnt, hogy ez igen keveset segít a gazdák helyzetén, sőt alapjában véve a kölcsön olyan meg­terhelést jelent a szőlősgazdák számára, amely még jobban elmérgesíti a helyzetet, illetve súlyosabb problémák elé állítja a szőlősgazdákat. A helyzet napról-napra rosszabbodik, mert a gaz­dák a borkivitel megszűnése miatt nem képesek bo­raikat értékesíteni, pénzük nincs, úgy hogy szőlőjü­ket miveltetni nem tudják. A nagybankok az állami jegyintézettől olcsó kamat mellett átvett pénzt oly magas kamat mellett adják tovább, amely mellett legföljebb a kosztüzlettel foglalkozók találják meg számadásaikat, a szőlőbirtokosok azonban nem. A kölcsönök folyósítását — mint ismeretes — az OKH s annak vidéki szervezetei végzik és éppen a kiosztás miatt nagy a panasz a szőlősgazdák körében. Az OKH ugyanis 8 százalékos kamattérítésre kapta a pénzt a fegyintézettől, de 20 százalékkal adja tovább a szőlősgazdáknak. A gazdák különösen azt tartják sérelmesnek, hogy a kölcsöntérítőnek be kell lépnie tagként a hitelszövetkezetbe, még­pedig 50 korona részjeggyel minden kölcsönvett vola korona után. 1ó részjegy után 5 százalékos osztalékot kap a szőlős­gazda, de fizet érte 26 százalékot. Ilyen körülmények mellett csak a tokajhegyaljai szőlővidéken, ahol a kiutalt hitelösszegnek körülbelül egyharmadát ké­rik a szőlősgazdák, 10 millió koronát kellene erre a célra fizetni. Igen kellemetlenül érinti a szőlősgazdákat a hitel­­kérésnél a reverzális nyújtó­ra is, amelynek értelmé­ben a szőlősgazdának megszorultságban fel kell ha­talmaznia a hitelszövetkezetet, illetve engedménye­sét, hogy a zálogul lekötött bormenny­iséget a táro­lási helyen érvényben levő forgalmi áron bármikor eladhassa. A tokajhegyaljai szőlővidéken mozgalom indult meg, amely arra irányul, hogy ezt a súlyos megterheltetéssel járó kölcsönt a szőlősgazdák ne ve­gyék igénybe, amely voltaképpen a hitelszövetkeze­teknek vagyonát és részvényállományát gyarapítja és a gazdákon vajmi keveset segít. Nemcsak Tokajhegyalján de az ország más bortermelő vidékein is nőttön-nő az elégületlenség a bortermelés válsága miatt és — értesülésünk szerint — a pén­teki nemzetgyűlésen interpelláció alakjában felvilá­gosítást fognak kérni a földművelésügyi minisztertől, hogy mért volt eddig meddő a kormány kereskedelmi politikája borkivitel szempontjából és mit szándéko­zik tenni a kormány a magyar bortermelés katasz­trófája által nemzeti vagyonunk jelentékeny hánya­dát fenyegető pusztulás megakadályozására. A liszt egy hónap alatt 120, a búza 8200 koronával drágult Erősen apad az országban felhalmozott nullásliszt­­készlet A zürichi korona­jegyzés hirtelen zuhanása talán a gabonapiacon indította meg a legerősebben a drá­gulás lavináját. Egy hónappal ezelőtt a búza ám 0,17%-os zürichi koronajegyzés mellett 14.200—14.400 korona között mozgott s ma már a búzát 22.000—22.500 koronával jegyzik. Természetesen a nagy kereslettel szemben a kínálat rendkívül tartózkodó, pedig a malmok éppen most akarják gabonakészleteiket pó­tolni. Ezenkívül a vállalatok és a szövetkezetek is vásárolnának, de éppen a gyenge kínálat és a roha­mosan emelkedő árak miatt az időközben megkezdett vásárlásaikat beszüntették. A zürichi koronajegyzés öt és egynegyedpontos csökkenése és a búza árának 8200 koronával való drágulása élénken rávilágít arra a lehetetlen spekulációra, amely a búza áralakulásá­val folyik. Különösen az a szembetűnő, hogy most, amikor néhány napja meglehetősen stabil a magyar korona, a búza drágulása szünet nélkül tart és mind­egyik nap meghozza a búzának 400—600 koronával való drágulását. A liszt- és őrleménypiac természetesen lépést tart a búza drágulásával. Megdöbbentően tárja fel a drágulás szinte hihetetlen arányát a lisztáraknak a változása négy hét leforgása alatt. A malomkon­centráció jegyzése szerint: A gabona drágulásán kívül a liszt árának emel­kedését elősegítette az is, hogy a nullásliszt-készle­­tek a most folyamatban levő kivitel miatt erősen apadnak s igy a malmok könnyebben tudják a fo­­gyasztóközönségre hárítani a gabona megdrágulását. Nemreméltó jelenség történik, amennyiben a koszt­­pénzadók, akik nem tudták tőkéjüket kosztpénz alak­jában kihelyezni, értékpapírokat kezdenek vásá­rolni. Értesülésünk szerint délelőtt folyamán a következő jegyzések történtek: Magyar Hitel 37.000—38.000, Osztrák Hitel 9700, Államvasut 68.000, Salgó 126.000—128.000, Rima 21.000 —22.250, Cukor 890.000-400.000, Georgia 186.000-140.000, Mezőhegyesi Cukor 108.000—112.000, Általános Kőszén 300.000—305.000, Fegyver 255.000—260.000, Ganz Villamossági 270.000—276.000, Ófa 37.000-39.000, ős­termelő 57.000, Spódium 16.500, Pamut 87.000—88.000, Hofherr 36.500, Karton 81.000—83.000, Kistarcsai 15.500—16.000, Lichtig 1600, Viktória Bútor 2600-2800. Este a bankközi magánforgalomban az irányzat tovább javult, az üzleti tevékenység azonban továbbra is minimális volt, mert áru helyett ekkor is csak pénz­kurzusok voltak a felszínen. A heti pénzt 4 százalék­kal kínálták. Az esti forgalomban a következő jegy­zések történtek: Salgó 123.000—125.000, Cukor 405.000, Stummer 240.000, Kőszén 310.000, Schlick 22.000, Egyesült Izzó 71.000, Március 10. Április 10. nullás liszt 222 340 kettes liszt 217 334 hatos liszt 212 328 hét és feles liszt 192 235 hét és 1-es liszt 143 185 nyolcas liszt 72 105 Tovább javult az irányzat a bankközi magánforgalomban A mai bankközi magánforgalomban, igen nagy ér­deklődés nyilvánult meg majdnem az összes érték­papírok iránt és jóllehet, a pénzkínálat jelentéke­nyen a tegnapi záróárfolyamok fölött mozgott, áru alig került a piacra. A spekuláció szívesen vásárolt volna, mert azok a zavaró momentumok, amelyek a múlt hét folyamán teljesen lehtetlenné tették a for­galom és az irányzat megjavulását, teljesen elmúl­tak, az értékpapírtulajdonosok azonban bízva a be­következő javulásban, tartózkodnak mindennemű eladástól. A bankokhoz és a bizományosokhoz igen sok vételi megbízás érkezik, természetesen ezeknek nagyon csekély hányadát tudják csak lebonyolítani. Az élénk kereslettel kapcsolatosan fokozatosan ja­vulnak a három hét alatt jelentékeny mértékben leromlott értékpapírok. A forgalom megélénkülését elősegítette az is, hogy a heti pénzt 3-3 százalékkal nagy tételekben kínálták, azonban igénylő nem igen jelentkezett. A pénzpiacon általában igen figye­ 7 A külföldi pénzpiacokon kedvező a magyar korona helyzete A napok óta tartó változatlan zürichi korona­­jegyzés más külföldi pénzpiacon is lényegesen megjavította a magyar korona helyzetét, amennyiben azok a nagy kilengések, amelyek hű tükrei voltak a magyar korona értékelésé­hez fűzött bizonytalanságnak, megszűntek és néhány nap óta alig változik valamit a magyar korona árfolyama. Ez a megnyugvás szoros kapcsolatban van az export fokozásával, to­vábbá — ami pénzünk értékelésére rendkívül fontos — a magyar korona értékébe vetett biza­lom helyreállásával. A zürichi esti forgalom­ban a magyar korona változatlanul megtar­totta 0.12 és feles jegyzését. Úgyszintén válto­zatlan maradt Berlinben, Prágában, Newyork­­ban­, Amsterdamban is, sőt Zágrábban tegnapi zárlatához képest két ponttal javult is. Zürich, április 10. (Zárlat.) Budapest 0.12% (nyitás 0.121/s) Paris 3700, London 2647 Newyork 547, Milano 2720, Hollan­dia 214.10, Berlin 0.0250, Bécs 0.00761/*, Osztrá­k bélyegzett 0.0077, Szófia 412, Prága 1632%, Varsó 0.0140, Belgrád 545. — Az esti forgalomban: Budapest 013­/­ Berlin 0.02581/s, Prága 16.70, Szófia 4.15, Párta 36.65, Milano 27.171/s. New­­york­ 548, Berlin, április 10. (Zárlat Középértéke.) Budapest 4.74, Amsterdam 8260, Brüsszel 1230, Milano 106750, London 96125, Newyork 21140, Pária 142450, Zsirloh 3860, Bécs 2865 Prága 631 Szófia 159 Prága, április 10. (Zárlat Középérték.) Budapest 0.77%, Bécs 0.04921/1, Berlin 0-16%, Varsó 0.0024, Belgrád 34 50, Szófia 26.50, Milano 17050, Páris 231, London 15975 Zágráb április 10 (Zárlat.) Budapest 2.22, Bécs 13.95, Berlin 0.47%, Prága 297,50, Milano 402, Párta 865, Zürich 1820, London 46250, Newyork 9850 A magyar korong mai értéke berlin—zürichi paritásban 12.28, prága—zürichi paritásban 12.40 volt. Bécsi értéktőzsde, április 10 Az élénk érdeklődés követ­keztében a tőzsde rendkívül szilárd irányzattal indult, a forgalom nagyobbszabású kifejlődését azonban a kínálatnak majdnem teljes hiánya megakadályozta. A zárlatra kissé gyengült az irányzat. (Záróárfolyamok.) Magyar koronaja.

Next